17 márc

A vegán életmód követője az öltözködésben sem köt kompromisszumot

A vegán életmód azt jelenti, hogy miattam nem kell egyetlen állatnak sem szenvednie. A vegán életmód azt jelenti, hogy egészséges, könnyen megemészthető ételeket fogyasztok. A vegán életmód azt is jelenti, hogy sem a kabátgalléromon, sem a cipőmön nincs szőrme, és nem bőrből készült. Sőt még az olyan mütyürökön, mint a kulcstartó, azon sem fityeg egy nyuszi lába.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

A vegán életmód előnyei 


A vegetáriánus és a vegán életmód előnyeiről ma már sokat olvashatunk. Mindkét étrend megfelelő az élet minden szakaszában. Beleértve a csecsemőkort, a terhesség idejét, a gyermek-, serdülő és idős kort egyaránt, olvashatjuk az amerikai Táplálkozási és Dietetikai Akadémia állásfoglalásában.

Ennek az az egyszerű oka – mondják a tudósok –, hogy a növényi alapú étrendet követő emberek több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. Kevesebb édességet esznek, nem sózzák túlzottan ételeiket, sokkal kisebb mennyiségű teljes és telített zsírokat fogyasztanak.

A jól megtervezett vegetáriánus és vegán diéták zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket és magokat tartalmaznak. Táplálkozási szempontból nemcsak megfelelőek, hanem gyógyszerek is lehetnek. Egészségügyi előnyökkel járhatnak bizonyos krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében is.

Ez a táplálkozás sokkal gyakoribb a fiatalabb felnőtteknél, mint az időseknél. A nyugati féltekén élő emberek fele súlyproblémával küzd. A vegánok kevésbé valószínű, hogy túlsúlyosak vagy elhízottak, mint a húsevő felnőttek.

A felmérések szerint a vegán étrendet alkalmazó emberek a következő százalékos arányban csökkentik a kockázatot:

  • cukorbetegségnél 62% 
  • szívinfarktusnál 33% 
  • szívbetegségnél 29% 
  • prosztataráknál 35% 
  • a rák minden más formájának kockázata pedig 18 százalékkal csökken.

A vegetáriánus étrendet követőknél alacsonyabb a testtömeg index, jobb a vérnyomás és vércukorszint szabályozása, kevesebb gyulladást és alacsonyabb koleszterinszintet mutatnak a nem vegetáriánusokéhoz képest.

A vegán életmód veszélyei


Alapvető jótanács, hogy sokkal inkább a bevitt friss és vegyszermentes zöldség és gyümölcsbevitel mennyisége miatt kell aggódni, mintsem a fehérje miatt. Vagyis fogyasszunk minél több gyümölcsöt és zöldséget az egyéb növényi élelmiszerek mellett, mint pl a gabonafélék, hüvelyesek.

Ahhoz, hogy problémák legyene a kevés fehérje miatt,nagyon mellé kell tudni nyúlni. Ha változatosan táplálkozunk vegán életmódunk folytatása mellett, baj biztosan nem lesz. Legalábbis sokkal kisebb eséllyel, mint a húsfogyasztóknál.

Minden olyan étrendnél, amely nincs jól megtervezve és nem kiegyensúlyozott, negatív mellékhatásokkal kell számolni – mondta Vandana Sheth, a fent említett Akadémia szakembere és szóvivője. Azt is hangsúlyozta, hogy csak azért, mert az élelmiszerek növényi alapúak, még nem biztos, hogy automatikusan egészségesek.

Például a fehér cukros sütemények, a túlsült vagy túlzottan sós ételek lehetnek vegánok, de nem igazán szolgálnak táplálkozási értékként. Különösen a fiatal vegetáriánusok és a vegánok számára fontos, hogy olyan étkezéseket tervezzenek, amelyhez elegendő mennyiségű vas, cink, B-12 vitamin, kalcium és D-vitamin tartozik.

A nyers vegán életmód


Lehet, hogy a vegán életmód valóban több odafigyelést igényel, de ez ne térítsen el senkit. Ne hagy magad terrorizálni a „hogy viszed be fehérjét?” és „megbetegszel” intésekkel. Inkább azzal törődj, hogy minél több friss gyümölcsöt és zöldséges fogyassz, változatosan étkezz és keresd a vegyszermenteset. 

Együttérző divattervezők

A komoly vegán életmód megmutatkozik az öltözködésben is. A mai divatvilág szerencsére már nyitott ezekre a kérdésekre. Ebben az iparban is vannak olyanok, akik anélkül terveznek szép dolgokat, hogy szenvedés okozói lennének. Íme, három különleges ember a divat világából.

1./
A divat és a design területén Todd Oldham mindenütt jelen volt. A 80-as évek közepétől vegetárius és állatvédő aktivista. Munkáihoz nem használt semmilyen szőrmét, tollat vagy bőrt. Amikor megkérdezték tőle, mit gondol a jövő „együttérző design”-járól, így válaszolt: Fel kell ismernünk, hogy a magatartásunknak következményei vannak. Van egy visszatérő felelősségünk. Ez a legjobb trend, amit el tudok képzelni. 

Sikeres divattervezőként más területekre is kitekintett, belsőépítészeti könyvek és televíziós műsorok is fűződnek a nevéhez. Olyan apparátussal dolgozik együtt, mint például az Amazon védelmére alakult non-profit szervezet, mely a környezetvédelem mellett az őslakók jogainak kiharcolását is szem előtt tartja.

Todd Oldham a PETA-val közösen elkészítette egy állatbarát, vegán divatbemutató videóját, amelyben bemutatja, hogyan lehet kreatívan alkalmazni a különböző szöveteket, elkerülve a szőrme-, bőr-, toll- és egyéb állati eredetű anyagokat.

Todd Oldham bemutatója 2017 februárjában debütált a PETA által szervezett, a fenntartható vegán divatról szóló vitafórumon. Ezt maga Oldham vezette, hiszen a helyet adó tervező iskola nyilvánosan bejelentette, hogy eltávolítja a tananyagból a szőrme programot. Csatlakozzon a kegyetlenség nélküli divat forradalomhoz – hirdeti a műsor –, viseljen vegán elv szerinti öltözéket.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

 
2./
Stella McCartney angol divattervező. Szülei az egykori Beatles tag Sir Paul McCartney és annak első felesége, az 1998-ban elhunyt fényképész és állatvédő Linda McCartney. Az év elején mutatta be legújabb kollekcióját Los Angelesben, melyen Sir Paul McCartney is jelen volt, aki büszke a lányára. 

Stella McCartney nem használ bőrt vagy szőrmét. Híres vegán luxustáskáinak anyaga sem bőr. Stella McCartney komolyan veszi azokat a riasztó tényeket, melyek az állattenyésztés okozta káros környezeti hatásokról számolnak be. Hosszú távon az élet így nem fenntartható – jelzik a felelősségteljes szakértők.

3./
Marc Bouwer szintén kegyetlenség-mentes divattervező. A Vogue fiatal tervezői díjának megnyerése után New Yorkba költözött, ott dolgozik. Híresek a ruhatervei, azt írják róla, utat engedett a „sportos csillogás”-nak. Bouwer volt az első amerikai formatervező, aki a világméretű gazdasági harcra, valamint a környezetvédelemre válaszul virtuális divatbemutatót készített. 

Bouwer úgy érezte, hogy „társadalmi és környezeti felelőssége” egy ilyen mozgalomhoz vezeti, mert ez „minimalizálja a káros környezeti hatásokat és a hulladékot”.  Bouwer az állati termékek elkerülése révén elnyerte a PETA humanitárius díját , valamint az Egyesült Államok Humán Társaságának a díját. 

Amiről kevés szó esik: a divat áldozatai 


A divat áldozatai sok esetben kínhalállal halnak meg. Az átlagember nincs tisztában azzal, hogy milyen szörnyű, ahogy az állatokat tenyésztik és nyúzzák, vagy ahogyan levadásszák őket. 

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom
Hány halál kell a kabátodhoz?

A csincsillabunda luxuscikk, és hazánk a világ legnagyobb csincsillaprém előállító országa. A kis állatok megnyúzására még egy új magyar szót is kitaláltak: „leprémezik” őket.

Szőrmefarmok és állatmészárlás


A szőrmeipar termékeinek 85%-a szőrmefarmokról származik. Azért, hogy gazdag emberek bundában parádézhassanak a becslések szerint 50 millió állatot ölnek meg évente. Ebben az adatban nincsenek benne a nyuszik. A szőrméért megölt nyulak száma meghaladja az évi egymilliárdot. 

A  szőrmeipar miatt minden évben hat országban legálisan végeznek fókamészárlásokat. A vadászat megengedi azoknak a fókabébiknek a lebunkózását, melyek már elmúltak 25 naposak!

Évente több mint 10 millió vadállatot ejtenek el csapdával, ölnek meg a bundájukért. Mindkét halálnem szörnyű, sokszor rettenetes szenvedés előzi meg.

A szőrmefarmok leggyakrabb foglya a nyest és a róka. A rókák hét hónapot töltenek szűk ketrecükben, ahol nem tudtak mozogni, majd árammal megölik őket. A depressziós állatok sokszor egymás ellen támadnak, a sérült bundájú nem árucikk, a beteg állatot sokszor felfalják a társaik vagy lassan kimúlik.

Köztudott, hogy Kína az egyik legnagyobb szőrmeexportőr, az az ország, ahol jelenleg sincs állatvédelmi törvény. A többit el lehet képzelni. Illetve el sem tudjuk képzelni!


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

24 júl

PET palack újrahasznosítás: ökofalu műanyagból

A  műanyag környezetre gyakorolt káros hatása jól ismert. Ezért ma már vannak olyan kezdeményezések, melyek szeretnék a nehezen lebomló műanyagot újrahasznosítani. Ilyen Robert Bezeau ötlete is: azt tervezi, hogy műanyag palackokból épít egy egész falut Panama északkeleti csücskében.

környezetvédelem társadalom

Az óceánok szennyezettsége


Amikor eldob egy ásványvizes vagy üdítős palackot, biztosan nem gondola arra, hogy mi történik majd vele, vagy hogy még fel lehetne használni. Az egyik legelterjedtebb műanyag a polietilén-tereftalát (PET).

Használata folyamatosan emelkedik, és már riasztó szinten áll az óceánok szennyezettségének mértéke. Főleg a Csendes-óceán szemétszigeteiről olvashatunk egyre gyakrabban rémisztő híreket. Az el nem bomló, apró műanyagdarabok veszélyeztetik az ökoszisztémát, számtalan madár, teknős és a vízi élőlény halálát okozva.

A Panamához tartozó, 9 fő szigetből álló tartomány fővárosa Bocas del Toro gyönyörű tengerparttal rendelkezik. Szerencsére eddig elkerülte a turisták hada. Édesvízkészlete korlátozott, így nem alakulhatott ki egyfajta falusi turizmus sem. Nincsenek óriásszállodái, mégis szemétkupacok maradnak a strandolók után.


 
   
Ökofalu a környezetvédelem érdekében


Robert Bezeau egy kanadai vállalkozó, aki már évek óta él a közép-amerikai országban, Panamában.  Újrahasznosítási projektjét 2012-ben kezdte, miután észrevette a sok hanyagul elhajított műanyag hulladékot a sziget gyönyörű partján.

környezetvédelem társadalom
Épül az ökofalu - ezúttal műanyag pet palackokból

A következő másfél évben Bezeau és önkéntesei összegyűjtöttek több mint egy millió műanyag palackot! 2015-ben született meg a terv, miszerint a palackokat fel lehetne használni otthonok építésére.

Az első épület a szigetcsoport legészakibb részén található. A kétszintes családi házról több fotó is készült, mert a végső képről senki sem mondaná meg, hogy mi alkotja a „téglákat”.

Bár még a kezdeteknél tartanak, Bezeau egy egész közösségben gondolkodik, melyhez 90-120 otthon tartozna majd. A fejlesztés magába foglalna egy öko zöldséges és gyógynövény kertet is és egy kis butikot.

Ha pénzt tud szerezni, Bezeau egy oktatási központot is szeretne kialakítani, hogy mások is megtanulják, hogyan kell használni hatékonyabban a műanyag hulladékot. 

  
Pet palack újrahasznosítás


A műanyag palackokból készülő otthonok kialakítása meglepően könnyű. Az építők egy acélvázat emelnek, amely utánozza a ház formáját, és „feltöltik” PET palackokkal.  Általában üdítőitalokat tartalmazókat használnak.

környezetvédelem társadalom

Méretétől függően, egy ház palack igénye 10000 és 25000 darab között mozog. Amint a helyükre kerülnek, a szükséges szolgáltatások következnek, például az elektromos vezetékek telepítése. A palackokkal töltött keretet egy réteg betonnal fedik be. Ez után jönnek az ablakok, az ajtó beépítése, valamint a tető.

Érdekesség, hogy más környezeti előnyökkel is jár a műanyag palackok építési felhasználása. Amellett, hogy ez a módszer csökkenti az óceánokba dobott hulladék mennyiségét, más haszna is van.

Mint kiderült, a palackok jó szigetelők. Megőrizik a belső kellemes hőmérsékletet,  nincs szükség a drága, energia-elszívó légkondicionálókra. Ez jelentős előny az olyan trópusi országokban, mint amilyen Panama is. Ráadásul védenek a földrengés ellen is, ami azért fontos, mivel a térségre jellemző az erős szeizmikus aktivitás.

Természetvédők, névtelen hősök


Bár Bezeau az első, aki PET palackokból akar építeni egy egész falut, nem az övé ez a kreatív ötlet. A Honduras székhelyű Eco-Tec cég már épített hasonló módon házakat, víztározókat. A cég alapítója, Andreas Froese kijelentette:

„Ez az ötlet egy Istentől jött ajándék, nem kívánom szabadalmaztatni.”

Robert Bezeau sem oldja meg a világ műanyag gondjait, de kezdeményezése mégis komoly esemény a természetvédelem terén. Reményt kelt, talán majd mások is követik példáját.

Mindnyájunk érdeke, hogy az ember ökológiai lábnyoma ne a szemét növelésében, hanem a természetvédelemben és az újrahasznosítás terén gyarapodjon.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

17 jún

Innovatív környezettudatos életmód: itt az ehető kanál!

40 millió tonna műanyag evőeszközt dobunk el minden évben, legtöbbjüket egyetlen használat után. Indiában egy környezettudatos életmódot folytató vállalkozó zseniális réspiacra talált. Kifejlesztett egy nagyon finom, ehető evőeszközt. A kezdeményezés valóban innovatív. Tegyük hozzá: és sikeres.

A környezettudatos evőeszköz összetétele révén forró és hideg ételhez is illik. Ha pedig étkezés után használója mégsem eszi meg, csak eldobja, hamar lebomlik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az ehető evőeszköz lehetne a jövő szemétgondjának egyik megoldása.

főzés környezetvédelem üzlet ahimsza
Nyami. A fagyi után megeheted végre a kanalad is: ehető bio kanalak Indiában.

Statisztika a környezetpusztító életmódról 


A legtöbb műanyag veszélyt jelent a természetre. A Gazdasági Világfórum már néhány éve elképesztő adatokat közölt. Eszerint a globális műanyaggyártás 1964-től 2014-ig 15 millió tonnáról 311 millió tonnáig emelkedett. Várhatóan 2050-ig mindez megduplázódik. Ez az emelkedő szám sokakat megfontolásra késztet. 

Narayana Peesapaty az indiai Andhra Pradesh államban él. Vállalkozó és környezetvédő. Környezettudatos életmódjának köszönhetően zseniális dolgot csinál: ehető evőeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Cége, a Bakeys a gyönyörű Hyderabad  városában működik, ez az ehető evőeszközök gyártásának központja. A vállalat a világon elsőként ehető evőeszközöket gyárt. Ígéretes megoldás: egy kanál, amit meg lehet enni. 

Eb, aki a kanalát meg nem eszi!

A Mátyás király mesék között van az a sokunk által ismert történet, amikor az okos juhász kivágja magát szorult helyzetében. Vendégségbe hívta a király hűséges jobbágyát, de meg akarta viccelni, és nem tetetett kanalat a levese mellé. Tálalás után pedig így kiáltott: Eb, aki a levesét meg nem eszi! A juhász a kenyér végét szépen lekanyarította, kivájta a belét, majd jóízűen kikanalazta a levest. Aztán megszólalt:

"Eb, aki a kanalát meg nem eszi!"

Nem valószínű, hogy Narayana Peesapaty ismerte ezt a történetet. Az ehető kanál megalkotására a műanyag felhasználás csökkentése miatt törekedett.

 
Így készül a környezettudatos evőeszköz

Az ehető evőeszköz alapanyaga cirok, rizs- és búzaliszt. A cirok bőségesen termő növény, ráadásul kicsi a tápanyag és vízigénye. Az ehető evőeszköz gluténmentes változatán is dolgoznak.

És ez nem minden. A valóban környezettudatos életmód szellemiségében a termék legyen erőszakmentes is. Így az ehető evőeszköz természetesen vegán termék, tartósítószert nem tartalmaz. Eltarthatósága száraz, hűvös helyen legfeljebb három év. Mmmm... jó étvágyat hozzá!

főzés környezetvédelem üzlet ahimsza

A kanalak többféle méretben készülnek, ezért felszolgáláskor is használhatóak. Elsődleges összetevőjének, a ciroknak köszönhetően  nagyon rugalmas. 15-20 percig képes ellenállni a forró levesnek és a fagyasztott desszerteknek is anélkül, hogy szétesne.

Ellentétben a műanyag eldobható evőeszközökkel, amelyek mérgező és rákkeltő anyagot is tartalmaznak, ehető evőeszközeink rendkívül tápláló és környezetbarát termékek – nyilatkozta Narayana Peesapaty. – A változás elkerülhetetlen. Fogyasztási és termelési mintáink ilyen átalakulása már régóta esedékes. Reméljük, 2017 közepéig már elindul az evőeszközformák változatos gyártása. Kis csészéket is tervezünk.

Íme, a megoldás: edd meg a kanalad! A Bakeys termékek között kanál, villa és pálcika is található, mind teljesen lebomló és ehető. A kanalat sós, édes és natúr ízben is gyártják. 

Többféle ízesítésű kapható, többek között cukor, gyömbér, fahéj, római kömény is szerepel a fűszer alapanyagok között. Az étel elfogyasztása így különleges kulináris élvezet. Annak, aki eldobja, nem kell bűntudatot éreznie. A műanyag kanállal ellentétben, ami szinte az örökkévalóságig szennyezi a környezetet , a Bakey-eszközök eldobás után 5-6 napon belül lebomlanak, ha ki vannak téve az időjárás viszontagságainak.

Az eldobható bio-evőeszközök hagyománya Indiában 


Indiában gyakran láthatjuk, hogy a tányér egy tisztára mosott banánlevél, melyre felhalmozzák a különféle fogásokat. Jóízűen falatoznak úgy, hogy csak jobb kezüket használják az étel felemeléséhez. Ujjaikkal bámulatos ügyességgel kis falatkákat emelnek szájukhoz.

A pohár félig kiégetett agyagcsésze, melyet ha eldobnak, hamar szétmorzsolódik, nem szennyezi a környezetet. A banánlevél az esetleges ételmaradékkal pedig a tehenek és a majmok csemegéje.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

08 jún

Világtenger helyzetkép az Óceánok világnapján 

Az emberi ostobaság következtében több millió tonna műanyag kerül az óceánokba minden évben. Rengeteg tengeri élőlény, madarak, emlősök és teknősök halálát okozza. A legveszélyeztetettebb hely a Csendes-óceán. Szemétszigeteinek kiterjedése jóval nagyobb, mint feltételezték. Az Óceánok világnapja alkalmából nem árt egy kicsit tájékozódni. Mi az óceánok szerepe a globális felmelegedésben? Mi az óceánok szerepe az élet körforgásában? E kérdésekre adott válaszok még akkor is fontosak lennének, ha nem érintene bennünket a világtengerek sorsa. 

környezetvédelem társadalom

Hány óceán van?


Az óceánok a földrészeket választják el egymástól. Természetföldrajzi szempontból 3 óceánt különböztetnek meg: a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceánt. A magyar kartográfia nem tekinti óceánnak, de van olyan besorolás, mely szerint ide tartozik még két világtenger. A Nemzetközi Hidrográfiai Társaság 4. és 5. óceánként nevezi a Déli-óceánt és az Északi-Jeges-tengert, közismertebb néven a Jeges-tengert. 

 
Mióta van Óceánok világnapja?


1992-ben az ENSZ Rio de Janeiróban globális környezetvédelmi csúcstalálkozót tartott. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy az óceánok védelme érdekében világnapot jelöljenek meg. Azóta a környezetvédelemre való felhívások és az ismeretterjesztés fontos dátuma lett június 8-a, az Óceánok világnapja.

1992 óta minden évben megemlékezünk erről a jeles napról. Földünk több mint 70 %-át tenger borítja. Ha valaki egy kicsit tájékozottabb, nemcsak a világtengerekről szóló a szép leírásokat ismeri. Azt is tudja, hogy óriási veszély fenyegeti őket, legfőképpen a legnagyobb kiterjedésű óceánt.

Melyik a legnagyobb óceán


A Csendes-óceán a legnagyobb világtenger. Magellántól kapta a nevét. Mare Pacificum, csendes tenger, így nevezte a portugál felfedező. Az óceánok nagy kiterjedésű, több tízmillió km²-es nagyságú világtengerek. Több ezer méter átlagos mélységgel rendelkeznek.
A Csendes-óceán nemcsak a legnagyobb, de itt van a világ legmélyebb pontjaként ismert Mariana-árok Challenger szakadéka. Japán közelében található, több mint 10 kilométer mélységű. Összehasonlításképpen: az óceáni területek alig két százaléka mélyebb hatezer méternél, a Mount Everest pedig 8848 méter magas.

Az óceánok szerepe az élet körforgásában


Az éltető oxigén nagy részét az óceánok és a tengerek adják. Több helyen is olvashatjuk, hogy minden második levegővétel az óceánok növényvilágának köszönhető. Nemcsak oxigénkészletünk felét juttatják el az élővilágnak, még a széndioxid egy részét is elnyelik. Az óceánoknak köszönhetjük a felhőket is, ebből következik, hogy édesvizeinkre is hatást gyakorolnak. 

Óceánok szerepe a globális felmelegedésben
A globális felmelegedés olvadást okoz. Megemelkedik a tengervíz szintje és a hőmérséklete, ezzel veszélybe kerül az élőviláguk. A biológiai egyensúly felborulása pedig súlyos ökológiai problémák alapja lehet. 1840-től már vannak időjárási adataink. Az utóbbi évtizedekben voltak a legforróbb esztendők. 

Tenger helyett szeméttenger

 
A csendes-óceáni szemétsziget nagyobb, mint Texas állam. A központi része egymillió négyzetkilométer, de csaknem 3,5 millió négyzetkilométerre becsülik a teljes kiterjedését. Ráadásul ez csak a látható rész, ami a víz felett torlódott össze. Vannak hatalmas szemét foltok az Indiai- és az Atlanti-óceánon is.

környezetvédelem társadalom
Önkéntes szemétgyűjtés a világtengeren. Az óceán és a folyók elválaszthatatlanok egymástól, ezért az óceánok védelme a folyók védelménél kezdődik. Példamutató kezdeményezés, hogy Indiában nemrég környezetvédelmi aktivisták nyomására a Gangesz és a Jamuna folyók jogi státuszt kaptak az államtól.  | Forrás: BVAN

A műanyagok nem bomlanak le, csak apró darabokra hullnak, amiket elfogyasztanak a halak és a tengeri emlősök. Évente több százezer tengeri élőlény és madár pusztul így el, sokszor nagy kínok között.

A tengerfenék és az óceánok mélye egyben hulladéklerakó is. A mérgező anyag sok helyen hatalmas koncentrációban mérhető. A kutatók kimutatták, hogy Kína egyik legszennyezettebb folyójában talált rákok sejtjeiben kisebb a szennyezettség mértéke, mint a Csendes-óceán mélyén élőkébe. Az ott kifogott rákok szöveteiben 50-szer magasabb szennyezőanyag-koncentrációt találtak.

Óceánok környezetvédelmi helyzete 2017-ben


Hacsak nem változtatunk életmódunkon, ha a fogyasztói társadalom káros folyamatait nem tudjuk megfordítani, akkor az ökológiai bajok belátható időn belül visszafordíthatatlanná válnak. A környezetszennyezés időzített bombaként előbb-utóbb katasztrófához vezethet. 

A hangsúly a tudatváltáson van. Aki megérti, hogy a természet része, és felelős a környezetéért, az nem fogja mérgezni és szennyezni azt.

Egy lelkesítő példát érdemes felhozni. A horvát származású Boyan Slat, egy holland feltaláló és vállalkozó. Az Ocean Cleanup alapítvány vezérigazgatója. A 22 éves fiatalember már nagy hírnévnek örvend világszerte. A 20 legígéretesebb fiatal vállalkozóként emlegetik. Több díjat is kapott, többek között az ENSZ legmagasabb környezetvédelmi elismerését is magáénak mondhatja.

Boyan kamaszkora óta lelkes környezetvédő. Kidolgozott egy technológiát, mely legalább részben megszabadíthatja a világ óceánjait a műanyagtól. Nemrégiben bejelentette, hogy alapítványa az adományokból befolyt összegekből már az idén elkezdheti a két évvel későbbre tervezett munkát.

Óceánok világnapja idézet

 
Összegzés


Az Óceánok világnapja fontos dátum. Az óceánok rendkívül értékesek, ami értékes, azt óvnunk kell. Az amerikai William James, pszichológus és filozófus már a 19. században megjegyezte:

„Az én nemzedékem legnagyobb felfedezése az, hogy az emberi lények képesek megváltoztatni az életüket tudatállapotuk megváltoztatásával.”

A környezetvédő szervezetek munkájára szükség van, de nem tudják elvégezni a világ kitakarítását. Főleg nem akkor, ha közben az ember továbbra is változatlanul szennyezi azt. Az egyetlen megoldás az alapoknál kezdődik. Csak akkor van remény a változásra, ha a saját érdekünkben megértjük, mekkora felelősséggel tartozunk Földanyának.

Kapcsolódó cikkek

  

Tovább olvasom

22 márc

A víz világnapja: vízügy – közügy

Március  22. a Víz világnapja. Több nemzetközi világnap célja a természetes vizek védelme.  Március 14-ét a Gátellenes világnapra jelölték ki, melyet a természetes vízgyűjtő területek védelme ihletett.

környzetvédelem társadalom ünnepek

A nemzetközi akciónap a duzzasztógátak ellen, a folyók, a víz és az élet mellett érvel. Amiről a gátakat emelő lobbi nem beszél: a felborult ökoszisztéma, mely beláthatatlan következményeket vonz, a fokozódó erdőirtások, a lakóhelyük elhagyására kényszerített családok. Ráadásul a rothadó növényzet óriási széndioxid-kibocsátással jár.

Március 22. a víz világnapja

Ne csak az év egy napján törődjünk a természettel, a vízzel. Talán még nem késő megmenteni!

„Miután reggel gondosan rendbe szedte magát az ember, gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is.” - Antoine de Saint-Exupéry

Számunkra a víz a mindennapokban azt a kivételes anyagot jelenti, amely folyékony, szilárd és gázhalmazállapotban is megtalálható. Talán csodálkozunk azon, hogy a növényekben a gravitációval ellentétes irányban, felfelé is áramlik, melynek oka a víz egyedi felületi feszültsége. Nem ismerjük a megdöbbentő számadatokat, miszerint az Egyesült Államokban naponta 500 liter vizet fogyasztanak fejenként, az EU-ban átlagban 200-at, Magyarországon 100-at, Etiópiában 20 litert. Nekünk a tiszta víz még nem elérhetetlen. Még. Tegyünk róla, hogy ne is váljon azzá.  

A vízügy közügy - legyen minden nap a víz napja


A „vízügyi” történelem néhány elgondolkoztató esetét szeretnénk közreadni. Talán segít, hogy jobban megbecsüljük létfontosságú természeti kincsünket, a vizet.

környzetvédelem társadalom ünnepek

 
Sokkoló felvételeket lehet látni azokon a NASA felvételeken, melyek az Aral tóról készültek régen és most jelleggel… Az Aral tó volt a világ negyedik legnagyobb sós tava, de ma már több mint 40 ezer négyzetkilométernyi sós sivataggá vált, hajóroncsok temetőjévé. A műholdképeken jól nyomon követhető a szomorú folyamat. Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre helyezkedik el.

Két folyó, az Amu-darja és a Szir-darja táplálta, de miután az egykori Szovjetunióban, a legelők gyapotföldekké alakítása érdekében inkább öntözésre használták, ma már nem érik el a pusztuló tavat. Az Aral tó az emberi ostobaság és kapzsiság következményének elrettentő példája lett. A kiszáradt meder só koncentrációja magas, a szél egészen az Északi-sarkkörig viszi, siettetve ezzel a jégolvadást…

környzetvédelem társadalom ünnepek

  
A 18. században a bécsi Helytartótanács egyetértett azzal a vízvédelmi megoldással, amely a Balaton teljes lecsapolását tervezte. Kellett volna a hely az olcsó magyar gabonának, pedig a kiszárított tó medrében csupán futóhomok maradt volna.

A térképen pirossal bejelölt rész mutatja, ami megmaradt volna. Nem csupán a nádassal, mocsarakkal fedett területekről volt szó. Szerencsére a pénzhiány és a passzív ellenállás megmentette a tavat. A fellendülő turizmus után már szóba sem jött ez a gyilkos terv. 1863-tól a Sió-csatorna az árvizek problémáit is megszüntette.

Ha valaki utánanéz, azt tapasztalja, hogy minden évben a Víz világnapja alkalmából megjelent írások két elmaradhatatlan kijelentést tartalmaznak:

  1.  A legfontosabb, nélkülözhetetlen természeti kincsünk egyike a víz. 
  2.  A szennyvizek kb. 50 %-át az ipari szennyvizek adják, a húsipar szennyvize a legtöbb gondot okozó koncentrált szennyvíz.


Józan ésszel teljességgel érthetetlen, hogy ezt évente megismételjük, és nemhogy csökkenne a húsipar tevékenysége, még növekszik is… 1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak föl (és szennyeznek el), mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez. 

környzetvédelem társadalom ünnepek


Felzabált jövő címmel tavaly jelent meg F. Szabó Kata cikke, melyben az AsapSCIENCE megdöbbentő adatáról is olvashatunk:


„Mi történne, ha az emberiség hirtelen egyáltalán nem fogyasztana többé húst. Tehát ha a jelenleg élő, fogyasztási célból tartott körülbelül 20 milliárd csirke, 1,5 milliárd marha, 1 milliárd disznó és 1 milliárd bárány nagy része egyszerűen eltűnne, mert megszűnne a felvevőpiac. Ezzel párhuzamosan 33 millió négyzetkilométernyi – vagyis Afrika területével nagyjából megegyező – földterület szabadulna fel, amelyet jelenleg állattartásra és az ő táplálkozásukat fedező növény előállítására használnak.”

A víz csodái


 Dr. Masauru Emoto bölcsészdiploma után alternatív gyógyászatból szerzett doktorátust Japánban. A vizet nem tudományos kutatóként vizsgálta, mégis világszerte felfigyeltek a vízkristályokról készült csodálatos fotóira.

környzetvédelem társadalom ünnepek

A vízminőségtől függően más képet mutatnak a lefagyasztott vízkristályok. Csodálatos, csipkeszerű, hatszög alakú formát vesz fel a természetes, tiszta forrásból nyert víz. A szennyezett vízből csak zavaros kristályok rajzolódnak ki. 2004-ben jelent meg A víz rejtett bölcsessége c. könyve, melyben érdekes tényeket fogalmazott meg:


„A víz sokféle szempontból ellentmond a fizika törvényeinek. Más anyagokkal ellentétben nem úgy viselkedik, ahogyan viselkednie kellene, például -75 fok helyett (ahol molekulasúlya miatt kellene) csak +100 fokon forr fel, és 0 fokon fagy meg, holott a periódusos rendszer szerint -120 foknál kellene. A víz fagyáskor kitágul, és könnyebb lesz, ahelyett, hogy szabályosan összehúzódna, és nehezebbé válna. Mindezeket a szabálytalanságokat a tudomány máig nem tudta megmagyarázni.”


„Nincs a világon két teljesen egyforma hópehely, mindegyik egyedi, egyéni, de mindenképpen szabályos hatszög alakú kristály. Úgy néz ki, mintha valamennyi vízcsepp önálló individuum volna, egyfajta személyiség megváltozhatatlan karakterrel. Még ha egy hópelyhet fel is olvasztunk, majd újra megfagyasztunk, hajszálpontosan ugyanazt a mintát képezi, mint korábban.”

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

«
1234

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon