Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
29 aug

Dr. Frankenstein munkában - kérdések a fejátültetésről

Nagy figyelem kíséri a nem mindennapi orvosi bejelentést, mely szerint egy emberi fej transzplantációját akarják elvégezni. A még bizakodó fejtegetések is nagyon szkeptikusak, és számtalan etikai kérdést vetnek fel. Egy orosz férfi, Valery Spiridonov elsőként szeretné magát alávetni fej transzplantációnak. Igen, jól olvasták: olyan agyhalott személyre vár, akinek testére átoperáltathatja a fejét.

egészség kutatás tudomány érdekes ahimsza

Valery Spiridonov mérnök, saját oktatási-szoftver cége van. Ritka genetikai betegségben szenved, nem tud járni, kerekesszékből intézi ügyeit. Egyes orvosok számára meglepő, hogy még életben van. Spiridonovról azt írták: mély hite van – no, nem Istenben, hanem a technológiában. Úgy gondolja, a fejlett tudomány képes megmenteni az életét. Azt akarja, hogy orvosai várjanak, amíg találnak olyan donort, aki agyhalott ember, és korábban hozzájárult ahhoz, hogy a teljes testét felhasználják. Mivel az orosz állam nem vállalja a műtét költségeit, reméli, hogy a média hírverése révén összegyűlik a kívánt összeg. Ez csak találgatások tárgya, 20 és 100 millió dollár közöttre saccolják.

Spiridonov, ez a szomorú szemű fiatalember kijelentette: nem drága eutanáziára regisztrál. A betegsége miatt természetes együttérzést vált ki minden emberből, ugyanakkor gondolkodásra is késztet. A fej transzplantáció terve sokak számára horror: nem a másodlagos okok, a hihetetlen költségek és a siker elenyésző valószínűsége, hanem erkölcsi kérdések miatt. Szükséges állatok százait megkínozni? Hány beteg embert lehetne meggyógyítani ekkora összegből? – kérdezik sokan. Nem meglepő, hogy sok tudós és etikus azzal vádolja ezeket a sebészeket, hogy csupán a selejtes tudomány előmozdításában vesznek részt, növelve a hamis reményeket. 

A tudósok egyik legmegszívlelendőbb kijelentése szerint nem vagyunk azonosak az agyunkkal, hiszen számtalan eset bizonyítja, hogy az agyhalott emberek harcolnak a fertőzések ellen, és több esetről tudunk, amikor agyhalott nő adott életet egészséges kisbabának. Többek között erről értekezik Thomas Nagel és Alva Noe is. Az egyetemi professzorok kimutatták, hogy egy jól működő, egészséges agy nem kielégítő magyarázat az emberi létre. Ezzel teljes mértékben egyetért a Védák ősi bölcselete, amely kijelenti: nem a test a valódi énünk, az csak egy öltözete a léleknek, igazi önvalónknak. Aki pedig ezzel tisztában van, az nem bánkódik testének elvesztése miatt, melyre előbb-utóbb sor kerül, hiszen tudja, hogy halál nem is létezik, csupán átlépés egy másik létformába. Ez már a reinkarnáció kérdése.
   
egészség kutatás tudomány érdekes ahimszaAz anyagi tudomány az ideiglenes test megoldásait keresi. Nem ez lenne az első alkalom, hogy valaki megpróbál átültetni egy fejet egy új testbe. A kínai Xiaoping Ren és csapata képes volt 18 egér fejét kicserélni. A szánalmas élőlények nyaktól lefelé megbénultak, és csak körülbelül három órán át élték túl az operációt. 2013 óta nagyjából 1000 fej transzplantációt végzett egereken, s további kísérletekre törekszik. Ki akarja próbálni a technikát majmokon vagy kutyákon, abban a reményben, hogy létrehozza az első fej-transzplantált főemlőst, amely él és lélegzik – legalább egy kis időre. Korábban Vladimir Demikhov egy kutya fejét és mellső lábait ültette át egy nagyobb kutya testébe – 1954-ben. A szerencsétlen állat 23 napig élt még. Ezt az orvosok sikernek könyvelték el!

egészség kutatás tudomány érdekes ahimsza

1970-ben Robert White által vezetett idegsebész csapat átültette egy majom fejét egy másikra. A majmot mesterségesen lélegeztették, nem tudott mozogni. A szervezet immunrendszere a transzplantáció után kilenc nappal végül elutasította a beültetést… Mindez inspirálta az olasz neurológust, Sergio Canaverot, aki egyesek szerint Frankenstein megtestesülése. Canavero vállalta Spiridonov műtétének végzését, melyre tervei szerint 2017 decemberében kerülne sor, valószínűleg Kínában.

Mary Shelley megteremtette az őrült, megszállott tudós figuráját, aki az orvostudomány nevében, a morális határokat áthágva a borzalmak világába lép.

egészség kutatás tudomány érdekes ahimszaDe ki is volt Frankenstein? Mary Shelley (az angol romantikus költészet egyik legjelentősebb képviselőjének a felesége), írónő 1818-ban, 19 évesen alkotta meg főhősét, Victor Frankensteint. Victor egy fiatal egyetemista, aki hullákat használ fel, hogy összeférceljen egy új élőlényt, mely aztán életre kel. Mary Shelley főhőse életet teremtve Istent játszik, de csak a teremtés paródiája jön létre. Ezzel többek között barátja és felesége halálát is okozva számtalan tragédiát indít el, tettei következményei elől pedig elmenekül.

A regény alcíme: A modern Prométheusz. Azonban Mary Shelley számára Prométheusz antihős, sőt gonosztevő, aki a tűz ellopásával az emberiséget a vadászatra és gyilkolásra, húsevésre késztette. E felfogásban Prométheusz az istenek szerepét bitorolta. Shelley regénye részben figyelmeztetés a modern ember számára, hogy bár hatalmas tudományos áttörés is lehetséges, óriási a tévedés veszélye. A teljes, szerteágazó tudás sokkal összetettebb, és beláthatatlan következményekkel járhat a természet törvényeinek megsértése. Ellentétben sok gótikus mesével, amelyben kötelező helyszín a temető, Victor Frankenstein a lény kreálásakor a vágóhídra is elmegy alapanyagért. Mary Shelley tudatosan viszi Frankensteint a sírrablás mellett a vágóhídra. Mary Shelley egy olyan szellemi környezetben nőtt fel, ahol a vegetarianizmusról sok szó esett, ő maga és férje is vegetáriánus volt. Szerintük a főzés elfedi egy halott test borzalmait, és a húsevést lélektanilag és esztétikailag elfogadhatóvá teszi. A nagy költő, Percy Shelley romantikus vegetáriánus értelmezésében a mítosz jelentése: Prométheusz, aki az emberi fajt képviseli, végre valami nagy dolgot akar létrehozni, hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen, ezért ellopja a tűzet, hogy étkezési célra használhassa. A következmény, hogy a máját (mivel a májnak kellene feldolgozni a hús által keletkezett méreganyagokat) újra és újra felfalta egy saskeselyű, vagyis a betegség. E kor nagy romantikus alakjai, mint a szintén vegetariánus Rousseau, az állatok megölésében az emberiség erkölcsi hanyatlását látták, mely egy degenerált világhoz vezet. Vajon mit szóltak volna az állatkínzáshoz?
 
Még egy érdekes adalék: A regényben Frankensteinnek van, a szörnynek nincs neve, aki rémítő külseje ellenére eleinte jó szándékú figura. A későbbi feldolgozások ugyan kezdettől gonosz teremtményként ábrázolják, de az írónő nem így alkotta meg. A rémalak eleinte jóra törekszik, sőt tudni akarja, ki is ő valójában. Hát nem elgondolkoztató? Tanul másoktól, érdekli a tudomány, de megszerzett tudását később rosszra használja fel. Mary Shelley története azóta is nagy hatással van az irodalomra, és egy teljesen új műfajt szült, a horror történetek és filmek kategóriáját, sőt ez tekinthető az első sci-fi regénynek is. A köztudatban a Frankenstein-karakter azóta is az Isten nélküli világ cinikus tudósalakja, aki a természet és az ember általános erkölcsi törvényeit is áthágja. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

24 jún

Egy kasmíri ember káposztával sétált

érdekes ahimszaSzrinagar utcáin furcsa látvány tanúi voltak a járókelők, a kép azóta bejárta a fél világot. Egy ember pórázon „vezetett” káposztával sétált. Hogy ez miért nem abszurd? Az ismeretlen meg akarta őrizni névtelenségét, de kijelentette, hogy tettének komoly oka van. A titokzatos férfi abszurd cselekedete eleinte őrült kísérletnek tűnt, de miután egy interjúban ismeretlenül elmondta célját, mindjárt értelmet nyert ez a fajta figyelemfelkeltés. Így akart rámutatni a Kasmírban levő feszült helyzetre, arra, hogyan befolyásolja az ártatlan civilek életét a militarizálódás.

érdekes ahimsza
A hatóság sem tiltakozik a békés figyelemfelkeltés ellen.

Kasmírból származom, melyet traumatizált a háború és az erőszak, s ez sokkal céltalanabb, mint egy káposztával sétálgatni. Az egész célja egyfajta ellenállás, de egyben szórakoztat, az emberek nevetnek, így a hatóságok semmilyen kifogást nem emeltek. A folyamatos és stagnáló konfliktus, a háború a közönséges civilekkel is abszurd dolgokat végeztet.

Úgy nőttem fel, hogy a gyerekek nyugodtan jártak iskolába, és a tantermekben egymás mellett ültek a különböző vallású diákok. Akkoriban nem voltak bunkerek, hadsereg, katonai táborok szögesdrót épületekkel, sem fegyverrel ellátott járművek az utcán, valamint fogolyközpontok és az ott folyó kínzások…

érdekes ahimsza
Han Bing, a "káposztasétáltatás" ötletének atyja.

Az ötlet nem az enyém, egy kínai művész, Han Bing híres „Séta a káposztával”projektje 2014-ben futótűzként terjedt el. A The New York Times, a Wall Street Journal, The Huffington Post lapjain és máshol is megjelent. Vitát provokált a gépies hétköznapi gyakorlattal szemben, és kritikus gondolkodásra késztetett. Ő többek között a divatos éttermeket látogató újgazdagok hivalkodó falánksága ellen tiltakozott ezzel, hiszen a szegényeknek sokszor még káposzta sem jutott. Han Bing performanszának példáját sokan követték, apró falvakban és nagyvárosokban szerte a világon. 

Én csak kölcsönvettem a jól ismert szimbólumot, az ötletet, és a saját elképzelésem szerint alakítottam tovább. Ilyen szomorú módon próbálom felfrissíteni az emlékezetet, hogy a nézők gondoljanak arra az időre, amikor még nem volt konfliktus és militarizálódás. Az erőszak és a háború már több évtizede folyik, Kasmír az „erőszak”, „zűrzavar”, „felkelés” szinonimájává vált. Azt akarom, hogy az emberek rájönnek, hogy a kasmíri konfliktus, mint minden viszály a világon, csak átmeneti.

Durván 8000 eltűnt embert említenek a statisztikák Kasmírban, és több mint 70000 halt meg a katonai beavatkozás miatt. Véleményem szerint folyamatosan tiltakozni kell a háború és a katonai megszállás ellen. Ehhez szükséges a tudatosság növelése. Hogy nem érek el semmi konkrétumot? Művész vagyok, ez az én kifejezési formám, mint korábban az írás. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

06 ápr

Terrorveszély Indiából nézve

Az utóbbi évtizedekben megszokhattuk, hogy a nyugati félteke a világ biztonságosabb oldala. Ebbe a komfortzónába hasított bele a szeptember 11-i merénylet. Akkor még nem sejtettük, hogy a mi Európánk is, a II. világháború után újra az aggodalom helyszínévé válhat. A párizsi és a brüsszeli merényletek új korszakot nyitottak Európában. A bizonytalan helyzet mindannyiunkat újraértékelésre késztet. Ahogyan a bajba jutott kisded mamájánál keres menedéket, cikkünkkel az európai kultúra bölcsőjében, az ókori India bölcsességében keresünk választ a sok megválaszolatlan kérdésre.

Leveles Zoltán írása

terror ahimsza karma környezetvédelem menekültválság állatok Nobel-díj

Jelen tények

A világsajtót és a világ minden tévécsatornáját bejáró brüsszeli robbantásos merényletek képei mindenkit mélységesen megráztak. Ártatlanul életüket vesztett áldozatok és sebesültek. A túlélők megszólalásai tovább sokkolnak bennünket. Az ember azon veszi észre magát, hogy szeme összeszűkül, ajkai összeszorulnak, és fejcsóválva hitetlenkedik, hogy ez nem lehet igaz. Magatehetetlensége akaratlanul is egyfajta dühvel párosul, amikor azt mondja magában, hogy most már aztán álljon meg a menet. Miért kell ártatlan embereknek meghalnia, miért kell rettegésben élnünk, amikor már éppen minden olyan szépen alakult? Mindenki jót akar és mégis minden rosszra fordult.

Nem kívánok végeláthatatlan politikai fejtegetésbe bocsátkozni. Viszont a bennünk lakó bölcsesség meg szeretné velünk értetni a problémák kialakulását. Szeretnénk tudni, hogy mi vezetett a nemkívánatos körülmények kialakulásához. Miért kell szenvednünk, ha egyszer mindannyian boldogok szeretnénk lenni? Vajon milyen távolra kell eljutnunk az okfejtésben?

Az igazság törvénye

Ha az ember pofont kap valakitől, akkor óhatatlanul is neheztel a támadóra. Elvileg tudjuk, hogy kenyeret kéne adni cserébe, de ösztöneinkben a szemet szemért, fogat fogért törvénye működik. A törvény szerint ne okozzunk senkinek sem szenvedést. Ha azonban az erőszakmentesség természetünkké válik, akkor a nem-ártás alapvető hozzáállás lesz. Sőt, azon túlmenően, talán egyszer eljön majd az a nap is, amikor őszintén kegyessé válunk, és kenyérrel válaszolunk a ránk támadónknak.

Tény, hogy első reakciónk egy dühös értetlenség lesz. Aztán, ha verekedésbe torkollik a pofonos konfliktus, és valaki ki szeretné bogozni, akkor a végtelenségig nyomozgathatna, hogy végül is ki ütött először? Ha már mindkét fél ezer sebből vérzik, elég nehéz dolgunk van az eredeti ok megkeresésekor. Ami biztos, szét kell szedni őket és ellátni a sebeket, majd valami kompromisszumot találni. Így leírva aránylag egyszerűnek tűnik a megoldás, de lássuk be, sokszor még két ember esetében is szélmalomharc a kialakult konfliktus feloldása. Ha egyik felet meghallgatjuk, neki adunk igazat, ha a másikat hallgatjuk meg, akkor neki adunk igazat, és ide-oda pattogunk, akár egy ping-pong labda. Persze ha egyik fél bizonyos határon túllép, mondjuk, nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz, vagy netán emberi életet kiolt, akkor nincs helye különösebb diskurálásnak. A törvény szerint majdnem mindegy, hogy ki ütött először, ha valamelyik fél túllépte a vita és a bűncselekmény határát. Igazságot kell tenni, a törvény ellen vétkezőket megbüntetni.

Káosz vagy harmónia

Kétségkívül, a terrortámadás óriási és elítélendő pofon. Legnehezebb a közvetlen érintetteknek, az áldozatok hozzátartozóinak és barátainak. Együtt érzünk velük. Tegyük hozzá, nekünk sem könnyű. Minden európai közvetlenül érintett. Mindannyian szenvedjük a terrortámadás következményeit.

Mint korábban említettem, ebben az írásban nem a politikai okokat fejtegetjük, hogy miként a menekültválság, hogyan az öbölháború stb. Inkább a szenvedést, mint alapvető létkérdést járjuk körbe. Mindenekelőtt leszögezhetjük, hogy a védikus bölcselet szerint nincs okunk aggodalomra, ugyanis a világot abszolút harmónia hatja át. Itt máris meg kell állnunk egy pillanatra. Hogyan lehet ott abszolút harmónia, ahol ártatlan embereket gyilkolnak meg? Szórakozik velünk a Mindenható, vagy netán kínozna, büntetne bennünket, hogy ezt a fájdalmasan sajgó káoszt abszolút harmóniának nevezi? A kérdés jogos. Legalábbis innen nézve annak tűnik. Ha csak egyetlen emberéletet is kioltanak ártatlanul, az minden körülmények között elítélendő. Nekünk, az itt maradtaknak pedig fájdalmas és igazságtalannak tűnő.

terror ahimsza karma környezetvédelem menekültválság állatok Nobel-díj
A belső béke ösvényén az ember nem hagy maga mögött karma-lábnyomot.  Fotó: Leveles Zoltán

Energiamegmaradás

Közelítsük meg a kérdést másik oldalról. A tetteknek a fizikai hatáson túl bizonyos finomabb síkon tapasztalható energiájuk van. Vegyünk egy példát: ha megsimogatjuk a gyermek buksiját, vagy ugyanazt a gyermeket a másik utcabéli csibészek jól elagyabulálják, akkor a fizikai világ számára látható jelenségen túl is történik valami. A gyermek mosolyán vagy sírásán túl még valami történik. Pozitív vagy negatív energiák gerjednek a gyermekben. Ezek az energiák nem állnak meg a bensőjében, hanem környezetére kisugározza azokat.

Hasonlóan, minden tettnek energiája van. Az indiai lelki szakirodalom a tettet és annak bevonzott energiáját nevezi karmának. Minden tettnek súlya van. A tett minősége határozza meg, hogy ez a súly mennyit nyom a mérlegen, vagy úgy is mondhatnák, hogy a lélek milyen súllyal kerül a mérlegre. Az égi tettek pedig olyanok, mint a héliummal teli lufik: kiemelik a lelket a súly világából, fel a magasba.

A tettek természete

Az égi tettek alaptermészete az erőszakmentesség, és hogy mindenkinek örömet szerez. Nem csak a mi megítélésük szerint, hanem mindenki szerint. Természetesen beleértve a Legfelsőbbet is. Ebből következően a minden élőlény lelki felemelkedését szolgálják, rövid és hosszútávon is elégedettséget eredményez.

Az anyagi tettek pedig a lelki boldogság helyett valamilyen élvezet délibábját kergetik. Ez önmagában végül is nem volna baj. A gond viszont az, hogy az anyagi tettek érintettjei az elégedettség helyett az élvezet utáni szomjukat fokozzák. Anyagi értelemben az élőlény nem igazán tud elégedetté válni. Ha van egy, kell kettő. Ha van kettő, kell nagyobb. Ha van nagyobb, kell az újabb. Ha van újabb, kell az édesebb. Ha pedig megvan az édesebb, akkor hamar rájövünk, hogy egészségünk rovására ment a sok édes. A játéknak pedig néhány évtized alatt vége. Az anyagi tettek ártatlannak tűnnek, de elégedettség helyett végül bonyodalmakat szülnek.

Egyéni tettek, globális következmények

Arra nem is gondolnánk, hogy az egyéni tettek energiái nem állnak meg az egyénnél. A mosolygó, vagy síró gyermek nem csak a gyermek kedélyállapotát határozza meg.  Hat a szülőkre, az egész családra, sőt ha valóban nagy az öröm vagy a baj, akár az egész osztályra vagy iskolára is hatással lesz.

Felületesség volna azt gondolni, hogy az egyéni tettek nincsenek kihatással az egészre. Butaság azt gondolni, hogy ha cián kerül a Tiszába, akkor az nincs hatással a Dunára. Hanyagság azt hinni, hogy ha Magyarországon sósavazzák a fürdőszobát, akkor az nincs hatással Ausztráliára. Önzés azt gondolni, hogy ha műanyag zacskóból csipszet esznek, akkor az nincs hatással a messzi sarkvidékre. Ezek a szemmel látható összefüggések kezdenek összeállni a XXI. század ember fejében. Más kérdés, hogy a mindennapi egyéni tettekben ez hogyan és miként nyilvánul meg.

A tudatosság fogalma

Tudatosan élni azt jelenti, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után. Ez így érthető. Kevesebb cián, sósav, csipsz. A tudatosságunk nem csökkenhet a nagyok pusztítását látva. A tudatos ember szerint egy fecske képes nyarat csinálni. Lásd Gandhi példáját. Egyetlen ember szembefordult a legerősebb világhatalommal. És volt értelme. Idáig világos.

No de mi van a tettek energiáival? Az ökológiai lábnyom mellett kell lennie egy tett-energialábnyomnak is. Milyen jó volna, ha lenne erre egy megfelelő kifejezésünk. Van. Ez volna a szanszkrit szakirodalomban használt karma szó. A karma az elkövetett tett, és a tett által keltett energia együtt. Megvan az új kifejezés: karma-lábnyom. Úgy kell élni, hogy minél kisebb karma-lábnyomot hagyjuk magunk mögött. A karma-lábnyom magában foglalja az ökológiai lábnyomot is.

Gandhi komoly erkölcsi és életviteli kódexet állított össze a követői számára. A sok más érték mellett kettőre hívnám fel a figyelmet. Önmegtartóztatás és nem-ártás. Az önmegtartóztatás nem feltétlenül azonos az aszkézissel. Sokkal inkább azt jelenti, hogy életünket nem az érzékek és az élvezetvágy irányítja, hanem az értelem. Értelmünk segítségével felállíthatjuk a saját értékrendszerünket. Aki megérti a dolgok összefüggését, annak az önmagára és a környezetre nézve káros dolgokról való lemondás nem aszkézis, hanem a magasabb minőség elérése.

Erőszakmentesség

Elérkeztünk a desszerthez. Ki mondja meg, hogy mikor ártok másoknak, és mikor nem? Kell lennie egy általános mércének. A különféle nációk társadalmi normái eltérőek. Valahol belefér a kutyahús fogyasztása, miközben másutt a kutyát bántalmazó akár elzárásra is kerülhet. Hol az objektív mérce? A hús fogyasztása a Föld lakosságának nagyobbik fele számára természetes. Gandhi számára nem volt az. Nála a nem-ártás elve nem állt meg az embereknél.  Az általános mérce tehát az, hogy mennyi fájdalmat okozunk másoknak azzal, hogy élünk. Súlyos kérdés. Végtére, mint mondták elődeink, minden szentnek maga felé hajlik a keze: „Ó, én soha senkinek sem ártottam, mindig mindenkinek jót akartam, segítettem…” Viszont az objektív mérce a mérvadó, nem pedig a saját véleményünk. Aztán jön a kopp, amikor úgy érezzük, hogy ártatlanul kell szenvednünk.

Ártatlanul? És mi a helyzet a sósavazással, meg a csipszes zacskókkal? Mi a helyzet a miattunk leölt állatokkal? Nagy vakmerőség azt gondolni, hogy a húsfogyasztás nem gerjeszt energiákat. Hús az asztalunkra csak állatmészárlás árán kerülhet. Ha a gyermeket ért pofon kihat a tágabb környezetre, az állatmészárlás fájdalma miért ne gerjesztene fájdalmas energiákat? Az energia nem vész el. Az általunk közvetve vagy közvetlenül okozott szenvedés energiája sem vész el. Gyűlik egy ideig, majd túlgerjedés után nagyot üt.

Ezek a gondolatok sokak számára természetesek. G.B. Shaw a Béke dala című versében súlyosan, és egyértelműen fogalmaz:

Akár a varjak, húst eszünk és húson élünk,

Nem törődve fájdalommal, szenvedéssel, hogy így teszünk.

Miközben világbékét imádkozunk,

Áldozatok katakombáinál erkölcsi törvényt szegünk.

Ekként szül a kegyetlenség háborút.

terror ahimsza karma környezetvédelem menekültválság állatok Nobel-díj
G. B. Shaw 1925-ben kapott irodalmi Nobel-dijat „irodalmi munkásságáért amelyet idealizmus és humanizmus jellemez, valamint sajátos költői szépséggel párosuló erőteljes szatírájáért”

G.B. Shaw egyenes összefüggést lát a hús fogyasztása és a háború kialakulása között. Nincs ebben egyedül. Mögötte áll az évezredes óind bölcselet is.

Végkövetkeztetés

A világbéke az egyén belső békéjével kezdődik. Hogyan is érhetnénk el világbékét, ha az egyénekben háború dúl. A bennünk kavarodó békétlenségnek olyan súlyos okai vannak, mint amilyen az önteltség, mohóság, irigység, fanatizmus és hasonló belső ellenségek.

Viszont a belső ellenségek leküzdése mellett tetteinkkel is hozzájárulunk a belső béke eléréséhez. Hogyan is érhetnénk el a belső békét, ha miattunk, azaz hogy a nyelvünk miatt szisztematikusan, szervezetten ártatlan állatokat mészárolnak le? Miért is kellene bármilyen módon bármilyen erőszakot támogatni? Ilyen súlyú kérdést nem bagatellizálhatunk el. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a vágóhidakon keletkező energiák megállnak a falakon belül, vagy hogy nem is keletkeznek. E cikk olvasása után senki sem kérdezheti, hogy mi köze a békének a húsevéshez.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

11 márc

Már a Victoria's Secret modelljei is erőszakmentesen táplálkoznak

A világ vezető fehérnemű márkájaként ismert Victoria's Secret extravagáns
bemutatóin a leggyönyörűbb szupermodellek vesznek részt.
Minden év végén, decemberben rendezik meg a látványos divatshowt, ahol a VS angyaloknak hívott manökenek a kifutón több országot képviselnek. Természetesen sokszor kerül középpontba a lányok étkezési szokása, mely időnként kisebb botrányt is kavar. Ezúttal azonban az erőszakmentes étkezésen volt a hangsúly.

hírességek indiai ételek egészség ahimsza
Caroline Trentini, vegetáriánus
Victoria's Secret angyal

Egész éves előkészületek, kemény edzések előzik meg a fehérneműcég szemkápráztató bemutatóját. Elsősorban a jóga, a kick box, a masszázs és a különféle tornatermi tréningek kerülhetnek szóba. A VS angyalok úgy élnek, mint a sportolók, mielőtt a Victoria's Secret kifutójára lépnének. Nem csontsovány, hanem karcsú lányokat keresnek, akiknek megvan a sajátos, nőies kisugárzásuk.

A Food World News beszámolója szerint a hölgyek legutóbb Sakara Life, a csak teljesen természetes alapanyagokat használó ételszállító szolgáltatást vették igénybe, amely specializálódott a vegetáriánus és növényi alapú élelmiszerekre. A cég jelmondata: „Egyél tisztán, teljes értékűen.” A hírek szerint a VS angyalok szerették a különleges programot.

 Két fiatal hölgy, Whitney Tingle és Danielle DuBoise a Sakara Life alapítója. A hindi szó jelentése édes, mely kifejezi a vállalkozás célkitűzését: a teljes értékű ételek fogyasztását, a valódi édes életet. „Ez egy életmód, nem egy diéta, vitaminok, ásványi anyagok és makrotápanyagok változatos skáláját tartalmazza, amellett az ízlelőbimbóknak is különlegesen finom” – mondják. Az egykori modell és színésznő, Danielle a holisztikus táplálkozás, a kémia és az antropológia terén fejti ki szakértelmét, kedvenc edzése a jóga, mint ahogy Whitney e munkája mellett még jógaoktató is. A jóga és a meditációs órák is helyet kapnak a cég irodáiban. Whitney kedvenc mondása: amit gondolok, azt valósítom meg.

A VS angyalok számára változatosan összeállított menük többek között tartalmaztak gluténmentes bagelt, tetején kesudió krémsajttal, mely nemcsak finom, de tökéletes, ha valaki laktóz-érzékeny. Szamószát, a zöldséggel töltött péksüteményt, zöldsalátákat különféle fantasztikus öntetekkel, könnyen emészthető cukkinit és olajos magvakat egyaránt kínáltak. Természetesen az arany-gyógyszer, a kurkuma sem hiányzott az ételekből, miként az esti méregtelenítő tea sem. Az étrend különlegessége az ásványi anyagokban gazdag, rózsavízzel ízesített „reggeli ital” volt, mert a rózsaolaj segít a stressz feloldásában.

hírességek indiai ételek egészség ahimsza
Magdalena Fackowiak elküldte a diétájáról kérdező riportert, mondván, ilyen buta kérdésre nincs válasz.

A Victoria's Secret divatbemutatóin az újságírók alig várják, hogy interjút készíthessenek a modellekkel. Valaki úgy döntött, hogy a diétára kellene összpontosítani a kérdéseket, s úgy állította be, mintha a kulisszák mögött a lányok „zsíros ételekre vágynának”. A férfiriporter megkérdezte a hölgyeket, mit esznek a show után. De az egyik angyal, a lengyel származású Magdalena Frackowiak nem hagyta annyiban, követelte, hogy kérdezzen intelligensebben. 
– Mit? Nem srácok, az ilyen típusú kérdésekre nincs válasz, ez hülyeség! – mondta a szemét forgatva. – Kérdezz okosabbat, nem azt, mit eszem a műsor után. Úgy állítotok be, mint egy idiótát! Úgy tűnik, éhezem, és alig várom, hogy a show végén ehessek?
Ezután elutasította a riportert, amikor az megpróbálta másképp feltenni a kérdést, és neki nem volt hajlandó válaszolni többé. 

A topmodellek közül egyébként sokan hívei az erőszak-mentes étkezésnek. Egy korábbi híres angyal, a brazil szépség, Caroline Trentini akkor lett vegetáriánus, amikor egy hús fagyasztóban fényképezték. Rosszul lett a látványtól.

Kapcsolódó cikkek:

Tovább olvasom

13 feb

A The Smiths sokkoló igazsága

Amikor Morrissey Budapesten koncertezett néhány eltökélt híve a jegypénztárak előtt éjszakázott, hogy biztosítsa a bejutást. Nem véletlenül írta róla a New Musical Express, hogy egyike a „legmeghatározóbb művészeknek”, az egykori Smiths frontembere még ma is méltó a figyelemre. Az Independent találóan foglalta össze jellemző vonását: „a legtöbb művész halála után válik ikonná, neki ez sikerült életében”. 

ahimsza egészség hírességek zene állatok
A The Smiths lemezborítója a brit rockzene egyik legütősebb állatjogi kampánya


 
Az 1982-ben alakult The Smiths angol alternatív rockegyüttes volt. Az alatt a rövid öt év alatt, amíg működött kultuszzenekarrá nőtte ki magát, s hihetetlen népszerűségre tett szert. Nem követték a korstílust, náluk a gitáré, nem pedig a szintetizátoré volt a főszerep. 
 
Amikor az együttes kiadta második albumát, a Meat Is Murder-t első helyezést ért el a brit listákon, és 13 hétig maradt az élvonalban. Ott van a „Minden idők 500 legjobb albuma” között, olyan nevekkel, mint a Beatles, Rolling Stones vagy Bob Dylan, és szerepel az „1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz” című könyvben, ide később bekerült Morrissey debütáló szólólemeze is. A Meat Is Murder, A hús gyilkosság egy olyan korban jelent meg, amikor a vegetarianizmus és az állati jogok szinte alig kaptak nyilvánosságot. Akkor nem lehetett még vega hamburgert vagy húsmentes lasagne-t kapni a brit kávézókban, és ha valaki hús nélküli ételt kért, azt kinevetették. 


 
The Smiths 1987-es feloszlása után, Morrissey szóló karrierbe kezdett, albumai közül több is bekerült az angol slágerlista Top 10-be. Steven Morrissey, az alternatív rock egyik megújító figurája nem szokta visszafogni magát az interjúkban, politikai véleményét sem rejtette soha véka alá, provokál és fenntartja a figyelmet. Annak idején Margaret Thatchertől, George Bushig sok politikusnak „beszólt”, de kapott tőle az angol királyi család is. Sőt köztudott, hogy mind az amerikai, mind a brit titkosszolgálat kihallgatta, mivel élesen bírálta mindkét ország kormányát.

ahimsza egészség hírességek zene állatok
Morrissey szerint az állatok olyanok, mint az ártatlan gyermekek: "„Ha szereted az állatokat, nyilvánvaló, hogy nem akarsz kárt okozni bennük. Én mindig figyeltem az állatokat és megállapítottam, nagyon hasonlítanak a gyerekekre: számítanak rá, hogy segítünk nekik, megmentsük és megvédjük őket.”

Dalszövegeinek mondanivalója sok esetben megdöbbent. Nem véletlen, hogy bekerült a Rolling Stone magazin „100 legnépszerűbb dalszerző” listájára. Sajátos tónusú egyidejűleg megrázó és lírikus dalai közül az egyik leghíresebb:

A világbéke nem a te dolgod. Érdemes figyelmesen hallgatni…
Csak dolgozz keményen és fizesd az adót… nem tudod, mire… 
a gazdag még gazdagabb lesz, a szegény szegény marad… 
Ó, jaj, te szegény kis bolond, minden alkalommal, amikor szavazol, ezt támogatod…
Brazília és Bahrein,
Ó, Egyiptom, Ukrajna,
Mennyi ember szenved!
Ne tovább, te szegény kis bolond!
Ne tovább, te bolond!
 
Morrissey, az énekes-szövegíró gyerekkorától elkötelezett vegetáriánus kiegészülve harcos állatvédelemmel. Még mindig tudja, hogyan kell átadni egy dallamot, elmondani egy történetet. A híres Meat is Murder számot Budapesten és ez év elején Angliában is úgy adta elő, hogy lágy bariton hangja közben vágóhidakon készült felvételekkel sokkolta a közönséget. A zene lírikus és mégis drámai, szuggesztív.

 
Közelebb jön a visító kés,
ennek a gyönyörű teremtésnek meg kell halnia,
a halálának nincs értelme,
és az értelmetlen halál gyilkosság. 
 
Erőfeszítései néha meghozzák gyümölcsüket. Hatására sokan felhagytak a húsfogyasztással, már a The Smiths nemzedékéből is. Ilyen tartalmú kommentek tucatjai olvashatók: Ez a dal jelentős része annak a folyamatnak, amely ahhoz döntéshez vezetett, hogy megváltoztassam az életemet. Tavaly ősszel a chilei Santiago Festival szervezői beleegyeztek, hogy a rendezvény 100%-osan vegetáriánus lesz. Megrázó sorai, a Könyörgés Perunak is nagyon időszerű volt, mert A 19 éves Andres Roca Rey, perui torreádor kórházba került, amikor a megsebzett bika beledöfött a szájába: Ahogy a világ ezer pozitív módon változik és fejlődik – írta Morrissey –, a bikák kínzása mégis folytatódik Peruban. Nekik nincsenek jogaik, egyszerűen azért, mert nem beszélnek spanyolul? 
 
Az amerikai Pitchfork Media annak idején azt írta róla, ő a nyugati popkultúra egyik legkülönlegesebb alakja. Ma már azt is hozzátenné, jogi aktivista. A vegán életmód mellett is kardoskodik: Ha az állatok számítanak erkölcsileg, a vegánizmus nem lehetőség – hanem szükségszerűség. Minden állatvédő mozgalomnak világossá kell tenni, hogy a vegánizmus erkölcsi kötelesség. Morrissey nyílt levelet írt az Élő Föld program szervezőinek is:
Azt már tudjuk, hogy az állattartás a vezető oka a klímaváltozásnak. Súlyosan érinti a világ édesvíz-készletét, és nagyban hozzájárul a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, az erdőirtáshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez, valamint a levegő- és vízszennyezéshez, sok más káros hatás mellett. A vegán étrend szükséges az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
 
 

Kapcsolódó cikkek:


 

Tovább olvasom

08 jan

Kutyák lepték el Mumbai repülőterét

A repülőtér többféle fóbiát és stresszt is kiválthat az emberből. Elsősorban a repüléstől való félelem a jellemző, de sok esetben felbukkan az emberektől, a nagy terektől vagy éppen a szűk helytől, a bezártságtól való rettegés. A Mumbai Airport nemzetközi terminálján képzett terápiás kutyák segítik a szorongó utasokat. Ezzel is beigazolódik, hogy az állatok társaink az élet színpadán, nem leigázandó élőlények. Vajon megfelelő módon értékeljük őket?

utazás közlekedés állatok ahimsza stressz
A kutyasímogatás a stresszoldás hatékony módja. Mumbai repülőterén egyre több terápiás kutyával találkozhatunk.

Amerikai repülőtereken már régóta jelen vannak a terápiás kutyák, amióta 9/11 után hatványozódott a repüléstől való félelem. Mumbai nemzetközi repterén két labrador, Goldie és Pepe teljesít szolgálatot. A két hete indult kísérleti projekt elsöprő sikert hozott. Az emberek nem számítottak ilyen kezdeményezésre. Volt, aki átölelte őket, vagy játszott velük, de mindenki megnyugodott a két kedves jószág barátságos közelségétől. Eddig ha valaki repülőtéri kutyákat látott, biztosan drogkereső vagy vakvezető funkcióra gondolt. Ellentétben az ilyen kereső kutyákkal Goldie és Pepe feladata az, hogy mosolyt csaljon a légikikötőben várakozó utasok arcára.

Goldie és Pepe azonnal túlhajszolt lett, így szükségessé vált több terápiás kutyus alkalmazása. Jellemző annak az amerikában élő pilótának a levele, aki visszajelzésként a reptéren kifüggesztett vendégkönyvbe az elsők között írta le véleményét. Rossz hangulatban volt, mert a légitársaság egy félreértése miatt várnia kellett a csatlakozásra. Ráadásul 25 év után azért jött Indiába, hogy eltemesse édesanyját. Ezt írta:

- Milyen csodálatos és szükséges tényező! A Mumbai repülőtéren eltöltött hosszú és fájdalmas napomon Goldie és Pepe hozott „emberséget” az egyébként embertelen élménybe, melyen keresztül kellett mennem...

utazás közlekedés állatok ahimsza stressz
A kutyasimizés bizonyítottan terápiás hatású. Úgy látszik, a kutyusok számára is...

Valószínűleg ez az első hely az országban, ahol állatokat foglalkoztatnak, amelyek megkönnyítik az aggodalommal teli utasok napját. Korábban ilyen speciális terápiás kutyákat használtak gyermekek vigasztalására, és traumatizált felnőttek kezelésére. Goldie és Pepe a Pune-i Terápiás Központból került ide, ott képezték ki őket. Érzékelik az egyén hangulatát, szinte „kiszippantják a félelmet”, mondták a repülőtéri tisztviselők. Tudományos bizonyítékokkal igazolták, hogy csökkent a magasabb testhőmérséklet és a vérnyomás, a szapora pulzus normalizálódott az utazók körében, amikor találkoztak a terápiás kutyákkal. Rohini Fernandes, kutya tréner és klinikai pszichológus szerint egy hosszú repülőút előtt a kutyák segítenek eloszlatni a szorongást az emberekből.

Kapcsolódó cikkek:

Indiai közlekedés: mindig ez a játék!

Jógás kényeztetés a repülőtéri transfer alatt

Mit keres a tehén az étteremben?

Finomhagolások a világ legolcsóbb autóján

Hahota jóga vagy síró szoba?

Tovább olvasom

29 okt

Vegetáriánus indiai élsportolók

A nemzetközi első osztályú krikett világklasszist búcsúztat: október 15-én Zaheer Khan bejelentette visszavonulását. Ha belelapozunk kissé a krikett múltjába és napjaink indiai tenisz nagyságait is megnézzük, azt látjuk, hogy egy ponton találkozik magánéletük. Méghozzá egy érdekes és elgondolkoztató azonosságot fedezhetünk fel. Vegetáriánus vagy vegán táplálkozás nem hat negatívan a sportolók teljesítményére. Mi sem támaszthatná ezt alá jobban, mint néhány indiai vegetáriánus élsportoló saját példája. 

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Zaheer Khan, a 37 éves léptető bejelentette a 14 éve tartó nemzetközi karrierje végét. 

Zaheer korán betört a nemzetközi színtérre, és játéka azonnal figyelmet követelt. Mérnöki karrierjét adta fel a játék miatt. Megismételte a korábbi legendás játékos, Javagal Srinath bravúrját, de többszörös sérülése miatt kénytelen volt búcsút mondani a sportnak. Elődjéről, Javagal Srinathról egyébként annak idején azt írták: vegetáriánus, egy dél-indiai úriember és még egy világszínvonalú gyors dobójátékos is.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Venkata S. Laxman,  a volt indiai ütőjátékos megkapta a Teri Egyetem tiszteletbeli doktori fokozatát és más magas állami kitüntetéseket. Vegetáriánus.

A krikett történetének szintén méltán nagy alakja a két éve visszavonult jobbkezes ütőjátékos, Venkata S. Laxman, aki szigorú vegetáriánus. Laxmanról megjegyezték, hogy ügyesen kihasználta rugalmas csuklója előnyét, „karcsú és kanyargós” stílusáról volt híres. 

Kapil Dev volt az egyik legsikeresebb indiai dobójátékos a teszt krikettben, vagyis a több napos játékban. Híres jó étvágyáról, egyszer nevetve vallotta be: „szinte mindent meg tudok enni – mindaddig, amíg az vegetáriánus”.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Virender Sehwag szintén a modern kor egyik legendája is vegetáriánus.

Sehwag, az indiai krikett-fejedelem, a krikett-válogatott vezető nyitó ütőjátékosa. A legtöbb rekordot is ő tartja, beleértve a legmagasabb pontszámokat is. India több világklasszis krikett-játékost is mondhat magáénak, de Virendert úgy emlegetik, mint az egyik legpozitívabb sportolót. Legyen hanyatló vagy emelkedő fázisban, a játéka állandó marad. Szigorúan vegetáriánus étrendet követ, sőt néhány vegetáriánus éttermet is működtet. A khír, az indiai rizspuding a kedvenc étele. Vele kapcsolatban meg kell említeni, hogy imád teniszezni, persze csak szórakozásból.

Apropó, tenisz! Érdemes szétnézni ennek a szép sportágnak a háza táján. Martina Hingis nevét is sokszor olvashatjuk a tenisz hírek között. Több alkalommal győzött, idén nyáron is. Wimbledonban női párosban partnere az indiai Sania Mirza, vegyes párosban a szintén indiai nemzetiségű Leander Paes volt. Ki is ez a két ázsiai teniszcsillag? 

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Sania Mirza India első számú női sportolója is vegetáriánus.

Sania Mirza és Martina Hingis nyári győzelme után, október 10-én kemény harcot követően megnyerte a China Open döntőt női párosban. A páros már 47-7 lenyűgöző győzelem-vereség rekordot mondhat magáénak.
Sania Mirza, az indiai teniszbajnok jelenleg a ​​világelső női párosában játszik. Hat éves korában kezdett teniszezni, ugyanakkor nagyon jó úszó is. Hyderabadban diplomázott a Chennai Egyetemen díszdoktori címet kapott. Fiatal kora ellenére már számos tenisz mérkőzést megnyert. The Economic Times őt is felvette a „33 nő, akikre India büszke” nevű listára. Szülővárosában, Hyderabadban létrehozott egy tenisz akadémiát, ahová olyan világklasszisok is ellátogatnak, mint a Grand Slam győztes, Cara Black és Martina Navratilova. Sania Mirza elnyerte a kimagasló indiai állami kitüntetést, a Padma Shri és az Arjuna díjat, ő az első indiai, akit az ENSZ kinevezett a nők jószolgálati nagykövetének Dél-Ázsiában.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Sania Mirza vegetáriánus teniszcsillag a Globális béke divatbemutatón 2012-ben.

Sania Mirza a PETA állatvédő egyesület aktivistája. Legyél mindig kedves: nemcsak az emberekkel, az állatokkal is – mondta alapelvként. Egy riportban (2011. november 10.) a bájos Sania elég keményen kifejtette az őt ért zaklatásokkal kapcsolatos véleményét: 
Vegetáriánus vagyok, és életem egy részét hülye kérdések megválaszolásával töltöttem. Ilyen és hasonló kérdéseket gyakran feltettek nekem: „Miért nem eszik semmilyen húst, netán beteg?” vagy „Nem eszik vörös húst, rendben. De egy kis csirkét?”
Én már csak nevetek ezen. Számtalan esküvői vacsorát és más összejövetelt hagytam el üres gyomorral. A gyorséttermekben maximum sült krumpli tudok enni, nem mindenhol kapok vegetáriánus hamburgert külföldön. De ez az én választásom, önként hagytam el az húsalapú ételt, ezért kérem, hagyják abba a nyaggatásomat. 
Szeretek vegetáriánus lenni – ismételte meg egy 2014-es interjúban.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Idén Leander Paes és Martina Hingis vitte el a vegyes páros trófeát a nyári wimbledoni teniszbajnokságon. A Babos-Peya magyar-osztrák vegyes páros is kikapott tőlük.

Leander Paes 17 évesen már junior bajnok volt, és vegetariánus, miként akkori két teniszbajnok edzője, az amerikai Ted Murray és David O’Meara is. Az év elején a Leander Paes-Martina Hingis páros Melbourne-ben, majd nyáron Wimbledonban is győzött.
A 42 éves indiai sportolót tartják a világ egyik legjobb páros és vegyes páros játékosának, több mint 50 címet és 700 mérkőzést nyert már. Paes igazi legenda, csak vegyes párosban 15 Grand Slam-döntőt játszott már, melyből hetet meg is nyert. Paest egyedülállónak tekintik abban az értelemben is, hogy már 24 partnere volt vegyes párosban. Ez pedig rendkívüli alkalmazkodó képességet jelent. Ebben a tekintetben Paes sikerei különösen értékesek. Ez tisztelgés a képessége előtt – írta róla egy méltatója. Ő is átvehette a Padma Shri magas állami kitüntetést.

Miután bejártam a világot, rájöttem, hogy a fű mindig zöldebben néz ki a másik oldalon. A tehetségem a keleti és a nyugati értékek keveréke – mesélte. Úgy véli, a képzési módszereket ötvözni kell. Amikor tenisz akadémiát szervezett, nem akarta csak az egyiket vagy másikat választani. – A nyugati emberek kelet megjelenésére is figyelnek. A New York-i divatbemutatón láthatjuk az indiai motívumokat a rámpán: jelen van a jóga, a meditáció és a vegetáriánizmus is. 

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
 Navratilova a sport mellett szenvedélyes vegetáriánusként és az állatok jogainak szószólójaként is ismertté vált.

Természetesen rajtuk kívül még számtalan sportoló a vegán vagy vegetárius étkezés híve. Érdemes tanulmányozni pályafutásukat, mert kiderül, hogy a húsmentes étkezés nem gyengíti, sőt segíti előmenetelüket. Például Martina Navratilovát tartják az egyik legnagyobb teniszezőnek, aki valaha játszott. Leander Paest is a partnere volt néhány mérkőzésen, a barátságukat hasonló gondolkodásuk is erősítette. 
Navratilova egyeduralmát Steffi Graf törte meg, akiről mostanában nem a sporttal kapcsolatban olvashatunk. Graf, a huszonkétszeres Grand Slam győztes az indiai Kerala állam ájurvéda turizmusának új nagykövete lesz. Segíti az ájurvéda népszerűsítését a közelgő turisztikai vásáron Berlinben. Részt vesz a média kampányok és televíziós reklámok megszervezésében, hogy elősegítése ájurvéda, a híres óind egészségügyi rendszer megismertetését.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

10 okt

A divat indiai királynője

Anita Dongre az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb divattervező Indiában. Nyugati és hagyományos viselet, valamint ruházati kiegészítők, ékszerek jellemzik a cég arculatát. A modern Indiára összpontosít, a tiszta, elegáns vonalak jellemzik, ugyanakkor Rádzsaszthán gazdag öröksége is megihlette. A művészi hagyományos szövési technikák felélesztésével és a mesteri kivitelezéssel újrateremti India fejedelmi pompáját. Anita vegán, számos jótékonysági munkája mellett a PETA, a híres állatvédő szervezet aktív tagja is.

tradíció ahimsza foglalkozások hírességek indiai ruhák üzlet indiai nők
Anita Dongre a divat indiai királynője újrateremti India fejedelmi pompáját. Szépségének egyik titka, hogy vegán, vagyis semmilyen állati eredetű terméket sem fogyaszt, mézet és tejterméket sem.


Anita Dongre divattervezést Mumbaiban, a Női Egyetemen tanult. Ez a központ 1916-ban alakult azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy beteljesítse küldetését „a nők szerepének megerősítését”. Anita 1998-ban indította el az első nagy, 300 négyzetméteres üzletét Mumbaiban. A tervezés, gyártás, kereskedelem és marketing szálai egyaránt az ő kezében futnak össze. A General Atlantic egyike a világ vezető jótékonysági szervezetének. Ügyvezető igazgatója Sandeep Naik véleménye szerint Dongre olyan divatot alkotott meg, mely exkluzív, mégis elérhető, és nem csak a kiválasztott kevesek számára. 
 
Gyerekként sok időt töltöttem a nagymamám házában, Dzsaipurban, és teljesen beleszerettem a szépséges rádzsasztháni stílusba, a színes piacok, az építészet, a népviselet egyaránt elvarázsolt – meséli. – Mindig is szenvedélyesen érdekelt a művészet, mindenekelőtt az indiai szövőipar és a kézművesség. Divattervező munkámban megmutatkozik a filozófiám is. Minden márka tükrözik a személyiségemet és személyes meggyőződésemet. Mindig is szerettem volna tenni valamit a hagyományos indiai kézművességért, amely annyira valóságos, természetes és gazdag. Vissza akartam állítani az indiai kézműves-örökség hagyományait.

tradíció ahimsza foglalkozások hírességek indiai ruhák üzlet indiai nők
Anita Dongre óriásira duzzadt cégében 60 városban 2500 embert foglalkoztat.


 
A tradicionális kézművesség és India gazdag kulturális öröksége megihlette, minden kollekcióija tükrözi ezt a szeretetet és csodálatot. Anita Dongre föld-, öko- és állatbarát, aki szilárdan hisz a szerves és természetes anyagokban. Az Anita Dongre Divatház megnyitásával egy hosszú dédelgetett álma vált valóra. Több mint 2500 alkalmazott dolgozik irányítása alatt, 60 városban  650 értékesítési hely áll a vásárlók rendelkezésére, köztük 150 exkluzív márkaüzlet. A nemzetközi piacon is megjelent. A kézzel festett gazdag színárnyalatú selymek mellett a pamut és a brokát is keresett cikk. Méltán híresek menyasszonyi ruhakölteményei is.

___________________________________________

tradíció ahimsza foglalkozások hírességek indiai ruhák üzlet indiai nők
Kattints a képzés részleteiért>> Egészséges ízületek: ízületek erősítése

___________________________________________
 
A cég design csapata elutazik a falvakba, hogy tanulmányozza a kézművességet, és így hozzon létre egy kortárs divatot. Szorosan együttműködnek civil szervezetekkel és kézművesekkel több indiai államban is. A női kézművesek foglalkoztatása terén is óriási szerepük van. A takácsok megérdemlik, hogy tisztességes béreket kapjanak, így biztosítani tudjuk a kézi szövésű minőségi alapanyagok előállítását, és megőrizhetjük kulturális örökségünket – hangsúlyozta az üzletasszony.

tradíció ahimsza foglalkozások hírességek indiai ruhák üzlet indiai nők
Anita Dongre az India 50 legbefolyásosabb nők listára is felkerült. Számos tervezői díjat is elnyert.

Számos díjat nyert: az Indiai Kereskedelmi Kamara Kiváló Divattervező díjától az Inspiráló tervező kitüntetésen át a legjobb női nyugati viselet elismeréséig. 2011-ben szerepelt a Fortune magazinban, egyike volt annak az 50 legbefolyásosabb nőnek Indiában, akikre felfigyeltek az üzleti életben. Egyik évben ő kapta a PETA humanitárius díját. Az állatok iránti együttérzése nemcsak abban mutatkozik meg, hogy vegán életmódot folytat, hanem abban is, hogy divatos ruhakompozíciói megalkotásakor nem használ semmilyen bőrt.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

15 szept

Menekültválság Indiából nézve

Megszoktam már, hogy ha az indiai sajtóban megjelenik Magyarország, vagy valamelyik magyar politikus neve, akkor valószínűsíthetően nagy balhé van otthon. A korábbi indiai magyar vonatkozású sajtóhírek, hogy magyar politikus Indiába látogat, tévészékház ostrom, táncoló miniszterelnök, és hasonló hírek azonban nem maradnak meg különösebben az indiai köztudatban. Nem úgy, mint a menekültválság. Ha kiderül rólam magyar származásom, akkor az egyöntetű reagálás valami ilyesmi: „Hungary problem…” Vizsgáljuk hát meg ezt az egész menekültválságot az indiai bölcsek szemszögéből, a belső béke szemüvegén keresztül.

Az érmének mindig két oldala van. A menekültkérdés futótűzként terjedő hírnevet ad kicsiny országunknak. Korábban mindig el kellett gondolkodnom, hogy mit is válaszoljak, amikor szülőhazám felől érdeklődnek. Igyekszem mindig a kérdező tekintete alapján válaszolni. Egy himalájai jógi 5000 méter magasan nem biztos, hogy elboldogul a „Hungary”-val. Indiában aztán mindenre gondolni kell. Mi van, ha több mint ezer éve meditál a magasban? Akkor még nem is létezett Magyarország. Legalábbis nem a Kárpát-medencében. Csak merem remélni, hogy nem menekültként érkeztünk valahonnan Ázsiából. Végül is ki tudná hitelesem megállapítani, hogy miért is hagytuk el eredeti hazánkat? Csak úgy kirándulgattak őseink, és volt egy üres zug, a mesébe illő Kárpát-medence, ami nagyon megtetszett nekik? Csak egy kis avart kellett elsöprögetni és már lehetett is letelepedni. Milyen könnyű is lehetett azokban az időkben!

filozófia ahimsza menekültválság útleírás
Hindu körmenet Bangladesben.  Fotó: Leveles Zoltán

Visszatérve a gondolatmenethez, hogy miket válaszolok a szülőhazám iránt érdeklődőknek, elmesélek egy-két megtörtént esetet. Intuícióm alapján néha azt mondom, hogy Europe, néha Hungary, de van, amikor egyszerűen csak Vrindávant mondok. Végül is vrindávani kolostorunk címe az indiai bejegyzett lakcímem. Nagyon izgalmas beszélgetések alakulnak ki kis hazánk kapcsán. Van, amikor visszakérdeznek: Bukarest? Mások pedig simán rávágják, hogy Budapest. Aztán olyan is van, hogy visszakérdenek, hogy India melyik államában van az a Europe? Aztán, amikor mondom, hogy Indián kívül, külföldön, akkor meg visszakérdeznek, hogy Nepálban? Nem, mondom, Amerika. Na, azt már tudják. Olyan is előfordult többször, hogy a Hungary-re elkezdik sorolni az örökzöld neveket: Puszkasz, Hídegkuthi. Innen tudhatjuk, hogy az Aranycsapatból ki kapott legnagyobb nemzetközi hírnevet. No, de nem élhetünk az aranycsapat árnyékában. Szép volt, jó volt, büszkék vagyunk rá, de azóta elmúlt jó néhány évtized. India mai embere, már egyre ritkábban mondogatja, hogy „Hungary football very good” , hanem egyöntetűen vágja rá: „Hungary problem”.

Valóban problem. A régi-régi indiai bölcsek először mindig a problémák okait igyekeznek megkeresni. Az alapprobléma a szenvedés, melyet mindenki el szeretne kerülni, miközben akarva, vagy akaratlanul másoknak szenvedéseket okoz. A menetültek ügyében is ez áll a háttérben. A menekültek saját maguk és szeretteik szenvedésén szeretnének enyhíteni azáltal, hogy általuk biztonságosabbnak vélt helyre menekülnek, ahol nem lőnek rájuk és a megélhetésük is megoldható. A befogadó, és/vagy nem befogadó országok saját jövőbeni szenvedésüket szeretnék megakadályozni, azt tartva szem előtt, hogy a hirtelen nagyszámú, más kultúrát képviselő tömeg beláthatatlan következményekkel jár mindkét fél részére. A harmadik fél pedig a menekültek szenvedésén szeretne enyhíteni. Emberi, manapság már szinte isteni alaptulajdonság mások szenvedésének enyhítéséért fáradozni.

Mindenkinek van igaza. A menekülteknek igaza van abban, hogy joguk van a boldog élethez. A menekülteket nem befogadó országoknak igaza van abban, hogy a hirtelen menekültáradatnak beláthatatlan következményei lehetnek. A menekültek szenvedésének enyhítéséért fáradozóknak is igaza van.

Feltételezzük, hogy egyik fél indíttatása mögött sincs hátsó, önös szándék. Ilyen hátsó szándék lehet mások szenvedéséből hasznot húzni. Lehet, hogy valaki saját politikai karrierjének építése végett kardoskodik a menekültek ellen, vagy mellett. Az is lehet, hogy valaki a menekültek megsegítésére érkező pénzalapból nyerészkedik. Az is lehet, hogy a távoli országokból érkezők mindig is dobbantani szerettek volna, és most meglovagolva a politikai helyzetet eljuthatnak végre álmaik Európájába. Most azonban mégis feltételezzük, hogy mindhárom fél önös érdektől mentesen teljesen tiszta szándékú. Ebben az esetben mi volna a megoldás? Hogyan juthat közös nevezőre a három fél?

filozófia ahimsza menekültválság útleírás
Leveles Zoltán (középen) bangladesi buddhista vezetőkkel is beszélgetett. A menekültkérdést a buddhisták hozták fel. 

Keressük meg a választ! Amit eddig tudunk: mindenki el szeretné kerülni a szenvedést. A karma ok-okozati törvényszerűsége szerint a szenvedés oka a szenvedő alany által korábban másoknak okozott szenvedés. Helytelen következtetés volna itt megállni. Az igaz, hogy senki sem szenved ártatlanul, de mások szenvedése a jóérzésű emberben szívből jövő könyörületet és empátiát, nem pedig rideg filozófiai magyarázatot és visszautasítást szül. Egy védikus aforizma szerint minden élőlénynek joga van a boldogsághoz. A mai társadalmak leginkább más oldalról közelítik meg ezt a kérdést. Legfontosabbnak az anyagi jólétet tekintik. Ha pénz van, akkor minden van. Korábban még inkább az állt, hogy ha egészség van, akkor minden van. Tény, hogy alapvető emberi jog az élelem, a víz, a levegő, az alvás, s ezekhez valamennyi pénz szükséges. Ezért kerül az alapvető emberi jogok listájára a munka is, mely egyben alapvető emberi kötelesség is. Az alapvető jogok és kötelesség gyakorlása pedig legyen a legkevésbé mások számára káros. Milyen munka az, mellyel mások vagy magunk egészségét tönkretesszük? A himalájai jógi még táplálkozásában sem tudná elképzelni a másoknak való szenvedés okozását. Éppen ezért nem fogyaszt olyan táplálékot, mely állatok leöléséből származik.

Valahol itt áll meg, ha egyáltalán eljut idáig a mai világ. Azt hiszem, nem vagyok túlzottan pesszimista, ha azt gondolom, hogy sajnos nem jut el idáig a mai gondolkodás. Ugyanis a világot áthatja az „én és enyém” tudat. Mi alapján gondolunk valamit a sajátunknak? Az alapján, hogy pénzért megvásároljuk. Vagy az alapján, hogy megszüljük, feleségül vesszük, munkaerőként alkalmazzuk. Van, aki az alapján vél dolgokat a sajátjának, hogy ellopja. Álljunk meg egy pillanatra a birtoklásnál.

Ott ragyog az égen az éjszakánként világosságot adó Hold. Kié az a Hold? Az embereké? Valamelyik országé? A Földé? Az élet sokkal értékesebb annál, mintsem hogy a birtoklás illúziójába kerülve tulajdonjogot formáljunk dolgok felett. Milyen nevetséges azon vitázni, hogy majd a Hold kinek a tulajdona lesz, melyik ország hogyan veti majd ott meg a lábát és hogyan csinál majd a Holdból pénzt.

filozófia ahimsza menekültválság útleírás
Hindu körmenet Bangladesben. Fotó: Leveles Zoltán

Itt van a menekültválság problémája elásva. Ugyanez történik a Földdel is. A Föld nem a miénk. Így nem is oszthatjuk azokat országokra. Megtiszteltetés, hogy a Föld vendégei lehetünk, és itt élhetünk egy ideig. Ráadásul teljesen ingyen. A Föld nem kér érte pénzt. Mi pedig mindenért pénzt kérünk. Az albérlő továbbértékesíti az ingyen megkapott ingatlanokat és ingóságokat. Ne éljünk vissza a Föld vendégszeretetével. Nekünk rossz, ha tulajdonosnak véljük magunkat, és albérlőként tulajdonosi jogokat gyakorlunk. A bitorlást nem csak az ember alkotta jog tartja tiszteletlenségnek és büntetendőnek, de a Földet átható ok-okozati törvény is előbb-utóbb visszaüt. Például háború vagy menekültválság formájában.

A menekültválságot ez a fajta birtoklásvágy okozza. Én országom, te országod. Én vallásom, te vallásod. Én kultúrám, te kultúrád. Nem szabad félreértelmezni e sorokat. Az indiai bölcsek nem azt mondják, hogy nincs szükség országokra, vallásokra és kultúrákra. Igen is szükség van rájuk. Meg kell azonban érteni, hogy legvégső identitásunkat nem szabad szem elől téveszteni. A családi, baráti, városi, nemzeti, vallási identitás mind pozitív és szükséges. Mi volna legfontosabb az ember életében, ha nem az anyanyelve, a vallása, a küldetése? Nagyon helyes, hogy minden ember a legszebbnek éli meg saját anyanyelvét, kultúráját, vallását. Legszebbnek, de nem legjobbnak, s nem is egyetlen igaznak. A himalájai bölcsek szerint azonban ennél is tovább kell lépnünk. Mondhatjuk, hogy van olyan identitásunk is, hogy Föld lakója. Ez már valóban magas szint. A bölcsek még ennél is magasabb tudatsíkon szeretnének bennünket látni. A lelki identitás szintjén. Amikor nem csak az embert, de minden élőlényt egyenlőnek látunk. Egyik élőlényt sem szeretnénk ember okozta szenvedéstől lesújtva látni. Még a Földanyát sem. A Bhagavad-gítá, a „hindu biblia” egyik utolsó verse arra int bennünket, hogy emelkedjünk a vallások fölé. Ezt nyugati gondolkodással nem könnyű értelmezni. Nyugaton a vallás egyenlő a spiritualitással. Az indiai bölcsek szerint a vallások a lelki tudatszintre emelő különböző ösvények. Amennyiben helyesen gyakoroljuk. A vallás olyan, mint egy óceán felé tartó folyó. Az óceán a tiszta, lelki tudatszint, a folyó pedig a vallásgyakorlás. A helyes gyakorlásban folyónk vize eljut az óceánig. Az óceánba érve azonban a folyó elveszíti jelentőségét. A folyón hajózva tisztában kell lennünk az úti céllal. A cél nem a folyó, hanem a minden folyót befogadó óceán.

Összegzés

India bölcseinek tanítása szerint szenvedéseink oka a testi önazonosítás és a birtoklásvágy. A menekültválság a hamis önazonosítás és a birtoklásvágy eredménye.

Kiút

Amikor egy gombolyag teljesen összekuszálódik, szinte lehetetlen azt kibogozni. Anyagi megoldással szenvedést végérvényesen nem lehet megszüntetni. Nem lehet valódi megoldás a menekülés, nem lehet kiút a menekültek befogadása, és nem lehet kiút a menekültek kiutasítása sem. Minden hozzáadott anyagi megoldásra való próbálkozás tovább bonyolítja a gombolyag csomóit. A valódi megoldás a lelki tudatsíkra való felemelkedés. Való igaz, nem a Himalája barlangjaiban élünk, de lelki hozzáállásunk és szeretetünk nem függ földrajzi környezettől. Lelki tudatsíkra emelkedve képesek leszünk meglátni mindig mindenben az abszolút harmóniát. Hogyan volna lehetséges a világbéke  belső béke nélkül?

Leveles Zoltán írása

Leveles Zoltán korábbi írásai

Tovább olvasom

31 aug

A Maha Kumbha Méla szervezettebb volt, mint a 2014-es labdarúgó-világbajnokság

A Kumbha Méla emberemlékezet óta megszervezett indiai zarándoklat. Egyfajta "jógi exponak" kell elképzelni, amikor is mindenféle hindu irányzat békésen felvonul, s 1-2 hónapra letelepszik a zarándoklat helyszínén. A mai India Kumba Mélájára 100 millió zarándok volt kíváncsi.

A Harvard Egyetem tudósai, diákjai, valamint nemzetközi hírnévvel rendelkező építészek és várostervezők szerint a Kumbha Méla szervezettebb volt a 2014-es foci VB-nél. A 449 oldalas könyv érdekes tényeket közöl a Kumbha Meláról, a világ legnagyobb vallási gyülekezetéről.

ahimsza jóga ünnepek
Reggeli fürdés a Kumbha méla zarándoklaton Fotó: Leveles Zoltán

2014-ben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA) Brazíliában országos felháborodással kellett szembenéznie. A világsajtó címlapsztorija mindenhol a FIFA-botrányról, csalásról, korrupcióról és pénzmosásról szólt.

Ezzel szemben a Harvard Egyetem tanulmánya arról számol be, milyen sikeres és szervezett volt a Kumbha Méla. pedig nem volt egyszerű mindent megszervezni, hiszen a vallási találkozó sátorvárosának népessége sokkal nagyobb volt, mint például a manhattani lakosság.

55 napig több mint 100 millió látogató volt egy aránylag kis helyen, naponta közel ötmillióan vettek fürdőt a három szent folyó torkolatánál, ahol a Gangesz, a Jamuna és Szaraszvati találkozik egymással. Imádkoztak, csatlakoztak mestereikhez, felkeresték a különféle gurukat, a szenteket és aszkétákat, majd biztonságosan visszatértek. Ezt érdemes tanulmányozni, ajánlja a könyv.

Sokan úgy gondolják, hogy Indiában mindent nehézkes megszervezni. De a Maha Kumbha menedzsment és a siker meghazudtolja ezt a tévképzetet, mondják a könyv szerzői.

Hasonló cikkek

Tovább olvasom


Bharata indiai webshop

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon