10 máj

105 éves a faültető erdei tündér

Márpedig erdei tündérek vannak. Csak éppen manapság a fák anyjaként ismerik őket. Egy idős indiai asszony kapta ezt a megtisztelő nevet. Saalumarada Thimmakka 4 km hosszú szakaszon banyan fákat (szent fügefa) ültetett. Eleinte férje segítette, de annak halála után is folytatta munkáját. 105 évesen is, amikor fizikailag már nem volt aktív, még sok meghívást kapott zöld programokra, erdősítéssel kapcsolatban kérték ki véleményét. Összesen 384 fát ültetett, melynek értékét körülbelül 1,5 millió rúpiára (6 millió forint) becsülik. 

 

indiai nők környezetvédelem társadalom
A banyan a világ legtöbb oxigént termelő fája. Az ájurvédában tejszerű levélnedve meddőségi problémák kezekésére használatos.  Az idősebb banyanfák esetében nagyon jellegzetesek a vastag fás törzzsé növekedő léggyökerek, amelyek megkülönböztethetetlenné válnak az eredeti törzstől. A fák a léggyökerek segítségével oldalirányba terjednek. A világ legnagyobb banyan fája Chennaiban található.

Az emberek ma sokszor beszélnek ökológiai tudatosságról, de nem mindig azért, mert őszintén óvni akarják a környezetüket. Kezdték felismerni: Az életem veszélyben van. Ha ez folytatódik, nekem és főleg a gyermekeimnek nagyon kemény feltételekkel kell szembenézni. Ez a körülöttünk lévő élet védelmének kissé önző módja. Ennek épp ellenkezőjét tette Saalumarada Thimmakka, indiai környezetvédő, akit A madarak és fák napja alkalmából tisztelettel köszöntünk.
 

A fák az életünkben 

A fák nagyon keményen dolgoznak, hogy megőrizzék a tiszta és egészséges levegőt. Leveleik lélegeznek, és a kívánatos szén-dioxidot helyettesítik oxigénnel, amelyre oly nagy szükségünk van. A fa gyökerei mélyen a földbe mélyednek, együtt tartják a talajt, hogy az eső és a szél ne mossa le, vagy ne fújja el. A gyökerek a folyópartokat szilárdan tartják, nem hagyják, hogy összeomoljanak, megakadályozzák az árvizet. Az erdőben lévő fák vonzzák az esőt. Sok madár, állat és rovar otthona. Ezek mindegyike fontos a természet egyensúlyának fenntartásában.

  
Egy figyelemre méltó nő

Saalumarada Thimmakka egy Banglore vidéki körzetben, szegény családban született. Felnőve megházasodott, de 25 év házasság után sem tudott teherbe esni. Férjével elkezdtek fákat ültetni, mert spirituális szempontból ez áldásos tettnek számít. Mivel nem lehetett saját gyermeke, a pár banyán facsemetékről gondoskodott. Úgy gondozták a fákat, mintha a gyermekeik lettek volna. A több mint 50 év alatt ezek a csemeték gyönyörű banyan fákká fejlődtek, és csodálatos 4 km-es fasort alkotnak.

indiai nők környezetvédelem társadalom
Saalumarada Thimmakka az általa ültetett banyan-soron

Eleinte a legközelebbi kútról vödörben cipelték a vizet. Majd a csemetéket többnyire a monszun szezon alatt ültették, hogy elegendő esővizet kapjanak. A munka semmiképpen sem volt könnyű. Egy kemény napi munkát követően Thimmakka még növényi mintákat gyűjtött be a környékről. Férje 1991-ben meghalt, ő volt az, aki a kis csemetefák körül tüskés bokrokat ültetett, hogy megóvja őket, nehogy lelegeljék az állatok. Felesége tovább folytatta környezetvédő munkáját.

Thimmakka számos díjat nyert az évek során. A helyi közösség ma példaként állítja a fiatalok elé, így kapta a „Saalumarada” nevet. Ez anyanyelvén, a dél-indiai kannadai nyelven azt jelenti: „fák sora”.

  
Csodálatos öregkor

Salumarada Thimmakka, a legendás faültető ez év februárjában részt vett a Vindhyagiri hegységben tartott spirituális ünnepen. 106 éves, jó egészségben van, de gyaloghintóban vitték fel a szentélyhez, ahová Rajnath Singh miniszterelnököt is várták. „Örülök, hogy részese lehetek egy ilyen nagy ünnepnek” – mondta mosolyogva az idős asszony.

indiai nők környezetvédelem társadalom

Manapság Thimmakka már nem ültet aktívan fákat, de sok meghívást kap számos erdősítési programra Indiában. Más zöld projekteken is dolgozik, mint például az esővíz megóvása, víztározó létrehozása a faluban. Az álma, hogy férjének emlékére kórházat építsen falujában. A CNN-nek adott interjújában többek között ezt mondta: „Ahhoz hogy éljünk, meg kell őriznünk a környezetet. Nem élhetünk a természet nélkül.”

A banyan fa spirituális gyökerei

Az emberek és a környezet közötti kapcsolat az ősi Indiában a harmónián, az együttélésen, a kölcsönös gondosságon, gondoskodáson alapult. A Földanya tisztelete megkérdőjelezhetetlen alapelvként működött. Bizonyos földterületeket vagy erdőket szent ligetként tartottak fenn, ezeket valamely istenségnek szentelték. Hasonló volt az ókori Görögországban vagy Írországban is. Indiában mind a mai napig találhatók ilyen védett és megszentelt területek. 

A korai erdőgazdálkodás koncepció megemlíti a „panchavati” területek (öt fajtájú fák) felügyeletét ellátó falusi bizottságokat. A védikus korszak hagyományai azt is megerősítik, hogy minden falu akkor lesz teljes, ha az erdők bizonyos fajtái védettek. Az első a mahavan, a természetes erdő, ahol minden élőlény menedékre talál. A második shrivan, a jólétet szolgáló és a tapovan, a vallás erdeje, ahol meditálni lehet, mint a bölcsek, akik az igazságot keresik. A fák fontosságát a Rámájana és a Mahábhárata is hangsúlyozta. 

Kapcsolódó cikkek

 

 

 

Tovább olvasom

04 máj

Gyógyító instant ételek az ősi Indiából

Katonák és szerzetesek fejlesztették ki a hajdani Indiában ezt a csodaszert. India ősi instant élelmiszere a sattu, mely nem más, mint a pörkölt csicseriborsó lisztje. Körösi Csoma is ezt ette a Himalájában. Katonák és szerzetesek eledele volt, mert rendkívül gazdag tápanyagforrás. Kis zsákokban vihették magukkal, csak vizet kellett önteni rá. A sattu liszt fontos összetevője a mai indiai konyhának is. Miért? Több módon is segíti az egészség megőrzését. Például szabályozza a vércukorszintet, az agytevékenységet, sőt cukorbetegeknek is rendkívül hasznos táplálék. Ajándékképpen cikkünk végén egy eredeti receptet kínálunk.

 

ayurveda egészség főzés indiai ételek ókori India

Instant étel – India ősi eledele

A sattu alapú ételek rendkívül népszerűek Indiában és Tibetben. Az indiai vegetáriánus receptek között számtalan variánsa megtalálható. A különlegessége azonban nem abban rejlik, hogy sós és édes változata egyaránt finom. Ami igazán egyedi, hogy ételként és italként is gyorsan elkészíthető. Csak magában is fogyasztható, kielégítő táplálék. Természetesen sokszor készítenek mellé finom zöldségköreteket és egyéb fogásokat.

A pörkölt csicseriborsóliszt helyett Tibetben pörkölt árpalisztet használnak. Csak vizet kell adni ehhez is, és már tálalható. Ez, vagyis a campa volt kiemelkedő tudósunk, Körösi Csoma Sándor fő eledele a zanglai kolostorban. Jakvajas teával fogyasztotta.

A csicseriborsó jótékony hatásai

A csicseriborsó szárazságtűrő növény, és gazdag táptalajt sem igényel. Nagy előnye még, hogy nem zsizsikesedik. Hazánkban bagolyborsó néven volt közismert, sajnos ma már ritkán lelhető fel a konyhakertekben. Gazdag fehérjeforrás, a vegetáriánusok számára különösen ajánlott. A fekete és a sárga csicseriborsó is tele van tápanyagokkal.

 

ayurveda egészség főzés indiai ételek ókori India

Dr. Taranjeet Kaur vezető dietetikus Új-Delhiben, aki hosszú ideig tanulmányozta a csicseriborsóból készült élelmiszereket. Számtalan előnyről számolhatott be. Megakadályozza a puffadást, és erőssé teszi az emésztőrendszert – mondta. –

Ezen túlmenően, olyan anyagot tartalmaz, mely nagyon jó a rák megelőzésében. Nagy mennyiségű kolin is jelen van benne, amely segíti az agy fejlődését és a memóriát. Ásványi anyagban gazdag, többek között a vas, a réz és a különféle vitaminok tárháza. Alacsony glikémiás indexe miatt cukorbetegeknek is ajánlható. Erősíti az immunrendszert, segíti a fogyást, sőt csökkenti a szervezet savasodását.

Íme öt egészségügyi előny, amit érdemes részletesebben is figyelembe venni:

  • Segíthet a rák legyőzésében: A fekete csicseriborsó szaponinjai megakadályozzák a rákos sejtek szaporodását és terjedését a szervezetben. A csicseriborsót nem véletlenül hívják „erőmű élelmiszer”-nek. Szelént is tartalmaz, mely nemcsak antioxidáns, de közismert több betegséggel, például a rákkal szembeni megelőző és gyógyító hatása.

  • Kiváló csonterősítő: A csicseriborsó a foszfát, vas, magnézium, mangán, cink jó forrása. A kalcium- és K-vitamin tartalma is magas, melyek segítik fenntartani a csontok egészségét.

  • A szív és érrendszer barátja: Antioxidánsokban gazdag és sok C-vitamint tartalmaz, segít csökkenteni a koleszterinszintet, ezzel segítve a szív és az erek egészséges állapotát.

  • Az agyműködést javítja: A legújabb kutatások kimutatták, hogy nemcsak segíti a fejlődő agyat, de stresszhelyzetben is jótékonyan hat. Az agy memóriáját is karbantartja.

  • Emésztés és egészséges haj: A csicseriborsóból készült ételek nagy mennyiségű élelmi rostot tartalmaznak, melyek az emésztőrendszer barátai. A fekete csicseriborsóban jó adag cink és fehérje van, mely lassítja a korai őszülés folyamatát.

Az indiai instant ételek recept

A Kala chana csicseriborsóból készül. Bengálban elképzelhetetlen ennek a finomságnak az elhagyása. Ez az indiai vegán receptek egyike, mely idővel semmit sem veszített népszerűségéből. Tájegységekként kicsit változhatnak az összetevők. Nagyon jól megy a sima rizshez, teljes étkezést biztosít. Csak javaslat: 1 evőkanál apróra vágott korianderlevél a körethez ellenállhatatlanná teszi.

Hozzávalók:

  • 1 csésze csicseriborsó
  • 3 evőkanál olaj
  • 1/8 teáskanál asafoetida (vagy hing, bioboltokban is kapható)
  • 1 teáskanál római köménymag
  • 2 evőkanál sattu liszt (pörkölt csicseriborsó lisztje)
  • 1 evőkanál reszelt gyömbér
  • 1 finom apróra vágott zöld chili
  • 2 evőkanál korianderpor
  • ½ evőkanál kurkuma
  • ½ teáskanál piros chili por – ízlés szerint változik, ha nem szereti valaki az erőset
  • 2 teáskanál só
  • 1 teáskanál citromlé

Elkészítése:

  1. A megmosott csicseriborsót előző este legalább háromszoros vízben áztassuk másnapig, mert megdagad.
  2. Egy kis tálban keverje össze a gyömbért, a zöld chilit, a korianderport, a kurkumát és a chili port ¼ csésze vízzel. Tegyük félre.
  3. Közepesen magas hőmérsékletre melegítsük az olajat. A hőt egy köménymag hozzáadásával teszteljük, ha azonnal megtörik, az olaj készen áll a főzésre.
  4. Adjuk hozzá a köménymagot, majd az asafoetidát és a sattu lisztet. Keverjük néhány másodpercig.  Adjuk hozzá a vegyes fűszereket (2. lépés), és keverjük még egy percig.
  5. Adjuk hozzá az áztatott csicseriborsót és 4 csésze vizet. Sózzuk meg, és főzzük puhára.
  6. Közvetlenül a felszolgálás előtt keverje hozzá a citromlevet.

Jó étvágyat!

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

23 ápr

Max Planck szerint az anyag nem létezik

Max Planckot a kvantummechanika atyjának vagy a XX. század Galileiének is lehetne nevezni, hiszen munkássága egy új korszakot nyitott. A modern fizika területén végzett úttörő munkája a század legfontosabb tudományos eredményéhez vezetett. Képességeit és veszteségeit tekintve is rendkívüli sorsú emberként ismerhetjük meg. Többször is nyilatkozott a tudomány és a vallás számára teljesen harmonikus kapcsolatáról.

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

160 éve született az a tudós, aki nemcsak a korszak egyik legnagyobb zsenije lett, de nemes gondolkodású úriember is. Max Planck egy régi nemesi családban látott napvilágot. A család elődei között tudósok, tanárok, lelkészek és teológusok szerepelnek. Jó tanuló volt, a gimnáziumban énekelt, több hangszeren is játszott, zeneszeretetét megőrizte felnőttként is. 21 évesen kiváló (summa cum laude) minősítéssel védte meg doktori disszertációját. A Nobel-díjat 1919-ben kapta meg. Max Planck jó barátja és kamarazene-partnere volt Albert Einsteinnek, akinek a neve a géniusz szinonimájává vált.

Max Planck magánélete: a veszteségek sorozata

Planck (1858-1947) magánélete tragédiákban bővelkedett. Önéletrajzából tudjuk, hogy a kortársak meg nem értése is sok keserű percet szerzett neki. Planck , mint ember azért is kivívja tiszteletünket, mert nehézségekkel teli sorsa sem rombolta le benne az alkotó személyiséget. Felesége huszonkét évnyi boldog házasság után meghalt. Egyik fia elesett Verdunnél, mindkét lánya belehalt a szülésbe. Házát lebombázták, pótolhatatlan iratai és levelezése megsemmisült. 1945 januárjában egy Hitler-ellenes összeesküvés miatt kivégezték Erwin fiát. A 87 éves tudós ezt már nem sokkal élte túl.

Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus asszony negyven éven át közeli barátja volt. Ezt írta:

Planck „vallásos volt, és ezt újra és újra hangsúlyozta. Mivel pedig egyike volt a legigazabb embereknek, szavai mögött mély meggyőződésnek kellett rejtőznie, amely élete tragikus pillanataiban bizonyosan nagy segítséget jelentett számára.”

Max Planck, a kvantumfizika atyja 

Max Planck azért vált a modern fizika atyjává, mert megfogalmazta a kvantumelméletet, a 20. század egyik legfontosabb fizikai elméletét. Ő a kvantummechanika egyik alapítója, ami egyben egy teljesen új természetszemlélet létrejöttét is jelenti.

 

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány
Planck és jó barátja Albert Einstein 1929 júniusában.

Max Planck munkássága

Max Planck munkássága a hőmérsékleti sugárzás problémájának megoldásával kapcsolatos. Korának egyik legjelentősebb elméleti fizikusaként éppen a századforduló környékén, 1900 decemberében nyújtotta be sugárzáselméletét a Német Fizikai Társaságban. Azt a napot tekintik a korszakalkotó kvantumelmélet és egyben a modern fizika születésnapjának is. A Planck-állandó a kvantumelmélet valamennyi egyenletében szerepel. Igaz, a tudósnak a Nobel-díjra még tizennyolc évet kellett várnia. 

A kvantumfizika alapjai 

A kvantumfizika gyakran a kvantummechanika szinonimájaként használatos. A fizika legalapvetőbb törvényszerűségeinek működésével foglalkozik. A latin név arra utal, hogy bizonyos fizikai tulajdonságok egységi mennyiségenként (kvantum) változnak.

Max Planck felszólalása a Nobel-díj átvételekor

Már pedig anyag Max Planck szerint nincsen. Azt a felfedezését a Nobel-díj átvételekor is hangoztatta.

„Egész életemben az anyagot kutattam, de rá kellett jönnöm a hagyományos értelemben vett anyag valójában nem is létezik. Az anyag egésze kizárólag egy olyan erő hatására keletkezik és marad fenn, mely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és végül parányi naprendszerét összetartja. Az univerzumban minden, ami létezik, energia által jön létre. Azt kell feltételeznünk, hogy az energia mögött egy tudatos elme létezik, ami a mátrixot megteremti.”

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

 
A tudomány és a vallás kapcsolata Max Planck szerint

1937-ben egy vallási alapokon nyugvó természettudomány szószólójaként Vallás és természettudomány címmel több helyen is előadást tartott:

„A vallás és a természettudományok között sehol sem találunk ellentétet, sőt inkább a teljes egyezést a döntő kérdésekben. Nem zárják ki, sőt kiegészítik egymást.”

„Az embernek szüksége van a tudományra a megértéshez, és szüksége van a vallásra a megfelelő irányú cselekvéshez.” 

„A fizikai kutatások kétségtelen eredményei közé tartozik, hogy a világmindenség építőkövei nem összefüggéstelenül vagy egyes csoportokban helyezkednek el, hanem valamennyien egységes terv szerint összefüggnek, azaz a természetben bizonyos mértékig megismerhető törvényesség uralkodik… A legcsodálatosabb azonban az, hogy ennek a törvénynek legszakszerűbb megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást kelti, hogy a természetet értelmes, céltudatos akarat irányítja.”

„Működéséhez a vallás és a természettudomány egyaránt rászorul az Istenben való hitre. Csakhogy a vallás számára minden gondolkodás kezdetén áll az Isten, a természettudomány számára minden gondolkodás végén. Az egyiknél az alapot jelenti, a másiknál mindennemű világnézeti szemlélődés koronáját.”

„Intellektusunk megköveteli, hogy a természet törvényei között felismerjük azt a két hatóerőt, amely titok, de minden tudást áthat: a rendet, amelyről a tudományok, s Istent, amelyről a vallások beszélnek.”

Összefoglalás

1900-ban egy német fizikus, Max Planck forradalmi felfedezést tett: rájött, hogy az energia csak meghatározott energiakvantumokban változhat. Új korszak kezdődött a fizikában. A mai számítógépeink sem léteznének a kvantummechanika nélkül.

Planck számára nem volt kérdéses a „természet felett uralkodó, mindenható értelem”. Véleménye szerint a vallás és a tudomány más-más területeken működik, és kiegészíti egymást. Már halála előtt az ő nevét vette fel a híres Vilmos Császár Társaság. A jogutód, a Max Planck Társaság ma körülbelül 80 kutatóintézettel rendelkezik. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

18 ápr

Dél-indiai kalandozások a Műemlékvédelmi világnap alkalmából

A Műemlékvédelmi világnap 1984 óta kerül megszervezésre. Ebből az alkalomból mutatunk be három dél-indiai műemlékvédelmi csodát. A három hely közös jellemzője, hogy Ellora, Mahabalipuram és Hampi is az UNESCO világörökség része. Mutatjuk a részleteket.

utazás világörökség történelem indiai képek

Dél-Indiai kalandozások 2019-ben>> Dél-Indiai utazás

A Műemlékvédelmi világnap vagy más néven a Világörökség napja arra ösztönöz bennünket, hogy ünnepeljük a világ népeinek kultúráját. Évszázadok, sőt évezredek fontos építészeti emlékei, szellemi kincsei és helyszínei maradtak ránk. Tudatosítsuk megőrzésük fontosságát! Saját környezetünkben talán könnyen megy, de mit tehetünk például egy más földrészen levő csodálatos műemlékért? Tanuljunk, írjunk róluk. Ami a köztudatban van, amiről beszélnek, amire emlékeznek, az nem tűnik el. Ösztönzi a helyi közösségeket, és az ott élők gondozni fogják, vagy nemzetközi segítséget kérnek a megmentésükhöz. 

A Műemlékvédelmi világnap és a Világörökség nap története

1972-ben az UNESCO elfogadta a Világörökségi Egyezményt, majd kezdeményezte a Műemlékvédelmi világnapot, melyet 1984. április 18-án tartottak meg először. A Műemlékvédelmi világnap egyben a Világörökség napja. Ilyenkor egy-egy ország vagy tájegység építészeti értékei, helyszínei kerülnek a középpontba. A Világörökség napot azért alapították, hogy megvédjék ezeket az értékes helyeket. 

Műemlékvédelmi világnap Indiában

India 35 világörökségi helyszínnek ad otthont. Az egyes tagállamok kormányai nagy erőfeszítéseket tesznek ezek megóvására, illetve a még számtalan építészeti csoda fenntartására. A helyi közösségek való kapcsolattartás is a munkájuk része. Emellett tájékoztató előadásokat, szakmai programokat szerveznek, és egyéb tevékenységeket végeznek, melybe beletartoznak a természetvédelmi irányelvek is.

Anyagi erőforrás hiányában azonban számtalan középület, ősi templom áll elhanyagolt állapotban. E tény leginkább azt bizonyítja, hogy India ősi civilizációja sokkal régebbi, mint azt gondolnánk – a fennmaradt emlékek ugyanis rendkívüli technikai és művészeti képzettségről is tanúskodnak. 

 
A legfontosabb dél-indiai műemlékek

A dél-indiai műemlékek címszó alatt annyi látványosság, oly sok bámulatra és hódolatra méltó alkotást gyűjthetünk össze, mely több művészettörténeti könyvet is kitöltene. Érdemes utána olvasni, most csak párat tudunk néhány szóban bemutatni:

Srirangam: India egyik legnagyobb Visnu szentélyébe, pontosabban Visnunak szentelt templomvárosba léphet be a látogató. 50 szentély, 21 torony, 39 pavilon és számos víztározó tartozik ide.

Tanjore: A Saraswathi Mahal Ázsia legrégebbi könyvtárainak egyike. A szép épület a királyi palota része. Ritka gyűjtemény, jóval több, mint 49 000 pálmalevélre és papírra írt kéziratot őriz. A hindi, a szanszkrit és a tamil mellett más indiai nyelvű különlegesség is található itt.

Thanjavur: Dél-India egyik legszebb és legrégebbi temploma, a Brihadeeswarar-templom gránit kőből épült több mint 1000 évvel ezelőtt. A kupolája 63,4 méter magasan van!

Madurai népszerű hindu temploma, a Meenakshi Amman a Vaigai folyó partján helyezkedik el. Tamil Nadu állam egyik legnagyobb templomkomplexuma.

A Konáraki naptemplom vagy más néven Szúrja-templom híres képe egyetlen keleti témájú művészettörténeti könyvből sem hiányzik.

 
Hampi: sziklavilág a Holdbéli tájon

Hampi Karnataka állam északi részén rejtőzik. Jó néhány rendkívül lenyűgöző ősi templom és egy letűnt civilizáció emléke található itt.

utazás világörökség történelem indiai képek

Hampi egészét különböző méretű csatornák hálózata szövi át, amelyek mindent összekötnek: templomokat, palotákat, istállókat, mezőgazdasági területeket. A városhoz és környékéhez több mint 1600 műemlék tartozik. Hatalmas sziklákkal keverednek, amelyek a táj egészét uralják.

Az egyik leglátogatottabb hely a Vittala-templom. Impozáns építészeti remekmű, és szinte páratlan kézművességéről is ismert. A XV. században épült, később a Vijayanagara-dinasztia leghíresebb uralkodója, Krishnadevaraya bővítette és erősítette meg. A templom „zenélő”oszlopainak messze földre elhatott a hírük. Belül üregesek, így a légmozgás hatására különös hangokat adnak ki. Jellemző a brit gyarmatosítókra, hogy valami trükkre gyanakodva két oszlopot kivágattak.

  
Ellora: Misztikus barlangtemplomok a domboldalban

Az ókori India sziklafalú architektúráját öt évszázadon keresztül fáradhatatlan buddhista, hindu és dzsain szerzetesek generációi hozták létre.

utazás világörökség történelem indiai képek

Az 5. és a 13. század között kolostorok, kápolnák, templomok tűntek elő a sziklafalból. A barlangok ízlésesen díszített szentélyekké váltak, részletgazdag szobrokkal. Van, ahol freskók díszítik a falakat, máshol a lótuszvirág finom faragványai. Ellora 34 barlangja és az Ajanta 29 barlangja több száz évig homályban maradt, ma már mindkét hely védett műemlék.

Az Ellora barlangok rejtélyes Kailasa-temploma évszázadokon keresztül lenyűgözte a kutatókat és a turistákat. Ez egy lélegzetelállító konstrukció, amely rámutat arra, hogy az évezredes, ősi kultúrák sokkal fejlettebbek voltak, mint amit a tudósok jóváírnak. Érthetetlen, hogy a modern technológia nélkül miként keletkezett a templom. Nem „felépült”, a vulkanikus bazalt sziklákból vájták ki. 

Ez a világ legrégebbi egyetlen sziklából faragott, többszintes templom komplexuma. A nyugati régészek megdöbbenve állapították meg, hogy az athéni Parthenón méretének kétszerese. Alapos megfigyelés után számos szakértő azt is felfedezte, hogy kezdetben a templomot fehér gipsz fedte, hogy hasonlítson a havas Kailash-hegyre, Siva himalájai lakóhelyére.

Mahabalipuram: tengerparti barlangtemplomok

Mahabalipuram a Bengáli-öböl partján fekvő üdülőváros. A Pallava-dinasztia uralkodása idején, a 3. és 7. század között fontos művészeti, építészeti és irodalmi központ volt.

utazás világörökség történelem indiai képek

Visnu híveivel összefüggésben már a középkori szanszkrit szövegek is említik Mahabalipuram műemlékeit és a javítás korai hagyományát. Szekér alakú, faragott templomok, barlang szentélyek, fantasztikus domborművek, életnagyságú elefánt-, oroszlán- és bikaszobrok, oszlopos csarnokok láthatók Mahabalipuramban. Művészeik a természetes módon előforduló diorit és gránit blokkokat használták. A gránitsziklából faragtak ki csodálatos épületeket, és történeteket jelenítettek meg.

A Brahma, Visnu és Siva dicsőségének szentelt Trimurti-barlang, a teremtés, a fenntartás és a pusztítás folyamatát képviseli. Az istenségek mellett híveik, valamint faragott oszlopok és szobrok láthatók. A Krisna barlangok a Legfelsőbbhöz kapcsolódó történeteket mutatnak be.

Mahabalipuram 400 műemléke közül a leghíresebb az „Arjuna vezeklése” című lélegzetelállító remekmű, a világ legnagyobb domborműve (30x15m). Egy természetes sziklahasadék két oldalán helyezkedik el. Falán több életnagyságú alak látható jóga pozícióban. Az egyik egy macska, aki a meditáló hőst, Arjunát utánozza. Körülötte pedig kacagnak az egerek, mert biztonságban érzik magukat. 

 
Ez a kis részlet fontos dologra hívja fel a figyelmet. A macska csak mímeli a meditációt, a mozdulat csak külsőség, lényeg nélküli. Ardzsuna, az önmegvalósított személy a jóga lelkiségét is megéli, a macska nem. Az egerek pedig még csak a fizikai szinten sem képesek követni a jó példát. Csak a macskát látják, Arjunát nem – a felszínt és nem a lényeget. Nem jut eszükbe, hogy mihelyt a macska leengedi végtagjait, abban a pillanatban az életük veszélybe kerül. Illúzióban vannak, a pillanat érzéki örömének élnek, ahogy az anyagi síkon élő ember sem képes életét tudatosabbá tenni. 

Összefoglalás: dél-indiai műemlékvédelmi csodák

India mindig is büszke lehetett templomépítészetére. A dél-indiai műemlékek különösen figyelemre méltóak, kivitelezésük az ősi kézművesség csodája. Évszázadok óta a rejtély forrását jelentik. A Vijayanagara királyság kiemelkedő művészetet hozott létre, mellesleg az akkori világ leggazdagabb birodalma is volt. A déli indiai templomépítészet sok titokzatos csodát alkotott ebben az időszakban. A Műemlékvédelmi világnap arra emlékeztet, hogy a kulturális örökség érték és lehetőség.


 

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

14 ápr

A boldogság kulcsa William James szerint


William James a 19. század fordulójának vezető filozófusa és pszichológusa volt. Jelenleg reneszánszát éli. Hangolódj egy magasabb célra, ez a boldogság kulcsa! – hirdette. De azt is kihangsúlyozta, hogy: Az ember úgy változtathatja meg életét, ha megváltoztatja gondolkodását. Pesszimista korunkban ugyancsak üdítő olvasni sorait.

William James az amerikai tudományos pszichológia elindítója volt. Azoknak, akik misztikusnak vagy tudománytalannak állítják be, James azt válaszolja, hogy a tudomány és a tudományos gondolkodású ember nem lehet arrogáns. A tudomány bepillantást enged a valóságba, de a végtelenhez képest ez még csak parányi tudás.

Ha egy láthatatlan lelki világban hinni csak hiedelem vagy vágyálom, akkor James emlékeztet minket arra, hogy milyen keveset tudunk a valóság teljességéhez képest. James a következő buzdítást adta: „Ne félj az élettől. Hidd el, érdemes élni, és a hited segíteni fogja ezt a tényt.”

William James élete


New Yorkban született 1842-ben. Nem kisebb személy, mint Ralph Waldo Emerson volt a keresztapja. Egyik testvére, Henry James, a világhírű regényíró. A család öt évet élt Európában, majd visszatért az Államokba. 

James eleinte művészeti iskolába járt, a festészet érdekelte, majd felvételizett a Harvard Medical School orvosi karára. Tanulmányait félbeszakította rövid ideig tartó betegsége, amit kisebb depressziós szünet követett. A diploma után a Harvard anatómia és élettan tanára, majd a filozófia és pszichológia professzora lett. Megházasodott – szokatlan olyan filozófusról olvasni, aki boldog házasságban élt, és volt öt gyermeke. 

1890-ben jelent meg könyve, a Pszichológia alapelvei, és ezzel elindult a hírnév felé. Charles Sanders Peirce és William James alapította meg a pragmatizmusnak hívott filozófiai iskolát. Ez kimondja, hogy egy ötlet színvonalát annak gyakorlati hatásaiban kell keresni. James a tudatosságra bíztatott, hogy az ember gondolja végig tettei következményeit. 

William James és a védikus filozófia

James szerint a gondolkodás elfogad vagy visszautasít, vagyis választ. A védikus filozófia szerint az elme megkülönböztető képessége az intelligencia. Ugyanarról van tehát szó: a választás szabadságáról. Döntéseink erre épülnek. Spirituális értelemben ez azt jelenti, hogy az ember különbséget tud tenni anyagi és lelki között. Az ember döntéseket hozó lény, akinek életét választásai alakítják – írta James. A védikus filozófia is azt tanítja, hogy minden választás, vagyis cselekedet valamilyen visszahatással jár, és ez formálja az ember jövőjét.

James azt állítja, hogy még a negatívnak tűnő helyzetekben is van választásunk. Ezt „beleegyezésünknek” nem pedig „engedelmességünknek” nevezi. Az influenza példáját hozta fel: elfogadom, ha beteg leszek, de meg tudom választani azt a módot, ahogyan részt veszek a betegségemben. Sőt azt is, milyen tanulságokat vonok le belőle. Ilyen nézőpontból lehetséges Isten törvényeinek elfogadása és a szabad cselekvés. A vallási hagyományok és a spirituális írók megértették az emberi szabadságnak ezt a formáját.

„A nyugtalan felszín viharos hullámai nem zavarják meg az óceán mélyét; aki nagyobb és állandóbb realitásokkal van kapcsolatban, annak a szemében személyes sorsának óránkénti változása nem igazán fontos.” (William James)


„A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait kielégíteni, hanem csak az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, melyek úgy ömlenek bele, mint folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.” (Bhagavad-gítá 2.70.)

„Köznapi, éber tudatunk, amelyet racionális tudatnak is nevezünk, csupán a tudat sajátos állapota. Emellett azonban meg számtalan más lehetséges tudatállapot is létezik, amelyeket hártyaszerűen finom válaszfalak különítenek el egymástól.” (William James)


„Néha a szenvedély kerül túlsúlyba, elnyomván a jóság minőségét, néha a jóság győzi le a szenvedélyt, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély kötőerői felett. Ily módon mindig küzdelem folyik az elsőbbségért.” (Bhagavad-gítá 14.10.)

William James szembeállít két különböző típusú embert: egyszer született és kétszer született embereket. Nézete szerint az első csoportba tartoznak azok, akik aránylag könnyű, mondhatjuk felszínesebb életet élnek. A másikba azok, akik átmentek valami tragédián, nehézségen vagy komoly kihíváson, és az megváltoztatta őket. A szenvedés egy második születés forrása lett, mélyebb, tudatosabb emberré váltak. 

A védikus hagyományokban „kétszer született”-nek azt nevezik, aki egy hiteles guru tanításait követve törekszik az önmegvalósításra.

  
Idézetek a boldogság kulcsa témában

William James már saját korában is elismertségre tett szert. A boldogság kulcsa nála nem az állandó mosolygást, inkább a belső változást jelentette. Íme, néhány inspiráló gondolata:

A bölccsé válás művészete az, hogy megtudjuk, mit hagyjunk figyelmen kívül.

A jövő pozitív képei hatásos mágneses erők ... Alakítanak és energizálnak bennünket, bátorságot, elszántságot adnak a fontos kezdeményezések megtételéhez. A jövő negatív képei szintén mágnesesek. Akkor a lélek lefelé húzódik a kétségbeesés útján.

Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását. Hiszen a gondolatok teremtik meg a valóságot. 

Sokan azt hiszik, gondolkodnak, pedig csak újrarendezik az előítéleteiket.

Az én nemzedékem legnagyobb felfedezése az, hogy az ember belső hozzáállásának megváltoztatásával képes megváltoztatni az életét.

A legtöbb boldogtalanság azért van, mert az emberek önmagukat hallgatják ahelyett, hogy magukhoz beszélnének.

A pszichológiában van egy törvény: ha elmében képet alkotsz arról, ami boldoggá tesz, és ezen sokat meditálsz, akkor pontosan azzá válsz, amit gondolataidban megformáltál.

Amikor két ember találkozik, valójában hat személy van jelen. Kettő, ahogyan látják önmagukat; kettő, ahogyan látják egymást; és kettő, amilyenek valójában.

A boldogság kulcsa a választás szabadsága

A kilencvenes évektől William James munkássága egyre inkább filozófiaivá vált. Szerinte a boldogságot nem felfedezni, hanem megteremteni kell. Tanítása egy mondatban összefoglalva: Az ember életét a döntései, a választásai alakítják. 

James szerint, ha az emberek elveszítik az értelmes univerzumba vetett hitüket, annak súlyos következménye van a modern társadalomban. Ha egy céltalan küzdelem részesei vagyunk, az nem fog boldogságot adni. Ha elfogadjuk az élet oktalan abszurditását, az eredmény a rossz közérzet, depresszió, kiszolgáltatottság, szorongás és más negatív lelkiállapot lesz. 

A filozófus James szerint a boldogság kulcsa ingyen vagy könnyedén nem szerezhető meg:

„Bármivel foglalkozz is, egyedül az elszántságon múlik minden. Ha valóban el akarsz érni valamit, minden bizonnyal el is fogod érni... De csak akkor, ha igazán akarod, ha mindennél jobban akarod, és nem akarsz még száz különféle dolgot ugyanolyan nagyon.”

Összefoglalás

1895-ben William James feltette a kérdést: Miért érdemes élni? Arra a következtetésre jutott, hogy az emberi élet vagy valódi küzdelem, amelyben a siker által valami örökre megszerezhető, vagy ez egy triviális játék, amelyből bármikor kieshetünk. Számára a boldogság kulcsa a hit által támogatott küzdelem. Első feladatként pedig ezt írta: „megváltani saját szívünket” a félelmeink és a meggyőződésünk hiányának leküzdésével. A boldogság kulcsa a kezünkbe kerül, ha igaz választ találunk a Miért? kérdésre.

Korunk információs kor, ahol a végtelennek tűnő információhalmazban hatalmas kihívást jelent, hogy mire irányítsuk figyelmünket. James már saját korában egyértelműen felismerte: ez nem más, mint egy óriási kihívás, harc a lelki életünkért. Nagyszerű árnyalattal és finomsággal jellemezte a szándékos, tudatos élet fontosságát. Elutasította a kiszolgáltatott, passzív életet, ami a körülményekre hivatkozva az ember szabadságát söpri el.

William James szerint a boldogság attól függ, hogy képesek leszünk-e változtatni hozzáállásunkon. Vagyis: szenvedünk a létezés gondjaitól, vagy – még ha a racionális elme nem is bizonyítja –felfogjuk, hogy az életnek magasztos célja van. 

Kapcsolódó cikkek

 


 

 

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon