06 ápr

Antoine de Saint-Exupéry idézetek minden napra

Antoine de Saint-Exupéry humanista író, hazafi, repülőgép pilóta volt, kalandor és moralista egy személyben. 75 éve jelent meg misztikus meséje, A kis herceg, szerzője pedig beírta nevét az irodalom halhatatlanjai közé. Minden könyve egy nemes életszemlélet gondolatait közvetíti. Mit írt a pénzről, a lelki értékekről, az ember feladatáról? Íme, a legütősebb Antoine de Saint-Exupéry idézetek egy csokorban.

filozófia hírességek könyv kultúra
 1935-ben Antonie de Saint-Exupery gépe a Líbiai-sivatag fölött lezuhant. Egy gyorsasági versenyt akart megnyerni, de gépészével együtt technikai balesetet szenvedett. Napokig minimális élelemmel és folyadékkal vánszorogtak a sivatagban. Egy arra haladó beduin karavánnak köszönhették a túlélést. 


 
1944-ben, csak néhány héttel Párizs felszabadulása előtt halt meg egy magányos felderítő repülés alatt. Halálának körülményeiről ma sem tudunk hiteles információt. Baleset volt, vagy a németek lőtték le? Csak az biztos, hogy a pilóta-író dicsősége töretlen, és az is, hogy komoly spirituális megvalósítással távozott erről a bolygóról. A Citadella című könyvének utolsó mondata így hangzik:

„Mert te vagy, Uram, mindenkinek a közös mértéke. Te vagy a különböző cselekedetek lényegi csomója.”

Antoine de Saint-Exupéry élete

Antoine de Saint-Exupéry egy lyoni nemesi családban született. Édesapját korán elvesztette, mélyen vallásos édesanyjával és négy testvérével együtt egy rokon kastélyába költöztek. 12 évesen meghatározó élményben lehetett része, repülőre ülhetett. Akkor határozta el, hogy felnőttként pilóta lesz. Katonai szolgálata alatt kezdetben mechanikusként dolgozott, majd álma valóra vált: pilóta kiképzést kapott.

Szabad idejében írt, 1925-ben jelent meg első elbeszélése, A pilóta. 26 évesen már a Toulouse és Dakar közötti postajáraton dolgozott. Pár év múlva egy szaharai állomás, majd egy argentin légitársaság igazgatója lett. Hamarosan megjelent Az Éjszakai Repülés, mely az első igazi irodalmi sikere, Prix Femina díjjal jutalmazták. Az egyre híresebbé váló író még számos irodalmi elismerést mondhatott magáénak.

A második világháború alatt a francia felderítőknél szolgált. A német megszállás miatt New Yorkba emigrált, de visszatért Európába, hogy harcoljon a hazájáért. Halála után, utólagosan megkapta a francia Becsületrendet.

 
A kis herceg

1943-ban, New Yorkban jelent meg az író legkedvesebb könyve, A kis herceg. A mű illusztrációit ő maga rajzolta. Leghíresebb sora szállóigévé vált: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” A könyvet azóta már több mint 250 nyelvre lefordították. 

filozófia hírességek könyv kultúra

1935-ben Saint-Exupery gépe a Líbiai-sivatag fölött lezuhant. Egy gyorsasági versenyt akart megnyerni, de gépészével együtt technikai balesetet szenvedett. Napokig minimális élelemmel és folyadékkal vánszorogtak a sivatagban. Egy arra haladó beduin karavánnak köszönhették a túlélést. Ősi rehidratációs kezelést kaptak, amely megmentette az életüket. A sivatagi baleset élménye ösztönözte Az ember földje című regényét, de beépült A kis herceg kerettörténetébe is. 

A kis herceg ismerős szövege mellett létezik még néhány részlet, mely kimaradt a könyv végső formájából. Tervek, amelyeket Saint-Exupéry elhagyott, melyek soha nem jelentek meg, de az örökösök megőrizték. Például a kis herceg vegetáriánus étrendjéről szóló beszámolót. Vagy a történet epilógusának variációit: Az egyik csillagon valaki elvesztette a barátját, egy másik betegen fekszik, valaki pedig háborúban van.

A kis herceg idézetek

Ennek a csodálatos könyvnek több síkon és több témával kapcsolatban is van fontos mondanivalója. A már említett, állandóan idézett mondata mellett más kincsek is rejtőznek ebben a vékony kötetben.

filozófia hírességek könyv kultúra

Például van egy olyan, a vallásfilozófia területét érintő rész, mely a lélek halhatatlanságáról, a test mulandóságáról szól, arról, hogy nincs is halál:

„Olyan lesz, mintha meghaltam volna, pedig nem is igaz… Nagyon messze van. Nem vihetem magammal ezt a testet. Túl nehéz. Olyan lesz, mint egy levetett régi kéreg. Mért volna szomorú egy levetett kéreg?”

„Miután reggel gondosan rendbe szedte magát az ember, gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is.” – Íme, a környezetvédelem költői megfogalmazása!

„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”

„Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik.”  

 
Meditatív Antoine de Saint-Exupéry idézetek

Antoine de Saint-Exupéryt kivételesen nemes értékrendje tette az emberiség példaképévé. Az író moralizáló hajlama könyveit gondolatgyűjteménnyé is szerkesztette, örökérvényű igazságokat fogalmazott meg finom nyelvezettel. Hitről, életről, halálról, a dolgok valódi értelméről írt költői szépségű, szívmelengető sorokat:

"A tökéletességet nem akkor érik el, ha már nincs mit hozzáadni, hanem ha már nincs semmi, amit el kellene hagyni."

"Az igazságot úgy ássuk, mint a kutat. Az elrévedező tekintet elveszti Isten látását."

"Ha csupán anyagi javakért dolgozunk, magunk építjük magunk köré börtönünket. Bezárjuk magunkat, magányosan, hamunál hitványabb pénzünkkel, amely semmi olyat nem nyújt, amiért érdemes élni."

"Szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba."

"Győzelem... Vereség... Értelmetlen szavak. Az élet ezek alatt a képek alatt folyik, és új képeket készít."

"A világos látáshoz néha elegendő a nézőpont megváltoztatása."

Antoine de Saint-Exupéry örökérvényű tanítása

Antoine de Saint-Exupéry rövid élete alatt több dolgot is igyekezett örökül hagyni.

„Ne remélj semmit attól, aki a saját életéért, nem pedig az öröklétért dolgozik.”

– Aki ilyen mondatokat képes megfogalmazni, attól érdemes olvasnunk. Aki tudja, hogy a veszteség-nyereség kettőssége nem szabad, hogy befolyásolja az embert, annak a szava figyelemre méltó. Sokan, sokféleképpen fogalmazták meg, hogy a fejlődés érdekében tudatváltásra van szükség. Ő is ezt üzente.
 

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

03 ápr

Martin Luther King, Gandhi tanítványa


50 évvel ezelőtt, Martin Luther King halála napján a világ egy nagy egyéniséget vesztett el. A társadalmi reformerek között nem ritkaság, hogy gyilkosság áldozatai lesznek, mint Gandhi, Indiában. Martin Luther King Gandhi tanítványa volt, akit példaképének tekintett. Mindketten az erőszakmentes társadalmi változás hívei voltak. Martin Luther King Van egy álmom kezdetű, azóta már világhírű beszéde költőien megfogalmazta ezt.

hírességek ahimsza

Martin Luther King aktivizmusa és inspiráló beszédei révén kulcsfontosságú szerepet játszott az afroamerikai polgárok jogi szegregációjának megszüntetésében. Erőszakmentes aktivizmusát a keresztény hit és Mahátma Gandhi szellemisége ihlette. Martin Luther Kingnek is köszönhető, hogy az Egyesült Államokban megszületett az 1964-es polgári jogokról, valamint az 1965-ös szavazati jogokról szóló törvény. 

Martin Luther King élete

Martin Luther King baptista lelkész családban született. Szeretetteljes családban nőtt fel. 1948-ban szociológus diplomát szerzett, majd teológiát tanult. 25 évesen már ledoktorált. Folytatta apja lelkészi munkáját, és társadalmi aktivista is volt egy személyben. Gandhihoz hasonlóan több alkalommal börtönbe került. Sőt 1963-tól az FBI a telefonbeszélgetéseit is lehallgatta, mert attól tartottak, hogy kommunista támogatói vannak.

King vezette az 1955-ös „Montgomery busz bojkott”-ként elhíresült mozgalmat. Az előzménye az volt, hogy egy néger asszony nem adta át a helyét egy fehér utasnak. A kampány több mint egy évig tartott, 42 ezren vettek részt benne. Nem volt áldozatok nélküli, a rasszisták négerek látogatta templomokat, sőt King házát is felgyújtották. Mégis meghozta a polgárjogi mozgalom első jelentős sikerét.

Martin Luther King 1960-ra már országos hírnévre tett szert. Több városban szervezett békés tüntetéseket, beszédeket mondott, és tiltakozott a vietnámi háború ellen. Míg Gandhi nevéhez az egyik közismert erőszakmentes megmozdulásként a „só menetelés” fűződik, addig King sikeres, nagy nyilvánosságú fellépése a „washingtoni menet a munkáért és a szabadságért” nevű tüntetés volt. 1963-ban a Lincoln emlékmű lépcsőinél mondta el sokat idézett beszédét, mely megváltoztatta a történelmet. Még ebben az évben a Time magazin az év emberévé választotta. Számos kitüntetés mellett 1964-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Töretlenül folytatta polgárjogi tevékenységét, de többször börtönbe került emiatt.

 Martin Luther King Indiába utazott, hogy elmélyítse Gandhi elveinek megértését. 

hírességek ahimsza


Martin Luther King Indiában


1959. február 3-án Martin Luther King, felesége, Coretta Scott King valamint Lawrence Reddick professzor öthetes indiai útra indult. Több száz meghívást kaptak, az emberek elárasztották őket figyelmességükkel. Beszélgetett Nehru miniszterelnöktől kezdve Sarvepalli Radhakrishnan alelnökön át a falutanács képviselőjéig számtalan emberrel. Sőt Vinayak Naraharival, ismertebb nevén Vinoba Bhaveval is.

Ő nemcsak a brit uralom elleni erőszakmentes ellenállás egyik nagy alakjaként vagy a több nyelvet is beszélő tudósként tett mély benyomást. Kingre, a baptista lelkészre is nagy hatást gyakorolt. Vinayak Narahari is több évet ült börtönben, ahol a Bhagavad-gítáról beszélt a foglyoknak, hiszen kora gyermekkorától mélyen tisztelte India szentírását. Azt mondta: „A Bhagavad-gíta a lélegzet az életemben.” Naraharit tekintették Gandhi lelki utódjának, King „a földreform mozgalom szent vezetője”-ként említette később.

Martin Luther King indiai népszerűsége megmutatta, hogy ott is mennyire közismert személyiség. A hasonló bőrszínnel úgy néztünk ki, mint a testvérek – emlékezett vissza King. – De a kisebbségi és gyarmati népek közösségének a legerősebb köteléke a rasszizmus és az imperializmus elleni küzdelem. Megfigyelte, hogy bár India küzd a szegénységgel, a túlnépesedéssel és a munkanélküliséggel, az országot mégis az alacsony bűnözési ráta és a rendkívül magas lelki színvonal jellemzi. 

hírességek ahimsza


 
Martin Luther King, Gandhi barátja

Martin Luther Kinget mélyen befolyásolta Gandhi munkássága, miközben a Pennsylvaniai Crozer teológiai szemináriumon tanult. Mahátma Gandhi az indiai történelem egyik legnagyobb békeaktivistája volt. King azért látogatott Indiába, hogy tanulmányozza Gandhi erőszakmentes ellenállását. Elmondta a repülőtéren összegyűlt újságíróknak: „Más országba turistaként járhatok, de Indiába zarándokként.” Gandhiról kijelentette: ő „az erőszakmentes társadalmi változás módszerének irányító fénye”.

Mielőtt elhagyta Indiát, nagyszerű búcsúbeszédben köszönt el, melyet a rádió közvetített: 


„Mivel Indiában vagyok, még erősebbé vált az a meggyőződésem, hogy az erőszakmentes ellenállás az elnyomott emberek számára a legerősebb fegyver az igazságosság és az emberi méltóság küzdelmében. Mahátma Gandhi életében valóban megtestesített bizonyos univerzális elveket. Ezek a világegyetem morális felépítésében rejlenek, és olyan elkerülhetetlenek, mint a gravitációs törvény.”

Martin Luther King halála


1968. április 4-én puskagolyó oltotta ki Martin Luther King életét. A merénylet után zavargások törtek ki több amerikai nagyvárosban. Bőrszíntől függetlenül milliók gyászolták. Mind a mai napig összeesküvés elméletek keringenek azzal kapcsolatban, hogy nem a valódi gyilkosát fogták el. 

Bár nem érhette meg céljai megvalósulását, mégis elmondható, hogy Martin Luther King mind a mai napig az egyik legbefolyásosabb afroamerikai vezető. Egyben az afroamerikai polgárjogi harc szimbólumává is vált.

Az amerikai törvényhozás 1964. július 2-án életbe léptette az új polgárjogi törvényt, mely a diszkrimináció összes fajtáját tilalom alá helyezte. Martin Luther King születésnapja az USA-ban hivatalos nemzeti ünnep.

  
Martin Luther King Van egy álmom


1963. augusztus 28-án Washingtonban mintegy 250 000 fős tömeg hallgatta az utolsóként pódiumra lépő Martin Luther Kinget. Maga a hely is önmagáért beszélt: Abraham Lincolnnak, a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalom kiemelkedő egyéniségének emlékműve előtt zajlott mindez. 

Martin Luther King, a baptista lelkész kivételes tehetségű szónok volt. Szívhez szólóan, ugyanakkor rendkívül logikusan, a témához illő dokumentumokat idézve beszélt. Nem csak a feketék, hanem az amerikai állampolgárok nevében szólt.

Van egy álmom idézet


Martin Luther King – azóta világhírű – beszédében többek között ezt mondta:
 
„Van egy álmom, hogy egy napon Georgia vöröslő dombjain az egykori rabszolgák és az egykori rabszolgatartók fiai le tudnak majd ülni a testvériség asztalához.

Van egy álmom, hogy négy kis gyerekem egy nap olyan nemzetben fog élni, ahol nem a bőrük színe alapján ítélik meg őket, hanem jellemük értéke szerint. Ez ma az álmom! 

Ezzel a hittel képesek leszünk arra, hogy együtt dolgozzunk, együtt imádkozzunk, együtt küzdjünk, hogy együtt menjünk börtönbe, hogy együtt keljünk fel a szabadságért, tudva, hogy egy nap szabadok leszünk.” 

Összegzés


Mit üzen Martin Luther King, Gandhi barátja a mai Európának? Talán azt is, hogy ideje lenne a fehér felsőbbrendűség képzetét felcserélni egy másfajta, egy lelki látásmóddal. Ha végignézzük a történelmet, elkerülhetetlenül szembesülünk egy kényelmetlennek tűnő ténnyel. Mit okozott mindegyik földrészen az a fajta gondolkodás, mely születési előjogokat hirdetett? Amelyik csupán a külső, az anyagi tulajdonságokat látja.


 

 Kapcsolódó cikkek:

 

Tovább olvasom

28 márc

Indiai közmondások


Az indiai közmondások tömören megfogalmazott kijelentések. Szinte minden élethelyzetre adnak valamilyen jó tanácsot. Lehetnek filozofikus jellegűek vagy gyakorlati útmutatást tartalmazók. Általában a népi bölcsesség az alapja, de egy-egy híres szólás is közmondássá alakulhat.

Közmondások Keleten és Nyugaton

Biztosan nem meglepő, hogy azonos tartalmú szólásokkal is találkozunk a világ különböző pontjain. Miért? Mert az üzenet is megegyezik. Az alábbi néhány indiai közmondások alatt olvasható a „nyugati” változat is.

  
Nem változtathatjuk meg a szél irányát, de beállíthatjuk a vitorlákat.
Céltalan hajósnak egy szélirány sem jó. 

A gyöngyök értéktelenek a sivatagban.
Mit ér a szép tányér, ha üres.

A pénz, amiről álmodsz, nem fizet a számládért. 
Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.

A test különböző végtagokból és szervekből áll. Az erkölcsös ember is minden élőlény barátja.
Senki sem egy különálló sziget.

A szita azt mondja a tűnek: Van egy lyuk rajtad.
Bagoly mondja verébnek: nagyfejű.

Minden fehér dolog, még nem tej.
Nem mind arany, ami fénylik. 

Kevés haszna van kutat ásni, miután a ház leégett. 
Eső után köpönyeg.

 
Életbölcsességek

Az életbölcsesség mindig tanítási jelleggel hagyományozódott az utókorra. Olyan szállóigék, melyet minden korban megszívlelendőnek tarthat az ember. Ezek az indiai gondolatok nemcsak időben kortalanok, de határok nélküliek is.

Nincs abban semmi nemes, ha más fölé kerekedsz. Az igazi nemesség az, ha korábbi önmagadnál vagy emelkedettebb. 

A nagy emberek megvitatják a gondolatokat, a közepes szintűek az eseményeket, a sekélyesek az embereket.

A jellemed hibáit okolni még nem változtatja meg a hibáid természetét. 

Akinek igaz barátja van, nincs szüksége tükörre. 

A fa egy maggal kezdődik.

 A vízzel teli kókuszhéj a hangya tengere.

Amikor megszülettél, sírtál, és a világ örült. Éld az életed oly módon, hogy amikor meghalsz, a világ sírjon, és te örülj.

 A kölcsönadás veszekedést vásárol.

Amikor a harag jön, a bölcsesség megy.

A harag olyan, mint a kő, melyet egy darázsfészekbe dobtak.

Soha ne használj törpét a víz mélységének mérésére.

A jó emberek, mint a felhők, csak azért fogadnak el dolgokat, hogy továbbadják. 

Ha nem tudsz cukrot adni, akkor édesen beszélj.

A mohóság a bánat gyökere.


Közmondások az állatvilág példáival

Ezek a közmondások rendkívül szemléletesek. Olyan hasonlattal élnek, melyet könnyű értelmezni. Minden nép kultúrájában vannak az állatvilág életével kapcsolatos üzenetek, hiszen az ember is a természet része.

  
Ne hibáztasd Istent, mert létrehozta a tigrist, inkább köszönd meg, hogy nem adott neki szárnyakat.

A kobra harapni fog akkor is, ha Kobra Úrnak nevezed.

Ha a folyón élsz, ismerkedj a krokodilokkal. 

Legyetek öt méterre egy szekértől, tíz méterre egy lótól és húsz méterre egy elefánttól; de a gonosz embertől való távolság nem is mérhető.

Ne hívj macskát, hogy rendezd két madár érvelését.


Közmondások India különféle tájegységein

Indiában sokféle hivatalos nyelv létezik. A szólások hasonlóképpen fogalmazódnak meg, a hindi, telugu vagy marathi stb. nyelvben. Némi eltéréssel ugyanaz a gondolat megtalálható. Nézzük, miként fejezik ki néhány nyelven ezt a gondolatot: Igazgyöngyöt nem érdemes disznók elé vetni.

बंदर क्या जाने अदरक स्वाद (hindi) – Mit tud a majom a gyömbér ízéről?


চাষা কি জানে কর্পূরের গুণ (bengáli) – Mit tud egy ostoba a kámfor tulajdonságairól?  


A kámfort a hindu vallási szertartásokban és édességek ízesítésénél is használják.


கழுதைக்குத் தெரியுமா கற்பூர வாசனை? (tamil) – Mit tud a szamár a kámfor illatáról?


गाढवाला गुळाची चव काय (marathi) – A szamár nem értékeli a nádcukor ízét.


గాడిదకేం తెలుసు గంధపు వాసన? (telugu) – A szamár nem ismeri a szantálfa illatát.

Közmondások, melyekhez magyarázat kell

Vannak olyan szólások, melyeket néhány szóban érdemes megvilágítani, mert csak azok értik, akik egy bizonyos kultúrkörben élnek. Ennek ellenére elterjedhetnek, hiszen a tartalmuk egyetemes igazságot foglal magába.

Ki látott páva táncot az erdőben?

Jelentése: Még egy nagyon jó dolgot is nyilvánosságra kell hozni, hogy az emberek megismerjék. Ismert hazai megfelelője: A gyertyát nem rejtik véka alá.

Egy kovács egyetlen ütése egyenlő az aranyműves száz ütögetésével.

Jelentés: Általánosan használt egy erősebb ember gyenge teljesítményének bemutatására.

A bennfentes, aki ismeri az összes titkot, le tudja győzni Lankát. 

Lanka a Rámájanából ismert virágzó város. A szólás jelentése: Vigyázni kell a jól értesült emberrel, mert bennfentes tudása révén le tudja győzni környezetét.

Ha a pálmafák alatt akarsz tejet inni, az emberek azt mondják, hogy pálmabor.

A környezet megválasztása fontos, mert a rossz társaság rád is árnyékot vet.

Vezess valakit fülön, a feje követni fogja.

Indiában hagyományosan hallás révén tanultak a diákok. Az ősi időkben olyan fejlett memóriával rendelkeztek, hogy egész hosszú szövegeket megjegyeztek. Így öröklődött tovább a tudás. A komoly ember a hallás, sravanam folyamatát követve megértette a tanultakat. 
 

 

Tovább olvasom

22 márc

Hit és tudomány Millikan fizikájában

150 éve, március 22-én született Robert Millikan amerikai kísérleti fizikus. 1923-ban fizikai Nobel-díjat kapott az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért. Különleges gondolkodóként is ismertté vált, sokat foglalkozott a tudomány és a vallás kapcsolatával.
 

filozófia misztika tudomány társadalom


Robert Millikan a XX. század egyik legkiválóbb fizikusa. Gondolatai a tudomány és vallás kapcsolatáról különösen felrázóak. Összesen 25 tiszteletbeli doktorátust és számos rangos érmet kapott. Még fiatalon, 1906-ban szerzőtársa volt egy népszerű és nagy hatású tankönyvsorozatnak, ami sok tekintetben megelőzte korát.

A hit és tudomány eltávolodása


Millikan szerint „a tudomány és a vallás kombinációja ... biztosítja az egyetlen alapot a racionális intelligens élethez”. A vallás és a tudomány pedig „két nagy testvérerő, mely az emberiséget húzta és ma is húzza előre és felfelé.”

Egy régi indiai mese szintén erről tanít: a tudomány és a vallás jó testvérek voltak, segítették egymást a közös cél érdekében. Mi volt az? Az ember tudatának egyre magasabb szintre emelése, szívének megtisztítása. Egy idő után azonban a tudomány egyeduralomra tört, és elkezdődtek a nehézségek.

A történelemben éppen ezt tapasztalhatjuk: az első jelentős vita akkor keletkezett, amikor Kopernikusz kifejtette nézeteit, miszerint a Föld gömbölyű, ráadásul nem is az univerzum középpontja. Millikan így folytatja:

„Kopernikusz pap volt – egy katedrális kanonokja –, és elsősorban vallásos, nem tudományos ember. Tudta, hogy az igaz vallás alapjai máshol vannak lerakva, mint ahol tudományos felfedezések kikezdhetnék őket. Nem azért üldözték őt, mert a vallás tanításaival szembement, hanem azért, mert az elméletében az ember kikerült az univerzum középpontjából, és ez felettébb kellemetlen hír volt egy halom egoistának.” 

 
Millikan élettörténete dióhéjban

Robert A. Millikan egy skót származású tiszteletes fiaként, szerető családban született, és élete végéig mélyen vallásos volt. Klasszikus humán szakon kezdte komolyabb tanulmányait.

filozófia misztika tudomány társadalom
Robert Millikan a hit és tudomány kapcsolatával foglalkozott


1893-ban diplomázott, utána doktorátust szerzett. A Chicagói Egyetem asszisztense majd professzora lett. Millikan 1910-ben folytatta azóta híressé vált olajcsepp kísérletét. Az elemi töltés nagyságának mérését végezte. 1923-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazták.

Nagyszabású tanulmányt készített arról a sugárzásról, amelyet Victor Hess fizikus észlelt a világűrből. Millikan bebizonyította, hogy ez a sugárzás valóban földön kívüli eredetű. Kozmikus sugárzásnak nevezte el. Negyvenhét évesen a Nemzeti Tudományos Akadémia tagja volt. A következő évben a fotoeffektussal kapcsolatos kísérlete a legfigyelemreméltóbb. Nyugdíjazásáig a Caltech, az Egyesült Államok egyik vezető kutatóintézete végrehajtó tanácsának elnöke volt.

Hit és tudomány Millikan munkásságában


Millikan meggyőződéssel vallotta, hogy a tudomány és a vallás között nincs valódi konfliktus. 1923-ban „A tudomány és a vallás viszonyáról szóló közös nyilatkozat” címmel megfogalmazott egy összefoglalót, amelyet a vallás, a tudomány és a szociális ügyek negyvenöt vezetője írt alá. 

Dr. Millikan szerint:

„az igazi modern tudomány lassan tanul, hogy alázatosan járjon Istenével.”


Millikan többször kritizálta a naturalizmust, azt a világnézet, amely csak az anyagi világot látja és tanítja. Arra a következtetésre jutott, hogy bár a materializmust néha tudománynak nevezték, „a maga módszerében és lényegében tudománytalan volt”, mert „egyetemesen állító és dogmatikus”. Millikan logikusan kifejtette, hogy a materializmus több korábbi állítását is felülbírálta már a tudomány. Rendkívül érdekes, ahogy felsorolja ezeket. 

Érdemes lenne minden „tudomány és vallás” témájú megnyilatkozás előtt felidézni azt, amit Millikan olyan tökéletesen megfogalmazott. Szerinte mindenféle vita értelmetlen, csak meg kell vizsgálnunk, mi a tudomány és a vallás célja.

„A tudomány célja a tények, a törvények és a természeti folyamatok ismerete. A vallás még ennél is fontosabb feladata pedig az emberiség lelkiismeretének, eszméinek és törekvéseinek a fejlesztése.”

Talán az egyik legfontosabb gondolata e témában:


„…nincs tudományos alapja a vallás tagadásának, és véleményem szerint annak sem, hogy konfliktust keressünk a tudomány és a vallás közt, hiszen teljesen más területtel foglalkoznak. Azok az emberek, akik nagyon keveset tudnak a tudományról, illetve azok, akik nagyon keveset tudnak a vallásról, valóban vitákat gerjesztenek, és a kívülállók azt a benyomást szerzik ezekből, hogy a tudomány és a vallás között van konfliktus, miközben a konfliktus csak két különböző fajta tudatlanság között jött létre.” 

 
Millikan idézetek, melyek önmagukért beszélnek


 „Hogy pontosan hogyan illeszkedünk a Nagy Építőmester terveibe, és mennyit bíz ezekből ránk, azt nem tudjuk. De illeszkedünk ezekbe a terveibe, azt már biztosan tudjuk, különben nem volna felelősségérzetünk. Egy teljesen materialista filozófia számomra az ostobaság csúcsa.” 

filozófia misztika tudomány társadalom

„Számos nagy tudósunk mély vallásos meggyőződésű és életű ember volt: Sir Isaac Newton, Michael Faraday, James Clerk Maxwell, Louis Pasteur. Ők egytől-egyig nem csak vallásos emberek voltak, hanem gyülekezetük hűséges tagjai is. A legfontosabb dolog a világon ugyanis az erkölcsi és lelki értékekben való hit. A hit, hogy van a létezésnek értelme és jelentősége, a hit, hogy tartunk valamerre! Ezek az emberek aligha válhattak volna ilyen nagyságokká, ha hiányzott volna belőlük ez a hit.” 

„A tudomány egy rendezett világegyetemet kezdett nekünk megmutatni, valamint a renddel együtt járó szépséget, egy világegyetemet, mely nem ismer szeszélyt, egy világegyetemet, mely megismerhető és kiszámítható módon viselkedik, egy világegyetemet, melyre támaszkodhatunk, egyszóval: egy Istent, aki törvények által cselekszik.” 

„Annak lehetetlensége, hogy a valódi vallás és a valódi tudomány valaha ütközzenek egymással, nyilvánvalóvá válik, ha megvizsgáljuk a tudomány célját és a vallás célját. A tudomány célja az, hogy fejlessze a tényekről, valamint a természet törvényeiről és folyamatairól szóló tudást – mindenféle előítélet és előre kialakított vélemény nélkül. A vallás ennél is fontosabb célja pedig az, hogy fejlessze az emberiség lelkiismeretét, eszményeit és törekvéseit.” 

 „Az ateizmus alapvetően a pesszimizmus filozófiája.”

„Tudományos ismereteink jelentősek, ha összehasonlítjuk azzal, amit száz évvel ezelőtt tudtunk, de elenyésző, ha azzal hasonlítjuk össze, amit még nem tudunk. A föld térképén sok nagy üres felfedezetlennek jelölt folt volt. Ma már alig van ilyen. A tudomány térképe még mindig egy nagy üres lap, melyen csak itt-ott jelöli néhány pont a felfedezett területeket. Minél többet kutatunk, annál inkább azt látjuk, mennyire távol vagyunk attól, hogy valódi átfogó ismeretünk legyen róla. Egyre világosabb előttünk, hogy éppen tudatlanságunk és végességünk beismerése mutat rá annak a Valaminek, Erőnek, Lénynek a létezésére, akiben és aki miatt élünk, mozgunk és létezünk – a Teremtőre, akármilyen néven nevezzük is Őt.” 

„Én valójában Isten ujjlenyomataira bukkantam az egekben. Egy folyamatosan munkában lévő Teremtőt találtam ott.” 

Ezért fér meg egymás mellett a hit és tudomány


Millikan kortársa, a szintén Nobel-díjas német fizikus, Max Planck írta ezt a vallás és tudomány XX. századi kapcsolatáról:

„Akárhová és bármily messzire is tekintünk, a vallás és a természettudomány között sehol sem találunk ellentmondást, sőt teljes egyetértést éppen a döntő pontokban. Vallás és természettudomány nem zárja ki egymást, mint némelyek manapság hiszik vagy félnek tőle, hanem feltételezik és kiegészítik egymást.”

Robert Millikan a múlt század leghíresebb amerikai tudósa volt. Nemcsak munkássága, a szavai is helytállóak. Millikan elismert tudós volt, ezért széles körben idézték a tudomány és a vallás kérdéseiről alkotott véleményét. 

A XXI. század gondolkodó embere már nem meri kijelenteni, hogy a tudomány az egyetlen megbízható módja az igazság felismerésének. Ezt azért sem állíthatja, mert a tudomány csak a fizikai világot vizsgálja, nincs eszköze messzebbre tekinteni. Millikan következtetése szerint a világban nem a tudományos haladás a legfontosabb, hanem az erkölcsi és szellemi értékek.


 

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

17 márc

A vegán életmód követője az öltözködésben sem köt kompromisszumot

A vegán életmód azt jelenti, hogy miattam nem kell egyetlen állatnak sem szenvednie. A vegán életmód azt jelenti, hogy egészséges, könnyen megemészthető ételeket fogyasztok. A vegán életmód azt is jelenti, hogy sem a kabátgalléromon, sem a cipőmön nincs szőrme, és nem bőrből készült. Sőt még az olyan mütyürökön, mint a kulcstartó, azon sem fityeg egy nyuszi lába.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

A vegán életmód előnyei 


A vegetáriánus és a vegán életmód előnyeiről ma már sokat olvashatunk. Mindkét étrend megfelelő az élet minden szakaszában. Beleértve a csecsemőkort, a terhesség idejét, a gyermek-, serdülő és idős kort egyaránt, olvashatjuk az amerikai Táplálkozási és Dietetikai Akadémia állásfoglalásában.

Ennek az az egyszerű oka – mondják a tudósok –, hogy a növényi alapú étrendet követő emberek több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. Kevesebb édességet esznek, nem sózzák túlzottan ételeiket, sokkal kisebb mennyiségű teljes és telített zsírokat fogyasztanak.

A jól megtervezett vegetáriánus és vegán diéták zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket és magokat tartalmaznak. Táplálkozási szempontból nemcsak megfelelőek, hanem gyógyszerek is lehetnek. Egészségügyi előnyökkel járhatnak bizonyos krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében is.

Ez a táplálkozás sokkal gyakoribb a fiatalabb felnőtteknél, mint az időseknél. A nyugati féltekén élő emberek fele súlyproblémával küzd. A vegánok kevésbé valószínű, hogy túlsúlyosak vagy elhízottak, mint a húsevő felnőttek.

A felmérések szerint a vegán étrendet alkalmazó emberek a következő százalékos arányban csökkentik a kockázatot:

  • cukorbetegségnél 62% 
  • szívinfarktusnál 33% 
  • szívbetegségnél 29% 
  • prosztataráknál 35% 
  • a rák minden más formájának kockázata pedig 18 százalékkal csökken.

A vegetáriánus étrendet követőknél alacsonyabb a testtömeg index, jobb a vérnyomás és vércukorszint szabályozása, kevesebb gyulladást és alacsonyabb koleszterinszintet mutatnak a nem vegetáriánusokéhoz képest.

A vegán életmód veszélyei


Alapvető jótanács, hogy sokkal inkább a bevitt friss és vegyszermentes zöldség és gyümölcsbevitel mennyisége miatt kell aggódni, mintsem a fehérje miatt. Vagyis fogyasszunk minél több gyümölcsöt és zöldséget az egyéb növényi élelmiszerek mellett, mint pl a gabonafélék, hüvelyesek.

Ahhoz, hogy problémák legyene a kevés fehérje miatt,nagyon mellé kell tudni nyúlni. Ha változatosan táplálkozunk vegán életmódunk folytatása mellett, baj biztosan nem lesz. Legalábbis sokkal kisebb eséllyel, mint a húsfogyasztóknál.

Minden olyan étrendnél, amely nincs jól megtervezve és nem kiegyensúlyozott, negatív mellékhatásokkal kell számolni – mondta Vandana Sheth, a fent említett Akadémia szakembere és szóvivője. Azt is hangsúlyozta, hogy csak azért, mert az élelmiszerek növényi alapúak, még nem biztos, hogy automatikusan egészségesek.

Például a fehér cukros sütemények, a túlsült vagy túlzottan sós ételek lehetnek vegánok, de nem igazán szolgálnak táplálkozási értékként. Különösen a fiatal vegetáriánusok és a vegánok számára fontos, hogy olyan étkezéseket tervezzenek, amelyhez elegendő mennyiségű vas, cink, B-12 vitamin, kalcium és D-vitamin tartozik.

A nyers vegán életmód


Lehet, hogy a vegán életmód valóban több odafigyelést igényel, de ez ne térítsen el senkit. Ne hagy magad terrorizálni a „hogy viszed be fehérjét?” és „megbetegszel” intésekkel. Inkább azzal törődj, hogy minél több friss gyümölcsöt és zöldséges fogyassz, változatosan étkezz és keresd a vegyszermenteset. 

Együttérző divattervezők

A komoly vegán életmód megmutatkozik az öltözködésben is. A mai divatvilág szerencsére már nyitott ezekre a kérdésekre. Ebben az iparban is vannak olyanok, akik anélkül terveznek szép dolgokat, hogy szenvedés okozói lennének. Íme, három különleges ember a divat világából.

1./
A divat és a design területén Todd Oldham mindenütt jelen volt. A 80-as évek közepétől vegetárius és állatvédő aktivista. Munkáihoz nem használt semmilyen szőrmét, tollat vagy bőrt. Amikor megkérdezték tőle, mit gondol a jövő „együttérző design”-járól, így válaszolt: Fel kell ismernünk, hogy a magatartásunknak következményei vannak. Van egy visszatérő felelősségünk. Ez a legjobb trend, amit el tudok képzelni. 

Sikeres divattervezőként más területekre is kitekintett, belsőépítészeti könyvek és televíziós műsorok is fűződnek a nevéhez. Olyan apparátussal dolgozik együtt, mint például az Amazon védelmére alakult non-profit szervezet, mely a környezetvédelem mellett az őslakók jogainak kiharcolását is szem előtt tartja.

Todd Oldham a PETA-val közösen elkészítette egy állatbarát, vegán divatbemutató videóját, amelyben bemutatja, hogyan lehet kreatívan alkalmazni a különböző szöveteket, elkerülve a szőrme-, bőr-, toll- és egyéb állati eredetű anyagokat.

Todd Oldham bemutatója 2017 februárjában debütált a PETA által szervezett, a fenntartható vegán divatról szóló vitafórumon. Ezt maga Oldham vezette, hiszen a helyet adó tervező iskola nyilvánosan bejelentette, hogy eltávolítja a tananyagból a szőrme programot. Csatlakozzon a kegyetlenség nélküli divat forradalomhoz – hirdeti a műsor –, viseljen vegán elv szerinti öltözéket.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

 
2./
Stella McCartney angol divattervező. Szülei az egykori Beatles tag Sir Paul McCartney és annak első felesége, az 1998-ban elhunyt fényképész és állatvédő Linda McCartney. Az év elején mutatta be legújabb kollekcióját Los Angelesben, melyen Sir Paul McCartney is jelen volt, aki büszke a lányára. 

Stella McCartney nem használ bőrt vagy szőrmét. Híres vegán luxustáskáinak anyaga sem bőr. Stella McCartney komolyan veszi azokat a riasztó tényeket, melyek az állattenyésztés okozta káros környezeti hatásokról számolnak be. Hosszú távon az élet így nem fenntartható – jelzik a felelősségteljes szakértők.

3./
Marc Bouwer szintén kegyetlenség-mentes divattervező. A Vogue fiatal tervezői díjának megnyerése után New Yorkba költözött, ott dolgozik. Híresek a ruhatervei, azt írják róla, utat engedett a „sportos csillogás”-nak. Bouwer volt az első amerikai formatervező, aki a világméretű gazdasági harcra, valamint a környezetvédelemre válaszul virtuális divatbemutatót készített. 

Bouwer úgy érezte, hogy „társadalmi és környezeti felelőssége” egy ilyen mozgalomhoz vezeti, mert ez „minimalizálja a káros környezeti hatásokat és a hulladékot”.  Bouwer az állati termékek elkerülése révén elnyerte a PETA humanitárius díját , valamint az Egyesült Államok Humán Társaságának a díját. 

Amiről kevés szó esik: a divat áldozatai 


A divat áldozatai sok esetben kínhalállal halnak meg. Az átlagember nincs tisztában azzal, hogy milyen szörnyű, ahogy az állatokat tenyésztik és nyúzzák, vagy ahogyan levadásszák őket. 

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom
Hány halál kell a kabátodhoz?

A csincsillabunda luxuscikk, és hazánk a világ legnagyobb csincsillaprém előállító országa. A kis állatok megnyúzására még egy új magyar szót is kitaláltak: „leprémezik” őket.

Szőrmefarmok és állatmészárlás


A szőrmeipar termékeinek 85%-a szőrmefarmokról származik. Azért, hogy gazdag emberek bundában parádézhassanak a becslések szerint 50 millió állatot ölnek meg évente. Ebben az adatban nincsenek benne a nyuszik. A szőrméért megölt nyulak száma meghaladja az évi egymilliárdot. 

A  szőrmeipar miatt minden évben hat országban legálisan végeznek fókamészárlásokat. A vadászat megengedi azoknak a fókabébiknek a lebunkózását, melyek már elmúltak 25 naposak!

Évente több mint 10 millió vadállatot ejtenek el csapdával, ölnek meg a bundájukért. Mindkét halálnem szörnyű, sokszor rettenetes szenvedés előzi meg.

A szőrmefarmok leggyakrabb foglya a nyest és a róka. A rókák hét hónapot töltenek szűk ketrecükben, ahol nem tudtak mozogni, majd árammal megölik őket. A depressziós állatok sokszor egymás ellen támadnak, a sérült bundájú nem árucikk, a beteg állatot sokszor felfalják a társaik vagy lassan kimúlik.

Köztudott, hogy Kína az egyik legnagyobb szőrmeexportőr, az az ország, ahol jelenleg sincs állatvédelmi törvény. A többit el lehet képzelni. Illetve el sem tudjuk képzelni!


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon