14 jan

Ezerszeres áldás a vidámság és művészet napján

A híres Pongal-fesztivál a tamiloknál, Dél-India 3 napos vidámsága, északon ennek megfelelője a Makar Sankranti, mely minden évben január 14-ére esik. A hagyomány úgy tartja, hogy ezen a napon ezerszeresen hatnak a tettek eredményei, a jó tettekért ezerszeres áldás, a negatív cselekedetekért pedig ugyanennyi rossz következményre lehet számítani. Az ünnep része a rangoli művészet – a díszítés lényege, hogy színes porból, vagy apró rizs szemcsékből gyönyörű ábrákat alkotnak. Északon pedig a sárkányeregető fesztivál, mely mára már nemzetközi hírűvé vált. Az a csodálatos mindkettőben, hogy nem öncélúak: a művészet, a színek tobzódása, a finom ételek révén ott van az Istennek szóló felajánlás, a köszönet és a hála. 

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepek

 
A hinduizmus nemcsak egy vallás, hanem egy életforma is. A kemény munkát számtalan fesztivál, sőt ünnepek sorozata színezi. Egy-egy ilyen fesztivál annyira túláradó, hogy nehéz leírni minden részletét. A monszun miatt Indiában két aratás van, a tavaszi és az őszi betakarítás. Amikor a Nap a Bak (Makara) jegyébe lép, változás (Sankranti) következik be. A Föld északi féltekéje újra a Nap felé közeledik, kezdődik a tavasz, a természet megújulása. A Makar Sankranti az egyik legkedvezőbb nap a hinduk számára, és szinte az ország minden részén odaadással, felfokozott vidámsággal ünneplik meg.


Amikor a tél ereje csökken, várakozó érzés, öröm és ujjongás bontakozik ki, de a mulatozás alkalmából nem felejtik el a hálaadást sem. Ezen a napon különösen ajánlják a jótettek végzését, ami a szentírások szerint ezerszeresen térül meg. A jótékonykodás értéke Makar Sankranti napján sokkal jelentősebb, mint máskor, de az írások azt is említik, ha valaki nem tud adományozni, akkor sincs semmi baj, hiszen egy kis édességet vagy egy jó szót mindenki tud adni a másik embernek. A fesztivál arra is emlékeztetni kíván, hogy a bennünk levő szeretet Isten felé irányíthat minket.

A Makara Sankranti jó alkalom az esetleges nézeteltérések elengedésére és a megértés növelésére. Ennek egyik módja az, amikor az emberek ezen a napon édességeket kínálnak egymásnak. A főleg szezámmagból készült finomságokat először felajánlják Istennek, ez segít megőrizni a saktit, az isteni energiát és a csaitanját, az isteni tudatosságot. Az ájurvéda szerint a szezámmag télen nagyon előnyös. Aki valamely szent folyó közelében lakik, rituális fürdőt vesz, mások otthon végzik ezt el.

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepekKínálgatják egymást, a jólét, az egészség és a boldogság jókívánságaival együtt. Nagy tábortüzet raknak, és minden régi, haszontalan dolgot rádobnak a máglyára.

Ez szimbolizálja az új kezdetet, a rossz dolgok, a negatív gondolkodás eltörlését. Ugye ismerős? A magyar busójárás hagyományában is megtaláljuk a tűzbe vetett vicik-vacak tárgyakat, mely a megtisztulást jelképezi. 

  
Színek, formák végtelene


Tamil Naduban a Makar Sankranti neve „Pongal”, mely a kifutott szóból származik. Tejben új rizs, dal (lencseféle), jaggery (a kókuszpálma nedvéből nyert cukor) és szárított gyümölcs fő egy új agyagedényben, melyet forrni hagynak, jelezve az elkövetkező évre kívánt bőséget és jólétet. Az újonnan betakarított rizs, lencse és a jaggery vadonatúj agyag edényekbe kerül.


A január közepén négy napig tartó szüreti fesztivál hálaadás a természetnek, a rizs és egyéb gabonafélék, cukornád, kurkuma szürete, ezek a tamil főzés nélkülözhetetlen elemei. A nők korán reggel kelnek, feldíszítik otthonaikat, a kis házi szentélyeket és a házak előtt az utat. Csodálatos mintákat festenek, semmi sem szab határt a kreativitás művészetének. A motívumok India különböző részein eltérőek, de már a 16. századból maradt fenn adat, hogyan alakult a rangoli művészet, melynek alkotásai ünnepekkor egész Indiában megtalálhatóak. A padlóra rajzolt, sokszor virágokkal is díszített művészi minták alapanyaga rizsliszt vagy finom mészkőpor.


Az Istenség köszöntéséhez is használják. Emellett a rangoli még két fontos dolgot jelez: a színeket, mely oly jellemző India minden vidékére, és az ünnepségeket, hiszen évente több száz fesztivál van, amit családi körben töltenek el. Legyen az bármilyen alkalom, a rangoli emelni tudja a hangulatot, és színt visz a hétköznapokba. Rangoli versenyeket is szerveznek, az emberek egyre inkább tudatában vannak, hogy milyen fontos megőrizni ezt a kincset, ezt a gyönyörű hagyományos művészetet. Díválikor is szokás a színes rizsporból, virágszirmokból álló rangolit készíteni.


Nagyon népszerű a páva vagy a pávatoll motívum, hiszen ez India nemzeti madara, ráadásul a hívőket Krisnára emlékezteti. A rangoli versenyek ihlető forrásai a színek és a virágok, ehhez összegyűjtik a szirmok különböző árnyalatait és a leveleket. Vannak, akik kis gyertyákat, mécseseket is használnak. 

Bikaviadal, ahol az állat nem sérül meg


A dél-indiai falvakban a Pongal ünnep arra is jó alkalom, hogy ökrösszekér versenyeket rendezzenek, és olyan bikaviadalt, ahol az állatot nem bántják, csak megmérkőznek futásban, birkózásban. 

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepekA szarvasmarha és különösen a tehenek nagy tiszteletben állnak, hiszen egy tradicionális hindu számára olyan, mint az édesanya, aki tejjel lát el. A tehén a jólét előfutára, a finom tejtermékeket és a bikák földeken végzett munkáját megköszönik. A gazdák szépen megmossák az állatokat, majd megetetik finom cukornáddal. Feldíszítik kagylókkal, gyöngyökkel és virágfüzérekkel, majd kiveszik a falu körüli felvonulásra. Az egész légkör ünnepi és egyben szórakoztató. A fiatal férfiak megmutatják bátorságukat, a férfiak úgy birkóznak egy erős bikával, hogy a szarvánál fogva megpróbálja a földre teperni. A győztes nyereménye egy erszény, amit előzőleg a szarvak közé kötnek. 
A bikaviadal indiai változatának semmi köze ahhoz a barbár európai szokáshoz, ahol többen éles fegyverekkel megsebzik a szerencsétlen állatot, nyilakat lőnek bele, palánkok mögé bújhatnak, és az számít hősiességnek, amikor a legyengült, meghajszolt állatot ledöfik.

Tábortüzek, tánc, édességek édes szavakkal


Orisszában tábortüzek fényével, a körülötte lejtett tánccal és sajátos ételekkel ünnepelnek.


Pandzsábban is, ahol a december és a január az év leghidegebb hónapja, hatalmas máglya világít Sankrant előestéjén. Édességeket, cukornádat és rizst dobnak a tűzbe, mely körül a barátok és rokonok összegyűlnek. A híres pandzsábi Bhangra táncot kimerülésig járják. Aztán pazar lakoma következik, amelyet speciálisan erre az alkalomra készítenek. 


Maharashtra államban az emberek szezámmagból készült sokszínű édes golyókat cserélnek, közben így köszönnek egymásnak: „Fogadja el ezeket az édességeket és édes szavakat.” Aztán jó szándékú megjegyzések és jókívánságok következnek. A szokás lényege, hogy elfelejtsék a múlt rossz emlékeit, az esetleges sértődéseket és az ellenségeskedést. Megoldásra, jóvátételre törekednek az „édes” beszéddel, hogy barátok maradjanak. 


A nők sokféle ajándékokat kapnak, Gudzsarátban pedig van egy szokás, amelyben a család idősebb tagjai megajándékozzák a fiatalabbakat. Ezen a kedvező napon több segítséget adnak a hallgatói ösztöndíjak, a magasabb tanulmányok terén, különösen az asztrológia és a filozófia élvez támogatást. Ez a fesztivál így segíti a családon és a közösségen belüli társas kapcsolatok karbantartását. 

 
A szabadság gyönyörű szimbólumai


Gudzsarátban nemcsak tisztelettel néznek fel a Napra, hanem szép sárkányok formájában ezer színes ajándékot kínálnak az égnek az egész városban. Ezek Isten dicsőségét, az Ő megközelítését és a szabadságot képviselik. A családok nagy része étellel és itallal látja el magát a háztetőkön, ahonnét jól figyelemmel kísérhető a színes forgatag. Ilyenkor több száz sárkány látható az égen, kivilágított formában még éjjel is.

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepek

Mára a sárkány-gyártás komoly üzletággá fejlődött ebben a régióban, az alapanyag könnyű, vékony papír, esetleg textil vagy műanyag, a váz pedig könnyű és rugalmas bambusz. Aki teheti, ezen a napon papírsárkányt ereget. Narendra Modit, India miniszterelnökét is rendszeresen lefényképezik sárkányröptetés közben. Néha jó pár papírsárkányt sorba fűznek, s ügyesen terelgetik, szép látvány, ahogy az égen kígyózik. Számos városban sárkányeregető fesztivált rendeznek, melyek némelyike nemzetközi hírű, ahol több ezer külföldi látogató vagy versenyző is megfordul.

A papírsárkányokat az indiai kulturális örökség részeként tekintik. Az első említése egészen a Mahábháratáig nyúlik vissza. A papírsárkányokat kommunikációs eszközként, üzenetek továbbítására is használták, sőt a háborús időkben távolságok mérésére is alkalmas volt. A középkori uralkodók is élvezték a sárkányeregetést, királyi sportként kezdődött, de idővel a lakosság közös szórakozása lett. Lucknow navabjai egy kis arannyal vagy ezüsttel bélelt erszényt rakattak a reptetett sárkányokra, jutalomként a megtalálójának. Jaipur egyik maharadzsája szintén nagyon szerette a sárkányokat és a 16. században külön műhelyt alapított a sárkánykészítők számára. Az első nagy nemzetközi sárkányeregető fesztivál 1989-ben volt, ma már mintegy 8-10 millió ember vesz részt az eseményeken. Ez egy jó játék, amiben mindenki részt vesz, függetlenül a nemi, vallási hovatartozástól vagy a képzettségtől.

A hívő számára az ég és föld közötti kapcsolatot is jelent, a zsinór a hit, az kapcsolja össze a földön állót és az ég felé törekvőt. Az azúrkék eget a szárnyaló sárkányok színkavalkádja tarkítja, a hívek számára ez vidám, boldog és örök köteléket jelent ember és Isten között. 


Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

24 nov

Hálaadás napja – egyiknek ünnep, másiknak halál 

Magyarországon a karácsony a legnagyobb ünnep, angolszász területen a Hálaadás napja is. Közeleg az év vége és az ünnepek, melyek jó esetben színessé, szeretetteljesebbé teszik életünket. Jó, ha nem a megszokás rutinja szerint zajlik. Mi lenne a megszokás?

Ha bele sem gondolunk, mi húzódik egy-egy ünnep mögött, s ha nem vesszük figyelembe, hogy a mi örömünkért esetleg mások fizettek vagy fizetnek meg. Ha nem teszünk fel a kérdéseket a körülöttünk levő világ felé, ha csak éldegélünk a kis megszokott díszletek között. Mi a hálaadás? Hogyan alakult ki? Kinek és miért kellene hálát adnunk, s főleg hogyan? 


A ma emberének nincs ideje leülni, és elgondolkozni azon, mi van a dolgok hátterében, hiszen napirendjében még arra sem futja, hogy a látható dolgokat elemezze, nemhogy a mögöttes információt. A többit csak erősebb idegzetű olvasóknak ajánljuk.

ahimsza karma terror tradíció ünnepek


 
Mióta van Hálaadás napja? 


Az angolszász Hálaadás napja főleg az Egyesült Államokban nagy ünnep, de Kanadában és Angliában is megtartják. Egy különleges nő, Sarah Josepha Hale érdeme. Addig, ha meg is emlékeztek róla, ez különböző módon és időpontokban történt. Hale a XIX. században élt, a Ladies’ Magazine, egyben az ország első női szerkesztője volt. Nagyon szerette volna elérni, hogy minden tagállamban egyszerre legyen a Hálaadás napja. Tizenhét évig írt újságcikkeket, levelezett a politikusokkal, megindokolta, miért lenne szükség egy közös ünnepre.1861-ben az unió szétesett, elkezdődött Észak és Dél polgárháborúja. Sarah már az ötödik elnöknek, Abraham Lincolnnak írta levelét, aki meglátta benne az egységre való esélyt.1863-ban nemzeti ünneppé nyilvánította a Hálaadást, melyet minden évben november utolsó csütörtökén tartanak. Sara 58 évesen állt ki először az ünnep ötlete mellett, és 75 éves volt, amikor küzdelmét siker koronázta.


Egy szép legenda szerint Lincoln elnök kisfiának, a 10 éves Tadnek volt egy Jack nevű pulykája. Jellemző, a gyerekek szeretik az állatokat, barátként tekintik őket. A Hálaadás közeledtével Tad egyre jobban féltette kedvencét. Rettegett attól, hogy az asztalon tálalva látja viszont. Egy fontos megbeszélést félbeszakítva a felnőttek közé rohant, és könyörögni kezdett apjának, hogy mentse meg Jacket. Sikerült elérnie.

ahimsza karma terror tradíció ünnepek
A pulykák meseháza zsalugáterrel, virágkoszorúval

A Hálaadás napja Amerikában - két madár megmenekül

A valóságban Bush elnök kegyelmezett meg először az asztalára szánt madárnak, azóta minden elnök követi a szokást, s a fotósok előtt parádézik egy élő pulykával. A Hálaadás ünnep forgatókönyve szerint négy pulykát adományoznak az elnöknek. Kettő pecsenyeként az ünnepi asztalra kerül, a másik kettő megmenekül. Még nevet is kapnak: Szabadság, Béke, Becsületes stb. A Nemzeti Pulyka nyilvános ceremónia keretén belül kegyelmet kap, a másik, a Pót-Nemzeti Pulyka, tartalék, de ő is túléli a véres napot.

Ha arról olvasunk, hogyan készítik elő a ceremóniát, azt kérdezhetjük magunktól: Ugye, csak egy rossz álom mindez? Ez a bolygó lenne az én valódi otthonom? Fűtött pulyka álom-házban nevelik a kegyelemre esélyes madarakat és kikelésüktől fogva paparazzi képzést kapnak, rendszeresen vakukat villantanak előttük. Kisgyerekek csoportjait arra kérik, hogy zajongjanak, sikongassanak a ház körül, hogy a madarak mindezt megszokják. A húsz legnagyobb és legjobban viselkedő közülük kerül ki a két döntős. Amikor megérkeznek a fővárosba, egy luxus szállodába viszik őket. Itt a legolcsóbb szoba 50000.-Ft/éj fölött van, de ezek a szárnyasok lakosztályt kapnak! A padlót leterítik ponyvával és felszórják forgáccsal. Másnap viszik őket a Fehér Ház rózsakertjébe, a ceremóniára.

Volt néhány év, amikor az ünnep után Disneylandbe vitték őket, és egy show keretén belül mutogatták, mint a parádé marsalljait, de az utóbbi években mindkettő egy állatkertbe vagy farmra kerül. Mivel a kezdetektől természetellenes életre kényszerítették őket, egy év múlva elpusztulnak, pedig az átlagéletkor 5 év lenne. Társaik azonban a sütőben végzik… Évente 235 millió pulykát esznek meg az amerikaiak, csak Hálaadáskor körülbelül 50 milliót.


 
Vajon a pulykák is élvezik? 


Feltette már a kérdést valaha: Miért kell a szerencsétlen pulykákat megölni ahhoz, hogy ünnepeljünk? Ha tudatosak vagyunk Istenről, és köszönetet szeretnénk mondani, Ő nem vár el semmilyen „pogány” véres áldozatot. De még materialista szemmel is furcsa, hogy egy államelnök „megbocsát” egy szárnyasnak, ugyanis ez az eredeti ünnep, a „pardoning” ceremónia. Mi volt a „bűne”, amiért megbocsátást kapott? Ennyire szánalmasak vagyunk? A New York állambeli Erie megye vezetője például húsvét előtt egy báránynak kegyelmez meg…


Az őshonos pulyka tud repülni, szépen alszanak a fákon. A nagyüzemi tenyésztéssel a pulykák olyan természetellenesen nagyok, hogy sokan fel sem tudnak állni. A fogyasztásra tenyésztetteket felhizlalják, gyakoriak az elhízással összefüggő betegségek, a szív és légzőszervi elégtelenség és az ízületi fájdalom. Akkora mellük van, hogy még ha párosodhatnának, akkor sem lennének képesek rá. Mivel a minél nagyobb tömeg a cél, jellemző, hogy legtöbbször a saját súlyukat sem bírják megtartani, sőt a vágó koruk, vagyis körülbelül 18 hét előtt kimúlnak. Mindez jellemző a hazai pulykatenyésztésre is, és hazánk a világ 3. legnagyobb pulykahús fogyasztó nemzete!
 

ahimsza karma terror tradíció ünnepek

 
A Hálaadás napja az indiánmészárlás emléknapja? 


A hagyománynak kétféle verziója van. Egyik kedves, emberi történet, de félő, hogy a rémisztő valóság más volt. Íme az első:


1620-ban Angliából megérkezett a Mayflowernek nevezett vitorlás Amerikába, fedélzetén a Pilgrimnek (zarándoknak) nevezett emberekkel. Ők az anglikán egyháztól különvált csoporthoz tartoztak, mert szerintük az anyaország nem határolódott el eléggé a számukra hírhedt katolikus egyháztól. Az utazástól, betegségtől, nélkülözéstől legyengült telepeseket egy indián törzs segítette az első időkben. Tőlük tanulták a kukoricatermesztést, a juharfák megcsapolásának, az édes szirup kinyerésének titkát is. A következő év sikeres betakarítása után a tradicionális angol szüreti fesztivál mintájára nagy ünnepséget rendeztek, ahová meghívták az indiánokat is.
 
Többen viszont úgy vélik, hogy az első Hálaadás napjának megtartása több millió indián lemészárlásának megünneplése volt. Erről ma nem beszélnek, a mai generáció tagjainak legtöbbje talán nem is tud róla. Az őslakosokra emlékezve sok amerikai állampolgárnak ez a dátum nemzeti gyásznap. Eszerint az első hivatalos Hálaadás nem egy ünnepélyes összejövetel volt, hanem 700 pequot indián férfi, nő és gyerek lemészárlásának, megünneplése. 1637-ben angol és holland telepesek meglepték az éves betakarítást ünneplő indiánokat, lelőtték vagy agyonverték őket, akik pedig a közösségi épületben kerestek menedéket, azokra élve tűzhalál várt. Másnap a kormányzó bejelentette, a hálaadás napját, amit ebben az államban 100 éven keresztül meg is tartottak. E „győzelem” után a bátor telepesek falu után falut romboltak le, a lakosokat megölték, vagy eladták rabszolgának. Egy Pequot elleni különösen sikeres rajtaütés után is bejelentették a „pogány vadak” feletti hálaadást. A bennszülöttek levágott fejét úgy rugdosták az utcákon, mint a futball-labdát. 
 
Az indián áldozatok emlékére minden évben Nemzeti Gyásznapot tartanak Plymouth Rocknál, ahová a Mayflower megérkezett. A kis massachusettsi tengeri kikötőnél áll Amerika egyik leghíresebb műemléke. A nemes vonású indián a tengert kémleli, s az aktivistákkal együtt talán arra figyelmeztet, hogy a hiteles és pontos történelem-oktatás segíthet, hogy tanulni tudjunk a múlt hibáiból.

Hálaadás ünnepe Angliában


Az angolszász kultúrkörben a Hálaadás Szüreti Fesztiváljának nincs hivatalos dátuma, az Egyesült Királyságban ezt a holdnaptár szerint tartották. Az egyik legrégebbi fesztivál, de nem nyilvánították nemzeti ünneppé. A Szüreti Hálaadás Nagy-Britanniában megelőzte a kereszténységet, ekkor a szászok kínálták az első kéve kukoricát a termékenység istenének. A betakarítás végén aztán összejöttek egy szüreti vacsorára. Mai változata 1843-ban, Cornwallban kezdődött, amikor Robert Hawker meghívta a helyi híveket egy speciális hálaadásra a templomba. Ez eredményezte később a templomok szokásos, házilag előállított díszítését. A régi időkben a gazdák sikerét a növények határozták meg. Úgy tartják, az utolsó kéve kukoricából készült „kukoricababák” szimbolizálják a gabona istennőjének szellemét. Ilyenkor az egész közösség meghívást kap egy ünnepi vacsorára. A gyerekek himnuszokat énekelnek, és aki teheti, ajándékba gyümölcsöt és zöldséget osztogat. Kanadához hasonlóan szeptember végére, október elejére esik ez a nap. Kosarakat díszítenek fel étellel, gyümölcsökkel, hogy megünnepeljék a sikeres aratást, és köszönetet mondjanak érte. Az összegyűjtött élelmiszert általában helyi karitatív szervezetek kapják, amelyek segítik a hajléktalanokat és a rászorulókat.


 
Valóban a háláról szóljon


Decemberben, mielőtt megvenné a pulykát, álljon meg egy pillanatra, mert talán nem teszi majd a kosarába. Gondoljon bele a fagyasztott tetemek láttán, hogy önkezével valószínűleg nem lenne képes elvágni a torkát egyetlen élőlénynek sem. Magyarországon nincs Hálaadás napja, de igenis van hálaadás ünnepe. Legyen az erőszakmentes, valóban a szeretetről, a minden lény iránti szeretetről szóljon. A háláról, mert kaptunk választási lehetőséget, mindig eldönthetjük, melyik utat választjuk! 


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

29 okt

Fények ünnepe, velencei és rioi karnevál

A hindu holdnaptár szerint október végére esik Dívali, a szó szerint ragyogó indiai fesztivál, az indiai újév kezdete, mely leginkább a karácsony és szilveszter együttes ünnepéhez hasonlít. A különféle mulatságok és karneválok az emberi élet fontos részét képezték minden korban. Örülni, ünnepelni jó dolog. A kérdés csak az, hogy feljebb, előrébb visz-e, vagy egy tisztán kulturális megmozdulássá válik, esetleg az alantasabb ösztönök kiélését szolgálja csupán? 

tradíció ünnepek

A jó diadala a gonosz felett

Dívali, a fények ünnepe az egyik legkiemelkedőbb évforduló Indiában. Nemcsak a hinduk, a szikh és dzsaina vallásúak is megemlékeznek erről. Dívali, az örömteli hindu ünnep fénnyel árasztja el az otthonokat és a szíveket, és reményt ad az újév kezdetére. Aki csak teheti, új ruhát visel, az élet megújulását köszöntik ezzel is. A szanszkrit deepa szó fényt, avali sort, füzért jelent. Fényfüzér fesztiválnak is nevezhetjük. Ilyenkor a házakban, és az otthonok előtt kis olajmécsesek égnek egész nap és éjszaka is. A fény a megvilágosodást és a jó gonosz feletti győzelmét jelképezi.
 
A középpontban a család és a közösség áll: a nap imával kezdődik. A fesztivál alatt minden nap púdzsát, vallási szertartást végeznek, virágokat, virágfüzéreket és finomabbnál finomabb édességeket ajánlanak Istennek. A gyerekek csillagszórókat kapnak, finom ételek, utcai vásárok, s nem utolsó sorban zene és tánc, este pedig tűzijáték vár mindenkire. A városok és a falvak is díszvilágításban ragyognak, a Gangeszen és a Jamunán mécsesek úsznak. Mindenhol látni a vidáman nyújtózkodó lángocskákat, gyertyák és lámpák végtelennek tűnő sokaságát. Ilyenkor egész India fényárban úszik, az utcákat és az épületeket színes égők, lampionok világítják meg, mindenhol szól a zene, és hangos petárda durrogás, nevetés hallatszik. A barátok és a családok összejönnek, ajándékokat és édességet cserélnek. Sokan ékesítik otthonuk padlózatát vagy a bejárati ajtó előtti járdát színes porfestékkel, a gyönyörű minták neve rangoli, melyet virágok és mécsesek is díszítenek.

tradíció ünnepek


 
Dívali, a fények örömnapja tágabb értelemben véve nem kizárólag indiai ünnep, kis eltéréssel a szikh, a dzsáinista és a buddhista vallás követői is megünneplik, de valamilyen formában más kultúrkörben is fellelhető. Jó néhány népi hagyomány emlékezik meg a sötétség vagy a tél eltűnéséről, a tavasz, az újjáéledés idejéről, mely egyben a belső fényre, az emberi élet megtisztulására is figyelmeztet. A fizikai fény bevilágítja a sötét zugokat, a tudás fénye pedig eloszlatja a tudatlanság sötétségét.
 
A Rámájanában olvashatunk részletesen arról a történelmi eseményről, mely az ünnep spirituális mivoltát adja: Ráma király 14 évig tartó száműzetés után visszatért Ayodhyába, az ősi királyság fővárosába, miután kiszabadította hitvesét a gonosz démonkirály, Rávana fogságából. Ayodhya népe uralkodója tiszteletére milliónyi kis lámpással szegélyezte a hazafelé vezető utat. A dicső király történetét szerte Indiában megelevenítik, a Rámlilá tradicionális előadása immár az UNESCO világörökség listáján van.


 
Kelet ünnepel, Nyugat mulat


 
Az ókori Görögország Dionüszosz ünnepe a mai farsangi időszakra esett, ezt is álarcos felvonulások kísérték. Ennek megfelelője az ókori Rómában a februárban rendezett Lupercalia-ünnep, illetve a decemberi Saturnalia. A napok rövidebbek voltak, a sötétség hosszabb, így a haláltól és az elmúlástól való félelmet mulatozással próbálták feloldani. A Saturnalia alatt, aki tehette hatalmas lakomákat, ivászatokat rendezett, mások orgiákon vettek részt.
 
Itália a karneválok őshazája. A középkorban az egyház megpróbálta a húsvét előtti nagyböjtre felkészíteni híveit – nem sok sikerrel. A farsang a napokig tartó dínom-dánom, mulatozás, sokszor a kicsapongás ünnepe lett. Maga a karnevál szó a latin carne levare, „a hús elhagyása” kifejezésből származik. Az emberek úgy gondolták, ha már böjtölniük kell, előtte jól kitombolják magukat. Ezen a tudatsíkon az ösztönök dolgoznak, nem a belső felvilágosultság. Nincs meg az erőszak nélküliség elve, az a megértés, amely tudja, hogy nincs joga más élőlényeket megfosztani az élettől.


  
Csillogó álarcok – Velence, színek kavalkádja – Rio
  

A Velencei Karnevál a világ legrangosabb eseményeinek egyike. Bár a karnevál színes, vidám, tobzódó, mégsem a valóság – álarcok mögött húzódik a valódi ember. A maszk az elrejtőzésre volt jó, olyan dolgok elkövetésére, melyeket a tettes nem szívesen vállalt volna fel. A XV. században például külön rendeletet kellett hozniuk a városatyáknak, amely megtiltotta a férfiaknak, hogy nőnek álcázva magukat besurranjanak az apácazárdákba…

tradíció ünnepek
 

A tradicionális maszkok és jelmezek mind a mai napig feltűnnek, a commedia dell'arte műfajának megfelelően egy-egy a karaktert reprezentálnak. Találkozhatunk a pletykás öregasszonnyal, a pojácával, a fukar, gazdag kereskedővel, aki vénségére fiatal lányt akar szerezni magának, a ravasz kalandorral, a báb karakterrel, aki úgy mozog, mint egy bábu a sors kezében. A számító embert képviselő ravasz szolgával, aki pénzért megvehető bármire, vagy láthatjuk a bolondjelmez színes rombuszokból összevarrt ruháját. Ennek a figurának egy nagy vörös folt éktelenkedik az álarcán, azt mutatja, hogy léha, hedonista életének következményeként, hatalmas kelés csúfítja homlokát… Szeretnénk-e felvállalni ilyen szerepeket, olyan figurákét, akiknek a haláláról érdemesebb beszélni, mint az életéről?


A történelmi ruhák szemkápráztató szépségüek, ennél már csak az áruk megrázóbb. Egy ilyen ruhaköltemény napi bérlete minimum 3-400 euro. Furcsa módon a legnépszerűbb velencei maszkok egyike: a pestisdoktor. Eredetileg a fertőzések megelőzésében reménykedve gyógynövényekkel töltötték meg hosszú csőrét. Elgondolkoztató, vajon a karneváli forgatagban a pestis képével, a halállal „találkozva” sem torpantak meg egy pillanatra? A pestisdoktor ijesztő külsejétől csupán a rossz elűzését remélték. Hát igen, Indiában kicsit másképp ábrázolják a jó győzelmét a gonosz felett.
 
Az első, feljegyzésben ránk maradt rioi karnevál a portugál bevándorlók maszkos ünnepe volt. Ma a világ egyik legszínesebb látványossága. A jelmezek leírhatatlan kavalkádja és a szambaiskolák táncosainak bemutatkozása parádés kivitelben – ez a brazil farsang, amit a kíváncsi turista lát. A háttérben pedig a nyomornegyedek bádogvárosaiból egy hétre kikerült szamba táncosok, a szex leplezetlen ünneplése, a prostitúció és a drogterjesztés minden addigit túlszárnyaló mérete, a bűnbandák jelenléte. Ötvenezer rendőr próbálja fenntartani a rendet ilyenkor. A szállodák foglaltak, nem ritka a 2-300 ezer forintnak megfelelő összeg egy éjszakára.


Két éve, amikor szilikonmentes keblű lányokat kerestek topless táncosnak, alig találtak néhányat. Vajon a ma embere érzi egyáltalán, mennyire megalázó mindez a nőkre nézve? A világ implantátum felhasználói piacán első az Egyesült Államok, rögtön utána Brazília következik. Csupán Rio de Janeiróban több mint 600 plasztikai sebész működik… 

Nem kell Indiába vagy a karneválok helyszínére utaznunk, az élet lépten-nyomon felkínálja nekünk a külső fényben való csillogást, és a belső fényben való tisztulás lehetőségét is. Szerencsés esetben az ember keresi önmagát. Ehhez nem álarcra és jelmezre van szüksége. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

01 okt

Nőnap, amikor a férfiakért imádkoznak

Az évente megtartott híres Teej fesztivált az esős évszak beköszöntekor rendezik meg. A férjezett nők és a házasulandó lányok ünnepe. Az öltözködés pompája, ének és tánc jellemzi, de a lényeg sokkal mélyebb. A házas hindu nők imádkoznak férjük egészségéért és jólétéért, a családi boldogság egységéért, a hajadon lányok pedig az ideális férj megtalálásáért. A színes fesztivál erősíti a köteléket a házaspár között, és hangsúlyozza a család és a nők szerepét.

fiatalok indiai képek indiai nők indiai tánc tradíció ünnepek A nők három napos ünnepe Indiában


A fesztivál három napos összejövetel, a házastársi odaadás és a szeretet ünnepe. Az a szép benne, hogy míg minden a nők körül forog, ők a férjükért vagy leendő házastársukért fohászkodnak. Nagy lelkesedéssel készülődnek rá, a legjobb szárikba öltöznek. Sok speciális rituálé és szokás fűződik az ünnepséghez: a finom ételek mellett a második napon sokan böjtölnek, vagy csak gyümölcsöt fogyasztanak, és vizet isznak, mert a böjti lemondás a lelkierőre fókuszál, erősítve a belső elmélyülést. A harmadik napon, a nők feldíszítik házaikat, finom ételeket főznek, nagy buzgalommal imádkoznak, és rituális fürdőt vesznek. Ha lehetőségük van rá, vendégül látnak szent életű személyeket. Aztán folytatódik a tánc és az éneklés.

fiatalok indiai képek indiai nők indiai tánc tradíció ünnepek

Többnyire zöld vagy vörös szárit viselnek, az előbbi a monszun hatására zöldbe boruló természet, a másik az ünnep színe. Piros üveg karperecek díszítik még a legszegényebb nőt is, sokan bíbor pamutfonalat fonnak a hajukba. Ezen a napon a nők új menyasszonyként csinosítják magukat. Az indiai hagyomány ebben is pazar: a "Solah Shringar" a díszítés 16 elemét jelenti. Sokuknak a Henna tetoválás gyönyörű mintái ékesítik a kézét és a lábát. Ez természetes festék, mely egy idő után lekopik. Zöld levelekkel és színes virágokkal dekorált hintákat kötnek a fák ágaira, dalolnak és táncolnak.

fiatalok indiai képek indiai nők indiai tánc tradíció ünnepek A Henna motívumok az indiai ünnepek elengedhetetlen kellékei
Tovább olvasom

29 ápr

Tánc világnapja indiai őrületben

Április 29-e a tánc világnapja. Ha valahol, hát Indiában méltó módon megünneplik, hiszen már az év elejétől különféle táncfesztiválokat rendeztek. Rendkívül sokféle és sokrétű művészeti ágról beszélhetünk, a líraitól az akrobatikus vagy harcias elemeket is magába foglaló mozdulatok egyaránt megtalálhatóak. A látvány hol drámai, történetet elbeszélő, hol meg kizárólag a mozdulat szépségét éltető tiszta tánclépés. De egy biztos: mint Indiában minden fontos, komoly dolognak, ennek is spirituális háttere van.

ünnepek világörökség zene programajánló kultúra indiai tánc
A tánc világnapja India több államában többnapos gigafesztivál. A képen India kalsszikus táncai közül a manipúri táncot láthatjuk.

Indiában a táncnak ősi emlékei vannak. A Nátja-sásztra, a táncművészet kézikönyve e téma legkorábbi összefoglalója, és még a nyugati világban is közismert Siva Nátárádzsaként, a táncosok királyaként való ábrázolása. A Mahábháratában pedig azt olvashatjuk, hogy Ardzsúna, a Pándava herceg száműzetése idején Viráta király leányait oktatta táncra.

Napjainkban a sokrétű és gazdag indiai előadóművészet rendszeresen életre hívja a fesztiválokat. Több indiai államban is  hagyománnyá vált a tánc világnapja alkalmából szervezett kulturális gigafesztivál. A rendezők célja nem csupán a közönség szórakoztatása, hanem a klasszikus hagyományok ápolása és a fiatal tehetségek bemutatása. Ilyenkor számos neves és kezdő művész enged bepillantást a különböző táncformák varázsába, a bharatanatjam, kathak, manipuri, odisszi és mohinijattam megnyerő koreográfiai pillanataiba. Tisztelegve e művészeti ág előtt, érdemes áttekinteni néhány fesztivál programját.

ünnepek világörökség zene programajánló kultúra indiai tánc
Az Unesco világörökségi listáján is szereplő konáraki (Konark) templom Orissza állam egyik ékköve.  Az épület orisszai stílusban épült. A Dzsaganáth templomhoz hasonlító épületet a tengerpart közelében hajózók fekete pagodának is nevezték.

A Konárak Fesztivált szabadtéri színpadon tartották, természetes díszlettel, háttérben a híres Szúrja-templommal, mely a 13. században épült.  Híres a Dhauli hegy lábánál megrendezett Dhauli Mahotszav is, melyen több száz művész vesz részt. Mindig nagy közönséget vonzott a csodálatos Béke Pagoda. Nemcsak Indiában, más országokban is épült hasonló, a világbékét hirdető buddhista sztúpa. Az itt rendezett mesés ünnepen szédítő tánc és dinamikus színpadi előadásokat láthatnak a nézők. Mindig nagy tapsot kap az a tánccsoport, amely magába foglalja az akrobatikus mozdulatokat és az emberi piramis építését is.

ünnepek világörökség zene programajánló kultúra indiai tánc
Chaitanya Mahaprabhu nevéhez fűződő orisszai tánc a gotipua tánc, melyet fiú gyermekek táncolnak. Jellemzően akrobatikus elemeket és jóga ászanákat is beépítenek a táncba.

Az egyik leghíresebb fesztivál-zóna Bhuvanésvar vonzáskörzete. A több mint 3000 éves múltra visszatekintő Bhuvanésvar Orisza szövetségi állam fővárosa, India templomvárosának is nevezik.  Közel 500 hindu templommal a területén fontos zarándokhely is. Az odisszi egyike India nyolc klasszikus tánc-formájának, egyben a legrégebbi fennmaradt tánc. A brit elnyomás után, amikor India elnyerte függetlenségét a művészek mindent megtettek a hagyományok felélesztésére, így sikeresen átörökítették ezt a csodálatosan kecses táncformát, ahol önállóan mozog a fej, a mellkas, a törzs és a végtagok. Jellemző és rendkívül kifejező az arcmimika, a kézmozdulatok és a testtartás. Korábban a templomi kultúra szerves részét alkotta, Isten dicsőítésére számtalan történetet táncoltak el, mintegy elmesélve Krisna tetteit.

ünnepek világörökség zene programajánló kultúra indiai tánc
A tánc világnapján az indiai klasszikus zene is jelen van. Leírhatatlan élmény amikor egyszerre megszólal ennyi szitár.

Dr. Methil Devika tánckutatással foglalkozó tudós, tanár, többszörösen díjazott előadóművész és koreográfus. Amikor megkérdezték tőle, mit ajánl a fiataloknak, többek között ezt mondta: Fontos az edzés, de a mozdulatok szépségét megtapasztalni még fontosabb. Gyakorláskor a test felkészül arra, hogy a gondolatokat könnyedén kifejezze. A tánc nem kizárólag technika, mert ha csak abban profi valaki, akkor a bemutatója olyan lesz, mintha nyelvtankönyvet olvasnánk. Kerüljön a költészettel kapcsolatba, miként a szavak is árnyalatokkal fogalmaznak, nyitott lélekkel. Ami a legfontosabb, a végén a megértésnek belülről kell jönnie.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon