A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Az ember mindig szeretne bepillantani a jövőt takaró függöny mögé. Több híres, különböző korokban létrejött jövendölés is van, melyeknek állítása már beigazolódott. Ázsiában is akad figyelemre méltó. Ramalan Jayabaya Jáva hindu királya volt, aki Nostradamus előtt 400 évvel élt. Jövendöléseit a történelem megőrizte, azok egyre népszerűbbé váltak.
Indonézia muszlim többségű ország. A világ legnépesebb szigete, Jáva is ide tartozik. A közelmúlt egyik híre, hogy Indonézia egyik legfontosabb személyisége, Jáva hercegnője áttért a hindu vallásra, és ebben bátyja is támogatta. A világ egy pillanatra Jáva felé figyelt, és felmerült egy másik név is: Jayabaya, Jáva 12. században élt hindu királya, akinek híres jóslatait ma is lelkesen figyelik.
A jávai próféciák előzményei
Ramalan Jayabaya király 1135-től 1157-ig uralkodott. Igazságosságáról és elfogulatlan törvényeiről volt ismert. A Jónai Krónikák és más írásos feljegyzések őrzik emlékét. Próféciái előrejelzések Jáva jövőjéről. Jayabaya király még mindig nagyon népszerű a jávaiak körében. Miért? Mert az emberek úgy találták, hogy legtöbb jóslata valóra vált.
Mint korának sok más uralkodója, valamely istenségtől származtatta családját.
Ennek egyetlen oka az volt, hogy hatalma megkérdőjelezhetetlen legyen, az emberek törvényes királyként tiszteljék.
Érdekes, hogy Jayabaya apja azt állította, hogy Ardzsuna közvetlen leszármazottja. Ardzsuna a nemes Kuru dinasztia hercege, a Mahábhárata híres harcosa, akinek Krisna elmondta a Bhagavad-gítát.
Jayabaya király nagy irodalomkedvelő volt, maga is írt néhány könyvet. Ezek a kötetek próféciák. Amikor a király megöregedett, visszavonult egy faluba, és szinte remeteként meditációval töltötte utolsó napjait. Ez is a hindu kultúra része volt. Ma a falu zarándokhely.
Jövendölések Jáva egykori királyától
Jayabaya egyik leghíresebb jövendölése az volt, hogy fehér emberek érkeznek Jáva szigetére. Olyan fegyvereket fognak szállítani, amelyek távol tartják az embereket. Azt is megjósolta, hogy ezek a fehér emberek elfoglalják az országot, és hosszú ideig uralkodnak. További előrejelzéseként azt írta, hogy északról sárgás férfiak jönnek, legyőzik a fehér embereket, de nem maradnak hosszú évekig.
Jayabaya próféciái beigazolódtak. A hollandok fegyverekkel érkeztek, meghódították Jávát, és 300 évig uralkodtak. Aztán 1942-ben a japánok legyőzték a hollandokat. A japán megszállás 1945-ig tartott, de az indonézek boldogok voltak, mert a 800 éves jövendölés igaz lett. Indonézia 1945 augusztusában szerezte meg függetlenségét ¬– három és fél évvel az első japán megszállás után.
A Jayabaya leginkább várt jóslata egy igazságos király vagy királynő megjelenése. A jövendölés szerint ez akkor fog megtörténni, amikor a hajók az égen repülnek, és a vas kocsik lovak nélkül futhatnak. Ez egyszerűen az autók és repülőgépek korát jelenti.
Összefoglalás
Jayabaya egykori jávai király jövendöléseinek többsége beigazolódott. A jávai jövendölések koncepciója ciklikus. A sötétségbe lép, hogy végül visszatérjen a fénybe és a jólétbe.
A jövendölések szerint 2018-ban „gyors árvíz”, vagyis szökőár várható, és vulkáni katasztrófát is jósolnak. Indonéz szakértők is valószínűnek tartják, hogy 2018 a földrengés éve lesz. Aki ott szeretne nyaralni, jó, ha előbb alaposan tájékozódik.
A jelenlegi kutatás azt sugallja, hogy a Ram Setu vagy Ádám hídja néven elhíresült „út” India és Srí Lanka között nem természetes képződmény. Eddig is nagy vita folyt a keletkezését illetően. Az amerikai Science Channel decemberi műsora felkavarta a közvéleményt. Tudósok és geológusok állítják, hogy mesterséges, ember alkotta hídról van szó.
A Dél-Indiában található Ádám hídja, eredeti nevén Ram Sethu fefedezése újraírja a történelmet. A NASA felvétele
Ádám hídja a Dél-India egyik csúcsát Srí Lanka (régebbi nevén Ceylon) északnyugati részével összekötő, kb. 50 km-es láncolat. Ráma hídjaként, Ram Setu-ként is emlegetik ezt a tengerfenékből furcsán kiemelkedő földsáncot.
Az biztos, hogy egészen a 15. századig, amíg egy ciklon el nem pusztította, a híd teljesen a tengerszint feletti magasságban volt, és gyalogosan közlekedtek rajta.
Ram Setu története
A világhírű Rámájana eposz részletesen beszámol a híd keletkezéséről. A hindu epikus műben olvashatunk Ráma hercegről, aki hadseregével építtette a hidat, hogy kiszabadítsa feleségét, Szitát.
Rámájana részlet: Ráma avatár és serege építik a világokat összekötő Rama Sethu hidat, melynek maradványait ma a tudósok Ádám hídjként kutatják.
A királynőt Sri Lanká-n tartotta fogva Rávana, a nagyhatalmú démonkirály. Indiában és a világ hindu közösségeiben számtalan Ráma-hívő él, akik számára Ráma isteni valósága megkérdőjelezhetetlen.
Rama Setu, az ősi földsáv
Bizonyos történelmi feliratok, régi szótárak idézik Ráma hídját, és néhány régi térkép is feltünteti. Ennek alapján már korábban is sokan állították, hogy nem csupán vallási meggyőződés az alapja. Történelmi és földrajzi értelemben is egy ősi híd maradványairól van szó.
Régészeti feltárás Dél-Indiában: Szabályos, emberi kéz alkotta kövek Ádám hídjánál
A kutatók által az alapoknál felfedezett mészkő tömbök szabályos téglatestek vagy kocka alakúak. Ez arra utal, hogy nem a természet hozta létre, hanem mesterséges konstrukció, emberi kéz műve lehet.
Ádám hídja
A híd történetének másik változata egy muszlim legenda, mely hasonlóan misztikus hátteret feltételez. Eszerint Ádám itt haladt át Ceylonra (Sri Lanka), ahol egy hegy tetején 1000 évig egy lábán állva bűnbánatot gyakorolt.
A hegy szent hely, zarándokok látogatják, hiszen a buddhisták, a hinduk, a muzulmánok és a keresztények egyaránt tisztelik. A hegytetőn egy hatalmas lábnyom alakú sziklamélyedés látható.
A hívek vallási meggyőződésüktől függően közelítik meg. A hinduk Visnunak tulajdonítják, hiszen Ráma Visnu egyik alászállása, megjelenése. A buddhisták szerint Buddháé, a muzulmánok Ádám talplenyomatát látják ott, a keresztények pedig Szent Tamás apostolét.
Az Ádám hídja új fordulat a világtörténelemben
Évekkel ezelőtt a NASA is közzétette a légi felvételeket, de az űrhajózási ügynökség szerint az űrhajósok által készített képek nem bizonyítják az ember által létrehozott Ram Setu meglétét.
Nemrégiben egy tudományos alapú televíziós műsor 3 egyetem (Indiana University Northwest, a Colorado Boulder Egyetem és a Southern Oregon Egyetem) tudósaira hivatkozva ismét reflektorfénybe állította Ráma hídját. Azt állítják, hogy a Ram Setu-n vagy az Ádám hídján levő kőzetek idősebbek, mint a homok, ami emberi mérnöki alkotásra utal.
A kutatók arról számoltak be, hogy az ősi hídhoz használt sziklák 7000 évesek, bár a homokpad csak 4000 éves. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a műholdkép szerkezete nem természetes, hanem az ember által épített szerkezetet mutat.
A híd létrehozása önmagában misztikus. Vannak kövek, melyek messziről kerültek ide, maga az itt létük rejtélyes. Egyes tudósok úgy vélik, hogy az ősi szöveg 5000 évvel ezelőtti időpontra utal. A történelem e pontján egy ilyen hosszú híd építése szuper emberi eredmény lenne.
Összegzés
Ram Setu, illetve Ádám hídja továbbra is a felkelti a laikusok és a kutatók figyelmét. Az Indiai Tudományos Történeti Kutatási Tanács egy újabb víz alatti tanulmányt javasolt, melynek azt kellene megállapítania, hogy a struktúra természetes vagy emberi eredetű-e. A válasz még várat magára.
A vita még korántsem dőlt el. Egyvalami azonban biztos: sokan olvashattak minderről. A Science Channel Facebook oldalán 7 millióan látták, és több mint 150 000 alkalommal osztották már meg. Ráma hívei pedig csak annyit mondanak: Dzsáj, Srí Rám! Dicsőség Rámának!
A Kumbh mela a zarándokok legnagyobb vallási gyülekezete. Az UNESCO – az ENSZ kulturális örökségének megőrzéséért felelős kormányközi bizottsága – a Kumbh melát felvette „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív jegyzéké”-be.
Az UNESCO a tizenkettedik, december 4-9. közötti ülésszakán döntött így. Ez az elismerés Indiában hatalmas örömöt és büszkeséget váltott ki – jelentette be Narendra Modi miniszterelnök.
Mi a Kumbh mela?
A zarándoklatnak nem csupán a szent folyóban való megmártózás a célja. A különféle vallási csoportok tanítói mellett jógik és aszkéták százezreivel találkozhat az ide látogató. Hallgathatja tanításukat. Mindenfelé sátrakat állítanak fel, ami templomként és iskolaként is működik. Vallásos énekeket énekelnek, mantrákat zengnek, és előadásokat tartanak.
A Kumbha mela helyszíne
A Kumbha mela helyszíne valamely szent folyó partja. A Kumbh melát háromévente tartják, és négy különböző hely között váltanak át: Haridvár (a Gangesz folyónál), Prajág, azaz Allahabad (a három folyó, a Jamuna, a Gangesz és Szaraszvati találkozásánál), Uddzsain (a Kshipra folyó mellett Közép-Indiában) és Násik (a Godavári folyó partja).
Ez utóbbi a Gangesz után az ország második leghosszabb folyója. A Maha Kumbh melára, vagyis a nagy találkozóra 12 évenként kerül sor.
Kumbh mela története
A kumbh szó szerint nektárt jelent. A mela találkozót. A fesztivál szerény becslések szerint is több mint 2000 éves!
Első írásos bizonyítéka megtalálható a Xuanzang (vagy Hjuen-Tsang) kínai utazó beszámolójában. A 7. században, Harshavardhana király uralkodása alatt indult Indiába.
1895-ben maga Mark Twain is ellátogatott az akkori Kumbh melára. Így emlékezett vissza rá:
„Csodálatos a hit ereje, ahogy idősek és gyengék, törékenyek és fiatalok mérhetetlen tömegei habozás és panasz nélkül nekivágnak ennek a hihetetlen és viszontagságos útnak. Szeretetből vagy félelemből? Nem tudom. Mindegy, hogy mi az indíték, a tett, ami születik belőle, minden képzeletet felülmúl, és lenyűgözi a hideg fehérembert, amilyenek mi vagyunk.”
A legutóbbi nagy találkozó, a Maha Kumbh mela
A 2013-as nagy zarándok találkozón több mint 100 millió ember fordult meg az 55 napos fesztiválon. Naponta több millióan vettek rituális fürdőt a három szent folyó torkolatánál. Imádkozással, meditációval vagy éppen tanítással tették hasznossá napjaikat.
A tisztviselők 14 ideiglenes kórházat állítottak fel. Több száz orvos állt a látogatók szolgálatára, és 50 000 rendőrtisztviselő biztosította a rend fenntartását. Több mint 40 000 WC-t állítottak fel. Hatalmas logisztikai erőfeszítés volt, mivel sok embert kellett elhelyezni. A mela körülbelül 650.000 munkahelyet teremtett.
Számtalan publikáció jelent meg minderről. A Harvard Egyetem tanárai és diákjai által kiadott könyv szerint ezt a szervezettséget érdemes tanulmányozni. Jobban működött, mint a következő évben a botrányoktól hangos labdarugó-világbajnokság.
Összefoglalás
„Kumbha mela” szanszkritul, „kumbh mela” hindiül. Az UNESCO világörökségként való bejegyzését szakértői testület javasolta, amely részletesen megvizsgálja a tagállamok által benyújtott jelöléseket.
Továbbá azt is kihangsúlyozták, hogy a Kumbh melával kapcsolatos ismereteket, a szertartásokat és a lelki tudományt a Guru-Sishya parampara (pedagógus-diák kapcsolat) útján közvetítik. Az ott megjelenő lelki tanítómesterek és a szentek átadják tudásukat tanítványaiknak. Ez a tanítás folyamata a hagyományos rítusokkal és énekekkel kapcsolatban is. Ezek a közösségek továbbra is gyakorolják és átadják örökségük értékeit.
Erdős Pál, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa szerint „Az égben Isten vezet egy Nagy Könyvet, amelyben minden matematikai probléma elegáns megoldása megtalálható.” Vajon ez lenne a titka a többi tudományos kérdésnek is?
A viselkedést vizsgáló pszichológusok, és az agy titkait fürkésző neurológusok vagy a fizikusok között is találunk olyan tudóst, aki az agyat csak eszköznek tekinti. Mi a tudat? A vélemények megoszlanak. Roger Penrose, a fizika egyik legnagyobb élő gondolkodója szerint az emberi agynak – és az univerzumnak is – olyan elméletnek megfelelően kell működnie, amelyet még nem fedeztünk fel. Következzen hát néhány figyelemre méltó idézet létünk, az agy és a tudat kapcsán.
Mi a tudat? – a tudósok is keresik a választ
A tudat filozófiai és orvostudományi fogalom. Az életem, a cselekedeteim attól függően változnak, hogy mit, milyen tudatállapotban teszek.
Ez azért is rendkívül érdekes téma, hiszen a tudatállapot végtelen sok típusa létezik. Egy ember esetében számtalanszor megváltozhat, akár percenként is. Az agykutatók és a hétköznapi ember egyaránt találkozik ezzel.
Vannak, akik számára a lélek és a tiszta tudat a spirituális világ része, míg a test és az agy a materiális világban létezik. Mindenkinek magának kell eldöntenie, mit fogad el, vagy mire keresi a választ. Sőt azt is, hogy akar-e kérdéseket feltenni.
Az alábbi válogatás témája a tudatosság, a létezés. Az idézetek arról szólnak, hogy híres tudósok hogyan fogalmazzák meg azt, hogy mit hisznek, és mit tudnak. Meggyőződéseinket nem kapjuk készen, meg kell dolgoznunk érte. Ez a néhány idézet segítség lehet a keresőnek.
Tudósok véleménye a tudatról
Max Plank, Nobel díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, aki sok más fizikushoz hasonlóan a filozofikus gondolkodásmódjáról is közismert. Tudóshoz méltó pontossággal fogalmazta meg az élet értelméről a tudatosságról alkotott véleményét.
„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek.”
„Én az emberi tudatot tartom alapvető fontosságúnak. Az anyagra úgy tekintek, mint a tudat leképzésére. A tudatot nem kerülhetjük meg. Minden, amiről beszélünk, minden, amire létezőként tekintünk, előfeltételezi a tudatot.”
Sir John C. Eccles, Nobel-díjas ausztrál neurofiziológus véleménye:
„Fenntartom, hogy a tudományos redukcionizmus rendkívül lekezelően bánik az emberi rejtéllyel, amikor amellett a materialista szemlélet mellett kötelezi el magát, hogy a spirituális világot teljes egészében le lehet képezni neurális aktivitások mintáira.
Ezt a meggyőződést a babonák közé kellene sorolni. Fel kell ismernünk, hogy spirituális lények vagyunk, akiknek a lelke a spirituális világban létezik, amellett, hogy materiális lények is vagyunk, akiknek a teste és az agya a materiális világban létezik.”
Nikola Tesla horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök volt, ugyanakkor filozófusként is közismert:
„Attól a naptól fogva, amikor a természettudomány a nem fizikai jelenségeket is elkezdi tanulmányozni, több haladást fog elérni egyetlen évtized alatt, mint létezésének korábbi századaiban.”
Dr. Stanislav Grof, cseh származású pszichiáterprofesszor
„A nyugati tudomány soha nem látott arányban közeledik a paradigmaváltásához, amely megváltoztatja a valóság és az emberi természet fogalmát. Áthidalja az ókori bölcsesség és a modern tudomány közötti szakadékot. Összhangba hozza a keleti szellemiséget és a nyugati pragmatizmus közötti különbségeket.”
Ugyancsak elgondolkoztató Wilder Penfield, kanadai sebész álláspontja, hiszen arról beszél, csak más szavakkal, hogy a test csupán egy eszköz, de valami tőle független irányítja. Penfield életében „a legnagyobb élő kanadai” címet kapta. Orvosi karrierjének elismeréseként 12 egyetem adományozott neki tiszteletbeli diplomát.
„Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. … Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.”
Úgy tűnik, mintha Carl Gustav Jung pszichiátriai orvosprofesszor véleménye ellentmondásos lenne, amikor a hitről és a tudatosságról beszél.
„Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét.”
Alfred North Whitehead angliai születésű amerikai matematikus, filozófus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Fiatalkorában a matematika és a fizika tudományának élt.
Később a bölcselet felé fordult, de továbbra is egy tudós pontos meghatározásával fogalmazott. Az ő számára a tudatosság az, „amelynek a segítségével tapasztalatunk minden egyes eleme értelmezhető”. Az eszmék logikus és szükségszerű rendszeréről beszélt.
Ez rendkívül fontos megállapítás abban az esetben, ha a spiritualitást nem fosztjuk meg logikus alapjaitól. Whitehead szerint a metafizikának tudnia kell választ adni az ember kérdéseire, ez a jövő alapja is.
„A civilizáció jövője leginkább azon múlik, hogyan fogja rendezni a tudomány és a vallás – mint a történelem két legerősebb nagyhatalma – egymáshoz való a viszonyát.”
Prof. dr. Freund Tamás, akadémikus, agykutató: „A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa.”
Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus: „A fizikusok felismerték: lehetetlen az atomi jelenségekről kielégítő leírást adni anélkül, hogy a tudatra ne hivatkoznának.”
Összegzés
A tudat egyik definíciója: az ember képessége a megtapasztalásra és az érzésre. Annak ellenére, hogy fontos szerepet játszik az életünkben, nagyon keveset tudunk a működéséről. Az agy és a tudat kapcsán többször jelennek meg tudományos cikkek is, hiszen a megfogható és a megfoghatatlan világ találkozása a legizgalmasabb kérdéseket veti fel.
David Riesman 1973-ban megjelent híres könyve A magányos tömeg áttételesen a tudatról is szól. Riesman megemlíti a „belülről irányított embert, akit belső iránytűje vezérel”. A szerző részletesen kifejti az ember modern társadalomban betöltött szerepét. Azt, hogy a többség külső irányítás alá került. Aki ezt el akarja kerülni, annak különösen tisztáznia kell magában a tudat, a tudatosság fogalmát is.
Az indiai falfestményeket az indiai festészeti hagyomány legkorábbi bizonyítékainak tekintik. E téma méltán kapná az ókortól napjainkig címet, hiszen a festmények India utcáin is folyamatosan megjelennek. A falvakban a nemes hagyományok továbböröklődtek. Manapság ez kiegészül a nagyvárosok modern képeivel. Sőt, ma már fesztiválokat is rendeznek az utcai festészet, a „street art” jegyében.
A műemlékek és sziklatemplomok falain található festményeket az ősi indiai civilizáció egyik szimbólumaként fedezték fel. A barlangok falain látható csodás alkotások legkorábbi bizonyítéka az Ajanta és Ellora barlangjaiban festett gyönyörű freskók. Az UNESCO kulturális világörökségének részei.
Ma a falakon látható indiai festmények megkülönböztető jellemzője, hogy az adott tér építészeti elemei harmonikusan illeszkednek a képbe. Készítésükhöz természetes anyagokat használnak, a leggyakoribb a natúr és színezett agyag, a terrakotta és a kréta, ezek a falusi házak díszítőelemeinek is az alapanyagai.
Indiai festmények a házak falán
India kulturális és építészeti öröksége a paloták és templomok külső és belső falainak gazdag díszítésében is megmutatkozik. A falak külső részén látható festmények színük, formatervezésük révén sokszor megváltoztatják az épület térbeli arányait, pontosabban azt, ahogy érzékeljük azokat. Háromdimenziós hatásuk van, mivel módosítják és megosztják az adott teret.
Az iszapos vakolatot két rétegben alkalmazták. Az első durva, a kőzetek pórusainak kitöltésére alkalmas, a másik finomabb bevonat. A festés szakaszosan zajlott. A vonalat piros okkerrel húzták ki, a kontúrt barna, mélyvörös vagy fekete szín adta. A festékekhez szükséges pigmentek a helyi vulkáni kőzetekből származtak. Az arckifejezéseket fényes foltok emelték ki. A mélység illúzióját különböző módszerekkel érték el.
Utcai művészeti fesztivál
A 2014-es bevezetése óta a „St + art” fesztivál számos helyi és nemzetközi művészt felkért már arra, hogy segítse a képzőművészet e különleges ágát Delhi és Mumbai kanyargós utcáin. A közelmúltban például meghívták Hendrik Beikirch német művészt, aki Mahátma Gandhi képét festette meg Delhiben a Rendőr-főkapitányság épületére. A ma már híres alkotás a 10 emeletes irodaház oldalsó falát szinte teljesen kitölti.
Miután sikeresen futott Delhiben, Hyderabadban és Bengaluru-ban, az utcafesztivál visszatért Mumbai-ba. A „St + art India” alapítvány a Városi Művészeti Fesztivál részeként ez év november végétől december végéig hatalmas megmozdulást szervez. A város legforgalmasabb kikötőjének egy nem hagyományos térségében helyszíni specifikus installációkat, falfestményeket mutatnak be, vetítéseket, megbeszéléseket rendeznek. A Sassoon Dock 142 éves helyisége nyilvános művészeti kiállítássá alakul, ahol harminc indiai és nemzetközi művész jelenik meg.
A város gyors ütemben fejlődik. Ennek a projektnek a célja egy olyan terület felszabadítása, amely készen áll a felfedezésre. A Sassoon Dock Art Project egy sajátos ökoszisztéma, amely a legmodernebb globális városi művészet és a legmélyebb helyi hagyományok közötti átfogó párbeszéd. A résztvevők látják, hogy az utcai művészetet használhatják szépítésre és az emberek bátorítására, hogy tisztán tartsák környezetüket – nyilatkozta Arjun Bahl, társalapító és fesztiváligazgató.
Gyógyító kéztartás a ház falán. Az elhagyatott helyből palota lesz.
Összegzés
Az indiai festészet, mint művészeti forma már nagyon korai időszaktól kezdve virágzott Indiában. Ezt bizonyítják az irodalmi források és a felfedezett képek is. Ezek sok esetben hatalmas művek, amelyeket szilárd épületek falain láthatunk. A festészeti alkotások másik csoportja éppen ellenkező nagyságrendű, ugyanakkor világhírűek: ezek a miniatúrák.
Indiában gazdag hagyománya van a falra festett műalkotásoknak. Többnyire a 9. és a 12. századra nyúlik vissza, de ma reneszánszát éli: újraindult ez a tradicionális művészet. A falvakban a népművészet révén maradt fenn. Ma már a nagyvárosokban is találunk érdekes képeket a házak falán, melyek sokszor frappáns üzenetnek is beillenek. A street art, az utca művészete ma már különleges fesztiválokon is bemutatkozik.
Két nemzet büszkesége: így nevezte egy híres angol orientalista Stein Aurélt, aki 155 éve, 1862. november 26-án született. Régész, történész, Ázsia-kutató. Magyarnak vallotta magát, belső-ázsiai útjaira egy kis Arany János kötetet mindig elkísérte. Az angol tudományos élet szinte saját tudósaként tisztelte, 1904-től angol állampolgár is volt: Sir Mark Aurel Stein. A német, angol és a francia nyelv mellett tucatnyi ázsiai nyelven beszélt. Indiában a Pandzsáb Egyetemen tanított, sőt ő adta ki és fordította le angolra a Rajataranginit, a kasmíri királyi krónikát.
Stein Aurél életpályája
Stein Márk Aurél művelt zsidó családban született, de őt már az evangélikus hit szerint nevelték. A keresztségben a híres római filozófus császár, Marcus Aurelius nevét kapta. A piarista középiskola után a bécsi és a lipcsei egyetem hallgatója volt. Tübingenben szanszkritot és összehasonlító nyelvészetet tanult, ezután London, majd Oxford következett. A Körösi Csoma emlékeit kutató Duka Tivadar is segítette munkáját.
1888-tól az indiai Pandzsáb Egyetemen tanított, a szanszkrit nyelv és irodalom tanára volt.
Kasmír kultúráját és földrajzát tanulmányozta, neki köszönhető a Rajatarangini, az ősi királyi krónika megjelenése. Ezután nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a kasmíri maharadzsa hatezer kötetes könyvtárának katalogizálása. A szanszkrit nyelvű kéziratokat magyarázattal látta el. Jól ismerte a szanszkritot, de a helyi közösségekben pandzsábi, kasmíri és pastu nyelven társalgott. 1910-től az Indiai Régészeti Szolgálat főfelügyelője volt.
Stein Aurél emlékezete Indiában
Indiában is nagy tiszteletnek örvend Stein Aurél. Emlékoszlop díszíti egyik táborhelyét. Nemrégiben új emlékkő került a régebbi, sérült helyére, melyet annak idején közvetlenül Stein halála után állítottak fel. Háromszög alakú, a felirat angol, urdu és szanszkrit nyelven íródott. Köszönetet mond a Rajatarangini krónika megjelenéséért is.
Stein Aurél emléktábla Indiában
Az emlékmű felállítása a Stein életére és munkásságára emlékező ünnepségek kezdetét jelezte. A Kasmír Egyetemen 2017. szeptember 20-21-én nagyszabású konferenciát tartottak.
Stein Aurél – Selyemút
Stein a Kínát Európával összekötő híres Selyemút területére több expedíciót vezetett. Az Indiából Kínába című könyvében beszámolt arról, hogy egészen Dunhuangig jutott el, melyet az utazók a Selyemút egyik legjelentősebb megállóhelyeként tartottak számon. A nyugati tudomány Stein Aurélnak köszönheti, hogy megismerhette az Ezer Buddha barlangtemplom kincseit, a több ezer tekercset és kéziratot. A leletek egy része Londonba került, a többit Delhiben a Nemzeti Múzeum őrzi.
Stein Aurél volt az első nyugati utazó, aki a Lop-Nor tó vidékén megpillanthatta azt a kétezer éves határőrző falat, melyet a hunok támadásai ellen építettek. A magyar őstörténet fontos kérdéseivel, a fehér hunok és rokon törzseik indiai szereplésével is foglalkozott, erről írta az akadémiai székfoglalóját.
Stein Aurél: Homokba temetett városok
Stein első belső-ázsiai útjáról a Homokba temetett városok című munkájában írt, mely 1908-ban jelent meg a Magyar Földrajzi Társaság gondozásában. A könyv régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba.
Stein Aurél művei
Stein számos könyvet, tanulmányt jelentetett meg. Angol nyelven publikált, műveit Halász Gyula, a kortárs és barát ültette át magyar nyelvre. Stein igazán kiérdemelte a polihisztor jelzőt, a művészettörténet, a régészet, az orientalisztika, a nyelvészet, valamint a térképészet terén is kiemelkedő munkát végzett. Magyarul 10 könyve és számos tanulmánya jelent meg.
Összefoglalás
Dr. Stein Aurél a 20. század egyik legfontosabb régésze, a magyar keletkutató utazók egyik nagysága volt. Több helyen is kifejtette India kultúrája iránti nagyrabecsülését. Számos tudományos akadémia tagjaként szerepelt, több egyetem díszdoktorává választotta. Kutatásait az angol kormány nagylelkű támogatása segítette. Az angol király – aki egyben az India császára címet is birtokolta – 1912-ben az Indiai Birodalom Lovagrendjének parancsnoki keresztjével tüntette ki Stein Aurélt. Vámbéry Árminhoz hasonlóan őt is a brit tudományos élet kimagasló személyiségei között tartják számon mind a mai napig.
A szanszkrit nyelv a Védák nyelve. A Védák, amellett, hogy a legkorábbi szanszkrit szövegek, egyben a világ legrégebbi alkotásai is. Az ősi és tudományos tudás, bölcselet tárházai. A cikk elköltözött a hinduizmus.hu oldalunkra> Szanszkrit
1517. október 31-én indult el a reformáció. Luther Márton nem a katolikus egyházzal akart szakítani, csupán kijavítani akarta annak súlyos visszásságait. 95 pontban foglalta össze téziseit, melyek a lelkiismerete szerinti jobbítást célozták. Mi is összefoglaltuk ezeket az eseményeket. Reformáció röviden és lényegretörően.
A reformáció két dolgot is bebizonyított. Először azt, hogy minden vallásban és eszmében kell lennie időnként megújulásnak.
Másodszor azt, hogy a hitéletben szükség van választási lehetőségre ahhoz, hogy mindenki teljesen szabadon, minden külső nyomás nélkül kereshesse spirituális útját. A hitújító felelőssége mindig óriási. Mi az, amit megtart, mi az, amit elvet? A valódi bölcsesség és lelki útmutatás hagyományait híven viszi-e tovább? Eléggé óvatos-e, és csak a vadhajtásokat, a külsőségeket hagyja el?
Ha valami nem újul meg az idő múlásával, akkor az merevvé válhat. Ugyanakkor felhígulnia sem szabad az értékeknek.
A reformáció története dióhéjban
Luther Márton az egyház és a pápa ellen lépett fel, hitbéli meggyőződését védelmezte. Nem tudta, hogy olyan folyamatot indított el, amely végérvényesen megszünteti a keresztények számára a római egyház kizárólagosságát.
Reformtörekvéseivel nem volt egyedül, Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban szintén a hitélet megtisztításán fáradozott. Tiltakozásuk, a „protestálás” a kereszténységen belül egy új utat nyitott.
A protestantizmus számtalan egyházat és felekezetet hozott létre. A három legnagyobb: a lutheránus (evangélikus), a kálvinista (református vagy presbiteriánus) és az anglikán.
500 éves a reformáció
Mivel a köznép nem is tudott olvasni, kétséges, hogy Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára szögezte volna a téziseit. Annyi azonban bizonyos, hogy megírta, és 1517. október 31-én elküldte a mainzi érseknek.
Pontokba szedte, mit is kellene megváltoztatni az egyházi gyakorlatban. Luther Márton művelt, bibliamagyarázó professzor volt, aki többek között elutasította a bűnök pénzzel való megváltásának gyakorlatát.
A búcsúcédulák árusításában mai szemmel nem nehéz egy jól jövedelmező üzletágat látni. Azonban abban a korban, amikor az egyház és a pápai hatalom megingathatatlannak tűnt, nagy bátorság kellett ahhoz, hogy valaki ellenvéleményt hangoztasson.
A hatás sem maradt el, Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. A történelem pedig ismét bebizonyította, hogy erőszakos fellépéssel soha nem lehet megakadályozni semmilyen reformációt, csak elősegíteni annak terjedését.
Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes volt, aki méltán háborodott fel az egyház több szempontból is szégyenteljes politikáján. Néhány év elteltével már hatalmas tömeg állt mögötte, olyan emberek, akik az „új hit” szerint akartak élni.
Egyértelművé vált, hogy új missziót kell alapítania. Ez minden nagyhatású reformátor sorsa. A gond csak az, ha pozíciójukban megerősödve hasonlóan súlyos hibákat követnek el, mint amit korábban kritizáltak.
Mit üzen a ma emberének a reformáció 500. évfordulója? Nagyon egyszerű tényekre hívja fel a figyelmet. A lelkiismereti szabadságra és az ezzel járó felelősségre.
Hindu reformáció
A hindu reformáció kapcsán két dologról kell beszélni. Az egyik az európai reneszánsszal, illetve a reformáció korával egy időben zajlott. Ekkor jelent meg a hindu vallásújító, Csaitanja Maháprabhu.
Akkor, amikor a védikus bölcsesség esszenciáját az idő elferdítette, lényegtelen dolgokkal tűzdelte meg, melyek kezdték kiszorítani a lényeges elemeket.
Maháprabhu képes volt a kor nyelvére fordítani a Védák transzcendentális örökségét. Missziójának leglényegesebb eleme a bahkti, a tiszta, önzetlen istenszeretet. Egyenlő volt mindenkivel: a muszlim uralom sem gátolta működését.
Azt hirdette, hogy semmilyen külső megjelölés nem érvényes a lelki élet útján. Ez a korszak éppúgy nagy megújulást eredményezett Indiában, mint a reformáció eszméi Európában.
A hindu reformáció másik, jóval későbbi vonulata a neo-hinduizmus modern eszmeisége. Az olyan hindu gondolkodók és reformerek, mint Vivekánanda, Gandhi vagy Aurobindo Ghosh a nemzeti értékeket kívánták megóvni, és kiharcolni India függetlenségét.
A Brahmo Samádzs vallásos nemzeti mozgalom pedig a kereszténységet és a hindu hagyományokat igyekezett hindu szellemben egyesíteni. Fontos kiemelni, hogy ezek a „neo-hindu” törekvések a hindu dharmára (a lét örök erkölcsi alapelveit összegző kötelezettségekre) épültek. Vagyis az erőszakmentességre (ahimsza) és az együttérzésre.
A szanátana dharma az élőlények örök és változatlan kötelessége, természetes feladata. Ebben az értelemben alapvetően univerzális, etikai vallás, melynek hagyományhű újraértelmezése a modern reformáció.
Összefoglalás
Az emberi felelősség tágabb értelemben lehetne a reformáció szinonimája is. A bölcs ember tudja, hogy reformációra szükség van a mindennapokban: munkánk, családi kapcsolataink, belső életünk területén egyaránt. Jó, ha a reformáció felbukkan az életünkben – időnként érdemes felülvizsgálni, hol tartunk.
Tanítás és tanulás: mindkettő komoly erkölcsi kötelesség. Akkor, ha tovább akarunk adni olyan ismereteket, melyek az élhető életet célozzák meg. S főleg akkor, ha a tudásanyag nem ideiglenes célokra fókuszál, nem azok alárendeltje.
Hogy kell megtanulni tanulni?
Abban talán mindenki egyetért, hogy a tudást nem a memorizált adatok, információk sokasága jelenti. Mindez megtalálható a lexikonokban és a szakkönyvekben. Ma, az internet korában csupán másodpercek kérdése ezek megtalálása.
A tanítás akkor éli el célját, ha kedvet csinál a tanuláshoz. Megmutatja a lehetőségeket: az emberi tudomány, művészet, a gyakorlati, szakmai ismeretek és a különféle gondolkodók filozófiájának széles választékát. Arra inspirál, hogy az ember felfedezze, ha valóban tudásra vágyik, akkor a tanulás tanulása a kiindulópont.
Mi a titka a jó oktatásnak?
„Egy ország mentális állapota attól függ, mennyit ruházunk be szellemileg, lelkileg és anyagilag az oktatásba”
A fenti idézet a tanulásról Vekerdy Tamás pszichológustól származik. Fontos dolgokat emelt ki.
A világszerte ismertté vált McKinsey-jelentés egy 25 országban folytatott vizsgálatot tett közzé. Iskolarendszereket elemeztek, szakértőkkel tárgyaltak, gyakorló pedagógusokkal készítettek interjút. A végeredmény szerint a sikeres iskolarendszer alappillére a kiváló tanár.
Rögtön ezt követi a második pont: csak ragyogó oktatók képesek jó tanárokat képezni. Szintén ez a tanulmány közölte azt a tényt is, hogy a sikeres iskolákban a tanári kart nagy arányban az egyetemek kiemelkedő eredménnyel végzett hallgatói alkotják.
Olvashatunk egy másik felmérésről is. Varga Júlia az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa néhány éve tette közzé kutatásainak eredményét. Hazánkban kevés kivételtől eltekintve a középiskolában gyengén teljesítő diákok mennek tanári pályára.
A főiskolát, egyetemet tanárként végzők közül is az alsóbb szintet elértek mennek tanítani, és ezeknek is „az alsó harmada marad tartósan a tanári pályán.”
A tanulás tanulása nem az iskolában kezdődik
Szülők és gyerekek is sokszor hibáztatják a pedagógusokat, az iskolai módszertant vagy éppen a tananyagot. Újabb és újabb oktatáspolitikai módszer lát napvilágot, holott egyértelműen bebizonyítható, hogy alapozás nélkül nincs semmilyen építkezés. Jó esetben a tanulás tanulása otthon, a családban kezdődik. Egyes szakemberek szerint az első 3, mások szerint az első 6 évben már sok minden eldől.
Ideális esetben a tanulás és tanítás nem korlátozódik az iskolára. Kortünet, hogy a szülőknek többnyire nincs idejük gyerekeikre. Mivel kötelező az óvoda is, a kisgyermek egyszerűen átlép egy külső világba. Majd az iskola, rosszabb esetben a tv és a számítógép neveli, „oktatja”.
A tanítás és a tanulás felelőssége
A védikus bölcsesség 4 szűrőt is ajánl a tudásszerzéshez. A hiteles tanárt, azokat a könyveket, melyek bizonyíthatóan nem ferdítették el a tényeket, s azokat a kiemelkedő személyiségeket, akik ismerték, ismerik ezeket a könyveket, és ajánlják az utókornak is. Végül, de nem utolsó sorban: ha a saját lelkiismeretünk, is rámondja az áment, akkor megnyugodhatunk, biztosan nem hamis dolgokkal ámítjuk magunkat.
A tardicionális indiai tanítási rendszer az intézmény helyett tanárközpontú.
A másik oldalon a törekvő tanítvány áll. A tanulás a diák és tanár együttműködésére épül, a tanítás sikere ennek a harmonikus kapcsolatnak a függvénye. Aki nem tiszteli mesterét vagy azt a tudásanyagot, amit el akar sajátítani, az vesztesként végzi.
Indiában a klasszikus tradíció még arra is figyelmeztet: ne tedd a megbecsülést érdemlő könyvet a földre. Tiszteld meg azzal, hogy ha mást nem, egy textildarabot helyezel alá. Az óind filozófia egyben kihangsúlyozza a tudás magasztosságát.
Ebben az esetben nem a világi ismeretekről van szó, hanem magasabb rendű bölcsességről, melyet alázatos szorgalommal, áldozatkész igyekezettel lehet kiérdemelni. Amelyet nem könyvek biflázásával lehet elérni. Alászáll a felsőbb régiókból, és az arra érdemes tanítvány megkapja a megértés képességét. A bölcsek számára ez jelenti a tanulás tanulása fogalmát.
A németországi Kasselben az érdeklődők egész nyáron át szeptember közepéig egy különös installációt láthattak, melyet nem téglák, hanem betiltott könyvek alkottak. Méretarányosan építették meg a görög Pantheont idéző formációt.
A történelem során számtalan olyan esetről tudunk, amikor könyveket tiltottak be, sőt teljes könyvtárakat égettek el. A könyvégetés minden korban fellelhető. Megszűntek-e ezzel az örök emberi értékek? Maradandó volt-e a pusztító hatalom? Cikkünkkel erre keresünk választ.
Betiltott könyvek: Könyvégetés módszerei régen és ma. Pedro Berruguete festénye
Két dolgot érdemes nyomon követni az alábbi korántsem teljes listában: 1. Ami az ókorban megtörtént, az megtörtént a modern világban is. 2. Amit egy felekezet elkövetett, sokszor ugyanazt el is szenvedte.
Betiltott könyvek
Kasselben a Könyvek Parthenonja a cenzúra ellen tiltakozik. A világ több országában összegyűjtött, betiltott könyvek borítják. A könyvoszlopokat védőfólia takarja, a lebontása után a köteteket szétosztják. Az egykor betiltott könyvek között milyen alkotásokat találunk? Nos, például az alábbi két remekművet is.
Az Állatfarm – George Orwell 1984-ben megjelent világhírű regénye, mely a totalitárius rendszerek maró kritikája. Észak-Koreában napjainkban sem lehet megvenni.
Szép új világ – Aldous Huxley sötéten látta az emberiség jövőjét. Társadalomkritikáját minden nemzetnek meg kellene szívlelnie.
A betiltott könyvek emlékművét ugyanazon a téren építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit égették el. A náci Németországban 80-90.000 könyvet égettek el, de olyan szerzők műveit is, mint Thomas Mann vagy Heine, sőt még a Twain regénye, a Tom Sawyer kalandjai is a tiltott listára került.
A náci Németországban 80-90.000 könyvet égettek el, de olyan szerzők műveit is, mint Thomas Mann vagy Heine, sőt még a Twain regénye, a Tom Sawyer kalandjai is a tiltott listára került.
Amerikában Joseph McCarthy a kommunizmus elleni hadjáratában indított háborút a könyvek ellen. Igaz, nem máglyára, csak zúzdába küldte a műveket. Hazánkban is sok könyv végezte zúzdában a kommunizmus ideje alatt. De több nagyszerű munka került indexre, tiltólistára is.
Teljesen hihetetlen, de mégis igaz: a „fasiszta, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek” (Bp.1945-49) jegyzékén Baktay Ervin: India szabadságot akar című könyve is szerepelt. Tiltott olvasmánynak ítélte valaki e kimagasló orientalista tudósunk könyvét.
A könyvégetés története – lángoló könyvtárak
Az ókori alexandriai könyvtár az antik világ leghatalmasabb gyűjteménye volt, mely először Julius Caesar hadjáratai miatt ment tönkre, megpróbálták felújítani, de a várost ért sorozatos ostrom miatt végleg megsemmisült. A XX. században a szarajevói könyvtár kétmillió kötete is a lángok martalékává vált, amikor a szerb csapatok nehézfegyverzettel lőtték a várost.
Az ókori Kínában is lángok martaléka lett több évszázad szellemi kincsének 77%-a. Csin Si Huang-ti, az első kínai császár a hagyományokat őrző konfuciánus tanításokat akarta eltüntetni, égtek a könyvek, s később a tudósok százait élve eltemették. Kicsit délebbre a kommunista Pol Pot Kambodzsában ugyanezt tette a XX. században, nemcsak könyvek ezreit semmisíttette meg, szinte a teljes értelmiséget kiirtotta.
A híres indiai Nalanda egyetem könyvtára három nagy, több emeletes épületből állt, úgy is nevezték: Dharma-gunj (Az igazság hegye) vagy Dharmaganja (Az igazság kincsei). Abban az időben a világ hindu és buddhista tudásának a legismertebb tárháza volt. Gyűjteménye nemcsak vallási kéziratokból, hanem széleskörű tudományos művekből állt, a nyelvtant, logikát, irodalmat, asztrológiát, csillagászatot és az orvostudományt képviselte.
A muzulmán hódítók 1193-ban kirabolták, az ott élő bráhmana papokat legyilkolták. Jó néhány hindut megidéztek azzal az ürüggyel, hogy információt akarnak a könyvekkel kapcsolatban, majd halomra ölték őket. Maga a könyvtár oly hatalmas volt, hogy hetekig égett…
„Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak.”
A német költő, Henrich Heine próféciája ez, akinek 110 év múlva a nácik elégetik számos művét. Heine egy 1823-ban írt tragédiájában hangzik el a fentebbi mondat. A dráma megtörtént eseményt dolgoz fel: 1500 körül Toledo érseke elégettetett minden fellelhető iszlám könyvet.
A kalifátus korában a legnagyobb hírnévnek Ibn Futáisz kádi gyűjteménye örvendett. Córdobát a „világ díszének" nevezték, csak itt évente hatvan-hetvenezer kötet látott napvilágot. Andalúzia könyvtáraiban némely becslés szerint összesen egy millió könyv volt!
Granada visszafoglalása után Cisneros kardinális, főinkvizítor nyilvánosan megsemmisíttette a fellelhető muzulmán könyveket. Mázsaszám vetették tűzbe a felbecsülhetetlen értékű köteteket, ott égett el több száz év szellemi kincse, arab, zsidó tudósok és a régi görögök munkái.
A németországi Kasselben 2017. szeptember 17-én zárul az a kiállítás, melyen méretarányosan látható a görög Pantheont idéző formáció. Nem téglák, hanem betiltott könyvek alkotják a monumentális épületet.
Híres könyvégetés
A történelem folyamán az éppen uralmon levő hatalom sokszor veszélyesnek tartotta azokat a könyveket, melyek nem a hivatalos ideológiát propagálták. Ha pedig uralmuk megdöntésétől féltek, sok esetben el is pusztították azokat. A mai szemmel eszeveszettnek tűnő intézkedéseket ma sokan az emberiség elleni bűntettnek tekintik.
303-ban Diocletianus császár parancsba adta a keresztény templomok lerombolását, és a keresztény írások elpusztítását.
Husz János 1415-ben könyveivel együtt máglyahalált halt, Oxfordban 1520 végén Luther műveit égették el. Rómától való elszakadás a kolostorok feloszlatását is maga után vonta.
Angliában (1536-1541), számos kolostori könyvtár elpusztult, a régi kéziratok lapjait sok esetben wc papírként használták. Véres Mária az anglikán könyveket és embereket, előde és utóda a katolikus könyveket semmisíttette meg.
455 éve, 1562. júliusának közepén Diego de Landa, jezsuita püspök kiadta őrült parancsát a maja civilizáció kódexeinek megsemmisítésére. Egyes becslések szerint több mint 5 ezer könyv pusztult el, a hittérítő jezsuita szerzetesek buzgalma következtében, akik jogosnak érezték a számukra ismeretlen kultúra megsemmisítését.
A püspök minden lelkiismeret furdalás nélkül mesélte el, milyen fájdalmat okoztak az őslakóknak: „Számos indián könyvet találtunk, de mivel mást nem tartalmaztak, mint a gonosz felvetéseit és babonáit, hát elégettük valamennyit, ami nagy bánatot okozott a bennszülötteknek.”
1950-ben a kínai hadsereg Tibet lerohanásakor az ott található kolostorokat lerombolta, és a ritka könyvgyűjtemények nagy részét elpusztította. De a kulturális forradalom alatt Kínában is megsemmisítettek sok könyvet.
Összegzés
„A tudás hatalom” – Francis Bacon szállóigéje kapcsán fel kell tenni a kérdést: milyen tudásra, és milyen hatalomra vágyjon az ember.
Változó korok változó hatalmasságai hol pogánynak kikiáltott iratokat, hol keresztény könyveket égettek, hol a reformáció, hol az ellenreformáció kódexeit nyaldosták a lángok. Gyakran a „civilizáció” nevében égették el valamely nép „pogány” kultúrájának kivételes értékeit.
A történelem ismer több könyvégetést is, még a XX. században is előfordult. Mindig voltak olyanok, akik számára a „tiltott irodalom” vagy a vélemény eltiprása megoldást jelentett. De a tudásra, sőt a bölcsességre való vágy mégis átöröklődött az évezredek folyamán, mert az ember pozitív tulajdonságai között a tudásszomjat talán csak a szeretetéhség előzi meg.
1953-ban jelent meg Ray Bradbury azóta már világhírű munkája, a Fahrenheit 451. Ez az a hőmérséklet, ahol a papír elég. A regény a távoli jövőben játszódik, olyan társadalomban, ahol betiltották az olvasást, és elégetik a még fellelhető könyveket. Ez a regény a média káros befolyása elleni felszólalás irodalmi megfogalmazásban.
Vajon mi az égetőbb: a szabadság lángja vagy a könyveket égető tűz? Erre a kérdésre a történelem már válaszolt.
India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43
