14 dec

Indiai bölcsességek: rövid frappáns mottók

Mindenki szeret rövid, frappáns mottókat, bölcs mondásokat olvasni. Nem véletlenül külön gyűjtemények jelennek meg ebben a témában. Bölcsességek könyve többszöri kiadást ért meg, a neten rendszeresen olvashatóak a csattanós idézetek gyűjteménye, a vállalkozásfejlesztési tréningek inspiráló mondásokat tesznek közzé. Az indiai bölcsességek és szanszkrit idézetek mindig is populárisak voltak a rövid frappáns mottók között.

filozófia tradíció tudomány történelem ókori India
Az indiai bölcsességek tárháza az óind bölcsek és a szanszkrit irodalom hagyatéka

Rövid frappáns mottók

Miért szeretjük az indiai bölcsességeket és mottókat? Mert röviden és nagyon odaillően találnak el hozzánk, s néha olyasmire is emlékeztetnek, amit a mindennapokban elfelejtettünk.

Többnyire híres emberek mondásai ezek. Most indiai szervezetek szlogenjeiből állítottunk össze egy olyan különleges gyűjteményt, ami nemcsak érdekes, de elgondolkoztató is. A több ezer éves védikus kultúra szanszkrit versei mind a mai napig helytállóak és lelkesítőek.
 


 A mottó jelentése


A mottó többnyire olyan rövid mondat, amire könnyű emlékezni. Kifejezi egy személy, egy szellemi alkotás eszmeiségét, vagy valamely kezdeményezés, ország, politikai párt vagy más csoport meggyőződését. Egy üzenet, amelyet reklám céljából is használhatnak. Mivel a közmondásokra is hasonlítanak, könnyű megérteni és helyeselni a cáfolhatatlannak tűnő bölcsességüket.

A címereken, a nemesi házak, tudományos épületek, templomok homlokzatain is megtalálható egy-egy ilyen bölcs mondás, aforizma. Még a Google is rendelkezik jelmondattal: Tedd a helyes dolgot! (Do the right thing). Az már más kérdés, hogy mit értenek ez alatt, remélhetőleg általános érvényű, nemcsak a cég számára hasznos dolgokra gondoltak.


 
Indiai bölcsességek


A szanszkrit mottók, mondások az élet szinte minden területét felölelik, hiszen a Védák segítséget adnak az embernek az életfeladatok közti eligazodásban, hogy a boldogságot ne mások kárára keressék. A teljesség igénye nélkül néhány a legszebbek közül:
 
Az India Köztársaság nemzeti mottója: 


Csak az igazság győzedelmeskedik. 
(satyameva jayate – Mundaka Upanisad 3.1.6.)


 
Orvostudományi Intézet:


A test a Dharma /minden lény saját kötelessége/ beteljesedésének eszköze. 
(shareermadhyam khaludharmasa dhanam –Kalidasa Sarga 5.33.)


 
Turizmus Fejlesztési Társaság: 


A vendéget istennek kijáró fogadás illeti. 
(athithi devo bhavah – Taittiriya Upanisad 11.2.)


 
Mysore Egyetem: 


Semmi sem hasonlítható az igaz tudáshoz. 
(na hi jnanena sadrsam – Bhagavad-gítá 4.38.)


 
Orvosi Tudományok Intézete, Andhra Pradesh: 


Legyen mindenkinek jó egészsége.
(sarve santu niramaya – Sankara által komponált ima egyik sora)


 
Bengáli Műszaki és Tudományos Egyetem, Shibpur: 


Ébredj! Kelj fel! Ne állj meg a cél eléréséig.
(uttisthita jagrata prapya varan nibodhata – Katha Upanisad 1.3.14.)


 
Nemzeti Technológiai Intézet, Srinagar:


Vezess minket a sötétségből a fénybe.
(tamasoma jyotir gamaya – Brihadaranyaka Upanisad 1.3.28.)


 
Ahilyabai királynőről elnevezett állami egyetem, Indore: 


Az isteni értelem vezesse tetteinket.
(dhiyoyo nah prachodayat – Jadzsurvéda 36. 3.)


 
Nemzeti Jogi Egyetem, Gujarat: 


A nemes gondolatok jussanak eszünkbe mindennel kapcsolatban. 
(aa no bhadrah krutavo yantu vishwato – Rigvéda 1.89.)

Hyderabad Egyetem, Andhra Pradesh: 


A helyes tanulási mód nem korlátozza a tudást.
(sa vidja ya vimuktaye –Visnu Purána 1.19.41.)


 
Műszaki Főiskola, Gorakhpur:


A jóga minden munka művészete.
(yogah karmasu kausalam – Bhagavad-gítá 2.50.)


 
Az indiai haditengerészet titkársági iskolája, Mumbai:


A hittel rendelkező eléri a tudást.
(sraddhaval labhate jnanam – Bhagavad-gítá 4.39.)


 
Sampurnanand Szanszkrit Egyetem: 


Az az isteni bölcsesség vezérel, amit megtanultam.
(shrutam me gopaya – Taittiriya Upanisad)


 
Cochin Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Kerala:


Legyen a tanár és diák tudása sugárzó. 
(tejasvi navadhitamastu – Taittiriya Upanisad)


 
Arya Samaj Alapítvány:


Tedd az egész világot nemessé!
(krinvanto visvam aryam – Rigvéda 9.63.5.)


 
Az indiai légierő egyik helikopteres egysége:


Nehézségek között mutatkozik meg az igaz barát.
(apathsu mithram – Hitopadesa 1. 3.)


 
Falusi Orvosok Szövetsége: 


Minden élőlény mindenhol legyen boldog és szabad.
(lokah samastha sukhino bhavantu – Védák)


 
Baroda Egyetem, Gujarat:


Igazság, hit és szépség!
(satyam sivam sundaram – Jadzsurvéda)


 
Védelmi Akadémia, Delhi:


A bölcs mindig erős.
(buddhir yasya balam tasya – Hitopadesa)


 
Környezettudomány Tervezési és Technológiai Központ, Ahmedabad:


Bölcsesség, amivel a tudás megvalósítható.
(jnanam vijnana sahitam – Bhagavad-gítá 9. 1.)


 
 
A jelmondat hosszú magyarázkodások helyett azonnali meggyőzésre törekszik, és egyben kifejezi az összetartozást. Szellemisége azt sugallja, hogy az emberiség egy nagy család, ezért követésre buzdít. 

Egy-egy indiai bölcsesség és szanszkrit idézet, mondás nagyszerű emlékeztető, hatalmas kincs, az egyetemes igazság drágaköve. Igazi ajándék az egész világ számára. A rövid frappáns mottók ereje megigéző. Keresse további mottóinkat!

Kapcsolódó cikkek


 


 

Tovább olvasom

02 dec

Matematikai rejtély megoldása szanszkrit szövegek és a Rubik-kocka segítségével

Dr. Manjul Bhargava elegáns módon fogalmazta meg egy régi matematikai probléma megoldását. A heuréka-pillanatában a Rubik kocka „kocka-szeletelő módszere” és a védikus matematika ismerete adta neki az új ötletet a Gauss törvény átfogalmazására.

Bhargava a Fields-érem egyik győztese, mely a matematika legmagasabb díja. A matematikus professzor élete a hagyományok és a modern világ érdekes kombinációja – egy szellemi „bűvös-kocka”, ezért is érdemes jobban megismerni.

hírességek kutatás misztika számmisztika tudomány


 
Matematikai problémák a világban 


A matematikai tudomány még jó néhány megoldatlan problémáján dolgoznak a tudósok világszerte. Olyan híreket olvashatunk, mint pl. Andrew Beal texasi bankár és műkedvelő matematikus egymillió dolláros felajánlása, melyet egy húsz éve megoldatlan matematikai probléma bizonyításáért vagy cáfolatáért ajánlott fel. 


Szintén 1-1 millió dollárt tűzött ki a Landon T. Clay, bostoni milliárdos által alapított Clay Matematikai Intézet a „millenniumi problémák”-nak nevezett feladatok tisztázására. Van, amit azóta már megoldottak, így lekerült a listáról. Nemrégiben meg azt a hírt közölték az újságok, hogy egy ukrán matematikus hölgy megoldotta azt, ami 1611-től foglalkoztatta az elméleti szakembereket.


 
Matematikai feladatok megoldása az ősi indiai matematika világában

 
A mai Pakisztán területén találták a legrégebbi matematikai kéziratot. Az óind Lilávati gyűjteményt a híres indiai matematikus és csillagász, Bhaskara állított össze, hogy elterelje vele leánya szomorú gondolatait. A játékos matematikai gyűjtemény többek között a nullával, törtekkel, egyenletrendszerekkel foglalkozik.


Aki egy kicsit is jártas a matematikatudomány történetében, az jól tudja, hogy a legkorábbról ismert matematikusokat az ókori Indiában kell keresnünk. Azóta számtalan tudós került ki erről a földrészről, akiknek munkája – bár napjaink legmagasabb szintű kutatói – a védikus matematikához is kapcsolódik. 
Gauss 1801-ben alkotta meg híres művét, az Aritmetikát, de körülbelül 20 oldalas bonyolult számítással írta le törvényét.

Manjul Bhargava megtalálta egy nagyon egyszerű módját annak, hogy néhány sorban megfogalmazza azt. Nagyapja szanszkrit professzor volt Rádzsasztánban, az ősi indiai történelem neves tudósa, Bhargava rendkívül kötődött hozzá. Egyszer látta nála azt a szanszkrit kéziratot, mely Brahmagupta, a kiváló indiai matematikus munkáját mutatta be, aki már a 7. század elején megtalálta a választ arra a problémára, ami elkerült a legendás Carl Friedrich Gauss figyelmét.


A Harvardon summa cum laude diplomát szerzett Bhargavát a nevezetes előd és egy magyar találmány is segítette a tömör megfogalmazásban: „Volt egy Rubik-kocka a szobámban, és lefekvés előtt csak néztem, néztem, akkor jött az ötlet: Mi történik, ha teszek egy számot a Rubik-kocka sarkaira?”


 
A Rubik-kocka története


Rubik Ernő belsőépítész, egyetemi tanár. 1974-ben találta fel a „bűvös kockát”, melyet térbeli logikai játékként nevezett meg. Tulajdonképpen csak egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek szánta. A Rubik-kocka története már óriási publicitásnak örvend, a mindennapi életben pedig emberek millióit kerítette hatalmába.

Rubik Ernő szerint sikere annak köszönhető, hogy egyidejűleg roppant egyszerű, mégis összetett. A kockát kis gyakorlással közel 1 perc alatt rakta ki, ma már ennek töredéke a csúcs. Kétévenként még gyorsasági olimpiát is rendeznek. Minden idők egyik legnagyobb példányszámban értékesített rejtvénye. Ma is népszerű, világszerte több mint 350 millió Rubik-kockát adtak el. 1981-ben bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti gyűjteményébe is.


 
hírességek kutatás misztika számmisztika tudomány


 
A védikus matematika 


Amikor megkérdezték Manjul Bhargavát, hogyan tekint a védikus matematikára, a következőt válaszolta:

"Számos figyelemre méltó nyelvi, költői, matematikai mű íródott a tudományos jellegű szanszkrit nyelven az ókori Indiában. Felnövekedve volt szerencsém olvasni néhányat olyan mesterek munkái közül, mint a nagy nyelvész és költő, Panini vagy a tudós Pingala és Hemachandra, valamint a nagy matematikusok Árjabhata, Bhaskara és természetesen Brahmagupta. E művek hihetetlen matematikai felfedezéseket tartalmaznak, mindez fiatal matematikusként nagyon inspiráló volt számomra."


A költészet ritmusa, a hosszú és rövid szótagok variációja a zene ütemeihez hasonlít. Az egyik kedvenc fényképe, amit az irodájában tart, hatalmas területen nyíló százszorszépekről készült, amelyben minden százszorszépnek 34 szirma van! A 34 a Fibonacci-számok egyike, és egy rejtett kapcsolat a zenei ritmus és a matematika között. Mellesleg a Fibonacciról elnevezett számsort Hemachandra ötven évvel korábban fedezte fel, de nem változtatták meg az elnevezést.


 
Mi a Fields-érem? 


2014-ben a szakma Fields-éremmel ismerte el Manjul Bhargava számelmélet terén kifejtett munkásságát. A Princeton Egyetem matematika professzora ő, de más egyetemeken is tanít, ugyanakkor minden évben ellátogat Indiába, Mumbai és Hyderabad tudományos intézetében is dolgozik. AFields-érem talán még nagyobb elismerés, mint a Nobel-díj, mert ez a legnagyobb globális matematikai jutalom, melyet négyévenként adnak csak ki. Az 1924-es Nemzetközi Matematikai Kongresszuson vetődött fel a díj létrehozásának ötlete, de csak 1936-tól kezdve osztották ki. Negyven év alatti, kimagasló eredményt elért matematikus részesülhetett benne.


 
Kártya trükk és matematikatanítás


Bhargava kifejti: Nem szeretem azt a módot, ahogy ma robot módon tanítják a matematikát az iskolában. A tanítás nálam sokszor kezdődik egy olyan kártyatrükkel, aminek egy matematikai fogalom az alapja. Természetesen a diák szeretné tudni, hogyan működik, de ahhoz meg kell tanulnia a matematikát. A költészet, a klasszikus zene, a klasszikus indiai zene segítségével is tanítható. Nagyon szeretnék megnyitni valamilyen nemzeti, tudományos és matematikai iskola-láncot Indiában. Sok tehetséges gyereknek nincs annyi esélye, mint az Egyesült Államokban – nyilatkozta a professzor.
 
  hírességek kutatás misztika számmisztika tudomány


Két kultúrában nőttem fel!


Anyám, matematikus, aki komolyan érdeklődött a zene és a nyelvtudomány iránt. Ennek eredményeként én is vonzódtam mindehhez, különösen a szanszkrit költészetet és a klasszikus indiai Carnatic zenét kedvelem. Több hangszeren tanultam játszani, mint a szitár, gitár, hegedű és a billentyűs hangszer. Kedvenc eszközöm a tabla. 


A hinduizmus egy különösen rugalmas, racionális és univerzális életmód. Vonzanak a hindu bölcsesség értékei, az amerikaiak munkaerkölcse pedig inspirál. Miközben felnőttem, a Védákról, a Puránákból vagy a Mahábháratából olyan gyakran hallottam, mint az aktuális hírekről. Minden nagyobb hindu ünnepet megünnepeltünk, a puja, arati (vallási szertartás, felajánlás) és sok-sok ünnepi étel mellett. Nem értek egyet az „életstílus” szóval, az inkább üzleti jellegű. A hinduizmusnak van egy jobb kifejezése, a Szanátan Dharma, a magasztos teológiai-filozófiai szellemi kincs. A világ és az Én bonyolult és nagyon fejlett értelmezése, ami azonnal egyszerűvé válik, mihelyt az ember megérti a lényegét.

Vegetáriánus családban nőtt fel, s néha a gyerekek gúnyolódtak rajta, amiért nem evett húst. Erre ő vágóhídi kegyetlen és borzalmas történeteket mesélt nekik, s többet nem csúfolták. Az erőszakmentes életmód melletti elkötelezettsége a Harvardon sem nem szűnt meg, részt vett az állatvédő bizottságban, az állati jogok védelmében, például a szőrmeipar vagy a laboratóriumi állatok bánásmódja elleni tiltakozásokban. 
 
A matematikai feladatok megoldása és az életfeladatok végeredménye 
A matematika tulajdonképpen szórakoztató, ha nem kötelességből, rutinszerűen végzi valaki. Miként az élet feladványai is azok. Mindkettőnél szükséges bizonyos alapszabályok ismerete, másképp nincs esély az eredmény elérésére.

Amikor Manjul Bhargavát arról faggatták, mi segítette át a nehéz időkön, rámutatott a hinduizmus tíz sarkalatos erényére, a jama és nijama lényegére. A jámák a környezetünkkel való kapcsolatunkat szabályozzák, a nijamák nélkülözhetetlen alapelvek, erények: a lelkierő, a megbocsátás, az igazmondás, a harag legyőzése és az ahimsza, az erőszakmentes életmód. Befejezésül hozzátette: „Egy hagyományos hindu családban felnőni a nehéz időkben elég könnyű, mert a családtagok mindig hajlandók feláldozni az idejüket és energiájukat, amikor mások rászorulnak.” 

Kapcsolódó cikkek


 
 


 

Tovább olvasom

26 szept

Indiai fiatalok díjnyertes találmányai

 A Google Science Fair 2016 versenyen ebben az évben 107 ország résztvevői mérték össze tudásukat. Indiai találmányok születtek olyan fiataloktól, akik a matematika, kémia, biológia és a mérnöki tudomány terén keményen tanulnak és dolgoznak, hogy jobbá tudják tenni a világot. A 16 döntős közül kettő Indiában él (Shriyank és Mansha Fatima), négy indiai-amerikai tinédzser (Nikhil Gopal, Nishita Belur, Anushka Naiknaware és Anika Cheerla). A nyertesek mentorálást és ösztöndíjat kapnak, így segítik őket a további inspiráló munkájukban.

egészség tudomány érdekes fiatalok
Deepika Kurup egy napenergiával működő víztisztitóval nyert 25000 amerikai dollárt

A Google Science Fair egy nemzetközi online tudományos és technológiai verseny. Több ezer 13-18 év közötti diákot ösztönöz tudományos munkára, és lehetővé teszi, hogy bemutassák kutatásuk eredményeit. Már korábban is több indiai származású diák hívta fel magára a figyelmet, mint pl. Arsh Dilbagi (16 éves), akinek a találmánya átalakítja a levegőt szavakká, hogy néma emberek beszélni tudjanak.

egészség tudomány érdekes fiatalok
Krtin Nithoyanandam Alzheimer-kór korai diagnózisára alkalmas antitesteket fejlesztett

A fiatal tudósok között tavaly is több indiai származású győztes volt:

  • Shadab Karnachi, 14 éves – olcsó játék eszköz látássérülteknek
  • Deepika Kurup, 17 éves – napenergiával működő víztisztító
  • Pranav Sivakumar, 15 éves – gravitációs lencse
  • Girish Kumar, 17 éves – szoftver fejlesztés
  • Krtin Nithiyanandam, 15 éves – az Alzheimer-kór diagnózisa
  • Anurudh Ganesan, 15 éves – hűtőrendszer vakcina szállítására
  • Lalitá Prasida Sripada Srisai, 13 évesen – kukoricacsutka, mint viztisztító

Az idén már csak a fődíj szerencsés nyertesére várnak, de a kisebb díjak győztesei között ismét indiai gyökerekkel rendelkező diákok vannak a többségben. Néhányat bemutatunk:

Eeshan (14) Elszörnyedve fedezte fel, hogy mennyire káros a rossz minőségű beltéri levegő, főleg a várandós anyák és a kisgyermekek számára. Kiderült, hogy a jellegzetes szén-monoxid és füstérzékelők nem tudják azonosítani a leggyakoribb vegyi anyagok némelyikét a levegőben, és azt sem, ha az már elérte a veszélyes szintet. Eeshan létrehozott egy olyan készüléket, mely riasztást küld, ezzel megelőzhető a mérgezés. Advay Ramesh (14) Chennai-ban él, találmánya a helyi Rámesvaram halászok biztonságát segíti elő a viharos tengeren. Airin (17) keralai fiatalember, üvegháza kevesebb vízfogyasztás mellett négyszeres terméshozamot ad, ráadásul nem szennyezi a levegőt. Arin a pályamunkájában megjegyzi: reméli, hogy az emberek majd emlékeznek rá, és Isten a kegyében részesíti.

Attól, hogy nem jutottak be a döntőbe, sokan még nagyon komoly tudományos eredményeket értek el. A regionális győztesek között olyan szintén indiai származású fiatalokat találunk, mint a Szingapúrban élő 15 éves Nagajothi, aki egy tudós diáktrió tagjaként biztonságos, gazdaságos vízszűrőn dolgozott. Kiara Johannesburgban él, a tinédzser lány hőse az indiai mezőgazdasági tudós M.S. Swaminathan, ő inspirálta a tudományos munkára. Sok indiai diák jutott a regionális döntőbe – Shobhita Sundaram Aswath Suryanarayanan, Seerat Kaur Siddharth Pullabhatla, Shreyas Kapur, Shivam Singh, Ayush Panda, Tejit Pabari és Tanmay Vadhera. 

egészség tudomány érdekes fiatalok
Az idei fődíjra esélyes hat indiai származású fiatal

A Google Science Fair fődíja 50000 dollár, melyet szeptember 27-én adnak át. Tizenhatan izgatottan várakoznak a holnapra, közülük 6 indiai származású. A képek sorrendjében:

A 15 éves Nikhil Gopal ötlete olyan malária tesztelési megoldás, amely nem igényel laboratóriumi körülményt, és minimális befektetés szükséges. Nikhil jelenleg a World Health Organization-nel is tárgyal.

Anushka Naiknaware 13 éves. Az ő projektje a nanorészecske alapú biokompatibilis érzékelő sebkezelés. Kifejlesztett egy költség-hatékony kötszert, így az orvosok folyamatosan ellenőrizhetik a sebet, anélkül, hogy a kötszert megbolygatnák.

Shriank (16) Bangalore-ban felfigyelt arra, milyen sok ember küzd memóriazavarral. Találmánya felidézi a mindennapi tárgyak helyét, rendkívül megkönnyítve az időskori demenciában szenvedő emberek életét.

A 13 éves Nishita Belur célja egy termék, amely lézeres fényvisszaverődéssel segíthet kideríteni a minőségi fémlemez felületi hibáit az autóiparban.

Mansha Fatima (15) Hyderabad: Több rizs, kevesebb viz – kifejlesztette az öntözőcsatornák automatikus ellenőrző rendszerét. A berendezés jelentős mennyiségű vizet spórol meg, miközben javítja növények terméshozamát, és minimalizálja a pénzügyi nehézségeket.

Anika Cheerla (14) Már tavaly is bekerült a döntősök közé miután megtervezett egy neurális háló programot, amit az agykárosodás kimutatására hasznáhatnak. Az idén a mellrák előrejelzésével foglalkozott, 35% -kal jobb a prognózisa, mint a korábbi módszerek.

Tovább olvasom

29 aug

Dr. Frankenstein munkában - kérdések a fejátültetésről

Nagy figyelem kíséri a nem mindennapi orvosi bejelentést, mely szerint egy emberi fej transzplantációját akarják elvégezni. A még bizakodó fejtegetések is nagyon szkeptikusak, és számtalan etikai kérdést vetnek fel. Egy orosz férfi, Valery Spiridonov elsőként szeretné magát alávetni fej transzplantációnak. Igen, jól olvasták: olyan agyhalott személyre vár, akinek testére átoperáltathatja a fejét.

egészség kutatás tudomány érdekes ahimsza

Valery Spiridonov mérnök, saját oktatási-szoftver cége van. Ritka genetikai betegségben szenved, nem tud járni, kerekesszékből intézi ügyeit. Egyes orvosok számára meglepő, hogy még életben van. Spiridonovról azt írták: mély hite van – no, nem Istenben, hanem a technológiában. Úgy gondolja, a fejlett tudomány képes megmenteni az életét. Azt akarja, hogy orvosai várjanak, amíg találnak olyan donort, aki agyhalott ember, és korábban hozzájárult ahhoz, hogy a teljes testét felhasználják. Mivel az orosz állam nem vállalja a műtét költségeit, reméli, hogy a média hírverése révén összegyűlik a kívánt összeg. Ez csak találgatások tárgya, 20 és 100 millió dollár közöttre saccolják.

Spiridonov, ez a szomorú szemű fiatalember kijelentette: nem drága eutanáziára regisztrál. A betegsége miatt természetes együttérzést vált ki minden emberből, ugyanakkor gondolkodásra is késztet. A fej transzplantáció terve sokak számára horror: nem a másodlagos okok, a hihetetlen költségek és a siker elenyésző valószínűsége, hanem erkölcsi kérdések miatt. Szükséges állatok százait megkínozni? Hány beteg embert lehetne meggyógyítani ekkora összegből? – kérdezik sokan. Nem meglepő, hogy sok tudós és etikus azzal vádolja ezeket a sebészeket, hogy csupán a selejtes tudomány előmozdításában vesznek részt, növelve a hamis reményeket. 

A tudósok egyik legmegszívlelendőbb kijelentése szerint nem vagyunk azonosak az agyunkkal, hiszen számtalan eset bizonyítja, hogy az agyhalott emberek harcolnak a fertőzések ellen, és több esetről tudunk, amikor agyhalott nő adott életet egészséges kisbabának. Többek között erről értekezik Thomas Nagel és Alva Noe is. Az egyetemi professzorok kimutatták, hogy egy jól működő, egészséges agy nem kielégítő magyarázat az emberi létre. Ezzel teljes mértékben egyetért a Védák ősi bölcselete, amely kijelenti: nem a test a valódi énünk, az csak egy öltözete a léleknek, igazi önvalónknak. Aki pedig ezzel tisztában van, az nem bánkódik testének elvesztése miatt, melyre előbb-utóbb sor kerül, hiszen tudja, hogy halál nem is létezik, csupán átlépés egy másik létformába. Ez már a reinkarnáció kérdése.
   
egészség kutatás tudomány érdekes ahimszaAz anyagi tudomány az ideiglenes test megoldásait keresi. Nem ez lenne az első alkalom, hogy valaki megpróbál átültetni egy fejet egy új testbe. A kínai Xiaoping Ren és csapata képes volt 18 egér fejét kicserélni. A szánalmas élőlények nyaktól lefelé megbénultak, és csak körülbelül három órán át élték túl az operációt. 2013 óta nagyjából 1000 fej transzplantációt végzett egereken, s további kísérletekre törekszik. Ki akarja próbálni a technikát majmokon vagy kutyákon, abban a reményben, hogy létrehozza az első fej-transzplantált főemlőst, amely él és lélegzik – legalább egy kis időre. Korábban Vladimir Demikhov egy kutya fejét és mellső lábait ültette át egy nagyobb kutya testébe – 1954-ben. A szerencsétlen állat 23 napig élt még. Ezt az orvosok sikernek könyvelték el!

egészség kutatás tudomány érdekes ahimsza

1970-ben Robert White által vezetett idegsebész csapat átültette egy majom fejét egy másikra. A majmot mesterségesen lélegeztették, nem tudott mozogni. A szervezet immunrendszere a transzplantáció után kilenc nappal végül elutasította a beültetést… Mindez inspirálta az olasz neurológust, Sergio Canaverot, aki egyesek szerint Frankenstein megtestesülése. Canavero vállalta Spiridonov műtétének végzését, melyre tervei szerint 2017 decemberében kerülne sor, valószínűleg Kínában.

Mary Shelley megteremtette az őrült, megszállott tudós figuráját, aki az orvostudomány nevében, a morális határokat áthágva a borzalmak világába lép.

egészség kutatás tudomány érdekes ahimszaDe ki is volt Frankenstein? Mary Shelley (az angol romantikus költészet egyik legjelentősebb képviselőjének a felesége), írónő 1818-ban, 19 évesen alkotta meg főhősét, Victor Frankensteint. Victor egy fiatal egyetemista, aki hullákat használ fel, hogy összeférceljen egy új élőlényt, mely aztán életre kel. Mary Shelley főhőse életet teremtve Istent játszik, de csak a teremtés paródiája jön létre. Ezzel többek között barátja és felesége halálát is okozva számtalan tragédiát indít el, tettei következményei elől pedig elmenekül.

A regény alcíme: A modern Prométheusz. Azonban Mary Shelley számára Prométheusz antihős, sőt gonosztevő, aki a tűz ellopásával az emberiséget a vadászatra és gyilkolásra, húsevésre késztette. E felfogásban Prométheusz az istenek szerepét bitorolta. Shelley regénye részben figyelmeztetés a modern ember számára, hogy bár hatalmas tudományos áttörés is lehetséges, óriási a tévedés veszélye. A teljes, szerteágazó tudás sokkal összetettebb, és beláthatatlan következményekkel járhat a természet törvényeinek megsértése. Ellentétben sok gótikus mesével, amelyben kötelező helyszín a temető, Victor Frankenstein a lény kreálásakor a vágóhídra is elmegy alapanyagért. Mary Shelley tudatosan viszi Frankensteint a sírrablás mellett a vágóhídra. Mary Shelley egy olyan szellemi környezetben nőtt fel, ahol a vegetarianizmusról sok szó esett, ő maga és férje is vegetáriánus volt. Szerintük a főzés elfedi egy halott test borzalmait, és a húsevést lélektanilag és esztétikailag elfogadhatóvá teszi. A nagy költő, Percy Shelley romantikus vegetáriánus értelmezésében a mítosz jelentése: Prométheusz, aki az emberi fajt képviseli, végre valami nagy dolgot akar létrehozni, hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen, ezért ellopja a tűzet, hogy étkezési célra használhassa. A következmény, hogy a máját (mivel a májnak kellene feldolgozni a hús által keletkezett méreganyagokat) újra és újra felfalta egy saskeselyű, vagyis a betegség. E kor nagy romantikus alakjai, mint a szintén vegetariánus Rousseau, az állatok megölésében az emberiség erkölcsi hanyatlását látták, mely egy degenerált világhoz vezet. Vajon mit szóltak volna az állatkínzáshoz?
 
Még egy érdekes adalék: A regényben Frankensteinnek van, a szörnynek nincs neve, aki rémítő külseje ellenére eleinte jó szándékú figura. A későbbi feldolgozások ugyan kezdettől gonosz teremtményként ábrázolják, de az írónő nem így alkotta meg. A rémalak eleinte jóra törekszik, sőt tudni akarja, ki is ő valójában. Hát nem elgondolkoztató? Tanul másoktól, érdekli a tudomány, de megszerzett tudását később rosszra használja fel. Mary Shelley története azóta is nagy hatással van az irodalomra, és egy teljesen új műfajt szült, a horror történetek és filmek kategóriáját, sőt ez tekinthető az első sci-fi regénynek is. A köztudatban a Frankenstein-karakter azóta is az Isten nélküli világ cinikus tudósalakja, aki a természet és az ember általános erkölcsi törvényeit is áthágja. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

09 ápr

A tudós, aki hatévesen már középiskolás volt

Az Indiai Köztársaság egyik hivatalos elnevezése: Bhárat. A történelmi India a híres császár után kapta nevét. A jelen Indiája arra törekszik, hogy miközben megőrzi hagyományait, a jövőt építse. Úgy tartják, hogy az informatikai csúcs után a nanotechnológia a következő óriási lépés India iparában. Bangalore-ban 2007 óta évente rendeznek INDIA NANO címmel tudományos találkozót. Az esemény az ismeretek megosztását tűzi ki céljául, és páratlan lehetőséget kínál üzleti hálózatépítésre. A tavaszi rendezvényen felszólalt C.N.R. Rao, a világhírű vegyész is.

Nobel-díj tudomány történelem ókori India
Dr. Rao vegyészprofesszor hatévesen már középiskolás volt, első diplomáját tizenhét évesen szerezte.

A mai India névadója a Sindhu (Indus) folyó, melynek s betűjét nem tudták kiejteni a hódítók. India valódi neve Bháratavarsa, Bhárata országa. A szanszkrit szó gyökerének több jelentése is van. Az egyik szerint a bha szótag a tudatosság fényét jelenti, a rata pedig azt, akire jellemző. Vagyis: ez az a föld, ahol az emberek kedvüket lelik a világosságban, a bölcsességben. Röviden, aki részt vesz a tudás keresésében. A másik értelmezés szerint bha vagy bharam nehéz súlyt jelent. Eszerint: ez az a föld, ahol az emberek nagy terhelésen mennek keresztül, hogy a számtalan lelki tudományág révén megismerjék a valódi ént.

A szót India egyik leghíresebb klasszikus táncformája, a bharatnatyam is nevében hordozza.

Bhárata, a legendás király rendkívül bátor és erős volt, gyermekkorában oroszlánkölykökkel játszott. Egyesítette egész Nagy-Indiát, neve az ősi Visnu Puránában is olvasható:

उत्तरं यत्समुद्रस्य हिमाद्रेश्चैव दक्षिणम्. 
वर्षं तद् भारतं नाम भारती यत्र संतति

uttaram jatszamudraszja himádrescsaiva daksinam
varsam tadbháratam nama bhárati jatra szantatih

Nobel-díj tudomány történelem ókori India
A gyermek Bhárata császár oroszlánokkal játszott

„Az ország (varsam) mely az óceántól északra és a havas hegyektől (Himalája) délre fekszik Bháratam, ott laknak Bhárata leszármazottai.” A dinasztia alapító Bhárata császár utódai voltak később a Pándava és Kaurava hercegek, akikről a Mahábhárata (nagy Bhárata) eposzban vagy a Bhagavad-gítában is olvashatunk. A híres eposz, a Rámájana egyik hősének a neve is Bhárata. Ő az a herceg, aki Ráma önként vállalt száműzetése alatt királyi bátyja helyetteseként uralkodott. Ráma iránti rendkívüli odaadásáról is ismert.

Márciusban nyolcadik alkalommal rendezték meg a „Bangalore India Nano” rendezvényt, mely mára már vezető szerepet tölt be, és a legkeresettebb nemzetközi nanotech eseménnyé fejlődött Indiában, sőt számos ország számára összekötő kapocs e kutatási területen. Többek között a kockázati problémákra, a technológiára, fejlesztési, szabályozási és irányítási struktúrákra valamint a beruházási kérdésekre keresik a választ a különböző kormányok és kutatási intézmények vezető tudósai, vegyészek, kutatási vezetők, politikusok részvételével. Az idén az egészségügy, a tiszta víz és az energia került a középpontba.

A nanotechnológia izgalmas terület. Robert F. Curl Nobel-díjas vegyész szerint Indiában már a középkorban ismerték a nanofémeket. Lehet hogy nem tudatosan, csak  ösztönösen, de a „damaszkuszi acél” nyersanyagában (melyet  India szállított) az elektronmikroszkópos vizsgálat nagy mennyiségű nanocső jelenlétét mutatta ki. A gyarmatosító angolok betiltották a vasérc bányászatot, így ez a technológia elveszett.

A Bangalore-i konferencián felszólalt C.N. Rámacsandra Rao, a kiváló tudós is: A nanotechnológia az a tudományos terület, ahol India tekintélyes rangsort vívott ki magának. E téma publikációinak számát tekintve India a harmadik a világon. Sikeres jövő előtt állunk ezen a területen – jelentette ki.

Dr. Rao vegyészprofesszor, aki hatévesen már középiskolás volt, első diplomáját tizenhét évesen szerezte. Számtalan kutatási anyag és 45 tudományos könyv szerzője, jó néhány egyetem vendégprofesszora, 60 egyetem tiszteletbeli doktora. Tagja a világ számos tudományos szervezetének, a római Pápai Akadémiának épp úgy, mint japán, brazil, szerb, francia, afrikai stb. kutatócsoportnak a világ minden tájáról. Kollégái úgy tekintenek rá, mint aki a Nobel-díj kivételével már elnyerte az összes lehetséges nemzetközi díjat. Édesanyja különösen járatos volt a hindu irodalomban, így ő azt jól ismeri. A Bharat Ratna, a legmagasabb indiai polgári díj tulajdonosa, jelenleg India miniszterelnökének tudományos tanácsadója.

Részletek a korábban vele készült riportokból:

„Szüleim egyetlen fiaként Bangalore óvárosában nőttem fel. Szeretettel emlékszem édesanyámra, aki gyerekkoromban sok vallásos történetet mesélt, és az általa végzett  napi púdzsa (hindu istentisztelet) is jelentős hatást gyakorolt ​​rám. Azt hiszem, hatéves lehettem, amikor anyám elmesélte a Rámájana és Mahábháratha minden epizódját.”

A gondos szülők első osztályú középiskolába íratták a kisfiút, ahol az angol mellett szanszkritot is tanult. „Ez befolyásolta spiritualitás utazásomat” – mondta a tudós.

A miniszterelnökkel, Narendra Modival kapcsolatos kérdésre így válaszolt:  Remélem, meg fogja találni a megfelelő embert és a megfelelő tanácsot, mert a tudomány vagy a társadalom nagy problémáit nem képes kezelni egy személy vagy egy minisztérium. (…) Remélem és imádkozom, hogy jól csinálja.  

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon