01 aug

A lovaggá ütött indiai tudós 

Professzor Sir Ramakrisnan – elég érdekesen hangzik. Venkatraman Ramakrisnan, az indiai születésű molekuláris biológust az Egyesült Királyságban lovaggá ütötték, megkapta India második legmagasabb polgári kitüntetését, a Padma Vibhusant, 2009-ben pedig elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Most azért küzd, hogy a környezetvédelmi szempontból elfogadható viselkedés rövid időn belül általános normává váljon. 

tudomány megújuló energia Nobel-díj
Venkatraman Ramakrisnan

Ramakrisnan professzor egyike volt annak a 65 Nobel-díjas kitüntetettnek, aki részt vett a 65. Lindau-i Nobel-díjas találkozón. A Bodeni-tó partján, Dél-Németországban 1951 óta tartanak tanácskozást. Az idén az éghajlatváltozás aggasztó következményeit vizsgálták, határozott lépéseket kérve minden téren. Ennek folytatása, az ENSZ Klímaváltozási Konferenciája november-december körül Párizsban lesz majd.

Ramakrisnan jelenleg Cambridge-ben dolgozik, egyik fő kutatási területe az éghajlatváltozás. Személyesen is jó példát mutat. Soha nem volt autója, kerékpárral jár dolgozni minden nap. Szükség esetén a tömegközlekedést veszi igénybe, de Indiában a vonaton másodosztályon utazik. Közel sem vagyok olyan szigorú, mint lehetnék – mondta szerényen. – Például a légi közlekedés, a szórakoztató elektronika az én életemben is jelen van.

Ramakrisnan professzor elmondta, hogy India számára különösen előnyős a napenergia-technológia fejlesztése. Indiában valós probléma a szén széles körű használata, pedig az ország földrajzilag ideális helyzetben van a napenergia felhasználás terén. Ugyanakkor mivel egy globális problémáról van szó, ennek kezeléséhez feltétlenül szükséges az egyéni viselkedés és a szokások módosítsa is. Nemcsak Indiában!

Tovább olvasom

16 máj

​Meghalt B.B. King - pontosan úgy, ahogyan szerette volna

A zenei élet gyászolja B.B. King, a legendás blues gitáros, énekes, dalszerző elhunytát. Las Vegas-i otthonában, álmában békésen halt meg 89 éves korában. Egyszer kijelentette: Addig akar játszani, amíg az Úr nem hívja. Boldog embernek tartotta magát, aki tud mosolyogni. Mindjárt kiderül, hogy miért is számol be erről az India Hangja.

hírességek halál Nobel-díj ahimsza
"Mindenki a mennyekbe kívánkozik, de senki sem szeretne meghalni, hogy eljusson oda."

Vegetáriánus vagyok, így nincs semmi komoly problémám – nyilatkozta egy interjúban. Nem dohányzott, alkoholt évente egyszer, a karácsonyi és újévi ünnepek alatt ivott. Na ezért írunk róla. Büszkék vagyunk arra, hogy a blues királya erőszakmentesen élt.

Szülei válása után nagyanyja nevelte, gospelkórusban énekelt, a templom prédikátorától tanulta a gitározás alapjait. Amikor a pap az első akkordokat mutatta, azt mondta a fiúnak: „A gitár egy értékes eszköz. Ez egy másik módja, hogy kifejezze Isten szeretetét.”
 
A világ 88 országában lépett fel, volt olyan éve, hogy 300-nál több koncertet adott. Az egyik legemlékezetesebb az 1979-es Szovjetunióban tett látogatás volt, a még keményvonalas kommunista rezsim idején. Minden emeleten figyeltek – mesélte később. Turnéi során háromszor járt Magyarországon.
 
Kategóriák és kultúrák fölé emelkedő rendkívüli tehetség volt. 15 Grammy-díjat kapott. 2004-ben Ligeti György zeneszerző és ő vehette át Stockholmban a Polar-díjat, mely a zenei Nobel-díjnak felel meg. Több mint 53 filmzene is fűződik nevéhez. Minden idők 100 legjobb gitárosa között a dobogós 3. helyre jelölték őt, akinek első gitárja megvásárlásához kölcsön kellett kérnie 30 dollárt.

hírességek halál Nobel-díj ahimsza
BB King egyszer azt mondta, hogy zenélés vagy alvás közben szeretne meghalni.  


"Néha eltűnődöm, miért is harcolok…" énekelte a „There Must Be a Better World Somewhere” című híres dalában, melynek refrénje is ez: "Valahol lennie kell egy jobb világnak".

Kapcsolódó cikk: Obama szerint mennyei blues őrület van a mennyekben

Tovább olvasom

09 máj

Ma 60 éves a világ egyik legképzettebb embere

Az Indiai Köztársaság első elnökének dédunokája, Dr. Ashoka Jahnavi Prasad. Címeit és doktori fokozatait hosszú listában lehetne csak feltüntetni. „Tökéletes példája a huszadik század géniuszának” – írta róla az angol Nobel-díjas szerves kémikus, Sir Derek Barton. Tavaly a Cambridge News „a világ egyik legképzettebb embere”-ként büszkén emlegette a város volt diákját. A nagy tudós teljes visszavonultságban él szülővárosában. Gandhi és közel fél India lakosságának példáját követve maga is vegetáriánus.

hírességek Nobel-díj tudomány
Dr. Ashoka Jahnavi Prasad, a világ egyik legképzettebb embere

Dr. Ashoka Jahnavi Prasad 60 éve, május 10-én egy régi, nagyon előkelő családban született. Anyai dédapja, Dr. Rajendra Prasad Gandhi egyik legfontosabb követője, majd az Indiai Köztársaság első elnöke volt. Ashoka Jahnavi Prasad iskolái között olyan egyetemek szerepelnek, mint Cambridge, Oxford, St.Andrews, Columbia és a Harvard.

Amerikai, brazil, svájci és kanadai egyetemek vendégprofesszora volt, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia akadémikusa, az American Academy of Arts and Sciences korábbi igazgatósági tagja, Dél-Afrikában tiszteletbeli doktor. Több mint 100 könyvet írt, melyek 25 különböző nyelven jelentek meg. Nemzetközi tudományos folyóiratokban számtalan írást publikált. Kiemelt eredményeket ért el a gyógyászat, gyermekgyógyászat, földrajz, patológia, klinikai genetika, pszichiátria, sebészet, a közegészségügy, a történelem, az antropológia, a biológia, a matematika és a légi közlekedési medicina területén.

Nem nősült meg. Amikor megkérdezték ennek okát, szerényen azt válaszolta: soha nem gondolt házasságra. Olyan ember, aki a szellemi és szakmai kiteljesedésért dolgozott. A szegényebb betegeket ingyen gyógyította.

A nyomtatott média rovatvezetőjeként különböző témákról írt cikkeket az interneten. Ő maga így foglalta össze ezt a tevékenységét: „Kedves barátom, gyűjtöttem és kitettem többezer idézetet a facebookra a barátaim számára. Mogosztva a tudást és segítve őket, hogy jól tudják élni az életüket. Mindenkinek joga van tanulnia a legjobb emberektől, akiket Isten adott a világnak – a tudomány fejlődése és az emberiség kezdte óta. ”

hírességek Nobel-díj tudomány
Becslések ugyan vannak, de  a vegetáriánusok pontos száma nem ismert. Ami viszont egyértelmű, hogy a vegetáriánusok száma folyamatosan gyarapodik világszerte.  A vegetáriánus táplálkozásra vakó áttérés legfőbb okai egészséges életmód és az etikai meggyőződés, de gazdasági és környezetvédelmi okokra is sok vegetáriánus hivatkozik.

Tovább olvasom

21 ápr

Világraszóló könyvfesztivál Indiában

Nyolcadik alkalommal rendezték meg a világ legnagyobb irodalmi találkozóját, a Dzsaipur Irodalmi Fesztivált. Találkozhatunk itt Nobel-díjasokkal, helyi nyelven írókkal, a Man Booker-díj nyerteseivel, debütáló regényíróval egyaránt. A leginkább figyelemre méltó, szellemes, érzékeny és ragyogó szerzői gyűjteményeket lehet megismerni az öt napos felolvasások, viták és tárgyalások ideje alatt a rádzsasztáni fővárosban.

könyv hírességek Nobel-díj hinduizmusHazánkban több programmal is készülnek a szervezők a Könyv napja megünneplésére, India már túl van rajta. A szabad és demokratikus beszéd irodalmi fóruma ez, ahol a résztvevők megoszthatják gondolataikat.  E rangos rendezvényt először 2006-ban szervezték meg a legnagyobb területű indiai állam, Rádzsasztán fővárosában, s mára már a kulturális katalizátor szerepét tölti be Indiában és szerte a világon. Az idei fesztivál túlnőtt a gyönyörű Diggi Palace falain, a több mint 300 rendezvényt 10 helyszínen bonyolították le. Az előadásokat és konzultációkat élőzene és interaktív foglalkozások tarkították.

A résztvevők egyik legismertebbike, Sir Vidiadhar Surajprasad Naipaul, az indiai származású Nobel-díjas brit író volt.

Újságíróként kezdte pályáját, és a BBC munkatársa volt. Ma már a St. Andrew's College, a Columbia, valamint a cambridge-i, oxfordi és londoni egyetem díszdoktora. 1990-ben Erzsébet királynő a brit irodalomnak tett szolgálataiért lovaggá ütötte.

Regényei társadalmi problémákat feszegetnek, az elidegenedésre keresi a választ, de számos munkája India történelmével, kettő pedig az iszlám kultúrkörrel kapcsolatos. Írásaiban megtalálható a növekvő irónia és a pesszimizmus, gyakran sötéten részletezi a harmadik világ gondjait, a gyarmatosítás múltját és jelenét, valamint a poszt-kolonializmust. 

Egy előadása során Indiai történelmével kapcsolatban emlékeztette hallgatóit, hogy Indiát különféle inváziók dúlták fel és intellektuálisan pusztították. Ennek ellenére India, mint egy hatalmas ősi civilizáció, évszázadokkal ezelőtt sikeresen beteljesítette fenséges küldetését.

„A hindu koncepció megoldása a dharma – a helyes út, a szentesített mód, melyet minden embernek természetének megfelelően követni kellene. Ez tág teret biztosít. A dharma legnemesebb része az, hogy az egyén számára egyesíti az önmegvalósítást és az igazságot a cselekvés, mint szolgálat elképzeléssel. Ennek a szolgálatnak pedig az a lelki jutalma, hogy az ember egy szent eszközzé válhat.”

könyv hírességek Nobel-díj hinduizmus

Tovább olvasom

09 ápr

Gettómilliomos filmen és könyvben

A Gettómilliomos c. film fogalommá vált a filmrajongók és India szerelmesei között is. A 2008-ban bemutatott film tarolt a következő évben a világ legrangosabb díjkiosztóin: többszörös Oscar-díj, Golden Globe-díj, BAFTA-díj. Minden bizonnyal a Gettómilliomos egy örökzöld műként kerül be a filmtörténelembe. Lássuk, ki is áll valójában a film alaptörténete mögött?

Nobel-díj indiai filmekVikas Swarup neve nem ismeretlen, hiszen a híres Semmit és mindent c. regénye volt a Gettómilliomos alapja. Maga a könyv is több rangos díjat nyert, majd Danny Boyle brit rendező filmje világhírűvé tette.

Nemrégen kinevezték az indiai külügyminisztérium új szóvivőjét. Áprilistól Vikas Swarup tölti be ezt a tisztséget. Az író, filozófus és diplomata már több esetben szolgált külföldi nagykövetségeken, most hazája külügyi szóvivőjeként tevékenykedik

Itt pedig meg kell állni egy pillanatra: ugyanis a film több ponton is eltér a könyvtől. Mondhatnánk, ez megszokott dolog, hiszen két különböző művészeti ágról van szó. Ugyanakkor maga az író is kissé neheztelve ismerte el, hogy a regényen lényeges változtatás történt.

A szerződés aláírásakor a film képviselője megígérte neki, hogy tiszteletben fogják tartani „a regény lelkét”. Ő ezt a szokásos tisztességes módon értette, és jelentéktelen változtatásra gondolt. A valóságban azonban ugyancsak számottevően módosítottak egyes részeket, s ennek a mondanivalóban lényegbevágó következménye lett.

A könyv a 18 éves mumbai pincérfiú, Ram Mohammad Thomas történetét meséli el. A név jelképes, három vallást képvisel, mert árva gyerek, szülei ismeretlenek, s nem lehet tudni, milyen felekezethez tartozik.  A filmben a fiú egy teljesen muszlim nevet kapott: Jamal Malik lett. Boyle főhőse egy szegény szerencsétlen muzulmán, mellette a hinduk a rosszfiúk. Ebben az összefüggésben a hindu (nem muszlim!) vallási dalt éneklő megvakított koldusgyerekek is hátborzongató képet adnak a hinduizmusról.

Ugyanakkor a Nobel-békedíjas missziós nővér, Jeanne Devos, aki a siketek és vakok oktatására szakosodott, azt mondta, hogy az elmúlt évtizedek alatt, amikor szociális munkát végzett Mumbaiban soha nem találkozott ilyen tényleges helyzettel.

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon