31 okt

Reinkarnáció a nagyvilágban

Egy közeli halálesest vagy nagy trauma mindenkiben felszínre hozza a kérdést: mi történik az emberrel a halál után? A hindu filozófia szerint a halál márpedig nem létezik! E bölcselet szerint az ember az örökkévalóságra fókuszál, vagyis a tökéletességre törekszik. Egy emberöltő is kevés erre? Még egy jó hír: mindig van újrakezdés, a lehetőségek végtelen tárháza. Ez a reinkarnáció értelme. A halottak napja általános kegyeleti ünnep. Az ember tisztelettel emlékezik elhunyt szeretteire, ezzel is ápolva a család és a barátság fontosságát. De milyen igaza volt Mark Twainnek, aki nem a halált, az életet, és annak minőségét emelte ki.

„A két legfontosabb nap az életedben: a nap amikor megszületsz, és a nap, amikor megtudod, miért.”

filozófia halál kutatás misztika reinkarnáció

Kellár Márta írása

A reinkarnáció jelentése

Miután szembesült az ember azzal, hogy a halál az egyetlen biztos dolog az életben, mindig kereste annak értelmét. De mindaddig, amíg nem tudjuk, kik is vagyunk valójában, nincs pontos válasz. Ha csak testnek tekintem magam, akkor sokszor értelmetlen, sőt igazságtalan küszködéssel, esetleg feldolgozhatatlan fájdalommal szembesülök, ha léleknek, akkor logikus magyarázattal. Életünket behatárolják kézzel fogható tapasztalataink, melyek a jövőt nem képesek érzékelni, de értelmünk kíváncsian kutatná, mi lesz a halál után.

A reinkarnáció gondolatát elvethetjük, kinevethetjük, ettől függetlenül egyre több ember ismeri meg, s ami korábban még tiltott olvasmány volt, ma már magyar nyelven is könyvtárnyi irodalommal rendelkezik. Olyan szélsőséges formában is jelen van, mint egy 2007-es kínai kormányrendelet. Kína hivatalos közleményt adott ki, melyben „intézményesíteni akarta a reinkarnáció folyamatát”. Megtiltotta a tibeti buddhista szerzeteseknek, hogy a kínai kormány engedélye nélkül újjászülessenek!

Földi dolgoknál több, amit egy ember élete során magáénak mondhat. Legenda szól Nagy Sándor haláláról, aki megparancsolta, hogy holttestét majd égnek fordított tenyérrel ravatalozzák fel, hadd lássa mindenki: még a világhódító is üres kézzel távozik. A reinkarnáció elve szerint azzal gazdálkodunk, amit jelen életünkben összegyűjtöttünk, az a tudatállapot, azok a célok visznek majd tovább.

Erényei alapján választ a Lélek
finom vagy durva formát magának,
és tettének, lelkének erényei
lesznek majd okává újabb kötésnek.
(Svétásvatara upanisad 5.12. Takács László fordítása)

Előző élet

 Az ember szívesen eljátszik a gondolattal: Vajon mi lehettem korábban? Az előző élet gondolata felemelő. A folytonosságot, a végtelen lehetőségeket biztosítja, ugyanakkor a felelősségvállalást is rendkívül megnöveli. Ha az ember megérti, hogy újra meg kell születnie, akkor fokozottabban vigyáz környezetére, a természet kincseire is. Nem teszi tönkre, nem rombolja le otthonát, amibe újra be kell lépnie.

Az előző élet, mint téma rendkívül jó szenzációhajhászásra és üzleti szempontból is előnyös. Éppen ezért óvatosan kell közeledni a témához. Megvan a maga a varázsa, a reményekkel teli ígéret, hogy a következő életükben újabb esélyünk lesz beteljesíteni céljainkat. Betty Stafford, a Kaliforniai Állami Egyetem professzora szerint ez „az univerzum irgalmas árnyalata, nagy előrelépést jelent az örök pokol tanításához képest”. Sir William Jones, angol tudós közel két évszázaddal ezelőtt szintén ezt a vonást emelte ki:

,,Nem vagyok hindu, de a következő állapotra (reinkarnáció) vonatkozó hindu tanokat összehasonlíthatatlanul ésszerűbbnek, jámborabbnak tartom, melyek inkább elrettentik az embereket a bűntől, mint a végtelen bűnhődésről való ijesztő leírások.”

filozófia halál kutatás misztika reinkarnáció

A reinkarnáció bizonyítékai

Dr. Ian Stevenson, a Virginiai Egyetem Pszichiátriai Tanszékének professzora volt, nemzetközileg elismert orvos, aki negyven évig végezte reinkarnációval kapcsolatos kutatásait. Több ezer esetet vizsgált meg szerte a világon, azokat kereste fel, akik azt állították, hogy emlékeznek előző életeikre. Elsősorban gyermekeket, mert ők 2-4 évesen tisztábban felidézik, és még nem befolyásolja őket a felnőttek véleménye. A sokszor igen pontos és részletes beszámoló alapján felkereste az elhunyt személyek rokonait, és számtalan esetben bizonyítottnak találta a gyermekek emlékeit. Dr. Stevenson semmilyen vallást nem képviselt, tudományos igényű szakmai munkákat adott közre.

Dr. Jim Tucker az egyetem orvos-igazgatója folytatta Stevenson munkáját. Beszélt arról, hogy a tudatosság nem lehet az agy mellékterméke, hanem egy különálló egység, amely hatást gyakorol az agyra. A tv analógiáját hozta fel példának. A tévékészülék szükséges a sugárzott jel dekódolására, de maga nem hoz létre jelet. Hasonló módon, az agy szükséges eszköz, de nem a tudatosság forrása.

Két doktori címe és egy orvosi diplomája van dr. Raymond Moodynak, a halálközeli élmények nemzetközi szinten is leghíresebb kutatójának. A leglényegesebb tapasztalata, amit a pácienseitől hallott egyrészt, hogy halál pillanatában másképp kezdték látni önmagukat és környezetüket, és tudatuk nem kötődött a testhez. Kihangsúlyozta, hogy a „tudat” szón nem az agy értendő. Másrészt, megszűnt a félelmük, meggyőzte őket az átélt élmény. Számukra már nem létezett a halál, csupán egy átmenet valami más felé. Moody elnyerte a Világ Humanitárius díját. Szerinte a reinkarnáció sokkal bonyolultabb folyamat, mint azt elképzeljük, de ismereteink még nem érték el azt a pontot, ahol tudományos kérdéseket lehetne megfogalmazni. Mindezt nagyon megfontolandó gondolattal egészítette ki:

„...bosszant, hogy mindig a tudományos bizonyítékokat helyezik előtérbe, mintha a tudomány lenne az Igazsághoz vezető egyetlen út.”

A déjà vu-t szakkifejezésként Émile Boirac vezette be egy 1876-ban megjelent könyvében. A francia szó jelentése: „már láttam”. Olyan élményre utal, ami rengeteg emberrel megtörténik. Az egy adott szituáció ismerősként való átélése, amikor az ember úgy érzi, valahol, valamikor már megtapasztalta. Nem fizikális látásról van szó, hanem élményről. A leedsi egyetem emlékezetkutató csoportja beszámolt egy vak emberről is, aki szintén átélte a déjà vu-t a halláson, szagláson és tapintáson keresztül. 
A reinkarnáció bizonyítékai persze nem mindenki számára elfogadhatóak. Nem baj. Az iskolában sem mindent az első osztályban tanulunk meg.

filozófia halál kutatás misztika reinkarnáció

Lélekvándorlás történetek

Ma már számtalan egyetemi tanulmány, könyv, videó jelenik meg ebben a témában. Mindig voltak olyanok, akik emlékeikben előző életükről őriztek benyomásokat, de ha elmondták jó eséllyel bolondok házába kerültek. Cesare Lombroso olasz kriminológus, orvos 1864-ben beszámol egy különös félőrült mániákusról, aki azt állította, hogy részt vett az előző évek háborúiban, és látta I. Károly, angol király kivégzését. Ez a „rögeszmés” ember John Clare volt, akit ma a 19. sz. egyik kiemelkedőbb angol költőjének tartanak.

Az egyik leghíresebb lélekvándorlás történet 2000-ben került nyilvánosságra, azóta bejárta a világot. Louisianában egy keresztény házaspár kisfia imádta a játék repülőgépeket. Második születésnapja után szörnyű rémálmok kezdték gyötörni, sikoltozott: Corsair, Corsair elég a tűzben. A szó, amit ismételt egy vadászrepülőgép típus volt a II. világháború alatt. A szülök állították, hogy a kisfiú csak meséket nézett, soha nem hallhatta ezt a nevet. Először megijedtek, és nem tudtak mit kezdeni a helyzettel, amikor gyermekük kijelentette, hogy előző életében is Jamesnek hívták, és ő volt a pilóta. Úgy beszélt a repülőgép szerkezetéről, mint egy hadmérnök, ami egészen kizárt egy 2 éves fiúcska részéről. Gondolkodás nélkül válaszolt a feltett kérdésekre, állította, hogy Iwo Jimánál lelőtték azok, akiknek a gépén nagy vörös nap volt, és emlegetett egy Natoma nevű hajót. Az apa szkeptikus volt, de utánajárt a dolognak. Kiderült, hogy a második világháború idején valóban volt egy repülőgép-hordozó amerikai hadihajó, a Natoma Bay. Nyomozni kezdtek a szolgálatban elhunytak után. Így találtak rá a pilótára, James R. Houstonra, aki 1945-ben, az Iwo Jima-i csatában vesztette életét, valóban a japánok lőtték le. Pontosan úgy, ahogy a kisfiú leírta: a gép felrobbant, kigyulladt, és belezuhant az óceánba.

Glasgow-ban Cameron Macaulex szintén kétévesen kezdte mondogatni, hogy ő valójában egy Barra nevű szigetről származik. Ez a hely Skócia nyugati partjánál található. Egy fehér házról, egy foltos kutyáról beszélt és az előző életbeli édesapjáról, Shana Robertsonról, aki autóbalesetben halt meg. A szülők segítségét kértek. 2006-ban, dr. Tucker vizsgálta az ügyet, s együtt elvitték Barra szigetére a kicsit. Megtalálták a házat, melynek tulajdonosa Robertsons volt, és a régi autót, ahogy Cameron emlékezett. Találkoztak a család egyetlen élő tagjával. A már idős hölgy, Gillie Robertson régi családi fotóalbumot mutatott – az egyik képen kisfiú játszott fekete-fehér kutyájával…

A ritka történetről dokumentumfilm készült, ami magyar fordításban is hallható.

Összegzés

1599-ben VIII. Kelemen pápa Giordano Brunot máglyára küldte, mert nem vonta vissza tanait, köztük a lélekvándorlásba vetett hitét sem tagadta meg. Egy piackutató cég felmérés szerint ma a túlnyomórészt keresztény Olaszországban a lakosság 25%-a hisz a reinkarnációban, 20%-a pedig a karmában. Az amerikaiak 24 százaléka, több mint 75 millió ember. Igaza lesz Schopenhauernek, aki azt mondta:

„...az indiai bölcsesség visszaáramlik Európába, és alapvető változást fog hozni tudásunk s gondolkodásunk egészében.”

De egy kicsit helyesbítsünk: bár a forrás India, nem kizárólag India bölcsessége. Az ókori kultúráktól az amerikai transzcendentalistákig, minden korban jelen volt. Olyan nevek fémjelzik, mint Püthagorasz, Platón, Tolsztoj gróf, Balzac, Albert Schweitzer stb.

A reinkarnáció azon alapszik, hogy a tudatos én és a test külön dolog. Filozofikus és irodalmi megfogalmazása egyforma „Miként az ember leveti elnyűtt ruháit, és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe.” (Bhagavad-gítá 2.22.) A magyar irodalom kiemelkedő alakja, Gárdonyi Géza ismerte a Védák tanítását, és hitt a lélekvándorlásban. Ő így ír:

„…az ember nem test, hanem lélek: a test csak ruha; ha elszakad, újat osztanak a világ-magazinból.”

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

17 máj

Obama szerint mennyei blues őrület van Odaát

B.B. King, a blues király halálának napján Barack Obama azt találta mondani, hogy „ma este őrületes blues buli lesz a mennyekben”. Az India Hangja utána járt, hogy Obama szokatlan megjegyzésének lehet-e reális alapja. Tényleg, lehet a mennyekben bluesolni? Ha igen, akkor biztosan egyetlen blues zenész sem áll meg a mennyország kapujáig. Kérdés, hogy beléphet-e? Nézzük, mit mondanak erre az indiai bölcsek.

ahimsza zene halál

Hogy közös nevezőre jussunk, nevezzük most a mennyországot lelki égnek, odaátnak vagy Isten Országának, antianyagú világnak – helyettesítse be mindenki a számára legkedvesebb szókapcsolatot. A menny kifejezés ugyanis különböző jelentéssel bír az indiai és az európai kultúrkörnyezetben. Az óind hitvilágban a menny meghatározás inkább kozmológiai irányultságú, s nem igazán Isten országára értendő. Ne menjünk most ebbe bele, hogy témánknál maradhassunk. A mennyország óind értelmezéséről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.

Az kérdés tehát az, hogy szólhat-e Odaát a blues vagy sem. Az indiai bölcsek szerint az anyagi világ a lelki világ eltorzult tükörképe. E szerint a gondolat szerint az anyagi világban minden létező dolog létezik Odaát is. Megfordítva: csak olyan dolog létezhet az anyagi világban, ami Odaát is létezik, egy fontos különbséggel. Amíg Odaát minden harmonikus, hiszen önzetlen és a Legfelsőbb iránti odaadással teli, addig a mi lenti világunkban eltorzultan léteznek a dolgok. Odaát az jelent örömöt, ha a másiknak jó. Ez itt is létező érzés, de többnyire eltorzult formában. Az önzetlenség eltorzult formája a mindent elrontó irigység. Ugyanaz az érzés, de ellentétes minőségű. Mint a matematikában a +2 és a -2. Ugyanakkora érték, de ellentétes előjelű, éppen ezért ellentétes hatású. Amennyiben valaki már idelenn megszabadul az irigységtől, és szívből örül más sikereinek, boldogságának, akkor ebből az érzésből már érvényes útlevéllel rendelkezik. Az Odaátra érvényes vízum pedig az, ha mindent a Legfelsőbbel kapcsolatban látunk. Ugyanilyen ellentétpár a szeretet és a kéj. Ami odaát istenszeretet, idelenn kéj.  Vagy ami odaát a dolgok örömmel való elfogadása, az idelenn saját beteljesületlen vágyainkból fakadó magatehetetlen düh. A cél az, hogy idelenn kifejlesszük az odaáti tulajdonságainkat és aszerint éljünk. Akkor már idelenn mennyei életünk lesz.

ahimsza zene halál

Térjünk vissza a zenéhez. Zenének is lennie kell Odaát, hiszen idelenn is létezik. A korábbi gondolatmenetet követve, a zene odaát az élet szépségét zengi, és a Legfelsőbb örömét szolgálja, idelenn pedig sokszor öncélú, csupán szórakoztató vagy nihilista, esetleg magamutogató. Gyorsan hozzátenném, hogy idelenn is szolgálhatja a zene a világ és a Legfelsőbb szépségeinek dicsőítését. Ebben az esetben, bár a Földön szól, az a zene már nem földi, hanem égi.

Következő kérdésünk, hogy odaát milyen zenei stílusok lehetnek jelen, illetve, hogy lehet-e a mennyekben bluesolni? Nos, konkrétan egyetlen tradíció sem tudja erre a választ, így az óind szakirodalom sem. Viszont kikövetkeztethetjük. Ha belegondolunk, akkor az orgonamuzsika vagy a templomi kórusművek is egy-egy zenei stílust képviselnek. Nem azért tartjuk égi zenének, mert zenei zsenik csodálatos hangszereken játsszák, vagy több száz fős kórus énekli, hanem a mű szerzőjének és előadóinak indíttatása miatt. Lehet, hogy az égi zene egy templomban szólal meg, de az is lehet, hogy valahol a természet ölén, vagy egy sportcsarnokban. Nyilvánvalóan az is lehetséges, hogy valahol Odaát.

Végkövetkeztetés: hogy milyen zene szólal meg odaát, nem a zenei stílustól, hanem az előadó és a zenei mű indíttatásától függ. Azt pedig, hogy melyik zenésznek mi lakik a szívében, két személy tudja igazán. Saját maga a zenész és a Legfelsőbb. Az utóbbi viszont tévedhetetlenül tudja. Vagyis: nem kizárt, hogy blues zene is szólhat odaát.

A lenti videó nem odaát készült. Pontosabban odaát, a  tengeren túl - a Fehér Házban. Egy dolog, hogy Obama hosszas unszolás után együtt bluesol BB Kinggel, de a színpadon van Mick Jagger, Buddy Guy és Jeff Beck is.

Kapcsolódó cikk: Meghalt B.B. King - úgy, ahogyan akarta

Tovább olvasom

16 máj

​Meghalt B.B. King - pontosan úgy, ahogyan szerette volna

A zenei élet gyászolja B.B. King, a legendás blues gitáros, énekes, dalszerző elhunytát. Las Vegas-i otthonában, álmában békésen halt meg 89 éves korában. Egyszer kijelentette: Addig akar játszani, amíg az Úr nem hívja. Boldog embernek tartotta magát, aki tud mosolyogni. Mindjárt kiderül, hogy miért is számol be erről az India Hangja.

hírességek halál Nobel-díj ahimsza
"Mindenki a mennyekbe kívánkozik, de senki sem szeretne meghalni, hogy eljusson oda."

Vegetáriánus vagyok, így nincs semmi komoly problémám – nyilatkozta egy interjúban. Nem dohányzott, alkoholt évente egyszer, a karácsonyi és újévi ünnepek alatt ivott. Na ezért írunk róla. Büszkék vagyunk arra, hogy a blues királya erőszakmentesen élt.

Szülei válása után nagyanyja nevelte, gospelkórusban énekelt, a templom prédikátorától tanulta a gitározás alapjait. Amikor a pap az első akkordokat mutatta, azt mondta a fiúnak: „A gitár egy értékes eszköz. Ez egy másik módja, hogy kifejezze Isten szeretetét.”
 
A világ 88 országában lépett fel, volt olyan éve, hogy 300-nál több koncertet adott. Az egyik legemlékezetesebb az 1979-es Szovjetunióban tett látogatás volt, a még keményvonalas kommunista rezsim idején. Minden emeleten figyeltek – mesélte később. Turnéi során háromszor járt Magyarországon.
 
Kategóriák és kultúrák fölé emelkedő rendkívüli tehetség volt. 15 Grammy-díjat kapott. 2004-ben Ligeti György zeneszerző és ő vehette át Stockholmban a Polar-díjat, mely a zenei Nobel-díjnak felel meg. Több mint 53 filmzene is fűződik nevéhez. Minden idők 100 legjobb gitárosa között a dobogós 3. helyre jelölték őt, akinek első gitárja megvásárlásához kölcsön kellett kérnie 30 dollárt.

hírességek halál Nobel-díj ahimsza
BB King egyszer azt mondta, hogy zenélés vagy alvás közben szeretne meghalni.  


"Néha eltűnődöm, miért is harcolok…" énekelte a „There Must Be a Better World Somewhere” című híres dalában, melynek refrénje is ez: "Valahol lennie kell egy jobb világnak".

Kapcsolódó cikk: Obama szerint mennyei blues őrület van a mennyekben

Tovább olvasom

12 máj

Menny és túlvilág az óind tradícióban

Az indiai hagyományokhoz hasonlóan más tradícióban is találkozhatunk a különböző világok és dimenziók hierarchikus rendeződésével. Ilyen rendszerezés például a menny és pokol leírása, vagyis a felső, közép és alsó világ meghatározása.

A Kabbala egy életfát mutat be, tíz számozott szférával és egy számozatlannal. Az iszlám vallásban a szufik négy megnyilvánult világról számolnak be és egy megnyilvánulatlanról.  A görögök Titánjai és Héroszai egy világot alkottak az emberekkel, de létszintjük magasabb fokon állt. Ezékiel mennyei királyságokat említ, és a kereszténység ismeri a csodálatos képességekkel bíró kerubokat, szeráfokat és angyalokat, akiknek lakhelyéül az ég és az eget a földdel összekötő tér szolgál. Az indiai védikus szakirodalom nem kevesebbet ígér mint, hogy aki megismeri és megérti az univerzum felépítését, az eléri az üdvözülést, és nem kell újjászületnie ebbe az anyagi világba. Ők a lelki világba kerülnek, vissza Istenhez. Az önmegvalósítás ösvényén az élőlény ráébred eredeti természetére: tudatos, örökkévaló, boldogsággal teli.

filozófia hinduizmus ókori India halál

Az újjászületés gondolata és az abba vetett hit természetesen nyugaton sem ismeretlen. A bolygórendszerek hosszú sora viszont kevésbé közismert. A védikus irodalom az óind világkép tananyagát tartalmazó írások gyűjteménye. Tudományos igényességgel fejt ki anyagi és transzcendentális ismereteket. Így nem csoda, hogy nagy részletességgel mutatja be ezen bolygórendszerek elhelyezkedését, méretét, földhöz és az egész világegyetemhez való viszonyát, az ott élők jellegzetes tulajdonságait, valamint, hogy hogyan lehet oda kerülni földi életünk befejeztével.

A földön élő embernek, teste elhagyása után lehetősége nyílik 8 400 000 létforma valamelyikébe újrakezdeni a pusztulás és élet örökös körforgását. Mindezt valamelyik univerzum tizennégy bolygórendszer világainak valamelyikén teheti meg.

filozófia hinduizmus ókori India halál
A védikus világképben Föld a közép bolygórendszerben helyezkedik el.

A védikus tradícióban a menny lakóit, amaráknak, halhatatlanoknak is szokták nevezni, mivel egy mennyei nap hat földi hónapnak felel meg, és az ő időszámításuk szerint az ott élők tízezer évig élnek. Tehát összehasonlítva a mi száz évünkkel, halhatatlannak tűnnek. Hosszú életük mellett testi szépségükben és erejükben is felülmúlják a miénket. Fényűző életük, paradicsomi életkörülményeik és határtalan élvezetük igazán irigylésre méltó. Azonban mint minden anyagi hely, a teremtés és a megsemmisülés ciklikus változásain megy keresztül. Odajutni sem olyan egyszerű, és egy csavar is van a dologban. Különböző mennyei bolygókra jutáshoz, különböző „vízumra” van szükségünk. A teljesség igénye nélkül, ilyenek például a ragaszkodástól való mentesség, a bölcsesség, a tudás, a kegy, az önfeláldozás, cölibátus, valamint az erkölcs és a morál szigorú követése. A csavar azonban az, hogy megerőltető szellemi, fizikai és spirituális lemondások után ugyan élvezhetjük tetteink gyümölcsét valamelyik mennyei bolygón, de karma bankszámlánk felélése után újra egy alacsonyabb szintű világban kell folytatnunk az életet. Védikus megközelítésben tehát, a mennybéli bolygók felett található az antianyagú lelki világ. Aki ide eljut, annak sosem kell többé újjászületnie.

Tovább olvasom

12
»

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon