10 ápr

Nem fogod elhinni, hogy így készül az indiai füstölő

Te is szereted a jó füstölőpálcikát? Indiai füstölőgyárban jártunk, ahol jól kiokosítottak bennünket füstölő témában. Most elmondjuk, milyen füstölőt érdemes vásárolni, és a videón megnézheted, hogyan is készülnek a füstölők. 



Tipp: Utazz Indiába 

Lásd élőben is a füstölőkészítés fortélyait>> Indiai utazások a spirituális India megismerésére. 



 

foglalkozások indiai filmek
Hogy készül a füstölő pálcika?

Alapvetően két kategóriába sorolhatók a füstölők: mártott és maszala füstölők. A mártott füstölők alapanyaga általában szénpor. A szénporból gyúrják a masszát, amit egyenként dolgoznak rá a hasított bambuszcsíkokra. Miután megszáradt, belemártják a legolcsóbb szintetikus olajba. Az ilyen füstölőktől tartsd magad távol! Tipikusan szintetikus. Első pillanatra kellemesnek tűnik az illata, de akkor is inkább takarítószerre emlékeztet. Mikor pedig meggyújtod, köhögni kezdesz tőle, családod pedig fenyegetőzve hajt ki a lakásból a füstölőddel együtt. További ismertetői az ilyen szintetikus füstölőnek, hogy fekete színű, olcsó és gyorsan, akár 15-20 perc alatt leég.

A serpenyő másik oldalán, mondhatnánk, a jó oldalon a maszala füstölő áll. Maszala keveréket jelent. Pl. az ismert fűszerkeverék, a "garam maszala" nem más, mint a forró, azaz csípős keverék. Visszatérve a füstölőhöz, a maszala füstölő fő alapanyaga fapor, amit összegyúrnak természetes olajakkal, mézzel és hasonló ínyencségekkel. Az így kapott masszát az előző módszerrel dolgozzák fel a bambuszcsíkokra. A maszala füstölőt arról ismerhetjük fel, hogy a fekete helyett inkább barnás vagy vöröses színű, pörög róla az illatos fapor. Ára jóval magasabb,  mint a szintetikusé és jóval hosszabb az égési ideje. Egy szál akár 70 percig is elég - végső soron így az égési időt számítva a maszala füstölő olcsóbb. A legfontosabb ismertetőjele pedig, hogy mennyei az illata égés nélkül is, meggyújva pedig mindenki azt kérdezgeti, hogy mi ez a finom illat?

Ezen a videón bemutatjuk, hogyan készülnek a maszala füstölők valahol Dél-Indiában. Egy asszony naponta 6000 szál füstölőt tud megsodorni. Hihetetlen dolgokra képesek. Röviden: a meditáció nem a füstölő meggyújtásával kezdődik. 

Tovább olvasom

09 ápr

Gettómilliomos filmen és könyvben

A Gettómilliomos c. film fogalommá vált a filmrajongók és India szerelmesei között is. A 2008-ban bemutatott film tarolt a következő évben a világ legrangosabb díjkiosztóin: többszörös Oscar-díj, Golden Globe-díj, BAFTA-díj. Minden bizonnyal a Gettómilliomos egy örökzöld műként kerül be a filmtörténelembe. Lássuk, ki is áll valójában a film alaptörténete mögött?

Nobel-díj indiai filmekVikas Swarup neve nem ismeretlen, hiszen a híres Semmit és mindent c. regénye volt a Gettómilliomos alapja. Maga a könyv is több rangos díjat nyert, majd Danny Boyle brit rendező filmje világhírűvé tette.

Nemrégen kinevezték az indiai külügyminisztérium új szóvivőjét. Áprilistól Vikas Swarup tölti be ezt a tisztséget. Az író, filozófus és diplomata már több esetben szolgált külföldi nagykövetségeken, most hazája külügyi szóvivőjeként tevékenykedik

Itt pedig meg kell állni egy pillanatra: ugyanis a film több ponton is eltér a könyvtől. Mondhatnánk, ez megszokott dolog, hiszen két különböző művészeti ágról van szó. Ugyanakkor maga az író is kissé neheztelve ismerte el, hogy a regényen lényeges változtatás történt.

A szerződés aláírásakor a film képviselője megígérte neki, hogy tiszteletben fogják tartani „a regény lelkét”. Ő ezt a szokásos tisztességes módon értette, és jelentéktelen változtatásra gondolt. A valóságban azonban ugyancsak számottevően módosítottak egyes részeket, s ennek a mondanivalóban lényegbevágó következménye lett.

A könyv a 18 éves mumbai pincérfiú, Ram Mohammad Thomas történetét meséli el. A név jelképes, három vallást képvisel, mert árva gyerek, szülei ismeretlenek, s nem lehet tudni, milyen felekezethez tartozik.  A filmben a fiú egy teljesen muszlim nevet kapott: Jamal Malik lett. Boyle főhőse egy szegény szerencsétlen muzulmán, mellette a hinduk a rosszfiúk. Ebben az összefüggésben a hindu (nem muszlim!) vallási dalt éneklő megvakított koldusgyerekek is hátborzongató képet adnak a hinduizmusról.

Ugyanakkor a Nobel-békedíjas missziós nővér, Jeanne Devos, aki a siketek és vakok oktatására szakosodott, azt mondta, hogy az elmúlt évtizedek alatt, amikor szociális munkát végzett Mumbaiban soha nem találkozott ilyen tényleges helyzettel.

Tovább olvasom

08 ápr

Környezettudatosan: banánlevél árus Dél-Indiában

India megint csak elgondolkodtat. Banánlevél árusnál jártunk. Nehéz véleményt formálni. Ha India tovább fejlődik, lehet, hogy eltűnnek, a szívet melengető manufaktúrák, utcai üzemek, végső soron a banánlevél árusok is. 

Egy belső hang azt mondja, hogy a banánlevélen felszogált étel milliószor finomabb, mint a műanyag tányérra zúdított gyorséttermi étel. A banánlevél, magyarosítva talán összetűzdelt diólevél, szőlőlevél vagy fügelevél viszont megfizethetetlenül drága volna nyugaton. Ki érti ezt? Akkor most ki a gazdag és ki a szegény? 

Miközben a fennkölten egyszerű ember gondos figyelemmel pakolgatja és csomagolja a banánleveleket, a nyugati ember lefagy. Hogyan? Ilyen a 21. században? Ilyen körülmények között? Megalázóan és koszosan. 

Várjunk csak. A banánlevél egyszerhasználatos, semmilyen méreganyagot nem tartalmaz. eldobása után néhány hét múlva csodás minőségű komposzt lesz belőle. A műanyagtányér előállításához nagyon drága gép kell, ami rengeteg fémet tartalmaz. S az egyszer használatos műanyag, többszáz évig szennyezi a környezetet. Hacsak nem kerül újrahasznosításra, amihez megintcsak rengeteg energia szükséges. A műanyag gyártása során, valamint a műanyag és az élmiszer érintkezése soprán szervezetünkbe kerülő mérgekről mit sem szólva. 

Miért engedtük, hogy a műanyag gyártása gazdaságosabb legyen a természetes alapanyagokénál? 

A banánlevél árusról szóló kisfilmet Leveles Zoltán a Dél-India-i Mysoreban készítette 

Tovább olvasom

03 ápr

„Víz Nobel-díj”  az indiai Radzsendra Szinghnek, mert képes megmenteni a bolygót

Víz Nobel-díjként említik azt a magas rangú kitüntetést, amit az indiai aktivistának, Radzsendra Szinghnek nyújtottak át nemrégiben, elismerve ezzel áldozatos munkáját. A rangos Stockholmi Víz Díjat a nemzetközi vízügyi intézet (SIWI) egy ősi indiai esővízgyűjtő technika modern alkalmazásáért, egyszerű és hatékony esővíz tároló tartályok kialakításáért ítélte oda.

Nobel-díj hírességek környezetvédelem
Radzsendra Szingh, a "vízember" a The Gaurdian
szerint képes megmenteni a bolygót.

A bizottság kifejtette, hogy e módszerek megakadályozzák az árvizek kialakulását, felújítják a talaj és a folyók működését, ezáltal visszahozzák a terület élővilágát. Hangsúlyozták: ez az ősi technika olcsó, egyszerű, Radzsendra Szingh elképzeléseit világszerte követni kell.

Torgny Holmgren, az intézet igazgatója kijelentette: „Egy olyan világban, ahol évtizedeken belül súlyos víz-válság alakulhat ki, meg kell tanulnunk a víz megóvását. Mr. Singh egy reménysugár ebben.”

  • Bolygónk hatalmas mennyiségű vízkészletének több mint 97% -a sós, nem iható.
  • Minden évben közel két millió ember hal meg, mert hiányzik a biztonságos ivóvíz.
  • A mindössze 15 év múlva a fél világ lakossága vízhiányos területeken fog élni, ha nem történik változás.

„Ez a század a kizsákmányolás, a környezetszennyezés százada. Ezt megállítani, harcolni a vízért, ez életem célja.” – mondta Mr. Singh, aki az indiai Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa. Orvosi diplomáját az áyurvédikus gyógyászat és sebészet terén szerezte, majd hindu irodalmat tanult, később egy ideig egy kis faluban orvosként dolgozott. Itt szembesült a terület vízháztartásának problémájával.

India „víz embere”, Rajendra Singh ettől kezdve a víz megóvásának szentelte életét. Módszerével az esős évszak alatt úgy tudnak vizet tartalékolni, hogy azt később fel lehet használni emberi vagy állati fogyasztásra egész évben.

A Gangesz folyó védelmében alakított egy külön csoportot, mely többek között a vízszennyezést vizsgálta, ezáltal biztosították a hatékony ellenőrzést, s ha kellett, tiltakoztak a kormány hanyagsága ellen.

2008-ban, a The Guardian őt is beválasztotta abba a szűk körbe, melynek hangzatos címe: „50 ember, aki képes megmenteni a bolygót".

Tovább olvasom

01 ápr

Narendra Modi, India miniszterelnöke himalájai jógiként zarándokolt

Valaki egyszerűen korunk Mátyás királyának, vagy a mai Gandhinak gondolja. A világ is figyel rá. Egyszer utcát söpör, máskor kiderül róla, hogy himalájai jógiként élt fiatal korában, aztán pedig Barack Obamával beszélgetve nézi végig a Köztársaság Napi ünnepséget Delhiben. Súlyos társadalmi feladatokat megoldását várják tőle. De vajon mi áll a háttérben és mire számíthatunk?

jóga hírességek utazás„Ha egy olyan személy a vezető, aki fiatalon a lelki élet önfegyelmét gyakorolta, akkor az további előrelépést jelent hazánk számára.”

 „Biztos vagyok benne, hogy Shrí Narendra Modi a helyes irányba fogja vezetni az országot.”

„Remélem, sokáig irányítani tudja India és az indiaiak sorsát a béke és a jólét útján.” – ilyen és ehhez hasonló kommentek kísérték azokat a fotókat, melyek az indiai miniszterelnökről fiatalkorában készültek. Miután felkerült a világhálóra minden olvasó számára egyértelművé vált, hogy Mr. Modi ifjúkorában úgy élt, mint egy szádhu, egy szent, aki a Himalájába zarándokolt és a Gangesz partján meditált.

jóga hírességek utazásA Narendra Modi által is naponta olvasott Bhagavad-gita híres verse (4.2.) szerint az igazi vezetők szent királyként (rádzsa-risi) tevékenykednek, és megértve a lelki tudást valóban a társadalom javáért dolgoznak.

Most sokan úgy gondolják, hogy a modern India újra közelebb kerül a méltán híres védikus társadalom irányadó alapelveihez.

jóga hírességek utazás

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon