25 márc

Lopott indiai műremekek

történelem világörökség kultúra ókori India
Ezeréves indiai szobrok kerültek lefoglalásra

New York-ban a nyomozók lefoglaltak a Christie aukciós háztól két, több mint ezeréves indiai szobrot. A Christie képviselői kijelentették, hogy együttműködnek a hatóságokkal, tudatosan soha nem kínáltak lopott műalkotást.
Számtalan, India tulajdonát képező műkincs került már nyugatra, de olykor arról is olvashatunk, hogy ezek közül néhányat visszaszolgáltatnak.
Ha ebben a témában kicsit körülnézünk, érdekes dolgokról olvashatunk.

történelem világörökség kultúra ókori India
Kis híján árverés áldozata lett Durjodhana, a Mahábháratából ismert gonosz herceg.

Néhány éve majdnem árverésre került a Sotheby aukcióján New Yorkban, egy szintén híres, 158 cm-es indiai szobor, mely a Mahábhárata történeteiből jól ismert gonosz herceget, Durjodhanát ábrázolja. Végül hosszú jogi harc után másik két társával együtt a szobor visszakerült Kambodzsába. A három ősi hindu szobor egy ikonikus hindu csatajelenet részét alkották, és egy angkorvati templomból lopták el őket évtizedekkel ezelőtt. 

történelem világörökség kultúra ókori India
Harihara levágott fejét illesztik vissza.

Ez év januárjában egy hetedik századi hindu szobor feje is visszakerült eredeti helyére, 130 évvel azután, hogy elvitték Kambodzsából, amikor még az francia gyarmat volt. A 47 kg-os fej Hariharáé, aki Visnu és Siva együttes megjelenése. Nagy ünnepség keretei között illesztették össze. Sok An miniszterelnök-helyettes kedvező jelnek tekintette a szobor újraegyesítését, utalva a nagyszerű a khmer kultúra fejlett társadalmára és művészetére.

történelem világörökség kultúra ókori India
A kambodzsai miniszterelnök-helyettes, Sok An parfümöt permetez Hariharára.

Kambodzsában látható a híres régészeti csoda, Angkor, mely a Khmer Királyság 9. században létrejött fővárosa volt, de már i.e. 400 körüli khmer feliratokat és szobrokat is találtak a régészek. A 11. század elején, a mai Kambodzsa területén II. Szurjavarman állt a Khmer Királyság élén. A hinduizmusnak elkötelezett uralkodónak köszönhető Ázsia legnagyobb vallási épületkomplexuma, Angkorvat templomegyüttese. A Visnu istennek szentelt Angkorvat a Világörökség része.

Kapcsolódó cikkek:

Az európai kultúra bölcsője

Védőoltás és sebészet évezredekkel ezelőtt

Indiába került az UNESCO verseny fődíja

Tovább olvasom

25 jan

Lopott szappanból készül a kiállítás az indiai börtönben

Agra  a világörökség részeként számon tartott  Vörös Erőd és a Tádzs Mahal révén India egyik legismertebb városa. A helyi sajtó címlapsztorija nemrégiben a Tadzs Mahal helyett azonban a központi börtön egyik fogvatartottjáról  szólt. Firoz Khan cellájában az egyetlen képlékeny anyagból, szappanból farag gyönyörű szobrokat. A hír azért is szenzációs, mert muzulmánként a hindu alapműveknek számító Rámájana és a Mahábhárata, valamint az indiai történelem egyéb kulcsfiguráit formázza meg.

történelem hinduizmus világörökség karma érdekes
Hindu Pantheon és az indiai történelem kulcsfigurái indiai börtönben jelentek meg - szappanból.

Egy emberrablási ügyben ítélték szabadságvesztésre a 35 éves férfit, aki az első napok nyomott hangulata után munkába fogott. Méghozzá nem is akármilyen eredménnyel. Egyrészt a témaválasztás, másrészt a kivitelezés révén hamarosan felfigyeltek rá. A börtönben is minden évben megtartják a Dívali pudzsát, a fény ünnepét, vagyis a jó győzelmét a gonosz fölött. Talán abban is reménykednek, hogy az elítéltek számára ez terápiás hatással is lehet. Az ünnepre Firoz Khan készítette a gyönyörű istenszobrokat.

Egy tucat szép faragás került már ki a keze alól, beleértve Ráma hívének, a híres Hanumánnak a fegyverét, egy gyönyörű buzogányt vagy a híres oroszlános Asóka pillért is. Asóka felirattal díszített oszlopának egy másolata nálunk is látható a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Asóka kegyetlen, véres kezű uralkodóként kezdte hatalma gyakorlását az i.e. 3. században, de miután rádöbbent tettei borzalmas következményeire, jó útra tért. Olyannyira, hogy nemcsak a háborúzást hagyta abba, de hittel vallotta, hogy csakis az önmagunk felett aratott győzelem az igazi siker. A nem ártás elvét gyakorolva vegetáriánus lett, és számos erkölcsi tanács mellett törvénybe foglalta az állatok védelmét is. 

Egy üzletember elrablása miatt kerültem börtönbe – mondta Firoz Khan. – Eleinte depressziós voltam, majd egy lelki gyakorlatokat folytató rabtársam megmutatta a helyes utat, így képes voltam bocsánatot kérni az Úrtól. Néhány napon belül elkezdtem a szappanlopást… 

Hobbijának csupán fogvatartott társait fizették meg az árát. Minden reggel keresték a szappanokat, mialatt ő újabb és újabb ravasz ötleteket talált ki azok begyűjtésére. De mivel Firoz művészete lenyűgözte az összes többi rabot, így megbocsátották neki.

Lenyűgöző tehetsége nagy hatással volt a börtönhatóság képviselőire is, ezért úgy döntöttek, hogy támogatják, és alkotásait bemutatják magasabb fórumokon. „Egyszerűen zseniális, teljesen meglepett minket. Órákon át ül a sarokban, és dolgozik – mondta a börtönőr, L.S. Ratnakar. – Bár hibázott ifjúkorában, de meg kell adni a lehetőséget, hogy kijavítsa azt.” Ratnakar felvette a kapcsolatot két civil szervezettel, hogy támogassák Firozt, aki azóta már egy nemzeti díjat is kapott.

Kapcsolódó cikkek:


 

Tovább olvasom

17 szept

Indiába került az UNESCO verseny fődíja

India nyerte az első díjat az UNESCO „Award of Excellence” 2015 megmérettetésben. Pontosabban a híres Srí Vadakkunnáthan Templom, melynek két évszázados tradíciójához tartozik az a hihetetlen szépségű fesztivál is, melynek egyik része az elefántok látványos felvonulása.

világörökség tradíció
A pazar ünnepségen aranyékszerek is kerülnek az elefántokra. Nem csak a mesében, és nem csak a védikus szakirodalomban ragyog India az aranytól. India ma is egyik leggazdagabb ország arany tekintetében.  Egyes becsülések szerint a világ össz aranykészletének 10%-a az indiai asszonyokat díszíti.

A különlegességek számára fenntartott elismerést a természetvédelmi erőfeszítések és a fenséges Srí Vadakkunnáthan, Kerala legnagyobb és legrégebbi Siva temploma érdemelte ki. Az ENSZ nyilatkozata szerint a díjjal a szent hely ősi hagyományainak megőrzésére tett figyelemre méltó erőfeszítéseket kívánták megköszönni. A folyamatos munka nemcsak a különféle szertartások életben tartására, de a Vasztu-sásztra, az óind architektúra elveit követő csodálatos építészeti alkotás megőrzésére is irányult.

A templom klasszikus példája a hagyományos keralai stílusú építészetnek. A több hektárnyi területen található szentélyeket gyönyörű fafaragások, a falakat pedig tizenhetedik századi freskók, a Mahábhárata megjelenített történetei díszítenek.

Minden évben megrendezik azt a vallásos lényege mellett is rendkívüli fesztivált, melynek egyik része az elefántok felvonulása. A körmenetet ütős és fúvós hangszerek lenyűgöző, ugyancsak élénkítő előadása kíséri. A káprázatos, díszes selyem napernyők tarkasága csak fokozza a pompát. A fesztivál csúcspontja a híres tűzijáték a hajnali órákban látható. A hívek számára mindez nem csupán látványosságot, hanem egyfajta kifejezésmódot is jelent: a hang, a ragyogás és a színkavalkád egyben a Legfelsőbbnek szóló felajánlás is.

Kapcsolódó írások

A világ leggazdagabb szerzetese

Koronázás a világ legnagyobb demokráciájában - a mesés kelet napjainkban

Rámájana, a világ botanikai csodája

Tovább olvasom

31 máj

Rámájana, a világ botanikai csodája

A Rámájana nem csupán egy epikus mű, Ráma nem egy fiktív karakter - állítja egy nemrég megjelent könyv. Chennaiban a Környezetvédelmi Oktatási Központ két tudósa többéves munkáját publikálta. A védikus kultúra híveinek nem újdonság, de a szkeptikusok figyelmét felkelti, hogy bizonyítékokat találtak Válmiki világhírű, több évezredes művének tudományos igazolására, mégpedig most a botanika szemszögéből. 

hinduizmus világörökség
Harci jelenet a Rámájanából: Ráma örök társáért, Szítá déviért küld a zsarnok Rávana ellen.

Egy mostanában napvilágra került kutatás szerint a Rámájana szó szerint örökzöld műnek bizonyult. Nem csak azért, mert tradicionális előadásmódja az UNESCO Világörökségi Listáján szerepel. Ezt a páratlan ősi írást a magyar közönség is régóta ismeri. Többek között Baktay Ervin feldolgozásában is olvashatjuk, de a közel fél évszázaddal ezelőtti Thalia Színház is bemutatatta Kazimír Károly rendezésében. A Rámájana eposz tele van a természetet dicsőítő remek leírásokkal, nem ismer határokat, nem köthető csupán egy valláshoz vagy nemzethez. Az élet örök értékeiről szól, a szülők tiszteletéről, a nép maximális megbecsüléséről, barátságról, hűségről, kitartásról, olyan viselkedésmintát adva, mely mind a mai napig vezérlő elv lehet. Például Narendra Modi miniszterelnök egyik beszédében arra figyelmeztetett, hogy minden férfi ihletet meríthet a Rámájanában szereplő Dzsatáju hősiességéből, aki a női becsület védelmében halt meg. 

A Rámájanában megtalálható biológiai változatosság már több kutató érdeklődését is felkeltette. Két tudós, M. Amrithalingam és P. Sudhakar három évig tartó vizsgálata után született meg az a könyv, melynek címe:  A növény- és állatvilág sokfélesége Válmiki Rámájanájában. A szerzőpáros így nyilatkozott: Nyomon követtük Ráma északról-délre vezető útját, és nem kis meglepetésünkre azonosítani tudtuk az összes növényfajt, amiről ebben a hősi eposzban olvashatunk. A Rámájana által említett mind a 182 növényt (virágok, gyógynövények, fák, gyümölcsök) felfedeztük utunk során. 

hinduizmus világörökség
A Dandakáranja erdő a Rámájana egyik meghatározó helyszíne


 
Nanditha Krishna, a Környezetvédelmi Oktatási Központ igazgatója, aki a projektet felügyelte elmondta, hogy Válmiki pontosan ismerte a földrajzot, a növények és állatok élővilágát. A Rámájana nemcsak egy történet, de krónika is. Csodálatos tényként könyvelhető el az egész út, melnyek során ugyanazt a flórát és faunát találták, mint amiről az egyes fejezetek beszámolnak.
Felkutatták a szanszkritul szereplő növényfajok latin és modern nevét, és azt tapasztalták, hogy valamennyi helyesen szerepel mind földrajzilag, mind botanikailag. Pedig ugyancsak hatalmas távolságot kellett megtenniük a mai Uttar Pradesh, Madhja Prades, Maharashtra és Karnataka államon keresztül Lankáig (ma Srí Lanka), a tengeren túlra.

A Válmiki által említett állatok, a szarvasok, medvék, hiénák stb. is mind fellelhetőek a térségben, esetleg olyan apró eltéréssel, hogy Válmiki ír a Dandakaranya erdőben lakó oroszlánokról és a tigrisekről, de sajnos az orvvadászat miatt oroszlánok ma már nincsenek ott. Sokféle madárról is olvashatunk, ezek közé tartozik például a hamsza (hattyú), karandava (szárcsa), krauncsa (üstökösgém), majura (páva) és sarasa (daru).
 
A növény- és állatvilág mellett a domborzat és az éghajlat is feltűnő hasonlóságot mutat még most is. A műben négy nagy ökoszisztéma szerepel. A topográfia, földrajz és ökológia alapos és pontos megfigyelése jellemzi. Változatos hegyi tájak, erdők, gyönyörű folyók mellett folyt a kutatás, a trópusi erdők, síkságok, a tengerpart vagy a Himalája egyaránt pontos helyszín. 

Kapcsolódó írás Hanumán szülőhelyéről: Ráma, édes Ráma, boldog szülinapot!

Tovább olvasom

28 márc

Ráma, édes Ráma, boldog szülinapot!

Emberemlékezet óta szolgál példaképül. Királyoknak, polgároknak, tanároknak, diákoknak, férjeknek, feleségeknek, szülőknek, gyermekeknek. Ráma történetének pontos időpontját a nyugati féltekén homály fedi. Maradjunk annyiban, hogy szülők, nagyszülők és tanítók emberemlékezet óta mesélik el a hős és igazságos, szeretetteljes és oly csodálatos Ráma életét.

filozófia hinduizmus világörökség indiai filmek
Ráma, amilyennek Kazimír Károly látta...

A mai napon ünnepli a Visnu avatárjaként tisztelt Ráma születésnapját. Ráma az Észak-Indiában fekvő Ajódjában született Daszaráth király és Kauszalja királynő szeretett gyermekeként. Már korai évei alatt sejteni lehetett, hogy nem közönséges gyermekről van szó. Életének történetét a Rámájanában olvashatjuk, mely pótolhatatlan történelmi, etikai és lelki szakirodalom. Sokszor a Mahábháratával egyetemben csak úgy említik: a két óind eposz. Ebben az esetben viszont egészen más hangsúlyt kap e páratlan lelki mű. Mintha tanmese kategóriába sorolódna, s valóban érdekes és tanulságos történet, de hát „csak egy mese” a sok közül. Vajon lehetséges volna egy mesehős születésnapja megünneplésének tradícióját évezredeken át továbbörökíteni?

filozófia hinduizmus világörökség indiai filmek
Ráma a nandafalvi hindu teplom
freskóján - Kiss Barbara alkotása

A Rámájana tradicionális előadásmódja, a Ráma-lílá a Világörökség listáján szerepel. Ugyancsak a védikus mantrarecitálás hagyományos módja is. A mai napon pedig, több évezredes hagyomány szerint sok-sok védikus kántálással, rítussal, templomi eseménnyel és kulturális programmal emlékeznek a dicsőséges Ráma születésére, és életének minden mozzanatával való örök érvényű tanítására. Nemrégiben Ráma egyik legkedvesebb híve születési helyén jártunk. A mellékelt videón Hanumán születési helyén zengik a papok a Rámájanát. Vajon mi lehet most ott a mai napon? Milliószor és milliónyian kiáltanak fel a mai napon: "Dzsaj Srí Rám!" - Dicsőség Rámának!

Tovább olvasom

12
»

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon