10 máj

Suszter a kaptafánál, turista a látványosságoknál

A Bharata Kultúrtér csapatának indiai útján készült filmetűdnek akár azt a címet is adhatnánk, hogy szürke hétköznapok Dzsaipurban. Ugyanis az év 365 napján, azaz hogy minden áldott nap több ezernyi hívő keresi fel a Góvinda Dév templomot. Ennek ellenére hiába is keresnénk az utazási irodák programjai között a Góvinda Dév templomot. Nézzünk hát utána, ki is ez a Góvinda Dév, miért látogatják oly sokan, és mi az a titok, ami miatt a dzsaipuriak hajnalok hajnalán felkelnek, majd oly átszellemülten képesek énekelni?

hinduizmus indiai filmek útleírás utazás
Az ötezer éves múltú Góvinda dév oltára Dzsaipurban nem turistalátványosság, viszont kötelezö megnézni. Előtte azonban érdemes utána nézni, hogy ha már odalátogat az ember, akkor azt mégse turistaként tegye...

Góvinda Dév a híres Vrindávanból kimenekített, évezredek óta imádott templomi Istenség. Vrindávan Delhitől mindössze 150 km-re található, ahova utazási irodák ugyancsak nem igazán visznek csoportokat, hacsak nem az ötezer éves múltra visszatekintő templomváros széléig. Állítom, hogy Vrindávan a világ legcsodálatosabb helye, mégis megértem, hogy nem turistaparadicsom. A lelkiség oly intenzíven hatja át egész Vrindávant, hogy nem is érezné magát jól ott a turista. Olyan turistáskodni Vrindávanban, mint egy fitness teremben nézelődve sétálgatni, és néha egyet-egyet teázgatni. Vagy beáll az ember a sorba és csinálja, vagy nem tudja magát jól érezni, akármilyen gyönyörű is az a fitness terem. Hasonlóan, az menjen Vrindávanba, aki a több évezredes tradíció előtt szeretne tisztelegni, s aki a világ legelégedettebb embereitől szeretné ellesni a belső béke tudományát. Különben hiába oly csodálatos hely az a Vrindávan, a turista hamar menekülőre fogja venni a sokat ígérő látogatást.

hinduizmus indiai filmek útleírás utazás
Az ember nem hisz a szemének. A korahajnali pudzsára futva érkezik a többezres tömeg.

Hasonló hely a dzsaipúri Góvinda Dév templom is. Valódi Vrindávan. Éppen ezért turistamentes. Pedig Dzsaipúr (Jaipur) Góvinda Dévnek épült. India egyetlen modern városa, mely a silpa sásztra ősi védikus városrendezés elvei alapján épült. A modern kicsit túlzás. Közel 300 évvel ezelőtt kezdték kiépíteni a mai várost, a környékbéli hegyen található régi város elhagyása miatt. A dzsajpúri királyi dinasztia mindig is nagy rajongója volt Vrindávannak. Éppen ezért fogadta be a hódítók pusztítása elől kimenekített évezredes múltú Góvida Dévet. Az akkori király Dzsaipúrt a védikus építési tudomány alapján Góvinda dév részére építette. Gondoljunk csak bele, hol is élünk mi? Ha turista Dzsajpurba látogat, megmutatják neki a szelek palotáját és az elefántháton bevehető Borostyán-erődöt, meg a vízi palotát, egy kis bazározás, aztán slussz. Hogy ki az a Góvinda Dév, és hogy a híres turistavárossá gyúrt Dzsajpúr a silpa sásztra alapján épült, és ráadásul Góvinda Dévnek, arról a turista vajmi keveset tud meg. Aztán, hogy hány turista látogat el a Dzsajpúrt éltető hajnali púdzsára, jobb ha bele sem gondolunk. Tulajdonképpen szerencse. Hogy is nézne ki a mi szeretett Góvinda Dév templomunk fotózó és értetlenkedő turistákkal teli? Mondok egy titkot. A nyugati embereken kívül senkit sem zavarnának. De az is biztos, hogy nem sokat értenének az egészből. Vagy mégis? Mindenki kipróbálhatja magát a lenti videóval. 

Tovább olvasom

30 ápr

Indiai bútorasztalos műhelyben jártunk

Hihetelenül szép dolgokra bukkantunk egy Dél-Indiában található bútorasztalos műhely boltjában. Akkor még nem sejtettük, hogy mi zajlik a bolt mögött található műhelyben. Ki gondolta volna, hogy így készülnek a lélegzetállító indiai remekművek? Leveles Zoltán kétperces videója megmutatja, hogy mire képes egy mai bútorasztalos Indiában.

foglalkozások indiai filmek
India különféle területein más-más stílusban pompáznak a gyönyörű remekművek. 

Kapcsolódó videó:

 

Tovább olvasom

10 ápr

Nem fogod elhinni, hogy így készül az indiai füstölő

Te is szereted a jó füstölőpálcikát? Indiai füstölőgyárban jártunk, ahol jól kiokosítottak bennünket füstölő témában. Most elmondjuk, milyen füstölőt érdemes vásárolni, és a videón megnézheted, hogyan is készülnek a füstölők. 



Tipp: Utazz Indiába 

Lásd élőben is a füstölőkészítés fortélyait>> Indiai utazások a spirituális India megismerésére. 


foglalkozások indiai filmek
Hogy készül a füstölő pálcika?

Alapvetően két kategóriába sorolhatók a füstölők: mártott és maszala füstölők. A mártott füstölők alapanyaga általában szénpor. A szénporból gyúrják a masszát, amit egyenként dolgoznak rá a hasított bambuszcsíkokra. Miután megszáradt, belemártják a legolcsóbb szintetikus olajba. Az ilyen füstölőktől tartsd magad távol! Tipikusan szintetikus. Első pillanatra kellemesnek tűnik az illata, de akkor is inkább takarítószerre emlékeztet. Mikor pedig meggyújtod, köhögni kezdesz tőle, családod pedig fenyegetőzve hajt ki a lakásból a füstölőddel együtt. További ismertetői az ilyen szintetikus füstölőnek, hogy fekete színű, olcsó és gyorsan, akár 15-20 perc alatt leég.

A serpenyő másik oldalán, mondhatnánk, a jó oldalon a maszala füstölő áll. Maszala keveréket jelent. Pl. az ismert fűszerkeverék, a "garam maszala" nem más, mint a forró, azaz csípős keverék. Visszatérve a füstölőhöz, a maszala füstölő fő alapanyaga fapor, amit összegyúrnak természetes olajakkal, mézzel és hasonló ínyencségekkel. Az így kapott masszát az előző módszerrel dolgozzák fel a bambuszcsíkokra. A maszala füstölőt arról ismerhetjük fel, hogy a fekete helyett inkább barnás vagy vöröses színű, pörög róla az illatos fapor. Ára jóval magasabb,  mint a szintetikusé és jóval hosszabb az égési ideje. Egy szál akár 70 percig is elég - végső soron így az égési időt számítva a maszala füstölő olcsóbb. A legfontosabb ismertetőjele pedig, hogy mennyei az illata égés nélkül is, meggyújva pedig mindenki azt kérdezgeti, hogy mi ez a finom illat?

Ezen a videón bemutatjuk, hogyan készülnek a maszala füstölők valahol Dél-Indiában. Egy asszony naponta 6000 szál füstölőt tud megsodorni. Hihetetlen dolgokra képesek. Röviden: a meditáció nem a füstölő meggyújtásával kezdődik. 

Kapcsolódó videó:

 

Tovább olvasom

09 ápr

Gettómilliomos filmen és könyvben

A Gettómilliomos c. film fogalommá vált a filmrajongók és India szerelmesei között is. A 2008-ban bemutatott film tarolt a következő évben a világ legrangosabb díjkiosztóin: többszörös Oscar-díj, Golden Globe-díj, BAFTA-díj. Minden bizonnyal a Gettómilliomos egy örökzöld műként kerül be a filmtörténelembe. Lássuk, ki is áll valójában a film alaptörténete mögött?

Nobel-díj indiai filmekVikas Swarup neve nem ismeretlen, hiszen a híres Semmit és mindent c. regénye volt a Gettómilliomos alapja. Maga a könyv is több rangos díjat nyert, majd Danny Boyle brit rendező filmje világhírűvé tette.

Nemrégen kinevezték az indiai külügyminisztérium új szóvivőjét. Áprilistól Vikas Swarup tölti be ezt a tisztséget. Az író, filozófus és diplomata már több esetben szolgált külföldi nagykövetségeken, most hazája külügyi szóvivőjeként tevékenykedik

Itt pedig meg kell állni egy pillanatra: ugyanis a film több ponton is eltér a könyvtől. Mondhatnánk, ez megszokott dolog, hiszen két különböző művészeti ágról van szó. Ugyanakkor maga az író is kissé neheztelve ismerte el, hogy a regényen lényeges változtatás történt.

A szerződés aláírásakor a film képviselője megígérte neki, hogy tiszteletben fogják tartani „a regény lelkét”. Ő ezt a szokásos tisztességes módon értette, és jelentéktelen változtatásra gondolt. A valóságban azonban ugyancsak számottevően módosítottak egyes részeket, s ennek a mondanivalóban lényegbevágó következménye lett.

A könyv a 18 éves mumbai pincérfiú, Ram Mohammad Thomas történetét meséli el. A név jelképes, három vallást képvisel, mert árva gyerek, szülei ismeretlenek, s nem lehet tudni, milyen felekezethez tartozik.  A filmben a fiú egy teljesen muszlim nevet kapott: Jamal Malik lett. Boyle főhőse egy szegény szerencsétlen muzulmán, mellette a hinduk a rosszfiúk. Ebben az összefüggésben a hindu (nem muszlim!) vallási dalt éneklő megvakított koldusgyerekek is hátborzongató képet adnak a hinduizmusról.

Ugyanakkor a Nobel-békedíjas missziós nővér, Jeanne Devos, aki a siketek és vakok oktatására szakosodott, azt mondta, hogy az elmúlt évtizedek alatt, amikor szociális munkát végzett Mumbaiban soha nem találkozott ilyen tényleges helyzettel.

Tovább olvasom

08 ápr

Környezettudatosan: banánlevél árus Dél-Indiában

India megint csak elgondolkodtat. Banánlevél árusnál jártunk. Nehéz véleményt formálni. Ha India tovább fejlődik, lehet, hogy eltűnnek, a szívet melengető manufaktúrák, utcai üzemek, végső soron a banánlevél árusok is. 

Egy belső hang azt mondja, hogy a banánlevélen felszogált étel milliószor finomabb, mint a műanyag tányérra zúdított gyorséttermi étel. A banánlevél, magyarosítva talán összetűzdelt diólevél, szőlőlevél vagy fügelevél viszont megfizethetetlenül drága volna nyugaton. Ki érti ezt? Akkor most ki a gazdag és ki a szegény? 

Miközben a fennkölten egyszerű ember gondos figyelemmel pakolgatja és csomagolja a banánleveleket, a nyugati ember lefagy. Hogyan? Ilyen a 21. században? Ilyen körülmények között? Megalázóan és koszosan. 

Várjunk csak. A banánlevél egyszerhasználatos, semmilyen méreganyagot nem tartalmaz. eldobása után néhány hét múlva csodás minőségű komposzt lesz belőle. A műanyagtányér előállításához nagyon drága gép kell, ami rengeteg fémet tartalmaz. S az egyszer használatos műanyag, többszáz évig szennyezi a környezetet. Hacsak nem kerül újrahasznosításra, amihez megintcsak rengeteg energia szükséges. A műanyag gyártása során, valamint a műanyag és az élmiszer érintkezése soprán szervezetünkbe kerülő mérgekről mit sem szólva. 

Miért engedtük, hogy a műanyag gyártása gazdaságosabb legyen a természetes alapanyagokénál? 

A banánlevél árusról szóló kisfilmet Leveles Zoltán a Dél-India-i Mysoreban készítette 

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon