22 márc

Hit és tudomány Millikan fizikájában

150 éve, március 22-én született Robert Millikan amerikai kísérleti fizikus. 1923-ban fizikai Nobel-díjat kapott az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért. Különleges gondolkodóként is ismertté vált, sokat foglalkozott a tudomány és a vallás kapcsolatával.
 

filozófia misztika tudomány társadalom


Robert Millikan a XX. század egyik legkiválóbb fizikusa. Gondolatai a tudomány és vallás kapcsolatáról különösen felrázóak. Összesen 25 tiszteletbeli doktorátust és számos rangos érmet kapott. Még fiatalon, 1906-ban szerzőtársa volt egy népszerű és nagy hatású tankönyvsorozatnak, ami sok tekintetben megelőzte korát.

A hit és tudomány eltávolodása


Millikan szerint „a tudomány és a vallás kombinációja ... biztosítja az egyetlen alapot a racionális intelligens élethez”. A vallás és a tudomány pedig „két nagy testvérerő, mely az emberiséget húzta és ma is húzza előre és felfelé.”

Egy régi indiai mese szintén erről tanít: a tudomány és a vallás jó testvérek voltak, segítették egymást a közös cél érdekében. Mi volt az? Az ember tudatának egyre magasabb szintre emelése, szívének megtisztítása. Egy idő után azonban a tudomány egyeduralomra tört, és elkezdődtek a nehézségek.

A történelemben éppen ezt tapasztalhatjuk: az első jelentős vita akkor keletkezett, amikor Kopernikusz kifejtette nézeteit, miszerint a Föld gömbölyű, ráadásul nem is az univerzum középpontja. Millikan így folytatja:

„Kopernikusz pap volt – egy katedrális kanonokja –, és elsősorban vallásos, nem tudományos ember. Tudta, hogy az igaz vallás alapjai máshol vannak lerakva, mint ahol tudományos felfedezések kikezdhetnék őket. Nem azért üldözték őt, mert a vallás tanításaival szembement, hanem azért, mert az elméletében az ember kikerült az univerzum középpontjából, és ez felettébb kellemetlen hír volt egy halom egoistának.” 

 
Millikan élettörténete dióhéjban

Robert A. Millikan egy skót származású tiszteletes fiaként, szerető családban született, és élete végéig mélyen vallásos volt. Klasszikus humán szakon kezdte komolyabb tanulmányait.

filozófia misztika tudomány társadalom
Robert Millikan a hit és tudomány kapcsolatával foglalkozott


1893-ban diplomázott, utána doktorátust szerzett. A Chicagói Egyetem asszisztense majd professzora lett. Millikan 1910-ben folytatta azóta híressé vált olajcsepp kísérletét. Az elemi töltés nagyságának mérését végezte. 1923-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazták.

Nagyszabású tanulmányt készített arról a sugárzásról, amelyet Victor Hess fizikus észlelt a világűrből. Millikan bebizonyította, hogy ez a sugárzás valóban földön kívüli eredetű. Kozmikus sugárzásnak nevezte el. Negyvenhét évesen a Nemzeti Tudományos Akadémia tagja volt. A következő évben a fotoeffektussal kapcsolatos kísérlete a legfigyelemreméltóbb. Nyugdíjazásáig a Caltech, az Egyesült Államok egyik vezető kutatóintézete végrehajtó tanácsának elnöke volt.

Hit és tudomány Millikan munkásságában


Millikan meggyőződéssel vallotta, hogy a tudomány és a vallás között nincs valódi konfliktus. 1923-ban „A tudomány és a vallás viszonyáról szóló közös nyilatkozat” címmel megfogalmazott egy összefoglalót, amelyet a vallás, a tudomány és a szociális ügyek negyvenöt vezetője írt alá. 

Dr. Millikan szerint:

„az igazi modern tudomány lassan tanul, hogy alázatosan járjon Istenével.”


Millikan többször kritizálta a naturalizmust, azt a világnézet, amely csak az anyagi világot látja és tanítja. Arra a következtetésre jutott, hogy bár a materializmust néha tudománynak nevezték, „a maga módszerében és lényegében tudománytalan volt”, mert „egyetemesen állító és dogmatikus”. Millikan logikusan kifejtette, hogy a materializmus több korábbi állítását is felülbírálta már a tudomány. Rendkívül érdekes, ahogy felsorolja ezeket. 

Érdemes lenne minden „tudomány és vallás” témájú megnyilatkozás előtt felidézni azt, amit Millikan olyan tökéletesen megfogalmazott. Szerinte mindenféle vita értelmetlen, csak meg kell vizsgálnunk, mi a tudomány és a vallás célja.

„A tudomány célja a tények, a törvények és a természeti folyamatok ismerete. A vallás még ennél is fontosabb feladata pedig az emberiség lelkiismeretének, eszméinek és törekvéseinek a fejlesztése.”

Talán az egyik legfontosabb gondolata e témában:


„…nincs tudományos alapja a vallás tagadásának, és véleményem szerint annak sem, hogy konfliktust keressünk a tudomány és a vallás közt, hiszen teljesen más területtel foglalkoznak. Azok az emberek, akik nagyon keveset tudnak a tudományról, illetve azok, akik nagyon keveset tudnak a vallásról, valóban vitákat gerjesztenek, és a kívülállók azt a benyomást szerzik ezekből, hogy a tudomány és a vallás között van konfliktus, miközben a konfliktus csak két különböző fajta tudatlanság között jött létre.” 

 
Millikan idézetek, melyek önmagukért beszélnek


 „Hogy pontosan hogyan illeszkedünk a Nagy Építőmester terveibe, és mennyit bíz ezekből ránk, azt nem tudjuk. De illeszkedünk ezekbe a terveibe, azt már biztosan tudjuk, különben nem volna felelősségérzetünk. Egy teljesen materialista filozófia számomra az ostobaság csúcsa.” 

filozófia misztika tudomány társadalom

„Számos nagy tudósunk mély vallásos meggyőződésű és életű ember volt: Sir Isaac Newton, Michael Faraday, James Clerk Maxwell, Louis Pasteur. Ők egytől-egyig nem csak vallásos emberek voltak, hanem gyülekezetük hűséges tagjai is. A legfontosabb dolog a világon ugyanis az erkölcsi és lelki értékekben való hit. A hit, hogy van a létezésnek értelme és jelentősége, a hit, hogy tartunk valamerre! Ezek az emberek aligha válhattak volna ilyen nagyságokká, ha hiányzott volna belőlük ez a hit.” 

„A tudomány egy rendezett világegyetemet kezdett nekünk megmutatni, valamint a renddel együtt járó szépséget, egy világegyetemet, mely nem ismer szeszélyt, egy világegyetemet, mely megismerhető és kiszámítható módon viselkedik, egy világegyetemet, melyre támaszkodhatunk, egyszóval: egy Istent, aki törvények által cselekszik.” 

„Annak lehetetlensége, hogy a valódi vallás és a valódi tudomány valaha ütközzenek egymással, nyilvánvalóvá válik, ha megvizsgáljuk a tudomány célját és a vallás célját. A tudomány célja az, hogy fejlessze a tényekről, valamint a természet törvényeiről és folyamatairól szóló tudást – mindenféle előítélet és előre kialakított vélemény nélkül. A vallás ennél is fontosabb célja pedig az, hogy fejlessze az emberiség lelkiismeretét, eszményeit és törekvéseit.” 

 „Az ateizmus alapvetően a pesszimizmus filozófiája.”

„Tudományos ismereteink jelentősek, ha összehasonlítjuk azzal, amit száz évvel ezelőtt tudtunk, de elenyésző, ha azzal hasonlítjuk össze, amit még nem tudunk. A föld térképén sok nagy üres felfedezetlennek jelölt folt volt. Ma már alig van ilyen. A tudomány térképe még mindig egy nagy üres lap, melyen csak itt-ott jelöli néhány pont a felfedezett területeket. Minél többet kutatunk, annál inkább azt látjuk, mennyire távol vagyunk attól, hogy valódi átfogó ismeretünk legyen róla. Egyre világosabb előttünk, hogy éppen tudatlanságunk és végességünk beismerése mutat rá annak a Valaminek, Erőnek, Lénynek a létezésére, akiben és aki miatt élünk, mozgunk és létezünk – a Teremtőre, akármilyen néven nevezzük is Őt.” 

„Én valójában Isten ujjlenyomataira bukkantam az egekben. Egy folyamatosan munkában lévő Teremtőt találtam ott.” 

Ezért fér meg egymás mellett a hit és tudomány


Millikan kortársa, a szintén Nobel-díjas német fizikus, Max Planck írta ezt a vallás és tudomány XX. századi kapcsolatáról:

„Akárhová és bármily messzire is tekintünk, a vallás és a természettudomány között sehol sem találunk ellentmondást, sőt teljes egyetértést éppen a döntő pontokban. Vallás és természettudomány nem zárja ki egymást, mint némelyek manapság hiszik vagy félnek tőle, hanem feltételezik és kiegészítik egymást.”

Robert Millikan a múlt század leghíresebb amerikai tudósa volt. Nemcsak munkássága, a szavai is helytállóak. Millikan elismert tudós volt, ezért széles körben idézték a tudomány és a vallás kérdéseiről alkotott véleményét. 

A XXI. század gondolkodó embere már nem meri kijelenteni, hogy a tudomány az egyetlen megbízható módja az igazság felismerésének. Ezt azért sem állíthatja, mert a tudomány csak a fizikai világot vizsgálja, nincs eszköze messzebbre tekinteni. Millikan következtetése szerint a világban nem a tudományos haladás a legfontosabb, hanem az erkölcsi és szellemi értékek.


 

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

07 jan

Nikola Tesla megálmodta a wifit és a mobiltelefont is

Nikola Tesla élete egy regény. Munkásságának középpontjában az elektromosság állt. Párizsban Puskás Tivadarral, a telefonközpont feltalálójával dolgozott együtt. Barátságot kötött Amerika egyik legünnepeltebb írójával, Mark Twainnel. Életre szóló haragosa lett Edisonnak – hozzá kell tenni, erre minden oka megvolt. 146 szabadalmat jegyeztetett be, több mint 700 találmánya volt. Nikola Tesla India ősi kultúrájához való kötődése is közismert. 

hírességek kutatás tudomány

Nikola Tesla, szerb-amerikai tudós kétségtelenül a tudományos világ egyik legnagyobbja. Életrajza a tudományos győzelmek rendkívüli sorozata, amelyet kereskedelmi bukások követnek. Tesla 6 nyelven folyékonyan beszélt, köztük magyarul is. Híres volt fotografikus memóriájáról – vagyis amit egyszer elolvasott, nem felejtette el –, de különös fóbiáiról és tisztaságmániájáról is. 75 éve, január 7-én halt meg.

Nikola Tesla élete


Nikola Tesla szerb lelkészi családban született, édesapja a fiát is papnak szánta. Egy betegség akadályozta ezt meg, így Nicola mérnöknek tanult. A nehéz évek után a budapesti Ganz-gyár technikusa, majd főmérnöke lett, a fejlesztések mellett megtervezte a hangszóró előfutárát.

Franciaországban Puskás Tivadarral került kapcsolatba, aki az Edison cég párizsi kirendeltségét vezette. 1884-ban Nicola már Amerikában dolgozott, Edisonnál kapott állást, aki csúnyán elbánt vele. Nem fizette ki munkáját, sőt kinevette: „Tesla, ön nem érti a mi amerikai humorunkat”. Edison később még akadályozta is, ahol tudta. Propaganda hadjáratot folytatott munkája ellen.

Edison sokkal sikeresebbé vált. Bár nem volt olyan magas szintű matematikai és elméleti tudása, mint Nicola Teslának, viszont zseniális üzleti érzékkel rendelkezett. Edison az egyenáramot tartotta jónak, Tesla a váltóáramot, s neki lett igaza. Egy rövid ideig Tesla segédmunkásként, napi 2 dollárért árkot ásott.

Végül Edison ellenfele, a vasúti légfék feltalálója, George Westinghouse segítségével valósíthatta meg álmát. Miután Westinghouse megvette tőle találmányainak szabadalmi jogait, újra vállalkozásba kezdett, és megnyithatta saját laboratóriumát is.

1893-ban Chicagóban ő oldotta meg a világkiállítás teljes kivilágítását. Itt ismerkedett meg Swami Vivekanandával, akinek segítségével bepillantást nyert a védikus tudományba. Pontosan használta a szanszkrit nyelvű fogalmakat: 

„Minden érzékelhető anyag egy elsődleges anyagból származik, egy finom és felfoghatatlan létezésből, mely kitölti a teret és amit akásának vagy ragyogó éternek is neveznek, és amelyet az életet adó prána vagy kreatív erő befolyásol. Ezáltal jön életre végtelen ciklusban minden dolog és jelenség.” – Nikola Tesla, Az ember legnagyobb teljesítménye, 1907.

hírességek kutatás tudomány
Az egyik leghíresebb fotó Nicola Tesláról 1899-ből.


Nikola Tesla találmányai


A radar- és röntgenkészülék ötlete is először nála merül fel, mégsem az ő nevéhez kapcsolható. Tesla tervezte az első vízierőművet a Niagara vízesésnél. Ez hozta meg a váltakozó áram végső győzelmét. A világsajtó egyhangúan úgy dicsérte Teslát, mint egy hőst.

1891-ben feltalálta a később róla elnevezett tekercset, a rádiókban és tévékben ma is ezt használjuk. Hasonlóan, az ő háromfázisú elektromos rendszerét és indukciós motorját hasznosítja valamennyi ipari és háztartási eszköz. A transzformátor feltalálása pedig lehetővé tette az elektromos energia nagy távolságra, de kis veszteséggel való továbbítását.

1898-ban távirányítással kormányzott hajót mutatott be. 1899-ben felismerte, hogy a Föld bizonyos frekvenciákon reagál az elektromos rezgésekre, vagyis vezetőként működik.

Elfogadták javaslatát, miszerint a kiöregedett csatahajók áramfejlesztőként hasznosíthatók.

Elsőként továbbított rádióhullámokat, mégis Marconi a „rádió atyja”, aki jóval később lépett színre. Kevesen tudják, hogy 1943-ban az amerikai Legfelsőbb Bíróság elfogadta Tesla szabadalmának elsőbbségét. 

Az utókort leginkább az a ki nem dolgozott módszere érdekli, amellyel Tesla szerint energiát lehet nyerni az űrből. Tesla kijelentette, a szabad energiát az emberiség jóléte érdekében kell majd felhasználni. A vezeték nélküli energia továbbításának tervein is azért dolgozott, hogy a villamos energiát egyenlően kaphassa meg minden ember. Talán álmodozó volt, de őszintén hitt abban, hogy az elektromos energia lehetővé teszi majd a nyersanyagok helyszíni feldolgozását. Az aszály által érintett területeken vízszivattyúkat működtethet.

Az ő nevéhez kötődik az ún. halálsugár, melyet Tesla a védelmi rendszer kiépítéséhez tervezett. Ez csak terv szintjén maradt, de jegyzeteit talán emiatt szedte össze halála után az FBI.

Tesla tervei: a wifi és a mobiltelefon 

Tesla zseni volt, nem üzletember, elgondolásai közül jó néhányat nem sikerült megvalósítania. Amikor a transzatlanti rádió-összeköttetés tervén gondolkodott, tulajdonképpen a mobiltelefon és a wifi őse jelent meg. 1900-ban egy gazdag befektetőtő segítségével adótornyot épített Long Islanden. Szerette volna az egész világot ellátni képekkel és hírekkel. A wifi ősét láthatjuk ebben. Az üzletember azonban cserbenhagyta, így tervét nem tudta megvalósítani.

1908-ban egy interjú során ezt mondta:

„Kísérleteimre támaszkodva ki merem jelenteni, hogy nincs messze az az idő, amikor egy New York-i üzletember a berendezésem birtokában lediktálja utasításait Londonban tartózkodó titkárnőjének. Egy nagyon egyszerű és olcsó, mindenki számára hozzáférhető szerkezet segítségével zenét vagy politikai beszédeket hallgathat, esetleg egy másik kontinensen tartózkodó pap prédikációját. Ugyanezzel a berendezéssel bármilyen kép, rajz, írott vagy nyomtatott szöveg is továbbítható lesz, akárhová a Földön, másodperceken belül.”

A mai mobiltelefon őse is foglalkoztatta. Megálmodott egy hordozható, tenyérnyi készüléket, melyet vezeték nélküli elektromos energia működtetett volna. Megjósolta, hogy világszerte elterjed majd az üzenetküldés ilyen módja.

 
Tesla barátsága Mark Twainnel

Mark Twain naplójából tudjuk, hogyan figyelt fel Teslára: „Épp most láttam egy elektromos gép rajzait és leírását, amit Mr. Tesla szabadalmaztatott, és adott el nemrégiben a Westinghouse cégnek.

hírességek kutatás tudomány
Nikola Tesla Mark Twain társaságában

Ez forradalmasítani fogja az egész elektromos üzletágat az egész világon. Ez a legértékesebb szabadalom a telefon óta.” Twain jóslata beigazolódott, s amikor találkoztak, szoros barátság alakult ki közöttük. Sok időt töltöttek együtt Tesla laboratóriumában. 

Mark Twain Amerika legünnepeltebb írója volt, akinek Tesla szívesen beszélt legvadabbnak tűnő elképzeléseiről is, mint például a bolygóközi kommunikációról. Twaint lenyűgözte a tudomány és a tudományos érdeklődés. Amikor Twain emésztési problémákkal küzdött Tesla különös módon gyógyította meg barátja székrekedését. Elektromos áramot vezetett át Twain testén. Tesla készüléke valójában egy nagyfrekvenciás oszcillátorként működött. 

Nikola Tesla film

Nikola Tesla fizikus, feltaláló, villamos- és gépészmérnök, filozófus. Annyira színes egyéniség volt, és olyan szerteágazó tevékenységet folytatott, hogy nehéz róla filmet készíteni. 

A Tökéletes trükk (The Prestige) című filmben David Bowie játszotta a tudóst. 1899-ben Tesla a drótnélküli energiaátvitellel kísérletezett, de nem készített olyan gépet, amit a filmben láthatunk. 2000-ben is készült egy életrajzi film, A titokzatos Tesla címmel.

A legérdekesebb Nikola Tesla idézetek

„Hét vagy nyolc éves koromban szerb fordításban olvastam egy híres magyar író, Josika Abafi (Aba fia) című regényét. (…) Az akaraterő és önkontroll lehetőségei óriási hatást gyakoroltak élénk képzelőerőmre, és elkezdtem fegyelmezni magam. Ha egy édes süteményt vagy egy lédús almát akartam enni, egy másik fiút adtam neki, és átéreztem a fájdalmas, de elégedett Tantalus kínjait. Ha valami nehéz feladat volt előttem, ami kimerített, újra és újra nekiláttam, amíg be nem fejeztem. Így napról napra, reggelről estig gyakoroltam. Eleinte az elszántság és a vágyak tekintetében erőteljes mentális erőfeszítést kívánt mindez. De az évek során a konfliktus csökkent, és végül az akaratom és a kívánságom megegyezett.” 
 

„A legtöbb ember annyira felszívódik a külvilág szemléletében, hogy teljesen elhanyagolja azt, ami belül zajlik.” 

¬– Nem véletlen, hogy Tesla filozófusként is megállja a helyét. Már kora gyermekkorában tudatosan nemesítette jellemét. Tudta, hogy nagy célokat csak így érhet el.

 
„Azon a napon, amikor a tudomány elkezdi tanulmányozni a nem fizikai jelenségeket, sokkal nagyobb haladást fog elérni egy évtized alatt, mint az összes korábbi évszázadban.”

 „Ma a világ legcivilizáltabb országai a háborúból származó jövedelmük minimális részét fordítják az oktatásra. A huszonegyedik század megfordítja ezt a gyakorlatot. Dicsőségesebb lesz a tudatlanság elleni küzdelem, mint meghalni a harcmezőn. Az új tudományos igazságok felfedezése fontosabb lesz, mint a diplomáciai harcok. (…)Az ilyen irányú haladás lehetetlen, amíg a nemzetek továbbra is vadul gyilkolják egymást.”

– Teslára sokan mondták, hogy álmodozó optimista. 

„Az ösztön valami olyasmi, ami meghaladja a tudást. Kétségtelenül vannak bizonyos finomabb szálak, amelyek lehetővé teszik számunkra az igazságok észlelését, ha a logikai következtetés vagy az agy bármely más szándékos erőfeszítése hiábavaló.” 

„Úgy tűnik, mintha maga a Teremtő elektromosan megtervezte volna ezt a bolygót...” 

„Határozott meggyőződésem van a viszonzás törvényében. Az igazi jutalmak arányban állnak a munkával és az áldozatokkal.”

– Tesla tanulmányozta a védikus filozófiát, és biztosan találkozott a karma, a tettek visszahatásának törvényével is. 

 „Radikális reformot kell véghezvinni az élelmiszer területén.” 

„Jómagam kerülök mindenféle serkentőszert. Tartózkodom a húsevéstől is.” 

– Nicola saját bevallása szerint a kezdetektől kevés húst fogyasztott, míg végül teljesen elhagyta.

 „A 21. században a robotok munkája azt a helyet tölti majd be, amit az ókori társadalmakban a rabszolgamunka. Nincs ok kételkedni abban, hogy miért ne történne ez meg egy évszázadon belül. Ez felszabadítja az emberiséget, hogy magasabb célok elérésére törekedhessen."

– Tesla optimista volt, a fejlődésben azt látta, amit önmagában is magvalósított. Nem öncélú előrehaladást. Vajon mit válaszolhat a ma embere: a felszabadult idejét vajon „magasabb célok elérésére” fordítja?

Nikola Tesla és az univerzum titkai

Kocsis G. István: Nikola Tesla és az univerzum titkai című magával ragadó könyve a fizikus feltalálót mutatja be. Nikola Teslát, aki a tudomány és a technika területének kiemelkedő tudósa, de önmagában is különös és jelentős személyiség. A könyv végigkíséri egész életét, csalódásait és sikereit, bemutatja rendkívüli képességeit. A Tesla könyv világos nyelvezete révén nemcsak a műszaki érdeklődésű emberek figyelmét kelti fel, hanem bárkiét, aki egy komoly embert és a zseniális kutatót akarja megismerni.

Van egy másik Nikola Tesla könyv is, melyet érdemes megemlíteni. Dr. Robert Lomasi egész életén át Tesla-rajongó volt. A férfi, aki feltalálta a huszadik századot: Nikola Tesla, a villamos energia elfelejtett géniusza címmel írt könyvet. 

Nikola Tesla halála

Nikola Tesla halála épp oly különös, mint élete. A villamos energia atyja, a neves feltaláló egy egész világot gazdagított munkásságával. 86 éves korában szegényen halt meg New York-i hotelszobájában.

Hamvait a belgrádi Tesla-múzeum őrzi, egy aranygömbbe zárva. A világ egyik legjelentősebb és legkülönösebb tudósa volt. 1960-ban róla nevezték el a mágneses indukció mértékegységét. A Tesla Motors nevű cég elektromos autókat gyárt. 
 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

04 jan

A Braille-írás világnapja

Január 4-e a Braille-írás világnapja. Ezt a különleges írásmódot a francia Louis Braille találta és fejlesztette ki 1821-ben a vak emberek számára. Braille élete igazán jó lecke és kiváló példa arra, hogyan lehet nehéz körülmények között is helytállni, és hasznos életet élni. Ismerjük hát meg a Braille-írás történetét, és tudjunk meg néhány dolgot ezzel kapcsolatban.

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

A látássérültek ma már írhatnak, olvashatnak. Magyar vonatkozású hír, hogy nem kell lemondaniuk a világ egyik legnépszerűbb logikai alapú játékáról, a Rubik kockáról sem. Tavaly került forgalomba az a német gyártmány, amely színek helyett Braille-szimbólumokat használ. A kereslet olyan magas volt, hogy pillanatok alatt elfogyott.

  
A Braille-írás története 

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

Louis Braille hároméves volt, amikor egy elfertőződött seb miatt megvakult. Ennek ellenére kiválóan végezte tanulmányait, többek között megtanult orgonán és csellón játszani. 1819-ben ösztöndíjasként került Párizsba, a Vak Gyermekek Nemzeti Intézetébe. Néhány évvel később Charles Barbier is ellátogatott, hogy bemutassa írásrendszerét.

Barbier százados, a francia tüzértiszt nevéhez fűződik az „éjszakai írás”. Napóleon kérésére olyan kommunikációs rendszert dolgozott ki, mellyel a katonák sötétben is képesek voltak írásos parancsokat közölni egymással. A katonai „vakírás” azonnal felkeltette az akkor 15 éves Braille érdeklődését. Még abban az évben kidolgozta a később róla elnevezett írást, a Braille-írást. Így lett egy háborús célokat segítő munkából milliók számára felmérhetetlenül nagy segítség!


A braille-ABC lényege


Braille-írás egy speciális technikát alkalmazó, binárisan kódolt ábécét használ. Hat pontból álló halmazok és pontok segítségével haladhatnak a vakok és gyengénlátók az írással. Természeténél fogva egy karakter sokkal nagyobb méretű a Braille-írásban, mint a nyomtatott betűk. Minden nyelv az adott nyelv természetéhez igazodó speciális Braille-írással rendelkezik.

Ma, a számítógépek korában természetesen van már Braille-billentyűzet is, és a Braille-lécen olvassák el a szöveget. A különféle programokhoz, magához a gép kezeléséhez billentyűkombinációkkal adnak utasításokat. 

 
Mióta van Braille-írás világnapja?


1824-ben alakult ki a vakok írása, mely lehetővé tette az írást és olvasást a látássérült emberek számára is. A hálás utókor a modern korban sem felejtette el, kinek köszönheti.

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

1952-ben Párizsban, Louis Braille halálának 100. évfordulóján nagyszabású megemlékezést tartottak. Azóta január 4-én, a vak pedagógus születésének évfordulóján a világon sok helyen megemlékeznek a Braille-írás létrehozójáról.

Látássérült hírességek


- A leghíresebb ókori vak ember Homérosz, a két világhírű görög eposz szerzője.
- Helen Keller, amerikai írónő is vak volt. Azért is elképesztő akaraterőről tett tanúbizonyságot, mert korának azon ritka hölgye lehetett, aki egyetemre ment. 1904-ben ő volt az első siket és vak személy, aki főiskolai bölcsészdiplomát szerzett!
 - Ray Charles világhírű, afroamerikai zongorista és énekes.
- Napjaink egyik legcsodálatosabb olasz tenoristája, Andrea Bocelli.

A zene és az irodalom terén könnyen elképzeljük a látássérült embereket. De vannak olyan kiváló művészek, akik a képzőművészet terén végeznek csodálatos munkát. Ha a szem, mint érzékszerv nem működik, felerősödik a többi információt közvetítő szervünk.

¬- Alison Barlett hallása rendkívül kifinomult, hallja a madarak szárnysuhogását, az állatok mozgását. A vak fényképésznőt egy asszisztense segíti behatárolni a helyet. Barlett fotóiból már kiállítás is nyílt.
 
- Esref Armagan török festőművész vakon született. Úgy „ismerte meg” a színeket, hogy segítőjével különféle tárgyakhoz párosította. Egy Braille tűvel kontúrt készítenek neki valamely fotón, azt letapogatva készíti festményeit.

A hindu költészet egyik meghatározó alakját, a vak költő, Szurdász. Nevének jelentése: a Nap szolgája. Egy mondás szerint a költészete is ragyog, mint a Nap. Szurdász vakon született, belső meditációja, imái révén mégis az ő nevéhez fűződnek kora legjelentősebb filozófiai és költészeti alkotásai. Krsna rendíthetetlen híve volt, az Isten iránti odaadást tette költészetének középpontjává.

Ki lát igazán?


A tudomány szerint az, aki nem megcáfolhatatlan törvényeket jelent ki, hanem így kezdi mondanivalóját: A tudomány mai állása szerint. A szentírások szerint az lát valóban, aki Istennel kapcsolatban szemléli a dolgokat. A Bhagavad-gítá így ír erről:
„Aki minden testben látja az egyéni lélek mellett a Felsőlelket, és aki megérti, hogy sem az egyéni lélek, sem pedig a Felsőlélek nem semmisül meg soha, az valóban lát.” (13.28.)

Láthatatlan kiállítás


A Láthatatlan Kiállítás Budapest egy különlegessége. Vak vezető viszi körbe a vendégeket teljes sötétségben egy láthatatlan világba – a tapintás, a hangok és az illatok segítségével. A kiállításnak így filozófiai mondanivalója is van. A honlapjukon olvasható kérdés így hangzik: „Egy óra vakság fel tudná nyitni a szemed?”

Összefoglalva


Louis Braille hatpontos kommunikációs rendszerével megváltoztatta a látássérültek életét. A Braille-írás kidomborodó pontokból áll. A vakok és gyengénlátók számára nagy segítség volt abban az időben, amikor még a számítástechnika nem létezett, vagy nem érte el a mai színvonalat. A modern kor már a beszélő vérnyomásmérőt vagy a beszélő képernyőolvasót részesíti előnyben. A valódi látás azonban belül keresendő. Aki igazán lát, hálás ezért, de számára a külső forma csupán ideiglenes megjelenés. A valós valóság pedig máshol keresendő.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

06 dec

Mi a tudat?

Erdős Pál, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa szerint „Az égben Isten vezet egy Nagy Könyvet, amelyben minden matematikai probléma elegáns megoldása megtalálható.” Vajon ez lenne a titka a többi tudományos kérdésnek is?

filozófia kutatás tudomány

A viselkedést vizsgáló pszichológusok, és az agy titkait fürkésző neurológusok vagy a fizikusok között is találunk olyan tudóst, aki az agyat csak eszköznek tekinti. Mi a tudat? A vélemények megoszlanak. Roger Penrose, a fizika egyik legnagyobb élő gondolkodója szerint az emberi agynak – és az univerzumnak is – olyan elméletnek megfelelően kell működnie, amelyet még nem fedeztünk fel. Következzen hát néhány figyelemre méltó idézet létünk, az agy és a tudat kapcsán.

Mi a tudat? – a tudósok is keresik a választ 

A tudat filozófiai és orvostudományi fogalom. Az életem, a cselekedeteim attól függően változnak, hogy mit, milyen tudatállapotban teszek.

Ez azért is rendkívül érdekes téma, hiszen a tudatállapot végtelen sok típusa létezik. Egy ember esetében számtalanszor megváltozhat, akár percenként is. Az agykutatók és a hétköznapi ember egyaránt találkozik ezzel.

Vannak, akik számára a lélek és a tiszta tudat a spirituális világ része, míg a test és az agy a materiális világban létezik. Mindenkinek magának kell eldöntenie, mit fogad el, vagy mire keresi a választ. Sőt azt is, hogy akar-e kérdéseket feltenni.

Az alábbi válogatás témája a tudatosság, a létezés. Az idézetek arról szólnak, hogy híres tudósok hogyan fogalmazzák meg azt, hogy mit hisznek, és mit tudnak. Meggyőződéseinket nem kapjuk készen, meg kell dolgoznunk érte. Ez a néhány idézet segítség lehet a keresőnek.

filozófia kutatás tudomány

  
Tudósok véleménye a tudatról

Max Plank, Nobel díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, aki sok más fizikushoz hasonlóan a filozofikus gondolkodásmódjáról is közismert. Tudóshoz méltó pontossággal fogalmazta meg az élet értelméről a tudatosságról alkotott véleményét.

„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek.” 


„Én az emberi tudatot tartom alapvető fontosságúnak. Az anyagra úgy tekintek, mint a tudat leképzésére. A tudatot nem kerülhetjük meg. Minden, amiről beszélünk, minden, amire létezőként tekintünk, előfeltételezi a tudatot.” 

Sir John C. Eccles, Nobel-díjas ausztrál neurofiziológus véleménye:

„Fenntartom, hogy a tudományos redukcionizmus rendkívül lekezelően bánik az emberi rejtéllyel, amikor amellett a materialista szemlélet mellett kötelezi el magát, hogy a spirituális világot teljes egészében le lehet képezni neurális aktivitások mintáira.

Ezt a meggyőződést a babonák közé kellene sorolni. Fel kell ismernünk, hogy spirituális lények vagyunk, akiknek a lelke a spirituális világban létezik, amellett, hogy materiális lények is vagyunk, akiknek a teste és az agya a materiális világban létezik.” 

Nikola Tesla horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök volt, ugyanakkor filozófusként is közismert:


„Attól a naptól fogva, amikor a természettudomány a nem fizikai jelenségeket is elkezdi tanulmányozni, több haladást fog elérni egyetlen évtized alatt, mint létezésének korábbi századaiban.” 

Dr. Stanislav Grof, cseh származású pszichiáterprofesszor

„A nyugati tudomány soha nem látott arányban közeledik a paradigmaváltásához, amely megváltoztatja a valóság és az emberi természet fogalmát. Áthidalja az ókori bölcsesség és a modern tudomány közötti szakadékot. Összhangba hozza a keleti szellemiséget és a nyugati pragmatizmus közötti különbségeket.” 

Ugyancsak elgondolkoztató Wilder Penfield, kanadai sebész álláspontja, hiszen arról beszél, csak más szavakkal, hogy a test csupán egy eszköz, de valami tőle független irányítja. Penfield életében „a legnagyobb élő kanadai” címet kapta. Orvosi karrierjének elismeréseként 12 egyetem adományozott neki tiszteletbeli diplomát.

 „Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. … Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.” 

Úgy tűnik, mintha Carl Gustav Jung pszichiátriai orvosprofesszor véleménye ellentmondásos lenne, amikor a hitről és a tudatosságról beszél. 

„Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét.” 

filozófia kutatás tudomány

Alfred North Whitehead angliai születésű amerikai matematikus, filozófus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Fiatalkorában a matematika és a fizika tudományának élt.

Később a bölcselet felé fordult, de továbbra is egy tudós pontos meghatározásával fogalmazott. Az ő számára a tudatosság az, „amelynek a segítségével tapasztalatunk minden egyes eleme értelmezhető”. Az eszmék logikus és szükségszerű rendszeréről beszélt.

Ez rendkívül fontos megállapítás abban az esetben, ha a spiritualitást nem fosztjuk meg logikus alapjaitól. Whitehead szerint a metafizikának tudnia kell választ adni az ember kérdéseire, ez a jövő alapja is. 


„A civilizáció jövője leginkább azon múlik, hogyan fogja rendezni a tudomány és a vallás – mint a történelem két legerősebb nagyhatalma – egymáshoz való a viszonyát.” 

Prof. dr. Freund Tamás, akadémikus, agykutató: „A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa.” 

Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus: „A fizikusok felismerték: lehetetlen az atomi jelenségekről kielégítő leírást adni anélkül, hogy a tudatra ne hivatkoznának.” 

Összegzés


A tudat egyik definíciója: az ember képessége a megtapasztalásra és az érzésre. Annak ellenére, hogy fontos szerepet játszik az életünkben, nagyon keveset tudunk a működéséről. Az agy és a tudat kapcsán többször jelennek meg tudományos cikkek is, hiszen a megfogható és a megfoghatatlan világ találkozása a legizgalmasabb kérdéseket veti fel.

David Riesman 1973-ban megjelent híres könyve A magányos tömeg áttételesen a tudatról is szól. Riesman megemlíti a „belülről irányított embert, akit belső iránytűje vezérel”. A szerző részletesen kifejti az ember modern társadalomban betöltött szerepét. Azt, hogy a többség külső irányítás alá került. Aki ezt el akarja kerülni, annak különösen tisztáznia kell magában a tudat, a tudatosság fogalmát is. 
 

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

07 nov

A szanszkrit nyelv felbecsülhetetlen értéke

A szanszkrit nyelv a Védák nyelve. A Védák, amellett, hogy a legkorábbi szanszkrit szövegek, egyben a világ legrégebbi alkotásai is. Az ősi és tudományos tudás, bölcselet tárházai. A szanszkrit mantrák nyelve, a jóga nyelve, egy csoda, az emberiség felbecsülhetetlen értékű öröksége. 

kutatás tradíció tudomány történelem ókori India


A szanszkrit kéziratok sokféle témát ölelnek fel. A szanszkrit mantrák nemcsak szent szövegeket tartalmaznak. Kimagasló irodalmi művek (vers, dráma, szatíra, történelmi feljegyzés, eposz, regény) és tudományos munkák (matematika, nyelvészet, logika, botanika, kémia, orvostudomány) láttak napvilágot ezen a nyelven. Olyan alkotások, melyek mind a mai napig megőrizték szépirodalmi értéküket vagy tudományos hitelüket.

Az indiai nyelv története


A Védák változatlanul maradtak fenn több mint 4000 éven keresztül. Eleinte szóban adták tovább, csak jóval később írták le tartalmukat. A szanszkrit nyelv múltja korszakokra bomlik.

A védikus szanszkrit utáni időszakot az epikus szanszkrit korának nevezték el, mert ekkor született a két egyedülálló eposz, a Mahábhárata és a Rámájana. Az epikus és a klasszikus szanszkrit közti választóvonal az i.e. 5-4 század, ekkora tehető Pánini szanszkrit nyelvtana. Ez a szintén kivételes munka mind a mai napig kiváltja a nyelvészek csodálatát, hiszen ez a világ első tudományos nyelvtana.

1100-ig a szanszkrit volt a hivatalos indiai nyelv. Beszélt nyelv volt, nemcsak a filozófiai és tudományos munkák lejegyzésére szolgált. A szanszkrit nyelv múltjával kapcsolatban egy 12. századi híres hindu epikus mű, a Naishada Charita érdekes forrásanyagul szolgál. Ebben olvashatunk arról a találkozóról, melyen az ország különböző részeinek királyai vettek részt.

„Attól tartva, hogy nem értik egymás anyanyelvét, ezért szanszkritul társalogtak egymással.”

A szanszkrit nyelv a muszlim invázió után fokozatosan háttérbe szorult. Az iszlám hódítók egész könyvtárakat égettek fel annak érdekében, hogy saját kultúrájukat hozzák előtérbe.

Az angol gyarmatosítás ideje sem kedvezett az óind kultúra ősi hagyományainak. Ennek ellenére a szanszkrit mind a mai napig élő nyelv.

Sokan beszélik anyanyelvi szinten, publikációk, és újságok jelennek meg így, Uttarakhand államban pedig hivatalos államnyelv is.

Az ősi szanszkrit nyelvű kéziratok


India 2003 óta az ősi kéziratok megmentése érdekében nemzeti kezdeményezést indított. Csupán a lista felállítása gigászi feladat volt. Ezt követi a digitalizálás. A kéziratok nem feltétlenül állami tulajdonok, sok magángyűjteményben is van ilyen rikaság.

A becsült állomány csak Indiában 35 millió, de más dél-ázsiai országban még számtalan található, Európában pedig legalább 60 ezer. A kéziratok 95%-a soha nem szerepelt olyan listán, amiben katalogizálták volna, és többségük lefordítva sincs.

A kérdés azért is összetett, mert az óind kultúrában a tudást egy tanár-tanítvány kapcsolat keretén belül, szájhagyomány útján adták át, nem írásban.

Fogalmunk sem lehet, mennyi tudás veszett így el. Vegyük példaként a Rig-védát. Eredetileg 21 „shakha” tanulmányozta. A shakhák hindu teológiai iskolák voltak, melyek a védikus szövegek valamely részét vizsgálták és adták tovább.

A Jadzsur-védánál 101 ilyen iskola volt, a Száma-védánál 1000, az Atharva-védával kapcsolatban 9-ről tudunk. Együtt a négy Véda 1131 teológiai iskolával volt kapcsolatban. Ma már csak 13 maradt. A többi végérvényesen elveszett, menthetetlen.

Ezért próbálják a tudósok és a szakemberek megőrizni azt, ami megmaradt.

kutatás tradíció tudomány történelem ókori India

 
Egyedül az igazság győzedelmeskedik


Satyam-eva jayate (kiejtés szerint szatyam éva dzsajaté), vagyis: Egyedül az igazság győzedelmeskedik. Ez a mantra idézet az ókori indiai szentírásból, a Mundaka Upanisadból, egyben India nemzeti mottója is.

Minden pénznemen és nemzeti dokumentumon szerepel. A teljes szöveg a gyönyörű dévanágarí írással és a fordítás:

सत्यमेव जयते नानृतं सत्येन पन्था विततो देवयान
येनाक्रमन्त्यृषयो ह्याप्तकामा यत्र तत् सत्यस्य परमं निधानम्

Egyedül az igazság győzedelmeskedik, nem a hamisság. 
Az igazság által az isteni út jelenik meg, 
mellyel a bölcsek, akiknek minden vágya teljesült, 
eljutnak az Igazság legfelsőbb kincséhez.

Szanszkrit nyelv a számítógépeken 


Az ősi hindu Katapayadi Sankhya egy bizonyos számszerű jelölést tartalmaz, mely minden egyes hanghoz, betűhöz egy számot rendel. Ez a koncepció nagyon hasonlít a számítógépek ASCII rendszeréhez. 

A NASA egyik kutatója, Rick Briggs már 1985-ben publikált egy cikket az Artificial Intelligence (Mesterséges Intelligencia) című folyóiratban a szanszkrit egyedülálló jelentőségéről:

„A szanszkrit által képviselt tudás és a mesterséges intelligencia –Természetes nyelv számítógépekhez”.

Ebben megmagyarázta, miért a szanszkrit az egyetlen félreérthetetlenül pontos nyelv, ami létezik. Arról is beszámolt, miért alkalmas ez a nyelv a számítógépes programozáshoz és a mesterséges intelligenciához.

„Az irodalmi értékek mellett hosszú filozófiai és nyelvtani hagyománya is folytatódott. A jelen évszázadig megmaradt lendülete” – írta Briggs.

 A szanszkrit nyelv elismerése


Vjaas Houston sok éven át tanulta a szanszkrit nyelvet, a Columbia Egyetemen ebből doktorált. 1989-ben alapította meg az amerikai szanszkrit intézetet, ahol tanította a nyelvet.

kutatás tradíció tudomány történelem ókori India

„Elgondolkodtató, hogy rendelkezésünkre áll egy olyan nyelv, amelyet legalább 3000 évig beszéltek, és amely minden tekintetben tökéletesnek tűnik a felvilágosult kommunikációra. A felfedezés legelbűvölőbb eleme azonban az, hogy a NASA, a világ legfejlettebb csúcstechnológiájú kutatóközpontja felfedezte, hogy a világ legrégebbi spirituális nyelve a szanszkrit, nincs még egy ilyen egyértelmű nyelvezet a bolygón.

A szanszkrit nyelv lényege az, hogy az optimális rezonancia állapotába vigyen, tiszta és univerzális energiákat indítva el, amelyek természetes úton teszik lehetővé olyan tudatállapotok elérését, amelyek érzékeinkkel nem megtapasztalhatóak.”

Aurobindo, szabadságharcos, filozófus, jógi, guru és költő:

„A szanszkrit nyelv ősi, klasszikus alkotásai mind minőségükben, mind terjedelmükben, kiválóságukban, őseredetiségükben, erejükben és szépségükben, tárgyukban és szerkezetükben, nagyszerűségükben és igazságukban, szavaik szépségében, szellemük magasságában és tágasságában egyaránt a világ legnagyszerűbb írásai közé számítanak.

Maga a nyelv, a szakavatottak egybehangzó véleménye szerint az egyik legnagyszerűbb, legtökéletesebb és bámulatosan kielégítő nyelvi eszköz, amit az emberi elme valaha is alkotott. Egyszerre fennkölt és édes, hajlékony és erőteljes, világosan formált, telt, vibráló és finom. A szanszkrit nyelv jellege és milyensége önmagában is jól tükrözi annak a népnek a jellemét és tulajdonságait, amely ezen a nyelven fejezte ki gondolatait, s fényt vet arra a kultúrára is, amelynek közvetítő közege volt.”

Összegzés

Az ókorban a szanszkrit minden erőszakos invázió nélkül egészen Kambodzsáig és Laoszig terjedt. Három világvallás, a hinduizmus, a dzsainizmus és a buddhizmus nyelvezetét jelentette. 

Több millió szanszkrit kézirat létezik, a legtöbb még soha nem lett lefordítva. A szanszkrit a kezdetektől pontosan rögzített nyelv, sem a hangtana, sem a szavak kiejtése, sem a nyelvtan nem változott, nem kellett javítani. Méltán kapta a „devavani” (az istenek nyelve”) jelzőt.
 

Tovább olvasom

«
12345

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon