18 ápr

Dél-indiai kalandozások a Műemlékvédelmi világnap alkalmából

A Műemlékvédelmi világnap 1984 óta kerül megszervezésre. Ebből az alkalomból mutatunk be három dél-indiai műemlékvédelmi csodát. A három hely közös jellemzője, hogy Ellora, Mahabalipuram és Hampi is az UNESCO világörökség része. Mutatjuk a részleteket.

utazás világörökség történelem indiai képek

Dél-Indiai kalandozások 2019-ben>> Dél-Indiai utazás

A Műemlékvédelmi világnap vagy más néven a Világörökség napja arra ösztönöz bennünket, hogy ünnepeljük a világ népeinek kultúráját. Évszázadok, sőt évezredek fontos építészeti emlékei, szellemi kincsei és helyszínei maradtak ránk. Tudatosítsuk megőrzésük fontosságát! Saját környezetünkben talán könnyen megy, de mit tehetünk például egy más földrészen levő csodálatos műemlékért? Tanuljunk, írjunk róluk. Ami a köztudatban van, amiről beszélnek, amire emlékeznek, az nem tűnik el. Ösztönzi a helyi közösségeket, és az ott élők gondozni fogják, vagy nemzetközi segítséget kérnek a megmentésükhöz. 

A Műemlékvédelmi világnap és a Világörökség nap története

1972-ben az UNESCO elfogadta a Világörökségi Egyezményt, majd kezdeményezte a Műemlékvédelmi világnapot, melyet 1984. április 18-án tartottak meg először. A Műemlékvédelmi világnap egyben a Világörökség napja. Ilyenkor egy-egy ország vagy tájegység építészeti értékei, helyszínei kerülnek a középpontba. A Világörökség napot azért alapították, hogy megvédjék ezeket az értékes helyeket. 

Műemlékvédelmi világnap Indiában

India 35 világörökségi helyszínnek ad otthont. Az egyes tagállamok kormányai nagy erőfeszítéseket tesznek ezek megóvására, illetve a még számtalan építészeti csoda fenntartására. A helyi közösségek való kapcsolattartás is a munkájuk része. Emellett tájékoztató előadásokat, szakmai programokat szerveznek, és egyéb tevékenységeket végeznek, melybe beletartoznak a természetvédelmi irányelvek is.

Anyagi erőforrás hiányában azonban számtalan középület, ősi templom áll elhanyagolt állapotban. E tény leginkább azt bizonyítja, hogy India ősi civilizációja sokkal régebbi, mint azt gondolnánk – a fennmaradt emlékek ugyanis rendkívüli technikai és művészeti képzettségről is tanúskodnak. 

 
A legfontosabb dél-indiai műemlékek

A dél-indiai műemlékek címszó alatt annyi látványosság, oly sok bámulatra és hódolatra méltó alkotást gyűjthetünk össze, mely több művészettörténeti könyvet is kitöltene. Érdemes utána olvasni, most csak párat tudunk néhány szóban bemutatni:

Srirangam: India egyik legnagyobb Visnu szentélyébe, pontosabban Visnunak szentelt templomvárosba léphet be a látogató. 50 szentély, 21 torony, 39 pavilon és számos víztározó tartozik ide.

Tanjore: A Saraswathi Mahal Ázsia legrégebbi könyvtárainak egyike. A szép épület a királyi palota része. Ritka gyűjtemény, jóval több, mint 49 000 pálmalevélre és papírra írt kéziratot őriz. A hindi, a szanszkrit és a tamil mellett más indiai nyelvű különlegesség is található itt.

Thanjavur: Dél-India egyik legszebb és legrégebbi temploma, a Brihadeeswarar-templom gránit kőből épült több mint 1000 évvel ezelőtt. A kupolája 63,4 méter magasan van!

Madurai népszerű hindu temploma, a Meenakshi Amman a Vaigai folyó partján helyezkedik el. Tamil Nadu állam egyik legnagyobb templomkomplexuma.

A Konáraki naptemplom vagy más néven Szúrja-templom híres képe egyetlen keleti témájú művészettörténeti könyvből sem hiányzik.

 
Hampi: sziklavilág a Holdbéli tájon

Hampi Karnataka állam északi részén rejtőzik. Jó néhány rendkívül lenyűgöző ősi templom és egy letűnt civilizáció emléke található itt.

utazás világörökség történelem indiai képek

Hampi egészét különböző méretű csatornák hálózata szövi át, amelyek mindent összekötnek: templomokat, palotákat, istállókat, mezőgazdasági területeket. A városhoz és környékéhez több mint 1600 műemlék tartozik. Hatalmas sziklákkal keverednek, amelyek a táj egészét uralják.

Az egyik leglátogatottabb hely a Vittala-templom. Impozáns építészeti remekmű, és szinte páratlan kézművességéről is ismert. A XV. században épült, később a Vijayanagara-dinasztia leghíresebb uralkodója, Krishnadevaraya bővítette és erősítette meg. A templom „zenélő”oszlopainak messze földre elhatott a hírük. Belül üregesek, így a légmozgás hatására különös hangokat adnak ki. Jellemző a brit gyarmatosítókra, hogy valami trükkre gyanakodva két oszlopot kivágattak.

  
Ellora: Misztikus barlangtemplomok a domboldalban

Az ókori India sziklafalú architektúráját öt évszázadon keresztül fáradhatatlan buddhista, hindu és dzsain szerzetesek generációi hozták létre.

utazás világörökség történelem indiai képek

Az 5. és a 13. század között kolostorok, kápolnák, templomok tűntek elő a sziklafalból. A barlangok ízlésesen díszített szentélyekké váltak, részletgazdag szobrokkal. Van, ahol freskók díszítik a falakat, máshol a lótuszvirág finom faragványai. Ellora 34 barlangja és az Ajanta 29 barlangja több száz évig homályban maradt, ma már mindkét hely védett műemlék.

Az Ellora barlangok rejtélyes Kailasa-temploma évszázadokon keresztül lenyűgözte a kutatókat és a turistákat. Ez egy lélegzetelállító konstrukció, amely rámutat arra, hogy az évezredes, ősi kultúrák sokkal fejlettebbek voltak, mint amit a tudósok jóváírnak. Érthetetlen, hogy a modern technológia nélkül miként keletkezett a templom. Nem „felépült”, a vulkanikus bazalt sziklákból vájták ki. 

Ez a világ legrégebbi egyetlen sziklából faragott, többszintes templom komplexuma. A nyugati régészek megdöbbenve állapították meg, hogy az athéni Parthenón méretének kétszerese. Alapos megfigyelés után számos szakértő azt is felfedezte, hogy kezdetben a templomot fehér gipsz fedte, hogy hasonlítson a havas Kailash-hegyre, Siva himalájai lakóhelyére.

Mahabalipuram: tengerparti barlangtemplomok

Mahabalipuram a Bengáli-öböl partján fekvő üdülőváros. A Pallava-dinasztia uralkodása idején, a 3. és 7. század között fontos művészeti, építészeti és irodalmi központ volt.

utazás világörökség történelem indiai képek

Visnu híveivel összefüggésben már a középkori szanszkrit szövegek is említik Mahabalipuram műemlékeit és a javítás korai hagyományát. Szekér alakú, faragott templomok, barlang szentélyek, fantasztikus domborművek, életnagyságú elefánt-, oroszlán- és bikaszobrok, oszlopos csarnokok láthatók Mahabalipuramban. Művészeik a természetes módon előforduló diorit és gránit blokkokat használták. A gránitsziklából faragtak ki csodálatos épületeket, és történeteket jelenítettek meg.

A Brahma, Visnu és Siva dicsőségének szentelt Trimurti-barlang, a teremtés, a fenntartás és a pusztítás folyamatát képviseli. Az istenségek mellett híveik, valamint faragott oszlopok és szobrok láthatók. A Krisna barlangok a Legfelsőbbhöz kapcsolódó történeteket mutatnak be.

Mahabalipuram 400 műemléke közül a leghíresebb az „Arjuna vezeklése” című lélegzetelállító remekmű, a világ legnagyobb domborműve (30x15m). Egy természetes sziklahasadék két oldalán helyezkedik el. Falán több életnagyságú alak látható jóga pozícióban. Az egyik egy macska, aki a meditáló hőst, Arjunát utánozza. Körülötte pedig kacagnak az egerek, mert biztonságban érzik magukat. 

 
Ez a kis részlet fontos dologra hívja fel a figyelmet. A macska csak mímeli a meditációt, a mozdulat csak külsőség, lényeg nélküli. Ardzsuna, az önmegvalósított személy a jóga lelkiségét is megéli, a macska nem. Az egerek pedig még csak a fizikai szinten sem képesek követni a jó példát. Csak a macskát látják, Arjunát nem – a felszínt és nem a lényeget. Nem jut eszükbe, hogy mihelyt a macska leengedi végtagjait, abban a pillanatban az életük veszélybe kerül. Illúzióban vannak, a pillanat érzéki örömének élnek, ahogy az anyagi síkon élő ember sem képes életét tudatosabbá tenni. 

Összefoglalás: dél-indiai műemlékvédelmi csodák

India mindig is büszke lehetett templomépítészetére. A dél-indiai műemlékek különösen figyelemre méltóak, kivitelezésük az ősi kézművesség csodája. Évszázadok óta a rejtély forrását jelentik. A Vijayanagara királyság kiemelkedő művészetet hozott létre, mellesleg az akkori világ leggazdagabb birodalma is volt. A déli indiai templomépítészet sok titokzatos csodát alkotott ebben az időszakban. A Műemlékvédelmi világnap arra emlékeztet, hogy a kulturális örökség érték és lehetőség.


 

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

08 márc

A legendás indiai szerelem történetei

A legendás indiai szerelem általában olyan történetekről mesél, melyeknek ritkán lett boldog vége. Többnyire a politika vagy a háború beleszólt. Szerencsére voltak olyan csodálatos, valós események is, amelyek éppen olyan jók vagy jobbak, mint bármely kitalált mese. Álljon hát itt az indiai szerelem három kimagaslóan szép, hiteles története.

indiai nők történelem ókori India

A nyugati irodalomban talán Shakespeare Rómeó és Júliája jelenti az etalont a „nagy szerelem” témában. Az indiai történelem love story-jai sem nélkülözik a romantikus, sőt izgalmas fordulatokat, de elsősorban a hűségről és a kitartásról, a kölcsönös megbecsülésről szólnak. Népszerűek a színházban, mozifilmek készülnek róluk, vagy egyszerűen emlékeztetnek rájuk a régi freskók és miniatúrák.

1. Nala és Damajanti története az indiai szerelem egyik példaképe


Az egyik híres történet Nala király és Damajanti hercegnő házassága. Sriharsha, a 12. században élt filozófus-költő nagy epikus szanszkrit nyelvű művéből ismerjük az eseményeket, de a Mahábháratában is szerepel.

Bár szerelmi történetről mesélt a költő, a tudósok szerint a szerző jitendriya volt, vagyis olyan, aki legyőzte az érzékek befolyását. Tény, hogy Sriharsha a későbbi életét aszketikus nyugalomban töltötte a Gangesz folyó partján. 

Damajanti királyi hercegnőnek jogában állt az úgynevezett svayamvara megrendezése. Az ősi Indiában ez olyan ünnepség volt, ahol egy királyi családban született lány kiválaszthatta leendő férjét a felsorakozott magas rangú udvarlók közül.

Sok király gyűlt össze a nagy napra, a különféle birodalmak uralkodói. Nem mindig értették egymás anyanyelvét, ezért szanszkrit nyelven társalogtak egymással – tudjuk meg a feljegyzésekből.

Az előzmények miatt volt Damajanti nehéz helyzetben. Anyja a szerinte legkiválóbb férjet akarta szépséges lányának, de a meghívólevélkét szállító hattyú egy vihar miatt Nala király birodalmában maradt. Nala titokban több üzenetet váltott a lánnyal, és szerelmes lett Damajantiba. 

A hoppon maradt másik jelölt ezért felöltötte Nala király formáját. Oly mesterien, hogy a nevezetes ünnepségen mindenkit megtéveszthetett. Damajantit két Nala király kérte az ünnepségen, és neki választ kellett adnia.

Elkeseredettségében Istenhez, Harihoz fohászkodott, akit elfogadott cselekedetei irányítójaként. Azt kérte, hogy tegye lehetővé számára, a jó választást. Az isteni segítség nem is késett. Indiában mind a mai napig népszerű ez a történet, számos képzőművészt is megihletett.

  
2. A rádzsasztáni Dhola herceg és Maru hercegnő indiai szerelem-története


Az indiai szerelem történetei között az egyik legismertebb Dhola herceg és Maru hercegnő históriája.

indiai nők történelem ókori India

Egy időben nagy szárazság volt Rádzsasztánban. A maharadzsa az északi királyság egy szent helyére zarándokolt feleségével és lányával Maru hercegnővel, hogy ott imádkozzon. Nalwar királya ugyanazon okból, szintén ott volt. Őt is elkísérte felesége és fia, Dhola.

A két király barátságot kötött, és létrehozta a királyságok közti szövetséget, melyeket Dhola és Maru házasságával kívántak megpecsételni. Eleredt az eső, mindenki visszatért saját királyságába.

Az évek teltek, s a kis hercegnő nagyon várta, mikor jön érte jövendőbelije. Közben Nalwar királya meghalt, és az új király, Dhola elfelejtette korábbi szerelmét. Megházasodott, feleségül vette Malvanit, egy másik birodalom hercegnőjét. 

Maru szenvedett a szeretett Dholától való elszakadás fájdalmaitól, akinek csodálatos emlékét szívében őrizte. A számtalan üzenet, amelyet a vőlegény udvarához küldött, nem jutott célba. Az üzeneteket és a hírnököket mindig blokkolta Malvani, a féltékeny feleség.

Maru végül elérte Dholát. Valójában a távoli szerelem szomorú dalainak legszomorúbbjait énekelte a nap és az éjszaka sok-sok órájában. Megbízta hát az énekeseit, akik Nalwarba mentek, hogy adják elő úgy, ahogy ő tanította nekik.

Malvani őrei azonban elutasították őket. Letáboroztak hát a palota mögött, és éjjel, a holdfényben énekelni kezdték Maru hercegnő mélabús dalait.

Mágikus erejük végre eljutott Dhola herceghez, és ellopták álmát. A zenészeket másnap reggel behívatták a bíróságra, ahol szintén elénekelték Maru szerelmi tragédiáját: szenved távoli kedvese miatt, aki elfelejtkezett róla.

Dholának hirtelen minden eszébe jutott, emlékezett az ifjúságára, és szívében felébredt a vágy, hogy újra találkozzon első jegyesével. Malvani nem örült, hogy második feleséget is hoz a király, de Dhola elhagyta udvartartását.

Úgy tűnt, minden boldogan megoldódott, de az akadályok még nem értek véget. Umar, egy helyi nemes, aki őrülten szerelmes volt Maruba, csatlakozott egy csapat gyilkoshoz. Bosszút akart állni. Meghívta hát a királyi párt, és látszólag nagy vendégszeretettel kínálta pihenőhelyül a karavánszerájt.

Dhola élvezte a finom vacsorát, de közben néhány énekes felfedezte Umar gonosz szándékait, és figyelmeztette Marut. A királynő egy varázslatos ajándékot, egy lendületes, gyors lábú tevét kapott tőlük, hiszen mindig jó volt hozzájuk. Olyan fürge állatot, mely gyorsabban vágtatott, mint a szél. 

Sikerült is elmenekülniük, de az akadályok még mindig nem értek véget. Amikor a cél már közel volt, Marut megmarta egy kígyó. A kétségbeesett Dhola hűségesen ápolta, miközben szívből imádkozott: Sivának és Párvatinak, a házasság isteni védőinek kegyét kérte.

Mély meditációja, lemondásai és fohászai meghallgatásra találtak, így Dhola és az újra egészséges Maru végül hazatérhetett. 

 
3. Shivaji Maharaj és Saibai szerelmi története


Shivaji Bhosale a Maratha Birodalom alapítója, aki eredményesen harcolt a mogul hódítókkal szemben. Ezáltal a későbbi indiai függetlenségi mozgalom egyik példaképévé is vált. Rendkívül bátor, harcos királyként ismerjük. Ő az indiai haditengerészet atyja is.

Elsőként ismerte fel annak fontosságát, ezért stratégiai alapon megszervezte a haditengerészetet, és erődítményeket emeltetett, hogy megvédje Mahárástra tengerparti oldalát. 

indiai nők történelem ókori India


Népszerűségére jellemző, hogy „hegyi patkánynak” is nevezték, mert ismerte az egész területet, és a váratlan támadások elleni gerilla módszereket, vagy a földrajzot, mint hadászati tényezőt. A patkány itt nem megvető értelmű, csupán a mindent kifürkésző értelem jelképe.

Shivaji hatalmas hadsereget hozott létre az államhatárok védelmére. Úgy is ismerték, mint a hindu politikai és bírósági hagyományok megőrzőjét, mint igazságos királyt, valamint a marathi és a szanszkrit nyelvek megőrzőjét, ápolóját. Shivaji a nők és a női erény megbízható támogatója is volt.

Ellenezte a nőkkel szembeni erőszak, zaklatás és csalás minden formáját. Birodalmában súlyosan megbüntették azt, aki megsértette a nők jogait. Mindig hangsúlyozta és megkövetelte a nők tiszteletét, s maga is jó példával járt elöl. A csatában legyőzöttek földjén sem esett bántódása a nőknek, ami pont ellentéte volt a mogul hódítók gyakorlatának.

Vallásos neveltetése nagy hatással volt Shivajira, alaposan tanulmányozta a két nagy hindu eposzt, a Rámájanát és a Mahábháratát – ezek befolyásolták nála a hindu értékek élethosszig tartó védelmét. Egész életében mélyen érdeklődött a vallási tanítások iránt, és rendszeresen kereste a szentek társaságát.

Művészetpártoló volt, találkozott kora két kiemelkedő szent költőjével, Tukarammal és Ramdas-szal. Folytonos kölcsönhatásuk legendák tárgya. Egyes történészek szerint az Isten odaadó szeretetének, a bhakti mozgalomnak e két kimagasló költője befolyásolta Shivaji hatalomra jutását.

Shivaji India egyik legbátrabb, leghaladóbb szellemű uralkodójaként vívott ki tiszteletet. Királyi szokás szerint több felesége is volt, de mindközül Sai Bhosale, állt az első helyen, akit Saibai néven tiszteltek.

Akkor találkoztak először, amikor a hercegnő apja fogságba került, és az ifjú Shivaji apja segített neki a menekülésben. A házasságot Shivaji mélyen vallásos édesanyja szervezte. 

1640-ben, kötöttek házasságot, ami az első naptól fogva nagyszerűen alakult. Bár Shivaji továbbra is elfoglalt volt, felesége mindenben segítette őt. Az állam és a királyi család ügyeiben egyaránt, briliánsan gondoskodott mindenről.

Shivaji Maharaj és Saibai nagyon közeli kapcsolatban álltak egymással. Ám még egymás iránti szeretetüknél is nagyobb volt az alattvalók jólétéért folytatott munka. A házaspár 19 évig békés és problémamentes házas életet élt, négy gyermekük született.

Saibai nemcsak gyönyörű és jóindulatú hölgy volt, szelíd és önzetlen emberként is jellemezték. Azt írták róla, hogy bölcs nő, aki hűséges társa Shivajinak. Saibai emlékműve a Raigad erődben található.

Az erődöt 1818-ban a britek elfoglalták és kifosztották. Ez kicsit sem ártott annak, hogy Shivaji és felesége a történelem és a néphagyomány legendás hősévé váljon.

Kapcsolódó cikkek
 

 

Tovább olvasom

31 dec

Híres jövendölések Jáva szigetén

Az ember mindig szeretne bepillantani a jövőt takaró függöny mögé. Több híres, különböző korokban létrejött jövendölés is van, melyeknek állítása már beigazolódott. Ázsiában is akad figyelemre méltó.  Ramalan Jayabaya Jáva hindu királya volt, aki Nostradamus előtt 400 évvel élt. Jövendöléseit a történelem megőrizte, azok egyre népszerűbbé váltak.

Bhagavad-gítá hinduizmus történelem

Indonézia muszlim többségű ország. A világ legnépesebb szigete, Jáva is ide tartozik. A közelmúlt egyik híre, hogy Indonézia egyik legfontosabb személyisége, Jáva hercegnője áttért a hindu vallásra, és ebben bátyja is támogatta. A világ egy pillanatra Jáva felé figyelt, és felmerült egy másik név is: Jayabaya, Jáva 12. században élt hindu királya, akinek híres jóslatait ma is lelkesen figyelik.

A jávai próféciák előzményei


Ramalan Jayabaya király 1135-től 1157-ig uralkodott. Igazságosságáról és elfogulatlan törvényeiről volt ismert. A Jónai Krónikák és más írásos feljegyzések őrzik emlékét. Próféciái előrejelzések Jáva jövőjéről. Jayabaya király még mindig nagyon népszerű a jávaiak körében. Miért? Mert az emberek úgy találták, hogy legtöbb jóslata valóra vált. 

Mint korának sok más uralkodója, valamely istenségtől származtatta családját.

Ennek egyetlen oka az volt, hogy hatalma megkérdőjelezhetetlen legyen, az emberek törvényes királyként tiszteljék.

Érdekes, hogy Jayabaya apja azt állította, hogy Ardzsuna közvetlen leszármazottja. Ardzsuna a nemes Kuru dinasztia hercege, a Mahábhárata híres harcosa, akinek Krisna elmondta a Bhagavad-gítát
 
Jayabaya király nagy irodalomkedvelő volt, maga is írt néhány könyvet. Ezek a kötetek próféciák. Amikor a király megöregedett, visszavonult egy faluba, és szinte remeteként meditációval töltötte utolsó napjait. Ez is a hindu kultúra része volt. Ma a falu zarándokhely. 

Bhagavad-gítá hinduizmus történelem


  
Jövendölések Jáva egykori királyától


Jayabaya egyik leghíresebb jövendölése az volt, hogy fehér emberek érkeznek Jáva szigetére. Olyan fegyvereket fognak szállítani, amelyek távol tartják az embereket. Azt is megjósolta, hogy ezek a fehér emberek elfoglalják az országot, és hosszú ideig uralkodnak. További előrejelzéseként azt írta, hogy északról sárgás férfiak jönnek, legyőzik a fehér embereket, de nem maradnak hosszú évekig. 

Jayabaya próféciái beigazolódtak. A hollandok fegyverekkel érkeztek, meghódították Jávát, és 300 évig uralkodtak. Aztán 1942-ben a japánok legyőzték a hollandokat. A japán megszállás 1945-ig tartott, de az indonézek boldogok voltak, mert a 800 éves jövendölés igaz lett. Indonézia 1945 augusztusában szerezte meg függetlenségét ¬– három és fél évvel az első japán megszállás után.

A Jayabaya leginkább várt jóslata egy igazságos király vagy királynő megjelenése. A jövendölés szerint ez akkor fog megtörténni, amikor a hajók az égen repülnek, és a vas kocsik lovak nélkül futhatnak. Ez egyszerűen az autók és repülőgépek korát jelenti.

Összefoglalás


Jayabaya egykori jávai király jövendöléseinek többsége beigazolódott. A jávai jövendölések koncepciója ciklikus. A sötétségbe lép, hogy végül visszatérjen a fénybe és a jólétbe.

A jövendölések szerint 2018-ban „gyors árvíz”, vagyis szökőár várható, és vulkáni katasztrófát is jósolnak. Indonéz szakértők is valószínűnek tartják, hogy 2018 a földrengés éve lesz. Aki ott szeretne nyaralni, jó, ha előbb alaposan tájékozódik.


 

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

23 dec

Ádám hídja felfedezése felbolygatta a törénelemírást

A jelenlegi kutatás azt sugallja, hogy a Ram Setu vagy Ádám hídja néven elhíresült „út” India és Srí Lanka között nem természetes képződmény. Eddig is nagy vita folyt a keletkezését illetően. Az amerikai Science Channel decemberi műsora felkavarta a közvéleményt. Tudósok és geológusok állítják, hogy mesterséges, ember alkotta hídról van szó.

hinduizmus kutatás régészet történelem ókori India tradíció
A Dél-Indiában található Ádám hídja, eredeti nevén Ram Sethu fefedezése újraírja a történelmet.  A NASA felvétele

Ádám hídja a Dél-India egyik csúcsát Srí Lanka (régebbi nevén Ceylon) északnyugati részével összekötő, kb. 50 km-es láncolat. Ráma hídjaként, Ram Setu-ként is emlegetik ezt a tengerfenékből furcsán kiemelkedő földsáncot.

Az biztos, hogy egészen a 15. századig, amíg egy ciklon el nem pusztította, a híd teljesen a tengerszint feletti magasságban volt, és gyalogosan közlekedtek rajta.

 Ram Setu története


A világhírű Rámájana eposz részletesen beszámol a híd keletkezéséről. A hindu epikus műben olvashatunk Ráma hercegről, aki hadseregével építtette a hidat, hogy kiszabadítsa feleségét, Szitát.

hinduizmus kutatás régészet történelem ókori India tradíció
Rámájana részlet: Ráma avatár és serege építik a világokat összekötő Rama Sethu hidat, melynek maradványait ma a tudósok Ádám hídjként kutatnak

A királynőt Sri Lanká-n tartotta fogva Rávana, a nagyhatalmú démonkirály. Indiában és a világ hindu közösségeiben számtalan Ráma-hívő él, akik számára Ráma isteni valósága megkérdőjelezhetetlen.

Rama Setu, az ősi földsáv

Bizonyos történelmi feliratok, régi szótárak idézik Ráma hídját, és néhány régi térkép is feltünteti. Ennek alapján már korábban is sokan állították, hogy nem csupán vallási meggyőződés az alapja. Történelmi és földrajzi értelemben is egy ősi híd maradványairól van szó.

hinduizmus kutatás régészet történelem ókori India tradíció
Régészeti feltárás Dél-Indiában: Szabályos, emberi kéz alkotta kövek Ádám hídjánál

 A kutatók által az alapoknál felfedezett mészkő tömbök szabályos téglatestek vagy kocka alakúak. Ez arra utal, hogy nem a természet hozta létre, hanem mesterséges konstrukció, emberi kéz műve lehet.

Ádám hídja 

A híd történetének másik változata egy muszlim legenda, mely hasonlóan misztikus hátteret feltételez. Eszerint Ádám itt haladt át Ceylonra (Sri Lanka), ahol egy hegy tetején 1000 évig egy lábán állva bűnbánatot gyakorolt.

A hegy szent hely, zarándokok látogatják, hiszen a buddhisták, a hinduk, a muzulmánok és a keresztények egyaránt tisztelik. A hegytetőn egy hatalmas lábnyom alakú sziklamélyedés látható.

A hívek vallási meggyőződésüktől függően közelítik meg. A hinduk Visnunak tulajdonítják, hiszen Ráma Visnu egyik alászállása, megjelenése. A buddhisták szerint Buddháé, a muzulmánok Ádám talplenyomatát látják ott, a keresztények pedig Szent Tamás apostolét.

Az Ádám hídja új fordulat a világtörténelemben

Évekkel ezelőtt a NASA is közzétette a légi felvételeket, de az űrhajózási ügynökség szerint az űrhajósok által készített képek nem bizonyítják az ember által létrehozott Ram Setu meglétét.

Nemrégiben egy tudományos alapú televíziós műsor 3 egyetem (Indiana University Northwest, a Colorado Boulder Egyetem és a Southern Oregon Egyetem) tudósaira hivatkozva ismét reflektorfénybe állította Ráma hídját. Azt állítják, hogy a Ram Setu-n vagy az Ádám hídján levő kőzetek idősebbek, mint a homok, ami emberi mérnöki alkotásra utal.

A kutatók arról számoltak be, hogy az ősi hídhoz használt sziklák 7000 évesek, bár a homokpad csak 4000 éves. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a műholdkép szerkezete nem természetes, hanem az ember által épített szerkezetet mutat.

A híd létrehozása önmagában misztikus. Vannak kövek, melyek messziről kerültek ide, maga az itt létük rejtélyes. Egyes tudósok úgy vélik, hogy az ősi szöveg 5000 évvel ezelőtti időpontra utal. A történelem e pontján egy ilyen hosszú híd építése szuper emberi eredmény lenne.

Összegzés

Ram Setu, illetve Ádám hídja továbbra is a felkelti a laikusok és a kutatók figyelmét. Az Indiai Tudományos Történeti Kutatási Tanács egy újabb víz alatti tanulmányt javasolt, melynek azt kellene megállapítania, hogy a struktúra természetes vagy emberi eredetű-e. A válasz még várat magára.

A vita még korántsem dőlt el. Egyvalami azonban biztos: sokan olvashattak minderről. A Science Channel Facebook oldalán 7 millióan látták, és több mint 150 000 alkalommal osztották már meg. Ráma hívei pedig csak annyit mondanak: Dzsáj, Srí Rám! Dicsőség Rámának! 
 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

26 nov

Stein Aurél - két nemzet büszkesége

Két nemzet büszkesége: így nevezte egy híres angol orientalista Stein Aurélt, aki 155 éve, 1862. november 26-án született. Régész, történész, Ázsia-kutató. Magyarnak vallotta magát, belső-ázsiai útjaira egy kis Arany János kötetet mindig elkísérte. Az angol tudományos élet szinte saját tudósaként tisztelte, 1904-től angol állampolgár is volt: Sir Mark Aurel Stein. A német, angol és a francia nyelv mellett tucatnyi ázsiai nyelven beszélt. Indiában a Pandzsáb Egyetemen tanított, sőt ő adta ki és fordította le angolra a Rajataranginit, a kasmíri királyi krónikát.  

hírességek hinduizmus kultúra tradíció történelem utazás

Stein Aurél életpályája 

Stein Márk Aurél művelt zsidó családban született, de őt már az evangélikus hit szerint nevelték. A keresztségben a híres római filozófus császár, Marcus Aurelius nevét kapta. A piarista középiskola után a bécsi és a lipcsei egyetem hallgatója volt. Tübingenben szanszkritot és összehasonlító nyelvészetet tanult, ezután London, majd Oxford következett. A Körösi Csoma emlékeit kutató Duka Tivadar is segítette munkáját.

1888-tól az indiai Pandzsáb Egyetemen tanított, a szanszkrit nyelv és irodalom tanára volt. 

Kasmír kultúráját és földrajzát tanulmányozta, neki köszönhető a Rajatarangini, az ősi királyi krónika megjelenése. Ezután nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a kasmíri maharadzsa hatezer kötetes könyvtárának katalogizálása. A szanszkrit nyelvű kéziratokat magyarázattal látta el. Jól ismerte a szanszkritot, de a helyi közösségekben pandzsábi, kasmíri és pastu nyelven társalgott. 1910-től az Indiai Régészeti Szolgálat főfelügyelője volt.

Stein Aurél emlékezete Indiában

Indiában is nagy tiszteletnek örvend Stein Aurél. Emlékoszlop díszíti egyik táborhelyét. Nemrégiben új emlékkő került a régebbi, sérült helyére, melyet annak idején közvetlenül Stein halála után állítottak fel. Háromszög alakú, a felirat angol, urdu és szanszkrit nyelven íródott. Köszönetet mond a Rajatarangini krónika megjelenéséért is. 

hírességek hinduizmus kultúra tradíció történelem utazás
Stein Aurél emléktábla Indiában


 
Az emlékmű felállítása a Stein életére és munkásságára emlékező ünnepségek kezdetét jelezte. A Kasmír Egyetemen 2017. szeptember 20-21-én nagyszabású konferenciát tartottak.

Stein Aurél – Selyemút

Stein a Kínát Európával összekötő híres Selyemút területére több expedíciót vezetett. Az Indiából Kínába című könyvében beszámolt arról, hogy egészen Dunhuangig jutott el, melyet az utazók a Selyemút egyik legjelentősebb megállóhelyeként tartottak számon. A nyugati tudomány Stein Aurélnak köszönheti, hogy megismerhette az Ezer Buddha barlangtemplom kincseit, a több ezer tekercset és kéziratot. A leletek egy része Londonba került, a többit Delhiben a Nemzeti Múzeum őrzi.

Stein Aurél volt az első nyugati utazó, aki a Lop-Nor tó vidékén megpillanthatta azt a kétezer éves határőrző falat, melyet a hunok támadásai ellen építettek. A magyar őstörténet fontos kérdéseivel, a fehér hunok és rokon törzseik indiai szereplésével is foglalkozott, erről írta az akadémiai székfoglalóját.

Stein Aurél: Homokba temetett városok

Stein első belső-ázsiai útjáról a Homokba temetett városok című munkájában írt, mely 1908-ban jelent meg a Magyar Földrajzi Társaság gondozásában. A könyv régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba. 

hírességek hinduizmus kultúra tradíció történelem utazás

Stein Aurél művei

Stein számos könyvet, tanulmányt jelentetett meg. Angol nyelven publikált, műveit Halász Gyula, a kortárs és barát ültette át magyar nyelvre. Stein igazán kiérdemelte a polihisztor jelzőt, a művészettörténet, a régészet, az orientalisztika, a nyelvészet, valamint a térképészet terén is kiemelkedő munkát végzett. Magyarul 10 könyve és számos tanulmánya jelent meg.

 
Összefoglalás 

Dr. Stein Aurél a 20. század egyik legfontosabb régésze, a magyar keletkutató utazók egyik nagysága volt. Több helyen is kifejtette India kultúrája iránti nagyrabecsülését. Számos tudományos akadémia tagjaként szerepelt, több egyetem díszdoktorává választotta. Kutatásait az angol kormány nagylelkű támogatása segítette. Az angol király – aki egyben az India császára címet is birtokolta – 1912-ben az Indiai Birodalom Lovagrendjének parancsnoki keresztjével tüntette ki Stein Aurélt. Vámbéry Árminhoz hasonlóan őt is a brit tudományos élet kimagasló személyiségei között tartják számon mind a mai napig. 
 

Kapcsolódó írások

 

Tovább olvasom

«
12345

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon