22 márc

Hit és tudomány Millikan fizikájában

150 éve, március 22-én született Robert Millikan amerikai kísérleti fizikus. 1923-ban fizikai Nobel-díjat kapott az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért. Különleges gondolkodóként is ismertté vált, sokat foglalkozott a tudomány és a vallás kapcsolatával.
 

filozófia misztika tudomány társadalom


Robert Millikan a XX. század egyik legkiválóbb fizikusa. Gondolatai a tudomány és vallás kapcsolatáról különösen felrázóak. Összesen 25 tiszteletbeli doktorátust és számos rangos érmet kapott. Még fiatalon, 1906-ban szerzőtársa volt egy népszerű és nagy hatású tankönyvsorozatnak, ami sok tekintetben megelőzte korát.

A hit és tudomány eltávolodása


Millikan szerint „a tudomány és a vallás kombinációja ... biztosítja az egyetlen alapot a racionális intelligens élethez”. A vallás és a tudomány pedig „két nagy testvérerő, mely az emberiséget húzta és ma is húzza előre és felfelé.”

Egy régi indiai mese szintén erről tanít: a tudomány és a vallás jó testvérek voltak, segítették egymást a közös cél érdekében. Mi volt az? Az ember tudatának egyre magasabb szintre emelése, szívének megtisztítása. Egy idő után azonban a tudomány egyeduralomra tört, és elkezdődtek a nehézségek.

A történelemben éppen ezt tapasztalhatjuk: az első jelentős vita akkor keletkezett, amikor Kopernikusz kifejtette nézeteit, miszerint a Föld gömbölyű, ráadásul nem is az univerzum középpontja. Millikan így folytatja:

„Kopernikusz pap volt – egy katedrális kanonokja –, és elsősorban vallásos, nem tudományos ember. Tudta, hogy az igaz vallás alapjai máshol vannak lerakva, mint ahol tudományos felfedezések kikezdhetnék őket. Nem azért üldözték őt, mert a vallás tanításaival szembement, hanem azért, mert az elméletében az ember kikerült az univerzum középpontjából, és ez felettébb kellemetlen hír volt egy halom egoistának.” 

 
Millikan élettörténete dióhéjban

Robert A. Millikan egy skót származású tiszteletes fiaként, szerető családban született, és élete végéig mélyen vallásos volt. Klasszikus humán szakon kezdte komolyabb tanulmányait.

filozófia misztika tudomány társadalom
Robert Millikan a hit és tudomány kapcsolatával foglalkozott


1893-ban diplomázott, utána doktorátust szerzett. A Chicagói Egyetem asszisztense majd professzora lett. Millikan 1910-ben folytatta azóta híressé vált olajcsepp kísérletét. Az elemi töltés nagyságának mérését végezte. 1923-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazták.

Nagyszabású tanulmányt készített arról a sugárzásról, amelyet Victor Hess fizikus észlelt a világűrből. Millikan bebizonyította, hogy ez a sugárzás valóban földön kívüli eredetű. Kozmikus sugárzásnak nevezte el. Negyvenhét évesen a Nemzeti Tudományos Akadémia tagja volt. A következő évben a fotoeffektussal kapcsolatos kísérlete a legfigyelemreméltóbb. Nyugdíjazásáig a Caltech, az Egyesült Államok egyik vezető kutatóintézete végrehajtó tanácsának elnöke volt.

Hit és tudomány Millikan munkásságában


Millikan meggyőződéssel vallotta, hogy a tudomány és a vallás között nincs valódi konfliktus. 1923-ban „A tudomány és a vallás viszonyáról szóló közös nyilatkozat” címmel megfogalmazott egy összefoglalót, amelyet a vallás, a tudomány és a szociális ügyek negyvenöt vezetője írt alá. 

Dr. Millikan szerint:

„az igazi modern tudomány lassan tanul, hogy alázatosan járjon Istenével.”


Millikan többször kritizálta a naturalizmust, azt a világnézet, amely csak az anyagi világot látja és tanítja. Arra a következtetésre jutott, hogy bár a materializmust néha tudománynak nevezték, „a maga módszerében és lényegében tudománytalan volt”, mert „egyetemesen állító és dogmatikus”. Millikan logikusan kifejtette, hogy a materializmus több korábbi állítását is felülbírálta már a tudomány. Rendkívül érdekes, ahogy felsorolja ezeket. 

Érdemes lenne minden „tudomány és vallás” témájú megnyilatkozás előtt felidézni azt, amit Millikan olyan tökéletesen megfogalmazott. Szerinte mindenféle vita értelmetlen, csak meg kell vizsgálnunk, mi a tudomány és a vallás célja.

„A tudomány célja a tények, a törvények és a természeti folyamatok ismerete. A vallás még ennél is fontosabb feladata pedig az emberiség lelkiismeretének, eszméinek és törekvéseinek a fejlesztése.”

Talán az egyik legfontosabb gondolata e témában:


„…nincs tudományos alapja a vallás tagadásának, és véleményem szerint annak sem, hogy konfliktust keressünk a tudomány és a vallás közt, hiszen teljesen más területtel foglalkoznak. Azok az emberek, akik nagyon keveset tudnak a tudományról, illetve azok, akik nagyon keveset tudnak a vallásról, valóban vitákat gerjesztenek, és a kívülállók azt a benyomást szerzik ezekből, hogy a tudomány és a vallás között van konfliktus, miközben a konfliktus csak két különböző fajta tudatlanság között jött létre.” 

 
Millikan idézetek, melyek önmagukért beszélnek


 „Hogy pontosan hogyan illeszkedünk a Nagy Építőmester terveibe, és mennyit bíz ezekből ránk, azt nem tudjuk. De illeszkedünk ezekbe a terveibe, azt már biztosan tudjuk, különben nem volna felelősségérzetünk. Egy teljesen materialista filozófia számomra az ostobaság csúcsa.” 

filozófia misztika tudomány társadalom

„Számos nagy tudósunk mély vallásos meggyőződésű és életű ember volt: Sir Isaac Newton, Michael Faraday, James Clerk Maxwell, Louis Pasteur. Ők egytől-egyig nem csak vallásos emberek voltak, hanem gyülekezetük hűséges tagjai is. A legfontosabb dolog a világon ugyanis az erkölcsi és lelki értékekben való hit. A hit, hogy van a létezésnek értelme és jelentősége, a hit, hogy tartunk valamerre! Ezek az emberek aligha válhattak volna ilyen nagyságokká, ha hiányzott volna belőlük ez a hit.” 

„A tudomány egy rendezett világegyetemet kezdett nekünk megmutatni, valamint a renddel együtt járó szépséget, egy világegyetemet, mely nem ismer szeszélyt, egy világegyetemet, mely megismerhető és kiszámítható módon viselkedik, egy világegyetemet, melyre támaszkodhatunk, egyszóval: egy Istent, aki törvények által cselekszik.” 

„Annak lehetetlensége, hogy a valódi vallás és a valódi tudomány valaha ütközzenek egymással, nyilvánvalóvá válik, ha megvizsgáljuk a tudomány célját és a vallás célját. A tudomány célja az, hogy fejlessze a tényekről, valamint a természet törvényeiről és folyamatairól szóló tudást – mindenféle előítélet és előre kialakított vélemény nélkül. A vallás ennél is fontosabb célja pedig az, hogy fejlessze az emberiség lelkiismeretét, eszményeit és törekvéseit.” 

 „Az ateizmus alapvetően a pesszimizmus filozófiája.”

„Tudományos ismereteink jelentősek, ha összehasonlítjuk azzal, amit száz évvel ezelőtt tudtunk, de elenyésző, ha azzal hasonlítjuk össze, amit még nem tudunk. A föld térképén sok nagy üres felfedezetlennek jelölt folt volt. Ma már alig van ilyen. A tudomány térképe még mindig egy nagy üres lap, melyen csak itt-ott jelöli néhány pont a felfedezett területeket. Minél többet kutatunk, annál inkább azt látjuk, mennyire távol vagyunk attól, hogy valódi átfogó ismeretünk legyen róla. Egyre világosabb előttünk, hogy éppen tudatlanságunk és végességünk beismerése mutat rá annak a Valaminek, Erőnek, Lénynek a létezésére, akiben és aki miatt élünk, mozgunk és létezünk – a Teremtőre, akármilyen néven nevezzük is Őt.” 

„Én valójában Isten ujjlenyomataira bukkantam az egekben. Egy folyamatosan munkában lévő Teremtőt találtam ott.” 

Ezért fér meg egymás mellett a hit és tudomány


Millikan kortársa, a szintén Nobel-díjas német fizikus, Max Planck írta ezt a vallás és tudomány XX. századi kapcsolatáról:

„Akárhová és bármily messzire is tekintünk, a vallás és a természettudomány között sehol sem találunk ellentmondást, sőt teljes egyetértést éppen a döntő pontokban. Vallás és természettudomány nem zárja ki egymást, mint némelyek manapság hiszik vagy félnek tőle, hanem feltételezik és kiegészítik egymást.”

Robert Millikan a múlt század leghíresebb amerikai tudósa volt. Nemcsak munkássága, a szavai is helytállóak. Millikan elismert tudós volt, ezért széles körben idézték a tudomány és a vallás kérdéseiről alkotott véleményét. 

A XXI. század gondolkodó embere már nem meri kijelenteni, hogy a tudomány az egyetlen megbízható módja az igazság felismerésének. Ezt azért sem állíthatja, mert a tudomány csak a fizikai világot vizsgálja, nincs eszköze messzebbre tekinteni. Millikan következtetése szerint a világban nem a tudományos haladás a legfontosabb, hanem az erkölcsi és szellemi értékek.


 

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

17 márc

A vegán életmód követője az öltözködésben sem köt kompromisszumot

A vegán életmód azt jelenti, hogy miattam nem kell egyetlen állatnak sem szenvednie. A vegán életmód azt jelenti, hogy egészséges, könnyen megemészthető ételeket fogyasztok. A vegán életmód azt is jelenti, hogy sem a kabátgalléromon, sem a cipőmön nincs szőrme, és nem bőrből készült. Sőt még az olyan mütyürökön, mint a kulcstartó, azon sem fityeg egy nyuszi lába.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

A vegán életmód előnyei 


A vegetáriánus és a vegán életmód előnyeiről ma már sokat olvashatunk. Mindkét étrend megfelelő az élet minden szakaszában. Beleértve a csecsemőkort, a terhesség idejét, a gyermek-, serdülő és idős kort egyaránt, olvashatjuk az amerikai Táplálkozási és Dietetikai Akadémia állásfoglalásában.

Ennek az az egyszerű oka – mondják a tudósok –, hogy a növényi alapú étrendet követő emberek több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. Kevesebb édességet esznek, nem sózzák túlzottan ételeiket, sokkal kisebb mennyiségű teljes és telített zsírokat fogyasztanak.

A jól megtervezett vegetáriánus és vegán diéták zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket és magokat tartalmaznak. Táplálkozási szempontból nemcsak megfelelőek, hanem gyógyszerek is lehetnek. Egészségügyi előnyökkel járhatnak bizonyos krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében is.

Ez a táplálkozás sokkal gyakoribb a fiatalabb felnőtteknél, mint az időseknél. A nyugati féltekén élő emberek fele súlyproblémával küzd. A vegánok kevésbé valószínű, hogy túlsúlyosak vagy elhízottak, mint a húsevő felnőttek.

A felmérések szerint a vegán étrendet alkalmazó emberek a következő százalékos arányban csökkentik a kockázatot:

  • cukorbetegségnél 62% 
  • szívinfarktusnál 33% 
  • szívbetegségnél 29% 
  • prosztataráknál 35% 
  • a rák minden más formájának kockázata pedig 18 százalékkal csökken.

A vegetáriánus étrendet követőknél alacsonyabb a testtömeg index, jobb a vérnyomás és vércukorszint szabályozása, kevesebb gyulladást és alacsonyabb koleszterinszintet mutatnak a nem vegetáriánusokéhoz képest.

A vegán életmód veszélyei


Alapvető jótanács, hogy sokkal inkább a bevitt friss és vegyszermentes zöldség és gyümölcsbevitel mennyisége miatt kell aggódni, mintsem a fehérje miatt. Vagyis fogyasszunk minél több gyümölcsöt és zöldséget az egyéb növényi élelmiszerek mellett, mint pl a gabonafélék, hüvelyesek.

Ahhoz, hogy problémák legyene a kevés fehérje miatt,nagyon mellé kell tudni nyúlni. Ha változatosan táplálkozunk vegán életmódunk folytatása mellett, baj biztosan nem lesz. Legalábbis sokkal kisebb eséllyel, mint a húsfogyasztóknál.

Minden olyan étrendnél, amely nincs jól megtervezve és nem kiegyensúlyozott, negatív mellékhatásokkal kell számolni – mondta Vandana Sheth, a fent említett Akadémia szakembere és szóvivője. Azt is hangsúlyozta, hogy csak azért, mert az élelmiszerek növényi alapúak, még nem biztos, hogy automatikusan egészségesek.

Például a fehér cukros sütemények, a túlsült vagy túlzottan sós ételek lehetnek vegánok, de nem igazán szolgálnak táplálkozási értékként. Különösen a fiatal vegetáriánusok és a vegánok számára fontos, hogy olyan étkezéseket tervezzenek, amelyhez elegendő mennyiségű vas, cink, B-12 vitamin, kalcium és D-vitamin tartozik.

A nyers vegán életmód


Lehet, hogy a vegán életmód valóban több odafigyelést igényel, de ez ne térítsen el senkit. Ne hagy magad terrorizálni a „hogy viszed be fehérjét?” és „megbetegszel” intésekkel. Inkább azzal törődj, hogy minél több friss gyümölcsöt és zöldséges fogyassz, változatosan étkezz és keresd a vegyszermenteset. 

Együttérző divattervezők

A komoly vegán életmód megmutatkozik az öltözködésben is. A mai divatvilág szerencsére már nyitott ezekre a kérdésekre. Ebben az iparban is vannak olyanok, akik anélkül terveznek szép dolgokat, hogy szenvedés okozói lennének. Íme, három különleges ember a divat világából.

1./
A divat és a design területén Todd Oldham mindenütt jelen volt. A 80-as évek közepétől vegetárius és állatvédő aktivista. Munkáihoz nem használt semmilyen szőrmét, tollat vagy bőrt. Amikor megkérdezték tőle, mit gondol a jövő „együttérző design”-járól, így válaszolt: Fel kell ismernünk, hogy a magatartásunknak következményei vannak. Van egy visszatérő felelősségünk. Ez a legjobb trend, amit el tudok képzelni. 

Sikeres divattervezőként más területekre is kitekintett, belsőépítészeti könyvek és televíziós műsorok is fűződnek a nevéhez. Olyan apparátussal dolgozik együtt, mint például az Amazon védelmére alakult non-profit szervezet, mely a környezetvédelem mellett az őslakók jogainak kiharcolását is szem előtt tartja.

Todd Oldham a PETA-val közösen elkészítette egy állatbarát, vegán divatbemutató videóját, amelyben bemutatja, hogyan lehet kreatívan alkalmazni a különböző szöveteket, elkerülve a szőrme-, bőr-, toll- és egyéb állati eredetű anyagokat.

Todd Oldham bemutatója 2017 februárjában debütált a PETA által szervezett, a fenntartható vegán divatról szóló vitafórumon. Ezt maga Oldham vezette, hiszen a helyet adó tervező iskola nyilvánosan bejelentette, hogy eltávolítja a tananyagból a szőrme programot. Csatlakozzon a kegyetlenség nélküli divat forradalomhoz – hirdeti a műsor –, viseljen vegán elv szerinti öltözéket.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

 
2./
Stella McCartney angol divattervező. Szülei az egykori Beatles tag Sir Paul McCartney és annak első felesége, az 1998-ban elhunyt fényképész és állatvédő Linda McCartney. Az év elején mutatta be legújabb kollekcióját Los Angelesben, melyen Sir Paul McCartney is jelen volt, aki büszke a lányára. 

Stella McCartney nem használ bőrt vagy szőrmét. Híres vegán luxustáskáinak anyaga sem bőr. Stella McCartney komolyan veszi azokat a riasztó tényeket, melyek az állattenyésztés okozta káros környezeti hatásokról számolnak be. Hosszú távon az élet így nem fenntartható – jelzik a felelősségteljes szakértők.

3./
Marc Bouwer szintén kegyetlenség-mentes divattervező. A Vogue fiatal tervezői díjának megnyerése után New Yorkba költözött, ott dolgozik. Híresek a ruhatervei, azt írják róla, utat engedett a „sportos csillogás”-nak. Bouwer volt az első amerikai formatervező, aki a világméretű gazdasági harcra, valamint a környezetvédelemre válaszul virtuális divatbemutatót készített. 

Bouwer úgy érezte, hogy „társadalmi és környezeti felelőssége” egy ilyen mozgalomhoz vezeti, mert ez „minimalizálja a káros környezeti hatásokat és a hulladékot”.  Bouwer az állati termékek elkerülése révén elnyerte a PETA humanitárius díját , valamint az Egyesült Államok Humán Társaságának a díját. 

Amiről kevés szó esik: a divat áldozatai 


A divat áldozatai sok esetben kínhalállal halnak meg. Az átlagember nincs tisztában azzal, hogy milyen szörnyű, ahogy az állatokat tenyésztik és nyúzzák, vagy ahogyan levadásszák őket. 

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom
Hány halál kell a kabátodhoz?

A csincsillabunda luxuscikk, és hazánk a világ legnagyobb csincsillaprém előállító országa. A kis állatok megnyúzására még egy új magyar szót is kitaláltak: „leprémezik” őket.

Szőrmefarmok és állatmészárlás


A szőrmeipar termékeinek 85%-a szőrmefarmokról származik. Azért, hogy gazdag emberek bundában parádézhassanak a becslések szerint 50 millió állatot ölnek meg évente. Ebben az adatban nincsenek benne a nyuszik. A szőrméért megölt nyulak száma meghaladja az évi egymilliárdot. 

A  szőrmeipar miatt minden évben hat országban legálisan végeznek fókamészárlásokat. A vadászat megengedi azoknak a fókabébiknek a lebunkózását, melyek már elmúltak 25 naposak!

Évente több mint 10 millió vadállatot ejtenek el csapdával, ölnek meg a bundájukért. Mindkét halálnem szörnyű, sokszor rettenetes szenvedés előzi meg.

A szőrmefarmok leggyakrabb foglya a nyest és a róka. A rókák hét hónapot töltenek szűk ketrecükben, ahol nem tudtak mozogni, majd árammal megölik őket. A depressziós állatok sokszor egymás ellen támadnak, a sérült bundájú nem árucikk, a beteg állatot sokszor felfalják a társaik vagy lassan kimúlik.

Köztudott, hogy Kína az egyik legnagyobb szőrmeexportőr, az az ország, ahol jelenleg sincs állatvédelmi törvény. A többit el lehet képzelni. Illetve el sem tudjuk képzelni!


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

02 márc

Az ima világnapja

Március első péntekje az Imádság Világnapja. Annak bizonyítására szolgál, hogy az imádság és a cselekvés elválaszthatatlan, és mindkettő mérhetetlen befolyást gyakorol a világra. Minden évben valamely ország vallásos női bizottsága készíti el az imanap szertartási anyagát. Ezt küldik szét a mozgalomban részt vevő országoknak. Az idén egy kis dél-amerikai ország, Suriname a kezdeményező.

kultúra tradíció társadalom ünnepek világörökség

Az ima világnapja története

Az ökumenikus imanap története az 1870-es években kezdődött. Hívő amerikai nők indítványára indult, és 1920-ban már világnappá nőtte ki magát. Több, mint 170 országban ünneplik évente. Magyarország 1985-ben csatlakozott a mozgalomhoz. Tavaly a Fülöp-szigetek, jövőre pedig Szlovénia asszonyai állítják össze az emberek közötti egyetértésért fohászkodó imákat.

A spiritualitás mellett e vállalkozás nagy előnye, hogy az éppen soron következő helyszín is megismerhető. A szervezők vállalják országuk bemutatását: nemcsak vallási oldalról, hanem történelmi, földrajzi, művészeti, sőt gasztronómiai értékeiket is megosztják a résztvevő országokkal.

 
 
Az ima világnapja 2018-as helyszíne

Az idei év imanapi programját a suriname-i nők készítették. Jelmondatuk:

„Mindaz, amit Isten alkotott, nagyon jó!”

Ezzel is napjaink egyik legfontosabb megoldandó kérdésére, a környezet tudatosságra, a természet megóvására hívják fel a figyelmet. Gyönyörű képet is alkottak.

kultúra tradíció társadalom ünnepek világörökség

Suriname egy hazánkkal megegyező méretű kis ország, feleannyi lakossal. Hatalmas értéke, hogy 94%-át még esőerdők borítják. Suriname több természetvédelmi területtel is rendelkezik. Ennek ellenére a helyi lakosságnak ugyancsak van miért imádkoznia. A bauxit- és aranybányászat napról napra jobban veszélyezteti az esőerdőket, a vizet és az élővilágot.

Suriname másik neve Holland-Guyana, egy multikulturális és többnemzetiségű ország. Holland gyarmat volt, 1975-ben nyerte el függetlenségét. Az ország fővárosa Paramaribo, a történelmi belváros az UNESCO Világörökség része. Annak idején szép számmal érkeztek ide indiai vendégmunkások is. Nem meglepő, hogy a fővárosban áll Mahátma Gandhi szobra, aki a világbéke eszményéhez is kapcsolható.

Ima Istenhez

A Világimanap alkalmával a Suriname-i nők felemelik hangjukat, hogy emlékeztessenek mindenkit: Isten alkotásának gondviselői vagyunk! 

A Világimanap mottója kihangsúlyozza, hogy az ima is lehet naprakész, tájékozott a világ dolgaiban. A hívő ember dolga pedig az imádságos cselekvés. Ez a valódi ima Istenhez.  A környezet megóvása közös ügy. Ezekkel az alapelvekkel az is könnyen azonosulhat, aki nem vallásos érzületű.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

10 feb

Siva szobor a híres részecske-gyorsító előtt


Vajon miért áll táncoló Siva szobor a svájci CERN épülete előtt? Sivát Natarádzsnak, a tánc királyának is nevezik. Bár a hinduizmusban ő az anyagi univerzum elpusztítója, az életerőt is szimbolizálja. A CERN a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, és az internet legfontosabb technológiáinak első helyszíne. A csodás Siva szobor melletti plaketten egy Fritjof Capra idézet olvasható, ami megmagyarázza a szobor jelentőségét.

társadalom érdekes

Ma a modern fizikusok ilyen szavakat használnak: úgy tűnik, a teremtés táncban van. Svájcban a CERN épülete előtt egy 2 méter magas Siva szobor áll. Siva Natarádzs alakja talán a legismertebb hindu ikon. A „Tándava”, a kozmikus tánc pusztító lépéseit járja. 

Siva ünnepe

Az egyik legnagyobb hindu ünnep a holdnaptár szerint február közepére vagy végére esik, ez a Mahásivaratri, Siva éjszakája. A tavaszt megelőző holdhónap 13-14. napja. Míg a legtöbb hindu fesztivált a nap folyamán tartják, Mahashivratri nappal és egész éjszaka tart. 

Minden új hold Sivának szentelt időpont, de a Mahashivratri különösen fontos, mert ez az az éjszaka, amikor eltáncolta a Tandavát, a kozmikus táncát. A hívek áldásért fohászkodnak, a tudatlanság eloszlatásáért, tisztulásért. A lányok jó férjért, az asszonyok gyermekáldásért. „Om namah Sivaja” – zengik a hívek Siva mantráját.

Siva Natarádzs – A tánc ura

A Siva szobor „Tandava” tánca erőszakos és veszélyes tánc, amely a hamis világnézetek eltörlésével társul. Siva azért pusztítja el a hamis életmódot, hogy egy új, tisztább világ a helyébe léphessen. Miért lehet ünnep a pusztulás? Mert nem rombolás értelemben mutatkozik. A régi elvetése helyet ad az új megjelenésének és az új lehetőségeknek.

Natarádzs ábrázolásakor Siva körül van egy kör, az idővel, térrel és anyaggal határolt világűr szimbóluma. Kis lángnyelvek ölelik körül, a pusztítás tüze. Ez nem az egyéni táncról szól, az egész kozmosz táncban van, és a táncot egy kiváló intelligenciával rendelkező táncos vezeti.

társadalom érdekes

A kör folytonos, mint az életciklusok, melyek követik egymást. Az egyén számára a születés és halál körforgását jelenti, univerzális méretekben pedig a teremtés és pusztulás váltakozását. 

Siva egyik lábát egy törpe alakra helyezi, aki az illúziót és a tudatlanságot képviseli. Siva szétrombolja a belső sötétséget, és megadja a szükséges tudást. Bal felső kezében tartja a tűzet, amely elpusztítja az univerzumot, jobb kezében pedig homokóra alakú dobját.

A jobb alsó kéz az abhaja mudra gesztusában azt üzeni: Ne félj! Alsó bal keze pedig a bal lábára mutat, a megváltás szimbólumára. Hajfonatai röpködnek körülötte. A mosolygó Siva által előadott Tandava, a kozmikus tánc elpusztítja az univerzumot. 

 
„Ha a világegyetem a válasz, mi a kérdés?”

A CERN fizikusai válaszokat keresnek a világ egyik legerősebb részecske-gyorsítójának segítségével. Mi a világegyetem? Hogyan kezdődött? 
A világ legnagyobb és legösszetettebb tudományos eszközeit használják az anyag alapvető alkotóelemeinek tanulmányozására. Ez a tudósok útja. Vannak, akik másféleképpen keresik a válaszokat.

Siva szobor Fritjof Capra idézettel

Siva táncának és a szubatomi részecskék táncának párhuzamát először Fritjof Capra, világhírű fizikus és filozófus vetette fel. „Siva tánca: az anyag hindu szemléletmódja a modern fizikában” című cikke 1972-ben jelent meg.

Három évvel később A fizika Taója című könyvében tovább gondolta Siva kozmikus táncának jelentőségét. A könyv nemzetközi bestselleré vált, világszerte több mint 40 kiadást ért meg.

A CERN előtt álló Siva szobor táblájára egy Fritjof Capra idézetet véstek: „Több száz évvel ezelőtt az indiai művészek gyönyörű bronzszobor sorozatot készítettek Siva táncáról.

Napjainkban a fizikusok a legfejlettebb technológiát alkalmazták a kozmikus tánc mintáinak ábrázolására. A kozmikus tánc metaforája így egyesíti az ősi mitológiát, a vallásos művészetet és a modern fizikát.”

Siva és a modern fizika

A modern fizikusok számára Siva tánca a szubatomi részecskék tánca, a létezés és minden természeti jelenség alapja. Fritjof Capra A fizika Taója című könyvében részletesebben kifejtette :

„Siva tánca az egész létezés alapját szimbolizálja. Ugyanakkor Siva emlékeztet arra, hogy a világ sokféle formái nem alapvetőek, hanem illuzórikusak, és folyamatosan változnak. A modern fizika megmutatta, hogy a teremtés és a pusztítás ritmusa nemcsak az évszakok váltakozása, nemcsak az élőlények születése és halála, hanem a szervetlen anyag lényege is.”

társadalom érdekes

 „A kvantummező elmélet szerint a teremtés és a pusztítás tánca az anyag létezésének alapja. A modern fizika tehát kiderítette, hogy minden szubatomi részecske nemcsak energiatáncot lejt, de maga is energiatánc – a teremtés és a pusztítás lüktető folyamata. Siva tánca a szubatomi részecskék tánca, minden létezés és minden természeti jelenség alapja.”

  
Siva árnyékában

A Siva szoborról Aidan Randle-Conde, a CERN-ben dolgozó posztdoktori hallgató ezt írta: 


„Nappal, amikor a CERN életre kel, Siva játékosnak tűnik. Arra emlékeztet, hogy az univerzum folyamatosan felrázza a dolgokat, újrateremt, soha nem statikus. De éjjel, amikor több idő van a mélyebb kérdések megfontolására, Siva szó szerint hosszú árnyékot vet a munkánkra. Kicsit olyan, mint Platón barlangjának árnyéka. Siva emlékeztet arra, hogy még mindig nem ismerjük a választ az univerzum egyik legfontosabb kérdésére. Minden alkalommal, amikor ütköztetjük a sugárnyalábokat, figyelembe kell vennünk a kozmikus egyensúlyt.”

Siva a romboló vagy esetleg az ember?

Hogy egy szent szimbólum, mint Siva Natarádzs, olyan kiemelkedő pozíciót foglal el a CERN kísérleti laboratóriuma előtt, nem mindenki számára érthető. Minél bonyolultabb egy rendszer, annál több a hibalehetősége, állítják sokan. 

Vannak olyan környezetvédelmi érdekképviseleti csoportok, amelyek felteszik a kérdést: Valóban megfontolták-e az összes lehetséges kimenetelt? Megvan-e az elméleti képességük vagy technológiai kapacitásuk arra, hogy felismerjék a rendkívül kockázatos kísérlet minden lehetséges kimenetelét? Beismerik-e gondolkodásuk sajátos korlátait?

Végkövetkeztetés

Dr. Carl Sagan amerikai asztrofizikus, a Cornell Egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora volt. Egyik filmjében ezt mondta:

„A hinduizmus az egyetlen a világ nagy hitrendszerei közül, amely amellett a nézet mellett elkötelezett, hogy a kozmosz maga hatalmas számú, valójában végtelen pusztuláson és újjászületésen megy keresztül.” Bár szerinte a véletlen okozta, de tényként megemlítette azt is, hogy: „Ez az egyetlen vallás, amelyben az időkeretek megfelelnek a modern tudományos kozmológiának.” 

A világ egyik legnagyobb és legelismertebb tudományos kutatóközpontjának, a CERN főépületének közelében áll egy két méter magas Siva szobor. Az indiai kormány ajándéka, mely Siva kozmikus táncát ábrázolja.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

04 jan

A Braille-írás világnapja

Január 4-e a Braille-írás világnapja. Ezt a különleges írásmódot a francia Louis Braille találta és fejlesztette ki 1821-ben a vak emberek számára. Braille élete igazán jó lecke és kiváló példa arra, hogyan lehet nehéz körülmények között is helytállni, és hasznos életet élni. Ismerjük hát meg a Braille-írás történetét, és tudjunk meg néhány dolgot ezzel kapcsolatban.

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

A látássérültek ma már írhatnak, olvashatnak. Magyar vonatkozású hír, hogy nem kell lemondaniuk a világ egyik legnépszerűbb logikai alapú játékáról, a Rubik kockáról sem. Tavaly került forgalomba az a német gyártmány, amely színek helyett Braille-szimbólumokat használ. A kereslet olyan magas volt, hogy pillanatok alatt elfogyott.

  
A Braille-írás története 

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

Louis Braille hároméves volt, amikor egy elfertőződött seb miatt megvakult. Ennek ellenére kiválóan végezte tanulmányait, többek között megtanult orgonán és csellón játszani. 1819-ben ösztöndíjasként került Párizsba, a Vak Gyermekek Nemzeti Intézetébe. Néhány évvel később Charles Barbier is ellátogatott, hogy bemutassa írásrendszerét.

Barbier százados, a francia tüzértiszt nevéhez fűződik az „éjszakai írás”. Napóleon kérésére olyan kommunikációs rendszert dolgozott ki, mellyel a katonák sötétben is képesek voltak írásos parancsokat közölni egymással. A katonai „vakírás” azonnal felkeltette az akkor 15 éves Braille érdeklődését. Még abban az évben kidolgozta a később róla elnevezett írást, a Braille-írást. Így lett egy háborús célokat segítő munkából milliók számára felmérhetetlenül nagy segítség!


A braille-ABC lényege


Braille-írás egy speciális technikát alkalmazó, binárisan kódolt ábécét használ. Hat pontból álló halmazok és pontok segítségével haladhatnak a vakok és gyengénlátók az írással. Természeténél fogva egy karakter sokkal nagyobb méretű a Braille-írásban, mint a nyomtatott betűk. Minden nyelv az adott nyelv természetéhez igazodó speciális Braille-írással rendelkezik.

Ma, a számítógépek korában természetesen van már Braille-billentyűzet is, és a Braille-lécen olvassák el a szöveget. A különféle programokhoz, magához a gép kezeléséhez billentyűkombinációkkal adnak utasításokat. 

 
Mióta van Braille-írás világnapja?


1824-ben alakult ki a vakok írása, mely lehetővé tette az írást és olvasást a látássérült emberek számára is. A hálás utókor a modern korban sem felejtette el, kinek köszönheti.

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

1952-ben Párizsban, Louis Braille halálának 100. évfordulóján nagyszabású megemlékezést tartottak. Azóta január 4-én, a vak pedagógus születésének évfordulóján a világon sok helyen megemlékeznek a Braille-írás létrehozójáról.

Látássérült hírességek


- A leghíresebb ókori vak ember Homérosz, a két világhírű görög eposz szerzője.
- Helen Keller, amerikai írónő is vak volt. Azért is elképesztő akaraterőről tett tanúbizonyságot, mert korának azon ritka hölgye lehetett, aki egyetemre ment. 1904-ben ő volt az első siket és vak személy, aki főiskolai bölcsészdiplomát szerzett!
 - Ray Charles világhírű, afroamerikai zongorista és énekes.
- Napjaink egyik legcsodálatosabb olasz tenoristája, Andrea Bocelli.

A zene és az irodalom terén könnyen elképzeljük a látássérült embereket. De vannak olyan kiváló művészek, akik a képzőművészet terén végeznek csodálatos munkát. Ha a szem, mint érzékszerv nem működik, felerősödik a többi információt közvetítő szervünk.

¬- Alison Barlett hallása rendkívül kifinomult, hallja a madarak szárnysuhogását, az állatok mozgását. A vak fényképésznőt egy asszisztense segíti behatárolni a helyet. Barlett fotóiból már kiállítás is nyílt.
 
- Esref Armagan török festőművész vakon született. Úgy „ismerte meg” a színeket, hogy segítőjével különféle tárgyakhoz párosította. Egy Braille tűvel kontúrt készítenek neki valamely fotón, azt letapogatva készíti festményeit.

A hindu költészet egyik meghatározó alakját, a vak költő, Szurdász. Nevének jelentése: a Nap szolgája. Egy mondás szerint a költészete is ragyog, mint a Nap. Szurdász vakon született, belső meditációja, imái révén mégis az ő nevéhez fűződnek kora legjelentősebb filozófiai és költészeti alkotásai. Krsna rendíthetetlen híve volt, az Isten iránti odaadást tette költészetének középpontjává.

Ki lát igazán?


A tudomány szerint az, aki nem megcáfolhatatlan törvényeket jelent ki, hanem így kezdi mondanivalóját: A tudomány mai állása szerint. A szentírások szerint az lát valóban, aki Istennel kapcsolatban szemléli a dolgokat. A Bhagavad-gítá így ír erről:
„Aki minden testben látja az egyéni lélek mellett a Felsőlelket, és aki megérti, hogy sem az egyéni lélek, sem pedig a Felsőlélek nem semmisül meg soha, az valóban lát.” (13.28.)

Láthatatlan kiállítás


A Láthatatlan Kiállítás Budapest egy különlegessége. Vak vezető viszi körbe a vendégeket teljes sötétségben egy láthatatlan világba – a tapintás, a hangok és az illatok segítségével. A kiállításnak így filozófiai mondanivalója is van. A honlapjukon olvasható kérdés így hangzik: „Egy óra vakság fel tudná nyitni a szemed?”

Összefoglalva


Louis Braille hatpontos kommunikációs rendszerével megváltoztatta a látássérültek életét. A Braille-írás kidomborodó pontokból áll. A vakok és gyengénlátók számára nagy segítség volt abban az időben, amikor még a számítástechnika nem létezett, vagy nem érte el a mai színvonalat. A modern kor már a beszélő vérnyomásmérőt vagy a beszélő képernyőolvasót részesíti előnyben. A valódi látás azonban belül keresendő. Aki igazán lát, hálás ezért, de számára a külső forma csupán ideiglenes megjelenés. A valós valóság pedig máshol keresendő.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon