31 okt

A reformáció röviden: márpedig megújulásra szükség van​​​​​​​

500 évvel ezelőtt ezzel indult el a reformáció. Luther Márton nem a katolikus egyházzal akart szakítani, csupán kijavítani akarta annak súlyos visszásságait. 95 pontban foglalta össze téziseit, melyek a lelkiismerete szerinti jobbítást célozták. Mi is összefoglaltuk az 500 évvel ezelőtti eseményeket. Reformáció röviden és lényegretörően.

tradíció társadalom ünnepek filozófia

A reformáció két dolgot is bebizonyított. Először azt, hogy minden vallásban és eszmében kell lennie időnként megújulásnak.

Másodszor azt, hogy a hitéletben szükség van választási lehetőségre ahhoz, hogy mindenki teljesen szabadon, minden külső nyomás nélkül kereshesse spirituális útját. A hitújító felelőssége mindig óriási. Mi az, amit megtart, mi az, amit elvet? A valódi bölcsesség és lelki útmutatás hagyományait híven viszi-e tovább? Eléggé óvatos-e, és csak a vadhajtásokat, a külsőségeket hagyja el?

Ha valami nem újul meg az idő múlásával, akkor az merevvé válhat. Ugyanakkor felhígulnia sem szabad az értékeknek.

A reformáció története dióhéjban

Luther Márton az egyház és a pápa ellen lépett fel, hitbéli meggyőződését védelmezte. Nem tudta, hogy olyan folyamatot indított el, amely végérvényesen megszünteti a keresztények számára a római egyház kizárólagosságát.

Reformtörekvéseivel nem volt egyedül, Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban szintén a hitélet megtisztításán fáradozott. Tiltakozásuk, a „protestálás” a kereszténységen belül egy új utat nyitott.

A protestantizmus számtalan egyházat és felekezetet hozott létre. A három legnagyobb: a lutheránus (evangélikus), a kálvinista (református vagy presbiteriánus) és az anglikán.

500 éves a reformáció

Mivel a köznép nem is tudott olvasni, kétséges, hogy Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára szögezte volna a téziseit. Annyi azonban bizonyos, hogy megírta, és 1517. október 31-én elküldte a mainzi érseknek.

Pontokba szedte, mit is kellene megváltoztatni az egyházi gyakorlatban. Luther Márton művelt, bibliamagyarázó professzor volt, aki többek között elutasította a bűnök pénzzel való megváltásának gyakorlatát.

A búcsúcédulák árusításában mai szemmel nem nehéz egy jól jövedelmező üzletágat látni. Azonban abban a korban, amikor az egyház és a pápai hatalom megingathatatlannak tűnt, nagy bátorság kellett ahhoz, hogy valaki ellenvéleményt hangoztasson.

A hatás sem maradt el, Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. A történelem pedig ismét bebizonyította, hogy erőszakos fellépéssel soha nem lehet megakadályozni semmilyen reformációt, csak elősegíteni annak terjedését.

Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes volt, aki méltán háborodott fel az egyház több szempontból is szégyenteljes politikáján. Néhány év elteltével már hatalmas tömeg állt mögötte, olyan emberek, akik az „új hit” szerint akartak élni.

Egyértelművé vált, hogy új missziót kell alapítania. Ez minden nagyhatású reformátor sorsa. A gond csak az, ha pozíciójukban megerősödve hasonlóan súlyos hibákat követnek el, mint amit korábban kritizáltak.

Mit üzen a ma emberének a reformáció 500. évfordulója? Nagyon egyszerű tényekre hívja fel a figyelmet. A lelkiismereti szabadságra és az ezzel járó felelősségre.

Hindu reformáció

A hindu reformáció kapcsán két dologról kell beszélni. Az egyik az európai reneszánsszal, illetve a reformáció korával egy időben zajlott. Ekkor jelent meg a hindu vallásújító, Csaitanja Maháprabhu.

tradíció társadalom ünnepek filozófia

Akkor, amikor a védikus bölcsesség esszenciáját az idő elferdítette, lényegtelen dolgokkal tűzdelte meg, melyek kezdték kiszorítani a lényeges elemeket.

Maháprabhu képes volt a kor nyelvére fordítani a Védák transzcendentális örökségét. Missziójának leglényegesebb eleme a bahkti, a tiszta, önzetlen istenszeretet. Egyenlő volt mindenkivel: a muszlim uralom sem gátolta működését.

Azt hirdette, hogy semmilyen külső megjelölés nem érvényes a lelki élet útján. Ez a korszak éppúgy nagy megújulást eredményezett Indiában, mint a reformáció eszméi Európában.

A hindu reformáció másik, jóval későbbi vonulata a neo-hinduizmus modern eszmeisége. Az olyan hindu gondolkodók és reformerek, mint Vivekánanda, Gandhi vagy Aurobindo Ghosh a nemzeti értékeket kívánták megóvni, és kiharcolni India függetlenségét.

A Brahmo Samádzs vallásos nemzeti mozgalom pedig a kereszténységet és a hindu hagyományokat igyekezett hindu szellemben egyesíteni. Fontos kiemelni, hogy ezek a „neo-hindu” törekvések a hindu dharmára (a lét örök erkölcsi alapelveit összegző kötelezettségekre) épültek. Vagyis az erőszakmentességre (ahimsza) és az együttérzésre.

A szanátana dharma az élőlények örök és változatlan kötelessége, természetes feladata. Ebben az értelemben alapvetően univerzális, etikai vallás, melynek hagyományhű újraértelmezése a modern reformáció.

Összefoglalás

Az emberi felelősség tágabb értelemben lehetne a reformáció szinonimája is. A bölcs ember tudja, hogy reformációra szükség van a mindennapokban: munkánk, családi kapcsolataink, belső életünk területén egyaránt. Jó, ha a reformáció felbukkan az életünkben – időnként érdemes felülvizsgálni, hol tartunk.

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

23 szept

A tanulás tanulása

Tanítás és tanulás: mindkettő komoly erkölcsi kötelesség. Akkor, ha tovább akarunk adni olyan ismereteket, melyek az élhető életet célozzák meg. S főleg akkor, ha a tudásanyag nem ideiglenes célokra fókuszál, nem azok alárendeltje.

tudomány társadalom
Hogy kell megtanulni tanulni?

Abban talán mindenki egyetért, hogy a tudást nem a memorizált adatok, információk sokasága jelenti. Mindez megtalálható a lexikonokban és a szakkönyvekben. Ma, az internet korában csupán másodpercek kérdése ezek megtalálása.

A tanítás akkor éli el célját, ha kedvet csinál a tanuláshoz. Megmutatja a lehetőségeket: az emberi tudomány, művészet, a gyakorlati, szakmai ismeretek és a különféle gondolkodók filozófiájának széles választékát. Arra inspirál, hogy az ember felfedezze, ha valóban tudásra vágyik, akkor a tanulás tanulása a kiindulópont.

Mi a titka a jó oktatásnak?

tudomány társadalom


„Egy ország mentális állapota attól függ, mennyit ruházunk be szellemileg, lelkileg és anyagilag az oktatásba”

A fenti idézet a tanulásról Vekerdy Tamás pszichológustól származik. Fontos dolgokat emelt ki. 
 

A világszerte ismertté vált McKinsey-jelentés egy 25 országban folytatott vizsgálatot tett közzé. Iskolarendszereket elemeztek, szakértőkkel tárgyaltak, gyakorló pedagógusokkal készítettek interjút. A végeredmény szerint a sikeres iskolarendszer alappillére a kiváló tanár.

Rögtön ezt követi a második pont: csak ragyogó oktatók képesek jó tanárokat képezni. Szintén ez a tanulmány közölte azt a tényt is, hogy a sikeres iskolákban a tanári kart nagy arányban az egyetemek kiemelkedő eredménnyel végzett hallgatói alkotják. 

Olvashatunk egy másik felmérésről is. Varga Júlia az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa néhány éve tette közzé kutatásainak eredményét. Hazánkban kevés kivételtől eltekintve a középiskolában gyengén teljesítő diákok mennek tanári pályára.

A főiskolát, egyetemet tanárként végzők közül is az alsóbb szintet elértek mennek tanítani, és ezeknek is „az alsó harmada marad tartósan a tanári pályán.” 

A tanulás tanulása nem az iskolában kezdődik


Szülők és gyerekek is sokszor hibáztatják a pedagógusokat, az iskolai módszertant vagy éppen a tananyagot. Újabb és újabb oktatáspolitikai módszer lát napvilágot, holott egyértelműen bebizonyítható, hogy alapozás nélkül nincs semmilyen építkezés. Jó esetben a tanulás tanulása otthon, a családban kezdődik. Egyes szakemberek szerint az első 3, mások szerint az első 6 évben már sok minden eldől. 

Ideális esetben a tanulás és tanítás nem korlátozódik az iskolára. Kortünet, hogy a szülőknek többnyire nincs idejük gyerekeikre. Mivel kötelező az óvoda is, a kisgyermek egyszerűen átlép egy külső világba. Majd az iskola, rosszabb esetben a tv és a számítógép neveli, „oktatja”.  

 
A tanítás és a tanulás felelőssége 


A védikus bölcsesség 4 szűrőt is ajánl a tudásszerzéshez. A hiteles tanárt, azokat a könyveket, melyek bizonyíthatóan nem ferdítették el a tényeket, s azokat a kiemelkedő személyiségeket, akik ismerték, ismerik ezeket a könyveket, és ajánlják az utókornak is. Végül, de nem utolsó sorban: ha a saját lelkiismeretünk, is rámondja az áment, akkor megnyugodhatunk, biztosan nem hamis dolgokkal ámítjuk magunkat. 

tudomány társadalom
A tardicionális indiai tanítási rendszer az intézmény helyett tanárközpontú.

A másik oldalon a törekvő tanítvány áll. A tanulás a diák és tanár együttműködésére épül, a tanítás sikere ennek a harmonikus kapcsolatnak a függvénye. Aki nem tiszteli mesterét vagy azt a tudásanyagot, amit el akar sajátítani, az vesztesként végzi.

Indiában a klasszikus tradíció még arra is figyelmeztet: ne tedd a megbecsülést érdemlő könyvet a földre. Tiszteld meg azzal, hogy ha mást nem, egy textildarabot helyezel alá. Az óind filozófia egyben kihangsúlyozza a tudás magasztosságát.

Ebben az esetben nem a világi ismeretekről van szó, hanem magasabb rendű bölcsességről, melyet alázatos szorgalommal, áldozatkész igyekezettel lehet kiérdemelni. Amelyet nem könyvek biflázásával lehet elérni. Alászáll a felsőbb régiókból, és az arra érdemes tanítvány megkapja a megértés képességét. A bölcsek számára ez jelenti a tanulás tanulása fogalmát.


Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

16 szept

Betiltott könyvek: a könyvégetés lehet-e kulturális önvédelem?

A betiltott könyvek emléknapja szeptemberben van. Amerikában egész hetet szánnak az eseményre. A németországi Kasselben az érdeklődők egész nyáron át szeptember közepéig egy különös installációt láthattak, melyet nem téglák, hanem betiltott könyvek alkottak. Méretarányosan építették meg a görög Pantheont idéző formációt. 

A történelem során számtalan olyan esetről tudunk, amikor könyveket tiltottak be, sőt teljes könyvtárakat égettek el. A könyvégetés minden korban fellelhető. Megszűntek-e ezzel az örök emberi értékek? Maradandó volt-e a pusztító hatalom?  Cikkünkkel erre keresünk választ.

könyv terror tradíció társadalom történelem
Betiltott könyvek: Könyvégetés módszerei régen és ma. Pedro Berruguete festénye

Két dolgot érdemes nyomon követni az alábbi korántsem teljes listában: 1. Ami az ókorban megtörtént, az megtörtént a modern világban is. 2. Amit egy felekezet elkövetett, sokszor ugyanazt el is szenvedte. 

Betiltott könyvek

Kasselben a Könyvek Parthenonja a cenzúra ellen tiltakozik. A világ több országában összegyűjtött, betiltott könyvek borítják. A könyvoszlopokat védőfólia takarja, a lebontása után a köteteket szétosztják. Az egykor betiltott könyvek között milyen alkotásokat találunk? Nos, például az alábbi két remekművet is.

Az Állatfarm – George Orwell 1984-ben megjelent világhírű regénye, mely a totalitárius rendszerek maró kritikája. Észak-Koreában napjainkban sem lehet megvenni.

Szép új világ – Aldous Huxley sötéten látta az emberiség jövőjét. Társadalomkritikáját minden nemzetnek meg kellene szívlelnie. 

A betiltott könyvek emlékművét ugyanazon a téren építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit égették el. A náci Németországban 80-90.000 könyvet égettek el, de olyan szerzők műveit is, mint Thomas Mann vagy Heine, sőt még a Twain regénye, a Tom Sawyer kalandjai is a tiltott listára került.
 

könyv terror tradíció társadalom történelem
A náci Németországban 80-90.000 könyvet égettek el, de olyan szerzők műveit is, mint Thomas Mann vagy Heine, sőt még a Twain regénye, a Tom Sawyer kalandjai is a tiltott listára került.

Amerikában Joseph McCarthy a kommunizmus elleni hadjáratában indított háborút a könyvek ellen. Igaz, nem máglyára, csak zúzdába küldte a műveket. Hazánkban is sok könyv végezte zúzdában a kommunizmus ideje alatt. De több nagyszerű munka került indexre, tiltólistára is.

Teljesen hihetetlen, de mégis igaz: a „fasiszta, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek” (Bp.1945-49) jegyzékén Baktay Ervin: India szabadságot akar című könyve is szerepelt. Tiltott olvasmánynak ítélte valaki e kimagasló orientalista tudósunk könyvét.

A könyvégetés története – lángoló könyvtárak

Az ókori alexandriai könyvtár az antik világ leghatalmasabb gyűjteménye volt, mely először Julius Caesar hadjáratai miatt ment tönkre, megpróbálták felújítani, de a várost ért sorozatos ostrom miatt végleg megsemmisült. A XX. században a szarajevói könyvtár kétmillió kötete is a lángok martalékává vált, amikor a szerb csapatok nehézfegyverzettel lőtték a várost. 

könyv terror tradíció társadalom történelem

Az ókori Kínában is lángok martaléka lett több évszázad szellemi kincsének 77%-a. Csin Si Huang-ti, az első kínai császár a hagyományokat őrző konfuciánus tanításokat akarta eltüntetni, égtek a könyvek, s később a tudósok százait élve eltemették. Kicsit délebbre a kommunista Pol Pot Kambodzsában ugyanezt tette a XX. században, nemcsak könyvek ezreit semmisíttette meg, szinte a teljes értelmiséget kiirtotta.

A híres indiai Nalanda egyetem könyvtára három nagy, több emeletes épületből állt, úgy is nevezték: Dharma-gunj (Az igazság hegye) vagy Dharmaganja (Az igazság kincsei). Abban az időben a világ hindu és buddhista tudásának a legismertebb tárháza volt. Gyűjteménye nemcsak vallási kéziratokból, hanem széleskörű tudományos művekből állt, a nyelvtant, logikát, irodalmat, asztrológiát, csillagászatot és az orvostudományt képviselte. 

A muzulmán hódítók 1193-ban kirabolták, az ott élő bráhmana papokat legyilkolták. Jó néhány hindut megidéztek azzal az ürüggyel, hogy információt akarnak a könyvekkel kapcsolatban, majd halomra ölték őket. Maga a könyvtár oly hatalmas volt, hogy hetekig égett…

„Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak.”

A német költő, Henrich Heine próféciája ez, akinek 110 év múlva a nácik elégetik számos művét. Heine egy 1823-ban írt tragédiájában hangzik el a fentebbi mondat. A dráma megtörtént eseményt dolgoz fel: 1500 körül Toledo érseke elégettetett minden fellelhető iszlám könyvet. 

A kalifátus korában a legnagyobb hírnévnek Ibn Futáisz kádi gyűjteménye örvendett. Córdobát a „világ díszének" nevezték, csak itt évente hatvan-hetvenezer kötet látott napvilágot. Andalúzia könyvtáraiban némely becslés szerint összesen egy millió könyv volt!

Granada visszafoglalása után Cisneros kardinális, főinkvizítor nyilvánosan megsemmisíttette a fellelhető muzulmán könyveket. Mázsaszám vetették tűzbe a felbecsülhetetlen értékű köteteket, ott égett el több száz év szellemi kincse, arab, zsidó tudósok és a régi görögök munkái.

könyv terror tradíció társadalom történelem
A németországi Kasselben 2017. szeptember 17-én zárul az a kiállítás, melyen méretarányosan látható a görög Pantheont idéző formáció. Nem téglák, hanem betiltott könyvek alkotják a monumentális épületet.

Híres könyvégetés 

A történelem folyamán az éppen uralmon levő hatalom sokszor veszélyesnek tartotta azokat a könyveket, melyek nem a hivatalos ideológiát propagálták. Ha pedig uralmuk megdöntésétől féltek, sok esetben el is pusztították azokat. A mai szemmel eszeveszettnek tűnő intézkedéseket ma sokan az emberiség elleni bűntettnek tekintik.

303-ban Diocletianus császár parancsba adta a keresztény templomok lerombolását, és a keresztény írások elpusztítását.

Husz János 1415-ben könyveivel együtt máglyahalált halt, Oxfordban 1520 végén Luther műveit égették el. Rómától való elszakadás a kolostorok feloszlatását is maga után vonta.

Angliában (1536-1541), számos kolostori könyvtár elpusztult, a régi kéziratok lapjait sok esetben wc papírként használták. Véres Mária az anglikán könyveket és embereket, előde és utóda a katolikus könyveket semmisíttette meg.

455 éve, 1562. júliusának közepén Diego de Landa, jezsuita püspök kiadta őrült parancsát a maja civilizáció kódexeinek megsemmisítésére. Egyes becslések szerint több mint 5 ezer könyv pusztult el, a hittérítő jezsuita szerzetesek buzgalma következtében, akik jogosnak érezték a számukra ismeretlen kultúra megsemmisítését.

A püspök minden lelkiismeret furdalás nélkül mesélte el, milyen fájdalmat okoztak az őslakóknak: „Számos indián könyvet találtunk, de mivel mást nem tartalmaztak, mint a gonosz felvetéseit és babonáit, hát elégettük valamennyit, ami nagy bánatot okozott a bennszülötteknek.”

1950-ben a kínai hadsereg Tibet lerohanásakor az ott található kolostorokat lerombolta, és a ritka könyvgyűjtemények nagy részét elpusztította. De a kulturális forradalom alatt Kínában is megsemmisítettek sok könyvet.

Összegzés

„A tudás hatalom” – Francis Bacon szállóigéje kapcsán fel kell tenni a kérdést: milyen tudásra, és milyen hatalomra vágyjon az ember. 


Változó korok változó hatalmasságai hol pogánynak kikiáltott iratokat, hol keresztény könyveket égettek, hol a reformáció, hol az ellenreformáció kódexeit nyaldosták a lángok. Gyakran a „civilizáció” nevében égették el valamely nép „pogány” kultúrájának kivételes értékeit.

A történelem ismer több könyvégetést is, még a XX. században is előfordult. Mindig voltak olyanok, akik számára a „tiltott irodalom” vagy a vélemény eltiprása megoldást jelentett. De a tudásra, sőt a bölcsességre való vágy mégis átöröklődött az évezredek folyamán, mert az ember pozitív tulajdonságai között a tudásszomjat talán csak a szeretetéhség előzi meg.

1953-ban jelent meg Ray Bradbury azóta már világhírű munkája, a Fahrenheit 451. Ez az a hőmérséklet, ahol a papír elég. A regény a távoli jövőben játszódik, olyan társadalomban, ahol betiltották az olvasást, és elégetik a még fellelhető könyveket. Ez a regény a média káros befolyása elleni felszólalás irodalmi megfogalmazásban.

Vajon mi az égetőbb: a szabadság lángja vagy a könyveket égető tűz? Erre a kérdésre a történelem már válaszolt. 
 

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

15 aug

India függetlensége, az indiaiak nemzeti ünnepe

„Angolok, távozzatok Indiából!” – így hangzott Gandhi híres felkiáltása, amit számos történelmi esemény előzött meg. Indiában augusztus 15-én ünneplik 70. évfordulóját annak, hogy a 200 éves gyarmati elnyomás véget ért.

társadalom történelem ünnepek

1947. augusztus 14-én éjfélkor India hivatalosan is felszabadult a brit iga alól. A gyarmatosítás azonban mind a mai napig érezteti hatását.

 
India rövid története – egyedi pillanatképben


Jellemző, hogy maga az „India” elnevezés sem e szubkontinens lakóitól származik. Az ország hindi neve Bharata, vagyis a legendás király, Bhárata dinasztia földje. A bha szótő jelentése világosság, mely a tudást jelképezi, a rata padig: kíván, vágyakozik, élvezi. Ezért a Bharata név azokra utal, akik vágynak a tudásra, és élvezik azt.

társadalom történelem ünnepek

Egy másik megközelítés a Bha-ra-tha felosztás. Bha az érzelmi intelligenciát képviseli, ami ellentétben a boncolgató jellegű intellektussal, inkább a szív bölcsessége.

A keleti kultúrák mindig is az érzelmi intelligenciát tartották fontosabbnak. Ez életorientált, és nem befolyásolják ideiglenes, mulandó célok.
Ra - Raga vagy az élet dallama. Ez a teremtés forrása. Nekünk csak azt kellene megtanulni, hogyan lehetünk összhangban ezzel, a tudás végső formájával.
Tha - képviseli a ritmust. Nem könnyű megtalálni azt a ritmust, mely egyéni, mégis harmóniában van mindennel. Életünk univerzalitásának ismerete, amely egyúttal egyedülálló személyiségünk kifejeződése is.

társadalom történelem ünnepek

Amikor egy nemzetet leigáznak, az első dolog, a kultúra manipulálása. Ehhez tartozik a nevek megváltoztatása is. Többek között Mumbai (Bombay) és Chennai (Madras) is csak a közelmúltban kapta vissza eredeti nevét, melynek történelmi és spirituális jelentése van.


A név elvétele a rabszolgaság technológiája. Például amikor az afrikai embereket Amerikába vitték, első teendőként elvették afrikai nevüket. Ez történt itt is. Igaz, India nem az angolok „találmánya”, de a gyarmatosítás tette világszerte elfogadottá. Az India szó nem jelent semmit. A hagyomány, a védikus kultúra ily módon is háttérbe került.

Az ősi szanszkrit nyelvben Szindhu az Indus folyó neve. India lakóit a Szindhu folyó mögött élő népek jelentették, s mivel a perzsák nem tudták kimondani ezt a nevet, megalkották a hindu szót. Később görög közvetítéssel elterjedt a hindu kifejezés. A földrajzi meghatározásban a h lekopott, így lett az indusok országa, majd a nyugati hódítók a középkorban véglegesen elterjesztették az ország nevét: India. 

India függetlensége: India, mint angol gyarmat


Annak idején Lord Randolph Churchill a parlamenti képviselőkhöz fordulva kijelentette: „…a legbuzgóbb figyelemmel kísérjék, a leggondosabban fejlesszék, a legegységesebb és lankadatlan elszántsággal őrizzék Hindusztán földjét és népét, a királynő koronájának legértékesebb gyöngyszemét, melynek birtoklása valamennyi gyarmati tulajdonunknál jobban növelte kis szigethazánk hatalmát, erőforrásait és jólétét…”

Részlet Kamala Markandaya: Aranycsapda című híres regényéből


„Az értékes gyöngyszem megőrzése érdekében az angolok segélynyújtási szerződések és kölcsönös megállapodások rendszerét tartották fenn India látszólag független fejedelmeivel. E rendszer értelmében angol ellenőrzés alatt álló haderőt vezényeltek a fejedelemségekbe, hogy megvédjék őket a támadásoktól, és ennek ellenében a fejedelemség uralkodója hozzájárulást fizetett a saját határain belül, általában a fővárosa területén állomásozó helyőrség fenntartásához. 


Valójában olyan volt ez, mint a 22-es csapdája. Ha a fejedelem visszautasítja a hozzájárulás fizetését, ezzel államának annexióját kockáztatja, ha pedig fizet, akkor olyan erőt tart fenn, amely gyakorlatilag az ő alávetettségét biztosítja.”

társadalom történelem ünnepek


Arról nem is beszélve, hogy az angolok egyidejűleg kulturális gyarmatosítást is folytattak. Elhitették az indiaiakkal, hogy a saját gazdag civilizációjuk alacsonyabb rendű. Már sokan érezték a fojtó igát, amikor megjelent a történelem színpadán egy vékony úriember, Mahátma Gandhi, aki az erőszakmentesség fegyverét adta népe kezébe. Mozgalma megállíthatatlan volt. 

 
India függetlenné válása


1947. augusztus 15-ének reggelére India kivívta függetlenségét, de az ország hivatalosan csak 1950. január 26-án vált köztársasággá. India utolsó alkirálya és az első főkormányzója, Lord Mountbatten még tíz hónapot töltött Újdelhiben. 1948-ban a főkormányzói tisztséget Csakravarti Radzsagopálacsári vette át.

Radzsagopálacsári (1878-1972) egy indiai ügyvéd, függetlenségi aktivista, politikus, író és államférfi volt. Gandhihoz harminc éves munkatársi és baráti kapcsolat fűzte. A Mahátma úgy emlegette őt, mint „lelkiismeretének kapusá”-t.

India több ezer éves védikus civilizációjáról ma már találunk elfogadható tanulmányokat. A történelmi múlt öröksége mind a tudományos élet, mind a művészet terén felbecsülhetetlen értéket képvisel. India sokaknak mégis a filozófiája, maga szintű lelkisége révén vált vonzóvá, s ez mind a mai napig tart. 

Narendra Modi, India jelenlegi miniszterelnöke augusztus 2-i beszédében már hazája függetlenségének 75. évfordulójáról beszélt, melyet 2022-ben ünnepelnek majd. Azt hangsúlyozta, hogy Indiának ma kell megoldania, hogy beteljesítse a szabadságharcosok álmait.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

09 aug

A szeretet, ami összeköt: Raksha bandhan

A hindu ünnepek egyike a Raksha bandhan. Ez a nagy augusztus elejei fesztivál a nők védelmét helyezi előtérbe. A hagyományok szerint a lány férfi rokona csukójára karperecként egy szépen feldíszített fonalat köt, ezzel kérve a védelmét. Tágabb értelemben a rakhi szolidaritást, eszmei rokonságot is jelenthet.

hinduizmus tradíció történelem társadalom ünnepek

Világszerte ismert a védelem céljából átadott amulett, mely lehet gyöngy, fonal vagy bármilyen kis tárgy. Az ősi egyiptomi vagy sumér és arab kultúrában egyaránt megtalálható. A kereszténység is átvette ezt a szép szokást. Egy szeretetteljes kapcsolatban az aggódó fél amulettet ad a másiknak, hogy az megvédje minden bajtól. 

A nők tisztelete 


A hindu ünnepek között a Raksha bandhan azért is jelentős, mert középpontjában a nők tisztelete áll. A raksha jelentése: védelem, a bandhan szóé pedig: összeköt. A hagyomány szerint egyszer Indrának, a félistenek királyának a gonoszokkal vívott harca során nagy nehézségekkel kellett szembenéznie. Elhatalmasodott rajta a szomorúság. Hű felesége, Szacsi vett egy szál fonalat, szent versekkel és mantrákkal felruházta, és férje karjára kötötte. A szerető védelem hatására Indra hamarosan győzelmet aratott. Indiában minden évben nagy fesztivált rendeznek ennek emlékére. 

Az évszázadok egy kissé átalakították ezt az ünnepet, ma Rakhi néven is ismert, mely a nővér és a fiútestvér közti örömteli nap. A lány testvér egy szép szertartást végez, majd imádkozik fivére jólétéért és egészségéért: Védelmezzen téged minden lények Ura! Ő, aki megteremti, megőrzi és feloldja az életet, megvéd téged. 

hinduizmus tradíció történelem társadalom ünnepek

A fiú fogadalmat tesz, megígéri, hogy mindig megóvja őt, majd kölcsönös kedveskedésként megetetik egymást édességgel. A nők nemcsak vér szerinti testvéreiktől kérhetik a védelmet, lehet az bármelyik férfi rokon vagy egy jó barát, sőt még csak hindunak sem kell lennie az illetőnek. Az ősi hagyományt követve azok az emberek, akik ismerik a Védák szent mantráit, ezzel a kötelékkel a betegségeket és a félelmet is megpróbálják távol tartani. 

A királynő védelmében


Az indiai középkorban, ha egy nő valaki kezére rakhit kötött, annak szent kötelessége volt élete végéig megvédeni őt, akár önmaga feláldozása árán is. Azokban a napokban, sok rádzsput áldozta életét, hogy megvédje lelki testvérét. Ezt bizonyítja Chittor királynőjének, Kamavatinak és a mogul császárnak, Humayunnak a története is.

hinduizmus tradíció történelem társadalom ünnepek
Narendra Modi, India miniszterelnöke

A 15. század közepén sokszor dúlt háború a radzsputok, a gudzsarati szultán és a mogulok között. Rakhi akkoriban azt jelentette: lelki kötelezettség, védelem. Az özvegy Karnavati királynő rájött, hogy nem tud védekezni az ellene támadó gudzsaráti szultán, Bahadur Shah ellen. Egyetlen reményként Humayun császárnak egy rakhit küldött, akit annyira szíven talált ez a gesztus, hogy azonnal felvállalta lelki testvéri kötelezettségét, s azonnal a segítségére sietett, sőt még saját katonái ellenében is megvédte a királynőt. 

A hagyomány szerint Nagy Sándort Roxána királynő védte meg ily módon. Amikor Nagy Sándor betört Indiába, az erényes hölgy rakhit küldött az indiai uralkodónak, kérve, hogy kímélje meg Sándor életét. Kaikeya királya, amikor látta a rakhit saját csuklóján, visszafogta magát, és személyesen nem támadott a betolakodóra.

 
Az összetartozás jelképei


Mára ez a szép hindu ünnep általánossá vált a szubkontinensen és Nepálban is. A rakhi puha, színes, feldíszített selymes szálakból áll, dísztárgyak, képek, arany és ezüst szálak is kiegészítik. De van rakhi film, képeslap, ajándékbolt. A kínálat az egyszerű fonáltól egészen művészi fokig kivitelezett ajándékokig ível. Valamennyinek közös célja van: a védelmet kérő s a védelmet adó szeretetteljes érzéseit és jó kívánságait jelképezi. Papok is adhatják a hívőknek a lelki összetartozást szimbolizálva. 

Az irodalmi Nobel-díjas Rabindranath Tagore is felhívta a figyelmet a Raksha Bandhan hagyományára. Még egy verset is szentelt ennek. A gyarmati korszak idején azt akarta, hogy a hindu ünnepek mindenkinek pozitív élményt jelentsenek. A rakhi olyan fogalom legyen, amely a kölcsönös szeretetre és tiszteletre inspirálja a hindukat és muzulmánokat egyaránt. Érdekesség, hogy még az indiai függetlenségi mozgalom idején is előfordult, hogy ezt a szokást felelevenítve jelezték az emberek egymás között a hasonló gondolkodásmódot.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

«
1234

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon