14 jan

Ezerszeres áldás a vidámság és művészet napján

A híres Pongal-fesztivál a tamiloknál, Dél-India 3 napos vidámsága, északon ennek megfelelője a Makar Sankranti, mely minden évben január 14-ére esik. A hagyomány úgy tartja, hogy ezen a napon ezerszeresen hatnak a tettek eredményei, a jó tettekért ezerszeres áldás, a negatív cselekedetekért pedig ugyanennyi rossz következményre lehet számítani. Az ünnep része a rangoli művészet – a díszítés lényege, hogy színes porból, vagy apró rizs szemcsékből gyönyörű ábrákat alkotnak. Északon pedig a sárkányeregető fesztivál, mely mára már nemzetközi hírűvé vált. Az a csodálatos mindkettőben, hogy nem öncélúak: a művészet, a színek tobzódása, a finom ételek révén ott van az Istennek szóló felajánlás, a köszönet és a hála. 

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepek

 
A hinduizmus nemcsak egy vallás, hanem egy életforma is. A kemény munkát számtalan fesztivál, sőt ünnepek sorozata színezi. Egy-egy ilyen fesztivál annyira túláradó, hogy nehéz leírni minden részletét. A monszun miatt Indiában két aratás van, a tavaszi és az őszi betakarítás. Amikor a Nap a Bak (Makara) jegyébe lép, változás (Sankranti) következik be. A Föld északi féltekéje újra a Nap felé közeledik, kezdődik a tavasz, a természet megújulása. A Makar Sankranti az egyik legkedvezőbb nap a hinduk számára, és szinte az ország minden részén odaadással, felfokozott vidámsággal ünneplik meg.


Amikor a tél ereje csökken, várakozó érzés, öröm és ujjongás bontakozik ki, de a mulatozás alkalmából nem felejtik el a hálaadást sem. Ezen a napon különösen ajánlják a jótettek végzését, ami a szentírások szerint ezerszeresen térül meg. A jótékonykodás értéke Makar Sankranti napján sokkal jelentősebb, mint máskor, de az írások azt is említik, ha valaki nem tud adományozni, akkor sincs semmi baj, hiszen egy kis édességet vagy egy jó szót mindenki tud adni a másik embernek. A fesztivál arra is emlékeztetni kíván, hogy a bennünk levő szeretet Isten felé irányíthat minket.

A Makara Sankranti jó alkalom az esetleges nézeteltérések elengedésére és a megértés növelésére. Ennek egyik módja az, amikor az emberek ezen a napon édességeket kínálnak egymásnak. A főleg szezámmagból készült finomságokat először felajánlják Istennek, ez segít megőrizni a saktit, az isteni energiát és a csaitanját, az isteni tudatosságot. Az ájurvéda szerint a szezámmag télen nagyon előnyös. Aki valamely szent folyó közelében lakik, rituális fürdőt vesz, mások otthon végzik ezt el.

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepekKínálgatják egymást, a jólét, az egészség és a boldogság jókívánságaival együtt. Nagy tábortüzet raknak, és minden régi, haszontalan dolgot rádobnak a máglyára.

Ez szimbolizálja az új kezdetet, a rossz dolgok, a negatív gondolkodás eltörlését. Ugye ismerős? A magyar busójárás hagyományában is megtaláljuk a tűzbe vetett vicik-vacak tárgyakat, mely a megtisztulást jelképezi. 

  
Színek, formák végtelene


Tamil Naduban a Makar Sankranti neve „Pongal”, mely a kifutott szóból származik. Tejben új rizs, dal (lencseféle), jaggery (a kókuszpálma nedvéből nyert cukor) és szárított gyümölcs fő egy új agyagedényben, melyet forrni hagynak, jelezve az elkövetkező évre kívánt bőséget és jólétet. Az újonnan betakarított rizs, lencse és a jaggery vadonatúj agyag edényekbe kerül.


A január közepén négy napig tartó szüreti fesztivál hálaadás a természetnek, a rizs és egyéb gabonafélék, cukornád, kurkuma szürete, ezek a tamil főzés nélkülözhetetlen elemei. A nők korán reggel kelnek, feldíszítik otthonaikat, a kis házi szentélyeket és a házak előtt az utat. Csodálatos mintákat festenek, semmi sem szab határt a kreativitás művészetének. A motívumok India különböző részein eltérőek, de már a 16. századból maradt fenn adat, hogyan alakult a rangoli művészet, melynek alkotásai ünnepekkor egész Indiában megtalálhatóak. A padlóra rajzolt, sokszor virágokkal is díszített művészi minták alapanyaga rizsliszt vagy finom mészkőpor.


Az Istenség köszöntéséhez is használják. Emellett a rangoli még két fontos dolgot jelez: a színeket, mely oly jellemző India minden vidékére, és az ünnepségeket, hiszen évente több száz fesztivál van, amit családi körben töltenek el. Legyen az bármilyen alkalom, a rangoli emelni tudja a hangulatot, és színt visz a hétköznapokba. Rangoli versenyeket is szerveznek, az emberek egyre inkább tudatában vannak, hogy milyen fontos megőrizni ezt a kincset, ezt a gyönyörű hagyományos művészetet. Díválikor is szokás a színes rizsporból, virágszirmokból álló rangolit készíteni.


Nagyon népszerű a páva vagy a pávatoll motívum, hiszen ez India nemzeti madara, ráadásul a hívőket Krisnára emlékezteti. A rangoli versenyek ihlető forrásai a színek és a virágok, ehhez összegyűjtik a szirmok különböző árnyalatait és a leveleket. Vannak, akik kis gyertyákat, mécseseket is használnak. 

Bikaviadal, ahol az állat nem sérül meg


A dél-indiai falvakban a Pongal ünnep arra is jó alkalom, hogy ökrösszekér versenyeket rendezzenek, és olyan bikaviadalt, ahol az állatot nem bántják, csak megmérkőznek futásban, birkózásban. 

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepekA szarvasmarha és különösen a tehenek nagy tiszteletben állnak, hiszen egy tradicionális hindu számára olyan, mint az édesanya, aki tejjel lát el. A tehén a jólét előfutára, a finom tejtermékeket és a bikák földeken végzett munkáját megköszönik. A gazdák szépen megmossák az állatokat, majd megetetik finom cukornáddal. Feldíszítik kagylókkal, gyöngyökkel és virágfüzérekkel, majd kiveszik a falu körüli felvonulásra. Az egész légkör ünnepi és egyben szórakoztató. A fiatal férfiak megmutatják bátorságukat, a férfiak úgy birkóznak egy erős bikával, hogy a szarvánál fogva megpróbálja a földre teperni. A győztes nyereménye egy erszény, amit előzőleg a szarvak közé kötnek. 
A bikaviadal indiai változatának semmi köze ahhoz a barbár európai szokáshoz, ahol többen éles fegyverekkel megsebzik a szerencsétlen állatot, nyilakat lőnek bele, palánkok mögé bújhatnak, és az számít hősiességnek, amikor a legyengült, meghajszolt állatot ledöfik.

Tábortüzek, tánc, édességek édes szavakkal


Orisszában tábortüzek fényével, a körülötte lejtett tánccal és sajátos ételekkel ünnepelnek.


Pandzsábban is, ahol a december és a január az év leghidegebb hónapja, hatalmas máglya világít Sankrant előestéjén. Édességeket, cukornádat és rizst dobnak a tűzbe, mely körül a barátok és rokonok összegyűlnek. A híres pandzsábi Bhangra táncot kimerülésig járják. Aztán pazar lakoma következik, amelyet speciálisan erre az alkalomra készítenek. 


Maharashtra államban az emberek szezámmagból készült sokszínű édes golyókat cserélnek, közben így köszönnek egymásnak: „Fogadja el ezeket az édességeket és édes szavakat.” Aztán jó szándékú megjegyzések és jókívánságok következnek. A szokás lényege, hogy elfelejtsék a múlt rossz emlékeit, az esetleges sértődéseket és az ellenségeskedést. Megoldásra, jóvátételre törekednek az „édes” beszéddel, hogy barátok maradjanak. 


A nők sokféle ajándékokat kapnak, Gudzsarátban pedig van egy szokás, amelyben a család idősebb tagjai megajándékozzák a fiatalabbakat. Ezen a kedvező napon több segítséget adnak a hallgatói ösztöndíjak, a magasabb tanulmányok terén, különösen az asztrológia és a filozófia élvez támogatást. Ez a fesztivál így segíti a családon és a közösségen belüli társas kapcsolatok karbantartását. 

 
A szabadság gyönyörű szimbólumai


Gudzsarátban nemcsak tisztelettel néznek fel a Napra, hanem szép sárkányok formájában ezer színes ajándékot kínálnak az égnek az egész városban. Ezek Isten dicsőségét, az Ő megközelítését és a szabadságot képviselik. A családok nagy része étellel és itallal látja el magát a háztetőkön, ahonnét jól figyelemmel kísérhető a színes forgatag. Ilyenkor több száz sárkány látható az égen, kivilágított formában még éjjel is.

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepek

Mára a sárkány-gyártás komoly üzletággá fejlődött ebben a régióban, az alapanyag könnyű, vékony papír, esetleg textil vagy műanyag, a váz pedig könnyű és rugalmas bambusz. Aki teheti, ezen a napon papírsárkányt ereget. Narendra Modit, India miniszterelnökét is rendszeresen lefényképezik sárkányröptetés közben. Néha jó pár papírsárkányt sorba fűznek, s ügyesen terelgetik, szép látvány, ahogy az égen kígyózik. Számos városban sárkányeregető fesztivált rendeznek, melyek némelyike nemzetközi hírű, ahol több ezer külföldi látogató vagy versenyző is megfordul.

A papírsárkányokat az indiai kulturális örökség részeként tekintik. Az első említése egészen a Mahábháratáig nyúlik vissza. A papírsárkányokat kommunikációs eszközként, üzenetek továbbítására is használták, sőt a háborús időkben távolságok mérésére is alkalmas volt. A középkori uralkodók is élvezték a sárkányeregetést, királyi sportként kezdődött, de idővel a lakosság közös szórakozása lett. Lucknow navabjai egy kis arannyal vagy ezüsttel bélelt erszényt rakattak a reptetett sárkányokra, jutalomként a megtalálójának. Jaipur egyik maharadzsája szintén nagyon szerette a sárkányokat és a 16. században külön műhelyt alapított a sárkánykészítők számára. Az első nagy nemzetközi sárkányeregető fesztivál 1989-ben volt, ma már mintegy 8-10 millió ember vesz részt az eseményeken. Ez egy jó játék, amiben mindenki részt vesz, függetlenül a nemi, vallási hovatartozástól vagy a képzettségtől.

A hívő számára az ég és föld közötti kapcsolatot is jelent, a zsinór a hit, az kapcsolja össze a földön állót és az ég felé törekvőt. Az azúrkék eget a szárnyaló sárkányok színkavalkádja tarkítja, a hívek számára ez vidám, boldog és örök köteléket jelent ember és Isten között. 


Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

02 jan

Szamuráj kódex és állatvédelem 

A szamuráj harcosokkal kapcsolatban először a heves küzdelmek, a harcművészetek gyakorlása és a szigorú fegyelem jut eszünkbe. Ezt a harcos szellemet mind a mai napig tisztelik Japánban is. Ugyanakkor egy szamuráj sokkal összetettebb jellemű ember volt, akinek a spirituális gyakorlatok épp oly fontosak voltak, mint a többféle művészetben való jártasság. Érdekes dolgokra bukkantunk a japán harcosokkal kapcsolatban. Nézzük, mit mond a szamuráj kódex az állatvédelemezésről.

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség


Ma úgy gondoljuk, a tehénvédelem Indiára jellemző, Japánra nem. Tévedés. Amerikai befolyásra csak az elmúlt 150 évben változott meg a japán kultúra ősi hagyománya. A japán császárok évszázadokon keresztül megvédték a teheneket, sőt betiltották a húsfogyasztást. A tehén egyik legnagyobb védelmezője a szamuráj volt. 

A japán szamuráj


A harcosok rendje egy széles társadalmi osztályt jelentett, eleinte csak a nemesség soraiból kerültek ki, később vitézség révén alacsonyabb születésű is azzá válhatott, és örökölni is lehetett. Mivel Japán történetében nagy számban és hosszú ideig tartott a befolyásuk, minden egyes ma élő japán ember elmondhatja, hogy valamelyik őse révén ereiben szamuráj vér csörgedezik. 

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség


A szamuráj rend kialakulása előtt jó néhány híres női harcos élt, akik magasan képzett kard- és lándzsaforgatók voltak. Háború esetén védték a családot és a női erényt. Később női szamurájok is szép számmal voltak. Az 1580-as híres Senbon Matsubaru-i csata helyén maradt csontvázmaradványok DNS tesztje azt mutatta, hogy a 105 halott közül 35 nő volt. A 17. században, ahogy megjelent a nyugati hatás, a nők egyre jobban háttérbe szorultak.

A legtöbb szamuráj jól képzett volt. Egy olyan időszakban, amikor még kevés európai tudott olvasni, a szamuráj műveltségi szint rendkívül magasnak számított. A szamuráj gyakorolta a kalligráfiát, jártas volt a költészet, a zene, a festészet, a matematika terén, sőt még a híres teaszertartásban is. Értett a sziklakertek művészi kialakításához, a dráma előadáshoz. A szamuráj részt vett számos kulturális és művészeti törekvésben. Számára a művészet szorosan az élethez tartozott, éppen olyan fontos volt, mint a testedzés és a meditációs gyakorlatok.

  
Szamuráj kódex


A szamuráj követte a Bushido, a harcos útját. Ezt a sajátos magatartási kódexet a konfuciánus szellemiség hatotta át. Őszinteség, tisztelet, hűség, az együttérzés és a bátorság voltak a legfontosabb értékek, melyeket követtek. Szigorú erkölcsi törvények alkották, komoly filozófiával a háttérben, amely szabályozta az egész életet. Bármit is gyakorolt a szamuráj, arra törekedett, hogy szakértővé váljon. Nemcsak a bátorság és a fegyelem terén. Az „elég jó” nem volt elfogadható számára. Bölcsen felismerték, hogy előbb-utóbb mindenki hibázik. Ezt szem előtt tartva tanították az

„amit elvégzel a lehető legtökéletesebb legyen”

alapelvet. Egyetlen feladat vár: a ma tökéletesen elvégzett munka. Nem számít a tegnap ejtett hiba, és nincsenek elvárásai a holnapnak. Ma cselekedj tökéletesen. Ez a filozófiai megközelítés csak erősítette az akaraterőt, nem okozott a múlton való kesergéssel depressziót, vagy stresszt a jövőtől való félelem miatt. Egyértelműen a jelenre összpontosított.

Hasonlóan az európai lovagkultúrához a szamuráj kódex legfőbb alapelve az urához való megkérdőjelezhetetlen hűség volt. Ez számára erkölcsi fölényt jelentett, mert az urához tartozó védtelenekért küzdött. Akár élete árán is mindent és mindenkit védett feljebbvalója közelében. Ezt a rendkívül erős hagyományt használták ki a politikusok a II. világháborúban a kamikazék esetében.

Harcosok étrendje: Mit eszik a szamuráj?


Manapság szamuráj diéta néven sokféle valótlan recept olvasható, ami nem felel meg a valóságnak, mert a szamurájok életformája eleve egyszerű életmódot diktált. Az Edo korszakban (1603-1868), egy tipikus szamuráj étkezés a következő fogásokból állt: egy tál rizs hántolt fehér vagy hántolatlan barna rizs egy tál valamilyen pácolt vegyes zöldséggel, retek vagy uborka és talán grillezett hal. Vörös babot, borsót, tofut vagy édesburgonyát is gyakran fogyasztottak, valamint a tök, a dinnye és a tökfélék egészítették ki az étrendet. Dísztelen menü, mégis tápanyaggal teli, a kalória bevitele jelentős. Ezek az ételek tükrözik a bushido fegyelem elvét. Többnyire rizst fogyasztottak, de gyógynövényekkel összefőzve az árpa, búza és köles kása is előfordult. 

Népszerű országúti csemege volt a datolyaszilva és a rizs torta, amelyet mézzel vagy gyümölccsel édesítettek, és egy nagy levélbe csomagolva árultak. Állítólag 24 féle burgonyát, 9 féle retket, 14 féle uborkát ismertek. A szójababból készült az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag tofu. A búzasikér, más néven búzahús, szeitán volt a fő fehérjeforrás.

Különösen népszerű volt a katonák körében a savanyú, pácolt, ecetes szilva Emellett a gesztenye, a különböző dióféle, tengeri moszat, hagyma, gomba, a lótusz- és jamgyökér, sárgabarack, őszibarack, alma és narancs. 
Az 1700-as években sokféle új élelmiszer jelent meg. Ez alatt az idő alatt a zen buddhista vegetáriánus étrend volt a domináns. Népszerű volt a párolt zsemle, a babból készült paszta, miso, a szójaszósz és a zöld torma, valamint a hal, annak ellenére, hogy a buddhista vallás szerint nem volt engedélyezett élelmiszer.

A két évszázados elszigeteltség során, Japán kifejlesztett egy sajátos konyhát. Ebben az időben, nagyon kevés húst fogyasztottak, vörös húst szinte egyáltalán nem. Egyrészt a buddhista vallás fejlett etikája miatt, amely az ahimsza, az erőszaknélküliség elvét követte. A minden érző lény iránti tisztelet a természetközeli népeknél könnyen kialakult. Az egymás közti érintkezés rendkívül komoly udvariassági szertartásai mellett az állatvédelem is fontos szerepet kapott. Másrészt az ősi japán sinto hit is tisztátalannak bélyegezte az állatmészárlást, sőt megtiltotta az érintkezést a hentesmunkát végzőkkel.

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség

 
A középkori Japánban egy paraszt szokásos étkezése zöldség, rizs és hal (ha halásztak), főzelék vagy sűrű leves volt. A szegény azonban csak rizst evett gyógynövényekkel. A legtöbb japán falu 2-3 bivallyal rendelkezett, ezek jelentős értéket képviseltek, hiszen velük szántottak. Mivel a falu a daimjó tulajdonában volt, a szamuráj mindent megtett, hogy védje ura birtokát és az azon élőket. Tudta, hogy a saját étele is a parasztok munkájából szármatik, így a tehenekkel együtt gondosan védte őket. A japán paraszt számára a tehén szent állat volt. A tejivás nem volt általános, de voltak esetek, amikor a tejszín és vaj szerepelt adófizetési eszközként. A szamurájok védték a teheneket, és lehetővé tették, hogy azok a királyi kerteket békésen körüljárják. Egy japán tejtermék, a „daigo”, a szó jelentése a „daigomi” azaz „a legjobb rész” fogalomból származik. Szimbolikusan úgy látták, hogy a tisztított vaj, a ghí használata segít a megvilágosodás felé. Első említése megtalálható a Nirvana Szútrában:

„A tehenektől jön a friss tej, friss tejből tejszín vagy aludttej, aludttejből vaj, vajból a ghí (daigo). Daigo a legjobb.”


Egy másik tejtermék a raku, a cukorral kevert tej, melyet addig főztek, míg kemény sajtféle lett. Olyan korban, amikor még nincs hűtőszekrény, ez nagyon jó tartósító eljárásnak bizonyult, lehetővé tette a tejfehérje megőrzését, és szállítása is könnyű volt. A raku forgácsait eladták, vagy forró teához tették.

A szamuráj: a tehenek védelmezője 


1549-ben Francis Xavier, a jezsuita rend egyik alapítója, valamint portugál misszionáriusok érkeztek Nagasaki partjához, és elkezdtek prédikálni. Japánban ebben az időben politikai megosztottság uralkodott. Kezdetben a jezsuiták óvatos megfigyelők voltak, mert belátták, hogy egy magas szintű idegen kultúrát találtak.

Megjegyezték, hogy a japánok a tisztaság megszállottjai, mert mindennap fürödnek. Ez szokatlan volt számukra, mert az európaiak csak ritkán tették ezt, vagy egyáltalán nem fürödtek. Az idegenek látták, hogy míg ők erős katonai felszereléssel rendelkeztek, a szamurájok karddal és nyíllal harcoltak. A jezsuiták engedélyt kaptak, hogy részt vegyenek a kereskedelemben. Idővel a keresztény misszionáriusok több daimjót áttérítettek, a kereskedők pedig nagyon gazdaggá váltak. 

Mivel a portugálok száma is bővült, kezdték bevezetni a húsevést. Eleinte csak a szállásukon, mondván, hogy egészségük érdekében szükséges a hús. Ahol az új hitet elterjesztették, ott a húsevés is népszerű lett. Japánban ugyanakkor volt egy társadalmi osztály, az „eta”(szó szerinti fordítása: „rengeteg mocsok”), ahol a számukra tisztátalan foglalkozásúak csoportosultak. Hóhérok, vágóhidakon dolgozók, hentesek, tímárok alkották. Mai nevük Burakumin, s bár illegálisan, de még ma is létezik kirekesztettségük. 

De a húsevés terjedése csak a kezdet volt. A portugálok voltak ekkoriban az egyik fő rabszolga-kereskedők. Több ezer japán nőt fogdostak össze és adtak el a világ minden tájára. III. János, portugál király arról is nevezetes volt, hogy hazájában bevezette az inkvizíciót. A pápával folytatott levelezése szerint 50 japán lányért 1 hordó nitrát (lőpor) járt. 

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség

 
A betolakodók az ősi buddhista templomokat és szentélyeket – mint „pogány” helyeket – ahol tudták, lerombolták. Ekkor jelent meg a történelem színpadán egy szamuráj: Toyotomi Hidejosi. Paraszt családban született, de kiemelkedő tehetségű tábornokká vált. A hatalom birtokában már felléphetett az idegenek ellen. Toyotomi Hidejosi törvényekkel védte hazáját a nyugati „barbárokkal” szemben.

1587-ben Hidejosi maga elé rendelte Gaspar Coelho jezsuita papot, és átnyújtott neki egy dokumentumot. A 11 pont között ezek is szerepeltek:

  1. Minden japánok ellen irányuló rabszolga-kereskedelemnek véget kell vetni, és minden japán nőt a világ minden tájáról vissza kell szolgáltatni. 
  2. Minden húsevést meg kell szüntetni, különösen a tehenet és a lovat soha nem lehet megölni.
  3. A buddhista templomok megszentségtelenítésének véget kell vetni. 
  4. Minden kényszeráttérésnek véget kell vetni. 


Azzal érkezésük után 38 évvel kiutasította a jezsuitákat Japánból. 
Amikor Hidejosi seregei élén megérkezett a déli barbárok földjére, borzadva látta a levágott tetemeket árusító utcai üzleteket. A szamurájokkal kihirdettette mindenfelé a húsfogyasztás tilalmát, mert számára a hús nem csupán egy „tisztátalan” étkezési szokást jelentett, hanem együtt járt a külföldi barbár gonoszsággal: a szexuális rabszolgaságot, a buddhista vallás gyalázását és a politikai felforgatást jelentette.

Hidejosi halála után, 1598-ban egy másik szamuráj Tokugava Ieyasu még tovább ment: látta, hogy a misszionáriusok csak előőrsök, de az idegen kormányok célja Japán meghódítása. Ezért 1614-ben teljesen betiltották a kereszténységet. Végül a Sakoku (zárt ország) ediktum 1635-ben lezárta Japánt a külföldi befolyás elől. A kereskedelem Dejima kis félszigetére korlátozódott, és mindössze 19 külföldi lehetett egy időben ott.
A következő 218 évben Japán elszigetelt maradt, de politikailag stabil. Ez az időszak lehetővé tette, hogy többek között az állatvédelem hagyományos kultúráját is megőrizzék.

A barbárok visszatérnek


Amerika Kínával folytatott növekvő kereskedelme, valamint az amerikai bálnavadászok igénye a japán vizekre azt eredményezte, hogy elhatározták, ha másképp nem megy, katonai erővel kényszerítik ki Japántól kapuinak megnyitását. 

1853-ban M. Perry sorhajókapitány megjelent négy amerikai hadihajóval Uraga megerősített kikötője előtt, és blokád alá vonta az öblöt. A japánok technológiailag messze lemaradtak, így esélyük sem volt a modern amerikai hadihajókkal szemben. Az alkoholista Perry az Egyesült Államok nevében, a teljes megsemmisítéssel fenyegetőzve követelte, hogy a japánok a szabad kereskedelem megnyitása érdekében írjanak alá egy szerződést. Erre a következő évben került sor.

A dokumentum neve „Amerikai-japán béke és barátsági szerződés”, melynek értelmében az Egyesült Államok konzult is küldhetett Japánba. Nem sokkal később az angol, holland és orosz követek is hasonló fegyveres taktikákkal kikényszerítették a szabadkereskedelmi megállapodást. Japán kiszolgáltatottá vált…

  
A lemészárolt tehén temploma


Az állatvédelem lehetővé tette, hogy 1200 évig egyetlen tehenet sem vágtak le Japánban. Aztán az amerikai főkonzul, Townsend Harris 1856-ban kedvenc steak vacsorájához lemészároltatott egy tehenet, és tolmácsa, Hendrick Heusken társaságában vidáman eszegetett, és itta mellé a bort. A vérontás óriási sokkot okozott, a parasztok kezdték elrejteni teheneiket. Végül Heuskent egy szamuráj megölte. Így kezdődött a modern Japán története… 

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség


A húsevés bevezetése nem ment könnyen, a tehén a japán gazdák számára olyan volt, mint egy családtag. Ahol megnyílt egy vágóhíd, ott pánik keletkezett. A japán ember azt érezte, meggyalázták a környéket, tisztátalan és kedvezőtlen jövő kezdődik. 1869-ben a japán pénzügyminisztérium létrehozott egy vállalatot, melynek célja a marhahús értékesítése külföldi kereskedőknek. Aztán 1872-ben Meiji császár nyilvánosan bejelentette, hogy személy szerint szereti a marha- és birkahúst. A császár feloszlatta a szamuráj harcosokat, akik egyik napról a másikra elszegényedtek. Helyükbe nyugati stílusú sorozott hadsereget állított, és modern fegyvereket vásárolt az Egyesült Államokból és Európából. 

A húst a modernitáshoz, a fejlett nyugati technikához kapcsolták, a bőséget és a jólétet jelentette. De a nagyközönség ennek ellenére még tisztátalannak és bűnös tettnek tekintette az állatmészárlást. Ravaszul kellett elhitetni ennek ellenkezőjét. Az egyik technika az volt, hogy a húst átnevezték. Például, vaddisznó „Botan” (pünkösdi rózsa virág), a szarvas „Momiji” (juharlevél), és a ló „Sakura” (cseresznyevirág) lett. Hasonló marketing-fogás a mai Happy Meal, annak érdekében, hogy elrejtse az erőszakot. A népámító folyamat lassan sikeressé vált...

1931-ben az amerikai konzulátus egykori épülete „A lemészárolt tehén temploma” nevet kapta. Buddha szobra őrzi, az emelvény domborművén pedig tehenek néznek az épület felé. Japán bombázása után amerikai tisztségviselők az iskolai ebéd részeként elkezdtek marhahúsos ételt adni az alultáplált japán gyerekeknek. Ez csalánkiütéshez hasonló járványt okozott, mielőtt sikeresen hozzászoktatták a gyerekeket a számukra idegen ételekhez. Végül elérték céljukat, megnyithatták az utat az amerikai szarvasmarha export előtt.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

30 dec

Fibonacci sorozat, a számtani sorozatok királya

A Fibonacci sorozat története nem a XII. és XIII. század fordulóján élt itáliai matematikussal kezdődött, hiszen sokkal korábban megtalálható az óind matematikában. Pontos írásos feljegyzése is Fibonacci felfedezése előtt 50 évvel korábban történt Indiában.

filozófia hírességek kutatás misztika számmisztika tudomány ókori India

Ez a számsor kapcsolódik az emberi és isteni képzőművészethez is. Ismert neve: aranymetszés, az isteni arány. Aranymetszés, mint matematikai sorozat, mint Fibonacci számok? Érdemes körüljárni, már csak azért is, mert a számtani sorozatok misztikája már ősidőktől fogva rabul ejtette az embert. Az aranymetszés aránya, és a Fibonacci sorozat számtalan helyen fellelhető a természetben, talán ezért is varázsol el bennünket a matematikai érdekességek teremtő ereje.

Matematikai érdekességek: számtani sorozatok 


Számtani sorozatról akkor beszélünk, ha egy legalább három számból álló sorozatban a második elemtől kezdve bármelyik tag és az azt megelőző tag különbsége állandó. A legegyszerűbb példa a természetes számok sorrendje, ahol mindig 1-et kapunk, ha kivonjuk a megelőző számot. (0,1,2,3,4,5…) 
Felfedezőjéről szokták elnevezni, de ez sajnos nem minden esetben korrekt.

Mint látni fogjuk, a Fibonacci sorozatnál sem érvényes. Bár az itáliai matematikus nevéhez kapcsolódik, nem ő az első, aki használta ezeket a számokat. Ha egymástól függetlenül fedezték volna fel többen, még akkor is az az általános szabály, hogy annak a személynek a neve jelzi, aki az első volt. Miért fontos ez? Az indiai származású professzor, Manjul Bhargava a matematikai Nobel-díjnak megfelelő Fiedels érem kitüntetettje. Ő adta meg a választ, amikor kissé szomorkásan megjegyezte:

Bár a világon minden komoly szakember tudja, hogy ezt a sorozatot Indiában találták meg, ezt a büszkeséget elvették az indiaiaktól.


Szerencsére van jó példa is. A Mádhava-Gregory-sor is egy matematikai sorozat, melyet a 14. században fedezett fel egy szintén indiai tudós. Szangamagrámi Mádhava a Kerala iskola alapítója, csillagász és matematikus volt. Amire ő rájött, 1668-ban újra felfedezte James Gregory, skót matematikus, és tőle függetlenül Leibniz. S bár Mádhava két évszázaddal korábban már ismerte, mégis sok évnek kellett eltelnie, hogy az ő neve kerüljön a matematikai fogalom elé. Ma már elismeri a Nemzetközi Matematika Tanács, de ha megnézzük a mai szócikkeket, még mindig sok helyen hiányzik a neve, csak Gregory-sorként olvasható vagy mindkét néven, pedig valójában a 200 év jogosulttá tenné, hogy Mádhava-sorként szerepeljen…


A sorozat érdekessége, hogy a pí értékének meghatározására alkalmas, amit szintén India adott át az ókorban, s görög közvetítéssel került tovább.
Ha már Keralában járunk, még egy matematikai érdekességet érdemes megemlíteni: A Mádhava-Newton-sor a szinusz és koszinusz értékek közelítésére vonatkozik. Mádhava fedezte fel 300 évvel Newton előtt! Mégsem csak az ő neve szerepel…

A Fibonacci sorozat 


A Fibonacci sorozat első két alkotórésze a 0 és az 1, a harmadik elemtől kezdve minden szám az előző kettő összege: 0, 1 – 1, 2, 3, 5, 8, 13 és így tovább. Fibonacci számok végtelen, növekvő sorozatot alkotnak. Nem véletlenül ez az egyik legismertebb számsor, hiszen a Fibonacci számok különlegessége több területet is összekapcsol. Mint ahogy látni fogjuk, ez az arány megtalálhatóak a növény- és állatvilágban, illetve az emberi testben is. 


A Fibonacci sorozat egyre nagyobb sorszámú elemeinek hányadosa egy állandó számhoz, az aranymetszéshez tart. Már az ókori görögök is ismertek, és aranymetszésnek, „isteni aránynak” hívták. Egyensúlyt alkot a szimmetria és asszimmetria között. Az aranymetszés egy szakaszt úgy bont két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagy az egészhez. Ezt a bűvös arányt pedig a természetben és az emberi alkotásokban, az építészetben, a képzőművészetben és a zenében egyaránt megtaláljuk. Ma Fibonacci számok jelennek meg számítógépes algoritmusokban, a nyomdászatban és a tőzsdei és gazdasági stratégiák is élnek vele.

 
A Fibonacci sorozat története 


A Fibonacci sorozat az indiai matematikában a szanszkrit prozódia kapcsán jelenik meg.

Az úgynevezett Fibonacci számok először „matrameru” (a ritmus hegye) néven szerepelnek a szanszkrit nyelvész és matematikus, Pingala Chandah-sásztra (A prozódia művészete) című munkájában.

A prozódia rendkívül fontos volt az ókori indiai rituálékban, mert a hangsúly őrizte a kimondott mantra tisztaságát.

Pingala i.e. 500 körül élt, említett műve egyben a bináris számrendszer első ismert leírása is. Halayudha írt egy kommentárt ehhez, melyben szerepel a később Pascal-háromszögként elnevezett formula, holott ő már évszázadokkal Pascal előtt tanulmányozta azt. Jelezte, hogy a „ferde” átlók tagjainak összege a Fibonacci-számokat adja. A következő nyom a 6. századi matematikus, Virahanka munkája, aki a hosszú és rövid szótagokat elemezte, itt is szerepel ez a számsor. Ezt követi Gopala és Hemachandra, akik kifejezetten megemlítik a számokat.


Hemachandra (1089-1172) dzsain tudós, költő és polihisztor volt, akit a kortársai csodagyerekként tiszteltek, és a kalikála-sarvajna, „mindentudó a Kali-júgában” címet adományozták neki, vagyis korának legbölcsebb személyiségének tartották. Nem csak csodálatos író és költő volt, aki több ezer verset komponált, egyben a logika tudományának embereként is tisztelték, aki a szerteágazó indiai filozófiai iskolák mindegyikét ismerte. Hatására Gujaratban a dzsainizmust hivatalos vallássá vált, és az állam területén betiltották az állatok levágását. Élete alkonyán hat hónappal előre bejelentette a halálát, és böjttel készült fel rá az utolsó napokban.


Hemachandra és mestere, Gopala azt is vizsgálta, hogy a rövid és hosszú szótagok miként töltenek ki egy adott időtartamot a szanszkrit költészetben. Így fedezték fel a matematikai sorozatot, melynek első pontos említése 1150-ből való. 

filozófia hírességek kutatás misztika számmisztika tudomány ókori India
Hemachandra és Fibonacci


1202-ben tőlük függetlenül találta meg Leonardo Pisano, ismertebb nevén Fibonacci, a középkor legtehetségesebb nyugati matematikusa. Akkoriban még a római számokat használták, amely igencsak megnehezítette a számolást. A fiatal Fibonacci apjával beutazta egész Észak-Afrikát. Algériában találkozott a hindu-arab számírással, és az arabok által használt tízes számrendszerrel, mellyel sokkal egyszerűbben végezhető minden számtani művelet.

Megtanulta a hindu/arab számrendszert, s számos vezető arab matematikustól tanult. Nagyrészt neki köszönhetjük, hogy az arab közvetítéssel elterjedő tízes számrendszert és az „arab”, helyesen hindu számokat Európában meghonosította. Ismereteit Liber Abaci, Könyv a számtanról című munkájában foglalta össze. Bemutatta az úgynevezett „modus Indorum”-ot (az indiaiak módszerét), amit ma hindu-arab számrendszernek nevezünk, a számjegyeket 0-9-ig, valamint a helyiérték fogalmát:

„Van tíz hindu jel: 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, 0. Ezen jelek segítségével bármilyen számot fel lehet írni, amit csak akarunk”

– írta könyvében.


Itt található az a bizonyos, azóta szinte misztikussá váló számsor, amit róla neveztek el. 

 
A Fibonacci sorozat a természetben 


Kepler a The Six-Cornered Snowflake c. könyvében (1611) a Fibonacci számokkal kapcsolatban különféle természeti jelenségeket említ. A tudósok évszázadok óta elgondolkoztak azon, miért olyan sok természetes mintában tükröződik a Fibonacci-sorozat vagy a kezdő képen is látható Fibonacci-számok alkotta spirál. 

filozófia hírességek kutatás misztika számmisztika tudomány ókori India


2 kezünk van, amelyek mindegyikén 5 ujj, valamennyi 3 részből áll. Az ujjak, valamint a kéz, az alkar és a kar aránya szintén erre utal. Nagyon ritka és speciális virág az, amelyiknél a szirmok száma nem egy Fibonacci-szám. A fej-tor-potroh aránya, a delfinek testfelépítése stb. Lehetetlen mindet felsorolni. Mi a helyzet az almával, a virágjának szirmával, vagy ha nem függőlegesen vágjuk ketté? Meglepetés! 5 – Fibonacci szám.


Még a mikroszkopikus birodalom sem immunis a Fibonacci-számtól: a DNS-molekula 34 angström hosszú és 21 angström széles. Ezek a Fibonacci-sorozat számai, és arányuk (1,619 ) szinte teljesen megegyezik az aranymetszés arányszámával (1,618). 


Fibonacci-spirál szerint rendeződnek a fenyőtoboz vagy az ananász pikkelyei, de a napraforgó tányérja is nagyszerű példa.

Számtani sorozatok misztikája

 
Úgy tűnik, a Fibonacci számok alátámasztják Galilelo Galileo híres kijelentését:

„A természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott”.

Bár az is igaz, olyan példákat is felhozhatunk, ahol nem találjuk meg ezt a sotozatot. Vannak más, szintén igen gyakori matematikai struktúrák is az élő és az élettelen természetben, ezek egyike a Voronoj-féle cellaszerkezet. A szitakötő szárnyának mintázata ez alapján épül fel.


A számok és a természet összefüggései nemcsak a matematika iránt érdeklődőknek lehet izgalmas. Ha nyitott szemmel járunk a világban, akkor a tények mögött mindig felfedezhetünk más, fontos információt is. Ez igaz a Fibonacci sorozattal kapcsolatban is. 


A természet tökéletességének meglátása és az ember vágya a tökéletes kompozíció megalkotására mindig is az isteni harmónia felé terelte, vonzotta az egyént. Így az „isteni arány” varázsa nem korlátozódik a matematikára. Biológusok, képzőművészek, zenészek, történészek, építészek, pszichológusok egyaránt kutatták titkát. A matematika történetében nincs még egy ilyen fogalom, mely ennyi gondolkodót inspirált volna. 

 
A matematikai érdekességek teremtő ereje

filozófia hírességek kutatás misztika számmisztika tudomány ókori India


Marcus Du Sautoy, az Oxfordi Egyetem matematika professzora néhány éve Indiában forgatott dokumentumfilmet (ez a youtube-on is látható). Munkájával kapcsolatban kijelentette:

„Sok ember úgy gondolja, hogy a matematika nyugati találmány volt. Ez a program arról szól, hogy egy csomó dolgot már megalkottak Indiában, mielőtt felfedezték volna a nyugati világban. Ez a munkám tehát valójában politikai is, mert azt mutatja, hogy mennyire figyelmen kívül hagyjuk Kelet felfedezéseit.”


Elmulasztunk megemlíteni mást is. A Fibonacci sorozat vagy a vele kapcsolatos aranymetszés a természetben csak véletlen egybeesés lenne? Örömmel fedezzük fel az aranymetszés, az arany arány szépségét Leonardo da Vinci műveiben vagy Le Corbusie épületeiben stb. Megnevezzük a festőket, építészeket, a műremekek alkotóit, mérnökeit.

A matematikai érdekességek teremtő ereje jól nyomon követhető Cristóbal Vila kisfilmjében is, aki remek példákat hoz a természetben előforduló, matematikailag leírható mintázatokra. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról a mérnökről, aki mind a mai napig sokkal tökéletesebb és változatosabb formákban mutatja meg az arany arányt. 

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

23 dec

Karácsonyi hálaadás receptek

Karácsonyi számunkban néhány szép verset és vegetáriánus finomságok receptjét szeretnénk közreadni. Ezzel kívánunk mindenkinek lelkiekben gazdag ünnepeket. Egyben hálaadás a hűséges olvasóknak.

Sören Kierkegaard: Hála mindenkor (részlet)

Uram, Istenem! 
Téged hív az ember az ínség napjain, 
    és neked tartozik hálával az örvendezés idején. 
Milyen nagyszerű dolog hálát mondani, 
amikor minden nehézség nélkül belátjuk, 
    hogy jó és tökéletes ajándékokkal halmozol el minket; 
amikor maga a szív is készséggel belátja ezt, 
és földhöz tapadt értelmünk is hozzájárul azonnal. 
De még boldogabb, aki hálát ad akkor is, 
    ha élete szomorú marad. 

Ernest Psichari, francia író: Hálaadás a hitért (részlet)

Bocsásd meg azt a gőgöt, 
hogy téged tanulmányozni akartalak, mielőtt szerettelek volna, 
és hogy olyan módon akartalak megismerni, amely a valóságban 
lényed megismerésének az akadályát jelentette.

Ady Endre: Karácsony – Harang csendül... 

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

Ehető karácsonyfa recept

Egyszerű, szemet gyönyörködtető a sajtból és zöldségekből készült finomság. Hamar elkészül, de egy kis időre érdemes hidegre tenni, hogy szépen megálljon. Krémsajt és különféle reszelt sajt az alapja, melyet ízlés szerint keverhetünk pirított szezám vagy napraforgó maggal vagy ledarált pirított sós mogyoróval, de magában a natúr krém- és a reszelt füstölt sajt is finom. 


Kúp alakúra formázzuk a lágy masszát, és azt díszítjük petrezselyem és korianderlevéllel, apróra vágott pritamin- és zöldpaprikával, esetleg sajtdarabokkal vagy szeletelt mandulával. Olívabogyót is használhatunk.
A vegán változatnál az alap apróra reszelt zöldség (sárgarépa, uborka, cékla) összetört füstölt tofuval és kókuszolajjal. Érdemes azzal kezdeni, hogy a reszelt zöldséget megsózzuk, és amíg a többi zöldséget aprítjuk, állni hagyjuk. Levet ereszt, ezért kinyomkodjuk, azután keverjük hozzá a tofupasztát és egy kis kókuszolajat. Kúpot formálunk, és a külsejét is bekenjük vékonyan a tofupasztával. A fentiek szerint díszítjük. Itt is használhatunk pirított magvakat.

A díszítés a fantáziánkra van bízva!

Vegán csokoládétorta


 
Nem igényel semmilyen speciális összetevőt vagy bonyolult alkotást. Ez a legegyszerűbb torta, gyorsan elkészül és finom.

HOZZÁVALÓK:

4 és 1/2 csésze liszt
3 csésze cukor
1 csésze kakaópor
1 csésze növényi olaj
3 csésze víz
3 teáskanál szódabikarbóna
1/2 teáskanál só
3 evőkanál vanília-kivonat vagy 3 tasak vaníliás cukor
1 evőkanál ecet, még jobb, ha van almaecet

ELKÉSZÍTÉSE:


1.    Melegítsük elő a sütőt 180°C-on 15 percig. Készítsük elő az enyhén olajozott tortaformát.
2.    Egy nagy tálban keverjük össze a lisztet, a kakaóport, a szódabikarbónát, a cukrot és a sót.
3.    Adjuk hozzá az olajat, a vizet és a vaníliát, majd alaposan keverjük össze.
4.    Öntsük a tésztát az előkészített formába, és süssük 25-30 percig. Ellenőrizzük úgy, hogy egy fogpiszkálót beleszúrunk a közepébe, és ha nem ragad rá a tészta, akkor készen van.
5.    Hagyjuk teljesen kihűlni egy rácson, ha kihűlt, rá lehet önteni a cukor- vagy csokoládémázat.
6.    Nem szükséges félbe vágni, mert önmagában is finom, de ha valaki egy kis lekvárral megkeni a közepét, biztosan nem árt neki.

Cukormáz:

  • 8-10 teáskanál hideg víz 
  • 300 g porcukor
  • 1 citrom leve
  • Egy tálba tesszük a kimért porcukrot, majd a vízzel alaposan elkeverjük. Ha a massza túl folyékony, adjunk hozzá egy kis porcukrot, ha túl kemény, akkor néhány csepp vizet. Keverjük hozzá a citrom levét.

Csokoládémáz:

  • 10 dkg porcukor (vagy vaníliás cukor)
  • 10 dkg puha vaj (vegánoknak margarin vagy kókuszzsír) 
  • 3 enyhén púpozott evőkanál kakaópor 
  • 3 evőkanál víz, ha szükséges 
  • Krémesre keverjük a hozzávalókat. Kis lángon, állandó keveréssel addig melegítjük, amíg a cukor elolvad. Ha lehűlt, de még kenhető, egyenletesen ráöntjük a torta tetejére.

Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

14 dec

Indiai bölcsességek: rövid frappáns mottók

Mindenki szeret rövid, frappáns mottókat, bölcs mondásokat olvasni. Nem véletlenül külön gyűjtemények jelennek meg ebben a témában. Bölcsességek könyve többszöri kiadást ért meg, a neten rendszeresen olvashatóak a csattanós idézetek gyűjteménye, a vállalkozásfejlesztési tréningek inspiráló mondásokat tesznek közzé. Az indiai bölcsességek és szanszkrit idézetek mindig is populárisak voltak a rövid frappáns mottók között.

filozófia tradíció tudomány történelem ókori India
Az indiai bölcsességek tárháza az óind bölcsek és a szanszkrit irodalom hagyatéka

Rövid frappáns mottók

Miért szeretjük az indiai bölcsességeket és mottókat? Mert röviden és nagyon odaillően találnak el hozzánk, s néha olyasmire is emlékeztetnek, amit a mindennapokban elfelejtettünk.

Többnyire híres emberek mondásai ezek. Most indiai szervezetek szlogenjeiből állítottunk össze egy olyan különleges gyűjteményt, ami nemcsak érdekes, de elgondolkoztató is. A több ezer éves védikus kultúra szanszkrit versei mind a mai napig helytállóak és lelkesítőek.
 


 A mottó jelentése


A mottó többnyire olyan rövid mondat, amire könnyű emlékezni. Kifejezi egy személy, egy szellemi alkotás eszmeiségét, vagy valamely kezdeményezés, ország, politikai párt vagy más csoport meggyőződését. Egy üzenet, amelyet reklám céljából is használhatnak. Mivel a közmondásokra is hasonlítanak, könnyű megérteni és helyeselni a cáfolhatatlannak tűnő bölcsességüket.

A címereken, a nemesi házak, tudományos épületek, templomok homlokzatain is megtalálható egy-egy ilyen bölcs mondás, aforizma. Még a Google is rendelkezik jelmondattal: Tedd a helyes dolgot! (Do the right thing). Az már más kérdés, hogy mit értenek ez alatt, remélhetőleg általános érvényű, nemcsak a cég számára hasznos dolgokra gondoltak.


 
Indiai bölcsességek


A szanszkrit mottók, mondások az élet szinte minden területét felölelik, hiszen a Védák segítséget adnak az embernek az életfeladatok közti eligazodásban, hogy a boldogságot ne mások kárára keressék. A teljesség igénye nélkül néhány a legszebbek közül:
 
Az India Köztársaság nemzeti mottója: 


Csak az igazság győzedelmeskedik. 
(satyameva jayate – Mundaka Upanisad 3.1.6.)


 
Orvostudományi Intézet:


A test a Dharma /minden lény saját kötelessége/ beteljesedésének eszköze. 
(shareermadhyam khaludharmasa dhanam –Kalidasa Sarga 5.33.)


 
Turizmus Fejlesztési Társaság: 


A vendéget istennek kijáró fogadás illeti. 
(athithi devo bhavah – Taittiriya Upanisad 11.2.)


 
Mysore Egyetem: 


Semmi sem hasonlítható az igaz tudáshoz. 
(na hi jnanena sadrsam – Bhagavad-gítá 4.38.)


 
Orvosi Tudományok Intézete, Andhra Pradesh: 


Legyen mindenkinek jó egészsége.
(sarve santu niramaya – Sankara által komponált ima egyik sora)


 
Bengáli Műszaki és Tudományos Egyetem, Shibpur: 


Ébredj! Kelj fel! Ne állj meg a cél eléréséig.
(uttisthita jagrata prapya varan nibodhata – Katha Upanisad 1.3.14.)


 
Nemzeti Technológiai Intézet, Srinagar:


Vezess minket a sötétségből a fénybe.
(tamasoma jyotir gamaya – Brihadaranyaka Upanisad 1.3.28.)


 
Ahilyabai királynőről elnevezett állami egyetem, Indore: 


Az isteni értelem vezesse tetteinket.
(dhiyoyo nah prachodayat – Jadzsurvéda 36. 3.)


 
Nemzeti Jogi Egyetem, Gujarat: 


A nemes gondolatok jussanak eszünkbe mindennel kapcsolatban. 
(aa no bhadrah krutavo yantu vishwato – Rigvéda 1.89.)

Hyderabad Egyetem, Andhra Pradesh: 


A helyes tanulási mód nem korlátozza a tudást.
(sa vidja ya vimuktaye –Visnu Purána 1.19.41.)


 
Műszaki Főiskola, Gorakhpur:


A jóga minden munka művészete.
(yogah karmasu kausalam – Bhagavad-gítá 2.50.)


 
Az indiai haditengerészet titkársági iskolája, Mumbai:


A hittel rendelkező eléri a tudást.
(sraddhaval labhate jnanam – Bhagavad-gítá 4.39.)


 
Sampurnanand Szanszkrit Egyetem: 


Az az isteni bölcsesség vezérel, amit megtanultam.
(shrutam me gopaya – Taittiriya Upanisad)


 
Cochin Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Kerala:


Legyen a tanár és diák tudása sugárzó. 
(tejasvi navadhitamastu – Taittiriya Upanisad)


 
Arya Samaj Alapítvány:


Tedd az egész világot nemessé!
(krinvanto visvam aryam – Rigvéda 9.63.5.)


 
Az indiai légierő egyik helikopteres egysége:


Nehézségek között mutatkozik meg az igaz barát.
(apathsu mithram – Hitopadesa 1. 3.)


 
Falusi Orvosok Szövetsége: 


Minden élőlény mindenhol legyen boldog és szabad.
(lokah samastha sukhino bhavantu – Védák)


 
Baroda Egyetem, Gujarat:


Igazság, hit és szépség!
(satyam sivam sundaram – Jadzsurvéda)


 
Védelmi Akadémia, Delhi:


A bölcs mindig erős.
(buddhir yasya balam tasya – Hitopadesa)


 
Környezettudomány Tervezési és Technológiai Központ, Ahmedabad:


Bölcsesség, amivel a tudás megvalósítható.
(jnanam vijnana sahitam – Bhagavad-gítá 9. 1.)


 
 
A jelmondat hosszú magyarázkodások helyett azonnali meggyőzésre törekszik, és egyben kifejezi az összetartozást. Szellemisége azt sugallja, hogy az emberiség egy nagy család, ezért követésre buzdít. 

Egy-egy indiai bölcsesség és szanszkrit idézet, mondás nagyszerű emlékeztető, hatalmas kincs, az egyetemes igazság drágaköve. Igazi ajándék az egész világ számára. A rövid frappáns mottók ereje megigéző. Keresse további mottóinkat!

Kapcsolódó cikkek


 


 

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon