215 éve született Ralph Waldo Emerson, amerikai esszéíró, filozófus és költő, a transzcendentalista mozgalom vezéregyénisége. Jellemző rá az általános humanizmus és a keleti metafizika egysége, vallásos nézetei a Védák tanításának lenyomatát hordozzák. Kimagasló munkássága napjainkban is töretlen: Emerson a leginkább idézett amerikai szerző a modern médiában. Az egyik legbefolyásosabb és legjelentősebb gondolkodónak tekintik.

,Én a látnokok igaz felekezetéhez tartozom” - Emerson

Emersont különösen magával ragadta az Upanisadok, a Visnu-purána és a Bhagavad-gítá filozófiája. Verseiben és cikkeiben egyaránt használja azokat a fogalmakat, melyeket a védikus tanítástól kapott. Világos volt számára a karma törvénye, a szanszkrit maja, vagyis az illúzió kifejezés értelme vagy a Gítá kiemelkedő jelentősége.

Ralph Waldo Emerson, az ember és a költő

Nyolc nemzedékre visszamenőleg lelkészek voltak az ősei. Emerson 18 évesen már befejezte a Harvard Egyetemet. Eleinte lelkészként dolgozott, s bár lemondott papi állásáról, szellemiségében mégis unitárius lelkész maradt. William Jamesnek volt a keresztapja, aki a századforduló vezető filozófusa és pszichológusa lett.

Néhány jellemző cselekedete rávilágít jellemének csiszoltságára. Korát megelőző, radikális gondolkodás vezérelte. 1831-32-ben egy bostoni egyházközség templomában a rabszolgák felszabadítása érdekében előadásokat szervezett, amikor honfitársai közül sokan még a rabszolgatartásért szálltak síkra.

Emerson összekapcsolta a vágóhidak szörnyű kegyetlenségét a tudatlan bűnrészességgel: „Te csak vacsoráztál, és bár a vágóhíd mérföldekkel arrébb, messzi távolságában rejtőzik, ott a bűnrészesség.” Az egyént helyezte a középpontba, nem a tömeget, a természet erőit, nem pedig az ember hatalmát. Filozofikus gondolkodása mellett kitűnik esszéinek, verseinek eleganciájával is. Emerson képes volt megosztani korával az időtlen igazságokat, munkái sok esetben meditációk is voltak.

 
Emerson és a védikus fogalmak

A szanszkrit maja, illúzió azt a fogalmat jelenti, mely a lelkileg tudatlan ember szemét takarja, és elhiteti vele, hogy az ideiglenes, anyagi dolgok bűvöletében éljen. Emerson Maja című verse értő módon összefoglalta ezt:

Az illúzió rendszere átláthatatlan,
Számtalan hálót sző,
Tarka képei mindig sikert aratnak,
Tömegesen követik egymást, fátyol fátyolon,
Elbűvöli azt, aki hinni fog neki,
Az embert, aki arra szomjazik, hogy becsapott legyen.

Emersont különösen foglalkoztatta ez a fogalom, számos esszéjében szerepel.

Például azt írta, hogy az illúziók királyságában élünk. Keményen fogalmaz, amikor a kórházban fekvő betegek analógiáját használja az emberi élet állapotára: „Csak ágyról ágyra váltunk, egyik ostobaságtól a másikig.” Megérti, milyen nehéz áttörni az illúzión. Miként az Úr Krisna mondja: Az anyagi természet három kötőerejéből álló isteni energiámat nagyon nehéz legyőzni. De akik átadták magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta. (Bhagavad-gítá 7.14.)

A karma törvénye a másik indiai filozófiai koncepció, mely óriási hatással volt Emersonra. A szanszkrit karma szó cselekvést vagy munkát jelent. A védikus hagyományok a karma törvénye alatt a cselekedetek következményeit vagy visszahatásait értik. 

Előbb vagy utóbb meg kell fizetned a teljes tartozást! – hirdette Emerson. – Személyek és események egy ideig közted és a jog közé állhatnak, de ez csak halasztást jelent. A végén meg kell fizetned adósságaidat.

Bűn és büntetés egy szárból nő ki – írta Kompenzáció című esszéjében. – A következmény, a gyümölcs, még nem látszik. A gondtalannak tűnő élet, a virág eltakarja. Ok és okozat, eszközök és célok, magvakból kifejlődő gyümölcsök nem választhatók el egymástól. Az okból már virágzik a következmény. 

Emerson természetesen hitt a lélekvándorlásban: 

„Semmi sem halott: csak úgy látszik, hogy az emberek meghalnak, majd mintegy ablakon kitekintve, épen és egészségesen állnak új és különös álruhájukban.”

„A lélek kívülről érkezik az emberi testbe, ideiglenes lakhelyére, melyet újra el fog hagyni, más lakhelyekre vándorol, mivel a lélek halhatatlan.”

„Nem tudsz összegyűjteni olyat, amit nem vetsz; amilyen fát ültetsz, olyan fog nőni. Bármit kövessen is el az ember, a megfelelő testben megkapja majd az ahhoz hasonló viszonzást.”

Ralph Waldo Emerson a Bhagavad-gítáról

A könyvek közt az első – írta a Gítáról. Egyik cikkében pedig így méltatta:

„Angliában a szabályok és a materialista igazság megértése, a jó modor, a diszkréció, a bátorság előnyös. De nem tudott olyan könyvet alkotni, mint a Bhagavad-gítá.” (Folyóiratok X, 503). 

 Ralph Waldo Emerson idézetek

"Minden látszat ellenére tudom, hogy a világegyetem és az ember nem károsodhatik; minden lélek megkapja a maga elégtételét. Minden, amit láttam, arra tanít, hogy bízzak a Teremtőben. Bármi legyen is, amit Ő készít számunkra, annak nagynak és nemesnek kell lennie."

"Semmi más nem okozhat károkat, kivéve saját magam, és soha nem szenvedek másként, csak saját hibám által."

"Szellemünknek van egy kapuja, amely mindig nyitva várja a teremtő érkeztét.

"Az abszolút igazságot kereső értelem, az abszolút jóért dobogó szív mindig mellettünk szól, közbenjár értünk, s a fensőbb hatalmak egyetlen szavára felébredünk e rémálommal vívott kilátástalan küzdelmünkből."

"A bánat visszatekint, az aggodalom körülnéz, a hit felnéz."

"Tedd szokásoddá, hogy hálás legyél minden jó dologért, amit kapsz, és folyamatosan mondj köszönetet érte. És mivel minden dolog hozzájárult a fejlődésedhez, mindent bele kell foglalnod a háládba. "

"Ha kivételes értelmű emberrel találkozunk, meg kell kérdeznünk, hogy milyen könyveket olvas."

"Az indiai szellemi meggyőződések és a filozofikus hagyományok felfedezésével és felhasználásával Ralph Waldo Emerson megnyitotta az utat a követői számára. Megmutatta az ősi szövegek gazdagságát, hogy segítse az ébredő tudatot. A skót történetíró, Thomas Carlyle, a jó barát írta róla: Emerson ,,egy korszak volt nemzete történetében”.

"Emerson olyan vallásos gondolkodó volt, aki jelentős befolyást gyakorolt kora amerikai szellemi életére, majd az emberi kultúra egészére is."