30 jan

Mahátma Gandhi saját példájával tanít

Mahátma Gandhi az indiai függetlenségi törekvések ikonikus alakja. Emellett ügyvéd, szabadságharcos, politikus, szent ember, közgazdász, az angol áruk bojkottjának szervezője és filozófus is. Népének Bapu, India atyja. 70 éve egy szélsőséges elveket valló nacionalista halálos merényletet kövtetett el Gandhi ellen. Január 30-a Indiában Mártírnap. 

ahimsza asram filozófia hinduizmus hírességek

Einstein ezt írta Mohandas Karamchand Gandhiról:

„Az eljövendő generációk aligha hiszik el, hogy egy ilyen ember, hús-vér formában valaha ezen a földön járt.” 

Mahátma Gandhi élete


Gandhinak az igazság (szatja) és az ahimszá (erőszakmentesség) volt a két vezérelve. Arra törekedett, hogy gondolatai, szavai és cselekedetei összhangban legyenek ezzel.

"Éreztem, hogy az erőszak nem jelenthet gyógyírt India bajaira, és civilizációja más és magasabb rendű fegyvert kíván az önvédelemre”

– írta a Hind szvarádzs, avagy az indiai önkormányzat című művében.

Mint politikus, nem kisebb tettet hajtott végre, mint azt, hogy az egész emberiséget megtanította az erőszak nélküliség fogalmára. Ehhez tartozott a vegetarianizmus alapelve is. Nemcsak vallása késztette erre, hanem az a hit, hogy az erkölcs nemcsak kulturális örökség.

Gandhi nemcsak a gyarmati uralomellen harcolt. Tudta, hogy Indiának vissza kell térnie nemes hagyományaihoz. Számára az angol uralom az angol mentalitást is jelentette, amit ma „a nyugati életforma negatív vonásai”-ként fordíthatunk le. A Mahátma tudta, hogy belső változás nélkül nincs megújulás.

Gandhi nem akarta, hogy az indiaiak a Nyugat életmódját utánozzák, úgy látta: a nyugati életmód alapja egy másfajta dharma. Vagyis nem tetszett neki a modern kereskedelmi civilizáció, mai szóval a fogyasztói társadalom.

Látta, hogy ez inspirálja az anyagi vágyak folyamatosan bővülő áradatát. Úgy vélte, ez nem segíti az ember morális fejlődését. Szinte a jövőbe látott. Hiszen a mértéktelen fogyasztás megöli a nemes, egyszerű, de erkölcsileg fejlett életmódot, és mindent, ami ezzel jár.

Szavai segítséget adnak mindazoknak, akik harcolnak a faji megkülönböztetés, az elnyomás, a háborúk, a nukleáris energia, a környezet pusztítása vagy a szabadság- és az emberi-jogok hiánya ellen. Mindazok számára, akik egy jobb világért, egy jobb életminőségért küzdenek. 

Gandhi halála

1948 januárja a vége felé közeledett. Érezhető feszültség uralkodott mindenhol az ország felosztása miatt. Pakisztán levált az anyaországról. A hindu kommunisták Gandhit is hibáztatták, de a mohamedánok is kritizálták.

Gandhi New Delhiben tartózkodott. Esti imádkozása közben egy kezdetleges bombát dobtak a házra, de nem okozott kárt, és Gandhi nem akart semmilyen biztonsági ellenőrzést. 1948. január 30-án mintegy 500 ember gyűlt össze a Birla-ház előtt. Gandhi esti imára sietett. Indiai szokás szerint az emberek tiszteletük kifejezéseként elé járultak, hogy megérintsék a lábát. Gandhi összetett kézzel, mosolyogva üdvözölte őket. 

Hirtelen egy fiatalember furakodott elé. Üdvözölte Gandhit, majd elővett egy kis pisztolyt. Három lövést adott le, a golyók a mellkasán találták el Gandhit. A virágokkal tarkított pázsitra rogyott. Bevitték a házba, ahol fél órán belül meghalt. Utolsó szavai Istenhez szóltak: „Hé Ram” – Vagyis: Dicsőség Rámának, Istennek.

  
Mahátma Gandhi idézetek

Számtalan olyan idézetet ismerünk, melyek ma már szállóigék lettek. Olyan filozofikus tömörségű sorok, melyeket újra és újra érdemes végiggondolni. Nehéz válogatni közülük, mert sajnos ki kell hagyni jó néhányat. Az azonos témájúakat egy csoportba tettük. 

Álljon hát itt egy válogatás Mahátma Gandhi idézeteiből:

"Törekvésem nem szabad, hogy aláássa valaki más hitét, hiszen a célom, hogy a saját vallásának jobb követője legyen."

"Tisztelnünk kell más vallásokat is, mint amennyire a sajátunkat is tiszteljük. A merő tolerancia nem elég."

"Miért akarna egy keresztény egy hindut megtéríteni? Miért ne lenne elégedett azzal, hogy a hindu egy jó, vagy hívő ember?"

"Ha hinduk vagyunk csak imádkozhatunk, de nem azért hogy a keresztények hinduk legyenek… hanem, hogy a hindu egy jobb hindu legyen, a muszlim egy jobb muszlim, a keresztény egy jobb keresztény."

"Egy tévedés nem lesz igaz, attól, hogy ismételgetik, de az igazság sem lesz tévedés, csak mert senki sem ismeri el. Az igazság tömegtámogatás nélkül is fennmarad. Az igazság önfenntartó."

"A szeretet és az igazság olyan szoros egységet alkot, hogy gyakorlatilag nem is lehet őket szétválasztani. Olyanok, mint ugyanannak az éremnek két oldala." 

"A nyugati tudomány materialista felfedezései elvakítanak minket. Az ősi India azért maradt fenn, mert nem materialista, hanem spirituális irányban fejlődött."

"Mindaddig, míg nem érzünk rokonszenvet és szeretetet minden élőlénytársunk iránt, nem mondhatjuk, hogy megértettük az erkölcs törvényét."

"A hinduizmus nem minden ember, hanem minden élőlény testvériességén alapszik."

ahimsza asram filozófia hinduizmus hírességek

"A gyáva ember képtelen a szeretet kimutatására, az a bátrak kiváltsága."

"Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd."

"Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik minden erőm."

"Önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában."

"Nekünk kell a változássá lennünk, amit a világban látni akarunk."

"Nem szeretném előre látni a jövőt. Csupán a jelennel törődök. Isten nem adott hatalmat a következő pillanat felett." 

"Az erőszak gyökerei:
Jólét, munka nélkül,
Öröm, lelkiismeret nélkül,
Tudás, jellem nélkül,
Kereskedelem, erkölcs nélkül,
Tudomány, emberség nélkül,
Imádat, áldozat nélkül,
Politika, elvek nélkül."

"A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát."

Kapcsolódó cikkek:

Tovább olvasom

20 jan

Az ember tragédiája: röviden a lélekvándorlásról

Madách Imre remekműve, Az ember tragédiája a lélekvándorlásról is szól. Az ember törekvései, sikerei és kudarcai a történelem színpadán. A költő-filozófus csodálatos alkotásában a művészi ihlet és a bölcselet hatásosan fonódik össze. Ádám bukásai a sikert vetítik előre, mert egyre tudatosabb lesz, nem pedig a pillanat foglya. Így megváltozik a cél, és az ideiglenesből az örökkévalóság felé lép.

filozófia kultúra könyv reinkarnáció

Madách rendkívül tájékozott volt kora világirodalmában. Életrajzírói feljegyezték, hogy 1841 májusában, amikor betegsége ágyhoz kötötte, csak néhány könyvet olvasott. A Biblia történeteit hasonlította össze az ősi India irodalmi és filozófiai alkotásaival. Kétségtelen, hogy találkozott a lélekvándorlás tanával. Biztos, hogy megihlette a hindu filozófia egyszerű magyarázata: addig kell új testben, új lehetőségek között megszületni, amíg az egyén el nem éri a tökéletességet. 

Az ember tragédiája röviden


195 éve, jan. 21-én született Madách Imre. Világirodalmi rangú remekműve, Az ember tragédiája a valódi önmagát kereső emberről szól. Jó és rossz, szellemi és anyagi kincs, lélek és test kettőssége a mű gerince. 

A Tragédia gazdag gondolatisága két mondatban így foglalható össze: Az Ember magában hordja lelki örökségét, ezért egy eszményi életre vágyik. Végighaladva az emberiség történelmén újabb és újabb célokat tűz ki. 

Madách: Az ember tragédiája spirituális tanítása


Ádám 2. színben felhangzó kezdő szavai jól kifejezik az Ember zavartságának okát: „Én vagyok a föld istene” – mondja a büszke, porszemnyi emberke. Át is élheti a tiszavirág életű földi hatalmat és dicsőséget. Ehhez társul a másik hajtóerő: „Ez az enyém” – Ádám 3. színben elhangzó első mondata. Máris megvan a két legfőbb mozgatórugó: a hamis énkép és a birtoklási vágy. Csodálatos a Tragédia felépítése. Rögtön ezután, az egyiptomi színben Ádám a hatalom tetőfokán már így sóhajt fel: „Űrt érzek, mondhatatlan űrt.”

A konstantinápolyi színben Ádám még kesereg eszméi bukása felett, de Keplerként már a kiábrándult ember egykedvűségével szemléli a kort, melyben él. Fejlődésének egy újabb és rendkívül fontos állomása Párizs. Danton szerepében felismeri: minden emberben ott van az „isteni szikra”, akár győz, akár elbukik. Miért is kellene oly nagy fontosságot tulajdonítani valaminek, ami csak egy nagy színjáték különféle felvonásaiban nyilvánul meg. Melyben az „isteni szikra” hol vesztest, hol győztest játszik, s mindegyikben lehet igaza, miként tévedhet is. Ádám felismeri, hogy a különféle jelmezek alatt a lélek az egyedüli állandó:


„Vak, aki Isten szikráját nem érti,
Ha vérrel és sárral volt is befedve.”

Ezt követő vándorlásai csupán az anyagi világból való kiábrándulását fokozzák. Látja, miként tör előre a modern kor, lassan megsemmisítve mindazt, amiért korábban még lelkesedni tudott. Az elgépiesedett, érzelem nélküli világban nincs helye az egyéniségnek, a tömegtermelés világában a művészi alaposságnak. A haza, a család fogalma megszűnt. A természet pusztítása falanszterbe kényszerítette az embert. 

Ádám ebből a gépi világból egyéniség megsemmisítése révén akar kitörni. Ez a modern ember zsákutcája, aki nem találja élete értelmét, és a nihilt választaná. Mivel a lélek örök, az ember küldetése nem érhet véget a „semmiben” való felolvadással. Ádám a létezés miértjét keresi. Visszajut a Földre, de az eszkimó jelenet embereinél a lelket teljesen befedte az anyag. Ez is teljesen megegyezik a hindu filozófia ciklikus korszakaival, mely a vaskor végét hasonlóan mutatja be.

 
Amikor látszólag minden elveszett, Ádám hirtelen választ kap arra, amit mindaddig hiába kutatott. Megérti: neki magának kell teljes erejével küzdenie, önmagán belül, önmagát formálva. Az emberiségért tett szolgálat itt kezdődik – a külső körülmények csak díszletek. A tökéletesség elérését a mindig új és új esély biztosítja. Így érthető meg a lélekvándorolás, mely nem büntetés, hanem a lehetőségek sorozata. 

filozófia kultúra könyv reinkarnáció

Amikor Ádám fölteszi a kérdést: „E szűk határú lét-e mindenem?”, akkor az eljövendő nemzedékek érdekében is beszél. Az emberi faj átélt történelme csak arról győzte meg, hogy kell lennie valami anyagi kötelékektől mentes, és ezért örök célnak is, amit nem korlátoz a múló idő vagy a korízlés. 

Éva a női energia anyagi és transzcendens vetülete


Éva a maga különös módján küzd Ádám mellett. Hol elérhetetlen eszmény, hol csak nemiségével csábító lény, üres fejű egoista vagy inspiráló társ, menedéket, vigaszt adó hitves. Kettejük kapcsolata a magánélet szerepeit, a társ, barát, feleség, szerető és anya viszonyt mutatja be. 

A nő kihasználása, a női test tárgyiasítása, szex tárggyá degradálása a XX. században gyorsult fel. Megfigyelhetjük, Madách milyen tökéletesen méri fel a női lét anyagi és lelki karakterét. A Tragédia is két pólus között ábrázolja Évát: 

4. szín, Ádám:


„Óh, nő, mi szűk, mi gyarló látköröd.
S a büszke férfit épp ez vonzza hozzád.

Te csak virág légy, drága csecsebecs,
Haszontalan, de szép, s ez érdeme.”

11. szín. Éva:
„Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál!
Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt:
A por hull csak belé, e föld szülötte,
Én glóriával átallépem azt.”

 
Lucifer az illúzió szerepében


Ha az ember figyelmesen olvassa Az ember tragédiáját, Lucifert okosnak, cinikusnak látja. Feladata, hogy ideiglenes anyagi értékekkel elterelje Ádám figyelmét. Így Ádám nem veszi észre, hogy nem szabad, nem ő irányítja sorsát. Vágyik valamire, de amikor megkapja, azonosulnia kell annak a szerepnek minden nehézségével.


„Előre csak önhitten utadon,
Hidd, hogy te mégy, ha a sors árja von.”
(Lucifer, 3. szín)

Lucifer tisztában van a dolgok ideiglenes voltával, és a földi érzéki élet sem vonzza, mert tudja:


„Csak ember műve csillog és zörög,
melynek határa egy arasznyi lét.”

A gőg és hatalomvágy azonban megakadályozza abban, hogy tiszta lélekként éljen. Ő is az isteni rend kis részecskéje csupán, sajátos szerepe, hogy bűvkörébe vonja az embert. Lucifer a nagyhatalmú látszat. Abban a pillanatban, mihelyt a sok csalódás végre valódi kérdésekre készteti Ádámot, elveszik a varázslat. Lucifer, az illúzió valójában gondolkodni tanítja az embert. Így Ádám a saját példáján okulva tudja kijavítani téves világképét.

A Tragédia fő gondolatisága más művekben


Az ember tragédiája már 14 nyelven megjelent, a világ több színházában is repertoárdarab. Messze kimagaslik a hasonló témájú művek közül. A romantika korának több irodalmi alkotása is az isteni rend és a tagadás alapötletére épült. 

Byron Káinja az anyagi lét kötöttségeivel viaskodik, tudásszomját kihasználva akarja őt a Sátán a Teremtő ellen fordítani. A francia Lessing hőse Cédar, a bukott angyal. Anyagi vágya, a földi szerelem miatt hagyja el az eget, majd a földi lét minden szenvedését megtapasztalva máglyára lép, hogy visszatérhessen az égbe. De még kilencszer meg kell születnie, s megtisztulnia, hogy Isten elé léphessen. Goethe Faustja a tökéletes boldogság pillanatát keresi, azt a percet, mely tisztán megmarad, s nem követi csömör. 

Arany János és Jelenits István véleménye 


Madách kérésére nem kisebb géniusz csiszolgatta a szöveget, mint Arany János. 1861. november 5-i levelében ezt írta Madách Imrének:

„A mű alapeszmében, kompozícióban, mindenben, ami lényeges, eredeti, merész, költői.”

„Bizonyos szempontból Az ember tragédiája elébe ment a korának. Nem egy új nyelvet vagy írásmódot felfedezve, hanem úgy, hogy becsülettel igyekezett feltárni az emberi lélek bolyongását.” – Jelenits István

Zárószó

Schiller szerint a „világtörténelem a világítélet”, vagyis az ember minden cselekedete vonzza a következményeket. Különféle díszletek között, különféle szerepekben kénytelen megjelenni, amíg fel nem ismeri, hogy ő egyedi kincs, lelki lény. Az ember tragédiája ezért nem tragikus – inkább felemelő távlatokat ad. A döntés joga mindig is sajátunk, az egyénen múlik, akar-e élni vele vagy sem. 

„Az egyén szabad
Érvényre hozni mind, mi benne van.
Csak egy parancs kötvén le: szeretet.” (15. szín)

E küzdés mellett csak egyetlen biztos pont van, a madáchi zárószó. Bízva bízni, hogy önmagunkkal vívott harcunkban nem vagyunk magunkra hagyva. Madách remekműve ezt olyan tökéletesen bemutatja, hogy szinte minden sora szállóige lehetne.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

06 dec

Mi a tudat?

Erdős Pál, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa szerint „Az égben Isten vezet egy Nagy Könyvet, amelyben minden matematikai probléma elegáns megoldása megtalálható.” Vajon ez lenne a titka a többi tudományos kérdésnek is?

filozófia kutatás tudomány

A viselkedést vizsgáló pszichológusok, és az agy titkait fürkésző neurológusok vagy a fizikusok között is találunk olyan tudóst, aki az agyat csak eszköznek tekinti. Mi a tudat? A vélemények megoszlanak. Roger Penrose, a fizika egyik legnagyobb élő gondolkodója szerint az emberi agynak – és az univerzumnak is – olyan elméletnek megfelelően kell működnie, amelyet még nem fedeztünk fel. Következzen hát néhány figyelemre méltó idézet létünk, az agy és a tudat kapcsán.

Mi a tudat? – a tudósok is keresik a választ 

A tudat filozófiai és orvostudományi fogalom. Az életem, a cselekedeteim attól függően változnak, hogy mit, milyen tudatállapotban teszek.

Ez azért is rendkívül érdekes téma, hiszen a tudatállapot végtelen sok típusa létezik. Egy ember esetében számtalanszor megváltozhat, akár percenként is. Az agykutatók és a hétköznapi ember egyaránt találkozik ezzel.

Vannak, akik számára a lélek és a tiszta tudat a spirituális világ része, míg a test és az agy a materiális világban létezik. Mindenkinek magának kell eldöntenie, mit fogad el, vagy mire keresi a választ. Sőt azt is, hogy akar-e kérdéseket feltenni.

Az alábbi válogatás témája a tudatosság, a létezés. Az idézetek arról szólnak, hogy híres tudósok hogyan fogalmazzák meg azt, hogy mit hisznek, és mit tudnak. Meggyőződéseinket nem kapjuk készen, meg kell dolgoznunk érte. Ez a néhány idézet segítség lehet a keresőnek.

filozófia kutatás tudomány

  
Tudósok véleménye a tudatról

Max Plank, Nobel díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, aki sok más fizikushoz hasonlóan a filozofikus gondolkodásmódjáról is közismert. Tudóshoz méltó pontossággal fogalmazta meg az élet értelméről a tudatosságról alkotott véleményét.

„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek.” 


„Én az emberi tudatot tartom alapvető fontosságúnak. Az anyagra úgy tekintek, mint a tudat leképzésére. A tudatot nem kerülhetjük meg. Minden, amiről beszélünk, minden, amire létezőként tekintünk, előfeltételezi a tudatot.” 

Sir John C. Eccles, Nobel-díjas ausztrál neurofiziológus véleménye:

„Fenntartom, hogy a tudományos redukcionizmus rendkívül lekezelően bánik az emberi rejtéllyel, amikor amellett a materialista szemlélet mellett kötelezi el magát, hogy a spirituális világot teljes egészében le lehet képezni neurális aktivitások mintáira.

Ezt a meggyőződést a babonák közé kellene sorolni. Fel kell ismernünk, hogy spirituális lények vagyunk, akiknek a lelke a spirituális világban létezik, amellett, hogy materiális lények is vagyunk, akiknek a teste és az agya a materiális világban létezik.” 

Nikola Tesla horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök volt, ugyanakkor filozófusként is közismert:


„Attól a naptól fogva, amikor a természettudomány a nem fizikai jelenségeket is elkezdi tanulmányozni, több haladást fog elérni egyetlen évtized alatt, mint létezésének korábbi századaiban.” 

Dr. Stanislav Grof, cseh származású pszichiáterprofesszor

„A nyugati tudomány soha nem látott arányban közeledik a paradigmaváltásához, amely megváltoztatja a valóság és az emberi természet fogalmát. Áthidalja az ókori bölcsesség és a modern tudomány közötti szakadékot. Összhangba hozza a keleti szellemiséget és a nyugati pragmatizmus közötti különbségeket.” 

Ugyancsak elgondolkoztató Wilder Penfield, kanadai sebész álláspontja, hiszen arról beszél, csak más szavakkal, hogy a test csupán egy eszköz, de valami tőle független irányítja. Penfield életében „a legnagyobb élő kanadai” címet kapta. Orvosi karrierjének elismeréseként 12 egyetem adományozott neki tiszteletbeli diplomát.

 „Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. … Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.” 

Úgy tűnik, mintha Carl Gustav Jung pszichiátriai orvosprofesszor véleménye ellentmondásos lenne, amikor a hitről és a tudatosságról beszél. 

„Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét.” 

filozófia kutatás tudomány

Alfred North Whitehead angliai születésű amerikai matematikus, filozófus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Fiatalkorában a matematika és a fizika tudományának élt.

Később a bölcselet felé fordult, de továbbra is egy tudós pontos meghatározásával fogalmazott. Az ő számára a tudatosság az, „amelynek a segítségével tapasztalatunk minden egyes eleme értelmezhető”. Az eszmék logikus és szükségszerű rendszeréről beszélt.

Ez rendkívül fontos megállapítás abban az esetben, ha a spiritualitást nem fosztjuk meg logikus alapjaitól. Whitehead szerint a metafizikának tudnia kell választ adni az ember kérdéseire, ez a jövő alapja is. 


„A civilizáció jövője leginkább azon múlik, hogyan fogja rendezni a tudomány és a vallás – mint a történelem két legerősebb nagyhatalma – egymáshoz való a viszonyát.” 

Prof. dr. Freund Tamás, akadémikus, agykutató: „A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa.” 

Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus: „A fizikusok felismerték: lehetetlen az atomi jelenségekről kielégítő leírást adni anélkül, hogy a tudatra ne hivatkoznának.” 

Összegzés


A tudat egyik definíciója: az ember képessége a megtapasztalásra és az érzésre. Annak ellenére, hogy fontos szerepet játszik az életünkben, nagyon keveset tudunk a működéséről. Az agy és a tudat kapcsán többször jelennek meg tudományos cikkek is, hiszen a megfogható és a megfoghatatlan világ találkozása a legizgalmasabb kérdéseket veti fel.

David Riesman 1973-ban megjelent híres könyve A magányos tömeg áttételesen a tudatról is szól. Riesman megemlíti a „belülről irányított embert, akit belső iránytűje vezérel”. A szerző részletesen kifejti az ember modern társadalomban betöltött szerepét. Azt, hogy a többség külső irányítás alá került. Aki ezt el akarja kerülni, annak különösen tisztáznia kell magában a tudat, a tudatosság fogalmát is. 
 

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

31 okt

A reformáció röviden: márpedig megújulásra szükség van​​​​​​​

500 évvel ezelőtt ezzel indult el a reformáció. Luther Márton nem a katolikus egyházzal akart szakítani, csupán kijavítani akarta annak súlyos visszásságait. 95 pontban foglalta össze téziseit, melyek a lelkiismerete szerinti jobbítást célozták. Mi is összefoglaltuk az 500 évvel ezelőtti eseményeket. Reformáció röviden és lényegretörően.

tradíció társadalom ünnepek filozófia

A reformáció két dolgot is bebizonyított. Először azt, hogy minden vallásban és eszmében kell lennie időnként megújulásnak.

Másodszor azt, hogy a hitéletben szükség van választási lehetőségre ahhoz, hogy mindenki teljesen szabadon, minden külső nyomás nélkül kereshesse spirituális útját. A hitújító felelőssége mindig óriási. Mi az, amit megtart, mi az, amit elvet? A valódi bölcsesség és lelki útmutatás hagyományait híven viszi-e tovább? Eléggé óvatos-e, és csak a vadhajtásokat, a külsőségeket hagyja el?

Ha valami nem újul meg az idő múlásával, akkor az merevvé válhat. Ugyanakkor felhígulnia sem szabad az értékeknek.

A reformáció története dióhéjban

Luther Márton az egyház és a pápa ellen lépett fel, hitbéli meggyőződését védelmezte. Nem tudta, hogy olyan folyamatot indított el, amely végérvényesen megszünteti a keresztények számára a római egyház kizárólagosságát.

Reformtörekvéseivel nem volt egyedül, Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban szintén a hitélet megtisztításán fáradozott. Tiltakozásuk, a „protestálás” a kereszténységen belül egy új utat nyitott.

A protestantizmus számtalan egyházat és felekezetet hozott létre. A három legnagyobb: a lutheránus (evangélikus), a kálvinista (református vagy presbiteriánus) és az anglikán.

500 éves a reformáció

Mivel a köznép nem is tudott olvasni, kétséges, hogy Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára szögezte volna a téziseit. Annyi azonban bizonyos, hogy megírta, és 1517. október 31-én elküldte a mainzi érseknek.

Pontokba szedte, mit is kellene megváltoztatni az egyházi gyakorlatban. Luther Márton művelt, bibliamagyarázó professzor volt, aki többek között elutasította a bűnök pénzzel való megváltásának gyakorlatát.

A búcsúcédulák árusításában mai szemmel nem nehéz egy jól jövedelmező üzletágat látni. Azonban abban a korban, amikor az egyház és a pápai hatalom megingathatatlannak tűnt, nagy bátorság kellett ahhoz, hogy valaki ellenvéleményt hangoztasson.

A hatás sem maradt el, Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. A történelem pedig ismét bebizonyította, hogy erőszakos fellépéssel soha nem lehet megakadályozni semmilyen reformációt, csak elősegíteni annak terjedését.

Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes volt, aki méltán háborodott fel az egyház több szempontból is szégyenteljes politikáján. Néhány év elteltével már hatalmas tömeg állt mögötte, olyan emberek, akik az „új hit” szerint akartak élni.

Egyértelművé vált, hogy új missziót kell alapítania. Ez minden nagyhatású reformátor sorsa. A gond csak az, ha pozíciójukban megerősödve hasonlóan súlyos hibákat követnek el, mint amit korábban kritizáltak.

Mit üzen a ma emberének a reformáció 500. évfordulója? Nagyon egyszerű tényekre hívja fel a figyelmet. A lelkiismereti szabadságra és az ezzel járó felelősségre.

Hindu reformáció

A hindu reformáció kapcsán két dologról kell beszélni. Az egyik az európai reneszánsszal, illetve a reformáció korával egy időben zajlott. Ekkor jelent meg a hindu vallásújító, Csaitanja Maháprabhu.

tradíció társadalom ünnepek filozófia

Akkor, amikor a védikus bölcsesség esszenciáját az idő elferdítette, lényegtelen dolgokkal tűzdelte meg, melyek kezdték kiszorítani a lényeges elemeket.

Maháprabhu képes volt a kor nyelvére fordítani a Védák transzcendentális örökségét. Missziójának leglényegesebb eleme a bahkti, a tiszta, önzetlen istenszeretet. Egyenlő volt mindenkivel: a muszlim uralom sem gátolta működését.

Azt hirdette, hogy semmilyen külső megjelölés nem érvényes a lelki élet útján. Ez a korszak éppúgy nagy megújulást eredményezett Indiában, mint a reformáció eszméi Európában.

A hindu reformáció másik, jóval későbbi vonulata a neo-hinduizmus modern eszmeisége. Az olyan hindu gondolkodók és reformerek, mint Vivekánanda, Gandhi vagy Aurobindo Ghosh a nemzeti értékeket kívánták megóvni, és kiharcolni India függetlenségét.

A Brahmo Samádzs vallásos nemzeti mozgalom pedig a kereszténységet és a hindu hagyományokat igyekezett hindu szellemben egyesíteni. Fontos kiemelni, hogy ezek a „neo-hindu” törekvések a hindu dharmára (a lét örök erkölcsi alapelveit összegző kötelezettségekre) épültek. Vagyis az erőszakmentességre (ahimsza) és az együttérzésre.

A szanátana dharma az élőlények örök és változatlan kötelessége, természetes feladata. Ebben az értelemben alapvetően univerzális, etikai vallás, melynek hagyományhű újraértelmezése a modern reformáció.

Összefoglalás

Az emberi felelősség tágabb értelemben lehetne a reformáció szinonimája is. A bölcs ember tudja, hogy reformációra szükség van a mindennapokban: munkánk, családi kapcsolataink, belső életünk területén egyaránt. Jó, ha a reformáció felbukkan az életünkben – időnként érdemes felülvizsgálni, hol tartunk.

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

02 szept

Spirituális idézetek Indiáról

India spirituális lehelete sok kiemelkedő gondolkodót megcsapott a múltban. Csokorba gyűjtöttünk néhány spirituális idézetet a varázslatos India erejéről. 

filozófia hírességek hinduizmus

Sir Charles Eliot (1862-1931), brit diplomata és gyarmati tisztviselő, az Oxford Egyetem híres tudósa és nyelvésze:


„Hadd vallom be, hogy nem osztom az európaiak felsőbbrendűségébe és módszereibe vetett bizalmat, amely elterjedt a nyugati világban. Az európai civilizáció nem kielégítő. Ázsia valami sokkal vonzóbbat kínál, még azoknak is, akik távol vannak az ázsiai lelkiségtől.”

Mahátma Gandhi (1869-1948) az erőszakmentesség híve és úttörője:


„Én egy hindu vagyok, így nem csak az embereket szeretem, hanem minden élőlényt.”

George Bernard Shaw (1856- 1950), Nobel díjas író:


„Az indiai életmód a hamisítatlan, valódi élet. Mi természetellenes álarcokkal takarjuk el önmagunkat. India arcán láthatók a gyengéd kifejezések, melyek a Teremtő kezének nyomait hordozzák.”

 
Klaus L. Klostermaier (1933) katolikus pap, aki kilenc évig misszionárius és teológiai tanár volt Indiában. A hinduizmuson belül a vaisnava bölcseletet tanulmányozta.

filozófia hírességek hinduizmus

Tapasztalatai arra késztették, hogy egy időre a nem keresztény vallások tanácsadója legyen a Pápai Irodában, a Vatikánban. A kanadai Manitoba Egyetem vallási tanulmányok nyugalmazott professzora, a szanszkrit és a hinduizmus tudósa, a kanadai Királyi Társaság tagja: 


„Bármely más vallás közül a hinduizmus bizonyult a legnyitottabbnak az új ötletek, a tudományos gondolkodás és a társadalmi kísérletek terén. Sok fogalom, mint például a reinkarnáció, a meditáció, a jóga és mások világszerte elfogadásra találtak. Nem lenne meglepő, ha a hinduizmus válna az uralkodó vallássá a huszonegyedik században. (…) Minden kereső számára úgy fog megjelenni, amilyen mélységben kutatja: az idealistának idealista, a gyakorlatiasnak pragmatista, a spirituális keresőnek lelki módon, és érzékinek az itt-és-most generációnak.”

Carl Jung (1875-1961), svájci pszichiáter, pszichológus:


„Lehet, hogy az igazi élet India, és a fehér ember az akadályok őrültekházában él.” 

Dr. Carl Sagan (1934-1996), amerikai csillagász, asztrofizikus, a Cornell Egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora. Békeaktivista:


„Ez az egyetlen vallás, amelyben az időkeretek megfelelnek a modern tudományos kozmológiának.” 

Mark Twain (1835-1910), egyike a legszélesebb körben szeretett és ünnepelt amerikai íróknak.


/India/ „Az első civilizáció, az első felhalmozódó anyagi gazdagság és jólét, népes volt elmélyült gondolkodók sokaságával és kifinomult elmékkel, voltak bányái és erdői és egy gyümölcsöző lelki élete.”

Erwin Schrödinger (1887-1961), osztrák elméleti fizikus. Több európai egyetem professzora volt, 1933-ban fizikai Nobel-díjat kapott: 


„Az indiai filozófia megismerése után a kvantumfizika néhány ötlete, amely korábban őrültnek tűnt, hirtelen sokkal több értelmet nyert.”

filozófia hírességek hinduizmus

 


Gróf Hermann Keyserling (1880-1946) filozófus, író, szónok, a darmstadti Bölcsek Iskolájának vezére. Munkáiban kihangsúlyozta a nem nyugati kultúrák és filozófiák értékét és érvényességét:


„A hinduizmus beszél a legjobban az egyetlen releváns igazságról, a szó szoros értelmében vett önmegvalósításról.
A hinduizmus hozta létre a legmélyebb metafizikát, amit ismerünk.
Indiának abszolút fölénye van a Nyugat filozófiájával szemben; költészete a Mahábhárata, amely tartalmazza a Bhagavad-gítát, a világirodalom talán legszebb munkáját.”

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon