Mirra Alfassa Franciaországban született zsidó szülők gyermekeként, és hindu spirituális vezetőként vált ismertté. Egyformán tehetséges volt a matematikában, a festészetben és a zongorajátékban is. Rodin és Monet is a barátai közé számított. Először egy festőművész, majd egy filozófus felesége lett, akit szintén vonzott India. 30 évet töltött Sri Aurobindo szellemi munkatársaként, 1926-ban, amikor mestere visszavonult a magányba, ő alapította meg a Sri Aurobindo Ásramot, és annak a lelki vezetője lett. Memoárjában ezt írta: Amikor megláttam Sri Aurobindót, abban a pillanatban tudtam, hogy vele kell dolgoznom.
Mirra Alfassa már ötéves korában úgy érezte, nem tartozik ehhez a világhoz, és vonzotta a szádhana, a spirituális fegyelem. Néha transz állapotba került, az anyja legnagyobb bosszúságára, aki ezt nem megfelelő társadalmi viselkedésnek tartotta. 1893-ban Olaszországba utazott az anyjával. Velencében, a Dózse-palotánál közölte, emlékszik, hogy előző élete egyikében megfojtották és bedobták a csatornába.
Nem sokkal később, hogy felfedezte Vivekánanda jógakönyvét, találkozott Párizsban egy indiai tanítóval, aki azt tanácsolta neki, hogy olvassa el a Bhagavad-gítát, és felhívta figyelmét Krisna isteni mivoltára. Egy távoli rokona elmesélte, hogy Mirra 1904-ben, 26 éves korában egy álmot látott, egy sötétbőrű ázsiai alak hívta, akit Krisnának gondolt. Ő vezette belső utazásában, s remélte, hogy egyszer találkozik vele. Tíz évvel később, Indiába érkezve, amikor találkozott Sri Aurobindóval, felismerte benne a látomásbeli alakot, akit gurujaként tisztelt. Saját bevallása szerint gondolatai már nem kavarogtak, elméje elcsendesedett, és két-három nap múlva már csak a belső nyugalom és a jóga-tudat töltötte be.
Sri Aurobindo akkor már feladta az indiai függetlenségért vívott forradalmi tevékenységét, és visszavonult francia gyarmati területre, a Bengáli-öböl partján fekvő Puduccseribe, ahol a brit letartóztatással szemben biztonságban élhetett. Itt csupán lelki átalakulással foglalkozott, számos tanítványt vonzva maga köré. Mirrát az Anya névvel tisztelte meg. Alfassa így vált ismertté, miután Sri Aurobindo így nevezte őt, egyenrangú spirituális társának és munkatársának tekintette. Ez valójában egyszerűen egy indiai cím, a női spirituális kifejezésére, ahogy a keresztény papokhoz hasonlóan a férfi tanárokat „Baba”, vagyis „atya” névvel is illetik.
Amikor Sri Aurobindo 1950-ben elhunyt, az Anya folytatta a spirituális munkát az ásram élén. Továbbvitte a megkezdett missziót, a hinduizmus ősi lelki kultúrájának hirdetését és tanítását, és az ásram mellett létrehozott egy nemzetközi iskolát is, mely mind a mai napig működik. Jó tíz év múlva Puduccseri közelében megalapította Auroville-t, egy nemzetközi várost, amelyet nemzetiségi, vallási és politikai hovatartozástól mentesen bárki felkereshetett, aki a békét és a harmóniát kereste. A megnyitón 121 nemzet és az összes indiai állam képviselője részt vett.
1954 augusztusában, India függetlenségének napján, az Anya nyilatkozatot tett: Azt akarom, hogy ezen a napon egy régóta dédelgetett kívánságom teljesüljön, India állampolgárává válhassak. Az első alkalommal, amikor Indiába jöttem, úgy éreztem, hogy India az én igazi hazám, a lelkem és szellemem országa... Kettős állampolgárságot akarok, vagyis francia is maradok és indiaivá válok… Származásom francia, választásom India. A tudatomban nincs ellentét a kettő között, éppen ellenkezőleg, ők igen jól kombinálhatók és teljesen kiegészítik egymást.
Több kötetnyi munkát hagyott hátra. A vegetáriánus étkezéssel kapcsolatban nagyon érdekes a következő gondolatmenete (Összegyűjtött művei, 6.):
Talán itt az ideje változtatni az ember élelmiszerein, és valami kevésbé állatiast keresni! Ez feltétlenül a tudatállapottól függ. Egy közönséges ember átlagos életet él, nem gondolkodik máson, mint az életfenntartáson, talán vigyáz a családjára, eszik húst… számára mindegy, mit eszik. De ha valaki szeretné felcserélni ezt a hétköznapi életet, hogy egy magasabb szintűnek adja át, a probléma kezd érdekessé válni. Ha pedig megpróbál felkészülni egy magasabb életformára, akkor az átalakulás nagyon fontos lesz. Mert az biztos, hogy vannak élelmiszerek, amelyek segítik a szervezet finomodását, és mások, amelyek állati állapotban tartják. De ez csak adott pillanatban válik világossá az ember számára, s ez előtt még számos dolgot meg kell tennie. Meg kell tisztítania az elméjét, az életét… Ne fogadj meg olyan tanácsot, amely nem a vágyak kontrollját javasolja! Ne próbálj angyalként élni, amíg nincs egy kis angyal a fejedben és az életedben. (…) Az egyensúly érdekében egyidejűleg kell fejlődnie mindennek. Nem hagyhatod léted egy részét sem sötétségben, közben a másik részét megpróbálva a fény felé vinni. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy ne maradjon egy sarok sem sötétben.
Kapcsolódó cikkek
