10 feb

Siva szobor a híres részecske-gyorsító előtt


Vajon miért áll táncoló Siva szobor a svájci CERN épülete előtt? Sivát Natarádzsnak, a tánc királyának is nevezik. Bár a hinduizmusban ő az anyagi univerzum elpusztítója, az életerőt is szimbolizálja. A CERN a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, és az internet legfontosabb technológiáinak első helyszíne. A csodás Siva szobor melletti plaketten egy Fritjof Capra idézet olvasható, ami megmagyarázza a szobor jelentőségét.

társadalom érdekes

Ma a modern fizikusok ilyen szavakat használnak: úgy tűnik, a teremtés táncban van. Svájcban a CERN épülete előtt egy 2 méter magas Siva szobor áll. Siva Natarádzs alakja talán a legismertebb hindu ikon. A „Tándava”, a kozmikus tánc pusztító lépéseit járja. 

Siva ünnepe

Az egyik legnagyobb hindu ünnep a holdnaptár szerint február közepére vagy végére esik, ez a Mahásivaratri, Siva éjszakája. A tavaszt megelőző holdhónap 13-14. napja. Míg a legtöbb hindu fesztivált a nap folyamán tartják, Mahashivratri nappal és egész éjszaka tart. 

Minden új hold Sivának szentelt időpont, de a Mahashivratri különösen fontos, mert ez az az éjszaka, amikor eltáncolta a Tandavát, a kozmikus táncát. A hívek áldásért fohászkodnak, a tudatlanság eloszlatásáért, tisztulásért. A lányok jó férjért, az asszonyok gyermekáldásért. „Om namah Sivaja” – zengik a hívek Siva mantráját.

Siva Natarádzs – A tánc ura

A Siva szobor „Tandava” tánca erőszakos és veszélyes tánc, amely a hamis világnézetek eltörlésével társul. Siva azért pusztítja el a hamis életmódot, hogy egy új, tisztább világ a helyébe léphessen. Miért lehet ünnep a pusztulás? Mert nem rombolás értelemben mutatkozik. A régi elvetése helyet ad az új megjelenésének és az új lehetőségeknek.

Natarádzs ábrázolásakor Siva körül van egy kör, az idővel, térrel és anyaggal határolt világűr szimbóluma. Kis lángnyelvek ölelik körül, a pusztítás tüze. Ez nem az egyéni táncról szól, az egész kozmosz táncban van, és a táncot egy kiváló intelligenciával rendelkező táncos vezeti.

társadalom érdekes

A kör folytonos, mint az életciklusok, melyek követik egymást. Az egyén számára a születés és halál körforgását jelenti, univerzális méretekben pedig a teremtés és pusztulás váltakozását. 

Siva egyik lábát egy törpe alakra helyezi, aki az illúziót és a tudatlanságot képviseli. Siva szétrombolja a belső sötétséget, és megadja a szükséges tudást. Bal felső kezében tartja a tűzet, amely elpusztítja az univerzumot, jobb kezében pedig homokóra alakú dobját.

A jobb alsó kéz az abhaja mudra gesztusában azt üzeni: Ne félj! Alsó bal keze pedig a bal lábára mutat, a megváltás szimbólumára. Hajfonatai röpködnek körülötte. A mosolygó Siva által előadott Tandava, a kozmikus tánc elpusztítja az univerzumot. 

 
„Ha a világegyetem a válasz, mi a kérdés?”

A CERN fizikusai válaszokat keresnek a világ egyik legerősebb részecske-gyorsítójának segítségével. Mi a világegyetem? Hogyan kezdődött? 
A világ legnagyobb és legösszetettebb tudományos eszközeit használják az anyag alapvető alkotóelemeinek tanulmányozására. Ez a tudósok útja. Vannak, akik másféleképpen keresik a válaszokat.

Siva szobor Fritjof Capra idézettel

Siva táncának és a szubatomi részecskék táncának párhuzamát először Fritjof Capra, világhírű fizikus és filozófus vetette fel. „Siva tánca: az anyag hindu szemléletmódja a modern fizikában” című cikke 1972-ben jelent meg.

Három évvel később A fizika Taója című könyvében tovább gondolta Siva kozmikus táncának jelentőségét. A könyv nemzetközi bestselleré vált, világszerte több mint 40 kiadást ért meg.

A CERN előtt álló Siva szobor táblájára egy Fritjof Capra idézetet véstek: „Több száz évvel ezelőtt az indiai művészek gyönyörű bronzszobor sorozatot készítettek Siva táncáról.

Napjainkban a fizikusok a legfejlettebb technológiát alkalmazták a kozmikus tánc mintáinak ábrázolására. A kozmikus tánc metaforája így egyesíti az ősi mitológiát, a vallásos művészetet és a modern fizikát.”

Siva és a modern fizika

A modern fizikusok számára Siva tánca a szubatomi részecskék tánca, a létezés és minden természeti jelenség alapja. Fritjof Capra A fizika Taója című könyvében részletesebben kifejtette :

„Siva tánca az egész létezés alapját szimbolizálja. Ugyanakkor Siva emlékeztet arra, hogy a világ sokféle formái nem alapvetőek, hanem illuzórikusak, és folyamatosan változnak. A modern fizika megmutatta, hogy a teremtés és a pusztítás ritmusa nemcsak az évszakok váltakozása, nemcsak az élőlények születése és halála, hanem a szervetlen anyag lényege is.”

társadalom érdekes

 „A kvantummező elmélet szerint a teremtés és a pusztítás tánca az anyag létezésének alapja. A modern fizika tehát kiderítette, hogy minden szubatomi részecske nemcsak energiatáncot lejt, de maga is energiatánc – a teremtés és a pusztítás lüktető folyamata. Siva tánca a szubatomi részecskék tánca, minden létezés és minden természeti jelenség alapja.”

  
Siva árnyékában

A Siva szoborról Aidan Randle-Conde, a CERN-ben dolgozó posztdoktori hallgató ezt írta: 


„Nappal, amikor a CERN életre kel, Siva játékosnak tűnik. Arra emlékeztet, hogy az univerzum folyamatosan felrázza a dolgokat, újrateremt, soha nem statikus. De éjjel, amikor több idő van a mélyebb kérdések megfontolására, Siva szó szerint hosszú árnyékot vet a munkánkra. Kicsit olyan, mint Platón barlangjának árnyéka. Siva emlékeztet arra, hogy még mindig nem ismerjük a választ az univerzum egyik legfontosabb kérdésére. Minden alkalommal, amikor ütköztetjük a sugárnyalábokat, figyelembe kell vennünk a kozmikus egyensúlyt.”

Siva a romboló vagy esetleg az ember?

Hogy egy szent szimbólum, mint Siva Natarádzs, olyan kiemelkedő pozíciót foglal el a CERN kísérleti laboratóriuma előtt, nem mindenki számára érthető. Minél bonyolultabb egy rendszer, annál több a hibalehetősége, állítják sokan. 

Vannak olyan környezetvédelmi érdekképviseleti csoportok, amelyek felteszik a kérdést: Valóban megfontolták-e az összes lehetséges kimenetelt? Megvan-e az elméleti képességük vagy technológiai kapacitásuk arra, hogy felismerjék a rendkívül kockázatos kísérlet minden lehetséges kimenetelét? Beismerik-e gondolkodásuk sajátos korlátait?

Végkövetkeztetés

Dr. Carl Sagan amerikai asztrofizikus, a Cornell Egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora volt. Egyik filmjében ezt mondta:

„A hinduizmus az egyetlen a világ nagy hitrendszerei közül, amely amellett a nézet mellett elkötelezett, hogy a kozmosz maga hatalmas számú, valójában végtelen pusztuláson és újjászületésen megy keresztül.” Bár szerinte a véletlen okozta, de tényként megemlítette azt is, hogy: „Ez az egyetlen vallás, amelyben az időkeretek megfelelnek a modern tudományos kozmológiának.” 

A világ egyik legnagyobb és legelismertebb tudományos kutatóközpontjának, a CERN főépületének közelében áll egy két méter magas Siva szobor. Az indiai kormány ajándéka, mely Siva kozmikus táncát ábrázolja.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

04 jan

A Braille-írás világnapja

Január 4-e a Braille-írás világnapja. Ezt a különleges írásmódot a francia Louis Braille találta és fejlesztette ki 1821-ben a vak emberek számára. Braille élete igazán jó lecke és kiváló példa arra, hogyan lehet nehéz körülmények között is helytállni, és hasznos életet élni. Ismerjük hát meg a Braille-írás történetét, és tudjunk meg néhány dolgot ezzel kapcsolatban.

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

A látássérültek ma már írhatnak, olvashatnak. Magyar vonatkozású hír, hogy nem kell lemondaniuk a világ egyik legnépszerűbb logikai alapú játékáról, a Rubik kockáról sem. Tavaly került forgalomba az a német gyártmány, amely színek helyett Braille-szimbólumokat használ. A kereslet olyan magas volt, hogy pillanatok alatt elfogyott.

  
A Braille-írás története 

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

Louis Braille hároméves volt, amikor egy elfertőződött seb miatt megvakult. Ennek ellenére kiválóan végezte tanulmányait, többek között megtanult orgonán és csellón játszani. 1819-ben ösztöndíjasként került Párizsba, a Vak Gyermekek Nemzeti Intézetébe. Néhány évvel később Charles Barbier is ellátogatott, hogy bemutassa írásrendszerét.

Barbier százados, a francia tüzértiszt nevéhez fűződik az „éjszakai írás”. Napóleon kérésére olyan kommunikációs rendszert dolgozott ki, mellyel a katonák sötétben is képesek voltak írásos parancsokat közölni egymással. A katonai „vakírás” azonnal felkeltette az akkor 15 éves Braille érdeklődését. Még abban az évben kidolgozta a később róla elnevezett írást, a Braille-írást. Így lett egy háborús célokat segítő munkából milliók számára felmérhetetlenül nagy segítség!


A braille-ABC lényege


Braille-írás egy speciális technikát alkalmazó, binárisan kódolt ábécét használ. Hat pontból álló halmazok és pontok segítségével haladhatnak a vakok és gyengénlátók az írással. Természeténél fogva egy karakter sokkal nagyobb méretű a Braille-írásban, mint a nyomtatott betűk. Minden nyelv az adott nyelv természetéhez igazodó speciális Braille-írással rendelkezik.

Ma, a számítógépek korában természetesen van már Braille-billentyűzet is, és a Braille-lécen olvassák el a szöveget. A különféle programokhoz, magához a gép kezeléséhez billentyűkombinációkkal adnak utasításokat. 

 
Mióta van Braille-írás világnapja?


1824-ben alakult ki a vakok írása, mely lehetővé tette az írást és olvasást a látássérült emberek számára is. A hálás utókor a modern korban sem felejtette el, kinek köszönheti.

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

1952-ben Párizsban, Louis Braille halálának 100. évfordulóján nagyszabású megemlékezést tartottak. Azóta január 4-én, a vak pedagógus születésének évfordulóján a világon sok helyen megemlékeznek a Braille-írás létrehozójáról.

Látássérült hírességek


- A leghíresebb ókori vak ember Homérosz, a két világhírű görög eposz szerzője.
- Helen Keller, amerikai írónő is vak volt. Azért is elképesztő akaraterőről tett tanúbizonyságot, mert korának azon ritka hölgye lehetett, aki egyetemre ment. 1904-ben ő volt az első siket és vak személy, aki főiskolai bölcsészdiplomát szerzett!
 - Ray Charles világhírű, afroamerikai zongorista és énekes.
- Napjaink egyik legcsodálatosabb olasz tenoristája, Andrea Bocelli.

A zene és az irodalom terén könnyen elképzeljük a látássérült embereket. De vannak olyan kiváló művészek, akik a képzőművészet terén végeznek csodálatos munkát. Ha a szem, mint érzékszerv nem működik, felerősödik a többi információt közvetítő szervünk.

¬- Alison Barlett hallása rendkívül kifinomult, hallja a madarak szárnysuhogását, az állatok mozgását. A vak fényképésznőt egy asszisztense segíti behatárolni a helyet. Barlett fotóiból már kiállítás is nyílt.
 
- Esref Armagan török festőművész vakon született. Úgy „ismerte meg” a színeket, hogy segítőjével különféle tárgyakhoz párosította. Egy Braille tűvel kontúrt készítenek neki valamely fotón, azt letapogatva készíti festményeit.

A hindu költészet egyik meghatározó alakját, a vak költő, Szurdász. Nevének jelentése: a Nap szolgája. Egy mondás szerint a költészete is ragyog, mint a Nap. Szurdász vakon született, belső meditációja, imái révén mégis az ő nevéhez fűződnek kora legjelentősebb filozófiai és költészeti alkotásai. Krsna rendíthetetlen híve volt, az Isten iránti odaadást tette költészetének középpontjává.

Ki lát igazán?


A tudomány szerint az, aki nem megcáfolhatatlan törvényeket jelent ki, hanem így kezdi mondanivalóját: A tudomány mai állása szerint. A szentírások szerint az lát valóban, aki Istennel kapcsolatban szemléli a dolgokat. A Bhagavad-gítá így ír erről:
„Aki minden testben látja az egyéni lélek mellett a Felsőlelket, és aki megérti, hogy sem az egyéni lélek, sem pedig a Felsőlélek nem semmisül meg soha, az valóban lát.” (13.28.)

Láthatatlan kiállítás


A Láthatatlan Kiállítás Budapest egy különlegessége. Vak vezető viszi körbe a vendégeket teljes sötétségben egy láthatatlan világba – a tapintás, a hangok és az illatok segítségével. A kiállításnak így filozófiai mondanivalója is van. A honlapjukon olvasható kérdés így hangzik: „Egy óra vakság fel tudná nyitni a szemed?”

Összefoglalva


Louis Braille hatpontos kommunikációs rendszerével megváltoztatta a látássérültek életét. A Braille-írás kidomborodó pontokból áll. A vakok és gyengénlátók számára nagy segítség volt abban az időben, amikor még a számítástechnika nem létezett, vagy nem érte el a mai színvonalat. A modern kor már a beszélő vérnyomásmérőt vagy a beszélő képernyőolvasót részesíti előnyben. A valódi látás azonban belül keresendő. Aki igazán lát, hálás ezért, de számára a külső forma csupán ideiglenes megjelenés. A valós valóság pedig máshol keresendő.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

31 okt

A reformáció röviden: márpedig megújulásra szükség van​​​​​​​

500 évvel ezelőtt ezzel indult el a reformáció. Luther Márton nem a katolikus egyházzal akart szakítani, csupán kijavítani akarta annak súlyos visszásságait. 95 pontban foglalta össze téziseit, melyek a lelkiismerete szerinti jobbítást célozták. Mi is összefoglaltuk az 500 évvel ezelőtti eseményeket. Reformáció röviden és lényegretörően.

tradíció társadalom ünnepek filozófia

A reformáció két dolgot is bebizonyított. Először azt, hogy minden vallásban és eszmében kell lennie időnként megújulásnak.

Másodszor azt, hogy a hitéletben szükség van választási lehetőségre ahhoz, hogy mindenki teljesen szabadon, minden külső nyomás nélkül kereshesse spirituális útját. A hitújító felelőssége mindig óriási. Mi az, amit megtart, mi az, amit elvet? A valódi bölcsesség és lelki útmutatás hagyományait híven viszi-e tovább? Eléggé óvatos-e, és csak a vadhajtásokat, a külsőségeket hagyja el?

Ha valami nem újul meg az idő múlásával, akkor az merevvé válhat. Ugyanakkor felhígulnia sem szabad az értékeknek.

A reformáció története dióhéjban

Luther Márton az egyház és a pápa ellen lépett fel, hitbéli meggyőződését védelmezte. Nem tudta, hogy olyan folyamatot indított el, amely végérvényesen megszünteti a keresztények számára a római egyház kizárólagosságát.

Reformtörekvéseivel nem volt egyedül, Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban szintén a hitélet megtisztításán fáradozott. Tiltakozásuk, a „protestálás” a kereszténységen belül egy új utat nyitott.

A protestantizmus számtalan egyházat és felekezetet hozott létre. A három legnagyobb: a lutheránus (evangélikus), a kálvinista (református vagy presbiteriánus) és az anglikán.

500 éves a reformáció

Mivel a köznép nem is tudott olvasni, kétséges, hogy Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára szögezte volna a téziseit. Annyi azonban bizonyos, hogy megírta, és 1517. október 31-én elküldte a mainzi érseknek.

Pontokba szedte, mit is kellene megváltoztatni az egyházi gyakorlatban. Luther Márton művelt, bibliamagyarázó professzor volt, aki többek között elutasította a bűnök pénzzel való megváltásának gyakorlatát.

A búcsúcédulák árusításában mai szemmel nem nehéz egy jól jövedelmező üzletágat látni. Azonban abban a korban, amikor az egyház és a pápai hatalom megingathatatlannak tűnt, nagy bátorság kellett ahhoz, hogy valaki ellenvéleményt hangoztasson.

A hatás sem maradt el, Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. A történelem pedig ismét bebizonyította, hogy erőszakos fellépéssel soha nem lehet megakadályozni semmilyen reformációt, csak elősegíteni annak terjedését.

Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes volt, aki méltán háborodott fel az egyház több szempontból is szégyenteljes politikáján. Néhány év elteltével már hatalmas tömeg állt mögötte, olyan emberek, akik az „új hit” szerint akartak élni.

Egyértelművé vált, hogy új missziót kell alapítania. Ez minden nagyhatású reformátor sorsa. A gond csak az, ha pozíciójukban megerősödve hasonlóan súlyos hibákat követnek el, mint amit korábban kritizáltak.

Mit üzen a ma emberének a reformáció 500. évfordulója? Nagyon egyszerű tényekre hívja fel a figyelmet. A lelkiismereti szabadságra és az ezzel járó felelősségre.

Hindu reformáció

A hindu reformáció kapcsán két dologról kell beszélni. Az egyik az európai reneszánsszal, illetve a reformáció korával egy időben zajlott. Ekkor jelent meg a hindu vallásújító, Csaitanja Maháprabhu.

tradíció társadalom ünnepek filozófia

Akkor, amikor a védikus bölcsesség esszenciáját az idő elferdítette, lényegtelen dolgokkal tűzdelte meg, melyek kezdték kiszorítani a lényeges elemeket.

Maháprabhu képes volt a kor nyelvére fordítani a Védák transzcendentális örökségét. Missziójának leglényegesebb eleme a bahkti, a tiszta, önzetlen istenszeretet. Egyenlő volt mindenkivel: a muszlim uralom sem gátolta működését.

Azt hirdette, hogy semmilyen külső megjelölés nem érvényes a lelki élet útján. Ez a korszak éppúgy nagy megújulást eredményezett Indiában, mint a reformáció eszméi Európában.

A hindu reformáció másik, jóval későbbi vonulata a neo-hinduizmus modern eszmeisége. Az olyan hindu gondolkodók és reformerek, mint Vivekánanda, Gandhi vagy Aurobindo Ghosh a nemzeti értékeket kívánták megóvni, és kiharcolni India függetlenségét.

A Brahmo Samádzs vallásos nemzeti mozgalom pedig a kereszténységet és a hindu hagyományokat igyekezett hindu szellemben egyesíteni. Fontos kiemelni, hogy ezek a „neo-hindu” törekvések a hindu dharmára (a lét örök erkölcsi alapelveit összegző kötelezettségekre) épültek. Vagyis az erőszakmentességre (ahimsza) és az együttérzésre.

A szanátana dharma az élőlények örök és változatlan kötelessége, természetes feladata. Ebben az értelemben alapvetően univerzális, etikai vallás, melynek hagyományhű újraértelmezése a modern reformáció.

Összefoglalás

Az emberi felelősség tágabb értelemben lehetne a reformáció szinonimája is. A bölcs ember tudja, hogy reformációra szükség van a mindennapokban: munkánk, családi kapcsolataink, belső életünk területén egyaránt. Jó, ha a reformáció felbukkan az életünkben – időnként érdemes felülvizsgálni, hol tartunk.

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

23 szept

A tanulás tanulása

Tanítás és tanulás: mindkettő komoly erkölcsi kötelesség. Akkor, ha tovább akarunk adni olyan ismereteket, melyek az élhető életet célozzák meg. S főleg akkor, ha a tudásanyag nem ideiglenes célokra fókuszál, nem azok alárendeltje.

tudomány társadalom
Hogy kell megtanulni tanulni?

Abban talán mindenki egyetért, hogy a tudást nem a memorizált adatok, információk sokasága jelenti. Mindez megtalálható a lexikonokban és a szakkönyvekben. Ma, az internet korában csupán másodpercek kérdése ezek megtalálása.

A tanítás akkor éli el célját, ha kedvet csinál a tanuláshoz. Megmutatja a lehetőségeket: az emberi tudomány, művészet, a gyakorlati, szakmai ismeretek és a különféle gondolkodók filozófiájának széles választékát. Arra inspirál, hogy az ember felfedezze, ha valóban tudásra vágyik, akkor a tanulás tanulása a kiindulópont.

Mi a titka a jó oktatásnak?

tudomány társadalom


„Egy ország mentális állapota attól függ, mennyit ruházunk be szellemileg, lelkileg és anyagilag az oktatásba”

A fenti idézet a tanulásról Vekerdy Tamás pszichológustól származik. Fontos dolgokat emelt ki. 
 

A világszerte ismertté vált McKinsey-jelentés egy 25 országban folytatott vizsgálatot tett közzé. Iskolarendszereket elemeztek, szakértőkkel tárgyaltak, gyakorló pedagógusokkal készítettek interjút. A végeredmény szerint a sikeres iskolarendszer alappillére a kiváló tanár.

Rögtön ezt követi a második pont: csak ragyogó oktatók képesek jó tanárokat képezni. Szintén ez a tanulmány közölte azt a tényt is, hogy a sikeres iskolákban a tanári kart nagy arányban az egyetemek kiemelkedő eredménnyel végzett hallgatói alkotják. 

Olvashatunk egy másik felmérésről is. Varga Júlia az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa néhány éve tette közzé kutatásainak eredményét. Hazánkban kevés kivételtől eltekintve a középiskolában gyengén teljesítő diákok mennek tanári pályára.

A főiskolát, egyetemet tanárként végzők közül is az alsóbb szintet elértek mennek tanítani, és ezeknek is „az alsó harmada marad tartósan a tanári pályán.” 

A tanulás tanulása nem az iskolában kezdődik


Szülők és gyerekek is sokszor hibáztatják a pedagógusokat, az iskolai módszertant vagy éppen a tananyagot. Újabb és újabb oktatáspolitikai módszer lát napvilágot, holott egyértelműen bebizonyítható, hogy alapozás nélkül nincs semmilyen építkezés. Jó esetben a tanulás tanulása otthon, a családban kezdődik. Egyes szakemberek szerint az első 3, mások szerint az első 6 évben már sok minden eldől. 

Ideális esetben a tanulás és tanítás nem korlátozódik az iskolára. Kortünet, hogy a szülőknek többnyire nincs idejük gyerekeikre. Mivel kötelező az óvoda is, a kisgyermek egyszerűen átlép egy külső világba. Majd az iskola, rosszabb esetben a tv és a számítógép neveli, „oktatja”.  

 
A tanítás és a tanulás felelőssége 


A védikus bölcsesség 4 szűrőt is ajánl a tudásszerzéshez. A hiteles tanárt, azokat a könyveket, melyek bizonyíthatóan nem ferdítették el a tényeket, s azokat a kiemelkedő személyiségeket, akik ismerték, ismerik ezeket a könyveket, és ajánlják az utókornak is. Végül, de nem utolsó sorban: ha a saját lelkiismeretünk, is rámondja az áment, akkor megnyugodhatunk, biztosan nem hamis dolgokkal ámítjuk magunkat. 

tudomány társadalom
A tardicionális indiai tanítási rendszer az intézmény helyett tanárközpontú.

A másik oldalon a törekvő tanítvány áll. A tanulás a diák és tanár együttműködésére épül, a tanítás sikere ennek a harmonikus kapcsolatnak a függvénye. Aki nem tiszteli mesterét vagy azt a tudásanyagot, amit el akar sajátítani, az vesztesként végzi.

Indiában a klasszikus tradíció még arra is figyelmeztet: ne tedd a megbecsülést érdemlő könyvet a földre. Tiszteld meg azzal, hogy ha mást nem, egy textildarabot helyezel alá. Az óind filozófia egyben kihangsúlyozza a tudás magasztosságát.

Ebben az esetben nem a világi ismeretekről van szó, hanem magasabb rendű bölcsességről, melyet alázatos szorgalommal, áldozatkész igyekezettel lehet kiérdemelni. Amelyet nem könyvek biflázásával lehet elérni. Alászáll a felsőbb régiókból, és az arra érdemes tanítvány megkapja a megértés képességét. A bölcsek számára ez jelenti a tanulás tanulása fogalmát.


Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

16 szept

Betiltott könyvek: a könyvégetés lehet-e kulturális önvédelem?

A betiltott könyvek emléknapja szeptemberben van. Amerikában egész hetet szánnak az eseményre. A németországi Kasselben az érdeklődők egész nyáron át szeptember közepéig egy különös installációt láthattak, melyet nem téglák, hanem betiltott könyvek alkottak. Méretarányosan építették meg a görög Pantheont idéző formációt. 

A történelem során számtalan olyan esetről tudunk, amikor könyveket tiltottak be, sőt teljes könyvtárakat égettek el. A könyvégetés minden korban fellelhető. Megszűntek-e ezzel az örök emberi értékek? Maradandó volt-e a pusztító hatalom?  Cikkünkkel erre keresünk választ.

könyv terror tradíció társadalom történelem
Betiltott könyvek: Könyvégetés módszerei régen és ma. Pedro Berruguete festénye

Két dolgot érdemes nyomon követni az alábbi korántsem teljes listában: 1. Ami az ókorban megtörtént, az megtörtént a modern világban is. 2. Amit egy felekezet elkövetett, sokszor ugyanazt el is szenvedte. 

Betiltott könyvek

Kasselben a Könyvek Parthenonja a cenzúra ellen tiltakozik. A világ több országában összegyűjtött, betiltott könyvek borítják. A könyvoszlopokat védőfólia takarja, a lebontása után a köteteket szétosztják. Az egykor betiltott könyvek között milyen alkotásokat találunk? Nos, például az alábbi két remekművet is.

Az Állatfarm – George Orwell 1984-ben megjelent világhírű regénye, mely a totalitárius rendszerek maró kritikája. Észak-Koreában napjainkban sem lehet megvenni.

Szép új világ – Aldous Huxley sötéten látta az emberiség jövőjét. Társadalomkritikáját minden nemzetnek meg kellene szívlelnie. 

A betiltott könyvek emlékművét ugyanazon a téren építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit égették el. A náci Németországban 80-90.000 könyvet égettek el, de olyan szerzők műveit is, mint Thomas Mann vagy Heine, sőt még a Twain regénye, a Tom Sawyer kalandjai is a tiltott listára került.
 

könyv terror tradíció társadalom történelem
A náci Németországban 80-90.000 könyvet égettek el, de olyan szerzők műveit is, mint Thomas Mann vagy Heine, sőt még a Twain regénye, a Tom Sawyer kalandjai is a tiltott listára került.

Amerikában Joseph McCarthy a kommunizmus elleni hadjáratában indított háborút a könyvek ellen. Igaz, nem máglyára, csak zúzdába küldte a műveket. Hazánkban is sok könyv végezte zúzdában a kommunizmus ideje alatt. De több nagyszerű munka került indexre, tiltólistára is.

Teljesen hihetetlen, de mégis igaz: a „fasiszta, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek” (Bp.1945-49) jegyzékén Baktay Ervin: India szabadságot akar című könyve is szerepelt. Tiltott olvasmánynak ítélte valaki e kimagasló orientalista tudósunk könyvét.

A könyvégetés története – lángoló könyvtárak

Az ókori alexandriai könyvtár az antik világ leghatalmasabb gyűjteménye volt, mely először Julius Caesar hadjáratai miatt ment tönkre, megpróbálták felújítani, de a várost ért sorozatos ostrom miatt végleg megsemmisült. A XX. században a szarajevói könyvtár kétmillió kötete is a lángok martalékává vált, amikor a szerb csapatok nehézfegyverzettel lőtték a várost. 

könyv terror tradíció társadalom történelem

Az ókori Kínában is lángok martaléka lett több évszázad szellemi kincsének 77%-a. Csin Si Huang-ti, az első kínai császár a hagyományokat őrző konfuciánus tanításokat akarta eltüntetni, égtek a könyvek, s később a tudósok százait élve eltemették. Kicsit délebbre a kommunista Pol Pot Kambodzsában ugyanezt tette a XX. században, nemcsak könyvek ezreit semmisíttette meg, szinte a teljes értelmiséget kiirtotta.

A híres indiai Nalanda egyetem könyvtára három nagy, több emeletes épületből állt, úgy is nevezték: Dharma-gunj (Az igazság hegye) vagy Dharmaganja (Az igazság kincsei). Abban az időben a világ hindu és buddhista tudásának a legismertebb tárháza volt. Gyűjteménye nemcsak vallási kéziratokból, hanem széleskörű tudományos művekből állt, a nyelvtant, logikát, irodalmat, asztrológiát, csillagászatot és az orvostudományt képviselte. 

A muzulmán hódítók 1193-ban kirabolták, az ott élő bráhmana papokat legyilkolták. Jó néhány hindut megidéztek azzal az ürüggyel, hogy információt akarnak a könyvekkel kapcsolatban, majd halomra ölték őket. Maga a könyvtár oly hatalmas volt, hogy hetekig égett…

„Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak.”

A német költő, Henrich Heine próféciája ez, akinek 110 év múlva a nácik elégetik számos művét. Heine egy 1823-ban írt tragédiájában hangzik el a fentebbi mondat. A dráma megtörtént eseményt dolgoz fel: 1500 körül Toledo érseke elégettetett minden fellelhető iszlám könyvet. 

A kalifátus korában a legnagyobb hírnévnek Ibn Futáisz kádi gyűjteménye örvendett. Córdobát a „világ díszének" nevezték, csak itt évente hatvan-hetvenezer kötet látott napvilágot. Andalúzia könyvtáraiban némely becslés szerint összesen egy millió könyv volt!

Granada visszafoglalása után Cisneros kardinális, főinkvizítor nyilvánosan megsemmisíttette a fellelhető muzulmán könyveket. Mázsaszám vetették tűzbe a felbecsülhetetlen értékű köteteket, ott égett el több száz év szellemi kincse, arab, zsidó tudósok és a régi görögök munkái.

könyv terror tradíció társadalom történelem
A németországi Kasselben 2017. szeptember 17-én zárul az a kiállítás, melyen méretarányosan látható a görög Pantheont idéző formáció. Nem téglák, hanem betiltott könyvek alkotják a monumentális épületet.

Híres könyvégetés 

A történelem folyamán az éppen uralmon levő hatalom sokszor veszélyesnek tartotta azokat a könyveket, melyek nem a hivatalos ideológiát propagálták. Ha pedig uralmuk megdöntésétől féltek, sok esetben el is pusztították azokat. A mai szemmel eszeveszettnek tűnő intézkedéseket ma sokan az emberiség elleni bűntettnek tekintik.

303-ban Diocletianus császár parancsba adta a keresztény templomok lerombolását, és a keresztény írások elpusztítását.

Husz János 1415-ben könyveivel együtt máglyahalált halt, Oxfordban 1520 végén Luther műveit égették el. Rómától való elszakadás a kolostorok feloszlatását is maga után vonta.

Angliában (1536-1541), számos kolostori könyvtár elpusztult, a régi kéziratok lapjait sok esetben wc papírként használták. Véres Mária az anglikán könyveket és embereket, előde és utóda a katolikus könyveket semmisíttette meg.

455 éve, 1562. júliusának közepén Diego de Landa, jezsuita püspök kiadta őrült parancsát a maja civilizáció kódexeinek megsemmisítésére. Egyes becslések szerint több mint 5 ezer könyv pusztult el, a hittérítő jezsuita szerzetesek buzgalma következtében, akik jogosnak érezték a számukra ismeretlen kultúra megsemmisítését.

A püspök minden lelkiismeret furdalás nélkül mesélte el, milyen fájdalmat okoztak az őslakóknak: „Számos indián könyvet találtunk, de mivel mást nem tartalmaztak, mint a gonosz felvetéseit és babonáit, hát elégettük valamennyit, ami nagy bánatot okozott a bennszülötteknek.”

1950-ben a kínai hadsereg Tibet lerohanásakor az ott található kolostorokat lerombolta, és a ritka könyvgyűjtemények nagy részét elpusztította. De a kulturális forradalom alatt Kínában is megsemmisítettek sok könyvet.

Összegzés

„A tudás hatalom” – Francis Bacon szállóigéje kapcsán fel kell tenni a kérdést: milyen tudásra, és milyen hatalomra vágyjon az ember. 


Változó korok változó hatalmasságai hol pogánynak kikiáltott iratokat, hol keresztény könyveket égettek, hol a reformáció, hol az ellenreformáció kódexeit nyaldosták a lángok. Gyakran a „civilizáció” nevében égették el valamely nép „pogány” kultúrájának kivételes értékeit.

A történelem ismer több könyvégetést is, még a XX. században is előfordult. Mindig voltak olyanok, akik számára a „tiltott irodalom” vagy a vélemény eltiprása megoldást jelentett. De a tudásra, sőt a bölcsességre való vágy mégis átöröklődött az évezredek folyamán, mert az ember pozitív tulajdonságai között a tudásszomjat talán csak a szeretetéhség előzi meg.

1953-ban jelent meg Ray Bradbury azóta már világhírű munkája, a Fahrenheit 451. Ez az a hőmérséklet, ahol a papír elég. A regény a távoli jövőben játszódik, olyan társadalomban, ahol betiltották az olvasást, és elégetik a még fellelhető könyveket. Ez a regény a média káros befolyása elleni felszólalás irodalmi megfogalmazásban.

Vajon mi az égetőbb: a szabadság lángja vagy a könyveket égető tűz? Erre a kérdésre a történelem már válaszolt. 
 

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon