13 okt

Hulladék újrahasznosítás a leleményes Indiában​​​​​​​ 

Csandígarh, más néven „A gyönyörű város”, két indiai állam, Pandzsáb és Harijána fővárosa. Ez az első tervezett város Indiában, az alapok Le Corbusier elképzelése szerint rajzolódtak ki. Több nevezetessége közül a világhírű Kőkert vonzza a legtöbb látogatót. Élettelen, mégis lüktető látványosság, mely újrahasznosított anyagokból, ipari és háztartási hulladékból, valamint eldobott tárgyakból készült. Több száz kerámia-bevonatú beton szobor áll ott, táncosok, zenészek és állatok. 

kultúra környezetvédelem társadalom

Nek Chand művészeti kormányzati tisztviselőként dolgozott. Az által létrehozott, ma már 40 hektáros területen több mint 2000 kőből, törmelékből és más anyagból készült figura látható. A Padma Shri India negyedik legnagyobb civil kitüntetése. A 90 éves Nek Chand annak idején munkája elismeréseként megkapta ezt a díjat. Az alkotónak világszerte több millió rajongója van ma is.

Csandígarh és a Kőkert története

Nehru a függetlenség utáni években szervezte meg Csandígarh fejlesztését. Azt akarta, hogy India első tervezett városa legyen. A város a tiszta levegő, az első osztályú ivóvíz, valamint az alacsony zajszennyezés miatt előkelő helyet foglal el az élhető nagyvárosok rangsorában. India egyik legzöldebb városa. A hatóságok különös gondot fordítanak a folyamatos faültetésre. A hulladék jórészének újrahasznosítása több évtizedes múltra vezet vissza. 
  
A Kőkert létrehozója Nek Chand, egy autodidakta művész, aki néhány éve halt meg. Munkája eleinte illegális volt, titokban, a szabadidejében végezte. Bejárta a város körüli bontási helyeket, és a kidobott tárgyakat félre rakta. A városi és ipari hulladékot gyűjtötte össze, majd a saját elképzelése szerint újrahasznosította.

kultúra környezetvédelem társadalom

A város melletti erdő közelében, egy szurdokban állította fel megálmodott alakjait: az isteni Sukrani királyságot varázsolta a völgybe. Mire a hatóságok 1975-ben fedezték, már egy 12 hektáros területté vált, szerteágazó, de összekapcsolt udvarokkal. Mindenhol kerámiaborítású beton figurákat találtak: táncosok, zenészek százait és az állatok mozaikszobrait. 

Bár munkáját a lebontás veszélye fenyegette, a közvélemény az ő oldalán állt. Végül Nek Chand a Kőkert mérnökeként fizetést kapott, sőt segítségként 50 munkást. A kormány támogatásával az idős művész hulladékgyűjtő központokat hozott létre a város körül. A park 18 év alatt érte el végső formáját. Ma a 40 hektáros Kőkert a világ legnagyobb kültéri művészeti kiállítása.

Újrahasznosítási ötletek az indiai Csandígarh városban

Tündérország hulladék anyagból – így jellemezték a Csandígarh mellett található különös területet. A természetes kőzetformák váltakoznak a mozaik alakokkal. Madarakat, állatokat, embereket és absztrakt formákat látni – mindezt újrahasznosított hulladékból. Az egészet gyönyörű sétányokon lehet bebarangolni. A sétaút patak, vízesés, hidak és pavilonok mellett, vagy ligeteken keresztül vezet. Az egész tájat boltívek, előcsarnok, utcák és sávok díszítik. 

kultúra környezetvédelem társadalom


 

Újrahasznosítás és művészet 

Abban a pillanatban, amikor a látogató belép a „királyságba”, az alacsony bejárati ajtónál meg kell hajtania a fejét. Az alázatosság légkörét teremti meg. Az apró ajtó csodálatos, szinte szürreális helyszínre vezet, egy mágikus királyságba, amely 14 különböző kamrából áll. Egy előcsarnokba, melyet természetes sziklaformák alkotnak. A legfelsőbb bíróság a király trónjával, vagy egy zenész kamrája, a tó egy kunyhóval mind szerves egészet alkot. Fő helyen a templom, az istentisztelet helye. Az egyes kamrák megtekintéséhez különböző méretű ajtókon, boltíveken, előszobákon és ösvényeken kell keresztülmenni, a feszültség és a kíváncsiság pedig minden fordulóban nő.

Indiai újrahasznosítás kreatívan

Miközben a világ óriási összegeket költ a hulladékkezelésre, Nek Chand kialakított egy fantáziavilágot. Csodálatos képességével a hulladékterméket egyedülálló formává alakította. Olyan elemekkel és szobrokkal, mint a paloták, templomok, falusi életképek, nők és férfiak katonák, állatok. 

A különleges mesterművek néhol kiállítási területen vannak, máshol teljesen beépülnek a tájba. A felhasznált anyag nagy részét sziklák, törött porcelán, eldobott fénycsövek és karkötők, üvegdarabok, építési hulladék, szén és agyag alkotja. A világ minden tájáról érkeznek olyanok, akik megcsodálják a Kőkert furcsa szépségét, és olyanok is, akik elgondolkoznak az újrahasznosítás kreatív módjain.

kultúra környezetvédelem társadalom


  
Újrahasznosított tárgyak

A Kőkert teljes alapanyagát ipari és háztartási hulladék, az eldobott és újrahasznosított tárgyak sokasága adta. Láthatunk itt karperecből készült madarakat, egy kérdőjelet formázó mosdókagylót, amint beépült a falba, vagy több száz csempedarabbal burkolt mozaik figurát. Fekete bivalyok úsznak fehér porcelántóban, és kerámia jógi meditál a vízesésnél.

A Rock Gardent, a Kőkertet 1976-ban nyitották meg a nyilvánosság előtt, azóta még több területtel egészült ki. A kezdetektől fogva már több mint 12 millió látogatót fogadott. Az újrahasznosítás olyan ember képzeletében született meg, akinek alázatos természetét művészi fantáziája csak tovább finomította. Így tudott létrehozni egy új világot, mely részben megoldotta a hulladék felhalmozódásának gondját is. 

Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

10 máj

105 éves a faültető erdei tündér

Márpedig erdei tündérek vannak. Csak éppen manapság a fák anyjaként ismerik őket. Egy idős indiai asszony kapta ezt a megtisztelő nevet. Saalumarada Thimmakka 4 km hosszú szakaszon banyan fákat (szent fügefa) ültetett. Eleinte férje segítette, de annak halála után is folytatta munkáját. 105 évesen is, amikor fizikailag már nem volt aktív, még sok meghívást kapott zöld programokra, erdősítéssel kapcsolatban kérték ki véleményét. Összesen 384 fát ültetett, melynek értékét körülbelül 1,5 millió rúpiára (6 millió forint) becsülik. 

 

indiai nők környezetvédelem társadalom
A banyan a világ legtöbb oxigént termelő fája. Az ájurvédában tejszerű levélnedve meddőségi problémák kezekésére használatos.  Az idősebb banyanfák esetében nagyon jellegzetesek a vastag fás törzzsé növekedő léggyökerek, amelyek megkülönböztethetetlenné válnak az eredeti törzstől. A fák a léggyökerek segítségével oldalirányba terjednek. A világ legnagyobb banyan fája Chennaiban található.

Az emberek ma sokszor beszélnek ökológiai tudatosságról, de nem mindig azért, mert őszintén óvni akarják a környezetüket. Kezdték felismerni: Az életem veszélyben van. Ha ez folytatódik, nekem és főleg a gyermekeimnek nagyon kemény feltételekkel kell szembenézni. Ez a körülöttünk lévő élet védelmének kissé önző módja. Ennek épp ellenkezőjét tette Saalumarada Thimmakka, indiai környezetvédő, akit A madarak és fák napja alkalmából tisztelettel köszöntünk.
 

A fák az életünkben 

A fák nagyon keményen dolgoznak, hogy megőrizzék a tiszta és egészséges levegőt. Leveleik lélegeznek, és a kívánatos szén-dioxidot helyettesítik oxigénnel, amelyre oly nagy szükségünk van. A fa gyökerei mélyen a földbe mélyednek, együtt tartják a talajt, hogy az eső és a szél ne mossa le, vagy ne fújja el. A gyökerek a folyópartokat szilárdan tartják, nem hagyják, hogy összeomoljanak, megakadályozzák az árvizet. Az erdőben lévő fák vonzzák az esőt. Sok madár, állat és rovar otthona. Ezek mindegyike fontos a természet egyensúlyának fenntartásában.

  
Egy figyelemre méltó nő

Saalumarada Thimmakka egy Banglore vidéki körzetben, szegény családban született. Felnőve megházasodott, de 25 év házasság után sem tudott teherbe esni. Férjével elkezdtek fákat ültetni, mert spirituális szempontból ez áldásos tettnek számít. Mivel nem lehetett saját gyermeke, a pár banyán facsemetékről gondoskodott. Úgy gondozták a fákat, mintha a gyermekeik lettek volna. A több mint 50 év alatt ezek a csemeték gyönyörű banyan fákká fejlődtek, és csodálatos 4 km-es fasort alkotnak.

indiai nők környezetvédelem társadalom
Saalumarada Thimmakka az általa ültetett banyan-soron

Eleinte a legközelebbi kútról vödörben cipelték a vizet. Majd a csemetéket többnyire a monszun szezon alatt ültették, hogy elegendő esővizet kapjanak. A munka semmiképpen sem volt könnyű. Egy kemény napi munkát követően Thimmakka még növényi mintákat gyűjtött be a környékről. Férje 1991-ben meghalt, ő volt az, aki a kis csemetefák körül tüskés bokrokat ültetett, hogy megóvja őket, nehogy lelegeljék az állatok. Felesége tovább folytatta környezetvédő munkáját.

Thimmakka számos díjat nyert az évek során. A helyi közösség ma példaként állítja a fiatalok elé, így kapta a „Saalumarada” nevet. Ez anyanyelvén, a dél-indiai kannadai nyelven azt jelenti: „fák sora”.

  
Csodálatos öregkor

Salumarada Thimmakka, a legendás faültető ez év februárjában részt vett a Vindhyagiri hegységben tartott spirituális ünnepen. 106 éves, jó egészségben van, de gyaloghintóban vitték fel a szentélyhez, ahová Rajnath Singh miniszterelnököt is várták. „Örülök, hogy részese lehetek egy ilyen nagy ünnepnek” – mondta mosolyogva az idős asszony.

indiai nők környezetvédelem társadalom

Manapság Thimmakka már nem ültet aktívan fákat, de sok meghívást kap számos erdősítési programra Indiában. Más zöld projekteken is dolgozik, mint például az esővíz megóvása, víztározó létrehozása a faluban. Az álma, hogy férjének emlékére kórházat építsen falujában. A CNN-nek adott interjújában többek között ezt mondta: „Ahhoz hogy éljünk, meg kell őriznünk a környezetet. Nem élhetünk a természet nélkül.”

A banyan fa spirituális gyökerei

Az emberek és a környezet közötti kapcsolat az ősi Indiában a harmónián, az együttélésen, a kölcsönös gondosságon, gondoskodáson alapult. A Földanya tisztelete megkérdőjelezhetetlen alapelvként működött. Bizonyos földterületeket vagy erdőket szent ligetként tartottak fenn, ezeket valamely istenségnek szentelték. Hasonló volt az ókori Görögországban vagy Írországban is. Indiában mind a mai napig találhatók ilyen védett és megszentelt területek. 

A korai erdőgazdálkodás koncepció megemlíti a „panchavati” területek (öt fajtájú fák) felügyeletét ellátó falusi bizottságokat. A védikus korszak hagyományai azt is megerősítik, hogy minden falu akkor lesz teljes, ha az erdők bizonyos fajtái védettek. Az első a mahavan, a természetes erdő, ahol minden élőlény menedékre talál. A második shrivan, a jólétet szolgáló és a tapovan, a vallás erdeje, ahol meditálni lehet, mint a bölcsek, akik az igazságot keresik. A fák fontosságát a Rámájana és a Mahábhárata is hangsúlyozta. 

Kapcsolódó cikkek

 

 

 

Tovább olvasom

17 márc

A vegán életmód követője az öltözködésben sem köt kompromisszumot

A vegán életmód azt jelenti, hogy miattam nem kell egyetlen állatnak sem szenvednie. A vegán életmód azt jelenti, hogy egészséges, könnyen megemészthető ételeket fogyasztok. A vegán életmód azt is jelenti, hogy sem a kabátgalléromon, sem a cipőmön nincs szőrme, és nem bőrből készült. Sőt még az olyan mütyürökön, mint a kulcstartó, azon sem fityeg egy nyuszi lába.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

A vegán életmód előnyei 


A vegetáriánus és a vegán életmód előnyeiről ma már sokat olvashatunk. Mindkét étrend megfelelő az élet minden szakaszában. Beleértve a csecsemőkort, a terhesség idejét, a gyermek-, serdülő és idős kort egyaránt, olvashatjuk az amerikai Táplálkozási és Dietetikai Akadémia állásfoglalásában.

Ennek az az egyszerű oka – mondják a tudósok –, hogy a növényi alapú étrendet követő emberek több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. Kevesebb édességet esznek, nem sózzák túlzottan ételeiket, sokkal kisebb mennyiségű teljes és telített zsírokat fogyasztanak.

A jól megtervezett vegetáriánus és vegán diéták zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket és magokat tartalmaznak. Táplálkozási szempontból nemcsak megfelelőek, hanem gyógyszerek is lehetnek. Egészségügyi előnyökkel járhatnak bizonyos krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében is.

Ez a táplálkozás sokkal gyakoribb a fiatalabb felnőtteknél, mint az időseknél. A nyugati féltekén élő emberek fele súlyproblémával küzd. A vegánok kevésbé valószínű, hogy túlsúlyosak vagy elhízottak, mint a húsevő felnőttek.

A felmérések szerint a vegán étrendet alkalmazó emberek a következő százalékos arányban csökkentik a kockázatot:

  • cukorbetegségnél 62% 
  • szívinfarktusnál 33% 
  • szívbetegségnél 29% 
  • prosztataráknál 35% 
  • a rák minden más formájának kockázata pedig 18 százalékkal csökken.

A vegetáriánus étrendet követőknél alacsonyabb a testtömeg index, jobb a vérnyomás és vércukorszint szabályozása, kevesebb gyulladást és alacsonyabb koleszterinszintet mutatnak a nem vegetáriánusokéhoz képest.

A vegán életmód veszélyei


Alapvető jótanács, hogy sokkal inkább a bevitt friss és vegyszermentes zöldség és gyümölcsbevitel mennyisége miatt kell aggódni, mintsem a fehérje miatt. Vagyis fogyasszunk minél több gyümölcsöt és zöldséget az egyéb növényi élelmiszerek mellett, mint pl a gabonafélék, hüvelyesek.

Ahhoz, hogy problémák legyene a kevés fehérje miatt,nagyon mellé kell tudni nyúlni. Ha változatosan táplálkozunk vegán életmódunk folytatása mellett, baj biztosan nem lesz. Legalábbis sokkal kisebb eséllyel, mint a húsfogyasztóknál.

Minden olyan étrendnél, amely nincs jól megtervezve és nem kiegyensúlyozott, negatív mellékhatásokkal kell számolni – mondta Vandana Sheth, a fent említett Akadémia szakembere és szóvivője. Azt is hangsúlyozta, hogy csak azért, mert az élelmiszerek növényi alapúak, még nem biztos, hogy automatikusan egészségesek.

Például a fehér cukros sütemények, a túlsült vagy túlzottan sós ételek lehetnek vegánok, de nem igazán szolgálnak táplálkozási értékként. Különösen a fiatal vegetáriánusok és a vegánok számára fontos, hogy olyan étkezéseket tervezzenek, amelyhez elegendő mennyiségű vas, cink, B-12 vitamin, kalcium és D-vitamin tartozik.

A nyers vegán életmód


Lehet, hogy a vegán életmód valóban több odafigyelést igényel, de ez ne térítsen el senkit. Ne hagy magad terrorizálni a „hogy viszed be fehérjét?” és „megbetegszel” intésekkel. Inkább azzal törődj, hogy minél több friss gyümölcsöt és zöldséges fogyassz, változatosan étkezz és keresd a vegyszermenteset. 

Együttérző divattervezők

A komoly vegán életmód megmutatkozik az öltözködésben is. A mai divatvilág szerencsére már nyitott ezekre a kérdésekre. Ebben az iparban is vannak olyanok, akik anélkül terveznek szép dolgokat, hogy szenvedés okozói lennének. Íme, három különleges ember a divat világából.

1./
A divat és a design területén Todd Oldham mindenütt jelen volt. A 80-as évek közepétől vegetárius és állatvédő aktivista. Munkáihoz nem használt semmilyen szőrmét, tollat vagy bőrt. Amikor megkérdezték tőle, mit gondol a jövő „együttérző design”-járól, így válaszolt: Fel kell ismernünk, hogy a magatartásunknak következményei vannak. Van egy visszatérő felelősségünk. Ez a legjobb trend, amit el tudok képzelni. 

Sikeres divattervezőként más területekre is kitekintett, belsőépítészeti könyvek és televíziós műsorok is fűződnek a nevéhez. Olyan apparátussal dolgozik együtt, mint például az Amazon védelmére alakult non-profit szervezet, mely a környezetvédelem mellett az őslakók jogainak kiharcolását is szem előtt tartja.

Todd Oldham a PETA-val közösen elkészítette egy állatbarát, vegán divatbemutató videóját, amelyben bemutatja, hogyan lehet kreatívan alkalmazni a különböző szöveteket, elkerülve a szőrme-, bőr-, toll- és egyéb állati eredetű anyagokat.

Todd Oldham bemutatója 2017 februárjában debütált a PETA által szervezett, a fenntartható vegán divatról szóló vitafórumon. Ezt maga Oldham vezette, hiszen a helyet adó tervező iskola nyilvánosan bejelentette, hogy eltávolítja a tananyagból a szőrme programot. Csatlakozzon a kegyetlenség nélküli divat forradalomhoz – hirdeti a műsor –, viseljen vegán elv szerinti öltözéket.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

 
2./
Stella McCartney angol divattervező. Szülei az egykori Beatles tag Sir Paul McCartney és annak első felesége, az 1998-ban elhunyt fényképész és állatvédő Linda McCartney. Az év elején mutatta be legújabb kollekcióját Los Angelesben, melyen Sir Paul McCartney is jelen volt, aki büszke a lányára. 

Stella McCartney nem használ bőrt vagy szőrmét. Híres vegán luxustáskáinak anyaga sem bőr. Stella McCartney komolyan veszi azokat a riasztó tényeket, melyek az állattenyésztés okozta káros környezeti hatásokról számolnak be. Hosszú távon az élet így nem fenntartható – jelzik a felelősségteljes szakértők.

3./
Marc Bouwer szintén kegyetlenség-mentes divattervező. A Vogue fiatal tervezői díjának megnyerése után New Yorkba költözött, ott dolgozik. Híresek a ruhatervei, azt írják róla, utat engedett a „sportos csillogás”-nak. Bouwer volt az első amerikai formatervező, aki a világméretű gazdasági harcra, valamint a környezetvédelemre válaszul virtuális divatbemutatót készített. 

Bouwer úgy érezte, hogy „társadalmi és környezeti felelőssége” egy ilyen mozgalomhoz vezeti, mert ez „minimalizálja a káros környezeti hatásokat és a hulladékot”.  Bouwer az állati termékek elkerülése révén elnyerte a PETA humanitárius díját , valamint az Egyesült Államok Humán Társaságának a díját. 

Amiről kevés szó esik: a divat áldozatai 


A divat áldozatai sok esetben kínhalállal halnak meg. Az átlagember nincs tisztában azzal, hogy milyen szörnyű, ahogy az állatokat tenyésztik és nyúzzák, vagy ahogyan levadásszák őket. 

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom
Hány halál kell a kabátodhoz?

A csincsillabunda luxuscikk, és hazánk a világ legnagyobb csincsillaprém előállító országa. A kis állatok megnyúzására még egy új magyar szót is kitaláltak: „leprémezik” őket.

Szőrmefarmok és állatmészárlás


A szőrmeipar termékeinek 85%-a szőrmefarmokról származik. Azért, hogy gazdag emberek bundában parádézhassanak a becslések szerint 50 millió állatot ölnek meg évente. Ebben az adatban nincsenek benne a nyuszik. A szőrméért megölt nyulak száma meghaladja az évi egymilliárdot. 

A  szőrmeipar miatt minden évben hat országban legálisan végeznek fókamészárlásokat. A vadászat megengedi azoknak a fókabébiknek a lebunkózását, melyek már elmúltak 25 naposak!

Évente több mint 10 millió vadállatot ejtenek el csapdával, ölnek meg a bundájukért. Mindkét halálnem szörnyű, sokszor rettenetes szenvedés előzi meg.

A szőrmefarmok leggyakrabb foglya a nyest és a róka. A rókák hét hónapot töltenek szűk ketrecükben, ahol nem tudtak mozogni, majd árammal megölik őket. A depressziós állatok sokszor egymás ellen támadnak, a sérült bundájú nem árucikk, a beteg állatot sokszor felfalják a társaik vagy lassan kimúlik.

Köztudott, hogy Kína az egyik legnagyobb szőrmeexportőr, az az ország, ahol jelenleg sincs állatvédelmi törvény. A többit el lehet képzelni. Illetve el sem tudjuk képzelni!


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

24 júl

PET palack újrahasznosítás: ökofalu műanyagból

A  műanyag környezetre gyakorolt káros hatása jól ismert. Ezért ma már vannak olyan kezdeményezések, melyek szeretnék a nehezen lebomló műanyagot újrahasznosítani. Ilyen Robert Bezeau ötlete is: azt tervezi, hogy műanyag palackokból épít egy egész falut Panama északkeleti csücskében.

környezetvédelem társadalom

Az óceánok szennyezettsége


Amikor eldob egy ásványvizes vagy üdítős palackot, biztosan nem gondola arra, hogy mi történik majd vele, vagy hogy még fel lehetne használni. Az egyik legelterjedtebb műanyag a polietilén-tereftalát (PET).

Használata folyamatosan emelkedik, és már riasztó szinten áll az óceánok szennyezettségének mértéke. Főleg a Csendes-óceán szemétszigeteiről olvashatunk egyre gyakrabban rémisztő híreket. Az el nem bomló, apró műanyagdarabok veszélyeztetik az ökoszisztémát, számtalan madár, teknős és a vízi élőlény halálát okozva.

A Panamához tartozó, 9 fő szigetből álló tartomány fővárosa Bocas del Toro gyönyörű tengerparttal rendelkezik. Szerencsére eddig elkerülte a turisták hada. Édesvízkészlete korlátozott, így nem alakulhatott ki egyfajta falusi turizmus sem. Nincsenek óriásszállodái, mégis szemétkupacok maradnak a strandolók után.


 
   
Ökofalu a környezetvédelem érdekében


Robert Bezeau egy kanadai vállalkozó, aki már évek óta él a közép-amerikai országban, Panamában.  Újrahasznosítási projektjét 2012-ben kezdte, miután észrevette a sok hanyagul elhajított műanyag hulladékot a sziget gyönyörű partján.

környezetvédelem társadalom
Épül az ökofalu - ezúttal műanyag pet palackokból

A következő másfél évben Bezeau és önkéntesei összegyűjtöttek több mint egy millió műanyag palackot! 2015-ben született meg a terv, miszerint a palackokat fel lehetne használni otthonok építésére.

Az első épület a szigetcsoport legészakibb részén található. A kétszintes családi házról több fotó is készült, mert a végső képről senki sem mondaná meg, hogy mi alkotja a „téglákat”.

Bár még a kezdeteknél tartanak, Bezeau egy egész közösségben gondolkodik, melyhez 90-120 otthon tartozna majd. A fejlesztés magába foglalna egy öko zöldséges és gyógynövény kertet is és egy kis butikot.

Ha pénzt tud szerezni, Bezeau egy oktatási központot is szeretne kialakítani, hogy mások is megtanulják, hogyan kell használni hatékonyabban a műanyag hulladékot. 

  
Pet palack újrahasznosítás


A műanyag palackokból készülő otthonok kialakítása meglepően könnyű. Az építők egy acélvázat emelnek, amely utánozza a ház formáját, és „feltöltik” PET palackokkal.  Általában üdítőitalokat tartalmazókat használnak.

környezetvédelem társadalom

Méretétől függően, egy ház palack igénye 10000 és 25000 darab között mozog. Amint a helyükre kerülnek, a szükséges szolgáltatások következnek, például az elektromos vezetékek telepítése. A palackokkal töltött keretet egy réteg betonnal fedik be. Ez után jönnek az ablakok, az ajtó beépítése, valamint a tető.

Érdekesség, hogy más környezeti előnyökkel is jár a műanyag palackok építési felhasználása. Amellett, hogy ez a módszer csökkenti az óceánokba dobott hulladék mennyiségét, más haszna is van.

Mint kiderült, a palackok jó szigetelők. Megőrizik a belső kellemes hőmérsékletet,  nincs szükség a drága, energia-elszívó légkondicionálókra. Ez jelentős előny az olyan trópusi országokban, mint amilyen Panama is. Ráadásul védenek a földrengés ellen is, ami azért fontos, mivel a térségre jellemző az erős szeizmikus aktivitás.

Természetvédők, névtelen hősök


Bár Bezeau az első, aki PET palackokból akar építeni egy egész falut, nem az övé ez a kreatív ötlet. A Honduras székhelyű Eco-Tec cég már épített hasonló módon házakat, víztározókat. A cég alapítója, Andreas Froese kijelentette:

„Ez az ötlet egy Istentől jött ajándék, nem kívánom szabadalmaztatni.”

Robert Bezeau sem oldja meg a világ műanyag gondjait, de kezdeményezése mégis komoly esemény a természetvédelem terén. Reményt kelt, talán majd mások is követik példáját.

Mindnyájunk érdeke, hogy az ember ökológiai lábnyoma ne a szemét növelésében, hanem a természetvédelemben és az újrahasznosítás terén gyarapodjon.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

17 jún

Innovatív környezettudatos életmód: itt az ehető kanál!

40 millió tonna műanyag evőeszközt dobunk el minden évben, legtöbbjüket egyetlen használat után. Indiában egy környezettudatos életmódot folytató vállalkozó zseniális réspiacra talált. Kifejlesztett egy nagyon finom, ehető evőeszközt. A kezdeményezés valóban innovatív. Tegyük hozzá: és sikeres.

A környezettudatos evőeszköz összetétele révén forró és hideg ételhez is illik. Ha pedig étkezés után használója mégsem eszi meg, csak eldobja, hamar lebomlik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az ehető evőeszköz lehetne a jövő szemétgondjának egyik megoldása.

főzés környezetvédelem üzlet ahimsza
Nyami. A fagyi után megeheted végre a kanalad is: ehető bio kanalak Indiában.

Statisztika a környezetpusztító életmódról 


A legtöbb műanyag veszélyt jelent a természetre. A Gazdasági Világfórum már néhány éve elképesztő adatokat közölt. Eszerint a globális műanyaggyártás 1964-től 2014-ig 15 millió tonnáról 311 millió tonnáig emelkedett. Várhatóan 2050-ig mindez megduplázódik. Ez az emelkedő szám sokakat megfontolásra késztet. 

Narayana Peesapaty az indiai Andhra Pradesh államban él. Vállalkozó és környezetvédő. Környezettudatos életmódjának köszönhetően zseniális dolgot csinál: ehető evőeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Cége, a Bakeys a gyönyörű Hyderabad  városában működik, ez az ehető evőeszközök gyártásának központja. A vállalat a világon elsőként ehető evőeszközöket gyárt. Ígéretes megoldás: egy kanál, amit meg lehet enni. 

Eb, aki a kanalát meg nem eszi!

A Mátyás király mesék között van az a sokunk által ismert történet, amikor az okos juhász kivágja magát szorult helyzetében. Vendégségbe hívta a király hűséges jobbágyát, de meg akarta viccelni, és nem tetetett kanalat a levese mellé. Tálalás után pedig így kiáltott: Eb, aki a levesét meg nem eszi! A juhász a kenyér végét szépen lekanyarította, kivájta a belét, majd jóízűen kikanalazta a levest. Aztán megszólalt:

"Eb, aki a kanalát meg nem eszi!"

Nem valószínű, hogy Narayana Peesapaty ismerte ezt a történetet. Az ehető kanál megalkotására a műanyag felhasználás csökkentése miatt törekedett.

 
Így készül a környezettudatos evőeszköz

Az ehető evőeszköz alapanyaga cirok, rizs- és búzaliszt. A cirok bőségesen termő növény, ráadásul kicsi a tápanyag és vízigénye. Az ehető evőeszköz gluténmentes változatán is dolgoznak.

És ez nem minden. A valóban környezettudatos életmód szellemiségében a termék legyen erőszakmentes is. Így az ehető evőeszköz természetesen vegán termék, tartósítószert nem tartalmaz. Eltarthatósága száraz, hűvös helyen legfeljebb három év. Mmmm... jó étvágyat hozzá!

főzés környezetvédelem üzlet ahimsza

A kanalak többféle méretben készülnek, ezért felszolgáláskor is használhatóak. Elsődleges összetevőjének, a ciroknak köszönhetően  nagyon rugalmas. 15-20 percig képes ellenállni a forró levesnek és a fagyasztott desszerteknek is anélkül, hogy szétesne.

Ellentétben a műanyag eldobható evőeszközökkel, amelyek mérgező és rákkeltő anyagot is tartalmaznak, ehető evőeszközeink rendkívül tápláló és környezetbarát termékek – nyilatkozta Narayana Peesapaty. – A változás elkerülhetetlen. Fogyasztási és termelési mintáink ilyen átalakulása már régóta esedékes. Reméljük, 2017 közepéig már elindul az evőeszközformák változatos gyártása. Kis csészéket is tervezünk.

Íme, a megoldás: edd meg a kanalad! A Bakeys termékek között kanál, villa és pálcika is található, mind teljesen lebomló és ehető. A kanalat sós, édes és natúr ízben is gyártják. 

Többféle ízesítésű kapható, többek között cukor, gyömbér, fahéj, római kömény is szerepel a fűszer alapanyagok között. Az étel elfogyasztása így különleges kulináris élvezet. Annak, aki eldobja, nem kell bűntudatot éreznie. A műanyag kanállal ellentétben, ami szinte az örökkévalóságig szennyezi a környezetet , a Bakey-eszközök eldobás után 5-6 napon belül lebomlanak, ha ki vannak téve az időjárás viszontagságainak.

Az eldobható bio-evőeszközök hagyománya Indiában 


Indiában gyakran láthatjuk, hogy a tányér egy tisztára mosott banánlevél, melyre felhalmozzák a különféle fogásokat. Jóízűen falatoznak úgy, hogy csak jobb kezüket használják az étel felemeléséhez. Ujjaikkal bámulatos ügyességgel kis falatkákat emelnek szájukhoz.

A pohár félig kiégetett agyagcsésze, melyet ha eldobnak, hamar szétmorzsolódik, nem szennyezi a környezetet. A banánlevél az esetleges ételmaradékkal pedig a tehenek és a majmok csemegéje.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

«
12345

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon