06 dec

Mi a tudat?

Erdős Pál, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa szerint „Az égben Isten vezet egy Nagy Könyvet, amelyben minden matematikai probléma elegáns megoldása megtalálható.” Vajon ez lenne a titka a többi tudományos kérdésnek is?

filozófia kutatás tudomány

A viselkedést vizsgáló pszichológusok, és az agy titkait fürkésző neurológusok vagy a fizikusok között is találunk olyan tudóst, aki az agyat csak eszköznek tekinti. Mi a tudat? A vélemények megoszlanak. Roger Penrose, a fizika egyik legnagyobb élő gondolkodója szerint az emberi agynak – és az univerzumnak is – olyan elméletnek megfelelően kell működnie, amelyet még nem fedeztünk fel. Következzen hát néhány figyelemre méltó idézet létünk, az agy és a tudat kapcsán.

Mi a tudat? – a tudósok is keresik a választ 

A tudat filozófiai és orvostudományi fogalom. Az életem, a cselekedeteim attól függően változnak, hogy mit, milyen tudatállapotban teszek.

Ez azért is rendkívül érdekes téma, hiszen a tudatállapot végtelen sok típusa létezik. Egy ember esetében számtalanszor megváltozhat, akár percenként is. Az agykutatók és a hétköznapi ember egyaránt találkozik ezzel.

Vannak, akik számára a lélek és a tiszta tudat a spirituális világ része, míg a test és az agy a materiális világban létezik. Mindenkinek magának kell eldöntenie, mit fogad el, vagy mire keresi a választ. Sőt azt is, hogy akar-e kérdéseket feltenni.

Az alábbi válogatás témája a tudatosság, a létezés. Az idézetek arról szólnak, hogy híres tudósok hogyan fogalmazzák meg azt, hogy mit hisznek, és mit tudnak. Meggyőződéseinket nem kapjuk készen, meg kell dolgoznunk érte. Ez a néhány idézet segítség lehet a keresőnek.

filozófia kutatás tudomány

  
Tudósok véleménye a tudatról

Max Plank, Nobel díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, aki sok más fizikushoz hasonlóan a filozofikus gondolkodásmódjáról is közismert. Tudóshoz méltó pontossággal fogalmazta meg az élet értelméről a tudatosságról alkotott véleményét.

„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek.” 


„Én az emberi tudatot tartom alapvető fontosságúnak. Az anyagra úgy tekintek, mint a tudat leképzésére. A tudatot nem kerülhetjük meg. Minden, amiről beszélünk, minden, amire létezőként tekintünk, előfeltételezi a tudatot.” 

Sir John C. Eccles, Nobel-díjas ausztrál neurofiziológus véleménye:

„Fenntartom, hogy a tudományos redukcionizmus rendkívül lekezelően bánik az emberi rejtéllyel, amikor amellett a materialista szemlélet mellett kötelezi el magát, hogy a spirituális világot teljes egészében le lehet képezni neurális aktivitások mintáira.

Ezt a meggyőződést a babonák közé kellene sorolni. Fel kell ismernünk, hogy spirituális lények vagyunk, akiknek a lelke a spirituális világban létezik, amellett, hogy materiális lények is vagyunk, akiknek a teste és az agya a materiális világban létezik.” 

Nikola Tesla horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök volt, ugyanakkor filozófusként is közismert:


„Attól a naptól fogva, amikor a természettudomány a nem fizikai jelenségeket is elkezdi tanulmányozni, több haladást fog elérni egyetlen évtized alatt, mint létezésének korábbi századaiban.” 

Dr. Stanislav Grof, cseh származású pszichiáterprofesszor

„A nyugati tudomány soha nem látott arányban közeledik a paradigmaváltásához, amely megváltoztatja a valóság és az emberi természet fogalmát. Áthidalja az ókori bölcsesség és a modern tudomány közötti szakadékot. Összhangba hozza a keleti szellemiséget és a nyugati pragmatizmus közötti különbségeket.” 

Ugyancsak elgondolkoztató Wilder Penfield, kanadai sebész álláspontja, hiszen arról beszél, csak más szavakkal, hogy a test csupán egy eszköz, de valami tőle független irányítja. Penfield életében „a legnagyobb élő kanadai” címet kapta. Orvosi karrierjének elismeréseként 12 egyetem adományozott neki tiszteletbeli diplomát.

 „Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. … Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.” 

Úgy tűnik, mintha Carl Gustav Jung pszichiátriai orvosprofesszor véleménye ellentmondásos lenne, amikor a hitről és a tudatosságról beszél. 

„Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét.” 

filozófia kutatás tudomány

Alfred North Whitehead angliai születésű amerikai matematikus, filozófus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Fiatalkorában a matematika és a fizika tudományának élt.

Később a bölcselet felé fordult, de továbbra is egy tudós pontos meghatározásával fogalmazott. Az ő számára a tudatosság az, „amelynek a segítségével tapasztalatunk minden egyes eleme értelmezhető”. Az eszmék logikus és szükségszerű rendszeréről beszélt.

Ez rendkívül fontos megállapítás abban az esetben, ha a spiritualitást nem fosztjuk meg logikus alapjaitól. Whitehead szerint a metafizikának tudnia kell választ adni az ember kérdéseire, ez a jövő alapja is. 


„A civilizáció jövője leginkább azon múlik, hogyan fogja rendezni a tudomány és a vallás – mint a történelem két legerősebb nagyhatalma – egymáshoz való a viszonyát.” 

Prof. dr. Freund Tamás, akadémikus, agykutató: „A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa.” 

Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus: „A fizikusok felismerték: lehetetlen az atomi jelenségekről kielégítő leírást adni anélkül, hogy a tudatra ne hivatkoznának.” 

Összegzés


A tudat egyik definíciója: az ember képessége a megtapasztalásra és az érzésre. Annak ellenére, hogy fontos szerepet játszik az életünkben, nagyon keveset tudunk a működéséről. Az agy és a tudat kapcsán többször jelennek meg tudományos cikkek is, hiszen a megfogható és a megfoghatatlan világ találkozása a legizgalmasabb kérdéseket veti fel.

David Riesman 1973-ban megjelent híres könyve A magányos tömeg áttételesen a tudatról is szól. Riesman megemlíti a „belülről irányított embert, akit belső iránytűje vezérel”. A szerző részletesen kifejti az ember modern társadalomban betöltött szerepét. Azt, hogy a többség külső irányítás alá került. Aki ezt el akarja kerülni, annak különösen tisztáznia kell magában a tudat, a tudatosság fogalmát is. 
 

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

07 nov

A szanszkrit nyelv felbecsülhetetlen értéke

A szanszkrit nyelv a Védák nyelve. A Védák, amellett, hogy a legkorábbi szanszkrit szövegek, egyben a világ legrégebbi alkotásai is. Az ősi és tudományos tudás, bölcselet tárházai. A szanszkrit mantrák nyelve, a jóga nyelve, egy csoda, az emberiség felbecsülhetetlen értékű öröksége. 

kutatás tradíció tudomány történelem ókori India


A szanszkrit kéziratok sokféle témát ölelnek fel. A szanszkrit mantrák nemcsak szent szövegeket tartalmaznak. Kimagasló irodalmi művek (vers, dráma, szatíra, történelmi feljegyzés, eposz, regény) és tudományos munkák (matematika, nyelvészet, logika, botanika, kémia, orvostudomány) láttak napvilágot ezen a nyelven. Olyan alkotások, melyek mind a mai napig megőrizték szépirodalmi értéküket vagy tudományos hitelüket.

Az indiai nyelv története


A Védák változatlanul maradtak fenn több mint 4000 éven keresztül. Eleinte szóban adták tovább, csak jóval később írták le tartalmukat. A szanszkrit nyelv múltja korszakokra bomlik.

A védikus szanszkrit utáni időszakot az epikus szanszkrit korának nevezték el, mert ekkor született a két egyedülálló eposz, a Mahábhárata és a Rámájana. Az epikus és a klasszikus szanszkrit közti választóvonal az i.e. 5-4 század, ekkora tehető Pánini szanszkrit nyelvtana. Ez a szintén kivételes munka mind a mai napig kiváltja a nyelvészek csodálatát, hiszen ez a világ első tudományos nyelvtana.

1100-ig a szanszkrit volt a hivatalos indiai nyelv. Beszélt nyelv volt, nemcsak a filozófiai és tudományos munkák lejegyzésére szolgált. A szanszkrit nyelv múltjával kapcsolatban egy 12. századi híres hindu epikus mű, a Naishada Charita érdekes forrásanyagul szolgál. Ebben olvashatunk arról a találkozóról, melyen az ország különböző részeinek királyai vettek részt.

„Attól tartva, hogy nem értik egymás anyanyelvét, ezért szanszkritul társalogtak egymással.”

A szanszkrit nyelv a muszlim invázió után fokozatosan háttérbe szorult. Az iszlám hódítók egész könyvtárakat égettek fel annak érdekében, hogy saját kultúrájukat hozzák előtérbe.

Az angol gyarmatosítás ideje sem kedvezett az óind kultúra ősi hagyományainak. Ennek ellenére a szanszkrit mind a mai napig élő nyelv.

Sokan beszélik anyanyelvi szinten, publikációk, és újságok jelennek meg így, Uttarakhand államban pedig hivatalos államnyelv is.

Az ősi szanszkrit nyelvű kéziratok


India 2003 óta az ősi kéziratok megmentése érdekében nemzeti kezdeményezést indított. Csupán a lista felállítása gigászi feladat volt. Ezt követi a digitalizálás. A kéziratok nem feltétlenül állami tulajdonok, sok magángyűjteményben is van ilyen rikaság.

A becsült állomány csak Indiában 35 millió, de más dél-ázsiai országban még számtalan található, Európában pedig legalább 60 ezer. A kéziratok 95%-a soha nem szerepelt olyan listán, amiben katalogizálták volna, és többségük lefordítva sincs.

A kérdés azért is összetett, mert az óind kultúrában a tudást egy tanár-tanítvány kapcsolat keretén belül, szájhagyomány útján adták át, nem írásban.

Fogalmunk sem lehet, mennyi tudás veszett így el. Vegyük példaként a Rig-védát. Eredetileg 21 „shakha” tanulmányozta. A shakhák hindu teológiai iskolák voltak, melyek a védikus szövegek valamely részét vizsgálták és adták tovább.

A Jadzsur-védánál 101 ilyen iskola volt, a Száma-védánál 1000, az Atharva-védával kapcsolatban 9-ről tudunk. Együtt a négy Véda 1131 teológiai iskolával volt kapcsolatban. Ma már csak 13 maradt. A többi végérvényesen elveszett, menthetetlen.

Ezért próbálják a tudósok és a szakemberek megőrizni azt, ami megmaradt.

kutatás tradíció tudomány történelem ókori India

 
Egyedül az igazság győzedelmeskedik


Satyam-eva jayate (kiejtés szerint szatyam éva dzsajaté), vagyis: Egyedül az igazság győzedelmeskedik. Ez a mantra idézet az ókori indiai szentírásból, a Mundaka Upanisadból, egyben India nemzeti mottója is.

Minden pénznemen és nemzeti dokumentumon szerepel. A teljes szöveg a gyönyörű dévanágarí írással és a fordítás:

सत्यमेव जयते नानृतं सत्येन पन्था विततो देवयान
येनाक्रमन्त्यृषयो ह्याप्तकामा यत्र तत् सत्यस्य परमं निधानम्

Egyedül az igazság győzedelmeskedik, nem a hamisság. 
Az igazság által az isteni út jelenik meg, 
mellyel a bölcsek, akiknek minden vágya teljesült, 
eljutnak az Igazság legfelsőbb kincséhez.

Szanszkrit nyelv a számítógépeken 


Az ősi hindu Katapayadi Sankhya egy bizonyos számszerű jelölést tartalmaz, mely minden egyes hanghoz, betűhöz egy számot rendel. Ez a koncepció nagyon hasonlít a számítógépek ASCII rendszeréhez. 

A NASA egyik kutatója, Rick Briggs már 1985-ben publikált egy cikket az Artificial Intelligence (Mesterséges Intelligencia) című folyóiratban a szanszkrit egyedülálló jelentőségéről:

„A szanszkrit által képviselt tudás és a mesterséges intelligencia –Természetes nyelv számítógépekhez”.

Ebben megmagyarázta, miért a szanszkrit az egyetlen félreérthetetlenül pontos nyelv, ami létezik. Arról is beszámolt, miért alkalmas ez a nyelv a számítógépes programozáshoz és a mesterséges intelligenciához.

„Az irodalmi értékek mellett hosszú filozófiai és nyelvtani hagyománya is folytatódott. A jelen évszázadig megmaradt lendülete” – írta Briggs.

 A szanszkrit nyelv elismerése


Vjaas Houston sok éven át tanulta a szanszkrit nyelvet, a Columbia Egyetemen ebből doktorált. 1989-ben alapította meg az amerikai szanszkrit intézetet, ahol tanította a nyelvet.

kutatás tradíció tudomány történelem ókori India

„Elgondolkodtató, hogy rendelkezésünkre áll egy olyan nyelv, amelyet legalább 3000 évig beszéltek, és amely minden tekintetben tökéletesnek tűnik a felvilágosult kommunikációra. A felfedezés legelbűvölőbb eleme azonban az, hogy a NASA, a világ legfejlettebb csúcstechnológiájú kutatóközpontja felfedezte, hogy a világ legrégebbi spirituális nyelve a szanszkrit, nincs még egy ilyen egyértelmű nyelvezet a bolygón.

A szanszkrit nyelv lényege az, hogy az optimális rezonancia állapotába vigyen, tiszta és univerzális energiákat indítva el, amelyek természetes úton teszik lehetővé olyan tudatállapotok elérését, amelyek érzékeinkkel nem megtapasztalhatóak.”

Aurobindo, szabadságharcos, filozófus, jógi, guru és költő:

„A szanszkrit nyelv ősi, klasszikus alkotásai mind minőségükben, mind terjedelmükben, kiválóságukban, őseredetiségükben, erejükben és szépségükben, tárgyukban és szerkezetükben, nagyszerűségükben és igazságukban, szavaik szépségében, szellemük magasságában és tágasságában egyaránt a világ legnagyszerűbb írásai közé számítanak.

Maga a nyelv, a szakavatottak egybehangzó véleménye szerint az egyik legnagyszerűbb, legtökéletesebb és bámulatosan kielégítő nyelvi eszköz, amit az emberi elme valaha is alkotott. Egyszerre fennkölt és édes, hajlékony és erőteljes, világosan formált, telt, vibráló és finom. A szanszkrit nyelv jellege és milyensége önmagában is jól tükrözi annak a népnek a jellemét és tulajdonságait, amely ezen a nyelven fejezte ki gondolatait, s fényt vet arra a kultúrára is, amelynek közvetítő közege volt.”

Összegzés

Az ókorban a szanszkrit minden erőszakos invázió nélkül egészen Kambodzsáig és Laoszig terjedt. Három világvallás, a hinduizmus, a dzsainizmus és a buddhizmus nyelvezetét jelentette. 

Több millió szanszkrit kézirat létezik, a legtöbb még soha nem lett lefordítva. A szanszkrit a kezdetektől pontosan rögzített nyelv, sem a hangtana, sem a szavak kiejtése, sem a nyelvtan nem változott, nem kellett javítani. Méltán kapta a „devavani” (az istenek nyelve”) jelzőt.
 

Tovább olvasom

11 ápr

Az ismeretlen Kőrösi Csoma Sándor 

175 éve halt meg Kőrösi Csoma Sándor. Hagyatékának egy része mind a mai napig nincs feldolgozva. A Magyar Tudományos Akadémia és a British Museum is őriz ilyen dokumentumokat. Keveset tudunk róla, zárkózottságáról és végtelen szerénységéről viszont sokan megemlékeztek már. Kőrösit még halála után is hosszú ideig szanszkrit nevén ismerték Tibetben: ő volt Philangi Dasa, a nyugati hívő. Íme, néhány kevésbé ismert életrajzi adalék nagy tudósunkkal kapcsolatban. 

hírességek kultúra kutatás tudomány utazás
Kőrösi Csoma Sándor Zanglai szobája Indiában. 

Kőrösi Csoma Sándor életéről 


Eső életrajzírója az Indiába került Duka Tivadar. Negyvennyolcas honvéd hadnagy volt, akinek élete szintén egy kalandregény. Görgey tábornok hadsegédeként itthon nem várt rá fényes jövő. Világos után Londonba ment, és a Szent György Kórházban elkezdte tanulmányait.

Diplomája megszerzése után angol katonaorvosként a gyarmatokra helyezték. Természetesen fontosnak tartotta, hogy neves honfitársa emlékeit fölkutassa.

1854-ben elment Kalkuttába, a Bengáli Ázsia Társaság könyvtárában őrzött dokumentumokat nézte át. Csak jegyzéket készített róluk, lemásolni nem volt ideje. Az „Alexander Csoma de Kőrös” feliratú kis vasládikóban leveleket, iratokat talált. Könyvet akart írni Kőrösi Csoma Sándor életéről. 


A tudósról készült életrajza azonban egy ponton nagyon hiányos.
 
Az Indiában élő Sir William W. Hunter a brit birodalom állami hivatalnoka volt. Ő az, aki első külföldiként Kőrösi Csoma életéről írt. 1885-ben A zarándok tudós címmel egy folyóirat közölte írását.

Amit Duka Tivadar – az őt befogadó Anglia iránti egyfajta lojalitásból – nem írhatott meg, Hunter megtette. Reálisan bemutatta az angol gyarmatbirodalom visszásságait, az indiai brit kormányzat lenéző modorát. Ugyanazzal a megalázó magatartással viszonyultak Kőrösihez, mint ahogy az indiai tudós brahmanákkal bántak… 
 
 
Kőrösi Csoma életművének széleskörű megismertetését Baktay Ervinnek köszönhetjük. Bebarangolta Kőrösi Csoma Sándor útját, számtalan fotót készített. Felkereste a zanglai és phuktáli kolostorokat is, ahol Csoma oly nagy nehézségek közepette dolgozott.
 
1832. április 30-án Neumann báróhoz, az akkori londoni osztrák-magyar követhez írt levelében Kőrösi maga figyelmeztet:

„…ha majd a magyar tudósok a szanszkrit irodalom bővebb ismeretére tettek szert, csodálkozandnak azon, mekkora rokonság van e régi nyelv és a mi anyanyelvünk között. A magyarság sok régi emléke megtalálható itt, amelyeket az elhagyott helyeken ma már hiába keresünk.”


 
Kőrösinek a Tibeti szótár előszavában írt üzenete: 


„Saját nemzetének pedig a szerző büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetre nézve. A magyarok dús aknát találandnak tanulmányozásában, szem előtt tartva nemzeti érdekük, szokásaik, viseletük és nyelvük érdekeit, még pedig azért, mivel a szanszkrit nyelvnek alkotása, valamint több indiai nyelveké is nagyon párhuzamos a magyarokéval.”


 
Vélemények Kőrösi Csoma Sándorról


Henry W. Torrens, az Ázsiai Társaság titkára ezt mondta róla: „Jellemének legbámulatosabb vonása volt: rendkívüli bizalmatlansága magában oly tárgyakra nézve, melyekben mestere lehetett volna hét világ tudósainak…”
 
Rövid részlet dr. Gerard leveléből, aki felkereste Kőrösit a tibeti kolostorban, miközben a tibeti szótáron és nyelvtanon dolgozott:


„És most azon magyar tudós felé fordulok, aki a legérdekesebb tárgyak egyike, melyekkel ez utazásomban találkoztam… Kanum faluban találtam őt kicsi, de érdekes viskójában, környezve könyveitől s a legjobb egészségben… Örömtől és megelégedéstől áthatottan mutatta fáradalmának gyümölcseit.

Rendkívüli kitartása eredményt aratott, és ha egész lelkülete nem lenne áthatva tanulmányaitól, komoly akadályokra találna munkásságának közepette az éghajlatban és idegenszerű helyzetében, tekintve, hogy a csikorgó hideg itt négy hónapig tart.”
 
Dr. Campbell, a dardzsilingi angol ügyvivő, régi ismerőse és barátja volt Kőrösi Csoma Sándornak. Ő volt mellett utolsó napjaiban, s írt utolsó beszélgetéseikről.

Arról, hogy a beteg tudós zokszó és panasz nélkül tűrte a lázas állapotot is. A legnagyobb elismeréssel beszélt a székely magyar tudósról, aki végcéljaként ekkor is a magyar őshaza megtalálását emlegette:

„Úgy látszik, hogy e beszélgetések alkalmával Kőrösi úrnak mintegy előérzete volt, hogy halála közelgett, mivel ezelőtt soha oly nyíltan nem beszélt, és sohasem fejezte ki akképp véleményeit. Mintha óhajtotta volna, hogy azok emlékezetben maradjanak.”


 
„Kőrösit azon ritka szerencséjű emberek közé sorolhatom – írta nekrológjában Hegedüs Sámuel, az egykori tanár és a barát–, akire soha senkit panaszkodni nem hallottam, valamint azt sem, hogy ő valaha valakire panaszkodott volna. A munkát és fáradságot bámulásig győzte, mit egyedül mérsékelt és tiszta életmódjának köszönhetett.”
 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

25 márc

Abortuszkérdés a magzatgyermek világnapja kapcsán

A magzatgyermek világnapja alkalmával is sok szó esik az abortuszról, a mellette és ellene érvelők különféle indokokat sorakoztatnak fel. A média befolyása óriási. Abortuszkérdés tekintetében többségében azokat az információkat juttatja tovább, melyek rutinműtétnek, a nő természetes jogának tartja az élet elvételét. Nem hívja fel a figyelmet sem a súlyos etikai szempontokra, de még csak az anyát érintő, később bekövetkezhető veszélyekre sem.

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek
A 21. század egyik súlyos gondja a népesség öregedése. A WHO szerint évente 40-50 millió abortuszt végeznek a világon. Ez kb. 125 ezer abortuszt jelent naponta.

„Olyan döntést hozni, hogy a gyermeknek meg kell halnia ahhoz, hogy saját akaratunk szerint éljünk – ez nyomorúságos”

– mondta Teréz anya. Ezzel egyetértve szakembereket, orvosokat idézünk.

Dr. Paksy Mária pszichiáter, a Pacem in Utero (Békét az anyaméhben) magzatvédő egyesület alapító tagja:


 „Az első terhesség megszakítása különösen veszélyesnek számít, noha az abortuszt sokan rutin beavatkozásnak gondolják (…), rendkívül megnő a későbbi terhességek során a vetélés, a koraszülés kockázata.”


 „…az abortusz korlátlanul és legálisan végrehajtható, ez a védekezés egy lehetőségként él a köztudatban.”


 „A szülők nem ismerik saját gyerekeiket, márpedig, ha kamaszkor előtt nem beszélnek erről velük, utána már gyakorlatilag lehetetlenné válik.”


Hangsúlyozta, hogy az abortuszt követő tünetekről azért nem akarnak tudomást venni:

„Mert akkor szembesülni kellene azzal az öt évtizedes gyakorlattal, amelyben módszeres, manipulatív tudatformálással széles körben elfogadottá tették, hogy a nő önmegvalósítás címen elpusztíthatja megfogant gyermekét.”


A hippokratészi eskü ide vonatkozó része eredetileg így szól: …nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Dr. Paksy Mária elmondta, hogy „a végzős orvosok azonban ma már a hippokratészi esküt nem mondják el. Helyette minden egyetem összeállít egy, a hivatásetika főbb elveit tartalmazó esküszöveget, melyben az abortuszra vonatkozó elveket nem említik meg.”

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek
A KSH adatai szerint 2015-ben 31176 terhességmegszakítás történt.

Dr. Kellermayer Miklós a tudomány kategóriában Príma-díjjal kitüntetett professzor. Az élet érték című előadásában többek között olyan szörnyűségeket említ „mint a Holocaust vagy a művi abortusz.” „A magyarságot érintő problémák forrása az abortusz és a gyermekellenesség. Ennek oka pedig: úgy élünk, hogy nem tudjuk, mit cselekszünk. A tudásunkkal, a tudatosságunkkal van tehát a baj” – mondta.

Dr. Kopp Mária egyetemi tanár, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese volt.

 
„Az abortusz a védtelen élettel szembeni agresszió legkegyetlenebb megnyilvánulása, egyben a fogyasztói ideológia legdrámaibb kifejeződése.” 


Kifejtette, hogy a mai magyar párok 20 százaléka meddő, és bármennyire is nincs ez a köztudatban, összefügg az abortusz magas számával. „A megfogant magzatok harmadát nem engedik megszületni, holott sok pár szívesen örökbe fogadná ezeket a gyermekeket” – mondta. A megelőzést hangsúlyozta, szerinte rendkívül fontos lenne a fiatalokat megismertetni a művi terhességmegszakítás következményeivel. 

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek
9 hetes abortált magzat

Prof. Dr. Ferencz Antal a Semmelweis Egyetem igazgatója, egyetemi tanár egyenesen „katasztrofális cselekedet”-nek nevezi:

„A művi abortusz éppen olyan káros és pusztító, mint amennyire torz a mai közfelfogásnak az az autonómia felfogása, amelyre hivatkozva gátlástalanul és – az a benyomásom – egyre gátlástalanabbul végzik ezt ország- és világszerte.”

Prof. Dr. Széll Kálmán nyugalmazott osztályvezető főorvos, a MTA Orvostudományok Kandidátusa, Szombathely díszpolgára, nemzetközileg elismert tudós. Ez csak néhány a számtalan megtisztelő cím közül, melynek birtokosa. Munkássága során mindig kihangsúlyozta az orvosi hivatás etikus művelésének elengedhetetlen fontosságát. Néhány éve Az orvos és az abortusz című konferencián egy valóban rendkívüli előadást tartott. Néhány részlet Az abortusz orvosetikai szempontjai című beszédéből:

„…már az orvosok nagy részének sincs helyes elképzelése. Nem is csoda, hiszen nem tanultak róla. Az általános tájékozatlanság vagy helytelen tudás következményei kollegáinkon is lemérhetők.”

„Az orvosnak tudnia kell, hogy akár sebészi, akár vegyi abortusz végzésekor egy megindult élet, egy leendő személyiség megsemmisítéséről van szó, amely ellenkezik a szívünkbe vésett természeti törvénnyel, a természettől ránk szabott szülői szereppel, sőt az orvosi hivatással is.” 

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek

„Szokás a feministákra támaszkodva a személyiségi jogokat tanúul hívni, mondván, hogy az a nő elidegeníthetetlen emberi joga, hogy a testével szabadon rendelkezzen. E jogát természetesen senki sem vonja kétségbe. Így például szabadon tűzhet a fülébe, orrába, nyelvére vagy a köldökére gyűrűket, ékszereket, bizsukat, vagy akár le is vághatja egyik fülét vagy az ujjait. De ugyanezt már nem teheti meg a magzatgyermekkel, mert a magzat nem az ő teste! A magzat csak vendégségben és átmenetileg tartózkodik az anya testében, különbözik az anya testfelépítésétől, fele részben az apa génjeit hordozva mindkét szülőtől eltérő, új biológiai egyed: személy.”

„…a magyar ugaron termett és nevelődött liberálisok sajnálatosan elfelejtik, hogy az asszonynak adott abortusz-szabadsággal voltaképpen a magzatgyermek szabadságát korlátozzák, márpedig az egyik ember szabadságát nem jogos, még kevésbé etikus egy másik egyed életének kioltásával legalizálni.”

„Minden emberi logikával ellenkezik, hogy most, amikor a csecsemőhalandóságot soha nem remélt mértékben csökkenteni tudtuk, az orvosi tudást a leendő csecsemők tömeges elpusztítására használják fel.” 

  „Bűn tehát egy – mondhatni – teljesen egészséges egyénen kockázattal járó olyan orvosi beavatkozást végezni, amely gyökeresen ellentmond az orvosi hivatásnak, mert különös kegyetlenséggel öl meg egy leendő embert.” 

„Sajnos többnyire az történik, hogy az az orvos, aki nem ért egyet az abortusz magzatgyermeket pusztító beavatkozásával, eleve nem megy szülész-nőgyógyásznak. Ezáltal e szakma irányában sajátos kiválasztódás érvényesül, amely már eleve mintegy kiközösíti magából azokat, akik az abortuszt nem tudják életvédő erkölcsi meggyőződésükkel összeegyeztetni. Pedig sok múlik az orvosokon, akiknek testületileg meg kellene tagadniuk ezt az életidegen, s az orvosi hivatástól is idegen beavatkozást.” 

„Albert Schweitzer szerint "az igazán erkölcsös ember szemében minden élet szent, még az is, amely emberi szempontból alacsonyabb rendűnek tűnik." Az édesanya nem lehet saját magzata vérbírája, az orvos pedig – ha mégis megtörténne – nem lehet ennek az ítéletnek a végrehajtója. Nem kétséges, hogy az orvos évezredeken át az élet ügyvédje volt, s hogy neki a halál kultúrája helyett ma is az élet kultúráját kell választania!” 

Aki 2017. március 15-én a Nemzeti Múzeumnál járt láthatta azt az óriásplakátot, melyen egy 11 hetes, abortusz miatt szétroncsolt magzat fényképe volt látható. Mellette Máté evangéliumának híres sorai:

„Amennyiben megcselekedtétek eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.”
A megölt magzat testrészei jól kivehetően mutatták a kis emberkét…

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

18 márc

Vámbéry Ármin, a magyar orientalista

Vámbéry Ármint keresztény dervisnek, sánta dervisprofesszornak vagy magyar zsidónak is hívták – valahol igaz is volt mindez. Kelet és Nyugat egyaránt polgárának tarthatta, hiszen ugyanúgy otthonosan mozgott Közép-Ázsia sztyeppéin, miként Windsor fejedelmi palotáiban. Március 19. - 185 éve született Vámbéry Ármin.

hírességek kultúra kutatás tudomány tradíció utazás
Kersztény is, zsidó is, muszlim is, magyar is, ki az? Vámbéry Ármin magyar polihisztor, Kelet-kutató.

Vámbéry Ármin, a magyar orientalista hol kolduló dervisként zarándokolt, hol a szultánnal vagy Viktória királynővel társalgott. Jellemére egyiknek sem volt befolyása, a nyomor éppúgy nem tudta eltéríteni, mint a megkülönböztetett tisztelet és dicsőség.

Hogyan talált Vámbéry Ármin Keletre? 


A szegénység, mely gyermek- és ifjúkorát jellemezte hasznot is hozott, a színes útleirások olvasása és a tanulás pótolta a játékot. Később több helyen is házitanítóként dolgozott, Szlavóniában is, itt kezdett hozzá a török nyelv tanulásához, majd egy kecskeméti családnál kezddett a török és az arab nyelvvel behatóbban foglalkozni.

25 évesen már egy tucat nyelvet, nyelvjárást beszélt. Elsősorban a magyarság eredetének kutatása inspirálta, mint a nagy elődöt, Kőrösi Csoma Sándort. A keleti nyelvek elméleti tanulmányozása után Vámbéryt a magyar őstörténet kutatása indította útnak, de közben a nyelv és kultúra megismerése is fontos volt.


Ugyanakkor politikai mozgatórugók is közrejátszottak abban, hogy Közép-Ázsia felé indult. Jól emlékezett az oroszok a magyar szabadságharc végén játszott szerepére, ezért engesztelhetetlen oroszellenessége is inspirálta Kelet felé. 

 
Vámbéry Ármin, a keresztény dervis

 
1857 márciusában báró Eötvös József támogatásának köszönhetően útra kelt. Isztambulban kapcsolatba került az 1848-as magyar emigráció több tagjával, eleinte ők segítették. 4 évet töltött itt, s nemcsak nyelvtudását tökéletesítette, hanem mindent magába szívott a muszlim-török világ szokásaiból, és összeállított egy török-német szótárt.

hírességek kultúra kutatás tudomány tradíció utazás


Egy nép kultúráját akarta megismerni, ezért megtanult „viselkedni”, így nem okozott neki nehézséget, hogy jó kapcsolatot alakítson ki az oszmán politikai elit tagjaival. Hüszejn Dáim pasától – akinél szintén házitanítóskodott – kapta a Resíd effendi nevet, melynek jelentése: becsületes, igaz úton járó. Keresztény dervis lett, attól kezdve ezt a nevet használta utazásai során.  


Vámbéry kitűnő példát mutat arra, mi a különbség, ha egy humanista tudós akar megismerni egy kultúrát és egy népet vagy egy gyarmatosító rendszer. A bölcs megbecsüli a számára ismeretlen civilizációt, hiszen tanulni akar attól, s még a tőle idegen szokásokat is igyekszik tiszteletben tartani.

Ez nem jelenti azt, hogy átveszi, csupán elfogadja, mint annak a területnek viselkedésmódját. A hódító politika lekicsinylően beszél nemcsak az újonnan felfedezett kultúráról, amit nem is ismer, hanem magáról a népről is. Számára mindkettő primitív, amit meg kell változtatni, s természetesen önjelölt segítőként máris beleavatkozik – vagyis hatalmánál fogva kizsákmányol.

Vámbéry Ármin, a magyar zsidó


1867-ben megszületett a magyar zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslat, mely a magyarországi zsidóság asszimilációját segítette. Vámbéry zsidó magyar értelmiségiként a kor egyik legfontosabb magyar célját tűzte ki, az eredetkutatást.


Ortodox zsidó családban látta meg a napvilágot. Később kivált a zsidóság kötelékéből, piaristák, majd bencések tanították az apa nélkül felnőtt fiút. Magyar zsidó, aki évek múlva egyaránt idézi a Tórát, a Bibliát vagy a Koránt, s az sem meglepő, hogy pl. kelet-indiai, guzeráti nyelven is publikált. Bár a zsidó vallástól már gyerekkorában eltávolodott, soha nem tagadta meg a zsidó néphez való tartozását.

Önmagát ugyan nem zsidónak, hanem magyarnak tekintette. Egyfajta felekezetnélküliség jellemzte, bár végtisztességként egyszerű, szónoklatok és gyászdalok nélküli református temetést akart.


Herzl Tivadar, Naplóinak II. kötetében olyan embernek mutatta be, aki: „egyforma tökéletességgel beszél tizenkét nyelvet, és aki öt vallást gyakorolt, amiből kettőnek a papja is lett.” 

  
A független Vámbéry Ármin 


Kelet és Nyugat határán élt– oszmánbarát és angol szimpatizáns volt egy személyben.


Amikor Pestre visszatért nem az a hatalmas elismerés várta, ami megillette volna. Egy hónap után el is ment Londonba, ahol híres tudósként ünnepelték. Utazásai révén egy sor muszlim politikust ismert meg, ott pedig Lord Palmerston miniszterelnök is fogadta a keletkutatót. Viktória királynő Arminius Vámbéryt „csodálatosan okos ember”-ként jellemezte, ráadásul Vámbéry fiának, Rusztemnek a keresztapja a későbbi VII. Eduárd lett. 


Érdekes emberekkel ismerkedett meg. Bram Stoker például Vámbérytől hallott először a kegyetlen havasalföldi vajdáról, Vlad Tepesről, akit regényében Drakulaként formált meg. A könyv azonnal meghozta számára a hírnevet. Az azóta fogalommá vált könyvben, Van Helsing professzor barátja, Arminius a vámpírokról mesél – nos, ebben a szerepben fel is fedezhetjük Vámbéryt, a szerző így emlékezett meg a könyv ötletét adó tudósról.


Vámbéryt, sokszor egyoldalúan „a nyugati civilizációba vetett feltétlen hittel rendelkező” emberként muatják be. Pedig voltak kétségei ez ügyben is. Hazatérése sem késett sokáig.


„…kietlenül érintett, sőt egyenesen visszariasztott a tömegeknek az az örök sietsége, mohósága, versenyfutása, az a kétségbeesett tusa és küzdelem a dicsőségért és gazdagságért…”

– írta visszaemlékezésében.

Vámbéry Ármin az ázsiai utazások megszállotja
Érdekes paradoxon: egy béna lábú világutazó! Elgondolkodtató életút. Ismerve a kort, az akkori körülményeket szinte lehetetlen vállalkozásra szánta rá magát. Az igazi nagy próbatétel második közép-ázsiai útja volt. Európainak ellenséges környezetet jelentett, tele veszélyekkel.

Többnyire gyalogolt, ha sikerült, szamár- vagy teveháton ment tovább. Zarándok-karavánokhoz csatlakozott, így jutott el Teheránba, Bokharába és Szamarkandba. Megismerhette a nomád népek és a nyugati civilizációtól mentes városlakók életét. 


Erős nemzeti érzelemre utal az a graffiti, melyet az ó-perzsa fővárosban, Perszepoliszban hagyott maga után: „Vámbéry Á, 1862. Éljen a magyar!” 
Ugyanakkor tisztelte azt a közeget, melyben élt, melyet kutatott. Ez nem jelentette azt, hogy a muszlim vallás is megérintette volna, ő maga írja, hogy eszébe sem jutott áttérni. Későbbi dervis ruhája is csak a feladatához szükséges álöltözet volt. Ugyanakkor gyűjtötte a muszlim és arab kultúra könyveit, melyeket a Magyar Tudományos Akadémiának adományozott.

hírességek kultúra kutatás tudomány tradíció utazás


A különféle vallási rituációkat elvetette, de írásaiban lépten-nyomon fellelhetjük azt a rendkívüli toleranciát, mellyel minden Istent kereső meggyőződést tisztelt:

„Az európai ember még mindig alsóbbrendű lénynek tekinti a mohamedánt, a brahmint, Buddha hívét, vallását gúnyolja és feketére festi, a magáéhoz hasonlónak semmi esetre el nem ismeri…” 

A magyar eredete


A magyarság finn-ugor, illetve török eredetét bizonygató tudósok között kirobbant az „ugor-török háború”-ként elhíresült komoly nézetkülönbség, amikor Vámbéry kiadta „A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány”-át. A török-magyar nyelvrokonságot feltételező elmélete nagy vitát váltott ki, de ő haláláig úgy vélte, hogy a magyarok gyökereit Belső-Ázsiában kell keresni. 

Összefoglalás


Vámbéry Ármin, a magyar orientalista célja mások szolgálata volt, a magyarok őshazáját kutatta, s eközben megismerkedett számtalan népcsoporttal, nyelvvel, különféle szokásokkal és erkölcsrenddel. Mindez pedig lehetővé tette, hogy mélységes toleranciával fogadjon el minden jót, s utasítson el minden fanatizmust és erőszakot, jöjjön az bármilyen nemzettől vagy vallási felekezettől. 


Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

«
1234

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon