A köszönés sok mindent elárul az emberi kapcsolatokról. Megérintjük-e a másikat? Tiszteletünket fejezzük ki? Esetleg csak egy odavetett „helló” után továbbmegyünk? Vannak, akik kezet ráznak. Mások megölelik egymást, esetleg puszit vagy csókot adnak. Egyesek csak köszönnek. Milyen köszönési formák vannak a világban?

kultúra tradíció társadalom utazás
Köszönési formák a világban: Indiában nagy tiszteletet fejez ki az összetett kéz. Nemcsak az előtte álló személyt, hanem a szívében jelenlévő isteni képviselőt is köszönti: Namaszté. Ez az egyszerű szó egész hosszú filozófiai gondolatsort közöl az életről: felidézi az egyén lelki természetét, a benne rejlő isteni szikrát.


 
A köszönési formák története 


A köszönési formák története magába foglalja különböző korok szóbeli és a magatartásbeli megnyilvánulásait. A nyugati világban a latin eredetű Szervusz a legrégebbi ma is használatos köszönési forma. Jelentése: szolga. Közép- és Kelet-Európa több országában használatos, de az olasz „ciao” vagy a spanyol „servidor” is ebból ered. Hozzánk német nyelvterületről került, magyar szótárban először 1815-ben láthatjuk. 

kultúra tradíció társadalom utazás


A katonák köszönési formája a tisztelgés, szalutálás. Eredete a római katonáktól származik, ők így takarták el szemüket a napfény elől. Meg is érinthették a másikat,  egymás vállára tették a kezüket vagy a másik alkarját fogták meg.


A köszönési formák története olyan lényeges információkkal is szolgál, ami a mai kommunikációban is fontos. Például, hogy Japánban sértő, sőt büntetendő tett a nőknek adott kézcsók, Németországban pedig a szalutálás börtönnel büntethető!

Köszönés idézetek


A köszönés jellemezheti az embert, miként az is, hogy milyen tanácsot ad a másik üdvözlésével kapcsolatban. Íme két példa, amelyben ellentétesnek tűnő tanácsokat olvashatunk, de ha jobban belegondolunk, mindkettő igaz:

kultúra tradíció társadalom utazás
Ovidiusz köszönési tanácsa az ókori Rómából

kultúra tradíció társadalom utazás
Shakespeare arra int, hogy érdemtelenre ne pazaroljuk barátságunkat


 

 

Köszönési formák jelentése


Mint minden társadalmi érintkezésnek, a köszönésnek is megvolt a maga etikettje. Nyugodtan kijelenthetjük: napjainkban is vannak íratlan törvényei.
Az üdvözlés egyik legrégebbi formája a kéznyújtás. Kifejezi a barátságos közeledést. Az üres kéz fegyvertelenséget jelent. Keleten ugyanezt jelképezi a szívre tett jobb kéz, vagy a mellkas előtt keresztbe tett kezek. 


A sorrend a tiszteletet fejezi ki. Előre köszön  belépő a bent lévőnek, fiatal az idősebbnek, alacsonyabb rangú a magasabb poszton állónak, férfi a nőnek. Nem köszönni vagy nem visszaköszönni kifejezetten sértő magatartást jelent. Bántó nem elfogadni a kinyújtott kezet.

Iratkozz fel YouTube csatornánkra!

Kattints a kép alatti feliratkozó linkre

kultúra tradíció társadalom utazás
Kattints ide további indiai bölcsességekért>> Kérem a videókat>> Hinduizmus

 
Régi köszönési formák


Ma már senki sem használja a régi, zengzetes, latin üdvözlő formulákat. A köszönés leegyszerűsödött a napszaknak megfelelő jókívánságra. Miként a régi köszönési formák kihaltak, az azokat kísérő mozdulatok sem maradtak meg. Régimódi köszönési forma a Tiszteletem! vagy az Adjonisten! Ez utóbbi nem is szép, mert Istent felszólítani nem túl szerény magatartásforma. Ugyanakkor régi szép üdvözlés az Isten vele! és az Áldja Isten! Vidéken használják még. Kis unoka a nagyszülőknek, férfi a hölgyeknek még ma is az udvarias Kezét csókolom! régi köszönési formát használja.

kultúra tradíció társadalom utazás


A parasztember megpöccentette, megérintette vagy megemelte a kalapját, a városi uracska esetleg a sétabotját emelte oda. A francia és spanyol etikett maghajlásaira, kalpaglengető koreográfiájára pedig a kosztümös filmekből jól emlékezhetünk. Az urak kezet csókoltak, de csak a kéz fölé hajolva, és többnyire mindnyájan kesztyűt viseltek. A lányok pukedliztek.
Európa legnagyobb részén ma már egy kézfogás is megteszi, de hogyan üdvözlik egymást az emberek más országokban? 

Köszönési formák a világban – földrészeken átívelő szokások
Az Egyesült Államokban és Európában a legelterjedtebb a jobb kezű határozott kézfogás, miközben szemkontaktust tartanak. Dél-Európában, Közép- és Dél-Amerikában egy kicsit elidőzve, melegen megrázzák a kezet. Hosszabban a hagyományos amerikai kézfogásnál. Megérinthetik a másik személy alkarját és könyökét is. Latin-Amerikában néhány kiadós taps a háton fejezi ki az örömteli találkozást. Oroszországban a határozott kézrázást „medveölelés”, sőt 2-3 csók is követheti. A Közel-Keleten a jobb kéz érinti a szívet: szálem alejkum – Béke legyen veled. Szinte minden nemzetnek van sajátságos köszönése. Íme, ismerjünk meg néhányat. 

Köszönési formák – Törökországban


Törökországban mindkét kézzel átfogják a másik kezeit, miközben azt mondják, Merhaba – üdvözlet. Ez a gesztus általában régi barátok és azonos neműek körében használatos. Ma már több nyugati országban is utánozzák.
Törökországban az is eléggé általános, amikor valaki egy nála idősebb embernek kezet csókol, majd a tisztelet jeléül homlokához érinti a korosabb ember kezét. 

Köszönési formák –  Malajzia


A kinyújtott kéz megérinti a másik személyt, majd a kezét a szívére teszi, jelezve: „Szívemből köszöntelek.” Természetesen a gesztus férfi-nő találkozáskor elmarad, csak azonos neműek érintik meg egymást.


 
Köszönési formák – Japán


A japán családok már kisgyermekeiket megtanítják arra, hogyan hajoljanak meg, amikor idősebbekkel találkoznak. Ez az egyik legfontosabb mozdulata a jó modornak. De ma már a japán utcákon a fiatalok csak kezükkel integetve és mosolyogva köszönnek egymásnak. Közben mellettük néhány hölgy esetleg elegáns meghajlással üdvözli egymást. Bár látszólag egyszerű, de merev protokoll az alapja, melyet befolyásol az életkor és a társadalmi státusz. Még ma is gyakran küldik speciális képzésre alkalmazottaikat a nagyvállalatok, hogy az éppen adott helyzethez illő meghajlásokat megtanulják.


 
Köszönési formák – Kína


A kínai kultúra fontos része a jóakarat kifejezése. Számos köszönési formában adják a másik tudtára jókívánságaikat: házasságkötéskor, tavasszal vagy akár az építkezés kezdetén is. Legyetek áldottak és boldogok – mondják, az egyik kéz ökölbe zárul, és másik tenyerük rásimul. Thaiföldön az indiai Namaszté a gyakori, a kéz imádkozó helyzetben a mellkason vagy feljebb, az orr előtt áll. Minél magasabban, annál nagyobb tiszteletet fejez ki, de nem szabad a fej fölé emelni.

Köszönési formák – Új-Zéland, Polinézia, Kelet-Afrika és Tibet


Vannak számunkra esetleg furcsának ható formulák is. Például a Maori törzs emberei Új-Zélandon összedörzsölik az orrukat. Polinéziában a férfiak üdvözlő gesztusa egymás hátának megdörzsölése. Néhány kelet-afrikai törzsben úgy tesznek, mintha a másik lába felé köpnének, s van olyan tibeti törzs, ahol kinyújtják a nyelvet a másik emberre.


 
  
Kézfogás és fertőzés?


Kelethez jobban illik az érintést korlátozó kultúra. Az összetett kéz tiszteletteljes mozdulat. Ráadásul megvan az az előnye is, ami nyugaton hiányzik. Tudnillik, nem adnak át egymásnak bacilusokat.

kultúra tradíció társadalom utazás

Indiában jó néhányan fura „külföldi szokás”-ként kezelik a kézfogást, és több száz betegség terjedéséért teszik felelőssé. 


A nyugati országok is egyre inkább ráébrednek erre. Ma már nemcsak a fiatalok, a politikusok és a sztárok körében is új divat van. Az új trend az ökölpacsi, az öklök finom összeütése vízszintesen vagy alul-fölül. Érthető. Egyes kutatások szerint a fertőzések 80%-a kézzel terjed. Az Egyesült Királyságban pedig azt is kimutatták, hogy a kézfogás 90 százalékkal több baktériumot ad át, mint az ökölpacsi. Ez utóbbi ugyanis csak egy másodperc, és nagyon kis felületet érint. Brit szakemberektől elhangzott az is, hogy a kórokozók kiszorítása érdekében jobb volna, ha meghajlással vagy egyszerű fejbólintással üdvözölnénk egymást.


 
Köszönési formák – India


Indiában – miként az óind kultúrának – a köszönésnek is évezredes hagyománya van. Már a Védák is említik. Az általánosan elterjedt üdvözlési forma a Namaszté vagy Namaszkár az öt hagyományos üdvözlési forma egyike. Valamennyi korosztály, fiatal és öreg, barátok és idegenek gyakorolhatják. A rang vagy a napszak sem befolyásolja.

kultúra tradíció társadalom utazás

A Namaszté a szokásos udvariassági forma szerte Indiában, Nepálban és a hinduk számára az egész világon. Ez nem egy felszínes gesztus vagy puszta szó – üzenete van.


 
 
Namaszté vagy Namaszkár jelentése 


A Namaszté és a Namaszkár szanszkrit szavak. Többféleképpen is magyarázhatóak. Szanszkritul a namah + te = Hódolatomat ajánlom neked. Meghajlok előtted. Amikor az emberek ily módon hódolatukat ajánlják egymásnak, akkor valójában a mindenki szívében jelen lévő Visnu előtt fejezik ki tiszteletüket. A namah szót így is lehet értelmezni: na ma – nem az enyém.

Ennek spirituális jelentősége, hogy az ember szerényen visszafogja magát a másik jelenlétében. Bár nem mindenki tudatos erről, de a „neked” egyértelműen az igazi önvalóra, a lélekre utal. Vagyis hódolatajánlás a lelki lénynek, aki vagy. Egyben kifejezi a minden élőlénnyel hasonló, lelki azonosságot. Az egységet, az ember és élőlénytársai közötti kapcsolatot, mely összetartó erő lehetne – az erőszakmentes életelv alapja.

A köszönés indiai módja egyben egy jóga-mudra is. A két összetett tenyér a szív előtt a Pranam mudra. Keleten és Nyugaton egyaránt az imádkozás jelképe, de Indiában egyben az üdvözlés és tiszteletadás kifejezése. A kéz egyfajta mudra, gyógyító testtartásban van. A két összetett tenyér a szív vagy homlok csakra előtt áll, a fej kissé lefelé meghajolhat. A szem néha zárva. A jógában is megtalálható. Az egyik gyakorlat, a Napüdvözlet, a Szurja Namaszkár része, mely a védikus kultúra énekeiből maradt fenn. 

Kapcsolódó cikkek