11 ápr

Az ismeretlen Kőrösi Csoma Sándor 

175 éve halt meg Kőrösi Csoma Sándor. Hagyatékának egy része mind a mai napig nincs feldolgozva. A Magyar Tudományos Akadémia és a British Museum is őriz ilyen dokumentumokat. Keveset tudunk róla, zárkózottságáról és végtelen szerénységéről viszont sokan megemlékeztek már. Kőrösit még halála után is hosszú ideig szanszkrit nevén ismerték Tibetben: ő volt Philangi Dasa, a nyugati hívő. Íme, néhány kevésbé ismert életrajzi adalék nagy tudósunkkal kapcsolatban. 

hírességek kultúra kutatás tudomány utazás
Kőrösi Csoma Sándor Zanglai szobája Indiában. 

Kőrösi Csoma Sándor életéről 


Eső életrajzírója az Indiába került Duka Tivadar. Negyvennyolcas honvéd hadnagy volt, akinek élete szintén egy kalandregény. Görgey tábornok hadsegédeként itthon nem várt rá fényes jövő. Világos után Londonba ment, és a Szent György Kórházban elkezdte tanulmányait.

Diplomája megszerzése után angol katonaorvosként a gyarmatokra helyezték. Természetesen fontosnak tartotta, hogy neves honfitársa emlékeit fölkutassa.

1854-ben elment Kalkuttába, a Bengáli Ázsia Társaság könyvtárában őrzött dokumentumokat nézte át. Csak jegyzéket készített róluk, lemásolni nem volt ideje. Az „Alexander Csoma de Kőrös” feliratú kis vasládikóban leveleket, iratokat talált. Könyvet akart írni Kőrösi Csoma Sándor életéről. 


A tudósról készült életrajza azonban egy ponton nagyon hiányos.
 
Az Indiában élő Sir William W. Hunter a brit birodalom állami hivatalnoka volt. Ő az, aki első külföldiként Kőrösi Csoma életéről írt. 1885-ben A zarándok tudós címmel egy folyóirat közölte írását.

Amit Duka Tivadar – az őt befogadó Anglia iránti egyfajta lojalitásból – nem írhatott meg, Hunter megtette. Reálisan bemutatta az angol gyarmatbirodalom visszásságait, az indiai brit kormányzat lenéző modorát. Ugyanazzal a megalázó magatartással viszonyultak Kőrösihez, mint ahogy az indiai tudós brahmanákkal bántak… 
 
 
Kőrösi Csoma életművének széleskörű megismertetését Baktay Ervinnek köszönhetjük. Bebarangolta Kőrösi Csoma Sándor útját, számtalan fotót készített. Felkereste a zanglai és phuktáli kolostorokat is, ahol Csoma oly nagy nehézségek közepette dolgozott.
 
1832. április 30-án Neumann báróhoz, az akkori londoni osztrák-magyar követhez írt levelében Kőrösi maga figyelmeztet:

„…ha majd a magyar tudósok a szanszkrit irodalom bővebb ismeretére tettek szert, csodálkozandnak azon, mekkora rokonság van e régi nyelv és a mi anyanyelvünk között. A magyarság sok régi emléke megtalálható itt, amelyeket az elhagyott helyeken ma már hiába keresünk.”


 
Kőrösinek a Tibeti szótár előszavában írt üzenete: 


„Saját nemzetének pedig a szerző büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetre nézve. A magyarok dús aknát találandnak tanulmányozásában, szem előtt tartva nemzeti érdekük, szokásaik, viseletük és nyelvük érdekeit, még pedig azért, mivel a szanszkrit nyelvnek alkotása, valamint több indiai nyelveké is nagyon párhuzamos a magyarokéval.”


 
Vélemények Kőrösi Csoma Sándorról


Henry W. Torrens, az Ázsiai Társaság titkára ezt mondta róla: „Jellemének legbámulatosabb vonása volt: rendkívüli bizalmatlansága magában oly tárgyakra nézve, melyekben mestere lehetett volna hét világ tudósainak…”
 
Rövid részlet dr. Gerard leveléből, aki felkereste Kőrösit a tibeti kolostorban, miközben a tibeti szótáron és nyelvtanon dolgozott:


„És most azon magyar tudós felé fordulok, aki a legérdekesebb tárgyak egyike, melyekkel ez utazásomban találkoztam… Kanum faluban találtam őt kicsi, de érdekes viskójában, környezve könyveitől s a legjobb egészségben… Örömtől és megelégedéstől áthatottan mutatta fáradalmának gyümölcseit.

Rendkívüli kitartása eredményt aratott, és ha egész lelkülete nem lenne áthatva tanulmányaitól, komoly akadályokra találna munkásságának közepette az éghajlatban és idegenszerű helyzetében, tekintve, hogy a csikorgó hideg itt négy hónapig tart.”
 
Dr. Campbell, a dardzsilingi angol ügyvivő, régi ismerőse és barátja volt Kőrösi Csoma Sándornak. Ő volt mellett utolsó napjaiban, s írt utolsó beszélgetéseikről.

Arról, hogy a beteg tudós zokszó és panasz nélkül tűrte a lázas állapotot is. A legnagyobb elismeréssel beszélt a székely magyar tudósról, aki végcéljaként ekkor is a magyar őshaza megtalálását emlegette:

„Úgy látszik, hogy e beszélgetések alkalmával Kőrösi úrnak mintegy előérzete volt, hogy halála közelgett, mivel ezelőtt soha oly nyíltan nem beszélt, és sohasem fejezte ki akképp véleményeit. Mintha óhajtotta volna, hogy azok emlékezetben maradjanak.”


 
„Kőrösit azon ritka szerencséjű emberek közé sorolhatom – írta nekrológjában Hegedüs Sámuel, az egykori tanár és a barát–, akire soha senkit panaszkodni nem hallottam, valamint azt sem, hogy ő valaha valakire panaszkodott volna. A munkát és fáradságot bámulásig győzte, mit egyedül mérsékelt és tiszta életmódjának köszönhetett.”
 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

18 márc

Vámbéry Ármin, a magyar orientalista

Vámbéry Ármint keresztény dervisnek, sánta dervisprofesszornak vagy magyar zsidónak is hívták – valahol igaz is volt mindez. Kelet és Nyugat egyaránt polgárának tarthatta, hiszen ugyanúgy otthonosan mozgott Közép-Ázsia sztyeppéin, miként Windsor fejedelmi palotáiban. Március 19. - 185 éve született Vámbéry Ármin.

hírességek kultúra kutatás tudomány tradíció utazás
Kersztény is, zsidó is, muszlim is, magyar is, ki az? Vámbéry Ármin magyar polihisztor, Kelet-kutató.

Vámbéry Ármin, a magyar orientalista hol kolduló dervisként zarándokolt, hol a szultánnal vagy Viktória királynővel társalgott. Jellemére egyiknek sem volt befolyása, a nyomor éppúgy nem tudta eltéríteni, mint a megkülönböztetett tisztelet és dicsőség.

Hogyan talált Vámbéry Ármin Keletre? 


A szegénység, mely gyermek- és ifjúkorát jellemezte hasznot is hozott, a színes útleirások olvasása és a tanulás pótolta a játékot. Később több helyen is házitanítóként dolgozott, Szlavóniában is, itt kezdett hozzá a török nyelv tanulásához, majd egy kecskeméti családnál kezddett a török és az arab nyelvvel behatóbban foglalkozni.

25 évesen már egy tucat nyelvet, nyelvjárást beszélt. Elsősorban a magyarság eredetének kutatása inspirálta, mint a nagy elődöt, Kőrösi Csoma Sándort. A keleti nyelvek elméleti tanulmányozása után Vámbéryt a magyar őstörténet kutatása indította útnak, de közben a nyelv és kultúra megismerése is fontos volt.


Ugyanakkor politikai mozgatórugók is közrejátszottak abban, hogy Közép-Ázsia felé indult. Jól emlékezett az oroszok a magyar szabadságharc végén játszott szerepére, ezért engesztelhetetlen oroszellenessége is inspirálta Kelet felé. 

 
Vámbéry Ármin, a keresztény dervis

 
1857 márciusában báró Eötvös József támogatásának köszönhetően útra kelt. Isztambulban kapcsolatba került az 1848-as magyar emigráció több tagjával, eleinte ők segítették. 4 évet töltött itt, s nemcsak nyelvtudását tökéletesítette, hanem mindent magába szívott a muszlim-török világ szokásaiból, és összeállított egy török-német szótárt.

hírességek kultúra kutatás tudomány tradíció utazás


Egy nép kultúráját akarta megismerni, ezért megtanult „viselkedni”, így nem okozott neki nehézséget, hogy jó kapcsolatot alakítson ki az oszmán politikai elit tagjaival. Hüszejn Dáim pasától – akinél szintén házitanítóskodott – kapta a Resíd effendi nevet, melynek jelentése: becsületes, igaz úton járó. Keresztény dervis lett, attól kezdve ezt a nevet használta utazásai során.  


Vámbéry kitűnő példát mutat arra, mi a különbség, ha egy humanista tudós akar megismerni egy kultúrát és egy népet vagy egy gyarmatosító rendszer. A bölcs megbecsüli a számára ismeretlen civilizációt, hiszen tanulni akar attól, s még a tőle idegen szokásokat is igyekszik tiszteletben tartani.

Ez nem jelenti azt, hogy átveszi, csupán elfogadja, mint annak a területnek viselkedésmódját. A hódító politika lekicsinylően beszél nemcsak az újonnan felfedezett kultúráról, amit nem is ismer, hanem magáról a népről is. Számára mindkettő primitív, amit meg kell változtatni, s természetesen önjelölt segítőként máris beleavatkozik – vagyis hatalmánál fogva kizsákmányol.

Vámbéry Ármin, a magyar zsidó


1867-ben megszületett a magyar zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslat, mely a magyarországi zsidóság asszimilációját segítette. Vámbéry zsidó magyar értelmiségiként a kor egyik legfontosabb magyar célját tűzte ki, az eredetkutatást.


Ortodox zsidó családban látta meg a napvilágot. Később kivált a zsidóság kötelékéből, piaristák, majd bencések tanították az apa nélkül felnőtt fiút. Magyar zsidó, aki évek múlva egyaránt idézi a Tórát, a Bibliát vagy a Koránt, s az sem meglepő, hogy pl. kelet-indiai, guzeráti nyelven is publikált. Bár a zsidó vallástól már gyerekkorában eltávolodott, soha nem tagadta meg a zsidó néphez való tartozását.

Önmagát ugyan nem zsidónak, hanem magyarnak tekintette. Egyfajta felekezetnélküliség jellemzte, bár végtisztességként egyszerű, szónoklatok és gyászdalok nélküli református temetést akart.


Herzl Tivadar, Naplóinak II. kötetében olyan embernek mutatta be, aki: „egyforma tökéletességgel beszél tizenkét nyelvet, és aki öt vallást gyakorolt, amiből kettőnek a papja is lett.” 

  
A független Vámbéry Ármin 


Kelet és Nyugat határán élt– oszmánbarát és angol szimpatizáns volt egy személyben.


Amikor Pestre visszatért nem az a hatalmas elismerés várta, ami megillette volna. Egy hónap után el is ment Londonba, ahol híres tudósként ünnepelték. Utazásai révén egy sor muszlim politikust ismert meg, ott pedig Lord Palmerston miniszterelnök is fogadta a keletkutatót. Viktória királynő Arminius Vámbéryt „csodálatosan okos ember”-ként jellemezte, ráadásul Vámbéry fiának, Rusztemnek a keresztapja a későbbi VII. Eduárd lett. 


Érdekes emberekkel ismerkedett meg. Bram Stoker például Vámbérytől hallott először a kegyetlen havasalföldi vajdáról, Vlad Tepesről, akit regényében Drakulaként formált meg. A könyv azonnal meghozta számára a hírnevet. Az azóta fogalommá vált könyvben, Van Helsing professzor barátja, Arminius a vámpírokról mesél – nos, ebben a szerepben fel is fedezhetjük Vámbéryt, a szerző így emlékezett meg a könyv ötletét adó tudósról.


Vámbéryt, sokszor egyoldalúan „a nyugati civilizációba vetett feltétlen hittel rendelkező” emberként muatják be. Pedig voltak kétségei ez ügyben is. Hazatérése sem késett sokáig.


„…kietlenül érintett, sőt egyenesen visszariasztott a tömegeknek az az örök sietsége, mohósága, versenyfutása, az a kétségbeesett tusa és küzdelem a dicsőségért és gazdagságért…”

– írta visszaemlékezésében.

Vámbéry Ármin az ázsiai utazások megszállotja
Érdekes paradoxon: egy béna lábú világutazó! Elgondolkodtató életút. Ismerve a kort, az akkori körülményeket szinte lehetetlen vállalkozásra szánta rá magát. Az igazi nagy próbatétel második közép-ázsiai útja volt. Európainak ellenséges környezetet jelentett, tele veszélyekkel.

Többnyire gyalogolt, ha sikerült, szamár- vagy teveháton ment tovább. Zarándok-karavánokhoz csatlakozott, így jutott el Teheránba, Bokharába és Szamarkandba. Megismerhette a nomád népek és a nyugati civilizációtól mentes városlakók életét. 


Erős nemzeti érzelemre utal az a graffiti, melyet az ó-perzsa fővárosban, Perszepoliszban hagyott maga után: „Vámbéry Á, 1862. Éljen a magyar!” 
Ugyanakkor tisztelte azt a közeget, melyben élt, melyet kutatott. Ez nem jelentette azt, hogy a muszlim vallás is megérintette volna, ő maga írja, hogy eszébe sem jutott áttérni. Későbbi dervis ruhája is csak a feladatához szükséges álöltözet volt. Ugyanakkor gyűjtötte a muszlim és arab kultúra könyveit, melyeket a Magyar Tudományos Akadémiának adományozott.

hírességek kultúra kutatás tudomány tradíció utazás


A különféle vallási rituációkat elvetette, de írásaiban lépten-nyomon fellelhetjük azt a rendkívüli toleranciát, mellyel minden Istent kereső meggyőződést tisztelt:

„Az európai ember még mindig alsóbbrendű lénynek tekinti a mohamedánt, a brahmint, Buddha hívét, vallását gúnyolja és feketére festi, a magáéhoz hasonlónak semmi esetre el nem ismeri…” 

A magyar eredete


A magyarság finn-ugor, illetve török eredetét bizonygató tudósok között kirobbant az „ugor-török háború”-ként elhíresült komoly nézetkülönbség, amikor Vámbéry kiadta „A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány”-át. A török-magyar nyelvrokonságot feltételező elmélete nagy vitát váltott ki, de ő haláláig úgy vélte, hogy a magyarok gyökereit Belső-Ázsiában kell keresni. 

Összefoglalás


Vámbéry Ármin, a magyar orientalista célja mások szolgálata volt, a magyarok őshazáját kutatta, s eközben megismerkedett számtalan népcsoporttal, nyelvvel, különféle szokásokkal és erkölcsrenddel. Mindez pedig lehetővé tette, hogy mélységes toleranciával fogadjon el minden jót, s utasítson el minden fanatizmust és erőszakot, jöjjön az bármilyen nemzettől vagy vallási felekezettől. 


Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

14 márc

Vegetáriánus hajóskapitány a Föld körül

Conrad Colman, a Vendée Globe vitorlásverseny egyik résztvevője Odüsszeuszhoz hasonlóan több nehézséggel is szembenézett tengeri útja során. Februárban szerte a világon sokan figyeltek az új-zélandi hajó kapitányára. Nemcsak azért, mert kevesebb, mint 800 mérföldre a cél előtt elvesztette árbócát, hanem mert ő volt az egyetlen, aki végig zöld energiát használt. Sőt azért is a figyelem középpontjába került, mert bár élelmiszerkészlete szinte teljesen elfogyott, szigorúan vegetáriánus, aki nem halászott.

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás

Fa Nándor hajója, a Spirit of Hungary

Tíz nemzet képviseletében indultak el a hajók tavaly októberben, a Vendée Globe egyszemélyes földkerülő vitorlásversenyen. Ezt 1989 óta rendezik meg, és óriási emberi teljesítménynek tartják. Ez a körülbelül 3 hónapra tervezett utazás az egyik legrangosabb nemzetközi mérkőzés.

Megállók nélkül kell megkerülni a Földet, érthető hát, hogy világszerte óriási érdeklődés övezi. Magyarországot a már világhírnevet kiérdemelt Fa Nándor képviselte, aki Spirit of Hungary nevű hajójával a 29 induló közül nyolcadikként ért célba. Nem ez volt az első útja, de befejezte a versenyzést, bejelentette visszavonulását.

Korábban Conrad Colman egy másik világversenyen, a Barcelona World Race-en a társa volt, baráti szálak fűzik őket össze.

Természetes energia 

Colman modern számítógépes technikával felszerelt versenyhajója 9 tonna (7 autó), felülete 480 nm (5 teniszpálya), árbóca 28 méter (mint egy 9 emeletes épület). A fiatal hajós célja az volt, hogy fosszilis tüzelőanyag kibocsátása nélkül tegye meg a kijelölt távot. Miért lenne szükség motorra egy vitorlásversenyen? A mai versenyjachtoknak sok erő kell, nem csak a robotpilótához.

Ez utóbbi is elengedhetetlen, ha valaki egyedül hajózik. Elektromos áram kell a kommunikációhoz, a meteorológiai adatok letöltéséhez szükséges eszközökhöz. A kapcsolattartás miatt is nélkülözhetetlen, hogy megszerezzék a legjobb sebesség eléréséhez szükséges adatokat, jelentéseket küldjenek a szponzoroknak és a verseny ellenőreinek.

Az új-zélandi tengerész Foresight Natural Energy nevű hajóját magyarul talán így lehetne nevezni: Gondoskodás, természetes energia. Energiarendszerét napelemek és egy elektromos motor adja, mely úgy is működik, mint egy generátor.

Amikor a hajó mozog a propeller forgása villamos energiát termel, melyet kilenc elem tárol. Ezek akár 1 hétig is biztosítják a kellő ellátást, tiszta zöld energiával haladhat a hajó akkor is, ha nem süt a Nap. Colman még a verseny előtt kijelentette: nem az első helyért indul, csupán keres valami egyedi kifejezésmódot, amely tükrözi a filozófiáját.

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás

Mai Odüsszeusz 

A 33 éves Conrad Colman már több hasonló világversenyen is részt vett. A 2011-12 Global Ocean Race győzteseként már bejegyezték a nevét a hajós legendák közé. A mostani útján több baleset is érte, de még az a súlyos gond sem hátráltatta meg, amely még a verseny folytatását is kétségbe vonta.

Kevesebb, mint 800 mérföldre a cél előtt, a portugál partoknál kitört az árbóca. Sokan azt jósolták, nincs sok esélye, hogy segédrudazatot építsen, és tovább haladjon a cél felé.

Ráadásul akkor épp viharos erejű szél fújt a francia partok felől. Tévedtek. Colman nem vontatta be hajóját egy közeli kikötőbe, hanem nagy nehezen az eltört árbóc maradványából készített egy pótalkatrészt szükségvitorlával, és állhatatosan továbbhaladt. A hajó sebessége pont a célegyenes közelében csupán a normál tempó töredéke lett.

 

Ez volt az első Vendée Globe-ja, és őt tartották a legnagyobb figyelmet kiérdemlő egyéniségnek. Rengeteg beszámolót és képet küldött a versenyközpontba, nagy népszerűségre tett szert azért is, mert egyedülálló módon, elsőként filmezte a hajóját drónnal kívülről is.

200 mérföldre a céltól Homéroszt idézte, az Odüsszeia ötödik énekét:

„Ám még így is vágyva kívánom minden időben otthonomat s hazatértem napját látni, elérni.

…mert már jó sokat eltűrtem, s küszködtem elégszer tengeren…” (Devecseri Gábor fordítása)

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás
A csíráztatott magvak milliószor többet érnek akármelyik vitaminkapszulánál. Pláne a tengeren. Természetes, finom és azonnal erőt adott Conrad Colman szervezetének.

110 nap hajózás 

Az új-zélandi Conrad Colman vegetariánus, a „tenger gyümölcseit” sem fogyasztja. A nem várt baleset miatt meghosszabbodott az útja, és szinte minden élelmiszere elfogyott, ennek ellenére sem halászott. Korábban így nyilatkozott:

„A céloknak tükröznie kell a filozófiámat. Új-Zélandon felnövekedve tudatában voltam az ózonréteg sérülésének. Már amikor kicsi voltam, anyukámmal mindig tisztogattuk a tengerpartot. Még mindig csinálom. És mindig gondolok az ökológiai lábnyomra. Azzal még nem vagyok különleges, mert vegetáriánus lettem, mert törődöm az aranyos báránnyal, de igenis jobban aggódom az élelmiszer-termelés és a fogyasztás globális láncolatának hatása miatt. A vállalkozásaim tükrözik az eszményeimet.”

 

Colman hajója túl lassú volt, a villanymotor nem tudott elegendő mennyiségű energiát generálni. A bátor hajóskapitány a szárazföldi csapatának küldött jelentésben viccesen megjegyezte:

„Még mindig remélem, hogy be tudom fejezni a versenyt, 0 fosszilis energia kibocsátással, de ez azt jelenti, hogy a hajóm egy elektromos diétán van, amely oly puritán, mint az én étrendem!”

110 nap hajózás után érkezett meg, méghozzá nem is utolsónak! Boldogan fényképezkedett kezében egy nagy tál finom vegetáriánus étellel. Első beszédében ismét a természetes energia fontosságát emelte ki. Többek között azt mondta:

Azt hiszem, meg kell változtatni az életünket. Mivel a politika és az ipar irányítja, tartok tőle, hogy erre nincs meg a politikai akarat. Ezért az egyéneket kell motiválni a változásra. Ezért akartam megragadni ezt a lehetőséget.”

Sokan ünneplik most ezt a lankadatlan, különleges hajóst, akinek fontos a környezetvédelem és az erőszakmentes táplálkozás is. Aki példás akaraterőről és emberi kitartásról tett tanúbizonyságot.

Kapcsolódó cikkek

India a szélenergia piac egyik legfontosabb szereplője

India a világ legnagyobb zöldenergia gyártója lesz

Állatvédelem: szeret, nem szeret?

Tovább olvasom

07 feb

Garuda India égi hordozója

A Tirupati Airport egy hatalmas, de modern üvegpalotára emlékeztet, amelynek egyediségét mégis egy különleges szobor adja: India kedvenc madara, Garuda néz le talpazatáról az utasokra. Garuda, Visnu szárnyas égi hordozója rendkívül erős és bölcs, akit a szobrászművész csapkodó szárnyakkal formázott meg. A félig rejtett arc szorongást tükröz, a felfelé mutató szárnyak pedig reményt.

közlekedés utazás érdekes
Garuda volna az indiai turul madár? Mindenesetre Garudáról is gyönyörű történetek keringenek generációról generációra. Ilyen például Garuda és a veréb esete: 

"Egy veréb az óceán partjára rakta tojásait, de az óriási hullámok elmosták azokat. A kis madár nagyon elszomorodott, és arra kérte az óceánt, adja vissza a tojásait, de az ügyet sem vetett könyörgésére. Ezért a veréb megfogadta, hogy kiszárítja a hatalmas víztömeget, s parányi csőrével meregetni kezdte. Elszánt tettének híre ment, s végül Garuda is meghallotta. Roppant elégedett volt kis testvére eltökéltségével és kitartásával, ezért segítségére sietett. Most már ő kérte meg az óceánt a tojások visszaszolgáltatására, mert ellenkező esetben folytatja, amit a veréb elkezdett. Az óceán erre nyomban visszaadta a tojásokat..."
 

Arun Pandit, a tehetséges szobrász így beszélt alkotásáról: Egy szimbolikus művet akartam létrehozni a zavarban levő emberről, aki szeretné megtalálni a békét. A lelke próbál felülkerekedni a testén. 12 kezet formáztam meg fekete ébenfából, ezek Garuda szárnyai. Azt akartam elérni, hogy az ébenfa árnyalata és a szemcsés bronz kontrasztot hozzon létre. 

Érdekelne, hogy mi történik, ha az ember úgy dönt, hogy saját útja során megtalálja békéjét, elvégre milliók mennek a Tirupati-templomba, talán ilyen okok miatt is. Szobrommal én csak bemutatom a küzdő embert. A férfi feje és tekintete lefelé irányul, testtartása a térdeplésből felemelkedő embert ábrázolja, és egyben Garuda repülését is.

közlekedés utazás érdekes
Az Garuda Indonézia légitársaság légi utaskísérője. Indonézia a szent madárról nevezte el nemzeti légitársaságát.

A bölcsek szerint csupán Garuda csapkodó szárnyainak ereje olyan hatalmas, hogy azok egy hatalmas banyan fát is kitépnének. Az erő, a lehetőség adott – teszik hozzá. A repülőtéri szobor talapzatán többek között ez olvasható: Ez az alkotás Garudát, az Úr Visnu, közismertebb nevén az Úr Venkatesvara égi hordozóját ábrázolja, jelezve a repülők felszállását, és egyben a béklyóitól megszabadult ember felemelkedését is, aki a májá, az illúzió rabságából kitörve elérheti a teljes boldogság állapotát. Közlekedés világok között.

közlekedés utazás érdekes
Garuda a Dél-Indiában található Tirupati repülőterén

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

08 jan

Kutyák lepték el Mumbai repülőterét

A repülőtér többféle fóbiát és stresszt is kiválthat az emberből. Elsősorban a repüléstől való félelem a jellemző, de sok esetben felbukkan az emberektől, a nagy terektől vagy éppen a szűk helytől, a bezártságtól való rettegés. A Mumbai Airport nemzetközi terminálján képzett terápiás kutyák segítik a szorongó utasokat. Ezzel is beigazolódik, hogy az állatok társaink az élet színpadán, nem leigázandó élőlények. Vajon megfelelő módon értékeljük őket?

utazás közlekedés állatok ahimsza stressz
A kutyasímogatás a stresszoldás hatékony módja. Mumbai repülőterén egyre több terápiás kutyával találkozhatunk.

Amerikai repülőtereken már régóta jelen vannak a terápiás kutyák, amióta 9/11 után hatványozódott a repüléstől való félelem. Mumbai nemzetközi repterén két labrador, Goldie és Pepe teljesít szolgálatot. A két hete indult kísérleti projekt elsöprő sikert hozott. Az emberek nem számítottak ilyen kezdeményezésre. Volt, aki átölelte őket, vagy játszott velük, de mindenki megnyugodott a két kedves jószág barátságos közelségétől. Eddig ha valaki repülőtéri kutyákat látott, biztosan drogkereső vagy vakvezető funkcióra gondolt. Ellentétben az ilyen kereső kutyákkal Goldie és Pepe feladata az, hogy mosolyt csaljon a légikikötőben várakozó utasok arcára.

Goldie és Pepe azonnal túlhajszolt lett, így szükségessé vált több terápiás kutyus alkalmazása. Jellemző annak az amerikában élő pilótának a levele, aki visszajelzésként a reptéren kifüggesztett vendégkönyvbe az elsők között írta le véleményét. Rossz hangulatban volt, mert a légitársaság egy félreértése miatt várnia kellett a csatlakozásra. Ráadásul 25 év után azért jött Indiába, hogy eltemesse édesanyját. Ezt írta:

- Milyen csodálatos és szükséges tényező! A Mumbai repülőtéren eltöltött hosszú és fájdalmas napomon Goldie és Pepe hozott „emberséget” az egyébként embertelen élménybe, melyen keresztül kellett mennem...

utazás közlekedés állatok ahimsza stressz
A kutyasimizés bizonyítottan terápiás hatású. Úgy látszik, a kutyusok számára is...

Valószínűleg ez az első hely az országban, ahol állatokat foglalkoztatnak, amelyek megkönnyítik az aggodalommal teli utasok napját. Korábban ilyen speciális terápiás kutyákat használtak gyermekek vigasztalására, és traumatizált felnőttek kezelésére. Goldie és Pepe a Pune-i Terápiás Központból került ide, ott képezték ki őket. Érzékelik az egyén hangulatát, szinte „kiszippantják a félelmet”, mondták a repülőtéri tisztviselők. Tudományos bizonyítékokkal igazolták, hogy csökkent a magasabb testhőmérséklet és a vérnyomás, a szapora pulzus normalizálódott az utazók körében, amikor találkoztak a terápiás kutyákkal. Rohini Fernandes, kutya tréner és klinikai pszichológus szerint egy hosszú repülőút előtt a kutyák segítenek eloszlatni a szorongást az emberekből.

Kapcsolódó cikkek:

Indiai közlekedés: mindig ez a játék!

Jógás kényeztetés a repülőtéri transfer alatt

Mit keres a tehén az étteremben?

Finomhagolások a világ legolcsóbb autóján

Hahota jóga vagy síró szoba?

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon