18 júl

A béke zarándok küldetése: Mildred Lisette Normanra 

110 éve született Mildred Lisette Norman, egy amerikai vegetáriánus békeaktivista. Közismert neve: „Béke Zarándok”. Több mint 40 ezer kilométert gyalogolt, átszelve Amerikát, hirdetve a béke üzenetét. Mindvégig jó egészségnek örvendett, még csak fejfájása sem volt. A vegetáriánus étkezést követte. Életfilozófiája szerint a gondok a lelki növekedés lehetőségei.

filozófia hírességek társadalom

„Elkezdtem úgy élni, hogy adjam, amit tudok, nem pedig kapjak, amit csak lehet – s ezzel beléptem egy gyönyörű világba, az életem értelmet nyert.”

1952-ben ő lett az első nő, aki egy szezonban az Appalache-ösvény teljes hosszát bejárta. A nyomvonal kb. 2200 mérföld (3500 km) hosszú. Egy riportban a következőket mondta: Korán megértettem, hogy pénzt gyűjteni és elkölteni teljesen értelmetlen. Tudtam, nem ezért vagyok itt, de akkor még nem voltam tisztában a céllal. Mélyen kutattam életem értelmét, míg rádöbbentem, hogy a „minden fenntartás nélküli teljes önátadás az, hogy életemet adjam Istennek és az Ő szolgálatának. Amikor megérted, mi végre vagy, soha nem lépsz vissza egy teljesen én-központú életbe. Akkor kezdődött életem második szakasza.”
 

Mildred Lisette Norman élete

Egyszerű szülők gyermekeként született, egy kisváros közeli, apró farmon nevelkedett. Nyugodt élet volt ez, a testvéreivel az erdőben játszottak, és a patakban úsztak. Fizikai utazása „spirituális ébredése” után kezdődött. Egy értelmes életformára vágyott, azt kereste. Korán férjhez ment, de hamarosan lelkiismereti okokból el is váltak. Mást akart az élettől. 

A késői 1930-as évek egyik estéjén kisétált az erdőbe. „Miután szinte egész éjjel járkáltam, kiértem egy holdfényes tisztásra. Valami arra késztetett, hogy fennhangon beszélni kezdjek, és azon kaptam magam, hogy ezt mondom: Használj, ha tudsz használni engem valamire! Itt vagyok, rendelkezz velem, ahogy akarod, nem tartok vissza semmit. Azon az éjszakán megtapasztaltam a fenntartások nélküli önátadást, éreztem, hogy az életem átadom valaminek, ami önmagamon túl van.”

  
Norman zarándokútja 

Zarándokútja 1953-ban a kaliforniai Pasadenában kezdődött, és közel három évtizeden ívelt át. Még tartott a koreai háború, sok amerikai fejében egy nukleáris támadás baljós fenyegetése kavargott. A következő 28 éve pedig többek között magába foglalta az amerikaiak vietnami háborúban való részvételének sötét korszakát. Norman, a Béke Zarándok rendszeresen felszólalt a különféle egyházi felekezetek rendezvényein, az egyetemeken, valamint a helyi és országos rádiók és televíziós csatornák műsoraiban. A  külső békét, és a belső önmagunkra találás békéjét hirdette.

filozófia hírességek társadalom

Az első évben börtönbe került csavargás vádjával, de elengedték, miután kiderült, hogy nem „komcsi”. A börtönben összegyűjtötte a női fogvatartottak, és tanított nekik egy kis dalt, címe: A szeretet forrása.

Magántulajdona néhány tárgy a zsebében és a hátizsákja, benne egy-két ruha, kék nadrágok és tunikák a felirattal: „Peace Pilgrim”, Béke Zarándok. Új értelmet adott a minimalista szónak: soha nem használt pénzt, a tolla, egy fésű, a fogkeféje és egy térkép volt minden, amit a ruhán kívül magánál tartott. Csak az a sajátom, amit viselek, és ami hordozható – mondta. – Kérés nélkül is kaptam enni. Mondom, az emberek jók. Van egy szikrányi jó mindenkiben.

Nem volt szervezett háttér mögötte, nem pénzelte senki, sőt élelmiszert vagy menedékhelyet sem kért, csak elfogadta, amit kapott. Amikor elkezdte zarándoklatát, fogadalmat tett, hogy vándor marad, amíg az emberiség megtanulja a béke útját, gyalogol, míg szállást nem ajánlanak neki, és koplal, míg ételt nem adnak neki. 1964-től, 25.000 mérföld után már abbahagyta a távolságok számolását. 

 
Mildred Lisette Norman, a spirituális tanító

Béke Zarándok elismerte, hogy egyesek furcsának ítélték, de – tette hozzá – az úttörőkre mindig is úgy tekintettek, hogy azok egy kicsit furák. 

  • Ha békére lelsz magadban, akkor az a fajta ember leszel, aki képes békében élni másokkal.
  • Nem eszem szemét ételt, és nem foglalkozom ócska gondolatokkal.
  • Az élet egyszerűsítése a belső béke egyik lépcsője. A tartós mértékletesség olyan belső és külső jólétet ad, ami harmóniát teremt az életben.
  • Ha rádöbbensz gondolataid hatalmára, soha nem fogsz negatív módon gondolkodni.
  • Ha az ember az egész képet látná, ha tudná az egész történetet, észrevenné, hogy semmilyen probléma sincs az életben, ami ne járulna hozzá a belső növekedéséhez. Egy problémamentes élet csupán a lelki fejlődés lehetősége nélküli, kopár létezés lenne.
  • A fölösleges javak felesleges terhek. Ha rendelkezel velük, gondoskodnod kell róluk! Nagyszerű szabadság van az egyszerű életben. Sokan vannak azok, akiknek elegendő tulajdonuk van, de kevesen, akik igazán boldogok.
  • Az emberek megengedik maguknak, hogy saját és a társadalom rossz szokásainak rabszolgái legyenek. De van szabad akaratuk, és ha szabadok akarnak lenni, akkor képesek rá.
  • Miután megtaláltad a belső békét, végtelen energiád van – minél többet adsz, annál többet kapsz. Miután megtaláltad a hívást, könnyen és örömmel dolgozol. Soha nem fáradsz el.
  • Az emberiség csak akkor javítható, ha az egyének javulnak. Ha megtisztítottad az életed, ösztönözheted a körülötted élő próbálkozókat. Ne felejtsük el, hogy az Isten akaratával összhangban lévő néhány erősebb, mint a harmónia nélküli sokaság.

Az ima a pozitív gondolatok koncentrációja.

Járj a földön, de a gondolataid az egekben.

Az élet titka a szolgálat.

Összegzés

1981 júliusában az a nő, aki bejárta az Államokat és Kanada nagy részét, autóbaleset áldozata lett. A halála előtti napon még interjút adott egy kis rádióállomás vezetőjének. Hayes így mutatta be: Úgy tűnik, Mildred Lisette Norman egy nagyon boldog nő. Béke Zarándok válaszolt: Persze, hogy boldog ember vagyok. Aki tudatos Istenről, hogy ne lenne örömteli?

Ma már non-profit szervezet gondozza a műveit. Az előadásainak vagy rádióbeszélgetéseinek anyagát kiadták, és sokan inspirálódnak példáján és tanításából. Szavait lefordították több mint egy tucat nyelvre, szülőhelyén Béke Zarándok Park nyílt.

Kapcsolódó cikkek

 

 

Tovább olvasom

26 jún

Drogozás: a káprázat illúziója

Minden éves jelentésben nyomon követhető a kábítószer használat és a kábítószer-függőség terjedése hazánkban. Az EU megbízottjai szintén elkészítik tanulmányaikat a narkotikumokkal kapcsolatban . Ez a cikk arra keres tömör választ, hogy mi a védikus kultúra véleménye a drogfogyasztásról. Vajon a kábítószerek használatával kezelni tudjuk emberi problémáinkat?

 

Számtalan fórum foglalkozik a magyarországi kábítószer-helyzettel, a megelőzéssel, a téma egészségügyi és jogi oldalával. Elrettentő statisztikák jelennek meg. A legfontosabb azonban a már oly sokszor hangoztatott belső tényező. A kábítószer ellenes világnap jó alkalom, hogy újra körüljárjuk a témát.

A drogozás tágabb értelemben

Sok igazság van abban is, hogy a dohányzás és az alkoholizálás szintén egyfajta drogfüggés. Márpedig ez egyenértékű az egyén pszichés rabságával. Bár a kábítószerek használata bűncselekmény, a szintén káros pszichoaktív szernek tekinthető alkohol és a dohány továbbra is jogszerű. Különösen a szeszes italt fogyasztok számadata az, ami szomorú statisztikákat eredményez, még a kiskorúak között is. Az alkohol és a drog együttes hatása eleinte szorongást és depressziót, később erőszakos cselekvést vagy paranoiát okoz. 
  

A függőség: dupla illúzió

A kreatív szellemiség nem arról szól, hogy a valóságot elnyelje egy másik, külsőleg kiváltott pszichés állapot. Amikor az ember elhomályosítja öntudatát, még arról is megfeledkezik, akinek józanul gondolja magát. A védikus filozófia hangsúlyozza, hogy az egyéni élőlény nem a testtel azonos, hanem lelki lény, aki vágyai és tettei visszahatásaként különféle testeket ölt. 

 

Aki kábítja magát, az menekül az elől, akinek hiszi magát, menekül az elől, amilyen körülményeket lát maga előtt, pedig az is csak illúzió. A normális ember kifelé iramodik egy nehéz helyzetből, a kábítószer élvező pedig még mélyebbre: egy kitalált világ valótlanságába. A drog vegyi anyagként működik, és néha bizonyos távolságot létre is hoz az ember és a teste között. Ám azt megérteni, hogy nem a test vagyok, és magasabb rendű élethivatásom van, ahhoz teljesen tiszta, lelki szintű tudatállapot szükséges. Ez a Védák tanítása.
   

A spirituális élmény nem egy szürreális tapasztalat

Többször érvelnek a kábítószert fogyasztók azzal, hogy csak azért drogoznak, mert az eljuttatja őket egy magasabb szellemi síkra. Ez azonban két szempontból is hamis. Egyrészt a drogozás, bár szürreális vagy felfokozott pillanatnyi élményt nyújthat, csökkenti a testi és szellemi képességet. Másrészt a spiritualitás egy tiszta, valós öntudatosságról szól, a kábítószerek és ajzószerek hatása pedig éppen ennek ellenkezője. Korlátozza a lelki fejlődést.

 

A kábítószerezés tudatmódosító szerek használatát jelenti. Már a nevében is benne van, hogy megváltoztatja a tudatállapotot. Leszámítva azt a nem elhanyagolható tényt, hogy rombolja az egészséget, negatív módon alakítja át a tudatot. Nem az anyagi problémák megszüntetését, hanem azok növelését eredményezi.

Elérhető-e valódi spirituális megtapasztalás valamely kábítószer vagy vegyi anyag által? Lehetetlen. Az anyagi dolgokkal kizárólag anyagi eredmények érhetők el, miként a lelki célok csakis lelki tettekkel. A magasabb tudatossági sík sem érhető el. A dopping következménye csupán egy felfokozott illúzió az alapértelmezett illúzióban. ABrihadaranyaka Upanisad (1.3.28.) egyik gyönyörű fohásza így szól: Ó, Uram, kérlek, vezess az irreálisból a valóságba, a sötétből a fénybe. A haláltól a halhatatlanságig. 

Drogozás kontra természetes „morfium”

Minden vallás beszél a teremtés csodájáról is. Aki nem ismeri, az meglepődve olvassa az olyan híreket, mint például a „boldogság” molekula felfedezése. Az anandamid olyan molekula, amely neurotranszmitterként, ingerületátvivő anyagként működik, és amelynek szerkezete nagyon hasonlít a kannabisz aktív alkotórészéhez.

A tudósokat érdekelte, hogy az olyan növényi eredetű anyagok, mint a morfium, milyen biológiai hatással van az emberre. Felfedezték az agy azon receptorait, amelyhez a morfin kötődik. A következő lépés az volt, hogy megtalálták az agy saját „morfinmolekuláját”, a szervezet természetes fájdalomcsillapítóit.

Először a cseh analitikai kémikus Lumír Ondřej Hanuš, majd az amerikai molekuláris farmakológus, William Anthony Devane foglalkozott a témával. Devane 1992-ben a jeruzsálemi Héber Egyetemen adta közre 18 évnyi kutatásának eredményeit. Megállapította, hogy az emberi agyban több millió „kannabisz-receptor” van. Különböző időpontokban, különösen a stressz idején a szervezet kifejleszti saját nyugtató rendszerét.

Olyan kifejezést keresett, ami találó módon kifejezi mindezt. Megállapította, hogy a legtöbb szentírás a bűnről, a félelemről, a bűntudatról, a büntetésről szól, de az indiai szentírások a teljes boldogságról is beszélnek. Ezért kapta ez a vegyi anyag a szanszkrit ánanda, boldogság jelentésű kifejezés után az Anandamid nevet.

Összefoglalva

Tévednek, akik azt gondolják, hogy az ajzószerek csupán a konzervatív társadalom elleni lázadást fejezik ki. Ugyanis semmilyen negatív hatást nem lehet egy másik negatív dologgal helyrehozni. Kezdetben úgy tűnik, hogy a narkotikumot használó ember békés és kedves, de egy idő után feszültté válik, minden apró dologtól izgatott lesz. Ezzel egy időben a problémamegoldó képessége egyre csökken, mert nem uralja szellemi képességeit. A mámorító magasság hamarosan összeomlik, a drogfüggő személy pedig ismét a szégyenteljes valóságban találja magát.

A Védák azt tanácsolják, hogy használjuk fel az emberi élet adta lehetőségeket. Ennek első lépése a tudatosság kifejlesztése. Belső megértés nélkül, mesterséges úton ez nem lehetséges.

Kapcsolódó cikkek

 


 

Tovább olvasom

03 jún

Pedagógusnap az ősi Indiában: Guru Purnima

A tanári hivatás megbecsülése az ősi Indiában rendkívül magas színvonalon állt. A hagyomány mind a mai napig megőrizte ezt a szellemiséget. Érdekessége, hogy nyár elején és ősszel is megemlékeznek a tudást átadó személyről. Az első a spirituális tanító, a lelki tanítómester ünnepe, a Guru Purnima. Ez a fesztivál idén a holdnaptár szerint július 27-ére esik. Egyaránt fontos a hindu, a buddhista és dzsain tradíciókban. A nyugati értelemben vett pedagógusnapot pedig szeptember ötödikén tartják Indiában.

 

„Köszönettel tartozom apámnak az életért, de a tanítómnak a helyes életért” –

mondta Nagy Sándor, a történelem egyik legismertebb királya.

A pedagógusnap története

A pedagógus szót az ókori Görögországtól kaptuk, jelentése: gyermekkísérő. Paidagógosznak hívták azokat a rabszolgákat, akik műveltségük révén az előkelő gyerekekre vigyázhattak, elkísérték őket az iskolába, és vitték a könyveiket. A rómaiaknál már a gyerekek oktatása volt a feladatuk.

 

Magyarországon június első vasárnapján1952 óta ünnepeljük a pedagógusnapot. A kiváló nevelők közül néhánynak állami kitüntetéseket adnak át, és az iskolákban a gyerekek köszöntik a tanárokat. A pedagógia kifejezés a neveléstudományt jelenti.

Pedagógusnap a nagyvilágban

1994-ben az UNESCO október 5-ét jelölte meg a Pedagógusok Világnapjának. Világszerte több országban szerveznek ünnepségeket, vagy éppen egy vidám iskolai napot. Szlovéniában például „fordított nap” van a középiskolában. A diákok ekkor angolt tanítanak az általános iskolákban, így belekóstolhatnak a tanárok munkájába. Angliában pedig az iskolák zöldövezeti tereit díszítik fel az ünnepre.

Indiában szeptember 5-e a hivatalos pedagógusnap. Az ország második elnöke, dr. Sarvepalli Radhakrishnan születésnapja. Ezen a napon a tanárok és a diákok megjelennek ugyan az iskolában, de a szokásos tevékenységeket felváltja az ünneplés, a köszönet és emlékezés.

 

Pedagógusnap a spirituális Indiában: Guru Purnima

A Guru Purnima egy indiai és nepáli fesztivál, amelyet a spirituális tanítók tiszteletének szentelnek. Kifejezik nagyrabecsülésüket és hálájukat. A szanszkrit guru szó két részből áll: a gu jelenti sötétséget vagy a tudatlanságot, a ru pedig az eltávolítást. A Guru az, aki eltávolítja a tudatlanság sötétségét. Az indiai szentírások is kiemelik a guruk jelentőségét. Ezen a napon a tanítványok a pudzsával, egy felajánlásokból álló szertartással is ünneplik lelki vezetőjüket.

 

Az eredeti Guru maga Isten. Az Ő képviselői a hiteles lelki tanítómesterek. A guru-sisja (mentor-tanuló) hagyomány Indiában ősi, mégis máig töretlen. A Guru Purnima a hatalmas bölcs, Vyasa emlékére alakult ki. Minden hindu hálás a szent Vyasadevnek, aki többek között a puránikus irodalmat, a négy Védát és a Mahábháratát összeállította.

Vallási jelentősége mellett ez a fesztivál az indiai tudósok számára is fontos. Az ünnep alkalmával ők is köszönetet mondanak tanítóiknak, valamint emlékeznek a múltbeli tanárokra és tudósokra.

Hogyan ünneplik a Guru Purnima napot?

A Guru Purnima egy különleges nap a spirituális keresők számára, lehetőség, hogy kifejezzék hálájukat mentoruknak, akit guruként tisztelnek. A guru-elv ősi koncepciója nem személyi kultuszt állít fel, amikor a tanítómester imádatát hangsúlyozza. Hiszen minden guru egyben tanítvány is, alázatos növendék a saját mestere előtt.

Az odaadó tanítványok sokszor az egész napot imádkozva töltik. A lelki fejlődés érdekében sok szolgálatot vállalnak, melyekkel megörvendeztetik mesterüket. Hajnalban kelnek, a tisztálkodás után egyéni meditációt végeznek, majd egy szép szertartás keretén belül dicsőítik mesterüket. Füstölőt, virágot, gyümölcsöket ajánlanak fel neki. Társaikkal gurujuk dicsőségéről és tanításairól beszélgetnek, vagy éppen tanulmányozzák mesterük könyvét vagy írását. A Guru leghívebb követése azonban a tanításai szerinti élet, és a megszerzett tudás továbbadása.

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

25 máj

Ralph Waldo Emerson, a transzcendentalista tudós

215 éve született Ralph Waldo Emerson, amerikai esszéíró, filozófus és költő, a transzcendentalista mozgalom vezéregyénisége. Jellemző rá az általános humanizmus és a keleti metafizika egysége, vallásos nézetei a Védák tanításának lenyomatát hordozzák. Kimagasló munkássága napjainkban is töretlen: Emerson a leginkább idézett amerikai szerző a modern médiában. Az egyik legbefolyásosabb és legjelentősebb gondolkodónak tekintik.

,Én a látnokok igaz felekezetéhez tartozom” - Emerson

Emersont különösen magával ragadta az Upanisadok, a Visnu-purána és a Bhagavad-gítá filozófiája. Verseiben és cikkeiben egyaránt használja azokat a fogalmakat, melyeket a védikus tanítástól kapott. Világos volt számára a karma törvénye, a szanszkrit maja, vagyis az illúzió kifejezés értelme vagy a Gítá kiemelkedő jelentősége.

Ralph Waldo Emerson, az ember és a költő

Nyolc nemzedékre visszamenőleg lelkészek voltak az ősei. Emerson 18 évesen már befejezte a Harvard Egyetemet. Eleinte lelkészként dolgozott, s bár lemondott papi állásáról, szellemiségében mégis unitárius lelkész maradt. William Jamesnek volt a keresztapja, aki a századforduló vezető filozófusa és pszichológusa lett.

Néhány jellemző cselekedete rávilágít jellemének csiszoltságára. Korát megelőző, radikális gondolkodás vezérelte. 1831-32-ben egy bostoni egyházközség templomában a rabszolgák felszabadítása érdekében előadásokat szervezett, amikor honfitársai közül sokan még a rabszolgatartásért szálltak síkra.

Emerson összekapcsolta a vágóhidak szörnyű kegyetlenségét a tudatlan bűnrészességgel: „Te csak vacsoráztál, és bár a vágóhíd mérföldekkel arrébb, messzi távolságában rejtőzik, ott a bűnrészesség.” Az egyént helyezte a középpontba, nem a tömeget, a természet erőit, nem pedig az ember hatalmát. Filozofikus gondolkodása mellett kitűnik esszéinek, verseinek eleganciájával is. Emerson képes volt megosztani korával az időtlen igazságokat, munkái sok esetben meditációk is voltak.

 
Emerson és a védikus fogalmak

A szanszkrit maja, illúzió azt a fogalmat jelenti, mely a lelkileg tudatlan ember szemét takarja, és elhiteti vele, hogy az ideiglenes, anyagi dolgok bűvöletében éljen. Emerson Maja című verse értő módon összefoglalta ezt:

Az illúzió rendszere átláthatatlan,
Számtalan hálót sző,
Tarka képei mindig sikert aratnak,
Tömegesen követik egymást, fátyol fátyolon,
Elbűvöli azt, aki hinni fog neki,
Az embert, aki arra szomjazik, hogy becsapott legyen.

Emersont különösen foglalkoztatta ez a fogalom, számos esszéjében szerepel.

Például azt írta, hogy az illúziók királyságában élünk. Keményen fogalmaz, amikor a kórházban fekvő betegek analógiáját használja az emberi élet állapotára: „Csak ágyról ágyra váltunk, egyik ostobaságtól a másikig.” Megérti, milyen nehéz áttörni az illúzión. Miként az Úr Krisna mondja: Az anyagi természet három kötőerejéből álló isteni energiámat nagyon nehéz legyőzni. De akik átadták magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta. (Bhagavad-gítá 7.14.)

A karma törvénye a másik indiai filozófiai koncepció, mely óriási hatással volt Emersonra. A szanszkrit karma szó cselekvést vagy munkát jelent. A védikus hagyományok a karma törvénye alatt a cselekedetek következményeit vagy visszahatásait értik. 

Előbb vagy utóbb meg kell fizetned a teljes tartozást! – hirdette Emerson. – Személyek és események egy ideig közted és a jog közé állhatnak, de ez csak halasztást jelent. A végén meg kell fizetned adósságaidat.

Bűn és büntetés egy szárból nő ki – írta Kompenzáció című esszéjében. – A következmény, a gyümölcs, még nem látszik. A gondtalannak tűnő élet, a virág eltakarja. Ok és okozat, eszközök és célok, magvakból kifejlődő gyümölcsök nem választhatók el egymástól. Az okból már virágzik a következmény. 

Emerson természetesen hitt a lélekvándorlásban: 

„Semmi sem halott: csak úgy látszik, hogy az emberek meghalnak, majd mintegy ablakon kitekintve, épen és egészségesen állnak új és különös álruhájukban.”

„A lélek kívülről érkezik az emberi testbe, ideiglenes lakhelyére, melyet újra el fog hagyni, más lakhelyekre vándorol, mivel a lélek halhatatlan.”

„Nem tudsz összegyűjteni olyat, amit nem vetsz; amilyen fát ültetsz, olyan fog nőni. Bármit kövessen is el az ember, a megfelelő testben megkapja majd az ahhoz hasonló viszonzást.”

Ralph Waldo Emerson a Bhagavad-gítáról

A könyvek közt az első – írta a Gítáról. Egyik cikkében pedig így méltatta:

„Angliában a szabályok és a materialista igazság megértése, a jó modor, a diszkréció, a bátorság előnyös. De nem tudott olyan könyvet alkotni, mint a Bhagavad-gítá.” (Folyóiratok X, 503). 

 Ralph Waldo Emerson idézetek

"Minden látszat ellenére tudom, hogy a világegyetem és az ember nem károsodhatik; minden lélek megkapja a maga elégtételét. Minden, amit láttam, arra tanít, hogy bízzak a Teremtőben. Bármi legyen is, amit Ő készít számunkra, annak nagynak és nemesnek kell lennie."

"Semmi más nem okozhat károkat, kivéve saját magam, és soha nem szenvedek másként, csak saját hibám által."

"Szellemünknek van egy kapuja, amely mindig nyitva várja a teremtő érkeztét.

"Az abszolút igazságot kereső értelem, az abszolút jóért dobogó szív mindig mellettünk szól, közbenjár értünk, s a fensőbb hatalmak egyetlen szavára felébredünk e rémálommal vívott kilátástalan küzdelmünkből."

"A bánat visszatekint, az aggodalom körülnéz, a hit felnéz."

"Tedd szokásoddá, hogy hálás legyél minden jó dologért, amit kapsz, és folyamatosan mondj köszönetet érte. És mivel minden dolog hozzájárult a fejlődésedhez, mindent bele kell foglalnod a háládba. "

"Ha kivételes értelmű emberrel találkozunk, meg kell kérdeznünk, hogy milyen könyveket olvas."

"Az indiai szellemi meggyőződések és a filozofikus hagyományok felfedezésével és felhasználásával Ralph Waldo Emerson megnyitotta az utat a követői számára. Megmutatta az ősi szövegek gazdagságát, hogy segítse az ébredő tudatot. A skót történetíró, Thomas Carlyle, a jó barát írta róla: Emerson ,,egy korszak volt nemzete történetében”.

"Emerson olyan vallásos gondolkodó volt, aki jelentős befolyást gyakorolt kora amerikai szellemi életére, majd az emberi kultúra egészére is."


 

 

Tovább olvasom

17 máj

Narada muni, a tudósítás atyja

Az embereket mindig érdekelte, hogy mi történik a nagyvilágban. Az ókorban is megosztották a híreket, és továbbították azokat. Így volt ez Indiában, abban a történelem előtti korszakban is, amiről legfeljebb a Rámájana vagy a Mahábhárata lapjain olvashatunk. Ki volt a hírszerkesztő és a tájékoztatásért felelős? Nem kisebb személyiség, mint Narada muni, a nagy bölcs, a tudósítás atyja, a világ első „média szakembere”. Narada: „Bhakti szútra” – az elkötelezettség csodálatos könyve.

Narada a hindu tradíciók védikus bölcse. Keresztül-kasul bejárja az univerzumot, hiszen misztikus képességei révén még járműre sincs szüksége, a gondolat szárnyán száll. Útlevele a jóakarata, bár néha pletykásnak mondják azok, akik nem látják át messze ívelő terveit. Ma van a távközlés és információs társadalom napja. Nézzük, hogyan terjedt a hír a védikus időben.

A hírközlés története

A természeti népeknél barlangrajzok, füstjelek vagy a dobütések szállították a hírt. A perzsák már futárkapcsolat révén kapták meg a szükséges információt. A görögök fáklyajeleket is használtak, idővel a fáklyatávírón már betűket is tudtak továbbítani. Julius Caeser uralma alatt jelent meg az Acta Diurna, ami összefoglalta a politikai híreket. Kézírásos formában terjedt az egész Római Birodalomban.

A 18. században a hajózás fejlődésével szükségessé vált a tengeri üzenetváltás. A gyarmatosítás rabló hadjáratai miatt is megnőtt a tengeri forgalom, kialakultak a zászlójelek. A parton világítótornyok üzentek fényjellel. A hajók zsákszámra szállították a leveleket és iratokat a földrészek között.

Kínában adták ki az első nyomtatott újságot i.e 200 körül. Gutenberg ettől függetlenül találta fel a nyomtatást. A 19. század pedig már az optikai és elektromos távírók időszaka. Francia feltaláló nevéhez fűződik a semaphore (karjelző), a telegráf őse. Ekkor indul el világkörüli útjára a sajtó, s ekkor lett a sajtó nagyhatalom. A nemesség, katonaság és papság mellett a negyedik rend, mely a hatalmat kézben tartotta és irányította.

Az első használható elektromos távírót a Morse távíró követte. 1844-ben az első távíróvonal Baltimore és Washington között jött létre. Az először leadott mondat ez a bibliai idézet volt: „mit mívelt Isten!” Miután Bell távbeszélő készüléke megjelent, a magyar Puskás Tivadar segítségével 1878-ban létrejöttek első telefonközpontok Bostonban.

A rádióadó/vevő tévesen mind a mai napig az olasz Marconi nevéhez fűződik, holott az indiai Sir Jagadishchandra Bose volt az első ezen a területen 1895-ben. Csakhogy ő nem törekedett a kereskedelmi haszon megszerzésére, hanem nyilvánosságra hozta kutatási eredményeit. Mindezt azért, hogy mások is fejleszthessék a kutatást. Marconi Nicola Tesla asszisztense volt, aki a szabadalmát 1896-ban mutatta be. Tesla jogosan hangoztatta prioritását, és pereskedés után Marconitól visszavették az elsőbbség jogát. 

Így értünk el napjaink információs társadalmáig, ahol a modern mobiltelefon-rendszerek, a mobilinternet kitágította a világot. Igaz, a természetes életformánk rendkívül beszűkült. A híranyag pedig elképesztő, beláthatatlan méretekre duzzadt. A kérdés csupán az: milyen információra van valóban szükségünk?

 
Narada muni, a tudósítás atyja

Narada a védikus kor misztikus képességekkel rendelkező bölcse. A muni jelentése: bölcs. Narada muni a vezeték nélküli kommunikáció mesteri jelképe is lehetne. Őt nem zavarta a nyelvi nehézség, mely India számos kasztja, törzse és regionális szubkultúrája között mind a mai napig fennáll. 

A véleményközlése mestersége nem mindig tűnik egyszerű feladatnak. Mindig vannak ellenfelek, akik nem akarják, hogy bizonyos információ célba jusson. Így volt ez a messzi ókorban is. Narada muni mindig vándorló kommunikációs személy volt. A modern újságírók előde, tehetséges tudósító, aki ha kellett, ki is színezte a történeteket.

Narada az Úr Narayana lelkes híveként mindig hű urához. Mivel Narayana egyben az igazság megtestesülése is, így amikor Narada látszólag illetéktelen személynek árulja el a titkos információkat, azt tudatosan teszi, annak jó oka van. Idő előtti információja néha pánikot, viszályt és ellentétet okoz, de csak a végső győzelmet készíti elő. Narada egyetlen célja, hogy a világegyetem jobbá váljon.

Narada muni története

Brahmá odaadó meditációjából született. Narada a négy sampradája (tanítványi lánc) egyikének a kiemelkedő tagja. Brahmától kapta meg a transzcendentális tudást. Emelkedett lélek, egyik kezében húros hangszere, a vína. Szüntelenül énekli odaadó dalait, és folyton dicsőíti Visnut. Hari és Narayana neveit zengi, de szenvedélyesen hirdeti az odaadás és a hit fontosságát is.

Nevének jelentése: Nara-emberiség, da-aki átadja. Narada képes mindenkit a Legfelsőbb Úrral megajándékozni. Narada a csillagászat, a zene és más művészetek tekintélyes képviselője volt. Több művet is írt, az egyik leghíresebb a Narada Bhakti-sutra. Ez a költői munka Isten iránti odaadással kapcsolatos nyolcvannégy aforizmát tartalmaz. 

 
Narada tanítása

A szútra (sutra) egyszerű nyelvezetű, tömör filozófiai-irodalmi tartalmú műfaj. A védikus irodalomban gyakran találkozni vele. Jelentése fonál, vezérfonál.

Narada Bhakti-sutra című összegzése a bhakti, vagyis Isten odaadó szolgálatának szépségéről szól. Részlet a műből Rácz Géza fordításában: 

  • 38. A bhakti legfőképp a nagy lelkek, valamint a Legfelsőbb kegyéből nyerhető el.
  • 39. A nagy lelkek társaságát nehéz elnyerni, s e társulás hatása finoman, kifürkészhetetlenül, de hathatós módon érvényesül.
  • 54. Anyagi vonásoktól s az önzéstől is mentes, egységes belső tapasztalat az istenszeretet, ami a világon mindennél finomabb, akadálytalan és egyre gyarapodó.
  • 58. Minden egyéb lelki gyakorlattal szemben a bhakti a legbiztosabb s legegyszerűbb.
  • 59. Mert nem függ semmi külső feltételtől, és magától értetődő.
  • 60. Mert teljes lelki békét nyújt, és a legmagasztosabb örömöt adja.
     

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon