20 jan

Az ember tragédiája: röviden a lélekvándorlásról

Madách Imre remekműve, Az ember tragédiája a lélekvándorlásról is szól. Az ember törekvései, sikerei és kudarcai a történelem színpadán. A költő-filozófus csodálatos alkotásában a művészi ihlet és a bölcselet hatásosan fonódik össze. Ádám bukásai a sikert vetítik előre, mert egyre tudatosabb lesz, nem pedig a pillanat foglya. Így megváltozik a cél, és az ideiglenesből az örökkévalóság felé lép.

filozófia kultúra könyv reinkarnáció

Madách rendkívül tájékozott volt kora világirodalmában. Életrajzírói feljegyezték, hogy 1841 májusában, amikor betegsége ágyhoz kötötte, csak néhány könyvet olvasott. A Biblia történeteit hasonlította össze az ősi India irodalmi és filozófiai alkotásaival. Kétségtelen, hogy találkozott a lélekvándorlás tanával. Biztos, hogy megihlette a hindu filozófia egyszerű magyarázata: addig kell új testben, új lehetőségek között megszületni, amíg az egyén el nem éri a tökéletességet. 

Az ember tragédiája röviden


195 éve, jan. 21-én született Madách Imre. Világirodalmi rangú remekműve, Az ember tragédiája a valódi önmagát kereső emberről szól. Jó és rossz, szellemi és anyagi kincs, lélek és test kettőssége a mű gerince. 

A Tragédia gazdag gondolatisága két mondatban így foglalható össze: Az Ember magában hordja lelki örökségét, ezért egy eszményi életre vágyik. Végighaladva az emberiség történelmén újabb és újabb célokat tűz ki. 

Madách: Az ember tragédiája spirituális tanítása


Ádám 2. színben felhangzó kezdő szavai jól kifejezik az Ember zavartságának okát: „Én vagyok a föld istene” – mondja a büszke, porszemnyi emberke. Át is élheti a tiszavirág életű földi hatalmat és dicsőséget. Ehhez társul a másik hajtóerő: „Ez az enyém” – Ádám 3. színben elhangzó első mondata. Máris megvan a két legfőbb mozgatórugó: a hamis énkép és a birtoklási vágy. Csodálatos a Tragédia felépítése. Rögtön ezután, az egyiptomi színben Ádám a hatalom tetőfokán már így sóhajt fel: „Űrt érzek, mondhatatlan űrt.”

A konstantinápolyi színben Ádám még kesereg eszméi bukása felett, de Keplerként már a kiábrándult ember egykedvűségével szemléli a kort, melyben él. Fejlődésének egy újabb és rendkívül fontos állomása Párizs. Danton szerepében felismeri: minden emberben ott van az „isteni szikra”, akár győz, akár elbukik. Miért is kellene oly nagy fontosságot tulajdonítani valaminek, ami csak egy nagy színjáték különféle felvonásaiban nyilvánul meg. Melyben az „isteni szikra” hol vesztest, hol győztest játszik, s mindegyikben lehet igaza, miként tévedhet is. Ádám felismeri, hogy a különféle jelmezek alatt a lélek az egyedüli állandó:


„Vak, aki Isten szikráját nem érti,
Ha vérrel és sárral volt is befedve.”

Ezt követő vándorlásai csupán az anyagi világból való kiábrándulását fokozzák. Látja, miként tör előre a modern kor, lassan megsemmisítve mindazt, amiért korábban még lelkesedni tudott. Az elgépiesedett, érzelem nélküli világban nincs helye az egyéniségnek, a tömegtermelés világában a művészi alaposságnak. A haza, a család fogalma megszűnt. A természet pusztítása falanszterbe kényszerítette az embert. 

Ádám ebből a gépi világból egyéniség megsemmisítése révén akar kitörni. Ez a modern ember zsákutcája, aki nem találja élete értelmét, és a nihilt választaná. Mivel a lélek örök, az ember küldetése nem érhet véget a „semmiben” való felolvadással. Ádám a létezés miértjét keresi. Visszajut a Földre, de az eszkimó jelenet embereinél a lelket teljesen befedte az anyag. Ez is teljesen megegyezik a hindu filozófia ciklikus korszakaival, mely a vaskor végét hasonlóan mutatja be.

 
Amikor látszólag minden elveszett, Ádám hirtelen választ kap arra, amit mindaddig hiába kutatott. Megérti: neki magának kell teljes erejével küzdenie, önmagán belül, önmagát formálva. Az emberiségért tett szolgálat itt kezdődik – a külső körülmények csak díszletek. A tökéletesség elérését a mindig új és új esély biztosítja. Így érthető meg a lélekvándorolás, mely nem büntetés, hanem a lehetőségek sorozata. 

filozófia kultúra könyv reinkarnáció

Amikor Ádám fölteszi a kérdést: „E szűk határú lét-e mindenem?”, akkor az eljövendő nemzedékek érdekében is beszél. Az emberi faj átélt történelme csak arról győzte meg, hogy kell lennie valami anyagi kötelékektől mentes, és ezért örök célnak is, amit nem korlátoz a múló idő vagy a korízlés. 

Éva a női energia anyagi és transzcendens vetülete


Éva a maga különös módján küzd Ádám mellett. Hol elérhetetlen eszmény, hol csak nemiségével csábító lény, üres fejű egoista vagy inspiráló társ, menedéket, vigaszt adó hitves. Kettejük kapcsolata a magánélet szerepeit, a társ, barát, feleség, szerető és anya viszonyt mutatja be. 

A nő kihasználása, a női test tárgyiasítása, szex tárggyá degradálása a XX. században gyorsult fel. Megfigyelhetjük, Madách milyen tökéletesen méri fel a női lét anyagi és lelki karakterét. A Tragédia is két pólus között ábrázolja Évát: 

4. szín, Ádám:


„Óh, nő, mi szűk, mi gyarló látköröd.
S a büszke férfit épp ez vonzza hozzád.

Te csak virág légy, drága csecsebecs,
Haszontalan, de szép, s ez érdeme.”

11. szín. Éva:
„Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál!
Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt:
A por hull csak belé, e föld szülötte,
Én glóriával átallépem azt.”

 
Lucifer az illúzió szerepében


Ha az ember figyelmesen olvassa Az ember tragédiáját, Lucifert okosnak, cinikusnak látja. Feladata, hogy ideiglenes anyagi értékekkel elterelje Ádám figyelmét. Így Ádám nem veszi észre, hogy nem szabad, nem ő irányítja sorsát. Vágyik valamire, de amikor megkapja, azonosulnia kell annak a szerepnek minden nehézségével.


„Előre csak önhitten utadon,
Hidd, hogy te mégy, ha a sors árja von.”
(Lucifer, 3. szín)

Lucifer tisztában van a dolgok ideiglenes voltával, és a földi érzéki élet sem vonzza, mert tudja:


„Csak ember műve csillog és zörög,
melynek határa egy arasznyi lét.”

A gőg és hatalomvágy azonban megakadályozza abban, hogy tiszta lélekként éljen. Ő is az isteni rend kis részecskéje csupán, sajátos szerepe, hogy bűvkörébe vonja az embert. Lucifer a nagyhatalmú látszat. Abban a pillanatban, mihelyt a sok csalódás végre valódi kérdésekre készteti Ádámot, elveszik a varázslat. Lucifer, az illúzió valójában gondolkodni tanítja az embert. Így Ádám a saját példáján okulva tudja kijavítani téves világképét.

A Tragédia fő gondolatisága más művekben


Az ember tragédiája már 14 nyelven megjelent, a világ több színházában is repertoárdarab. Messze kimagaslik a hasonló témájú művek közül. A romantika korának több irodalmi alkotása is az isteni rend és a tagadás alapötletére épült. 

Byron Káinja az anyagi lét kötöttségeivel viaskodik, tudásszomját kihasználva akarja őt a Sátán a Teremtő ellen fordítani. A francia Lessing hőse Cédar, a bukott angyal. Anyagi vágya, a földi szerelem miatt hagyja el az eget, majd a földi lét minden szenvedését megtapasztalva máglyára lép, hogy visszatérhessen az égbe. De még kilencszer meg kell születnie, s megtisztulnia, hogy Isten elé léphessen. Goethe Faustja a tökéletes boldogság pillanatát keresi, azt a percet, mely tisztán megmarad, s nem követi csömör. 

Arany János és Jelenits István véleménye 


Madách kérésére nem kisebb géniusz csiszolgatta a szöveget, mint Arany János. 1861. november 5-i levelében ezt írta Madách Imrének:

„A mű alapeszmében, kompozícióban, mindenben, ami lényeges, eredeti, merész, költői.”

„Bizonyos szempontból Az ember tragédiája elébe ment a korának. Nem egy új nyelvet vagy írásmódot felfedezve, hanem úgy, hogy becsülettel igyekezett feltárni az emberi lélek bolyongását.” – Jelenits István

Zárószó

Schiller szerint a „világtörténelem a világítélet”, vagyis az ember minden cselekedete vonzza a következményeket. Különféle díszletek között, különféle szerepekben kénytelen megjelenni, amíg fel nem ismeri, hogy ő egyedi kincs, lelki lény. Az ember tragédiája ezért nem tragikus – inkább felemelő távlatokat ad. A döntés joga mindig is sajátunk, az egyénen múlik, akar-e élni vele vagy sem. 

„Az egyén szabad
Érvényre hozni mind, mi benne van.
Csak egy parancs kötvén le: szeretet.” (15. szín)

E küzdés mellett csak egyetlen biztos pont van, a madáchi zárószó. Bízva bízni, hogy önmagunkkal vívott harcunkban nem vagyunk magunkra hagyva. Madách remekműve ezt olyan tökéletesen bemutatja, hogy szinte minden sora szállóige lehetne.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

14 dec

Kumbh mela, a világ legnagyobb fesztiválja

A Kumbh mela a zarándokok legnagyobb vallási gyülekezete. Az UNESCO – az ENSZ kulturális örökségének megőrzéséért felelős kormányközi bizottsága – a Kumbh melát felvette „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív jegyzéké”-be.

hinduizmus kultúra pudzsa tradíció világörökség ünnepek

Az UNESCO a tizenkettedik, december 4-9. közötti ülésszakán döntött így. Ez az elismerés Indiában hatalmas örömöt és büszkeséget váltott ki – jelentette be Narendra Modi miniszterelnök.

Mi a Kumbh mela?


A zarándoklatnak nem csupán a szent folyóban való megmártózás a célja. A különféle vallási csoportok tanítói mellett jógik és aszkéták százezreivel találkozhat az ide látogató. Hallgathatja tanításukat. Mindenfelé sátrakat állítanak fel, ami templomként és iskolaként is működik. Vallásos énekeket énekelnek, mantrákat zengnek, és előadásokat tartanak.

A Kumbha mela helyszíne

A Kumbha mela helyszíne valamely szent folyó partja. A Kumbh melát háromévente tartják, és négy különböző hely között váltanak át: Haridvár (a Gangesz folyónál), Prajág, azaz Allahabad (a három folyó, a Jamuna, a Gangesz és Szaraszvati találkozásánál), Uddzsain (a Kshipra folyó mellett Közép-Indiában) és Násik (a Godavári folyó partja).

hinduizmus kultúra pudzsa tradíció világörökség ünnepek

Ez utóbbi a Gangesz után az ország második leghosszabb folyója. A Maha Kumbh melára, vagyis a nagy találkozóra 12 évenként kerül sor.

  
Kumbh mela története


A kumbh szó szerint nektárt jelent. A mela találkozót. A fesztivál szerény becslések szerint is több mint 2000 éves!

Első írásos bizonyítéka megtalálható a Xuanzang (vagy Hjuen-Tsang) kínai utazó beszámolójában. A 7. században, Harshavardhana király uralkodása alatt indult Indiába.

1895-ben maga Mark Twain is ellátogatott az akkori Kumbh melára. Így emlékezett vissza rá:


„Csodálatos a hit ereje, ahogy idősek és gyengék, törékenyek és fiatalok mérhetetlen tömegei habozás és panasz nélkül nekivágnak ennek a hihetetlen és viszontagságos útnak. Szeretetből vagy félelemből? Nem tudom. Mindegy, hogy mi az indíték, a tett, ami születik belőle, minden képzeletet felülmúl, és lenyűgözi a hideg fehérembert, amilyenek mi vagyunk.”

A legutóbbi nagy találkozó, a Maha Kumbh mela 

A 2013-as nagy zarándok találkozón több mint 100 millió ember fordult meg az 55 napos fesztiválon.  Naponta több millióan vettek rituális fürdőt a három szent folyó torkolatánál. Imádkozással, meditációval vagy éppen tanítással tették hasznossá napjaikat. 

hinduizmus kultúra pudzsa tradíció világörökség ünnepek

A tisztviselők 14 ideiglenes kórházat állítottak fel. Több száz orvos állt a látogatók szolgálatára, és 50 000 rendőrtisztviselő biztosította a rend fenntartását. Több mint 40 000 WC-t állítottak fel. Hatalmas logisztikai erőfeszítés volt, mivel sok embert kellett elhelyezni. A mela körülbelül 650.000 munkahelyet teremtett. 

Számtalan publikáció jelent meg minderről. A Harvard Egyetem tanárai és diákjai által kiadott könyv szerint ezt a szervezettséget érdemes tanulmányozni. Jobban működött, mint a következő évben a botrányoktól hangos labdarugó-világbajnokság.

Összefoglalás

„Kumbha mela” szanszkritul, „kumbh mela” hindiül. Az UNESCO világörökségként való bejegyzését szakértői testület javasolta, amely részletesen megvizsgálja a tagállamok által benyújtott jelöléseket. 

Továbbá azt is kihangsúlyozták, hogy a Kumbh melával kapcsolatos ismereteket, a szertartásokat és a lelki tudományt a Guru-Sishya parampara (pedagógus-diák kapcsolat) útján közvetítik. Az ott megjelenő lelki tanítómesterek és a szentek átadják tudásukat tanítványaiknak. Ez a tanítás folyamata a hagyományos rítusokkal és énekekkel kapcsolatban is. Ezek a közösségek továbbra is gyakorolják és átadják örökségük értékeit.
 

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

02 dec

Indiai festmények a falakon

Az indiai falfestményeket az indiai festészeti hagyomány legkorábbi bizonyítékainak tekintik. E téma méltán kapná az ókortól napjainkig címet, hiszen a festmények India utcáin is folyamatosan megjelennek. A falvakban a nemes hagyományok továbböröklődtek. Manapság ez kiegészül a nagyvárosok modern képeivel. Sőt, ma már fesztiválokat is rendeznek az utcai festészet, a „street art” jegyében. 

indiai képek kultúra művészet tradíció

A műemlékek és sziklatemplomok falain található festményeket az ősi indiai civilizáció egyik szimbólumaként fedezték fel. A barlangok falain látható csodás alkotások legkorábbi bizonyítéka az Ajanta és Ellora barlangjaiban festett gyönyörű freskók. Az UNESCO kulturális világörökségének részei.

Ma a falakon látható indiai festmények megkülönböztető jellemzője, hogy az adott tér építészeti elemei harmonikusan illeszkednek a képbe. Készítésükhöz természetes anyagokat használnak, a leggyakoribb a natúr és színezett agyag, a terrakotta és a kréta, ezek a falusi házak díszítőelemeinek is az alapanyagai.

 
Indiai festmények a házak falán


India kulturális és építészeti öröksége a paloták és templomok külső és belső falainak gazdag díszítésében is megmutatkozik. A falak külső részén látható festmények színük, formatervezésük révén sokszor megváltoztatják az épület térbeli arányait, pontosabban azt, ahogy érzékeljük azokat. Háromdimenziós hatásuk van, mivel módosítják és megosztják az adott teret. 

indiai képek kultúra művészet tradíció

Az iszapos vakolatot két rétegben alkalmazták. Az első durva, a kőzetek pórusainak kitöltésére alkalmas, a másik finomabb bevonat. A festés szakaszosan zajlott. A vonalat piros okkerrel húzták ki, a kontúrt barna, mélyvörös vagy fekete szín adta. A festékekhez szükséges pigmentek a helyi vulkáni kőzetekből származtak. Az arckifejezéseket fényes foltok emelték ki. A mélység illúzióját különböző módszerekkel érték el.


Utcai művészeti fesztivál


A 2014-es bevezetése óta a „St + art” fesztivál számos helyi és nemzetközi művészt felkért már arra, hogy segítse a képzőművészet e különleges ágát Delhi és Mumbai kanyargós utcáin. A közelmúltban például meghívták Hendrik Beikirch német művészt, aki Mahátma Gandhi képét festette meg Delhiben a Rendőr-főkapitányság épületére. A ma már híres alkotás a 10 emeletes irodaház oldalsó falát szinte teljesen kitölti.

indiai képek kultúra művészet tradíció

Miután sikeresen futott Delhiben, Hyderabadban és Bengaluru-ban, az utcafesztivál visszatért Mumbai-ba. A „St + art India” alapítvány a Városi Művészeti Fesztivál részeként ez év november végétől december végéig hatalmas megmozdulást szervez. A város legforgalmasabb kikötőjének egy nem hagyományos térségében helyszíni specifikus installációkat, falfestményeket mutatnak be, vetítéseket, megbeszéléseket rendeznek. A Sassoon Dock 142 éves helyisége nyilvános művészeti kiállítássá alakul, ahol harminc indiai és nemzetközi művész jelenik meg. 

A város gyors ütemben fejlődik. Ennek a projektnek a célja egy olyan terület felszabadítása, amely készen áll a felfedezésre. A Sassoon Dock Art Project egy sajátos ökoszisztéma, amely a legmodernebb globális városi művészet és a legmélyebb helyi hagyományok közötti átfogó párbeszéd. A résztvevők látják, hogy az utcai művészetet használhatják szépítésre és az emberek bátorítására, hogy tisztán tartsák környezetüket – nyilatkozta Arjun Bahl, társalapító és fesztiváligazgató.

indiai képek kultúra művészet tradíció
 Gyógyító kéztartás a ház falán. Az elhagyatott helyből palota lesz.

Összegzés


Az indiai festészet, mint művészeti forma már nagyon korai időszaktól kezdve virágzott Indiában. Ezt bizonyítják az irodalmi források és a felfedezett képek is. Ezek sok esetben hatalmas művek, amelyeket szilárd épületek falain láthatunk. A festészeti alkotások másik csoportja éppen ellenkező nagyságrendű, ugyanakkor világhírűek: ezek a miniatúrák.

Indiában gazdag hagyománya van a falra festett műalkotásoknak. Többnyire a 9. és a 12. századra nyúlik vissza, de ma reneszánszát éli: újraindult ez a tradicionális művészet. A falvakban a népművészet révén maradt fenn. Ma már a nagyvárosokban is találunk érdekes képeket a házak falán, melyek sokszor frappáns üzenetnek is beillenek. A street art, az utca művészete ma már különleges fesztiválokon is bemutatkozik.


Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

26 nov

Stein Aurél - két nemzet büszkesége

Két nemzet büszkesége: így nevezte egy híres angol orientalista Stein Aurélt, aki 155 éve, 1862. november 26-án született. Régész, történész, Ázsia-kutató. Magyarnak vallotta magát, belső-ázsiai útjaira egy kis Arany János kötetet mindig elkísérte. Az angol tudományos élet szinte saját tudósaként tisztelte, 1904-től angol állampolgár is volt: Sir Mark Aurel Stein. A német, angol és a francia nyelv mellett tucatnyi ázsiai nyelven beszélt. Indiában a Pandzsáb Egyetemen tanított, sőt ő adta ki és fordította le angolra a Rajataranginit, a kasmíri királyi krónikát.  

hírességek hinduizmus kultúra tradíció történelem utazás

Stein Aurél életpályája 

Stein Márk Aurél művelt zsidó családban született, de őt már az evangélikus hit szerint nevelték. A keresztségben a híres római filozófus császár, Marcus Aurelius nevét kapta. A piarista középiskola után a bécsi és a lipcsei egyetem hallgatója volt. Tübingenben szanszkritot és összehasonlító nyelvészetet tanult, ezután London, majd Oxford következett. A Körösi Csoma emlékeit kutató Duka Tivadar is segítette munkáját.

1888-tól az indiai Pandzsáb Egyetemen tanított, a szanszkrit nyelv és irodalom tanára volt. 

Kasmír kultúráját és földrajzát tanulmányozta, neki köszönhető a Rajatarangini, az ősi királyi krónika megjelenése. Ezután nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a kasmíri maharadzsa hatezer kötetes könyvtárának katalogizálása. A szanszkrit nyelvű kéziratokat magyarázattal látta el. Jól ismerte a szanszkritot, de a helyi közösségekben pandzsábi, kasmíri és pastu nyelven társalgott. 1910-től az Indiai Régészeti Szolgálat főfelügyelője volt.

Stein Aurél emlékezete Indiában

Indiában is nagy tiszteletnek örvend Stein Aurél. Emlékoszlop díszíti egyik táborhelyét. Nemrégiben új emlékkő került a régebbi, sérült helyére, melyet annak idején közvetlenül Stein halála után állítottak fel. Háromszög alakú, a felirat angol, urdu és szanszkrit nyelven íródott. Köszönetet mond a Rajatarangini krónika megjelenéséért is. 

hírességek hinduizmus kultúra tradíció történelem utazás
Stein Aurél emléktábla Indiában


 
Az emlékmű felállítása a Stein életére és munkásságára emlékező ünnepségek kezdetét jelezte. A Kasmír Egyetemen 2017. szeptember 20-21-én nagyszabású konferenciát tartottak.

Stein Aurél – Selyemút

Stein a Kínát Európával összekötő híres Selyemút területére több expedíciót vezetett. Az Indiából Kínába című könyvében beszámolt arról, hogy egészen Dunhuangig jutott el, melyet az utazók a Selyemút egyik legjelentősebb megállóhelyeként tartottak számon. A nyugati tudomány Stein Aurélnak köszönheti, hogy megismerhette az Ezer Buddha barlangtemplom kincseit, a több ezer tekercset és kéziratot. A leletek egy része Londonba került, a többit Delhiben a Nemzeti Múzeum őrzi.

Stein Aurél volt az első nyugati utazó, aki a Lop-Nor tó vidékén megpillanthatta azt a kétezer éves határőrző falat, melyet a hunok támadásai ellen építettek. A magyar őstörténet fontos kérdéseivel, a fehér hunok és rokon törzseik indiai szereplésével is foglalkozott, erről írta az akadémiai székfoglalóját.

Stein Aurél: Homokba temetett városok

Stein első belső-ázsiai útjáról a Homokba temetett városok című munkájában írt, mely 1908-ban jelent meg a Magyar Földrajzi Társaság gondozásában. A könyv régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba. 

hírességek hinduizmus kultúra tradíció történelem utazás

Stein Aurél művei

Stein számos könyvet, tanulmányt jelentetett meg. Angol nyelven publikált, műveit Halász Gyula, a kortárs és barát ültette át magyar nyelvre. Stein igazán kiérdemelte a polihisztor jelzőt, a művészettörténet, a régészet, az orientalisztika, a nyelvészet, valamint a térképészet terén is kiemelkedő munkát végzett. Magyarul 10 könyve és számos tanulmánya jelent meg.

 
Összefoglalás 

Dr. Stein Aurél a 20. század egyik legfontosabb régésze, a magyar keletkutató utazók egyik nagysága volt. Több helyen is kifejtette India kultúrája iránti nagyrabecsülését. Számos tudományos akadémia tagjaként szerepelt, több egyetem díszdoktorává választotta. Kutatásait az angol kormány nagylelkű támogatása segítette. Az angol király – aki egyben az India császára címet is birtokolta – 1912-ben az Indiai Birodalom Lovagrendjének parancsnoki keresztjével tüntette ki Stein Aurélt. Vámbéry Árminhoz hasonlóan őt is a brit tudományos élet kimagasló személyiségei között tartják számon mind a mai napig. 
 

Kapcsolódó írások

 

Tovább olvasom

05 szept

Onam, Kerala 10 napos fesztiválja

Kerala leglátványosabb fesztiválja kétségtelenül az Onam, átírva Ónám ünnep, mely ebben az évben ezen a héten zajlik. A dal, a tánc, a jókedv és a mesteri virágkompozíciók mellett a kígyó alakú csónakok versenye fémjelzi ezeket a napokat. Valamint az a csodálatos történet, mely az óind történelem egyik híres királyáról szól.

hinduizmus kultúra tradíció történelem ünnepek

Kerala, a kókuszok földje


Kerala nevét a két világhírű hindu eposz, a Rámájana és a Mahábháratha is említi. A dél-indiai Kerala államot a pálmafák véget nem érő sora is jellemzi. Maga a Kera szó jelentése is erre utal: a kókuszdió földje. Itt minden évben nagy lelkesedéssel ünneplik meg a történelmi múltat. Az élénk és színes Onam fesztivál Kerala világhírű nevezetessége. 

Ezt az ünnepség sorozatot augusztus végén vagy szeptember elején rendezik meg. A vallás nevében szinte mindenhol megosztottság tapasztalható, kaszt vagy hitvallás, felekezeti különbségek választják szét az embereket. Az Onam fesztivál üzenete a Vasudhaiva Kutumbakam – az „egyetemes testvériség”. Bár Kerala India legtöbb fajta vallású állama, a különbségektől függetlenül az egész állam ünnepel.

Az ünnep a belülről fakadó rajongás, hála és odaadás kifejezésének eszköze.

 
Az Onam fesztivál híres programjai


A tíznapos Onam ünnepség ideje alatt a hagyományokat követő sajátos rituálék zajlanak. Az északi Pongalhoz hasonlóan ez egyben szüreti fesztivál. A házakat alaposan kitakarítják és feldíszítik. Ennek külön művészete van, mely leírhatatlanul színes és változatos, különböző színű festék, rizspor és virágok tucatjai adják az alapanyagot. 

hinduizmus kultúra tradíció történelem ünnepek
Onam indiai ünnep Kerala államban - csónakfesztivál

Sok helyen a fesztivál fő attrakciója a csónakok versenye. A hajókat zászlókkal és selyem napernyőkkel díszítik fel. Ezek az úgynevezett kígyó csónakok. Körülbelül 100 evezős alkotja a sort a hatalmas, kecses kígyó hajókban, melyek fürgén siklanak a vízen. Ünneplő ruhába öltözött férfiak és nők figyelik mozgásukat.

A felvonulásokon feldíszített elefántok, a tereken népművészeti bemutatók láthatók. Szünet nélkül hallható a zene, és lankadatlanul táncolnak. A híres Kathakali tánc több helyen is látható. Ajándékok cserélnek gazdát a rokonok és barátok között. Az ünnepségsorozat végén tűzijátékot rendeznek.

Mindez látványos eseménysor, amely sokszor agyon reklámozott idegenforgalmi rendezvény. Mégis megtartotta a hinduizmus spiritulitását. Az emberek Visnu királyi hívére emlékeznek ilyenkor, és fohászkodnak a közbenjárásáért. Manapság már ritkább látvány, de a falvakban még fellelhető az a régi szokás is, miszerint valaki megszemélyesíti Mahabalit. Ez a személy a híres király képviselőjeként felkeres jó néhány házat, és Mahabali nevében áldásban részesíti lakóit. 

 
Kerala királya az Onam fesztiválon


Az Onam vidám napjai összekapcsolódnak a legendás király, Mahabali emlékével. Mahabali maharádzs rendkívüli személy volt, akit alattvalói tiszteltek és szerettek. Királyságában mindenki boldogan élt, nem volt kaszt vagy osztály alapú megkülönböztetés. A gazdagokat és a szegényeket egyformán kezelték. Nem volt sem bűnözés, sem korrupció. Az emberek nem zártak be ajtóikat, mert ebben a birodalomban nem voltak tolvajok. Mahabali király uralmában nem volt szegénység, bánat vagy betegség.

hinduizmus kultúra tradíció történelem ünnepek

Mahabali egy különleges dinasztiához tartozott, ahol démonikus és szentéletű uralkodók váltották egymást. Mahabali Visnu lelkes imádója volt. Jelleme, bátorsága, bölcsessége és erkölcsi tartása révén elnyerte a Mahabali, a királyok királya címet. Messze földön híres volt nagylelkűségéről, adományairól és jótékonyságáról. Ha valaki segítségért fordult hozzá, mindig teljesítette kérését. Ezt még akkor is megtette, amikor saját élete látszólag veszélybe került. Visnunak ajánlotta teljes önmagát. Az Onam ünnepen erre is emlékeznek, sőt a hagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a dicső király meglátogatja népét.

Politikai allegória

Az Onam egyben politikai allegória is. Eszköz, mely emlékeztet az ideális királyra és a jóléti államra. Mahabali, más néven Maveli uralkodása Kerala aranykorának számít. Dél-Indiában ezekben a napokban nagyon sok helyen felhangzik a jól ismert dal: Maveli nadu vaneedum kalam – Amikor a Mavelik uralták a földet. 

Ezen a rövid videón hallható a gyönyörű dal, melyben többek között arról énekel a kislány, hogy Indiában, az aranykorban az emberek a Védák szerint éltek. Követték a vallásos elveket, mindenki egyenlő és boldog volt.

Nem volt sem szorongás, sem betegség, a gyerekhalandóság ismeretlen volt, sehol nem tűnt fel gonosz ember a láthatáron. Nem volt sem lopás, sem csalás, hamis szavak vagy ígéretek, senki sem csalta vagy sértette meg a szomszédját. 
 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

«
12345

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon