25 ápr

Ne csak reménykedj a változásban: lobbizz érte! - állati kérdések

Akár Gandhitól is származhatna e cikk címében szereplő gondolat. Gandhi, ezt így fogalmazta: "Légy magad a változás, mit a világban látni szeretnél!" Most viszont egy jelenleg 14 éves fiúról írunk. Thomas Ponce felnőtteket is megszégyenítő komolysággal áll ki az elvei mellett. De nemcsak szavakkal: állat és környezetvédelmi szószóló, aki 2 évvel ezelőtt megalapította az állatokkal szembeni kegyetlenség ellen küzdő Lobby For Animals nevű csoportot.

ahimsza környezetvédelem
Thomas Ponce, a 14 éves állatjogi forradalmár

Hiszek abban, hogy fel kell szólalni az állatok védelmében, akkor pozitív változás történhet – nyilatkozta Thomas egy sajtótájékoztatón. – Felkérek minden embert, az élet minden területén, hogy csatlakozzanak hozzám, és küzdjünk az állatok mészárlása ellen. A boldogság iránti vágy, s az hogy igazságos világban élhessünk, csak akkor valósulhat meg, ha az ember tiszteletben tartja és védi a környezetet, és könyörületes minden élőlénnyel. Beszélnünk kell azokért, akik nem tudnak szót emelni a maguk érdekében; mi vagyunk az ő hangjuk, és meg is kell hallanunk! A LFA célja, hogy felhívja erre az emberek figyelmét.

Vajon honnan szedi e gyermek a bátorságot és az erőt, hogy szembeszálljon a felnőttvilággal? Az világ nagyobbik fele tárgynak tekinti az állatot, mely azért van, hogy megöljék, megegyék, kísérletezzenek rajta és használják a bundáját. Ráadásul mindehhez egy mosolygó röfi arcát, vagy egy elégedett sarki róka arcát adják, mintha csak maguk az állatok is rendkívül elégedettek volnának, amiért életük árán szolgálhatják az emberiség melléfogásait. Egy indiai mondás szerint egy társadalmat az alapján kell megítélni, hogy miként bánik az idősekkel és az állatokkal. Kétségkívül, ők a törődésre leginkább rászorulók. 

Vajon nem elhamarkodott véleményalkotás-e az, amikor egyszerűen kijelentjük, hogy az állatok azért léteznek, hogy ketrecekben, méltatlan körülmények között tartva, néhány hónapos meggyötört élet után elvágjuk a torkukat, hogy gyermekeink és saját gyomrunkba tegyük az ártatlanul megkínzott állatok tetemeit? Vajon miért gondolja a társadalom, hogy ez így rendjén van? 

Voltak már életszemléletek a történekelmben, amikor az ember alanyi jogon kínzott, gyötört és emberi életeket oltott. Csak azért mert egy ilyen-olyan elmélet, vagy az erőt összpontosító vezetők jóváhagyták. Szerencsére, mindig voltak csendes és hangos forradalmárok, akik ezt nem hagyták annyiban. Ezeknek az ellenállást tanúsító hősöknek köszönhetjük a változást: az emberi mivoltukban meggyalázottak felszabadítását.

Lehet, hogy Thomas Ponce, az állatokért lobbizó kiskamasz nevére majd így emlékezik az utókor: "A srác, aki felszabadította a meggyötört állatvilágot."

ahimsza környezetvédelem
A vegetáriánus ember számára érthetetlen, hogy tárgynak tekintik az állatokat.

ahimsza környezetvédelem
Itt még azt tanulják, hogy a nyuszi a terstvérünk. Utána pedig meg kell őket enni...

ahimsza környezetvédelem
Nem mindegy, hogy van-e lelkük vagy nincs? Fáj nekik az elbánás, és nem akarnak meghalni.

ahimsza környezetvédelem
Te mit tennél, ha egy nyúllal és néhány zöldséggel kerülnél egy szobába?

Tovább olvasom

22 ápr

Legyen a Földnek jó napja!

Miért van az, hogy a legfontosabb dolgok felett az ember hajlamos elsiklani? Mért kell a mindennapokban elhesegetni a világ legnagyobb problémáit? Sokan úgy gondolják, hogy egy fecskeként úgysem tudnak nyarat csinálni. Szerencsére egyre többen hisznek éppen az ellenkezőjében. Mint Denis Hayes amerikai egyetemista 1970-ben. Méghozzá április 22-én. Egy fecske, akinek a Föld Napját köszönhetjük.

Sokan szerveznek Föld Napja ünnepséget. A Bharata Kultúrtér csapata abban bízik, hogy a náluk megszervezésre kerülő rendezvény hatására nem csak április 22-én, hanem az év minden napján ünnepli a Földet. Szóban, gondolatban és tettekben. 

A Földanyáról való megemlékezésen védikus tűzáldozaton és gudzsaráti néptáncon vehetnek részt az érdeklődők. A védikus karmatisztító tűzáldozat. A Bharatában szerveződő program április 22-én 19 órakor kezdődik. Hozhatsz magaddal egy kis virágot a tűzoltár díszítéséhez... 

programajánló környezetvédelem ünnepek
A Föld napját a Bharata Kultúrtérben is megünneplik- védikus tűzáldozat és indiai tánc.

Tovább olvasom

08 ápr

Környezettudatosan: banánlevél árus Dél-Indiában

India megint csak elgondolkodtat. Banánlevél árusnál jártunk. Nehéz véleményt formálni. Ha India tovább fejlődik, lehet, hogy eltűnnek, a szívet melengető manufaktúrák, utcai üzemek, végső soron a banánlevél árusok is. 

Egy belső hang azt mondja, hogy a banánlevélen felszogált étel milliószor finomabb, mint a műanyag tányérra zúdított gyorséttermi étel. A banánlevél, magyarosítva talán összetűzdelt diólevél, szőlőlevél vagy fügelevél viszont megfizethetetlenül drága volna nyugaton. Ki érti ezt? Akkor most ki a gazdag és ki a szegény? 

Miközben a fennkölten egyszerű ember gondos figyelemmel pakolgatja és csomagolja a banánleveleket, a nyugati ember lefagy. Hogyan? Ilyen a 21. században? Ilyen körülmények között? Megalázóan és koszosan. 

Várjunk csak. A banánlevél egyszerhasználatos, semmilyen méreganyagot nem tartalmaz. eldobása után néhány hét múlva csodás minőségű komposzt lesz belőle. A műanyagtányér előállításához nagyon drága gép kell, ami rengeteg fémet tartalmaz. S az egyszer használatos műanyag, többszáz évig szennyezi a környezetet. Hacsak nem kerül újrahasznosításra, amihez megintcsak rengeteg energia szükséges. A műanyag gyártása során, valamint a műanyag és az élmiszer érintkezése soprán szervezetünkbe kerülő mérgekről mit sem szólva. 

Miért engedtük, hogy a műanyag gyártása gazdaságosabb legyen a természetes alapanyagokénál? 

A banánlevél árusról szóló kisfilmet Leveles Zoltán a Dél-India-i Mysoreban készítette 

Tovább olvasom

03 ápr

„Víz Nobel-díj”  az indiai Radzsendra Szinghnek, mert képes megmenteni a bolygót

Víz Nobel-díjként említik azt a magas rangú kitüntetést, amit az indiai aktivistának, Radzsendra Szinghnek nyújtottak át nemrégiben, elismerve ezzel áldozatos munkáját. A rangos Stockholmi Víz Díjat a nemzetközi vízügyi intézet (SIWI) egy ősi indiai esővízgyűjtő technika modern alkalmazásáért, egyszerű és hatékony esővíz tároló tartályok kialakításáért ítélte oda.

Nobel-díj hírességek környezetvédelem
Radzsendra Szingh, a "vízember" a The Gaurdian
szerint képes megmenteni a bolygót.

A bizottság kifejtette, hogy e módszerek megakadályozzák az árvizek kialakulását, felújítják a talaj és a folyók működését, ezáltal visszahozzák a terület élővilágát. Hangsúlyozták: ez az ősi technika olcsó, egyszerű, Radzsendra Szingh elképzeléseit világszerte követni kell.

Torgny Holmgren, az intézet igazgatója kijelentette: „Egy olyan világban, ahol évtizedeken belül súlyos víz-válság alakulhat ki, meg kell tanulnunk a víz megóvását. Mr. Singh egy reménysugár ebben.”

  • Bolygónk hatalmas mennyiségű vízkészletének több mint 97% -a sós, nem iható.
  • Minden évben közel két millió ember hal meg, mert hiányzik a biztonságos ivóvíz.
  • A mindössze 15 év múlva a fél világ lakossága vízhiányos területeken fog élni, ha nem történik változás.

„Ez a század a kizsákmányolás, a környezetszennyezés százada. Ezt megállítani, harcolni a vízért, ez életem célja.” – mondta Mr. Singh, aki az indiai Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa. Orvosi diplomáját az áyurvédikus gyógyászat és sebészet terén szerezte, majd hindu irodalmat tanult, később egy ideig egy kis faluban orvosként dolgozott. Itt szembesült a terület vízháztartásának problémájával.

India „víz embere”, Rajendra Singh ettől kezdve a víz megóvásának szentelte életét. Módszerével az esős évszak alatt úgy tudnak vizet tartalékolni, hogy azt később fel lehet használni emberi vagy állati fogyasztásra egész évben.

A Gangesz folyó védelmében alakított egy külön csoportot, mely többek között a vízszennyezést vizsgálta, ezáltal biztosították a hatékony ellenőrzést, s ha kellett, tiltakoztak a kormány hanyagsága ellen.

2008-ban, a The Guardian őt is beválasztotta abba a szűk körbe, melynek hangzatos címe: „50 ember, aki képes megmenteni a bolygót".

Tovább olvasom

26 márc

Édes élet - indiai cukorgyárban jártunk

Mennyi szidást kap a cukor manapság. Jogosan, vagy sem - döntse el mindenki maga. Az indiaiak vakítóan fehérlő foga viszont elgondolkodtat. Most megnézheted, hogy a vidéki Indiában milyen cukrot esznek.

Ezen a videón megnézheted, hogy hogyan is készül Indiában a barna nádcukor. Az íze egyenesen mennyei. Mint egy nagyon finom édesség. Miért is finomítják, amikor oly finom barnán is... 

Tovább olvasom

1234
»

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon