Az emberi ostobaság következtében több millió tonna műanyag kerül az óceánokba minden évben. Rengeteg tengeri élőlény, madarak, emlősök és teknősök halálát okozza. A legveszélyeztetettebb hely a Csendes-óceán. Szemétszigeteinek kiterjedése jóval nagyobb, mint feltételezték. Az Óceánok világnapja alkalmából nem árt egy kicsit tájékozódni. Mi az óceánok szerepe a globális felmelegedésben? Mi az óceánok szerepe az élet körforgásában? E kérdésekre adott válaszok még akkor is fontosak lennének, ha nem érintene bennünket a világtengerek sorsa.
Hány óceán van?
Az óceánok a földrészeket választják el egymástól. Természetföldrajzi szempontból 3 óceánt különböztetnek meg: a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceánt. A magyar kartográfia nem tekinti óceánnak, de van olyan besorolás, mely szerint ide tartozik még két világtenger. A Nemzetközi Hidrográfiai Társaság 4. és 5. óceánként nevezi a Déli-óceánt és az Északi-Jeges-tengert, közismertebb néven a Jeges-tengert.
Mióta van Óceánok világnapja?
1992-ben az ENSZ Rio de Janeiróban globális környezetvédelmi csúcstalálkozót tartott. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy az óceánok védelme érdekében világnapot jelöljenek meg. Azóta a környezetvédelemre való felhívások és az ismeretterjesztés fontos dátuma lett június 8-a, az Óceánok világnapja.
1992 óta minden évben megemlékezünk erről a jeles napról. Földünk több mint 70 %-át tenger borítja. Ha valaki egy kicsit tájékozottabb, nemcsak a világtengerekről szóló a szép leírásokat ismeri. Azt is tudja, hogy óriási veszély fenyegeti őket, legfőképpen a legnagyobb kiterjedésű óceánt.
Melyik a legnagyobb óceán
A Csendes-óceán a legnagyobb világtenger. Magellántól kapta a nevét. Mare Pacificum, csendes tenger, így nevezte a portugál felfedező. Az óceánok nagy kiterjedésű, több tízmillió km²-es nagyságú világtengerek. Több ezer méter átlagos mélységgel rendelkeznek.
A Csendes-óceán nemcsak a legnagyobb, de itt van a világ legmélyebb pontjaként ismert Mariana-árok Challenger szakadéka. Japán közelében található, több mint 10 kilométer mélységű. Összehasonlításképpen: az óceáni területek alig két százaléka mélyebb hatezer méternél, a Mount Everest pedig 8848 méter magas.
Az óceánok szerepe az élet körforgásában
Az éltető oxigén nagy részét az óceánok és a tengerek adják. Több helyen is olvashatjuk, hogy minden második levegővétel az óceánok növényvilágának köszönhető. Nemcsak oxigénkészletünk felét juttatják el az élővilágnak, még a széndioxid egy részét is elnyelik. Az óceánoknak köszönhetjük a felhőket is, ebből következik, hogy édesvizeinkre is hatást gyakorolnak.
Óceánok szerepe a globális felmelegedésben
A globális felmelegedés olvadást okoz. Megemelkedik a tengervíz szintje és a hőmérséklete, ezzel veszélybe kerül az élőviláguk. A biológiai egyensúly felborulása pedig súlyos ökológiai problémák alapja lehet. 1840-től már vannak időjárási adataink. Az utóbbi évtizedekben voltak a legforróbb esztendők.
Tenger helyett szeméttenger
A csendes-óceáni szemétsziget nagyobb, mint Texas állam. A központi része egymillió négyzetkilométer, de csaknem 3,5 millió négyzetkilométerre becsülik a teljes kiterjedését. Ráadásul ez csak a látható rész, ami a víz felett torlódott össze. Vannak hatalmas szemét foltok az Indiai- és az Atlanti-óceánon is.
A műanyagok nem bomlanak le, csak apró darabokra hullnak, amiket elfogyasztanak a halak és a tengeri emlősök. Évente több százezer tengeri élőlény és madár pusztul így el, sokszor nagy kínok között.
A tengerfenék és az óceánok mélye egyben hulladéklerakó is. A mérgező anyag sok helyen hatalmas koncentrációban mérhető. A kutatók kimutatták, hogy Kína egyik legszennyezettebb folyójában talált rákok sejtjeiben kisebb a szennyezettség mértéke, mint a Csendes-óceán mélyén élőkébe. Az ott kifogott rákok szöveteiben 50-szer magasabb szennyezőanyag-koncentrációt találtak.
Óceánok környezetvédelmi helyzete 2017-ben
Hacsak nem változtatunk életmódunkon, ha a fogyasztói társadalom káros folyamatait nem tudjuk megfordítani, akkor az ökológiai bajok belátható időn belül visszafordíthatatlanná válnak. A környezetszennyezés időzített bombaként előbb-utóbb katasztrófához vezethet.
A hangsúly a tudatváltáson van. Aki megérti, hogy a természet része, és felelős a környezetéért, az nem fogja mérgezni és szennyezni azt.
Egy lelkesítő példát érdemes felhozni. A horvát származású Boyan Slat, egy holland feltaláló és vállalkozó. Az Ocean Cleanup alapítvány vezérigazgatója. A 22 éves fiatalember már nagy hírnévnek örvend világszerte. A 20 legígéretesebb fiatal vállalkozóként emlegetik. Több díjat is kapott, többek között az ENSZ legmagasabb környezetvédelmi elismerését is magáénak mondhatja.
Boyan kamaszkora óta lelkes környezetvédő. Kidolgozott egy technológiát, mely legalább részben megszabadíthatja a világ óceánjait a műanyagtól. Nemrégiben bejelentette, hogy alapítványa az adományokból befolyt összegekből már az idén elkezdheti a két évvel későbbre tervezett munkát.
Összegzés
Az Óceánok világnapja fontos dátum. Az óceánok rendkívül értékesek, ami értékes, azt óvnunk kell. Az amerikai William James, pszichológus és filozófus már a 19. században megjegyezte:
„Az én nemzedékem legnagyobb felfedezése az, hogy az emberi lények képesek megváltoztatni az életüket tudatállapotuk megváltoztatásával.”
A környezetvédő szervezetek munkájára szükség van, de nem tudják elvégezni a világ kitakarítását. Főleg nem akkor, ha közben az ember továbbra is változatlanul szennyezi azt. Az egyetlen megoldás az alapoknál kezdődik. Csak akkor van remény a változásra, ha a saját érdekünkben megértjük, mekkora felelősséggel tartozunk Földanyának.
Kapcsolódó cikkek
