06 dec

Mi a tudat?

Erdős Pál, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa szerint „Az égben Isten vezet egy Nagy Könyvet, amelyben minden matematikai probléma elegáns megoldása megtalálható.” Vajon ez lenne a titka a többi tudományos kérdésnek is?

filozófia kutatás tudomány

A viselkedést vizsgáló pszichológusok, és az agy titkait fürkésző neurológusok vagy a fizikusok között is találunk olyan tudóst, aki az agyat csak eszköznek tekinti. Mi a tudat? A vélemények megoszlanak. Roger Penrose, a fizika egyik legnagyobb élő gondolkodója szerint az emberi agynak – és az univerzumnak is – olyan elméletnek megfelelően kell működnie, amelyet még nem fedeztünk fel. Következzen hát néhány figyelemre méltó idézet létünk, az agy és a tudat kapcsán.

Mi a tudat? – a tudósok is keresik a választ 

A tudat filozófiai és orvostudományi fogalom. Az életem, a cselekedeteim attól függően változnak, hogy mit, milyen tudatállapotban teszek.

Ez azért is rendkívül érdekes téma, hiszen a tudatállapot végtelen sok típusa létezik. Egy ember esetében számtalanszor megváltozhat, akár percenként is. Az agykutatók és a hétköznapi ember egyaránt találkozik ezzel.

Vannak, akik számára a lélek és a tiszta tudat a spirituális világ része, míg a test és az agy a materiális világban létezik. Mindenkinek magának kell eldöntenie, mit fogad el, vagy mire keresi a választ. Sőt azt is, hogy akar-e kérdéseket feltenni.

Az alábbi válogatás témája a tudatosság, a létezés. Az idézetek arról szólnak, hogy híres tudósok hogyan fogalmazzák meg azt, hogy mit hisznek, és mit tudnak. Meggyőződéseinket nem kapjuk készen, meg kell dolgoznunk érte. Ez a néhány idézet segítség lehet a keresőnek.

filozófia kutatás tudomány

  
Tudósok véleménye a tudatról

Max Plank, Nobel díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, aki sok más fizikushoz hasonlóan a filozofikus gondolkodásmódjáról is közismert. Tudóshoz méltó pontossággal fogalmazta meg az élet értelméről a tudatosságról alkotott véleményét.

„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek.” 


„Én az emberi tudatot tartom alapvető fontosságúnak. Az anyagra úgy tekintek, mint a tudat leképzésére. A tudatot nem kerülhetjük meg. Minden, amiről beszélünk, minden, amire létezőként tekintünk, előfeltételezi a tudatot.” 

Sir John C. Eccles, Nobel-díjas ausztrál neurofiziológus véleménye:

„Fenntartom, hogy a tudományos redukcionizmus rendkívül lekezelően bánik az emberi rejtéllyel, amikor amellett a materialista szemlélet mellett kötelezi el magát, hogy a spirituális világot teljes egészében le lehet képezni neurális aktivitások mintáira.

Ezt a meggyőződést a babonák közé kellene sorolni. Fel kell ismernünk, hogy spirituális lények vagyunk, akiknek a lelke a spirituális világban létezik, amellett, hogy materiális lények is vagyunk, akiknek a teste és az agya a materiális világban létezik.” 

Nikola Tesla horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök volt, ugyanakkor filozófusként is közismert:


„Attól a naptól fogva, amikor a természettudomány a nem fizikai jelenségeket is elkezdi tanulmányozni, több haladást fog elérni egyetlen évtized alatt, mint létezésének korábbi századaiban.” 

Dr. Stanislav Grof, cseh származású pszichiáterprofesszor

„A nyugati tudomány soha nem látott arányban közeledik a paradigmaváltásához, amely megváltoztatja a valóság és az emberi természet fogalmát. Áthidalja az ókori bölcsesség és a modern tudomány közötti szakadékot. Összhangba hozza a keleti szellemiséget és a nyugati pragmatizmus közötti különbségeket.” 

Ugyancsak elgondolkoztató Wilder Penfield, kanadai sebész álláspontja, hiszen arról beszél, csak más szavakkal, hogy a test csupán egy eszköz, de valami tőle független irányítja. Penfield életében „a legnagyobb élő kanadai” címet kapta. Orvosi karrierjének elismeréseként 12 egyetem adományozott neki tiszteletbeli diplomát.

 „Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. … Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.” 

Úgy tűnik, mintha Carl Gustav Jung pszichiátriai orvosprofesszor véleménye ellentmondásos lenne, amikor a hitről és a tudatosságról beszél. 

„Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét.” 

filozófia kutatás tudomány

Alfred North Whitehead angliai születésű amerikai matematikus, filozófus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Fiatalkorában a matematika és a fizika tudományának élt.

Később a bölcselet felé fordult, de továbbra is egy tudós pontos meghatározásával fogalmazott. Az ő számára a tudatosság az, „amelynek a segítségével tapasztalatunk minden egyes eleme értelmezhető”. Az eszmék logikus és szükségszerű rendszeréről beszélt.

Ez rendkívül fontos megállapítás abban az esetben, ha a spiritualitást nem fosztjuk meg logikus alapjaitól. Whitehead szerint a metafizikának tudnia kell választ adni az ember kérdéseire, ez a jövő alapja is. 


„A civilizáció jövője leginkább azon múlik, hogyan fogja rendezni a tudomány és a vallás – mint a történelem két legerősebb nagyhatalma – egymáshoz való a viszonyát.” 

Prof. dr. Freund Tamás, akadémikus, agykutató: „A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa.” 

Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus: „A fizikusok felismerték: lehetetlen az atomi jelenségekről kielégítő leírást adni anélkül, hogy a tudatra ne hivatkoznának.” 

Összegzés


A tudat egyik definíciója: az ember képessége a megtapasztalásra és az érzésre. Annak ellenére, hogy fontos szerepet játszik az életünkben, nagyon keveset tudunk a működéséről. Az agy és a tudat kapcsán többször jelennek meg tudományos cikkek is, hiszen a megfogható és a megfoghatatlan világ találkozása a legizgalmasabb kérdéseket veti fel.

David Riesman 1973-ban megjelent híres könyve A magányos tömeg áttételesen a tudatról is szól. Riesman megemlíti a „belülről irányított embert, akit belső iránytűje vezérel”. A szerző részletesen kifejti az ember modern társadalomban betöltött szerepét. Azt, hogy a többség külső irányítás alá került. Aki ezt el akarja kerülni, annak különösen tisztáznia kell magában a tudat, a tudatosság fogalmát is. 
 

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

31 okt

A reformáció röviden: márpedig megújulásra szükség van​​​​​​​

500 évvel ezelőtt ezzel indult el a reformáció. Luther Márton nem a katolikus egyházzal akart szakítani, csupán kijavítani akarta annak súlyos visszásságait. 95 pontban foglalta össze téziseit, melyek a lelkiismerete szerinti jobbítást célozták. Mi is összefoglaltuk az 500 évvel ezelőtti eseményeket. Reformáció röviden és lényegretörően.

tradíció társadalom ünnepek filozófia

A reformáció két dolgot is bebizonyított. Először azt, hogy minden vallásban és eszmében kell lennie időnként megújulásnak.

Másodszor azt, hogy a hitéletben szükség van választási lehetőségre ahhoz, hogy mindenki teljesen szabadon, minden külső nyomás nélkül kereshesse spirituális útját. A hitújító felelőssége mindig óriási. Mi az, amit megtart, mi az, amit elvet? A valódi bölcsesség és lelki útmutatás hagyományait híven viszi-e tovább? Eléggé óvatos-e, és csak a vadhajtásokat, a külsőségeket hagyja el?

Ha valami nem újul meg az idő múlásával, akkor az merevvé válhat. Ugyanakkor felhígulnia sem szabad az értékeknek.

A reformáció története dióhéjban

Luther Márton az egyház és a pápa ellen lépett fel, hitbéli meggyőződését védelmezte. Nem tudta, hogy olyan folyamatot indított el, amely végérvényesen megszünteti a keresztények számára a római egyház kizárólagosságát.

Reformtörekvéseivel nem volt egyedül, Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban szintén a hitélet megtisztításán fáradozott. Tiltakozásuk, a „protestálás” a kereszténységen belül egy új utat nyitott.

A protestantizmus számtalan egyházat és felekezetet hozott létre. A három legnagyobb: a lutheránus (evangélikus), a kálvinista (református vagy presbiteriánus) és az anglikán.

500 éves a reformáció

Mivel a köznép nem is tudott olvasni, kétséges, hogy Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára szögezte volna a téziseit. Annyi azonban bizonyos, hogy megírta, és 1517. október 31-én elküldte a mainzi érseknek.

Pontokba szedte, mit is kellene megváltoztatni az egyházi gyakorlatban. Luther Márton művelt, bibliamagyarázó professzor volt, aki többek között elutasította a bűnök pénzzel való megváltásának gyakorlatát.

A búcsúcédulák árusításában mai szemmel nem nehéz egy jól jövedelmező üzletágat látni. Azonban abban a korban, amikor az egyház és a pápai hatalom megingathatatlannak tűnt, nagy bátorság kellett ahhoz, hogy valaki ellenvéleményt hangoztasson.

A hatás sem maradt el, Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. A történelem pedig ismét bebizonyította, hogy erőszakos fellépéssel soha nem lehet megakadályozni semmilyen reformációt, csak elősegíteni annak terjedését.

Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes volt, aki méltán háborodott fel az egyház több szempontból is szégyenteljes politikáján. Néhány év elteltével már hatalmas tömeg állt mögötte, olyan emberek, akik az „új hit” szerint akartak élni.

Egyértelművé vált, hogy új missziót kell alapítania. Ez minden nagyhatású reformátor sorsa. A gond csak az, ha pozíciójukban megerősödve hasonlóan súlyos hibákat követnek el, mint amit korábban kritizáltak.

Mit üzen a ma emberének a reformáció 500. évfordulója? Nagyon egyszerű tényekre hívja fel a figyelmet. A lelkiismereti szabadságra és az ezzel járó felelősségre.

Hindu reformáció

A hindu reformáció kapcsán két dologról kell beszélni. Az egyik az európai reneszánsszal, illetve a reformáció korával egy időben zajlott. Ekkor jelent meg a hindu vallásújító, Csaitanja Maháprabhu.

tradíció társadalom ünnepek filozófia

Akkor, amikor a védikus bölcsesség esszenciáját az idő elferdítette, lényegtelen dolgokkal tűzdelte meg, melyek kezdték kiszorítani a lényeges elemeket.

Maháprabhu képes volt a kor nyelvére fordítani a Védák transzcendentális örökségét. Missziójának leglényegesebb eleme a bahkti, a tiszta, önzetlen istenszeretet. Egyenlő volt mindenkivel: a muszlim uralom sem gátolta működését.

Azt hirdette, hogy semmilyen külső megjelölés nem érvényes a lelki élet útján. Ez a korszak éppúgy nagy megújulást eredményezett Indiában, mint a reformáció eszméi Európában.

A hindu reformáció másik, jóval későbbi vonulata a neo-hinduizmus modern eszmeisége. Az olyan hindu gondolkodók és reformerek, mint Vivekánanda, Gandhi vagy Aurobindo Ghosh a nemzeti értékeket kívánták megóvni, és kiharcolni India függetlenségét.

A Brahmo Samádzs vallásos nemzeti mozgalom pedig a kereszténységet és a hindu hagyományokat igyekezett hindu szellemben egyesíteni. Fontos kiemelni, hogy ezek a „neo-hindu” törekvések a hindu dharmára (a lét örök erkölcsi alapelveit összegző kötelezettségekre) épültek. Vagyis az erőszakmentességre (ahimsza) és az együttérzésre.

A szanátana dharma az élőlények örök és változatlan kötelessége, természetes feladata. Ebben az értelemben alapvetően univerzális, etikai vallás, melynek hagyományhű újraértelmezése a modern reformáció.

Összefoglalás

Az emberi felelősség tágabb értelemben lehetne a reformáció szinonimája is. A bölcs ember tudja, hogy reformációra szükség van a mindennapokban: munkánk, családi kapcsolataink, belső életünk területén egyaránt. Jó, ha a reformáció felbukkan az életünkben – időnként érdemes felülvizsgálni, hol tartunk.

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

02 szept

Spirituális idézetek Indiáról

India spirituális lehelete sok kiemelkedő gondolkodót megcsapott a múltban. Csokorba gyűjtöttünk néhány spirituális idézetet a varázslatos India erejéről. 

filozófia hírességek hinduizmus

Sir Charles Eliot (1862-1931), brit diplomata és gyarmati tisztviselő, az Oxford Egyetem híres tudósa és nyelvésze:


„Hadd vallom be, hogy nem osztom az európaiak felsőbbrendűségébe és módszereibe vetett bizalmat, amely elterjedt a nyugati világban. Az európai civilizáció nem kielégítő. Ázsia valami sokkal vonzóbbat kínál, még azoknak is, akik távol vannak az ázsiai lelkiségtől.”

Mahátma Gandhi (1869-1948) az erőszakmentesség híve és úttörője:


„Én egy hindu vagyok, így nem csak az embereket szeretem, hanem minden élőlényt.”

George Bernard Shaw (1856- 1950), Nobel díjas író:


„Az indiai életmód a hamisítatlan, valódi élet. Mi természetellenes álarcokkal takarjuk el önmagunkat. India arcán láthatók a gyengéd kifejezések, melyek a Teremtő kezének nyomait hordozzák.”

 
Klaus L. Klostermaier (1933) katolikus pap, aki kilenc évig misszionárius és teológiai tanár volt Indiában. A hinduizmuson belül a vaisnava bölcseletet tanulmányozta.

filozófia hírességek hinduizmus

Tapasztalatai arra késztették, hogy egy időre a nem keresztény vallások tanácsadója legyen a Pápai Irodában, a Vatikánban. A kanadai Manitoba Egyetem vallási tanulmányok nyugalmazott professzora, a szanszkrit és a hinduizmus tudósa, a kanadai Királyi Társaság tagja: 


„Bármely más vallás közül a hinduizmus bizonyult a legnyitottabbnak az új ötletek, a tudományos gondolkodás és a társadalmi kísérletek terén. Sok fogalom, mint például a reinkarnáció, a meditáció, a jóga és mások világszerte elfogadásra találtak. Nem lenne meglepő, ha a hinduizmus válna az uralkodó vallássá a huszonegyedik században. (…) Minden kereső számára úgy fog megjelenni, amilyen mélységben kutatja: az idealistának idealista, a gyakorlatiasnak pragmatista, a spirituális keresőnek lelki módon, és érzékinek az itt-és-most generációnak.”

Carl Jung (1875-1961), svájci pszichiáter, pszichológus:


„Lehet, hogy az igazi élet India, és a fehér ember az akadályok őrültekházában él.” 

Dr. Carl Sagan (1934-1996), amerikai csillagász, asztrofizikus, a Cornell Egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora. Békeaktivista:


„Ez az egyetlen vallás, amelyben az időkeretek megfelelnek a modern tudományos kozmológiának.” 

Mark Twain (1835-1910), egyike a legszélesebb körben szeretett és ünnepelt amerikai íróknak.


/India/ „Az első civilizáció, az első felhalmozódó anyagi gazdagság és jólét, népes volt elmélyült gondolkodók sokaságával és kifinomult elmékkel, voltak bányái és erdői és egy gyümölcsöző lelki élete.”

Erwin Schrödinger (1887-1961), osztrák elméleti fizikus. Több európai egyetem professzora volt, 1933-ban fizikai Nobel-díjat kapott: 


„Az indiai filozófia megismerése után a kvantumfizika néhány ötlete, amely korábban őrültnek tűnt, hirtelen sokkal több értelmet nyert.”

filozófia hírességek hinduizmus

 


Gróf Hermann Keyserling (1880-1946) filozófus, író, szónok, a darmstadti Bölcsek Iskolájának vezére. Munkáiban kihangsúlyozta a nem nyugati kultúrák és filozófiák értékét és érvényességét:


„A hinduizmus beszél a legjobban az egyetlen releváns igazságról, a szó szoros értelmében vett önmegvalósításról.
A hinduizmus hozta létre a legmélyebb metafizikát, amit ismerünk.
Indiának abszolút fölénye van a Nyugat filozófiájával szemben; költészete a Mahábhárata, amely tartalmazza a Bhagavad-gítát, a világirodalom talán legszebb munkáját.”

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

12 júl

Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

Percy Bysshe Shelley mindössze 29 éves volt, amikor elnyelték a tenger hullámai. Rövidre sikerült földi pályafutása ellenére az angol irodalom egyik nagy alakja. Az életmű rövid, mégis több szempontból is felhívta magára a kortársak figyelmét. Nem mondhatni, hogy pozitív visszhanggal. Az utókor viszont méltán ünnepli az angol romantika egyik legjelentősebb képviselőjeként. Mindemellett az európai vegán életmód egyik úttörője.

ahimsza filozófia hírességek kultúra állatok

Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom kiemelkedő költője elbűvölő, ellentmondásos személyiség volt. Ifjúkorát párhuzamba lehetne állítani napjaink jó néhány színészének vagy rock sztárjának hasonlóan meghökkentő életvitelével. De mindez 200 évvel ezelőtt történt, s mivel csak a fiatal évekkel számolhatunk, nem lehet tudni, milyen lett volna lehiggadva. Mégis azt írják róla: vitathatatlanul neki köszönhető az angol nyelv egyik legszebb költeménye.

A három barát:  Shelley, Byron és John Keats


A nagy romantikus triász, Shelley, Byron és John Keats szinte versenyezhetett abban, hogy kinek volt rövidebbre szabva életpályája. 29, 36 és 25 éves korában halt meg e három különleges ember. Shelley és Byron még abban is versenghetett volna, hogy melyikük élete volt bonyolultabb, zajosabb és megdöbbentőbb.


Keats és Shelley barátsága közismert volt, Shelley fájó szívvel vette tudomásul korai halálát. Pár év múlva meg Byronnak kellett vele kapcsolatban átélnie ugyanezt, amikor a halotti máglyáját meggyújtotta.

Shelley, a vegetáriánus

Percy Bysshe Shelley az angol ősi arisztokráciához tartozó, dúsgazdag családban látta meg a napvilágot. Már az is épp eléggé ellentmondásos, hogy nem kellett neki sem a cím, sem a vagyon. Oxfordi diákként egy röpiratot szerkesztett az ateizmus szükségességéről, ami miatt ki is csapták az egyetemről.

Ez volt az első lökés a társadalommal való szembeforduláshoz. Az sem volt általános, hogy angol létére az írek szabadságjogáért emelte fel szavát.

ahimsza filozófia hírességek kultúra állatok

 
19 évesen Shelley házasságot kötött a 16 éves Harriet Westbrookkal, egy kocsmáros lányával. Nem lehet tudni, hogy ezt a mélyen rangon aluli házasságot a családja, különösen főrendi apja elleni dac motiválta-e.  Ez a kapcsolat később tragikus véget ért. 

Az viszont tény, hogy barátaiknak az ifjú házasok azt írták: elfogadták a „pitagoraszi rendszert”, vagyis vegetáriánusok lettek. Shelley művelt fiatalként latinul és görögül is olvasott, így ismerte Püthagorasz tanítását, az erőszakmentes életről. Abban az időben még ez is szélsőséges cselekedetnek számított.

Később Shelley találkozott Londonba John Frank Newtonnal, a „Visszatérés a természethez” szerzőjével és egy híres orvossal. Dr. William Lambe a Királyi Orvosok Kollégiumának tagja volt. Őt tartják a vegán étkezés atyjának, aki a „Víz- és Növényi Diéta” című munkájában azokat az alapelveket fektette le, melyeket ma vegánizmusnak hívnak. Az ifjú Shelley hamar csatlakozott hozzájuk.

Shelley esszét is írt a természetes táplálkozásról, majd a Mab királynő című versében is megfogalmazta véleményét.


„Többé már nem
öli meg a bárányt, amely az arcába néz,
És nem falja fel iszonytatón az összetört testet.”

ahimsza filozófia hírességek kultúra állatok

A Mab királynőhöz fűzött jegyzetekben pedig egészen drasztikusan írta le:

„A halott állat húsát a konyhai elkészítés „álcázza”, vagyis evésre alkalmassá teszi, így az egyébként nyers, véres valóság látványa már nem okoz utálatot, kibírhatatlan ellenszenvet.”

Mindezt 1813-ban írta!

Későbbi társa, Mary Shelley is vegetáriánus volt. Ő az a híres női szerző, akit tulajdonképpen a sci-fi irodalom megalapítójaként kell elismernünk.

Frankenstein alakja az ő tolla által született meg, hogy aztán a hozzá hasonló számtalan figura benépesítse az irodalomban ezt a műfajt. Erről bővebben a Dr. Frankenstein munkában - kérdések a fejátültetésről című cikkünkben.

 
Shelley sajátos ateizmusa


Percy Bysshe Shelley Mab királynő című verse más szempontból is nevezetes. Kora társadalmának, álszent erkölcsének, politikai agressziójának éles kritikája. Így már érthető, hogy szigorú bírálata az egyházra is kiterjed.

Antiklerikális nézetei hosszú időre megbélyegezték. Életművének modern kritikai kiadása azonban már figyelembe veszi a teljes hátrahagyott anyagot, és így árnyaltabb képet kapunk.

A költő hírhedt kijelentése, miszerint nincs Isten, néhány év múlva már átalakul. Shelley számára a büntetést osztó istenkép volt elfogadhatatlan. 1821-ben már így írt:

„Egy, az univerzummal együtt örökkévaló, mindent átható Szellem hipotézise megingathatatlan.” 

Van, hogy Shelley úgy utal magára, mint a „bizonyíték hiánya által ateista” emberre. Máskor meg hosszú tanulmányt ír Jézusról, és a lélek halhatatlanságát emlegeti. Shelley nem volt teológus, sem filozófus.

Amit biztosan érezhetünk soraiból, hogy Shelley számára Isten nem lehet az, aki örök kárhozatra utalja az embert halála után, mert ez teljesen ellenkezne az „Isteni” fogalmával.
 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

28 máj

Gyerekmesék a mesepszichológia tükrében

A gyerekmese az egyik legfontosabb műfaj a szülő számára. A mesepszichológia és a spirituális tanítások a mesevilág hihetetlenül csodás régióiban kutakodnak. Gyakran felmerül azonban a kérdés, hogy jó-e, ha a gyerek a tv előtt ül, rajzfilmeket bámulva? Miközben a szülő a gyerekmesék tanító erejével magyarázza meg magának a gyerek lepattintását.

fiatalok filozófia könyv társadalom

A mesék tanító ereje közismert. Hogyan lehet, hogyan érdemes lefoglalni a gyermekeket, hogy szórakozzanak és tanuljanak is egyazon időben? A világirodalom leghíresebb mesegyűjteménye, a Pancsatantra éppen ezt teszi. Hagyományosan május utolsó vasárnapja gyermeknap. Íme, néhány gondolat e jeles nap kapcsán.

A mese ereje


Hány szülő olvas mesét rendszeresen gyermekének? Pedig ez a személyes kapcsolat, az együtt töltött idő egyik legjobb módja. Ezek az évek a szülőknek soha többé nem jönnek vissza. De mindenki emlékszik öregkorában is azokra a szép estékre, amikor gyermekként mesét hallgathatott. Emellett a kicsi számára óriási előny az is, hogy közben megtanul odafigyelni, sőt kérdezni is. Szélesedik a látóköre, színesedik a fantáziája, gazdagodik a szókincse.


Így játszva, észrevétlen elsajátítja az alapvető értékek legfontosabbjait. Megtanulja, hogy a kitartó küzdelem eredményre vezet, vagy azt, hogy egy hangyával is szépen kell bánni, segíteni minden élőlényt. A természettel való harmonikus együttélés létszükséglet lesz a számára. Nem csak azért, mert soha nem tudhatja, mikor szorul rá ő a természet és más élőlények támogatására. Emlékszünk? A kicsi királyfi a hangyák, halak, madarak segítője, s később nekik köszönheti megmenekülését.

 A Pancsatantra története


A Pancsatantra egy Dél-Indiában élt király, Visnusarman (jelentése: Visnu védence) kérésére jött létre. Az uralkodó nem lelte örömét királyságában, mivel három nehéz felfogású fia volt.

fiatalok filozófia könyv társadalom

Abban az időben az uralkodás tudományának elsajátítása tizenkét éves komoly képzést jelentett. Egy tudós bráhmana vállalta a feladatot, így született meg a Pancsatantra, az öt könyvből álló gyűjtemény. Ez a legrégebbi és leghíresebb mesegyűjtemény. Évszázadokon keresztül India határain túl is a fiatalság nevelésére szolgált. 

Felépítése sokrétű. Egy-egy fogalom vagy életbölcsesség rövid, tömör összefoglalója a kezdet. Részletes kifejtése sokszor szerteágazó történetek formájában történik. A már jól körüljárt fogalom a végén újra felbukkan, összegződik, hiszen a tudás elsajátításának alapja az ismétlés. Humoros és egyben komoly, gyermeknek és felnőttnek egyaránt szórakoztató olvasmány. A pedagógiai értéke pedig felbecsülhetetlen.

Az ókori India mindig is csodálatos politikai irodalommal rendelkezett. Az uralkodók feladata nem a nép kizsákmányolása volt. Úgy kellett gondoskodni róluk, mint családtagjaikról. Az ember valódi rendeltetésének megfogalmazásakor nem egy életben gondolkodtak. Az tökéletes, isteni élet eléréséhez pedig már a gyerekeket, s az ifjakat is oktatni kell.
A vallásos hagyományok és a tudományos ismeretek is ezen cél felé segítették követőiket. A védikus irodalom a brahmanákon keresztül öröklődött tovább. Hasonlóan a mesék is, a dzsátakák, melyek még a Mahábháratában is megtalálhatóak.

A mesék a régi, klasszikus szanszkrit nyelvű irodalomban komoly helyet foglaltak el. A népmesék között tovább virágoztak, esetleg tájegységekként variálódtak. A Pancsatantra 550 körül már nemcsak Indiában élő hagyomány, perzsa közvetítéssel elterjedt a határokon túlra is. Magyarországon is elég korán, Apafi Mihály, erdélyi fejedelem tolmácsa révén a XVII. sz-ban vált ismertté a Pancsatantra.

Tanmesék – nem csak gyerekeknek


Minden mese valahol tanmese is egyben. Amit a szülő felolvas és megbeszél gyermekével, amit együtt dolgoznak fel, az mindkét fél számára óriási haszonnal jár. A felnőtt számára a mindennapok rohanásában a már elsajátított tudás felidézése, ismétlése, ezáltal életének részévé kovácsolása, továbbgondolása. A gyermeknek játékos tanulás, ami kreatív gondolkodásra ösztönöz. Az információk ismerete nem gondolkodás.

George Gerbner, magyar származású kommunikáció kutató volt. Jó néhány évvel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a nevelés lassan kikerül a szülők kezéből. Átvette az iskola, rosszabb esetben a média, főleg a televízió. Már nem a családé a meghatározó szerep, főleg nem a templomoké és a pozitív célú közösségeké, hanem egy maroknyi érdekelt félé, akik valamit el akarnak adni. 

Számos hasonló kutatás folyik. Ezek az igazi tanmesék napjaink szülőinek, nevelőinek. A legújabb tanulmányok szerint azok a gyerekek, akik folyamatosan nézik a televíziós rajz és egyéb „mese”filmeket, nagyobb valószínűséggel lesznek önbizalom-hiányos felnőttek. Számukra a világ egy könyörtelen és félelmetes hely. Az aggódó emberek jobban függővé válnak, könnyebben kezelhetőek, befolyásolhatóak és szabályozhatóak, hajlamosabbak a megtévesztő propagandákat elhinni.

 
Elrontott mesék


Sok szülő elég megfontolt ahhoz, hogy nem engedi gyermekét a romboló hatású mese közelébe. Manapság nem biztos, hogy jóra tanít a mese vagy az ifjúsági film. Milyen példát állít a kiskorúak elé? Ugyanakkor rendkívül nehéz a tv vagy az ostoba, számítógépes játékok elől elvonszolni azt, akinek ez ad szórakozást. Valljuk be, a számítógépes játékok még a felnőtteket is érinti… Aki ilyen időtöltést választ, sokszor órákon keresztül lövi ki a célpontokat, robbant, nyomógombok segítségével kis futkosó alakokat öldös a monitoron vagy a telefonján. 

fiatalok filozófia könyv társadalom

A varázserővel felszerelt hősöknek, nem kell küzdeni, csak fogyasztani. A győztesek ereje a jobb harci felszereltségben van, nem a leleményességükben, nem a barátaik, hanem a gépek és fegyverek segítik őket. A látványos technikai megoldások sok esetben félelmet keltő képekkel, zörejekkel társulnak. Életidegen, mesterséges világ, aminek semmi köze a valósághoz.

Milyenek az elrontott mesék? Agresszióról, tülekedésről, csalásról szólnak, erőszakra és felszínességre nevelnek. A fiúk előtt a buta izomagy figura, a lányok előtt a még ostobább Barbi baba, cicababa rajzfilm villog. Bizonyos felnőttek üres világa elevenedik meg. Komoly kutatási eredményként arról is olvashatunk, hogy a villogó effektek látványvilága egyrészt félelmetes is lehet, mely alvászavarokat okozhat. Másrészt lusta agyműködésre állítja be a gyereket. Készen kapott képeket próbál értelmezni, de nem mindig képes a változások gyorsaságát követni. 

Ha kisiskolásként egy gyermek nem szokik rá az olvasásra, akkor később már nehéz vagy lehetetlen megszerettetni vele a könyveket. Azt nem kell külön kiemelni, milyen érzelmi és értelmi hátrányokkal jár az olvasás hiánya. Szó szerint is értendő, hiszen nagy esély van arra, hogy később nehezen fog megbirkózni az olvasással, sőt a szövegek tartalmának megértésével is.  

Legjobb mesék


Szerencsére vannak jó példák is szép számmal. Ezeket kellene minden felnőttnek felkutatnia, mihelyt szülővé válik. Dargay Attila a magyar rajzfilmgyártás egyik legkiemelkedőbb alkotója volt. Gyönyörűen megrajzolt, kedves figurái, humora utolérhetetlen. Az ő képei minden korosztály kedvencei. Dargay filmjeit többször is meg lehet nézni anélkül, hogy unalmassá válnának. Süsü, a sárkány is mindenki barátja volt. A Mátyás király mesék vagy a magyar népmesék is kortalanok. Ez csak néhány a sok közül, s természetesen vannak remek külföldi alkotások is. A Jégvarázs című animációs film híres mondata: „A szeretet azt jelenti, hogy valaki másnak a szükségletei sokkal fontosabbak, mint a sajátod.” 

A legjobb mesékre pont az időtlenség jellemző. Nem számít, mikor keletkeztek, mert minden időben élményt ad gyermeknek és felnőttnek egyaránt. Nagyon jó példák erre a szintén védikus irodalom részét képező Bhágavatam történetei is. Nem lehet elégszer ismételni: India klasszikus hagyományai mindig az ember lelki felemelkedését szolgálták. Legyen az gyermek-, ifjú- vagy felnőttkor, a cél mindig az élet magasabb szintre emelése volt. Természetesen nem anyagi értelemben. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon