10 máj

105 éves a faültető erdei tündér

Márpedig erdei tündérek vannak. Csak éppen manapság a fák anyjaként ismerik őket. Egy idős indiai asszony kapta ezt a megtisztelő nevet. Saalumarada Thimmakka 4 km hosszú szakaszon banyan fákat (szent fügefa) ültetett. Eleinte férje segítette, de annak halála után is folytatta munkáját. 105 évesen is, amikor fizikailag már nem volt aktív, még sok meghívást kapott zöld programokra, erdősítéssel kapcsolatban kérték ki véleményét. Összesen 384 fát ültetett, melynek értékét körülbelül 1,5 millió rúpiára (6 millió forint) becsülik. 

 

indiai nők környezetvédelem társadalom
A banyan a világ legtöbb oxigént termelő fája. Az ájurvédában tejszerű levélnedve meddőségi problémák kezekésére használatos.  Az idősebb banyanfák esetében nagyon jellegzetesek a vastag fás törzzsé növekedő léggyökerek, amelyek megkülönböztethetetlenné válnak az eredeti törzstől. A fák a léggyökerek segítségével oldalirányba terjednek. A világ legnagyobb banyan fája Chennaiban található.

Az emberek ma sokszor beszélnek ökológiai tudatosságról, de nem mindig azért, mert őszintén óvni akarják a környezetüket. Kezdték felismerni: Az életem veszélyben van. Ha ez folytatódik, nekem és főleg a gyermekeimnek nagyon kemény feltételekkel kell szembenézni. Ez a körülöttünk lévő élet védelmének kissé önző módja. Ennek épp ellenkezőjét tette Saalumarada Thimmakka, indiai környezetvédő, akit A madarak és fák napja alkalmából tisztelettel köszöntünk.
 

A fák az életünkben 

A fák nagyon keményen dolgoznak, hogy megőrizzék a tiszta és egészséges levegőt. Leveleik lélegeznek, és a kívánatos szén-dioxidot helyettesítik oxigénnel, amelyre oly nagy szükségünk van. A fa gyökerei mélyen a földbe mélyednek, együtt tartják a talajt, hogy az eső és a szél ne mossa le, vagy ne fújja el. A gyökerek a folyópartokat szilárdan tartják, nem hagyják, hogy összeomoljanak, megakadályozzák az árvizet. Az erdőben lévő fák vonzzák az esőt. Sok madár, állat és rovar otthona. Ezek mindegyike fontos a természet egyensúlyának fenntartásában.

  
Egy figyelemre méltó nő

Saalumarada Thimmakka egy Banglore vidéki körzetben, szegény családban született. Felnőve megházasodott, de 25 év házasság után sem tudott teherbe esni. Férjével elkezdtek fákat ültetni, mert spirituális szempontból ez áldásos tettnek számít. Mivel nem lehetett saját gyermeke, a pár banyán facsemetékről gondoskodott. Úgy gondozták a fákat, mintha a gyermekeik lettek volna. A több mint 50 év alatt ezek a csemeték gyönyörű banyan fákká fejlődtek, és csodálatos 4 km-es fasort alkotnak.

indiai nők környezetvédelem társadalom
Saalumarada Thimmakka az általa ültetett banyan-soron

Eleinte a legközelebbi kútról vödörben cipelték a vizet. Majd a csemetéket többnyire a monszun szezon alatt ültették, hogy elegendő esővizet kapjanak. A munka semmiképpen sem volt könnyű. Egy kemény napi munkát követően Thimmakka még növényi mintákat gyűjtött be a környékről. Férje 1991-ben meghalt, ő volt az, aki a kis csemetefák körül tüskés bokrokat ültetett, hogy megóvja őket, nehogy lelegeljék az állatok. Felesége tovább folytatta környezetvédő munkáját.

Thimmakka számos díjat nyert az évek során. A helyi közösség ma példaként állítja a fiatalok elé, így kapta a „Saalumarada” nevet. Ez anyanyelvén, a dél-indiai kannadai nyelven azt jelenti: „fák sora”.

  
Csodálatos öregkor

Salumarada Thimmakka, a legendás faültető ez év februárjában részt vett a Vindhyagiri hegységben tartott spirituális ünnepen. 106 éves, jó egészségben van, de gyaloghintóban vitték fel a szentélyhez, ahová Rajnath Singh miniszterelnököt is várták. „Örülök, hogy részese lehetek egy ilyen nagy ünnepnek” – mondta mosolyogva az idős asszony.

indiai nők környezetvédelem társadalom

Manapság Thimmakka már nem ültet aktívan fákat, de sok meghívást kap számos erdősítési programra Indiában. Más zöld projekteken is dolgozik, mint például az esővíz megóvása, víztározó létrehozása a faluban. Az álma, hogy férjének emlékére kórházat építsen falujában. A CNN-nek adott interjújában többek között ezt mondta: „Ahhoz hogy éljünk, meg kell őriznünk a környezetet. Nem élhetünk a természet nélkül.”

A banyan fa spirituális gyökerei

Az emberek és a környezet közötti kapcsolat az ősi Indiában a harmónián, az együttélésen, a kölcsönös gondosságon, gondoskodáson alapult. A Földanya tisztelete megkérdőjelezhetetlen alapelvként működött. Bizonyos földterületeket vagy erdőket szent ligetként tartottak fenn, ezeket valamely istenségnek szentelték. Hasonló volt az ókori Görögországban vagy Írországban is. Indiában mind a mai napig találhatók ilyen védett és megszentelt területek. 

A korai erdőgazdálkodás koncepció megemlíti a „panchavati” területek (öt fajtájú fák) felügyeletét ellátó falusi bizottságokat. A védikus korszak hagyományai azt is megerősítik, hogy minden falu akkor lesz teljes, ha az erdők bizonyos fajtái védettek. Az első a mahavan, a természetes erdő, ahol minden élőlény menedékre talál. A második shrivan, a jólétet szolgáló és a tapovan, a vallás erdeje, ahol meditálni lehet, mint a bölcsek, akik az igazságot keresik. A fák fontosságát a Rámájana és a Mahábhárata is hangsúlyozta. 

Kapcsolódó cikkek

 

 

 

Tovább olvasom

14 ápr

A boldogság kulcsa William James szerint


William James a 19. század fordulójának vezető filozófusa és pszichológusa volt. Jelenleg reneszánszát éli. Hangolódj egy magasabb célra, ez a boldogság kulcsa! – hirdette. De azt is kihangsúlyozta, hogy: Az ember úgy változtathatja meg életét, ha megváltoztatja gondolkodását. Pesszimista korunkban ugyancsak üdítő olvasni sorait.

William James az amerikai tudományos pszichológia elindítója volt. Azoknak, akik misztikusnak vagy tudománytalannak állítják be, James azt válaszolja, hogy a tudomány és a tudományos gondolkodású ember nem lehet arrogáns. A tudomány bepillantást enged a valóságba, de a végtelenhez képest ez még csak parányi tudás.

Ha egy láthatatlan lelki világban hinni csak hiedelem vagy vágyálom, akkor James emlékeztet minket arra, hogy milyen keveset tudunk a valóság teljességéhez képest. James a következő buzdítást adta: „Ne félj az élettől. Hidd el, érdemes élni, és a hited segíteni fogja ezt a tényt.”

William James élete


New Yorkban született 1842-ben. Nem kisebb személy, mint Ralph Waldo Emerson volt a keresztapja. Egyik testvére, Henry James, a világhírű regényíró. A család öt évet élt Európában, majd visszatért az Államokba. 

James eleinte művészeti iskolába járt, a festészet érdekelte, majd felvételizett a Harvard Medical School orvosi karára. Tanulmányait félbeszakította rövid ideig tartó betegsége, amit kisebb depressziós szünet követett. A diploma után a Harvard anatómia és élettan tanára, majd a filozófia és pszichológia professzora lett. Megházasodott – szokatlan olyan filozófusról olvasni, aki boldog házasságban élt, és volt öt gyermeke. 

1890-ben jelent meg könyve, a Pszichológia alapelvei, és ezzel elindult a hírnév felé. Charles Sanders Peirce és William James alapította meg a pragmatizmusnak hívott filozófiai iskolát. Ez kimondja, hogy egy ötlet színvonalát annak gyakorlati hatásaiban kell keresni. James a tudatosságra bíztatott, hogy az ember gondolja végig tettei következményeit. 

William James és a védikus filozófia

James szerint a gondolkodás elfogad vagy visszautasít, vagyis választ. A védikus filozófia szerint az elme megkülönböztető képessége az intelligencia. Ugyanarról van tehát szó: a választás szabadságáról. Döntéseink erre épülnek. Spirituális értelemben ez azt jelenti, hogy az ember különbséget tud tenni anyagi és lelki között. Az ember döntéseket hozó lény, akinek életét választásai alakítják – írta James. A védikus filozófia is azt tanítja, hogy minden választás, vagyis cselekedet valamilyen visszahatással jár, és ez formálja az ember jövőjét.

James azt állítja, hogy még a negatívnak tűnő helyzetekben is van választásunk. Ezt „beleegyezésünknek” nem pedig „engedelmességünknek” nevezi. Az influenza példáját hozta fel: elfogadom, ha beteg leszek, de meg tudom választani azt a módot, ahogyan részt veszek a betegségemben. Sőt azt is, milyen tanulságokat vonok le belőle. Ilyen nézőpontból lehetséges Isten törvényeinek elfogadása és a szabad cselekvés. A vallási hagyományok és a spirituális írók megértették az emberi szabadságnak ezt a formáját.

„A nyugtalan felszín viharos hullámai nem zavarják meg az óceán mélyét; aki nagyobb és állandóbb realitásokkal van kapcsolatban, annak a szemében személyes sorsának óránkénti változása nem igazán fontos.” (William James)


„A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait kielégíteni, hanem csak az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, melyek úgy ömlenek bele, mint folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.” (Bhagavad-gítá 2.70.)

„Köznapi, éber tudatunk, amelyet racionális tudatnak is nevezünk, csupán a tudat sajátos állapota. Emellett azonban meg számtalan más lehetséges tudatállapot is létezik, amelyeket hártyaszerűen finom válaszfalak különítenek el egymástól.” (William James)


„Néha a szenvedély kerül túlsúlyba, elnyomván a jóság minőségét, néha a jóság győzi le a szenvedélyt, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély kötőerői felett. Ily módon mindig küzdelem folyik az elsőbbségért.” (Bhagavad-gítá 14.10.)

William James szembeállít két különböző típusú embert: egyszer született és kétszer született embereket. Nézete szerint az első csoportba tartoznak azok, akik aránylag könnyű, mondhatjuk felszínesebb életet élnek. A másikba azok, akik átmentek valami tragédián, nehézségen vagy komoly kihíváson, és az megváltoztatta őket. A szenvedés egy második születés forrása lett, mélyebb, tudatosabb emberré váltak. 

A védikus hagyományokban „kétszer született”-nek azt nevezik, aki egy hiteles guru tanításait követve törekszik az önmegvalósításra.

  
Idézetek a boldogság kulcsa témában

William James már saját korában is elismertségre tett szert. A boldogság kulcsa nála nem az állandó mosolygást, inkább a belső változást jelentette. Íme, néhány inspiráló gondolata:

A bölccsé válás művészete az, hogy megtudjuk, mit hagyjunk figyelmen kívül.

A jövő pozitív képei hatásos mágneses erők ... Alakítanak és energizálnak bennünket, bátorságot, elszántságot adnak a fontos kezdeményezések megtételéhez. A jövő negatív képei szintén mágnesesek. Akkor a lélek lefelé húzódik a kétségbeesés útján.

Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását. Hiszen a gondolatok teremtik meg a valóságot. 

Sokan azt hiszik, gondolkodnak, pedig csak újrarendezik az előítéleteiket.

Az én nemzedékem legnagyobb felfedezése az, hogy az ember belső hozzáállásának megváltoztatásával képes megváltoztatni az életét.

A legtöbb boldogtalanság azért van, mert az emberek önmagukat hallgatják ahelyett, hogy magukhoz beszélnének.

A pszichológiában van egy törvény: ha elmében képet alkotsz arról, ami boldoggá tesz, és ezen sokat meditálsz, akkor pontosan azzá válsz, amit gondolataidban megformáltál.

Amikor két ember találkozik, valójában hat személy van jelen. Kettő, ahogyan látják önmagukat; kettő, ahogyan látják egymást; és kettő, amilyenek valójában.

A boldogság kulcsa a választás szabadsága

A kilencvenes évektől William James munkássága egyre inkább filozófiaivá vált. Szerinte a boldogságot nem felfedezni, hanem megteremteni kell. Tanítása egy mondatban összefoglalva: Az ember életét a döntései, a választásai alakítják. 

James szerint, ha az emberek elveszítik az értelmes univerzumba vetett hitüket, annak súlyos következménye van a modern társadalomban. Ha egy céltalan küzdelem részesei vagyunk, az nem fog boldogságot adni. Ha elfogadjuk az élet oktalan abszurditását, az eredmény a rossz közérzet, depresszió, kiszolgáltatottság, szorongás és más negatív lelkiállapot lesz. 

A filozófus James szerint a boldogság kulcsa ingyen vagy könnyedén nem szerezhető meg:

„Bármivel foglalkozz is, egyedül az elszántságon múlik minden. Ha valóban el akarsz érni valamit, minden bizonnyal el is fogod érni... De csak akkor, ha igazán akarod, ha mindennél jobban akarod, és nem akarsz még száz különféle dolgot ugyanolyan nagyon.”

Összefoglalás

1895-ben William James feltette a kérdést: Miért érdemes élni? Arra a következtetésre jutott, hogy az emberi élet vagy valódi küzdelem, amelyben a siker által valami örökre megszerezhető, vagy ez egy triviális játék, amelyből bármikor kieshetünk. Számára a boldogság kulcsa a hit által támogatott küzdelem. Első feladatként pedig ezt írta: „megváltani saját szívünket” a félelmeink és a meggyőződésünk hiányának leküzdésével. A boldogság kulcsa a kezünkbe kerül, ha igaz választ találunk a Miért? kérdésre.

Korunk információs kor, ahol a végtelennek tűnő információhalmazban hatalmas kihívást jelent, hogy mire irányítsuk figyelmünket. James már saját korában egyértelműen felismerte: ez nem más, mint egy óriási kihívás, harc a lelki életünkért. Nagyszerű árnyalattal és finomsággal jellemezte a szándékos, tudatos élet fontosságát. Elutasította a kiszolgáltatott, passzív életet, ami a körülményekre hivatkozva az ember szabadságát söpri el.

William James szerint a boldogság attól függ, hogy képesek leszünk-e változtatni hozzáállásunkon. Vagyis: szenvedünk a létezés gondjaitól, vagy – még ha a racionális elme nem is bizonyítja –felfogjuk, hogy az életnek magasztos célja van. 

Kapcsolódó cikkek

 


 

 

Tovább olvasom

22 márc

Hit és tudomány Millikan fizikájában

150 éve, március 22-én született Robert Millikan amerikai kísérleti fizikus. 1923-ban fizikai Nobel-díjat kapott az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért. Különleges gondolkodóként is ismertté vált, sokat foglalkozott a tudomány és a vallás kapcsolatával.
 

filozófia misztika tudomány társadalom


Robert Millikan a XX. század egyik legkiválóbb fizikusa. Gondolatai a tudomány és vallás kapcsolatáról különösen felrázóak. Összesen 25 tiszteletbeli doktorátust és számos rangos érmet kapott. Még fiatalon, 1906-ban szerzőtársa volt egy népszerű és nagy hatású tankönyvsorozatnak, ami sok tekintetben megelőzte korát.

A hit és tudomány eltávolodása


Millikan szerint „a tudomány és a vallás kombinációja ... biztosítja az egyetlen alapot a racionális intelligens élethez”. A vallás és a tudomány pedig „két nagy testvérerő, mely az emberiséget húzta és ma is húzza előre és felfelé.”

Egy régi indiai mese szintén erről tanít: a tudomány és a vallás jó testvérek voltak, segítették egymást a közös cél érdekében. Mi volt az? Az ember tudatának egyre magasabb szintre emelése, szívének megtisztítása. Egy idő után azonban a tudomány egyeduralomra tört, és elkezdődtek a nehézségek.

A történelemben éppen ezt tapasztalhatjuk: az első jelentős vita akkor keletkezett, amikor Kopernikusz kifejtette nézeteit, miszerint a Föld gömbölyű, ráadásul nem is az univerzum középpontja. Millikan így folytatja:

„Kopernikusz pap volt – egy katedrális kanonokja –, és elsősorban vallásos, nem tudományos ember. Tudta, hogy az igaz vallás alapjai máshol vannak lerakva, mint ahol tudományos felfedezések kikezdhetnék őket. Nem azért üldözték őt, mert a vallás tanításaival szembement, hanem azért, mert az elméletében az ember kikerült az univerzum középpontjából, és ez felettébb kellemetlen hír volt egy halom egoistának.” 

 
Millikan élettörténete dióhéjban

Robert A. Millikan egy skót származású tiszteletes fiaként, szerető családban született, és élete végéig mélyen vallásos volt. Klasszikus humán szakon kezdte komolyabb tanulmányait.

filozófia misztika tudomány társadalom
Robert Millikan a hit és tudomány kapcsolatával foglalkozott


1893-ban diplomázott, utána doktorátust szerzett. A Chicagói Egyetem asszisztense majd professzora lett. Millikan 1910-ben folytatta azóta híressé vált olajcsepp kísérletét. Az elemi töltés nagyságának mérését végezte. 1923-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazták.

Nagyszabású tanulmányt készített arról a sugárzásról, amelyet Victor Hess fizikus észlelt a világűrből. Millikan bebizonyította, hogy ez a sugárzás valóban földön kívüli eredetű. Kozmikus sugárzásnak nevezte el. Negyvenhét évesen a Nemzeti Tudományos Akadémia tagja volt. A következő évben a fotoeffektussal kapcsolatos kísérlete a legfigyelemreméltóbb. Nyugdíjazásáig a Caltech, az Egyesült Államok egyik vezető kutatóintézete végrehajtó tanácsának elnöke volt.

Hit és tudomány Millikan munkásságában


Millikan meggyőződéssel vallotta, hogy a tudomány és a vallás között nincs valódi konfliktus. 1923-ban „A tudomány és a vallás viszonyáról szóló közös nyilatkozat” címmel megfogalmazott egy összefoglalót, amelyet a vallás, a tudomány és a szociális ügyek negyvenöt vezetője írt alá. 

Dr. Millikan szerint:

„az igazi modern tudomány lassan tanul, hogy alázatosan járjon Istenével.”


Millikan többször kritizálta a naturalizmust, azt a világnézet, amely csak az anyagi világot látja és tanítja. Arra a következtetésre jutott, hogy bár a materializmust néha tudománynak nevezték, „a maga módszerében és lényegében tudománytalan volt”, mert „egyetemesen állító és dogmatikus”. Millikan logikusan kifejtette, hogy a materializmus több korábbi állítását is felülbírálta már a tudomány. Rendkívül érdekes, ahogy felsorolja ezeket. 

Érdemes lenne minden „tudomány és vallás” témájú megnyilatkozás előtt felidézni azt, amit Millikan olyan tökéletesen megfogalmazott. Szerinte mindenféle vita értelmetlen, csak meg kell vizsgálnunk, mi a tudomány és a vallás célja.

„A tudomány célja a tények, a törvények és a természeti folyamatok ismerete. A vallás még ennél is fontosabb feladata pedig az emberiség lelkiismeretének, eszméinek és törekvéseinek a fejlesztése.”

Talán az egyik legfontosabb gondolata e témában:


„…nincs tudományos alapja a vallás tagadásának, és véleményem szerint annak sem, hogy konfliktust keressünk a tudomány és a vallás közt, hiszen teljesen más területtel foglalkoznak. Azok az emberek, akik nagyon keveset tudnak a tudományról, illetve azok, akik nagyon keveset tudnak a vallásról, valóban vitákat gerjesztenek, és a kívülállók azt a benyomást szerzik ezekből, hogy a tudomány és a vallás között van konfliktus, miközben a konfliktus csak két különböző fajta tudatlanság között jött létre.” 

 
Millikan idézetek, melyek önmagukért beszélnek


 „Hogy pontosan hogyan illeszkedünk a Nagy Építőmester terveibe, és mennyit bíz ezekből ránk, azt nem tudjuk. De illeszkedünk ezekbe a terveibe, azt már biztosan tudjuk, különben nem volna felelősségérzetünk. Egy teljesen materialista filozófia számomra az ostobaság csúcsa.” 

filozófia misztika tudomány társadalom

„Számos nagy tudósunk mély vallásos meggyőződésű és életű ember volt: Sir Isaac Newton, Michael Faraday, James Clerk Maxwell, Louis Pasteur. Ők egytől-egyig nem csak vallásos emberek voltak, hanem gyülekezetük hűséges tagjai is. A legfontosabb dolog a világon ugyanis az erkölcsi és lelki értékekben való hit. A hit, hogy van a létezésnek értelme és jelentősége, a hit, hogy tartunk valamerre! Ezek az emberek aligha válhattak volna ilyen nagyságokká, ha hiányzott volna belőlük ez a hit.” 

„A tudomány egy rendezett világegyetemet kezdett nekünk megmutatni, valamint a renddel együtt járó szépséget, egy világegyetemet, mely nem ismer szeszélyt, egy világegyetemet, mely megismerhető és kiszámítható módon viselkedik, egy világegyetemet, melyre támaszkodhatunk, egyszóval: egy Istent, aki törvények által cselekszik.” 

„Annak lehetetlensége, hogy a valódi vallás és a valódi tudomány valaha ütközzenek egymással, nyilvánvalóvá válik, ha megvizsgáljuk a tudomány célját és a vallás célját. A tudomány célja az, hogy fejlessze a tényekről, valamint a természet törvényeiről és folyamatairól szóló tudást – mindenféle előítélet és előre kialakított vélemény nélkül. A vallás ennél is fontosabb célja pedig az, hogy fejlessze az emberiség lelkiismeretét, eszményeit és törekvéseit.” 

 „Az ateizmus alapvetően a pesszimizmus filozófiája.”

„Tudományos ismereteink jelentősek, ha összehasonlítjuk azzal, amit száz évvel ezelőtt tudtunk, de elenyésző, ha azzal hasonlítjuk össze, amit még nem tudunk. A föld térképén sok nagy üres felfedezetlennek jelölt folt volt. Ma már alig van ilyen. A tudomány térképe még mindig egy nagy üres lap, melyen csak itt-ott jelöli néhány pont a felfedezett területeket. Minél többet kutatunk, annál inkább azt látjuk, mennyire távol vagyunk attól, hogy valódi átfogó ismeretünk legyen róla. Egyre világosabb előttünk, hogy éppen tudatlanságunk és végességünk beismerése mutat rá annak a Valaminek, Erőnek, Lénynek a létezésére, akiben és aki miatt élünk, mozgunk és létezünk – a Teremtőre, akármilyen néven nevezzük is Őt.” 

„Én valójában Isten ujjlenyomataira bukkantam az egekben. Egy folyamatosan munkában lévő Teremtőt találtam ott.” 

Ezért fér meg egymás mellett a hit és tudomány


Millikan kortársa, a szintén Nobel-díjas német fizikus, Max Planck írta ezt a vallás és tudomány XX. századi kapcsolatáról:

„Akárhová és bármily messzire is tekintünk, a vallás és a természettudomány között sehol sem találunk ellentmondást, sőt teljes egyetértést éppen a döntő pontokban. Vallás és természettudomány nem zárja ki egymást, mint némelyek manapság hiszik vagy félnek tőle, hanem feltételezik és kiegészítik egymást.”

Robert Millikan a múlt század leghíresebb amerikai tudósa volt. Nemcsak munkássága, a szavai is helytállóak. Millikan elismert tudós volt, ezért széles körben idézték a tudomány és a vallás kérdéseiről alkotott véleményét. 

A XXI. század gondolkodó embere már nem meri kijelenteni, hogy a tudomány az egyetlen megbízható módja az igazság felismerésének. Ezt azért sem állíthatja, mert a tudomány csak a fizikai világot vizsgálja, nincs eszköze messzebbre tekinteni. Millikan következtetése szerint a világban nem a tudományos haladás a legfontosabb, hanem az erkölcsi és szellemi értékek.


 

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

17 márc

A vegán életmód követője az öltözködésben sem köt kompromisszumot

A vegán életmód azt jelenti, hogy miattam nem kell egyetlen állatnak sem szenvednie. A vegán életmód azt jelenti, hogy egészséges, könnyen megemészthető ételeket fogyasztok. A vegán életmód azt is jelenti, hogy sem a kabátgalléromon, sem a cipőmön nincs szőrme, és nem bőrből készült. Sőt még az olyan mütyürökön, mint a kulcstartó, azon sem fityeg egy nyuszi lába.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

A vegán életmód előnyei 


A vegetáriánus és a vegán életmód előnyeiről ma már sokat olvashatunk. Mindkét étrend megfelelő az élet minden szakaszában. Beleértve a csecsemőkort, a terhesség idejét, a gyermek-, serdülő és idős kort egyaránt, olvashatjuk az amerikai Táplálkozási és Dietetikai Akadémia állásfoglalásában.

Ennek az az egyszerű oka – mondják a tudósok –, hogy a növényi alapú étrendet követő emberek több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. Kevesebb édességet esznek, nem sózzák túlzottan ételeiket, sokkal kisebb mennyiségű teljes és telített zsírokat fogyasztanak.

A jól megtervezett vegetáriánus és vegán diéták zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket és magokat tartalmaznak. Táplálkozási szempontból nemcsak megfelelőek, hanem gyógyszerek is lehetnek. Egészségügyi előnyökkel járhatnak bizonyos krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében is.

Ez a táplálkozás sokkal gyakoribb a fiatalabb felnőtteknél, mint az időseknél. A nyugati féltekén élő emberek fele súlyproblémával küzd. A vegánok kevésbé valószínű, hogy túlsúlyosak vagy elhízottak, mint a húsevő felnőttek.

A felmérések szerint a vegán étrendet alkalmazó emberek a következő százalékos arányban csökkentik a kockázatot:

  • cukorbetegségnél 62% 
  • szívinfarktusnál 33% 
  • szívbetegségnél 29% 
  • prosztataráknál 35% 
  • a rák minden más formájának kockázata pedig 18 százalékkal csökken.

A vegetáriánus étrendet követőknél alacsonyabb a testtömeg index, jobb a vérnyomás és vércukorszint szabályozása, kevesebb gyulladást és alacsonyabb koleszterinszintet mutatnak a nem vegetáriánusokéhoz képest.

A vegán életmód veszélyei


Alapvető jótanács, hogy sokkal inkább a bevitt friss és vegyszermentes zöldség és gyümölcsbevitel mennyisége miatt kell aggódni, mintsem a fehérje miatt. Vagyis fogyasszunk minél több gyümölcsöt és zöldséget az egyéb növényi élelmiszerek mellett, mint pl a gabonafélék, hüvelyesek.

Ahhoz, hogy problémák legyene a kevés fehérje miatt,nagyon mellé kell tudni nyúlni. Ha változatosan táplálkozunk vegán életmódunk folytatása mellett, baj biztosan nem lesz. Legalábbis sokkal kisebb eséllyel, mint a húsfogyasztóknál.

Minden olyan étrendnél, amely nincs jól megtervezve és nem kiegyensúlyozott, negatív mellékhatásokkal kell számolni – mondta Vandana Sheth, a fent említett Akadémia szakembere és szóvivője. Azt is hangsúlyozta, hogy csak azért, mert az élelmiszerek növényi alapúak, még nem biztos, hogy automatikusan egészségesek.

Például a fehér cukros sütemények, a túlsült vagy túlzottan sós ételek lehetnek vegánok, de nem igazán szolgálnak táplálkozási értékként. Különösen a fiatal vegetáriánusok és a vegánok számára fontos, hogy olyan étkezéseket tervezzenek, amelyhez elegendő mennyiségű vas, cink, B-12 vitamin, kalcium és D-vitamin tartozik.

A nyers vegán életmód


Lehet, hogy a vegán életmód valóban több odafigyelést igényel, de ez ne térítsen el senkit. Ne hagy magad terrorizálni a „hogy viszed be fehérjét?” és „megbetegszel” intésekkel. Inkább azzal törődj, hogy minél több friss gyümölcsöt és zöldséges fogyassz, változatosan étkezz és keresd a vegyszermenteset. 

Együttérző divattervezők

A komoly vegán életmód megmutatkozik az öltözködésben is. A mai divatvilág szerencsére már nyitott ezekre a kérdésekre. Ebben az iparban is vannak olyanok, akik anélkül terveznek szép dolgokat, hogy szenvedés okozói lennének. Íme, három különleges ember a divat világából.

1./
A divat és a design területén Todd Oldham mindenütt jelen volt. A 80-as évek közepétől vegetárius és állatvédő aktivista. Munkáihoz nem használt semmilyen szőrmét, tollat vagy bőrt. Amikor megkérdezték tőle, mit gondol a jövő „együttérző design”-járól, így válaszolt: Fel kell ismernünk, hogy a magatartásunknak következményei vannak. Van egy visszatérő felelősségünk. Ez a legjobb trend, amit el tudok képzelni. 

Sikeres divattervezőként más területekre is kitekintett, belsőépítészeti könyvek és televíziós műsorok is fűződnek a nevéhez. Olyan apparátussal dolgozik együtt, mint például az Amazon védelmére alakult non-profit szervezet, mely a környezetvédelem mellett az őslakók jogainak kiharcolását is szem előtt tartja.

Todd Oldham a PETA-val közösen elkészítette egy állatbarát, vegán divatbemutató videóját, amelyben bemutatja, hogyan lehet kreatívan alkalmazni a különböző szöveteket, elkerülve a szőrme-, bőr-, toll- és egyéb állati eredetű anyagokat.

Todd Oldham bemutatója 2017 februárjában debütált a PETA által szervezett, a fenntartható vegán divatról szóló vitafórumon. Ezt maga Oldham vezette, hiszen a helyet adó tervező iskola nyilvánosan bejelentette, hogy eltávolítja a tananyagból a szőrme programot. Csatlakozzon a kegyetlenség nélküli divat forradalomhoz – hirdeti a műsor –, viseljen vegán elv szerinti öltözéket.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

 
2./
Stella McCartney angol divattervező. Szülei az egykori Beatles tag Sir Paul McCartney és annak első felesége, az 1998-ban elhunyt fényképész és állatvédő Linda McCartney. Az év elején mutatta be legújabb kollekcióját Los Angelesben, melyen Sir Paul McCartney is jelen volt, aki büszke a lányára. 

Stella McCartney nem használ bőrt vagy szőrmét. Híres vegán luxustáskáinak anyaga sem bőr. Stella McCartney komolyan veszi azokat a riasztó tényeket, melyek az állattenyésztés okozta káros környezeti hatásokról számolnak be. Hosszú távon az élet így nem fenntartható – jelzik a felelősségteljes szakértők.

3./
Marc Bouwer szintén kegyetlenség-mentes divattervező. A Vogue fiatal tervezői díjának megnyerése után New Yorkba költözött, ott dolgozik. Híresek a ruhatervei, azt írják róla, utat engedett a „sportos csillogás”-nak. Bouwer volt az első amerikai formatervező, aki a világméretű gazdasági harcra, valamint a környezetvédelemre válaszul virtuális divatbemutatót készített. 

Bouwer úgy érezte, hogy „társadalmi és környezeti felelőssége” egy ilyen mozgalomhoz vezeti, mert ez „minimalizálja a káros környezeti hatásokat és a hulladékot”.  Bouwer az állati termékek elkerülése révén elnyerte a PETA humanitárius díját , valamint az Egyesült Államok Humán Társaságának a díját. 

Amiről kevés szó esik: a divat áldozatai 


A divat áldozatai sok esetben kínhalállal halnak meg. Az átlagember nincs tisztában azzal, hogy milyen szörnyű, ahogy az állatokat tenyésztik és nyúzzák, vagy ahogyan levadásszák őket. 

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom
Hány halál kell a kabátodhoz?

A csincsillabunda luxuscikk, és hazánk a világ legnagyobb csincsillaprém előállító országa. A kis állatok megnyúzására még egy új magyar szót is kitaláltak: „leprémezik” őket.

Szőrmefarmok és állatmészárlás


A szőrmeipar termékeinek 85%-a szőrmefarmokról származik. Azért, hogy gazdag emberek bundában parádézhassanak a becslések szerint 50 millió állatot ölnek meg évente. Ebben az adatban nincsenek benne a nyuszik. A szőrméért megölt nyulak száma meghaladja az évi egymilliárdot. 

A  szőrmeipar miatt minden évben hat országban legálisan végeznek fókamészárlásokat. A vadászat megengedi azoknak a fókabébiknek a lebunkózását, melyek már elmúltak 25 naposak!

Évente több mint 10 millió vadállatot ejtenek el csapdával, ölnek meg a bundájukért. Mindkét halálnem szörnyű, sokszor rettenetes szenvedés előzi meg.

A szőrmefarmok leggyakrabb foglya a nyest és a róka. A rókák hét hónapot töltenek szűk ketrecükben, ahol nem tudtak mozogni, majd árammal megölik őket. A depressziós állatok sokszor egymás ellen támadnak, a sérült bundájú nem árucikk, a beteg állatot sokszor felfalják a társaik vagy lassan kimúlik.

Köztudott, hogy Kína az egyik legnagyobb szőrmeexportőr, az az ország, ahol jelenleg sincs állatvédelmi törvény. A többit el lehet képzelni. Illetve el sem tudjuk képzelni!


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

02 márc

Az ima világnapja

Március első péntekje az Imádság Világnapja. Annak bizonyítására szolgál, hogy az imádság és a cselekvés elválaszthatatlan, és mindkettő mérhetetlen befolyást gyakorol a világra. Minden évben valamely ország vallásos női bizottsága készíti el az imanap szertartási anyagát. Ezt küldik szét a mozgalomban részt vevő országoknak. Az idén egy kis dél-amerikai ország, Suriname a kezdeményező.

kultúra tradíció társadalom ünnepek világörökség

Az ima világnapja története

Az ökumenikus imanap története az 1870-es években kezdődött. Hívő amerikai nők indítványára indult, és 1920-ban már világnappá nőtte ki magát. Több, mint 170 országban ünneplik évente. Magyarország 1985-ben csatlakozott a mozgalomhoz. Tavaly a Fülöp-szigetek, jövőre pedig Szlovénia asszonyai állítják össze az emberek közötti egyetértésért fohászkodó imákat.

A spiritualitás mellett e vállalkozás nagy előnye, hogy az éppen soron következő helyszín is megismerhető. A szervezők vállalják országuk bemutatását: nemcsak vallási oldalról, hanem történelmi, földrajzi, művészeti, sőt gasztronómiai értékeiket is megosztják a résztvevő országokkal.

 
 
Az ima világnapja 2018-as helyszíne

Az idei év imanapi programját a suriname-i nők készítették. Jelmondatuk:

„Mindaz, amit Isten alkotott, nagyon jó!”

Ezzel is napjaink egyik legfontosabb megoldandó kérdésére, a környezet tudatosságra, a természet megóvására hívják fel a figyelmet. Gyönyörű képet is alkottak.

kultúra tradíció társadalom ünnepek világörökség

Suriname egy hazánkkal megegyező méretű kis ország, feleannyi lakossal. Hatalmas értéke, hogy 94%-át még esőerdők borítják. Suriname több természetvédelmi területtel is rendelkezik. Ennek ellenére a helyi lakosságnak ugyancsak van miért imádkoznia. A bauxit- és aranybányászat napról napra jobban veszélyezteti az esőerdőket, a vizet és az élővilágot.

Suriname másik neve Holland-Guyana, egy multikulturális és többnemzetiségű ország. Holland gyarmat volt, 1975-ben nyerte el függetlenségét. Az ország fővárosa Paramaribo, a történelmi belváros az UNESCO Világörökség része. Annak idején szép számmal érkeztek ide indiai vendégmunkások is. Nem meglepő, hogy a fővárosban áll Mahátma Gandhi szobra, aki a világbéke eszményéhez is kapcsolható.

Ima Istenhez

A Világimanap alkalmával a Suriname-i nők felemelik hangjukat, hogy emlékeztessenek mindenkit: Isten alkotásának gondviselői vagyunk! 

A Világimanap mottója kihangsúlyozza, hogy az ima is lehet naprakész, tájékozott a világ dolgaiban. A hívő ember dolga pedig az imádságos cselekvés. Ez a valódi ima Istenhez.  A környezet megóvása közös ügy. Ezekkel az alapelvekkel az is könnyen azonosulhat, aki nem vallásos érzületű.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

«
12345

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon