02 jún

A telefonfüggőség illúziója

Az indiai Intex Technologies szerint ők gyártják a világ legolcsóbb okostelefonjait. Ugyanakkor egyre többet olvashatunk olyan riasztó statisztikákat, melyek a telefonfüggőségről szólnak. Ez alól India sem kivétel. Ez a szenvedély súlyos pszichés betegségbe fordulhat, ezért szükség van a konkrét beavatkozásra, mondják a szakértők. Nyugaton már „digitális bennszülöttek”-ről beszélnek, és az is előfordul, hogy maga az elektronikai termékeket forgalmazó cég teszi fel a kérdést: Teszteld magad! Mennyire vagy telefonfüggő?

 
egészség filozófia

Becslések szerint India lakosságából mintegy 243 millió a serdülő korosztály tagja. Ez óriási célpontja az internet szolgáltatóknak. Annak ellenére, hogy a szélessávú internet egyenetlenül oszlik meg Indiában, az okostelefonok és egyéb kézi elektronikus eszközök használata szinte az élet minden területére berobbant, behatárolta, rossz esetben felborította a korábbi viselkedési mintákat. Persze a mai versengő világban a technológiai termékek tilalma vagy korlátozása nem működik. Az iskolák többsége manapság a házi feladatot is az internethasználattal kapcsolatos kutatásokra építi.

A felnőtt egészségügyi problémák, mint a gyenge látás, a krónikus fejfájás, kialvatlanság és a gerincbántalmak egyre gyakoribbá válnak a fiatalok körében. Még nagyobb gond, hogy elveszítik a szociális készségeket, a külvilággal való kapcsolatteremtés pozitív képességét. A kütyük másik nagy veszélyforrása az agresszív játékok tömege. A fiatalok észre sem veszik, hogy gyilkolással, robbantással töltenek el órákat, és ez tagadhatatlanul kihat a mindennapi életükre is. Az vagy, azzá válsz, amire a legtöbbet gondolsz, ez az örök igazság ebben az esetben is érvényes.

egészség filozófia

Dr. G. Gopalakrishnan, vezető pszichiáter, a dél-indiai Sovmanasya (szanszkrit szó, jelentése: az elme harmóniája) Kórház és Pszichiátriai Intézet alapítója évek óta szembesül a problémával. Így fogalmazta meg aggodalmát:
Nagyon nehéz ellenőrizni a függőséget. A szülők vásárolnak gyerekeiknek egy szerkentyűt, ami hat hónap után már elavult lesz, és akkor már újra vágynak. Sajnos még az is előfordul, hogy a fiatal öngyilkossággal fenyegetőzik, sőt meg is próbálja, ha szülei nem teljesítik kérését. A professzor szerint egy kényszeres vágy hajtja a fiatalokat, hogy történjen valami. Azonnali eredményt várnak a nettől, és ez riasztó jele annak, hogy nem akarnak felnőni, mert tudják, hogy nehéz megdolgozni a célokért vagy elérni valamit. Dr. Gopalakrishnan természetesen elismeri, hogy az internet nagyon hasznos is lehet, de csak vékony választóvonal van a használat és a visszaélés között.

A szintén indiai származású dr. Vini Gautam Khurana, aki egyike a világ legjobb idegsebészeinek, évek óta próbálja felhívni a figyelmet, hogy a tartós mobiltelefon-használat nagyobb veszélyt jelent az emberi egészségre, mint a dohányzás és az azbeszt együtt, mert megnöveli az agytumor kialakulásának esélyét. A biztonsági előírások már rég elavultak, hiszen nem ilyen tartós napi használat volt a vizsgálatok alapja. A professzor Ausztráliában él, de indiai gyökereit ápolva jótékonysági műtéteket végez és tanít is Bangalore-ban.

egészség filozófia
 
Amiről ritkán beszélünk még, az maga a gyártás, legfeljebb a technikai része érdekel minket. Elgondolkodtató, hogy csak használunk dolgokat, de bele sem gondolunk, hogyan kerül hozzánk. Csak egy példa: Az iPhone-ok rendkívül elterjedtek Kínában is. A világ legnagyobb elektronikai gyártója, a kínai Foxcon nemcsak országa igényeit elégíti ki, hatalmas export tevékenységet is folytat. Nemrégiben mintegy 150 munkás fenyegetőzött azzal, hogy felmegy a gyár tetejére, és leugrik, öngyilkosságával tiltakozik az embertelen munkakörülmények miatt…
 
A jelenlegi átlag életstílust ismerve elég meglepő, hogy egy angol vizsgálat szerint az emberek inkább az alkoholról (70%), a csokiról (63%) és a szexről (33%) mondanának le egy hétre, de nem a mobiltelefonról. A megrögzött telefonfüggők szorongani kezdenek, ha olyan helyre érnek, ahol nincs térerő, vagy valamilyen ok miatt néhány napig nélkülözni kell készülékeiket. A betegségnek már neve is van: nomophobia (no-mobile-phobia). A felmérések szerint a telefontulajdonosok több mint a felét érinti. Németországban már olyan ötlet is felvetődött, hogy gyorséttermekben eldobható USB-billentyűzeteket kellene adni a menükhöz, hogy evés közben se kelljen senkinek elszakadni a nettől, és az érintőképernyő se legyen tele zsíros újlenyomattal. 
 
Az indiai bölcsek azt mondanák, hogy ugyancsak belegabalyodtunk egy láthatatlan hálóba, de ez nem a világháló, ezt saját magunk szőttük, melyet májá, azaz illúzió hálójának neveznek. Igazi, lelki önvalónk a tudásra vágyik, ezért mindig új információt keresünk, nem akarunk semmiről sem lemaradni. A gyors információszerzés lehetőségét jól kiszolgálja a zsebünkben hordott kis varázsdoboz, csak az a kérdés: a rabszolgái leszünk-e, vagy segédeszközként kezeljük a valódi tudás elérése érdekében.  

Tovább olvasom

16 ápr

Védőoltás és sebészet évezredekkel ezelőtt

Nemrégiben Delhiben az indiai Egyesült Tudomány és Technológia minisztere dr. Hars Vardhan a híres orvost, Szusrutát említette, és arról beszélt, hogy a modern orvostudomány számos eredménye már megtalálható volt az ősi Indiában. Többek között a himlő elleni oltás is.

egészség ayurveda régészet ókori IndiaEurópánál jóval korábban gyakorolták, hiszen Edward Jenner angol orvos csak 1796-ban találta meg a fekete himlő ellenszerét.

Dr. Vardhan, aki maga is orvos, arról is beszélt, hogy az ájurvéda bizonyos részeit a 9. században a bagdadi kalifa lefordíttatta arab és perzsa nyelvre, innét terjedt el Európába.

Korábban a Védák nemzetközi konferenciáján már elismerte, hogy Edward Jennernek köszönhető a himlő elleni védőoltás elterjedése, csak azt hangsúlyozta, hogy Indiában és Kínában is használtak oltásokat több száz évvel korábban a vakcina feltalálója előtt. „Ez nem dicsekvés, de a tények mindig tények” – mondta a miniszter.

Kurt Pollak, a zseniális akadémikus, akit a tudományos erkölcs portásának is neveztek szintén így vélekedett: „A himlőt megelőző védőoltás, amelyet Kínában alkalmaztak a 11. században, Indiából származik”.

Dr. Oliver Coult annak idején írt egy beszámolót a Bengalban tapasztalt himlő elleni oltásról, a tikah-ról (Calcutta, 1731. február 10.). Dr. J.Z. Holwell 1767-es beszámolójában pedig, melyet a londoni Orvosi Kollégium tagjainak címzett, már egész részletesen olvashatunk a Kelet-Indiában tapasztalt gyógyításról. Holwell nemcsak a beoltásról számol be, hanem általa az is kiderül, hogy az indiaiak tudták, hogy a mikrobák okoznak ilyen betegséget.

egészség ayurveda régészet ókori India
„Kinek teste egyensúlynak örvend, kinek emésztése, szövetei és anyagcseréje egészségesen működnek, kinek énje, elméje és érzékei szakadatlanul a belső boldogság állapotában vannak, őt nevezzük egészségesnek” – olvashatjuk a Szusruta Szamhitában.

A nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó Hatodik Ájurvéda Világkonferencián Dr. Vardhan tavaly ősszel örömmel bejelentette, hogy mivel az ájurvédikus kórházaknak már hagyománya van, most emellett az ájurvédikus oktatás is előtérbe kerül már a 2015-16-os tanévben. A fül-orr-gégespecialista doktor-miniszter elismerően mondta: „Minden indiai büszke lehet arra, hogy az amerikai Illinois államban működő Chicago Medical School patológiai múzeumában, van egy kép Szusrutáról, s alatta a kövezkező szöveg olvasható: Az ember, aki az első szürkehályog műtétet végezte”.

Természetesen Szusruta ennél sokkal többet tett. A híres sebész könyvében említ egy (a himlőt jellemző) lázas kiütéses betegséget, de többek között közli a cukorbetegség tüneteit, orr-plasztikai vagy sérv műtétet továbbá a császármetszést is. Emellett számos sebészeti műszert és beavatkozást ír le Szusruta Szamhita c. művében. Sőt olyan precíz sebészeti műszert hoz szóba, mely függőlegesen kettévágott egy hajszálat.

Az ájurvédán alapuló két alapvető enciklopédikus gyűjteményt az i. e. első évezred és a i.u. 500 közötti időben állították össze. A Szusruta Szamhita mintegy 700 gyógynövényt, a Csaraka Szamhita pedig 500 orvosi szert ír le. 

Tovább olvasom

26 márc

Édes élet - indiai cukorgyárban jártunk

Mennyi szidást kap a cukor manapság. Jogosan, vagy sem - döntse el mindenki maga. Az indiaiak vakítóan fehérlő foga viszont elgondolkodtat. Most megnézheted, hogy a vidéki Indiában milyen cukrot esznek.

Ezen a videón megnézheted, hogy hogyan is készül Indiában a barna nádcukor. Az íze egyenesen mennyei. Mint egy nagyon finom édesség. Miért is finomítják, amikor oly finom barnán is... 

Tovább olvasom

12345
»

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon