24 ápr

Köszönési formák a világban

A köszönés sok mindent elárul az emberi kapcsolatokról. Megérintjük-e a másikat? Tiszteletünket fejezzük ki? Esetleg csak egy odavetett „helló” után továbbmegyünk? Vannak, akik kezet ráznak. Mások megölelik egymást, esetleg puszit vagy csókot adnak. Egyesek csak köszönnek. Milyen köszönési formák vannak a világban?

kultúra tradíció társadalom utazás
Köszönési formák a világban: Indiában nagy tiszteletet fejez ki az összetett kéz. Nemcsak az előtte álló személyt, hanem a szívében jelenlévő isteni képviselőt is köszönti: Namaszté. Ez az egyszerű szó egész hosszú filozófiai gondolatsort közöl az életről: felidézi az egyén lelki természetét, a benne rejlő isteni szikrát.


 
A köszönési formák története 


A köszönési formák története magába foglalja különböző korok szóbeli és a magatartásbeli megnyilvánulásait. A nyugati világban a latin eredetű Szervusz a legrégebbi ma is használatos köszönési forma. Jelentése: szolga. Közép- és Kelet-Európa több országában használatos, de az olasz „ciao” vagy a spanyol „servidor” is ebból ered. Hozzánk német nyelvterületről került, magyar szótárban először 1815-ben láthatjuk. 

kultúra tradíció társadalom utazás


A katonák köszönési formája a tisztelgés, szalutálás. Eredete a római katonáktól származik, ők így takarták el szemüket a napfény elől. Meg is érinthették a másikat,  egymás vállára tették a kezüket vagy a másik alkarját fogták meg.


A köszönési formák története olyan lényeges információkkal is szolgál, ami a mai kommunikációban is fontos. Például, hogy Japánban sértő, sőt büntetendő tett a nőknek adott kézcsók, Németországban pedig a szalutálás börtönnel büntethető!

Köszönés idézetek


A köszönés jellemezheti az embert, miként az is, hogy milyen tanácsot ad a másik üdvözlésével kapcsolatban. Íme két példa, amelyben ellentétesnek tűnő tanácsokat olvashatunk, de ha jobban belegondolunk, mindkettő igaz:

kultúra tradíció társadalom utazás
Ovidiusz köszönési tanácsa az ókori Rómából

kultúra tradíció társadalom utazás
Shakespeare arra int, hogy érdemtelenre ne pazaroljuk barátságunkat


 

 

Köszönési formák jelentése


Mint minden társadalmi érintkezésnek, a köszönésnek is megvolt a maga etikettje. Nyugodtan kijelenthetjük: napjainkban is vannak íratlan törvényei.
Az üdvözlés egyik legrégebbi formája a kéznyújtás. Kifejezi a barátságos közeledést. Az üres kéz fegyvertelenséget jelent. Keleten ugyanezt jelképezi a szívre tett jobb kéz, vagy a mellkas előtt keresztbe tett kezek. 


A sorrend a tiszteletet fejezi ki. Előre köszön  belépő a bent lévőnek, fiatal az idősebbnek, alacsonyabb rangú a magasabb poszton állónak, férfi a nőnek. Nem köszönni vagy nem visszaköszönni kifejezetten sértő magatartást jelent. Bántó nem elfogadni a kinyújtott kezet.

 
Régi köszönési formák


Ma már senki sem használja a régi, zengzetes, latin üdvözlő formulákat. A köszönés leegyszerűsödött a napszaknak megfelelő jókívánságra. Miként a régi köszönési formák kihaltak, az azokat kísérő mozdulatok sem maradtak meg. Régimódi köszönési forma a Tiszteletem! vagy az Adjonisten! Ez utóbbi nem is szép, mert Istent felszólítani nem túl szerény magatartásforma. Ugyanakkor régi szép üdvözlés az Isten vele! és az Áldja Isten! Vidéken használják még. Kis unoka a nagyszülőknek, férfi a hölgyeknek még ma is az udvarias Kezét csókolom! régi köszönési formát használja.

kultúra tradíció társadalom utazás


A parasztember megpöccentette, megérintette vagy megemelte a kalapját, a városi uracska esetleg a sétabotját emelte oda. A francia és spanyol etikett maghajlásaira, kalpaglengető koreográfiájára pedig a kosztümös filmekből jól emlékezhetünk. Az urak kezet csókoltak, de csak a kéz fölé hajolva, és többnyire mindnyájan kesztyűt viseltek. A lányok pukedliztek.
Európa legnagyobb részén ma már egy kézfogás is megteszi, de hogyan üdvözlik egymást az emberek más országokban? 

Köszönési formák a világban – földrészeken átívelő szokások
Az Egyesült Államokban és Európában a legelterjedtebb a jobb kezű határozott kézfogás, miközben szemkontaktust tartanak. Dél-Európában, Közép- és Dél-Amerikában egy kicsit elidőzve, melegen megrázzák a kezet. Hosszabban a hagyományos amerikai kézfogásnál. Megérinthetik a másik személy alkarját és könyökét is. Latin-Amerikában néhány kiadós taps a háton fejezi ki az örömteli találkozást. Oroszországban a határozott kézrázást „medveölelés”, sőt 2-3 csók is követheti. A Közel-Keleten a jobb kéz érinti a szívet: szálem alejkum – Béke legyen veled. Szinte minden nemzetnek van sajátságos köszönése. Íme, ismerjünk meg néhányat. 

Köszönési formák – Törökországban


Törökországban mindkét kézzel átfogják a másik kezeit, miközben azt mondják, Merhaba – üdvözlet. Ez a gesztus általában régi barátok és azonos neműek körében használatos. Ma már több nyugati országban is utánozzák.
Törökországban az is eléggé általános, amikor valaki egy nála idősebb embernek kezet csókol, majd a tisztelet jeléül homlokához érinti a korosabb ember kezét. 

Köszönési formák –  Malajzia


A kinyújtott kéz megérinti a másik személyt, majd a kezét a szívére teszi, jelezve: „Szívemből köszöntelek.” Természetesen a gesztus férfi-nő találkozáskor elmarad, csak azonos neműek érintik meg egymást.


 
Köszönési formák – Japán


A japán családok már kisgyermekeiket megtanítják arra, hogyan hajoljanak meg, amikor idősebbekkel találkoznak. Ez az egyik legfontosabb mozdulata a jó modornak. De ma már a japán utcákon a fiatalok csak kezükkel integetve és mosolyogva köszönnek egymásnak. Közben mellettük néhány hölgy esetleg elegáns meghajlással üdvözli egymást. Bár látszólag egyszerű, de merev protokoll az alapja, melyet befolyásol az életkor és a társadalmi státusz. Még ma is gyakran küldik speciális képzésre alkalmazottaikat a nagyvállalatok, hogy az éppen adott helyzethez illő meghajlásokat megtanulják.


 
Köszönési formák – Kína


A kínai kultúra fontos része a jóakarat kifejezése. Számos köszönési formában adják a másik tudtára jókívánságaikat: házasságkötéskor, tavasszal vagy akár az építkezés kezdetén is. Legyetek áldottak és boldogok – mondják, az egyik kéz ökölbe zárul, és másik tenyerük rásimul. Thaiföldön az indiai Namaszté a gyakori, a kéz imádkozó helyzetben a mellkason vagy feljebb, az orr előtt áll. Minél magasabban, annál nagyobb tiszteletet fejez ki, de nem szabad a fej fölé emelni.

Köszönési formák – Új-Zéland, Polinézia, Kelet-Afrika és Tibet


Vannak számunkra esetleg furcsának ható formulák is. Például a Maori törzs emberei Új-Zélandon összedörzsölik az orrukat. Polinéziában a férfiak üdvözlő gesztusa egymás hátának megdörzsölése. Néhány kelet-afrikai törzsben úgy tesznek, mintha a másik lába felé köpnének, s van olyan tibeti törzs, ahol kinyújtják a nyelvet a másik emberre.


 
  
Kézfogás és fertőzés?


Kelethez jobban illik az érintést korlátozó kultúra. Az összetett kéz tiszteletteljes mozdulat. Ráadásul megvan az az előnye is, ami nyugaton hiányzik. Tudnillik, nem adnak át egymásnak bacilusokat.

kultúra tradíció társadalom utazás

Indiában jó néhányan fura „külföldi szokás”-ként kezelik a kézfogást, és több száz betegség terjedéséért teszik felelőssé. 


A nyugati országok is egyre inkább ráébrednek erre. Ma már nemcsak a fiatalok, a politikusok és a sztárok körében is új divat van. Az új trend az ökölpacsi, az öklök finom összeütése vízszintesen vagy alul-fölül. Érthető. Egyes kutatások szerint a fertőzések 80%-a kézzel terjed. Az Egyesült Királyságban pedig azt is kimutatták, hogy a kézfogás 90 százalékkal több baktériumot ad át, mint az ökölpacsi. Ez utóbbi ugyanis csak egy másodperc, és nagyon kis felületet érint. Brit szakemberektől elhangzott az is, hogy a kórokozók kiszorítása érdekében jobb volna, ha meghajlással vagy egyszerű fejbólintással üdvözölnénk egymást.


 
Köszönési formák – India


Indiában – miként az óind kultúrának – a köszönésnek is évezredes hagyománya van. Már a Védák is említik. Az általánosan elterjedt üdvözlési forma a Namaszté vagy Namaszkár az öt hagyományos üdvözlési forma egyike. Valamennyi korosztály, fiatal és öreg, barátok és idegenek gyakorolhatják. A rang vagy a napszak sem befolyásolja.

kultúra tradíció társadalom utazás

A Namaszté a szokásos udvariassági forma szerte Indiában, Nepálban és a hinduk számára az egész világon. Ez nem egy felszínes gesztus vagy puszta szó – üzenete van.


 
 
Namaszté vagy Namaszkár jelentése 


A Namaszté és a Namaszkár szanszkrit szavak. Többféleképpen is magyarázhatóak. Szanszkritul a namah + te = Hódolatomat ajánlom neked. Meghajlok előtted. Amikor az emberek ily módon hódolatukat ajánlják egymásnak, akkor valójában a mindenki szívében jelen lévő Visnu előtt fejezik ki tiszteletüket. A namah szót így is lehet értelmezni: na ma – nem az enyém.

Ennek spirituális jelentősége, hogy az ember szerényen visszafogja magát a másik jelenlétében. Bár nem mindenki tudatos erről, de a „neked” egyértelműen az igazi önvalóra, a lélekre utal. Vagyis hódolatajánlás a lelki lénynek, aki vagy. Egyben kifejezi a minden élőlénnyel hasonló, lelki azonosságot. Az egységet, az ember és élőlénytársai közötti kapcsolatot, mely összetartó erő lehetne – az erőszakmentes életelv alapja.

A köszönés indiai módja egyben egy jóga-mudra is. A két összetett tenyér a szív előtt a Pranam mudra. Keleten és Nyugaton egyaránt az imádkozás jelképe, de Indiában egyben az üdvözlés és tiszteletadás kifejezése. A kéz egyfajta mudra, gyógyító testtartásban van. A két összetett tenyér a szív vagy homlok csakra előtt áll, a fej kissé lefelé meghajolhat. A szem néha zárva. A jógában is megtalálható. Az egyik gyakorlat, a Napüdvözlet, a Szurja Namaszkár része, mely a védikus kultúra énekeiből maradt fenn. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

18 márc

Vámbéry Ármin, a magyar orientalista

Vámbéry Ármint keresztény dervisnek, sánta dervisprofesszornak vagy magyar zsidónak is hívták – valahol igaz is volt mindez. Kelet és Nyugat egyaránt polgárának tarthatta, hiszen ugyanúgy otthonosan mozgott Közép-Ázsia sztyeppéin, miként Windsor fejedelmi palotáiban. Március 19. - 185 éve született Vámbéry Ármin.

hírességek kultúra kutatás tudomány tradíció utazás
Kersztény is, zsidó is, muszlim is, magyar is, ki az? Vámbéry Ármin magyar polihisztor, Kelet-kutató.

Vámbéry Ármin, a magyar orientalista hol kolduló dervisként zarándokolt, hol a szultánnal vagy Viktória királynővel társalgott. Jellemére egyiknek sem volt befolyása, a nyomor éppúgy nem tudta eltéríteni, mint a megkülönböztetett tisztelet és dicsőség.

Hogyan talált Vámbéry Ármin Keletre? 


A szegénység, mely gyermek- és ifjúkorát jellemezte hasznot is hozott, a színes útleirások olvasása és a tanulás pótolta a játékot. Később több helyen is házitanítóként dolgozott, Szlavóniában is, itt kezdett hozzá a török nyelv tanulásához, majd egy kecskeméti családnál kezddett a török és az arab nyelvvel behatóbban foglalkozni.

25 évesen már egy tucat nyelvet, nyelvjárást beszélt. Elsősorban a magyarság eredetének kutatása inspirálta, mint a nagy elődöt, Kőrösi Csoma Sándort. A keleti nyelvek elméleti tanulmányozása után Vámbéryt a magyar őstörténet kutatása indította útnak, de közben a nyelv és kultúra megismerése is fontos volt.


Ugyanakkor politikai mozgatórugók is közrejátszottak abban, hogy Közép-Ázsia felé indult. Jól emlékezett az oroszok a magyar szabadságharc végén játszott szerepére, ezért engesztelhetetlen oroszellenessége is inspirálta Kelet felé. 

 
Vámbéry Ármin, a keresztény dervis

 
1857 márciusában báró Eötvös József támogatásának köszönhetően útra kelt. Isztambulban kapcsolatba került az 1848-as magyar emigráció több tagjával, eleinte ők segítették. 4 évet töltött itt, s nemcsak nyelvtudását tökéletesítette, hanem mindent magába szívott a muszlim-török világ szokásaiból, és összeállított egy török-német szótárt.

hírességek kultúra kutatás tudomány tradíció utazás


Egy nép kultúráját akarta megismerni, ezért megtanult „viselkedni”, így nem okozott neki nehézséget, hogy jó kapcsolatot alakítson ki az oszmán politikai elit tagjaival. Hüszejn Dáim pasától – akinél szintén házitanítóskodott – kapta a Resíd effendi nevet, melynek jelentése: becsületes, igaz úton járó. Keresztény dervis lett, attól kezdve ezt a nevet használta utazásai során.  


Vámbéry kitűnő példát mutat arra, mi a különbség, ha egy humanista tudós akar megismerni egy kultúrát és egy népet vagy egy gyarmatosító rendszer. A bölcs megbecsüli a számára ismeretlen civilizációt, hiszen tanulni akar attól, s még a tőle idegen szokásokat is igyekszik tiszteletben tartani.

Ez nem jelenti azt, hogy átveszi, csupán elfogadja, mint annak a területnek viselkedésmódját. A hódító politika lekicsinylően beszél nemcsak az újonnan felfedezett kultúráról, amit nem is ismer, hanem magáról a népről is. Számára mindkettő primitív, amit meg kell változtatni, s természetesen önjelölt segítőként máris beleavatkozik – vagyis hatalmánál fogva kizsákmányol.

Vámbéry Ármin, a magyar zsidó


1867-ben megszületett a magyar zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslat, mely a magyarországi zsidóság asszimilációját segítette. Vámbéry zsidó magyar értelmiségiként a kor egyik legfontosabb magyar célját tűzte ki, az eredetkutatást.


Ortodox zsidó családban látta meg a napvilágot. Később kivált a zsidóság kötelékéből, piaristák, majd bencések tanították az apa nélkül felnőtt fiút. Magyar zsidó, aki évek múlva egyaránt idézi a Tórát, a Bibliát vagy a Koránt, s az sem meglepő, hogy pl. kelet-indiai, guzeráti nyelven is publikált. Bár a zsidó vallástól már gyerekkorában eltávolodott, soha nem tagadta meg a zsidó néphez való tartozását.

Önmagát ugyan nem zsidónak, hanem magyarnak tekintette. Egyfajta felekezetnélküliség jellemzte, bár végtisztességként egyszerű, szónoklatok és gyászdalok nélküli református temetést akart.


Herzl Tivadar, Naplóinak II. kötetében olyan embernek mutatta be, aki: „egyforma tökéletességgel beszél tizenkét nyelvet, és aki öt vallást gyakorolt, amiből kettőnek a papja is lett.” 

  
A független Vámbéry Ármin 


Kelet és Nyugat határán élt– oszmánbarát és angol szimpatizáns volt egy személyben.


Amikor Pestre visszatért nem az a hatalmas elismerés várta, ami megillette volna. Egy hónap után el is ment Londonba, ahol híres tudósként ünnepelték. Utazásai révén egy sor muszlim politikust ismert meg, ott pedig Lord Palmerston miniszterelnök is fogadta a keletkutatót. Viktória királynő Arminius Vámbéryt „csodálatosan okos ember”-ként jellemezte, ráadásul Vámbéry fiának, Rusztemnek a keresztapja a későbbi VII. Eduárd lett. 


Érdekes emberekkel ismerkedett meg. Bram Stoker például Vámbérytől hallott először a kegyetlen havasalföldi vajdáról, Vlad Tepesről, akit regényében Drakulaként formált meg. A könyv azonnal meghozta számára a hírnevet. Az azóta fogalommá vált könyvben, Van Helsing professzor barátja, Arminius a vámpírokról mesél – nos, ebben a szerepben fel is fedezhetjük Vámbéryt, a szerző így emlékezett meg a könyv ötletét adó tudósról.


Vámbéryt, sokszor egyoldalúan „a nyugati civilizációba vetett feltétlen hittel rendelkező” emberként muatják be. Pedig voltak kétségei ez ügyben is. Hazatérése sem késett sokáig.


„…kietlenül érintett, sőt egyenesen visszariasztott a tömegeknek az az örök sietsége, mohósága, versenyfutása, az a kétségbeesett tusa és küzdelem a dicsőségért és gazdagságért…”

– írta visszaemlékezésében.

Vámbéry Ármin az ázsiai utazások megszállotja
Érdekes paradoxon: egy béna lábú világutazó! Elgondolkodtató életút. Ismerve a kort, az akkori körülményeket szinte lehetetlen vállalkozásra szánta rá magát. Az igazi nagy próbatétel második közép-ázsiai útja volt. Európainak ellenséges környezetet jelentett, tele veszélyekkel.

Többnyire gyalogolt, ha sikerült, szamár- vagy teveháton ment tovább. Zarándok-karavánokhoz csatlakozott, így jutott el Teheránba, Bokharába és Szamarkandba. Megismerhette a nomád népek és a nyugati civilizációtól mentes városlakók életét. 


Erős nemzeti érzelemre utal az a graffiti, melyet az ó-perzsa fővárosban, Perszepoliszban hagyott maga után: „Vámbéry Á, 1862. Éljen a magyar!” 
Ugyanakkor tisztelte azt a közeget, melyben élt, melyet kutatott. Ez nem jelentette azt, hogy a muszlim vallás is megérintette volna, ő maga írja, hogy eszébe sem jutott áttérni. Későbbi dervis ruhája is csak a feladatához szükséges álöltözet volt. Ugyanakkor gyűjtötte a muszlim és arab kultúra könyveit, melyeket a Magyar Tudományos Akadémiának adományozott.

hírességek kultúra kutatás tudomány tradíció utazás


A különféle vallási rituációkat elvetette, de írásaiban lépten-nyomon fellelhetjük azt a rendkívüli toleranciát, mellyel minden Istent kereső meggyőződést tisztelt:

„Az európai ember még mindig alsóbbrendű lénynek tekinti a mohamedánt, a brahmint, Buddha hívét, vallását gúnyolja és feketére festi, a magáéhoz hasonlónak semmi esetre el nem ismeri…” 

A magyar eredete


A magyarság finn-ugor, illetve török eredetét bizonygató tudósok között kirobbant az „ugor-török háború”-ként elhíresült komoly nézetkülönbség, amikor Vámbéry kiadta „A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány”-át. A török-magyar nyelvrokonságot feltételező elmélete nagy vitát váltott ki, de ő haláláig úgy vélte, hogy a magyarok gyökereit Belső-Ázsiában kell keresni. 

Összefoglalás


Vámbéry Ármin, a magyar orientalista célja mások szolgálata volt, a magyarok őshazáját kutatta, s eközben megismerkedett számtalan népcsoporttal, nyelvvel, különféle szokásokkal és erkölcsrenddel. Mindez pedig lehetővé tette, hogy mélységes toleranciával fogadjon el minden jót, s utasítson el minden fanatizmust és erőszakot, jöjjön az bármilyen nemzettől vagy vallási felekezettől. 


Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

25 feb

Télbúcsúztató szokások és a busójárás

Több nemzet hagyományaiban is valamilyen formában megtalálhatók a tavaszköszöntő és a télbúcsúztató szokások. Nálunk a busójárás a leghíresebb karnevál. Egyik fontos eleme a tűz. Több országban is régi tradíció az álarcos felvonulás, vagy tűzre vetni a rosszat jelképező szalmabábút. Úgy tartják, ezzel az önmagukban rejlő negatívumtól is búcsút veszünk. A tél végén érdemes egy izgalmas kirándulást tenni, megnézni néhány ország télbúcsúztató hagyományait. 

kultúra tradíció társadalom ünnepek

A télbúcsúztató szokások kaleidoszkópja színesen kavargó képeket mutat. Az emberiség egy nagy család, és gyermekei minden földrészen szeretnek játszani, ünnepelni. Hagyományaik hasonlóak. A nagyvilágban számos helyen megünneplik a tavasz eljövetelét. Az ember – bár ottléte alatt örült a télnek – az év elején elbúcsúzik a hidegtől. A spirituális ember köszönti a mindig megújuló Földanyát, és jó alkalmat talál arra is, hogy fesztivált rendezzen a Jó győzelmének. De azt sem felejti el, hogy a belső rossz tulajdonságok legyőzése az igazi siker.

A busójárás története


Nincs történelmi alapja, mégis lelkesítő. A monda szerint a Mohácson és környékén élő sokácok, a katolikus délszlávok ijesztő álarcokat tettek magukra, maskarába öltöztek, és hatalmas zajt csapva keltek át a Dunán. Nagy rémületet keltettek, és kizavarták a törököket a városból. Ennek emlékére rendezik meg februárban a rémisztő maszkos felvonulást, melyre több ezer ember érkezik a kisvárosba. 

 A busójárás UNESCO világörökség 


A mohácsi busójárás 2012 óta hungarikumnak számít. 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. egy évvel korábban pedig az indiai Rámlila került a szellemi értékek világörökség listájára. Mi kapcsolja őket össze?

kultúra tradíció társadalom ünnepek

A busójárás hetében kerül sor a kiszebáb égetésre, mely a Rossz elűzését jelenti. Az indiai Dussehra ünnep szintén erről szól: Rávanának, a Rámájana eposz Főgonoszának bábuja a lángok martaléka lesz, így minden évben diadalmaskodik a jó a rossz fölött.

A busójárás farsang?


Magyarországon a mohácsi busójárásnak nagy vonzereje van. A farsang a maskarás felvonulások, vidám mulatságok ideje, de alapvetően a tél búcsúztatásának változatos hagyományaira épül. A leghíresebb a riói, valamint a velencei karnevál. Velencében bíróság előtt a városban történt minden rosszért elítélik, majd tűzre vetik a szalmabábút. Bővebben: Fények ünnepe, velencei és rioi karnevál


A január elején kezdődő farsangi időszak vége a „farsang farká”-nak nevezett 3 nap, mely farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott. A busójárás február végi, több napos ünnep. A busók hol csoportokat alkotnak, hol egyedül csatlakoznak a felvonuláshoz. A télbúcsúztató program része a főtéren máglyára helyezett koporsó elégetése, mely a telet jelképezi. A tűz körültáncolásával búcsúznak a hidegtől, és üdvözlik a hamarosan beköszöntő tavaszt.

Milyen a busó jelmez és a busó álarc?


Ha nem egy farsangi felvonulás lenne, akkor a szörnyű, ördögpofájú szörnyeket látva fejvesztve menekülnénk előlük. A maszkot fűzfából faragják. Vannak olyanok, melyeket neves népművész készít, azok nemcsak egyediek, de drágák is. A jellegzetes busó ruha tartozéka: bocskor, csizma, fehér vászongatya és a bundájával kifordított birkabőr. Ezt derékban kötéllel vagy lánccal kötik össze. Az övre hatalmas kolompokat aggatnak, mellyel óriási hangzavart tudnak csinálni. Némelyeknél kereplő vagy fakürt és buzogány van. A rémisztő alakok mellet már egyre több szép lányt látni, akik gyönyörű sokác népviseletben sétálnak. A „Szépség és a szörnyeteg” magyar változatának is mondhatnánk.

Télbúcsúztató népszokások

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Orosz: Február vége a Maslenitsa hagyomány vígassága Oroszországban. Gyakran laza fordítással „palacsinta hét”-nek is nevezik, a tányérokon tornyosuló finom édesség miatt. Az utolsó napja a legérdekesebb, a tél kitömött figurájának ünnepélyes elégetése. Énekelnek, táncolnak, a mulatság egyesíti a nagy orosz ortodox szertartást egy sokkal régebbi ünnepnappal.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Bolgár: Január végén kerül sor a busójáráshoz nagyban hasonló ünnepre a Szófiától 30 km-re fekvő Pernik városában. A Surva Nemzetközi Fesztivál szintén álarcos felvonulás. A fából vagy textilből, számtalan gyöngy felhasználásával készült álarcok félelmetesek vagy színpompásak. A maszkok sok esetben szimbolikus jelentésűek, némelyik kétarcú, a boldogság és boldogtalanság ellentétpárjára utal. A dekoráció színei: a leggyakrabban használt vörös, ami a termékenységet, az újjáéledő természetet, a nap és a tűz erejét jelképezi, a fekete jelöli a Földanyát, a fehér a víz és a fény jelképe. A különleges mágikus táncok, a kolompok a gonosz szellemeket hivatottak elriasztani. 

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Svájci: Tschäggättä az ünnep neve. Íratlan szabály, hogy csak nőtlen férfiak öltik fel az ijesztő maskarát. Fából készült pálcával és feldobott korommal (ma már inkább konfettivel) ijesztgetik a gyanútlan áldozatokat. Azt mondják, a résztvevők kiengedik a mindennapi stressz fáradtságát, s ez egy kifejezés, egyfajta lázadás. Régi hagyomány elijeszteni a tél szellemeit. Tschäggättä legendája szerint egy már nem létező település vad emberei, a tolvajok ijesztő jelmezekbe öltöztek, hogy félelmet keltve könnyebben lophassanak.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Francia: Menton város Citromfesztiválja a francia Riviérán szintén februárban van. A tél végének ünneplése. Két hétig a város központjában levő Biovès kertet nagy szobrok és figurák töltik meg, minden citrusfélékből van. Kijelölik az év témáját, például Verne Gyula egyik regényhősét, de a lényeg, hogy mindennek citromból és narancsból kell készülnie.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Spanyol: Minden év január első vasárnapján rendezik meg Silió faluban a Vijanerát. Az erdők és Silió utcái tele vannak hagyományokat idéző, legendás alakokkal, mitológiai lényekkel. Az emberalakok átalakulnak tiszta természetté. A legismertebb karakterek fekete álarcot viselnek, nehéz, nagyhangú harangokat hordanak, hogy kivédjék a gonosz szellemeket. Itt is megünneplik a jó győzelmét a gonosz felett. A falusiak különböző maszkokat, állati bőröket és élénk színű ruházatot hordanak. Az egésznek a természetkultusz és a szimbolizmus érdekes összetettsége adja meg különös varázsát.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Amerikai: Santa Fe fiesztáján egy hatalmas alak magasodik mogorván az emberek ezrei fölé, kísérteties fehér muszlin köntöse csapkod körülötte. A Zozobra egy óriás marionett bábú, amit elégetnek, ezzel elpusztítják az előző év gondjait, bajait. A spanyol szó jelentése: fájdalom és kétségbeesés. Ahogy a báb neve sugallja, ő testesíti meg a sötétséget és a szomorúságot. A fesztivált megelőző hetekben több ezer ember névtelenül egy kis cédulára saját kezűleg felírja problémáit, fájdalmát, és a városszerte felállított dobozokba dobja. Még a városi rendőrség is betesz számtalan jelentést felaprított formában, de esküvői ruhák, jelzálog papírok, végkielégítés közlemények és orvosi látleletek is kerülnek ide. A fesztiválon a dobozok Zozobra lába előtt elégnek.


A magyar kiszebáb égetésekor is ez történik: a bajokkal teleírt papírdarabokat rárakják a bábura. Indiában is van ilyen szokás: a gondokat, amiktől meg akar valaki szabadulni, egy papírra írja, és bedobja a folyó hullámai közé, hogy az messze elvigye tőle.


Észak-Wisconsinban a szóvivő, az ünnep királya előrelép egy tekerccsel. Bejelenti, eljött az ideje, hogy a kukorica király visszatérjen hazájába. A sötét időnek vége, jön az újjászületés. Toronymagas láng ég, amit körbe táncolnak. A dobpergés gyorsítja a ritmust. Énekelnek, kiabálnak, üdvözlik a mágikus tűz rituálét.  

 Szalmabábégetés Indiában 


A hindu Dussehra fesztivál októberi ünnep, itt a 10 fejű démonkirály, Rávana bábuját vagy képmását égetik el. A Rámájana negatív főhőse ő, aki a rossz jelképeként Indiában a megtestesül Gonosz.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Ennek az ünnepségnek már a 15. századi Vijayanagar királyok korától van nyoma. Maga a szó jelentése: Dasanan-ravan, Rávana veresége. A kivilágított feldíszített városokban országszerte templomi menet, színdarabok, fáklyás felvonulások láthatók. A Dussehra munkaszüneti nap. A barátok és a családok összejönnek, ajándékokat és édességet cserélnek. Híres művészek lépnek fel, és megelevenedik a hősi eposz, a Rámájana. Dél-Indiában még a házakat is feldíszítik a Rámlila szereplőinek kis szobraival. Ezt követi a díváli, a fények örömnapja, Ráma herceg, a tökéletes király hazatérése, mely egyben azt is jelenti, hogy minden rossznak vége szakadt.

Külső és belső fény


Vajon miért népszerű oly sok helyen a jelmezes alakoskodás? Mert bűnbakot lehet találni, és elégetni? Mert el lehet bújni egy felvett szerep mögé? Sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy a mindennapok is hasonlóan telnek, és ők valójában nem azok, akiknek gondolják magukat. Mint ahogy a karneválon sem vicsorgó szörnyetegek, csupán egy játék szereplői. Talán az is kiderül, hogy a rossz csak az elmében van. A maszk levételekor szembe kell nézni a valósággal már a következő napon. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

12 feb

 Milyen az indiai elbűvölő nő? - házasság világnapi meditáció

Ki ne kapná fel a fejét az elbűvölő nő kifejezés hallatán? Pláne, ha az indiai elbűvölő nőről van szó. Házasság Világnapja alkalmából most kicsit körbejárjuk a témát.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekes
Az elbűvölő nő megtestesítője talán csak az álomvilágban létezik? Nem! Minden élőlény elbűvölő.

Az indiai hercegnők fennkölt kecsessége, mesebelinek ható környezetük egy számunkra misztikus világ részének tűnhet. Holott ők is épp úgy asszonyok, feleségek, anyák és sok esetben harcostársak voltak. A Házasság Világnapja február második vasárnapja, ebből az alkalomból vettük elő a témát.

Az indiai történelem számos elbűvölő nőt sorakoztat fel. Nagyon hosszan lehetne ismertetni az életrajzokat, a teljesség igénye nélkül most bemutatunk néhány különleges hölgyet a királyi India történelméből. Fókuszba állítjuk az elbűvölő nők adottságait és képességeit – természetesen indiai vonatkozásban.

Milyen legyen hát az indiai elbűvölő nő?

Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, a maharadzsák elvesztették királyi hatalmukat, de még mindig megmaradt körülöttük egy jó értelemben vett romantika és varázslat. Indiai hercegnők: mesebeli címként hangzik, s képzeletünk talán csodás környezetbe, ragyogó színek és pompa közé repít minket. Nos, valóban: India királyi történelme számtalan hercegnőről számol be, akik nemcsak szépségükkel babonáznak meg, hanem nemes jellemük, kifinomultságuk is ámulatba ejt. Jó néhányuk ma is szépségverseny győztese lenne, ezt bizonyítják a fennmaradt ritka fotók. Az indiai maharánikról, királynőkről kevés festmény vagy fénykép készült. Óvták őket, nem voltak reflektorfényben. A XX. században élő hírességekről aránylag több van, a királyi magángyűjteményekben még fellelhető. 

Az elbűvölő nő iskolai képzettsége 


Sok téves felfogás van azzal kapcsolatban, hogyan kezelték a nőket az ókori Indiában. A védikus időszakban a fejedelmekkel egyenrangú bánásmódban részesültek, és csak később, a muszlim, majd az angol gyarmatosítás korában romlott le ez az állapot. A rádzsput hercegnők nemcsak általános értelemben voltak képzettek, hatalmas tudással rendelkeztek a különböző harcművészetek terén is. Az ősi indiai nyelvészek, mint Patanjali és Katyayana arra utalnak, hogy a nők képzettek voltak. A Rigvéda néhány verse azt mutatja, hogy az ősi időkben a nők szabadon választották férjüket. A Rigvéda és az Upanisadok több női bölcsről és filozófusról írnak. Több írásban is szerepel a lányok taníttatásának fontossága, és számtalan himnusz zengi a képzett nők dicsőségét. Ismerjünk meg néhány elragadó hercegnőt!

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesSita Devi, más néven Princess Karam korának egyik legelbűvölőbb asszonya volt. 19 éves korában a Vogue magazin a legújabb „világi istennő”-nek nevezte. Rendkívül művelt személy hírében állott, folyékonyan beszélt több európai nyelven. 1930-ban ő inspirálta Gershwin egyik szerzeményét.

Rani Vijaya Devi az egyik legszebb hercegnő volt. Zenei tehetsége kimagasló szintű oktatást igényelt. Gyönyörűen játszott az indiai klasszikus hangszeren, a vinán, és jártas volt a dél-indiai klasszikus zenében.

Fiatal hercegnőként a londoni Trinity College zenei részlegén folytatta tanulmányait, majd a világhírű Juilliard Zeneiskolában, New York-ban. Férje is kiváló zongorista volt. 

Elbűvölő indiai uralkodónők


indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesMaharáni Gayatri Devi, más néven „Rajmata Jaipur” divat ikonná vált, az elegancia és a finomság megtestesítőjévé. Rajmata jelentése több mint királynő, magába foglalja az anya fogalmát, talán a Jaipur népének királynői anyja a pontosabb fordítás.

A Vogue magazin őt „a világ tíz legszebb asszonya” közé vette be. Azt írták róla a kegyelem és szépség ötvözete. Fontos szerepet játszott a leányoktatás fejlődésében. Gayatri és nagyanyja az ájurvédikus bölcsesség ismerője volt.

Bhopal hercegi államában 1819-1926 között 3 hölgy, a munkát elkezdő nagymama, azt folytató lánya és unokája a leghíresebb bégum, uralkodó. Gohar Bégum, miután egy merényletben elvesztette férjét, maga vette át az irányítást: a vízmű, a vasút, a postai rendszer kiépítése a család egymást követő nőtagjainak volt köszönhető.

A spirituális elbűvölő nő

 
indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesA mogul birodalom feje, Akbar császár egy dzsaipuri hercegnőt vett feleségül. Bővebben: Vallásközi dialógus a középkori művészetben. Szigorúan vegetáriánus felesége, Hira Kunwari az Úr Krisna híve és követője volt.

Palotáját Krisnáról készült freskók és festmények díszítették. Akbar nagyon szerette őt, nem korlátozta vallásos gyakorlataiban, sőt olykor maga is részt vett a hindu szertartáson. Ez vezetett oda, hogy sokkal kedvezőbb képet alkotott magának a hinduizmusról.

Hira Kunwari egy nagyon ügyes üzletasszony volt, aki aktív nemzetközi kereskedelmet folytatott fűszerekkel, selyemmel. Akkora felhalmozott magánvagyonra tett szert, amely mellett eltörpült sok európai királyi kincstár.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesMaharáni Suniti Devi négy fiú és három lány szépséges édesanyja volt. Férjével együtt az oktatást tartották egyik legfontosabb feladatuknak. A Suniti Akadémia az ő nevét viseli.

Az ő alapítványa finanszírozta a Maharáni Főiskolát lányok részére. Pedagógus volt és női jogi aktivista, a Bengáli Női Unió első elnöke.

Nővérével együtt híresen elegáns öltözködési stílust képviseltek. 1870-ben férjével együtt Viktória királynő vendége volt, aki külön vegetáriánus ételt készíttetett számukra.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesRajkumari Amrit Kaur, a gyönyörű hercegnő alap iskolái után Dorsetben, egy angliai leányiskolában tanult, majd Oxfordban végzett. Miután befejezte tanulmányait, visszatért Indiába, és részt vett India szabadság mozgalmában.

1919-ben találkozott Mahátma Gandhival és megérezte, hogy ő a jövőkép az ország számára. Arisztokrata háttere nem akadályozta meg, hogy Gandhi ásramjában éljen, vegetáriánus egyszerű életet követett. Tizenhat évig volt Gandhi egyik titkára, a brit hatóságok zendülés miatt kétszer is bebörtönözték. Kiállt az általános választójog mellett, a parlamentben indiai alkotmányos reformokat sürgetett.


India függetlenné válása után tíz évig egészségügyi miniszter volt. Később az indiai küldöttség tagjaként részt vett az UNESCO konferencián Londonban és Párizsban. Nehru első kabinetjében ő volt az első nő. 1950-ben ő volt az első női elnöke az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének. 14 évig szolgált az indiai Vöröskereszt elnökeként, vezetése alatt az indiai Vöröskereszt számos úttörő munkát végzett. 

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesRajendra Narayan Singh és felesége, Kailash Kumari Devi más kultúrából jött, mégis házastársként is híresen jó barátok voltak. A Maharáni értékelte férje szellemes dinamizmusát, és igazi társává vált.

Maharaja Singh Deo mérhetetlenül türelmes és szerető apa hírében állt. Legfiatalabb gyermeke egy interjúban elmesélte, soha életében nem látta, hogy apja elvesztette volna a lélekjelenlétét. A királyság ügyeit úgy végezte, hogy otthona a nyugalom helye volt, ezzel elnyerte sokak csodálatát. 


Mindketten nagyon spirituális beállítottságúak voltak. A házaspár gyakran hívott vegetáriánus lakomára szent életű bölcseket. 1965-ben a Maharáni elfogadott gurujaként egy brahmanát, akit mélyen tisztelt. Rendszeres lelki gyakorlatot folytattak, szent mantrákat énekeltek. Az emberek uralkodójuk magas lelki műveltségének misztikus erőt is tulajdonítottak, mert meg tudta gyógyítani azt, akit egy állat mérgező harapása megsebzett. 


A 14 éves uralkodása alatt R.N. Szingh Deo Maharádzs bebizonyította, hogy egy rendkívüli kaliberű államférfi. Számos előrelátó, erősen demokratikus politikai intézkedés fűződik nevéhez. Ugyanakkor mindenki tudta és tiszteletben tartotta, hogy mellette egy különleges feleség állt. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

02 feb

Ezt csinálják a szikh szerzetesek Indiában

Február másodikát a szerzetesek és a vizes élőhelyek napjának jelölték ki. Ez jó alkalom annak a követendő példának a tanulmányozására, melyet Pandzsáb államban láthatunk. India nagy szent folyói, a Gangesz és a Jamuna is veszélyeztetettek, szennyezettek, bár komoly állami és magánkezdeményezések igyekeznek megfékezni a bajt. 

asram tradíció érdekes


 
A vizet meg kell őrizni a jövő generációinak
– mondja a környezet „óvó bácsija”.

A természeti erőforrások, tavak, folyók, patakok tisztaságának visszaállításáért manapság már komoly erőfeszítéseket kell tenni. Szerencsére a környezetvédelem területén vannak eredmények is. Pandzsáb állam legnevesebb környezetvédője egy szikh szerzetes, Balbir Singh Seechewal. Az ő erőfeszítései révén a szent Kale Bein folyó ma már újra él. „Bármilyen munkát tettünk a Kali Bein megtisztítása érdekében, azt az emberiség jóléte érdekében cselekedtük” – mondta Balbir Singh.


A Kali Bein egy 160 km hosszú, a szikh lakosság számára szent folyó. Úgy tartják, hogy Guru Nának, a szikh vallás alapítója itt érte el a megvilágosodást, miután megfürdött habjaiban. Azonban a környezetszennyezés ezt a folyót sem kímélte, az elmúlt néhány évtizedben mocskos csatornává vált, amelybe hat város és több mint 40 falu vezette a szennyvizet, és dobálta bele a hulladékot. A folyó részben kiszáradt, így a szomszédos mezőgazdasági területek is erre a sorsra jutottak. A szennyezett víz elszivárgott a föld alatt, megfertőzte a felszín alatti vizeket, és betegséget okozott. 2000-ben Seechewal, a szikh szerzetes, elindult, hogy megtisztítsa ezt a folyót.

  
Környezetvédelem a gyakorlatban


Önkénteseket gyűjtött a szolgálathoz, és követőit megtanította, hogy tudásukat adják tovább a helyieknek, értessék meg, miért kell kitisztítani a Kali Beint. A feladat óriási volt, mert az egész medret befedte a vízi jácint, és alig volt víz, csupán iszap. A beépített folyópartok és az odavezető utak is elhanyagoltak voltak. Seechewal figyelemfelkeltő kampányokat indított a falusiak ösztönözésére, hogy megállítsa a környezetszennyezést. 

asram tradíció érdekes

Néhány faluban újjáéledt a hulladék kezelésének hagyományos, ökologikus módszere, és végül a kormány is intézkedett, hogy a szennyvizet a csatornába vezessék el, és az üzemek és gyárak sem dobhatták a kezeletlen hulladékot a folyóba. Az újonnan kialakított földalatti csatornarendszer egy olcsó modell, amely összegyűjti a szennyvizet, és természetes módon kezeli, így felhasználható öntözési célra a mezőgazdaságban. Balbir Singh jelenleg egy olyan céggel keresi a kapcsolatot, amely készüléke segítségével összegyűjti az olyan nehéz részecskékből álló szemetet, mint a polietilén, az üveg és a vas. 

A természet hálás, ha megóvják


A víz már több ezer hektár földet visszahódított, áramlása helyreállt, az elsivatagosodás már nem fenyeget azon a területen. Balbir Singh példamutató munkáját nemcsak Indiában, külföldön is elismerték. Főleg azzal vívta ki a figyelmet, hogy több embert, egész közösségeket inspirált a környezet megőrzésére. Faiskolákat hozott létre, ahol évente százezer növényt díjmentesen szétosztanak az emberek között.

asram tradíció érdekes


  
Általános iskolákban és főiskolákon tart előadásokat. A környezetvédelmen kívül a tudatlanság felszámolása a célja, de a nőkkel szembeni atrocitások ellen is felszólal.

Vezető szerepet vállalt, hogy a kormány a lakosok segítségével szisztematikusabb módon megtisztítsa a folyókat és a patakokat az egész államban. „Bebizonyítottuk, hogy a folyók érintetlen állapotának visszaállítsa lehetséges. Itt az ideje, hogy ezt nagyobb léptékben is megtegyük.” Ma a Kali Bein virágzik. Mivel a meder tiszta, a természetes forrása újjáéledt, és a folyó újra töltődni kezdett. Azóta a part mentén fát ültettek, és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében betiltották a halászatot. A folyópartra vezető utakat is rendbe hozták, most a gaz helyett virágok szépítik. A családok boldogan használják piknikezésre és a szertartásos tisztító fürdőre a vallási ünnepeken. 

A szikh vallás 3 pillére

  1. kegyelem, együttérzés, a szükségben lévők segítése,
  2. csalás és mások kihasználása nélküli becsületes életmód, 
  3. Isten valamint tulajdonságainak imádása, szent nevének zengése. 


Alapvetően a vegetarianizmust írja elő, de manapság már sokan nem követik ezt. A hindu lélekvándorlás tanát a karma törvényének következményeivel együtt megtartva Guru Nának, az alapító azt hirdette: „Nincs hindu és nincs muzulmán. Csak egy Isten van, és mindenki egyenlő előtte.”

Környezetvédelem és spiritualitás


Víz Nobel-díjként említik azt a magas rangú kitüntetést, amit dr. Rajendra Singh, az indiai Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa kapott. Ájurvédikus orvos is ő, aki szintén a szikh közösséghez tartozik. A The Gaurdian „vízember”-nek nevezte, és besorolta az „50 ember, aki képes megmenteni a bolygót” csapatába.

„A víz az víz. Legyen ez Pandzsábban, Indiában vagy bármely más országban – mindenkinek szüksége van rá, mint a levegőre. Szeretnénk, ha az a hullám, mely a Kali Bein folyótól indult, elterjedne nemcsak Indiában, hanem az egész világon. A ma emberének a környezetvédelem az egyik elsődleges feladata.” 

Balbir Singh, ismertebb neve „Eco Baba”(bácsi), melynek kedveskedő jelentése: a környezet óvó bácsija. Azon a véleményen van, hogy az embert csak akkor lehet embernek nevezni, ha a kicsinyes önzés fölé emelkedik, és emlékezve a mindenható Istenre, másokért, többek között a környezetéért, ezáltal az egész emberiség jólétéért is dolgozik.

Indiától az Amazonasig

Szvámí B. A. Paramadvaiti hindu szerzetes, aki nemcsak filozófusként és tanárként, környezetvédőként is közismert. Az Amazonas védelme ugyanúgy szívügye, mint Indiában a szent Jamuna folyó megmentése. A dél-amerikai Amazonas egy gyönyörű dalra is megihlette, mely a brazil zenei élet egyik kimagasló képviselőjének CD-jén is megjelent. Indiában hívek és önkéntesek segítségével rendszeresen szervez szemétgyűjtési akciót, ennek érdekében megalapította a Segítő Kéz nevű vrindávani projektet.


„Minél kisebb ökológiai lábnyomot szeretnénk hagyni magunk után. Igyekszünk csökkenteni a környezet károsodását, összeszedjük az eldobált műanyagot, kitakarítjuk a folyókat. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, megmentjük a folyót a közvetlen szennyezéstől. A víz Földanyától származik. Víz nélkül nincs élet.” Erről és még sok másról is olvashat az India Gangesz-parti mosolya című magyarul megjelent könyvében.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

«
1234

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon