14 márc

Vegetáriánus hajóskapitány a Föld körül

Conrad Colman, a Vendée Globe vitorlásverseny egyik résztvevője Odüsszeuszhoz hasonlóan több nehézséggel is szembenézett tengeri útja során. Februárban szerte a világon sokan figyeltek az új-zélandi hajó kapitányára. Nemcsak azért, mert kevesebb, mint 800 mérföldre a cél előtt elvesztette árbócát, hanem mert ő volt az egyetlen, aki végig zöld energiát használt. Sőt azért is a figyelem középpontjába került, mert bár élelmiszerkészlete szinte teljesen elfogyott, szigorúan vegetáriánus, aki nem halászott.

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás

Fa Nándor hajója, a Spirit of Hungary

Tíz nemzet képviseletében indultak el a hajók tavaly októberben, a Vendée Globe egyszemélyes földkerülő vitorlásversenyen. Ezt 1989 óta rendezik meg, és óriási emberi teljesítménynek tartják. Ez a körülbelül 3 hónapra tervezett utazás az egyik legrangosabb nemzetközi mérkőzés.

Megállók nélkül kell megkerülni a Földet, érthető hát, hogy világszerte óriási érdeklődés övezi. Magyarországot a már világhírnevet kiérdemelt Fa Nándor képviselte, aki Spirit of Hungary nevű hajójával a 29 induló közül nyolcadikként ért célba. Nem ez volt az első útja, de befejezte a versenyzést, bejelentette visszavonulását.

Korábban Conrad Colman egy másik világversenyen, a Barcelona World Race-en a társa volt, baráti szálak fűzik őket össze.

Természetes energia 

Colman modern számítógépes technikával felszerelt versenyhajója 9 tonna (7 autó), felülete 480 nm (5 teniszpálya), árbóca 28 méter (mint egy 9 emeletes épület). A fiatal hajós célja az volt, hogy fosszilis tüzelőanyag kibocsátása nélkül tegye meg a kijelölt távot. Miért lenne szükség motorra egy vitorlásversenyen? A mai versenyjachtoknak sok erő kell, nem csak a robotpilótához.

Ez utóbbi is elengedhetetlen, ha valaki egyedül hajózik. Elektromos áram kell a kommunikációhoz, a meteorológiai adatok letöltéséhez szükséges eszközökhöz. A kapcsolattartás miatt is nélkülözhetetlen, hogy megszerezzék a legjobb sebesség eléréséhez szükséges adatokat, jelentéseket küldjenek a szponzoroknak és a verseny ellenőreinek.

Az új-zélandi tengerész Foresight Natural Energy nevű hajóját magyarul talán így lehetne nevezni: Gondoskodás, természetes energia. Energiarendszerét napelemek és egy elektromos motor adja, mely úgy is működik, mint egy generátor.

Amikor a hajó mozog a propeller forgása villamos energiát termel, melyet kilenc elem tárol. Ezek akár 1 hétig is biztosítják a kellő ellátást, tiszta zöld energiával haladhat a hajó akkor is, ha nem süt a Nap. Colman még a verseny előtt kijelentette: nem az első helyért indul, csupán keres valami egyedi kifejezésmódot, amely tükrözi a filozófiáját.

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás

Mai Odüsszeusz 

A 33 éves Conrad Colman már több hasonló világversenyen is részt vett. A 2011-12 Global Ocean Race győzteseként már bejegyezték a nevét a hajós legendák közé. A mostani útján több baleset is érte, de még az a súlyos gond sem hátráltatta meg, amely még a verseny folytatását is kétségbe vonta.

Kevesebb, mint 800 mérföldre a cél előtt, a portugál partoknál kitört az árbóca. Sokan azt jósolták, nincs sok esélye, hogy segédrudazatot építsen, és tovább haladjon a cél felé.

Ráadásul akkor épp viharos erejű szél fújt a francia partok felől. Tévedtek. Colman nem vontatta be hajóját egy közeli kikötőbe, hanem nagy nehezen az eltört árbóc maradványából készített egy pótalkatrészt szükségvitorlával, és állhatatosan továbbhaladt. A hajó sebessége pont a célegyenes közelében csupán a normál tempó töredéke lett.

 

Ez volt az első Vendée Globe-ja, és őt tartották a legnagyobb figyelmet kiérdemlő egyéniségnek. Rengeteg beszámolót és képet küldött a versenyközpontba, nagy népszerűségre tett szert azért is, mert egyedülálló módon, elsőként filmezte a hajóját drónnal kívülről is.

200 mérföldre a céltól Homéroszt idézte, az Odüsszeia ötödik énekét:

„Ám még így is vágyva kívánom minden időben otthonomat s hazatértem napját látni, elérni.

…mert már jó sokat eltűrtem, s küszködtem elégszer tengeren…” (Devecseri Gábor fordítása)

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás
A csíráztatott magvak milliószor többet érnek akármelyik vitaminkapszulánál. Pláne a tengeren. Természetes, finom és azonnal erőt adott Conrad Colman szervezetének.

110 nap hajózás 

Az új-zélandi Conrad Colman vegetariánus, a „tenger gyümölcseit” sem fogyasztja. A nem várt baleset miatt meghosszabbodott az útja, és szinte minden élelmiszere elfogyott, ennek ellenére sem halászott. Korábban így nyilatkozott:

„A céloknak tükröznie kell a filozófiámat. Új-Zélandon felnövekedve tudatában voltam az ózonréteg sérülésének. Már amikor kicsi voltam, anyukámmal mindig tisztogattuk a tengerpartot. Még mindig csinálom. És mindig gondolok az ökológiai lábnyomra. Azzal még nem vagyok különleges, mert vegetáriánus lettem, mert törődöm az aranyos báránnyal, de igenis jobban aggódom az élelmiszer-termelés és a fogyasztás globális láncolatának hatása miatt. A vállalkozásaim tükrözik az eszményeimet.”

 

Colman hajója túl lassú volt, a villanymotor nem tudott elegendő mennyiségű energiát generálni. A bátor hajóskapitány a szárazföldi csapatának küldött jelentésben viccesen megjegyezte:

„Még mindig remélem, hogy be tudom fejezni a versenyt, 0 fosszilis energia kibocsátással, de ez azt jelenti, hogy a hajóm egy elektromos diétán van, amely oly puritán, mint az én étrendem!”

110 nap hajózás után érkezett meg, méghozzá nem is utolsónak! Boldogan fényképezkedett kezében egy nagy tál finom vegetáriánus étellel. Első beszédében ismét a természetes energia fontosságát emelte ki. Többek között azt mondta:

Azt hiszem, meg kell változtatni az életünket. Mivel a politika és az ipar irányítja, tartok tőle, hogy erre nincs meg a politikai akarat. Ezért az egyéneket kell motiválni a változásra. Ezért akartam megragadni ezt a lehetőséget.”

Sokan ünneplik most ezt a lankadatlan, különleges hajóst, akinek fontos a környezetvédelem és az erőszakmentes táplálkozás is. Aki példás akaraterőről és emberi kitartásról tett tanúbizonyságot.

Kapcsolódó cikkek

India a szélenergia piac egyik legfontosabb szereplője

India a világ legnagyobb zöldenergia gyártója lesz

Állatvédelem: szeret, nem szeret?

Tovább olvasom

11 márc

Véleménynyilvánítás szabadsága a mediaimperializmus világában

Az Internetes Szabad Véleménynyilvánítás Nemzetközi Napja március 12-e, melyet az UNESCO is támogat. Május elején pedig világszerte megemlékeznek a Nemzetközi sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás jogáról. A véleménynyilvánítás szabadsága örök kérdés.

filozófia kultúra társadalom
Meditáció a véleménnyilvánítás szabadságáról az Internetes Szabad Véleménynyilvánítás Nemzetközi Napja alkalmából

A 21. század elejére már kialakult a médiaimperializmus fogalma, mely modern szó ugyan, mégsem új dolgot takar. Csupán a gyarmatosító politika modern megnyilvánulása. Régen is működött, mégpedig ugyanúgy a fejlődés aranypapírjába csomagolva. Mindig időszerű, de napjainkban talán még fontosabb arról beszélni, hogy a fejlődés elsősorban belső ügy. A véleménynyilvánítás szabadsága nemcsak szóban érvényesülhet, hanem tetteinkben is. Vajon a média napi szinten befolyásolja életünket? 

A véleménynyilvánítás szabadságának története


Az alapjogoknak nincs hosszú időkre visszanyúló történelme. A 18. század második felében találkozhatunk először olyan jellegű javaslatokkal Európában és az Egyesült Államokban, amelyek a vélemény-, a sajtó-, a szólás-, és később majd az információszabadságot említik.

filozófia kultúra társadalom


Ezzel szemben a cenzúrának ugyancsak nagy múltja van.
A véleménynyilvánítás szabadságának írásos emlékeit először a virginiai alkotmány alapjogi kódexében találjuk (1776), majd 1791 végén az Egyesült Államok Alkotmánya határozottan kimondja, hogy „nem csorbítja a szólás- vagy sajtószabadságot”.


Európában a francia forradalomkor Mirabeau nyilatkozata mondta ki elsőként a szólás- és sajtószabadságot. „Gondolatainak és véleményének szabad kinyilvánítása az ember egyik legbecsesebb joga. Így tehát minden polgár szabadon nyilatkozhat szóban, írásban, nyomtatásban; de törvényben megállapított minden esetben felelős azért, ha visszaél a szabadsággal.” Az ENSZ is elfogadta azt a törvényt, hogy nézetei miatt senki sem zaklatható, ha tiszteletben tartja mások jogait, és nem sérti meg az állambiztonságot, a közrendet valamint a közerkölcsöt. 

A magyar alkotmány szerinti véleménynyilvánítás szabadsága 


A magyar alkotmány 61. § (1) bekezdése szerint:

„A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra.”

Ide kapcsolódik a lelkiismereti és vallásszabadság is. Véleménynyilvánítás lehet az is, ha valaki nem szól semmit, a hallgatásával jelzi egyetértését vagy elutasítását. Bár már Petőfi és Táncsics a szabad sajtóért küzdött, nem is olyan régen még hazánkban rendszeresen ment könyv a zúzdába.

Antidemokratikus országban a rendszer elleni véleményt megfogalmazó alkotók is odakerülhettek... A véleménynyilvánítás jogának megtagadása finomabb formákat is ölthet. Például a kádári kultúrpolitika több művet is egyszerűen csak indexre tett, a tiltott köteteket feketelistázta, és az OSZK Zárolt Kiadványok Tárában porosodhattak. Az már más kérdés, hogy a rendszerváltás után rögtön központi helyre, a legnépszerűbb kötetek polcára kerültek.

A média manipulációi, a történelem bemutatása a politika változása szerint mindig a tömeget veszik célba, s ugyancsak észnél kell lennie annak, aki nem akar ennek hatása alá kerülni.


Ugyanakkor mindig több kérdést felvet a sajtószabadság joga is. Bár törvényileg tilos a közösség elleni izgatás, és a véleménynyilvánítás szabadsága nem irányulhat semmilyen nemzet, etnikum vagy vallási közösség megsértésére, a gyakorlat mást mutat. Manapság a liberális szellem megengedi, hogy bárki hangot adjon akár ostoba vagy diszkriminatív nézeteinek is, kezdve a vallás elleni felszólalásoktól a blogok sokszor alpári kommentjéig.

 
Média, hatalom


„Három rend van jelen a parlamentben, de ott fönn, a Tudósítók Galériáján foglal helyet a Negyedik Rend, mely mindnyájuknál fontosabb”

– írta a 18. század vége felé Edmund Burke a klérusra, a nemességre és a polgárságra utalva. Az ír filozófus és államférfi már akkor megsejtette, hogy a sajtó a többi hatalmi tényezőnél is fontosabb szerepet játszhat.

filozófia kultúra társadalom


1794. május 28-án ezt mondta:

„Van azonban egy törvény mindenki számára, nevezetesen az, mely minden jogot irányít, a Teremtő törvénye, mely egyben az emberiség, az igazságosság, a méltányosság – a természet és a nemzetek törvénye.”

Jó esetben a sajtó feladata a polgárok hiteles, elfogultságtól mentes, tényszerű tájékoztatása. De a mai pénzügyi és politikai érdekcsoportok akkora befolyással bírnak, hogy a média irányítóivá válhatnak, így pedig roppant egyszerű az embereket befolyásolni. Főleg a gyerekeket. Ők a legkiszolgáltatottabbak. Ez egy fontos téma, ami külön fejtegetést érdemel. Egy médiabirodalomhoz saját tévécsatornák, rádióállomások, könyv- és lapkiadók tartoznak. Vajon milyen információkat fog továbbítani vagy elhallgatni?


Csupán a gyarmatosító politika modern megnyilvánulása, amikor a hatalmi gépezet olyan színben tüntette fel a leigázott népeket, hogy alátámassza a hatalom megszerzésének szükségszerűségét, sőt igazolja saját pozitív szerepét. Ennek érdekében még a gyarmatosított nép kulturális örökségét is felhasználta, mégpedig úgy, hogy az általa tolmácsolt „eredeti” művek azt a szellemiséget tükrözzék, amit propagálni akart. Ezek a fordítások ferdítések lettek, és sok esetben csupán kiragadott részleteket tartalmaztak. A gyarmatosítás nem csak egyik ország a másik ellen játéka, ha a hagyományok, a kulturális örökség háttérbe kerül, vagy egy felhígított, sőt maradinak titulált változata a „trendi”, ráadásul egy uniformizált „kultúra” kerül a helyére, akkor a szellemi gyarmatosítás alanyaivá válhatunk. 

A globalizáció miatt ma a média hatalmas tömegekhez szól, és ha napi szinten ismétli egyforma típusú, egyazon irányba mutató információit, akkor jó eséllyel könyvelheti el a sikert, céljának megfelelően befolyásolhatja a közvéleményt. Dr. Bajomi-Lázár Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára, médiakutató, Média, hatalom című cikkében olvashattuk:

„A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola 1995-ben készült, publikálatlan felmérése szerint a felnövő generációk egyes csoportjainak jövőképe az amerikai sorozatok eszményeiből táplálkozik. A 10-14 éves alföldi tanyasi gyerekek például úgy szeretnék látni felnőttkori önmagukat, hogy majd az úszómedencéjük partján a napernyő árnyékában kortyolgatják koktéljukat.”

Már több mint 20 évvel ezelőtt ilyen szomorú tapasztalat birtokában voltunk, s azóta felnőtt egy generáció. Elgondolkodtató…

 
Hol keressük a véleménynyilvánítás szabadságát? 


Manapság azt tapasztalhatjuk, hogy a sajtó, a média még a függetlenség látszatára sem ad, csak azt lehet tudni, hogy jobb vagy baloldali beállítottságú-e. Ki vagyunk szolgáltatva? Egyazon dologról ellentmondó információk sokasága lát napvilágot. Hogyan tájékozódjunk?


Körmendy Zsuzsanna: Mégsem hatalom a média? című cikkében (Magyar Nemzet 2016. 11. 12.) ugyancsak érdekes szempontot fejteget:


„Két roppant fontos rétegre a média nem tud igazán hatni. Az egyik a kevesek: a nagyon felkészült, sokféleképpen és sokfelől tájékozódó, saját fejével gondolkodó értelmiségi elit. A másik csoport: a médiának soha hitelt nem adó sokak. Ők a kevésnél is kevesebbet olvasó, alig tévéző, főleg az agráriumból, és sosem segélyekből élő, elég nagyszámú réteg. Róluk keveset tudnak a szociológusok, viselkedésüket vizsgálják, de nehezen tudják bemérni.”

Összegzés


Nem a szupermodern technika pusztítása a legnagyobb veszély, inkább az, ha a profitszerzés elemésztő mohósága az örök emberi értékek elé kerül. Mi a megoldás?

"Aki a médiát, a képeket irányítja, az a kultúrát irányítja" – vélekedett Allen Ginsberg.

Nagyon fontos dolgot mondott ki: a kultúrát, vagyis csupán egy külső közeget irányít. Ha nem akarjuk, az elménkre nem tud hatást gyakorolni. Ha tudatosak vagyunk arról, kik vagyunk, mi az emberi élet célja, akkor nincs olyan hatalom, ami befolyásolhatna bennünket. Van-e világképünk? Vannak-e olyan eszményeink, melyek teljesen kielégítik az erőszakmentes kommunikáció, a minden élőlény tiszteletén alapuló egymás mellett élés elveit? 

Hálás téma szidni a médiát, bűnbakot látni benne. Az óind filozófia felhívja a figyelmet, hogy soha ne a külső dolgokat kritizáljuk, mert a változás lehetősége bennünk van. Lehet igaz tudást, valódi információt szerezni, tájékozódni, ha valaki akar. Az ember szabadon választhat, nem kell tv-t venni, vagy ki is lehet kapcsolni, nem kell mindent elhinni, csak azért mert a média ezerrel nyomja.

Az internet lehet jó is, meg halálos is, tőlünk függ. A XX. század embere nyerő helyzetben van, ha szólásszabadsága nem csak a beszédére vonatkozik, hanem arra is, hogy milyen információt keres, és hol keresi azt.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

02 márc

Arany János születésének 200. évfordulóján 

Nem csupán nevében Arany… Európai kultúrájú személyiség, és egyben a magyar nyelv egyik legcsodálatosabb varázslója volt. Melankolikus lélek, mint minden befelé forduló, önmagával is viaskodó ember. Öregkori rezignációja mégsem fáradt beletörődéssé, hanem szelíd bölcsességgé alakult.

hírességek reinkarnáció érdekes kultúra filozófia

Honnan és hová? című verse az élet legfontosabb kérdését teszi fel. Ha megvan a cél, minden más annak alárendeltjévé válik. Vajon ma tisztán látjuk életünk végcélját? Arany e versben nemcsak a materializmus ellen szólal fel csodálatos költői formában, de még a lélekvándorlást is megemlíti. Tisztelegjünk hazánk e nagy fia előtt!

ARANY JÁNOS: Honnan és hová?

   Mily rövid az élet!… 
Mint hullócsillag futása, 
Mely földünk körébe jutva, 
Lángra gyúl, és tűz-barázdát 
Írva elszalad, gyorsabban, 
Mint egyet pillantanál. 
Útja honnan jött? hová visz?… 
Míg sötét volt, s ujra az lesz, 
A világ-ür végtelenjén 
Hol bolyongott? és hová fog?… 
Ki tudná megmondani! 
   Míg tündöklött, addig élt.

   S honnan jössz te, lélek… 
Mely csak e föld gőz-körében 
Vetve lángot, addig fénylel, 
Amig éppen áthaladsz; 
Bölcsőd és sirod homály. 
Akkor lobbanál-e föl csak 
Az állatban, s véle múlsz el?… 
Vagy jövél a végtelenből 
Ismeretlen, hosszu pályán, 
S visszatérsz azon megint?… 
Oh, ha nem volt, és ha nincs 
E parányi csillogáson 
Innen és túl folytatás: 
   Mily rövid az élet! –

   Megfelelsz te, lélek. 
Volt idő, mikor tagadták 
A futamló csillagot: 
Semmi az, csak földi pára, 
Lobban, és fut, és el-ég. 
Most a szellemet tagadják: 
Semmi az, csupán anyag, 
Agyvelő, vér és ideg 
Összhatása, mely azonnal 
Véget ér, ha szétbomol 
Agyvelő, vér és ideg. 
Az anyag a halhatatlan: 
Fűben-fában újra éled, 
Összetársul, meg elszéled 
Mindörökké, szakadatlan; 
Hanem e feltámadást 
A szellem nem éri meg: 
Ez üres hang, nincs sehol, 
Puszta réme ferde agynak, 
Mílyet századok ránk hagynak – 
   S csak zavarja a tudást.
   Oh, ti, akik jobb felemnek 
Már e földön mély sírt ástok: 
Oly bizonyos hát tudástok, 
Hogy helye sincs védelemnek? 
Nem mond ellen az a szellem; 
Mely kutat, hogy támaszt leljen 
Megtagadni önmagát? 
S nem rettegné, ha meglelte 
– Mit tudása így teremte – 
Azt az örök éjszakát?… 
Ah, jobb volna kissé várni, 
Nehogy úgy találjon járni 
Az a híres tudomány, 
Mint ama gyors fénnyel jára, 
Mit csillagnak vélt a golyhó, 
Ő azt mondá: csak gyúlt pára: 
S ím, ma áll, hogy égi bolygó – 
   Mi lehet még ezután?

   Ami annyi szívbe oltva 
Élt világ kezdete olta; 
Mit remélt a hindu, párz; 
Amért lángolt annyi oltár, 
Zengett Szíonon a zsoltár: 
Hogy nem addig tart az élet 
Míg alant a testbe' jársz; 
Hanem egykor újra éled, 
S költözzék bár fűbe, fába 
Vagy keresztül állaton: 
Lesz idő, hogy visszatérhet 
Régi nemes alakjába, 
Megtisztúlva, szabadon; 
Vagy a „boldogok szigetjén”, 
Mint hivé a boldog hellén, 
Vagy az üdvezűltek helyén, 
Mint reméli keresztyény, 
Lesz dicsőbb folytatása: 
Én ezt meg nem tagadom. –

   Mit hisz a tudós? ő lássa, 
Földi pályám' ami nézi: 
Annak immár vége lesz, 
Vissza senki nem idézi; – 
   S rövid foglalatja ez:

Mély homályban, éjfél tájban, 
Kis fény is ha nagynak tetszik, 
Hogy a föld körén bolyongtam: 
Egy barázdát én is vontam. 
Az emberek ráveték 
Pillantásukat egy percig, – 
S egy tudós tán megfigyelt 
És lapjára, sok száz jelhez 
– Ahogy csillagfutást felvesz – 
Könnyed, vékony karcolással 
Rólam is tőn némi jelt, 
Mire reggel ő sem ismer; 
S összevéti annyi mással 
A jövendő nemzedék, 
Mely se kérdi tán, se tudja, 
Nem is igen lesz rá gondja: 
Hogy itt éltem, s a tömegben 
   Én is lantot pengeték.

1877. júl. 14.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

25 feb

Télbúcsúztató szokások és a busójárás

Több nemzet hagyományaiban is valamilyen formában megtalálhatók a tavaszköszöntő és a télbúcsúztató szokások. Nálunk a busójárás a leghíresebb karnevál. Egyik fontos eleme a tűz. Több országban is régi tradíció az álarcos felvonulás, vagy tűzre vetni a rosszat jelképező szalmabábút. Úgy tartják, ezzel az önmagukban rejlő negatívumtól is búcsút veszünk. A tél végén érdemes egy izgalmas kirándulást tenni, megnézni néhány ország télbúcsúztató hagyományait. 

kultúra tradíció társadalom ünnepek

A télbúcsúztató szokások kaleidoszkópja színesen kavargó képeket mutat. Az emberiség egy nagy család, és gyermekei minden földrészen szeretnek játszani, ünnepelni. Hagyományaik hasonlóak. A nagyvilágban számos helyen megünneplik a tavasz eljövetelét. Az ember – bár ottléte alatt örült a télnek – az év elején elbúcsúzik a hidegtől. A spirituális ember köszönti a mindig megújuló Földanyát, és jó alkalmat talál arra is, hogy fesztivált rendezzen a Jó győzelmének. De azt sem felejti el, hogy a belső rossz tulajdonságok legyőzése az igazi siker.

A busójárás története


Nincs történelmi alapja, mégis lelkesítő. A monda szerint a Mohácson és környékén élő sokácok, a katolikus délszlávok ijesztő álarcokat tettek magukra, maskarába öltöztek, és hatalmas zajt csapva keltek át a Dunán. Nagy rémületet keltettek, és kizavarták a törököket a városból. Ennek emlékére rendezik meg februárban a rémisztő maszkos felvonulást, melyre több ezer ember érkezik a kisvárosba. 

 A busójárás UNESCO világörökség 


A mohácsi busójárás 2012 óta hungarikumnak számít. 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. egy évvel korábban pedig az indiai Rámlila került a szellemi értékek világörökség listájára. Mi kapcsolja őket össze?

kultúra tradíció társadalom ünnepek

A busójárás hetében kerül sor a kiszebáb égetésre, mely a Rossz elűzését jelenti. Az indiai Dussehra ünnep szintén erről szól: Rávanának, a Rámájana eposz Főgonoszának bábuja a lángok martaléka lesz, így minden évben diadalmaskodik a jó a rossz fölött.

A busójárás farsang?


Magyarországon a mohácsi busójárásnak nagy vonzereje van. A farsang a maskarás felvonulások, vidám mulatságok ideje, de alapvetően a tél búcsúztatásának változatos hagyományaira épül. A leghíresebb a riói, valamint a velencei karnevál. Velencében bíróság előtt a városban történt minden rosszért elítélik, majd tűzre vetik a szalmabábút. Bővebben: Fények ünnepe, velencei és rioi karnevál


A január elején kezdődő farsangi időszak vége a „farsang farká”-nak nevezett 3 nap, mely farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott. A busójárás február végi, több napos ünnep. A busók hol csoportokat alkotnak, hol egyedül csatlakoznak a felvonuláshoz. A télbúcsúztató program része a főtéren máglyára helyezett koporsó elégetése, mely a telet jelképezi. A tűz körültáncolásával búcsúznak a hidegtől, és üdvözlik a hamarosan beköszöntő tavaszt.

Milyen a busó jelmez és a busó álarc?


Ha nem egy farsangi felvonulás lenne, akkor a szörnyű, ördögpofájú szörnyeket látva fejvesztve menekülnénk előlük. A maszkot fűzfából faragják. Vannak olyanok, melyeket neves népművész készít, azok nemcsak egyediek, de drágák is. A jellegzetes busó ruha tartozéka: bocskor, csizma, fehér vászongatya és a bundájával kifordított birkabőr. Ezt derékban kötéllel vagy lánccal kötik össze. Az övre hatalmas kolompokat aggatnak, mellyel óriási hangzavart tudnak csinálni. Némelyeknél kereplő vagy fakürt és buzogány van. A rémisztő alakok mellet már egyre több szép lányt látni, akik gyönyörű sokác népviseletben sétálnak. A „Szépség és a szörnyeteg” magyar változatának is mondhatnánk.

Télbúcsúztató népszokások

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Orosz: Február vége a Maslenitsa hagyomány vígassága Oroszországban. Gyakran laza fordítással „palacsinta hét”-nek is nevezik, a tányérokon tornyosuló finom édesség miatt. Az utolsó napja a legérdekesebb, a tél kitömött figurájának ünnepélyes elégetése. Énekelnek, táncolnak, a mulatság egyesíti a nagy orosz ortodox szertartást egy sokkal régebbi ünnepnappal.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Bolgár: Január végén kerül sor a busójáráshoz nagyban hasonló ünnepre a Szófiától 30 km-re fekvő Pernik városában. A Surva Nemzetközi Fesztivál szintén álarcos felvonulás. A fából vagy textilből, számtalan gyöngy felhasználásával készült álarcok félelmetesek vagy színpompásak. A maszkok sok esetben szimbolikus jelentésűek, némelyik kétarcú, a boldogság és boldogtalanság ellentétpárjára utal. A dekoráció színei: a leggyakrabban használt vörös, ami a termékenységet, az újjáéledő természetet, a nap és a tűz erejét jelképezi, a fekete jelöli a Földanyát, a fehér a víz és a fény jelképe. A különleges mágikus táncok, a kolompok a gonosz szellemeket hivatottak elriasztani. 

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Svájci: Tschäggättä az ünnep neve. Íratlan szabály, hogy csak nőtlen férfiak öltik fel az ijesztő maskarát. Fából készült pálcával és feldobott korommal (ma már inkább konfettivel) ijesztgetik a gyanútlan áldozatokat. Azt mondják, a résztvevők kiengedik a mindennapi stressz fáradtságát, s ez egy kifejezés, egyfajta lázadás. Régi hagyomány elijeszteni a tél szellemeit. Tschäggättä legendája szerint egy már nem létező település vad emberei, a tolvajok ijesztő jelmezekbe öltöztek, hogy félelmet keltve könnyebben lophassanak.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Francia: Menton város Citromfesztiválja a francia Riviérán szintén februárban van. A tél végének ünneplése. Két hétig a város központjában levő Biovès kertet nagy szobrok és figurák töltik meg, minden citrusfélékből van. Kijelölik az év témáját, például Verne Gyula egyik regényhősét, de a lényeg, hogy mindennek citromból és narancsból kell készülnie.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Spanyol: Minden év január első vasárnapján rendezik meg Silió faluban a Vijanerát. Az erdők és Silió utcái tele vannak hagyományokat idéző, legendás alakokkal, mitológiai lényekkel. Az emberalakok átalakulnak tiszta természetté. A legismertebb karakterek fekete álarcot viselnek, nehéz, nagyhangú harangokat hordanak, hogy kivédjék a gonosz szellemeket. Itt is megünneplik a jó győzelmét a gonosz felett. A falusiak különböző maszkokat, állati bőröket és élénk színű ruházatot hordanak. Az egésznek a természetkultusz és a szimbolizmus érdekes összetettsége adja meg különös varázsát.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Amerikai: Santa Fe fiesztáján egy hatalmas alak magasodik mogorván az emberek ezrei fölé, kísérteties fehér muszlin köntöse csapkod körülötte. A Zozobra egy óriás marionett bábú, amit elégetnek, ezzel elpusztítják az előző év gondjait, bajait. A spanyol szó jelentése: fájdalom és kétségbeesés. Ahogy a báb neve sugallja, ő testesíti meg a sötétséget és a szomorúságot. A fesztivált megelőző hetekben több ezer ember névtelenül egy kis cédulára saját kezűleg felírja problémáit, fájdalmát, és a városszerte felállított dobozokba dobja. Még a városi rendőrség is betesz számtalan jelentést felaprított formában, de esküvői ruhák, jelzálog papírok, végkielégítés közlemények és orvosi látleletek is kerülnek ide. A fesztiválon a dobozok Zozobra lába előtt elégnek.


A magyar kiszebáb égetésekor is ez történik: a bajokkal teleírt papírdarabokat rárakják a bábura. Indiában is van ilyen szokás: a gondokat, amiktől meg akar valaki szabadulni, egy papírra írja, és bedobja a folyó hullámai közé, hogy az messze elvigye tőle.


Észak-Wisconsinban a szóvivő, az ünnep királya előrelép egy tekerccsel. Bejelenti, eljött az ideje, hogy a kukorica király visszatérjen hazájába. A sötét időnek vége, jön az újjászületés. Toronymagas láng ég, amit körbe táncolnak. A dobpergés gyorsítja a ritmust. Énekelnek, kiabálnak, üdvözlik a mágikus tűz rituálét.  

 Szalmabábégetés Indiában 


A hindu Dussehra fesztivál októberi ünnep, itt a 10 fejű démonkirály, Rávana bábuját vagy képmását égetik el. A Rámájana negatív főhőse ő, aki a rossz jelképeként Indiában a megtestesül Gonosz.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Ennek az ünnepségnek már a 15. századi Vijayanagar királyok korától van nyoma. Maga a szó jelentése: Dasanan-ravan, Rávana veresége. A kivilágított feldíszített városokban országszerte templomi menet, színdarabok, fáklyás felvonulások láthatók. A Dussehra munkaszüneti nap. A barátok és a családok összejönnek, ajándékokat és édességet cserélnek. Híres művészek lépnek fel, és megelevenedik a hősi eposz, a Rámájana. Dél-Indiában még a házakat is feldíszítik a Rámlila szereplőinek kis szobraival. Ezt követi a díváli, a fények örömnapja, Ráma herceg, a tökéletes király hazatérése, mely egyben azt is jelenti, hogy minden rossznak vége szakadt.

Külső és belső fény


Vajon miért népszerű oly sok helyen a jelmezes alakoskodás? Mert bűnbakot lehet találni, és elégetni? Mert el lehet bújni egy felvett szerep mögé? Sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy a mindennapok is hasonlóan telnek, és ők valójában nem azok, akiknek gondolják magukat. Mint ahogy a karneválon sem vicsorgó szörnyetegek, csupán egy játék szereplői. Talán az is kiderül, hogy a rossz csak az elmében van. A maszk levételekor szembe kell nézni a valósággal már a következő napon. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

17 feb

A riksa a városnézés jövője?

Tavaly februárban indult útjára egy indiai, napenergiával működő tuk-tuk, és szeptemberben ért Londonba. Elérte célját, a média figyelme ráterelődött az ökobarát közlekedési eszközökre. Ha a riksa szót meghalljuk, többnyire Japán, India vagy Kína jut eszünkbe, pedig ma már hazánkban is több helyen láthatjuk az utcai közlekedésben.

Akkor, amikor a klímaváltozás és az üzemanyag-kérdés jókora probléma, komolyan el kellene gondolkodni a környezetbarát megoldásokon. Nem azért, mert a városnézés sokkal kényelmesebb, sőt romantikusabb riksával, hanem a Földanya védelme érdekében.

Napenergiával működő tuk-tuk? Bio riksa!


Naveen Rabelli villamosmérnök saját maga építette azt a napenergiával működő tuk-tukot, mely több mint 14.000 km-t tett meg. Két kontinenst szelt át, 10 országon ment keresztül, hazánkon is, mindezt károsanyag kibocsátása nélkül. A 35 éves indiai fiatalember a szanszkrit Tejas nevet adta autójának, jelentése: ragyogás. Célja, hogy a világ egy jobb hely legyen – környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag egyaránt.

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés

Egy Piaggio Ape dízel üzemű autóriksát alakított át több éves munkával. A járműben volt egy ágy, egy napelemes tűzhely, egy utas ülés és egy mini hűtőszekrény az élelmiszerek számára. Megkérdezték tőle: Mi volt utazásának legnagyobb tanulsága? Így válaszolt:

„A kultúrák és emberek megismerése. Eleinte aggódtam, kikkel találkozom, és hogyan reagálnak rám. Azonban hamarosan rájöttem, hogy legbelül mindenki hasonló.”

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés

Riksa a fenntartható világ érdekében


Változik a világ, ma már nem csak Indiában, sok nyugati nagyvárosban is találkozhatunk riksával. Nem lehet eléggé kihangsúlyozni legfontosabb tulajdonságát: környezetbarát szállítóeszköz. Károsanyag-kibocsátás nélkül, kényelmes tempóban is közlekedhet az ember, ráadásul oda is eljuthat, ahova autóval tilos behajtani. A riksa háromkerekű bicikli, elől ül a „sofőr” – egy kerékpározni tudó, a kreszt jól ismerő ember. Utasai kényelmesen nézelődhetnek. 

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés


Ma már Keszthelyen, Budapesten, Pécsett is működik riksa. Személyre szabott programokat lehet tervezni, és az idősebbek vagy mozgássérültek számára is lehetővé tenni olyan túrákat, melyek egyébként elérhetetlenek számukra. A riksa dekorációként is egy érdekes színfoltja lehet bármely városnak. 

Rickshaw Budapest 


A riksa taxi a külföldi nagyvárosokban PediCab vagy Rickshaw néven ismert. Ma már magyar Pedicab riksa-cég is van. A kifejezés a latin pedi, láb és az angol cab, taxi szavakból állt össze. Bár rikshaw Budapesten még nem bérelhető, európai nagyvárosokban már lehet, ami ugyancsak megkönnyíti a családi programokat.

Riksa taxi 

A magyar ÖkoCab Riksa Taxi kedvező áron kínál különféle városnéző programokat, de a riksa bérlete sem elérhetetlen árszabású. Nyitott illetve zárt utastere lehetővé teszi, hogy még esős időben is választható közlekedési eszköz legyen. Természetesen nem távolsági járat, de nagyszerűen alkalmazható kis táv megtételére és belvárosi közlekedésre.
 

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés


 
A biciklis riksa az öko-tudatos városnézés eszköze


Ma már elismert közlekedési alternatíva, mert nem szennyezi a levegőt. Rendkívül praktikus a használatuk, hiszen akár szűk helyen is elmehetnek. A Budapest Riksa nagyon találóan „pedálhintók”-nak nevezi a riksákat. A cég kiemeli azok környezetbarát hatékonyságát, és a mobil hirdetési lehetőséget is. A termékek reklámozásával a gyalogosok, a szórakozóhelyek, éttermek ajánlásával a sétáló turisták érdeklődését is fel lehet kelteni. A városnéző riksa-túra lehetővé teszi, hogy az utas alaposabban körülnézzen. De ma már riksát ajánlanak különféle céges vagy magán rendezvényekre, például esküvőkre is.


 

Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon