28 szept

A világ első nyugati ájurvéda orvosának tanácsai

Szókratész gyakran hangoztatta: a bölcsesség legfőképp abban van, ha tudom, hogy nem tudok semmit. Többek között ezt mondja dr. Robert Svoboda is, aki nemcsak amerikai orvosi egyetemre járt, hanem a híres Maharasztra állambeli Bharati Ájurveda Főiskolán is diplomát szerzett. Neves író és előadó, aki hatalmas tapasztalattal rendelkezik a tanulás, tanítás terén. Szeptemberi iskolakezdéskor érdemes megismerni a világszerte elismert orvos pedagógus oldalát is.

ayurveda tradíció hírességek guru Bhagavad-gítá ókori India
Az indiai tradicionális tudásszerzés módszere eredendően a szájhagyomány útján való továbbörökítés volt. Helyesebben kifejezve inkább tudás átadásának kell neveznünk, mert az óind gondolkodásban nem dolgok megszerzésére, hanem azok átadására helyeződik a hangsúly. Később, amikor szükségessé vált, a bölcsek pálmalevél kézirat formájában lejegyzetelték a tudást. Így öröklődött tovább az ősi indiai gyógyászat, ájurvéda tudománya is. 

Lássuk hát, miként gondolkodik a világ első nyugati ájurvéda orvosa:

Amikor tanítok, a diákjaimnak azt tanácsolom: Maradj nyugodt. Minél mélyebbre veted magad valamely tudomány óceánjába, annál jobban megérted, milyen keveset tudsz róla. Minél idősebb vagy, annál többször fogod észrevenni, hogy megint csak a tudás felszínén vagy. A modern életben az egyik lehangoló dolog számomra az, hogy manapság sokan szakértőnek tartják magukat, miután egyetlen hétvégi kurzust elvégeztek. Ez nem történhet meg; ez merő illúzió. Illúzió az is, hogy az internet tudást ad, elősegíti az adatok megtalálását, s ez a tudás a bölcsesség. De az adat nem tudás, és a tudás nem bölcsesség! Bár az emberek rengeteg információt gyűjtenek össze, és ehhez még gratulálnak is maguknak, túl gyakran előfordul, hogy a megszerzett információ csak zűrzavart okoz.

A tanultak megemésztése és a tudás felszívódása a legfontosabb. Ha túl messzire mégy felszínes irányba, ha emésztés nélkül felhalmozod a tanultakat, és még szakértőnek is hiszed magad, akkor előbb-utóbb elkövetsz egy szerencsétlen, drámai hibát. Gurum, Aghori Vimalananda ettől akarta megóvni tanítványait. Ghora jelentése: szörnyű, rémisztő, az „a” fosztóképző, így az Aghora jelentése: spirituális út, mely elkerüli mindazt, ami félelmetes, ijesztő. Nem tekintette magát gurunak, mert tudta, hogy aki mesternek képzeli magát, az előtt bezárul a tanulás ajtaja. Arra törekedett, hogy mindig tanítvány maradjon, és ezt tanácsolta tanítványainak is. A mesterem azt tanította, hogy a világ legjobb mámorítószere ingyenes, könnyen használható, és egy pillanat alatt a rendelkezésünkre áll: ez természetesen a Transzcendens édes neve.  

ayurveda tradíció hírességek guru Bhagavad-gítá ókori India
Mester a tanítványaival. Az indiai bölcsesség megmaradásának titka az élő tanítás, mely képes az információt tudássá alakítani, majd a tudást pedig bölcsességgé éleszteni.

Egy dolog a fizikai szem, egy másik a lelki látásmód. A spirituális látás nehezebb, de sokkal pontosabb képet ad a valóságról. Nyugaton, különösen olyan helyeken, mint az USA, ahol én is élek, az a probléma, hogy az ember hatalmas tudásra tehet szert, és azonnal úgy gondolja, hogy birtokában is van mindennek. Elkezd ennek alapján cselekedni. Nem jön rá, hogy valójában ez csak egy rész-tudás és jóval nagyobb az a tudáshalmaz, melynek egy hányadát ő is megkapta. Úgy vélem, nagy különbség van aközött, amit a legtöbb nyugati, és amit az indiai ember gondol a tudásról. Nyugaton a tudás valami kézzelfogható, anyagi, valami, ami könnyedén szállítható, lehet venni és eladni. Indiában a valódi tudás egyféle élőlény – szanszkritul „Vidja”. A megtestesült potenciális tudat, amely az Univerzumban létezik. Az ájurvéda és a jóga megannyi technikát, elméletet és gyakorlatot felhalmozott az évszázadok során. A tudás energia is, ami inspirál, egy gyógyító energia.

A média információkat továbbít, ezt ne hívjuk tudásnak. Amikor 40 évvel ezelőtt elkezdtem az ájurvéda tanulmányozását, nagyon kevés információ állt rendelkezésemre angolul. Tehát kellett keresnem olyan embereket, akik segítettek átalakítani az információt tudássá. Manapság ez egy másik probléma: bőven van információ, de nem tudjuk, hogyan kapcsoljuk a tudáshoz. Szóval, ha valaki nem olyan szerencsés, hogy találkozik egy segítővel, egy igaz tanítóval, akkor a régi és biztos módszert kell követnie. Olyan információt kell keresni, amit sok ember kipróbált már, vagy saját magamnak kell kísérletezni vele. Az is egy módja a tanulásnak, ha az ember beveri a fejét a falba. Akkor tudja: ha így cselekszem, ez lesz az eredmény. Persze sokkal jobb, ha valaki figyelmeztet minket. 

Évezredek óta az egyik legfőbb indiai szakkönyv a Bhagavad-gítá, mely Krisna és egyik bizalmas tanítványa közötti rendkívül izgalmas párbeszéd. Az ősi könyv egyik gondolata a következő: „Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát Nekem, mert tudja, hogy Én vagyok minden ok oka. Az ilyen nagy lélek bizony ritka.” Aki tanulni akar, annak türelmet kell gyakorolnia. Összpontosítania kell, beilleszteni a megfelelő helyre minden információt.
 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

19 szept

Az európai kultúra bölcsője

Mark Twain Indiát az emberiség bölcsőjének és a történelem anyjának nevezte. Egy frissen megjelent könyv apropóján vált újra aktuálissá ez az izgalmas téma. E hónap elején jelent meg dr. Alok Kumár, a new york-i Oswego Egyetem fizika professzorának A tudomány története a világ kultúráiban című könyve. Nem ez az első könyve ebben a témában. Korábban is nagy sikert aratott az ősi hindu tudományról szóló munkájával. Dr. Alok Kumár igazán különleges egyéniség, aki elnyerte a német Humboldt Alapítvány és a NASA ösztöndíját, tanári munkájával kancellári nívódíjat, tudományos és alkotó tevékenységével és kutatásaival az Oswego Egyetem elnöki díját. Lássuk hát, szerinte hogyan is alakult a tudomány a világ kultúrájában.

filozófia történelem ókori India kultúra
India még ma is élő tradicionális oktatási formája a "gurukula", ahol az asramba beköltözött tanoncok általános műveltségéért szakavatott tanítók, guruk felelnek. A több évezredes tradíció élő továbböröklődésének hatékony formája.  Fotó: Leveles Zoltán 

.

Kellár Márta tollából

Barangolás a szürkehályog műtéttől az e-mail-ig

filozófia történelem ókori India kultúra
Dr. Alok Kumár, A tudomány története
a világ kultúráiban
c. köny szerzője. 
Elnyerte a német Humboldt Alapítvány
és a NASA ösztöndíját, tanári munká-
jával kancellári nívódíjat, tudományos
és alkotó tevékenységével és kutatá-
saival az Oswego Egyetem elnöki díját.
 

Dr. Alok Kumár az európai tudományos „felfedezések” eredetét kutatja. Bebizonyítja, hogy ezek közül sok jóval korábbi civilizációkból származik, Kínából, Perzsiából, Babilóniából vagy Indiából. A társszerző Scott L. Montgomery, a Washington Egyetem professzora. A szerzőpáros számára fontos volt a könyv indirekt mondanivalója is, miszerint a valódi tudományos gondolkodás és a tanulás nem öncélú, évezredek ősi kultúrái szerte a világon arra törekedtek, hogy az embereket közelebb hozzák a Legfelsőbbhöz. Ahogy Einstein is kijelentette annak idején: „A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.”

Kumár professzor szerint: „Mindezek a kultúrák tudományos és technológiai eszközöket használtak, hogy fokozzák a teremtésről és a Teremtőről szóló tudást.” Ismét Einsteint idézve: „Minden vallás, művészet és tudomány egyazon fának a különböző ágai. Ezeknek a törekvéseknek a célja az emberi élet nemesítése…”

Hosszú az a lista, mely feltünteti, mi mindent köszönhet a tudomány az ősi indiai civilizációnak. Többek között az atomelmélet, a trigonometrikus függvények, a nulla fogalma, a csillagászat, a heliocentrikus világkép, a navigáció, a hajózástan művészete, a plasztikai sebészet, a várostervezés, az első egyetem mind ősi indiai gyökerekre vezethető vissza. Az ájurvéda tudósai részletes anatómiai és sebészeti ismeretekkel rendelkeztek. Az acélgyártás kezdete szintén Indiához fűződik, elsőként alkalmaztak különleges kohászati ​​eljárást. Évszázados néhány esetben évezredes tudományos tényekről van szó, mielőtt azokat újra felfedezték, illetve elfogadták Európában. Az olvasót ugyancsak elgondolkoztatja az ókortól napjainkig tartó adatok meglepő sokasága. Emellett dr. Kumár a hindu gyakorlatot, a jógát, ájurvédát és a vegetariánizmust a modern problémák megoldási lehetőségeként is tárgyalja.

filozófia történelem ókori India kultúra
Az 5000 évvel ezelőtti Mahábhárata történelmi esemény ábrázolása Ellórában. A Kailász templomban található gyönyörű faragvány a világ legnagyobb monolitjét díszíti. A hét generáción át faragott óriási sziklatemplom a VIII. században készült el.  Fotó: Leveles Zoltán

Olvashatunk arról is, hogy India fölénye a tudomány és a technológia terén az ókorban elismert volt, és a tudósok nagy távolságokat utaztak, hogy tanuljanak a hindu mesterektől és guruktól. Napjainkban a nemzetközi tudományos közösség jelentése szerint Indiának van a harmadik legnagyobb tudósközössége a világon. Amerikai felmérés pedig azt igazolja, hogy indiaiak alkotják a legnagyobb kisebbséget a tudósok közösségében az USA-ban. Tehát a múlt eredményei folytatódnak. Erről ritkán olvashatunk, mint ahogy azt is kevesen tudják, hogy például a naponta használt elektromos levelezésünket az indiai Siva Ayyadurai álmodta meg először.

Néhány vélemény Az ősi hindu tudomány c. könyvről

Dr. Ronald A. Brown, nyugállományú fizika professzor:

 „Tagadhatatlan és igazolt Kumár dokumentációjának ténybeli pontossága. A könyv hiánypótló szerepet tölt be a tudomány történetében. Egy részletesebb és teljesebb képet kapunk a tudomány és a matematika legkorábbi kezdeteiről, amely megelőzte az ókori görögöket is.”

Maria Wirth, német indológus:

„A legtöbb nyugati számára az ókori világ Görögországgal zárul. Kíváncsi vagyok, vajon az ősi India hatalmas kultúrájának figyelmen kívül hagyása szándékos vagy csak tudatlanságból ered-e. (…) a brit oktatási rendszer sikeresen ábrázolta az ősi hagyományt méltatlanul. Itt az ideje, hogy az igazság kiderüljön.”

John Kares Smith, a kommunikációs tanulmányok professzora, New York: 

„Újra találkoznia kell Keletnek és Nyugatnak. Dr. Alok Kumár teljesíti ezt. Közülünk hányan is bólintottak vagy hajtottak térdet a görögök és a 18. századi felvilágosodás előtt, így hozva létre és táplálva a tudományt. E könyv annak van szentelve, amit kihagytak. ... a védikus kultúra, az ősi hindu tudás jelentősen hozzájárulhat a tudományokhoz. Van egy csodálatos fejezet a jógáról is. A könyv a szintézis remekműve, az, ami hosszú ideje hiányzott, de sajnos mindeddig nagyon elhanyagolt volt.”

Scott L. Montgomery, tudománytörténész, Washington Egyetem:

„Az ókori India szerteágazó tudománya rendkívül gazdag, és olyan téma, amit túl gyakran figyelmen kívül hagynak, pedig egy központi helyet érdemel a történelem modern kutatásakor. Ezt a szerepet tölti be Alok Kumár kiváló munkája, mely hatalmas szolgáltatás a tudományos és oktatási közösségek számára. Megalapozott, széleskörű kutatás, mégis könnyen követhető gondolatiság jellemzi.”

Kapcsolódó cikkek:

Tovább olvasom

12 máj

Menny és túlvilág az óind tradícióban

Az indiai hagyományokhoz hasonlóan más tradícióban is találkozhatunk a különböző világok és dimenziók hierarchikus rendeződésével. Ilyen rendszerezés például a menny és pokol leírása, vagyis a felső, közép és alsó világ meghatározása.

A Kabbala egy életfát mutat be, tíz számozott szférával és egy számozatlannal. Az iszlám vallásban a szufik négy megnyilvánult világról számolnak be és egy megnyilvánulatlanról.  A görögök Titánjai és Héroszai egy világot alkottak az emberekkel, de létszintjük magasabb fokon állt. Ezékiel mennyei királyságokat említ, és a kereszténység ismeri a csodálatos képességekkel bíró kerubokat, szeráfokat és angyalokat, akiknek lakhelyéül az ég és az eget a földdel összekötő tér szolgál. Az indiai védikus szakirodalom nem kevesebbet ígér mint, hogy aki megismeri és megérti az univerzum felépítését, az eléri az üdvözülést, és nem kell újjászületnie ebbe az anyagi világba. Ők a lelki világba kerülnek, vissza Istenhez. Az önmegvalósítás ösvényén az élőlény ráébred eredeti természetére: tudatos, örökkévaló, boldogsággal teli.

filozófia hinduizmus ókori India halál

Az újjászületés gondolata és az abba vetett hit természetesen nyugaton sem ismeretlen. A bolygórendszerek hosszú sora viszont kevésbé közismert. A védikus irodalom az óind világkép tananyagát tartalmazó írások gyűjteménye. Tudományos igényességgel fejt ki anyagi és transzcendentális ismereteket. Így nem csoda, hogy nagy részletességgel mutatja be ezen bolygórendszerek elhelyezkedését, méretét, földhöz és az egész világegyetemhez való viszonyát, az ott élők jellegzetes tulajdonságait, valamint, hogy hogyan lehet oda kerülni földi életünk befejeztével.

A földön élő embernek, teste elhagyása után lehetősége nyílik 8 400 000 létforma valamelyikébe újrakezdeni a pusztulás és élet örökös körforgását. Mindezt valamelyik univerzum tizennégy bolygórendszer világainak valamelyikén teheti meg.

filozófia hinduizmus ókori India halál
A védikus világképben Föld a közép bolygórendszerben helyezkedik el.

A védikus tradícióban a menny lakóit, amaráknak, halhatatlanoknak is szokták nevezni, mivel egy mennyei nap hat földi hónapnak felel meg, és az ő időszámításuk szerint az ott élők tízezer évig élnek. Tehát összehasonlítva a mi száz évünkkel, halhatatlannak tűnnek. Hosszú életük mellett testi szépségükben és erejükben is felülmúlják a miénket. Fényűző életük, paradicsomi életkörülményeik és határtalan élvezetük igazán irigylésre méltó. Azonban mint minden anyagi hely, a teremtés és a megsemmisülés ciklikus változásain megy keresztül. Odajutni sem olyan egyszerű, és egy csavar is van a dologban. Különböző mennyei bolygókra jutáshoz, különböző „vízumra” van szükségünk. A teljesség igénye nélkül, ilyenek például a ragaszkodástól való mentesség, a bölcsesség, a tudás, a kegy, az önfeláldozás, cölibátus, valamint az erkölcs és a morál szigorú követése. A csavar azonban az, hogy megerőltető szellemi, fizikai és spirituális lemondások után ugyan élvezhetjük tetteink gyümölcsét valamelyik mennyei bolygón, de karma bankszámlánk felélése után újra egy alacsonyabb szintű világban kell folytatnunk az életet. Védikus megközelítésben tehát, a mennybéli bolygók felett található az antianyagú lelki világ. Aki ide eljut, annak sosem kell többé újjászületnie.

Tovább olvasom

11 máj

Játékos matematika szomorúság ellen

Játékos matemetika szomoráság ellen? Igen. A matemetika már sok diákot megizzasztott. Pedig a matematikának játékos formája is létezik. Mint például az óind Lilávati gyűjtemény, melyet a híres matematikus és csillagász, Bhászkara állított össze, hogy elterelje vele leánya szomorú gondolatait. Játékos matematika az ókori Indiában.

A mai Pakisztán területén találták a legrégebbi matematikai kéziratot, egy nyírfa kéregre írt szöveget, mely egy kb. i. sz. 3-7. századra tehető mű másolata. Többek között a nullával, törtekkel, egyenletrendszerek foglalkozik.

tudomány ókori India hírességek régészet

A Lilávati későbbi, 1150-ből fennmaradt játékos matematikai gyűjtemény, mely csupán első része egy nagy átfogó, védikus hagyományokon alapuló tudományos munkának. A tankönyv tizenhárom fejezetből áll, elsősorban meghatározások, aritmetikai kifejezések, kamatszámítás, számtani és mértani műveletek, síkgeometria, határozatlan egyenletek, és ezek kombinációi találhatók benne.

tudomány ókori India hírességek régészet
Bhaskarácsárja, India matematikai tudósa

A legenda szerint Bhászkarácsárja, röviden Bhászkara, miután tanulmányozta leánya, Lilávati horoszkópját , sajnálattal megállapította, hogy gyermektelen marad, nem házasodik meg. Ennek elkerülése érdekében, a sorsát átrendezni kívánva megkereste azt az egyetlen, szerencsés időpontot, mely lánya esküvőjére alkalmas lehetne, és figyelmeztette Lilávatit, annak betartására.

Készített egy vízórát, egy kis meglékelt hajó úszott egy edényben, és a megfelelő időben elsüllyedt volna. Bár kioktatta a leányt, hogy ne menjen a közelébe, természetesen az nem tudta legyőzni kíváncsiságát. Nem vette észre, hogy egy gyöngy a ruhájáról beleesett a kis hajóba, és eltömte a kifolyócsövet, az óra megállt. Az esküvőre kedvező pillanat így észrevétlen maradt… A szomorú apa megígérte lányának, hogy ír neki egy olyan könyvet, mely a nevét az idők végezetéig megőrzi.

A játékos matematikai feladatok lenyűgözőek, bájosak. Néhány példa:

A szél letöri a 32 láb magas bambusznádat, és vége 16 láb távolságra érinti a földet. Milyen magasan tört el?
 

tudomány ókori India hírességek régészet


Egy másik feladat: Egy oszlop tetején páva ült. Az oszlop tövében lakott egy kígyó. A páva meglátta a hazaigyekvő kígyót, amely az oszlop tövétől háromszor olyan távol volt, mint az oszlop magassága. A páva egyenes vonalban lecsapott a kígyóra, és elérte, mielőtt elbújhatott volna. Ha a páva és a kígyó találkozásáig mindkettő ugyanakkora utat tett meg, akkor milyen messze voltak az oszlop tövétől a találkozás pillanatában?

Egy algebraibb jellegű feladat: A játszadozó majmok nyolcadrészének a négyzete az erdőben ugrált. A fennmaradó 12 a zöld dombok felé igyekezett. Hányan voltak összesen?

A következő feladatot a felsorolt műveletek visszapergetésével oldotta meg: Oh, ragyogó szemű szép lány, mondd meg nekem azt a számot, amely hárommal szorozva, azután a szorzat háromnegyed részével növelve, héttel osztva, a harmadrészével csökkentve, önmagával szorozva és ötvenkettővel csökkentve, azután belőle négyzetgyököt vonva, hozzáadva nyolcat és elosztva tízzel – kettőt ad.

Végül, még egy kérdés: A méhraj nyolckilenced része elrepült. A megmaradt méhek egy csoportja a közeli jázminbokorra szállott. Ebben a méhek száma az egész rajban levők felének a négyzetgyöke volt. Egy méhecske pedig a lótuszvirágba esett társának a segítségére sietett. Hány méhből állt az egész raj?

Hát valahogy így néz ki a játékos matemetika szomorúság ellen.
 

Tovább olvasom

16 ápr

Védőoltás és sebészet évezredekkel ezelőtt

Nemrégiben Delhiben az indiai Egyesült Tudomány és Technológia minisztere dr. Hars Vardhan a híres orvost, Szusrutát említette, és arról beszélt, hogy a modern orvostudomány számos eredménye már megtalálható volt az ősi Indiában. Többek között a himlő elleni oltás is.

egészség ayurveda régészet ókori IndiaEurópánál jóval korábban gyakorolták, hiszen Edward Jenner angol orvos csak 1796-ban találta meg a fekete himlő ellenszerét.

Dr. Vardhan, aki maga is orvos, arról is beszélt, hogy az ájurvéda bizonyos részeit a 9. században a bagdadi kalifa lefordíttatta arab és perzsa nyelvre, innét terjedt el Európába.

Korábban a Védák nemzetközi konferenciáján már elismerte, hogy Edward Jennernek köszönhető a himlő elleni védőoltás elterjedése, csak azt hangsúlyozta, hogy Indiában és Kínában is használtak oltásokat több száz évvel korábban a vakcina feltalálója előtt. „Ez nem dicsekvés, de a tények mindig tények” – mondta a miniszter.

Kurt Pollak, a zseniális akadémikus, akit a tudományos erkölcs portásának is neveztek szintén így vélekedett: „A himlőt megelőző védőoltás, amelyet Kínában alkalmaztak a 11. században, Indiából származik”.

Dr. Oliver Coult annak idején írt egy beszámolót a Bengalban tapasztalt himlő elleni oltásról, a tikah-ról (Calcutta, 1731. február 10.). Dr. J.Z. Holwell 1767-es beszámolójában pedig, melyet a londoni Orvosi Kollégium tagjainak címzett, már egész részletesen olvashatunk a Kelet-Indiában tapasztalt gyógyításról. Holwell nemcsak a beoltásról számol be, hanem általa az is kiderül, hogy az indiaiak tudták, hogy a mikrobák okoznak ilyen betegséget.

egészség ayurveda régészet ókori India
„Kinek teste egyensúlynak örvend, kinek emésztése, szövetei és anyagcseréje egészségesen működnek, kinek énje, elméje és érzékei szakadatlanul a belső boldogság állapotában vannak, őt nevezzük egészségesnek” – olvashatjuk a Szusruta Szamhitában.

A nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó Hatodik Ájurvéda Világkonferencián Dr. Vardhan tavaly ősszel örömmel bejelentette, hogy mivel az ájurvédikus kórházaknak már hagyománya van, most emellett az ájurvédikus oktatás is előtérbe kerül már a 2015-16-os tanévben. A fül-orr-gégespecialista doktor-miniszter elismerően mondta: „Minden indiai büszke lehet arra, hogy az amerikai Illinois államban működő Chicago Medical School patológiai múzeumában, van egy kép Szusrutáról, s alatta a kövezkező szöveg olvasható: Az ember, aki az első szürkehályog műtétet végezte”.

Természetesen Szusruta ennél sokkal többet tett. A híres sebész könyvében említ egy (a himlőt jellemző) lázas kiütéses betegséget, de többek között közli a cukorbetegség tüneteit, orr-plasztikai vagy sérv műtétet továbbá a császármetszést is. Emellett számos sebészeti műszert és beavatkozást ír le Szusruta Szamhita c. művében. Sőt olyan precíz sebészeti műszert hoz szóba, mely függőlegesen kettévágott egy hajszálat.

Az ájurvédán alapuló két alapvető enciklopédikus gyűjteményt az i. e. első évezred és a i.u. 500 közötti időben állították össze. A Szusruta Szamhita mintegy 700 gyógynövényt, a Csaraka Szamhita pedig 500 orvosi szert ír le. 

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon