14 márc

Vegetáriánus hajóskapitány a Föld körül

Conrad Colman, a Vendée Globe vitorlásverseny egyik résztvevője Odüsszeuszhoz hasonlóan több nehézséggel is szembenézett tengeri útja során. Februárban szerte a világon sokan figyeltek az új-zélandi hajó kapitányára. Nemcsak azért, mert kevesebb, mint 800 mérföldre a cél előtt elvesztette árbócát, hanem mert ő volt az egyetlen, aki végig zöld energiát használt. Sőt azért is a figyelem középpontjába került, mert bár élelmiszerkészlete szinte teljesen elfogyott, szigorúan vegetáriánus, aki nem halászott.

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás

Fa Nándor hajója, a Spirit of Hungary

Tíz nemzet képviseletében indultak el a hajók tavaly októberben, a Vendée Globe egyszemélyes földkerülő vitorlásversenyen. Ezt 1989 óta rendezik meg, és óriási emberi teljesítménynek tartják. Ez a körülbelül 3 hónapra tervezett utazás az egyik legrangosabb nemzetközi mérkőzés.

Megállók nélkül kell megkerülni a Földet, érthető hát, hogy világszerte óriási érdeklődés övezi. Magyarországot a már világhírnevet kiérdemelt Fa Nándor képviselte, aki Spirit of Hungary nevű hajójával a 29 induló közül nyolcadikként ért célba. Nem ez volt az első útja, de befejezte a versenyzést, bejelentette visszavonulását.

Korábban Conrad Colman egy másik világversenyen, a Barcelona World Race-en a társa volt, baráti szálak fűzik őket össze.

Természetes energia 

Colman modern számítógépes technikával felszerelt versenyhajója 9 tonna (7 autó), felülete 480 nm (5 teniszpálya), árbóca 28 méter (mint egy 9 emeletes épület). A fiatal hajós célja az volt, hogy fosszilis tüzelőanyag kibocsátása nélkül tegye meg a kijelölt távot. Miért lenne szükség motorra egy vitorlásversenyen? A mai versenyjachtoknak sok erő kell, nem csak a robotpilótához.

Ez utóbbi is elengedhetetlen, ha valaki egyedül hajózik. Elektromos áram kell a kommunikációhoz, a meteorológiai adatok letöltéséhez szükséges eszközökhöz. A kapcsolattartás miatt is nélkülözhetetlen, hogy megszerezzék a legjobb sebesség eléréséhez szükséges adatokat, jelentéseket küldjenek a szponzoroknak és a verseny ellenőreinek.

Az új-zélandi tengerész Foresight Natural Energy nevű hajóját magyarul talán így lehetne nevezni: Gondoskodás, természetes energia. Energiarendszerét napelemek és egy elektromos motor adja, mely úgy is működik, mint egy generátor.

Amikor a hajó mozog a propeller forgása villamos energiát termel, melyet kilenc elem tárol. Ezek akár 1 hétig is biztosítják a kellő ellátást, tiszta zöld energiával haladhat a hajó akkor is, ha nem süt a Nap. Colman még a verseny előtt kijelentette: nem az első helyért indul, csupán keres valami egyedi kifejezésmódot, amely tükrözi a filozófiáját.

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás

Mai Odüsszeusz 

A 33 éves Conrad Colman már több hasonló világversenyen is részt vett. A 2011-12 Global Ocean Race győzteseként már bejegyezték a nevét a hajós legendák közé. A mostani útján több baleset is érte, de még az a súlyos gond sem hátráltatta meg, amely még a verseny folytatását is kétségbe vonta.

Kevesebb, mint 800 mérföldre a cél előtt, a portugál partoknál kitört az árbóca. Sokan azt jósolták, nincs sok esélye, hogy segédrudazatot építsen, és tovább haladjon a cél felé.

Ráadásul akkor épp viharos erejű szél fújt a francia partok felől. Tévedtek. Colman nem vontatta be hajóját egy közeli kikötőbe, hanem nagy nehezen az eltört árbóc maradványából készített egy pótalkatrészt szükségvitorlával, és állhatatosan továbbhaladt. A hajó sebessége pont a célegyenes közelében csupán a normál tempó töredéke lett.

 

Ez volt az első Vendée Globe-ja, és őt tartották a legnagyobb figyelmet kiérdemlő egyéniségnek. Rengeteg beszámolót és képet küldött a versenyközpontba, nagy népszerűségre tett szert azért is, mert egyedülálló módon, elsőként filmezte a hajóját drónnal kívülről is.

200 mérföldre a céltól Homéroszt idézte, az Odüsszeia ötödik énekét:

„Ám még így is vágyva kívánom minden időben otthonomat s hazatértem napját látni, elérni.

…mert már jó sokat eltűrtem, s küszködtem elégszer tengeren…” (Devecseri Gábor fordítása)

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás
A csíráztatott magvak milliószor többet érnek akármelyik vitaminkapszulánál. Pláne a tengeren. Természetes, finom és azonnal erőt adott Conrad Colman szervezetének.

110 nap hajózás 

Az új-zélandi Conrad Colman vegetariánus, a „tenger gyümölcseit” sem fogyasztja. A nem várt baleset miatt meghosszabbodott az útja, és szinte minden élelmiszere elfogyott, ennek ellenére sem halászott. Korábban így nyilatkozott:

„A céloknak tükröznie kell a filozófiámat. Új-Zélandon felnövekedve tudatában voltam az ózonréteg sérülésének. Már amikor kicsi voltam, anyukámmal mindig tisztogattuk a tengerpartot. Még mindig csinálom. És mindig gondolok az ökológiai lábnyomra. Azzal még nem vagyok különleges, mert vegetáriánus lettem, mert törődöm az aranyos báránnyal, de igenis jobban aggódom az élelmiszer-termelés és a fogyasztás globális láncolatának hatása miatt. A vállalkozásaim tükrözik az eszményeimet.”

 

Colman hajója túl lassú volt, a villanymotor nem tudott elegendő mennyiségű energiát generálni. A bátor hajóskapitány a szárazföldi csapatának küldött jelentésben viccesen megjegyezte:

„Még mindig remélem, hogy be tudom fejezni a versenyt, 0 fosszilis energia kibocsátással, de ez azt jelenti, hogy a hajóm egy elektromos diétán van, amely oly puritán, mint az én étrendem!”

110 nap hajózás után érkezett meg, méghozzá nem is utolsónak! Boldogan fényképezkedett kezében egy nagy tál finom vegetáriánus étellel. Első beszédében ismét a természetes energia fontosságát emelte ki. Többek között azt mondta:

Azt hiszem, meg kell változtatni az életünket. Mivel a politika és az ipar irányítja, tartok tőle, hogy erre nincs meg a politikai akarat. Ezért az egyéneket kell motiválni a változásra. Ezért akartam megragadni ezt a lehetőséget.”

Sokan ünneplik most ezt a lankadatlan, különleges hajóst, akinek fontos a környezetvédelem és az erőszakmentes táplálkozás is. Aki példás akaraterőről és emberi kitartásról tett tanúbizonyságot.

Kapcsolódó cikkek

India a szélenergia piac egyik legfontosabb szereplője

India a világ legnagyobb zöldenergia gyártója lesz

Állatvédelem: szeret, nem szeret?

Tovább olvasom

02 jan

Szamuráj kódex és állatvédelem 

A szamuráj harcosokkal kapcsolatban először a heves küzdelmek, a harcművészetek gyakorlása és a szigorú fegyelem jut eszünkbe. Ezt a harcos szellemet mind a mai napig tisztelik Japánban is. Ugyanakkor egy szamuráj sokkal összetettebb jellemű ember volt, akinek a spirituális gyakorlatok épp oly fontosak voltak, mint a többféle művészetben való jártasság. Érdekes dolgokra bukkantunk a japán harcosokkal kapcsolatban. Nézzük, mit mond a szamuráj kódex az állatvédelemezésről.

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség


Ma úgy gondoljuk, a tehénvédelem Indiára jellemző, Japánra nem. Tévedés. Amerikai befolyásra csak az elmúlt 150 évben változott meg a japán kultúra ősi hagyománya. A japán császárok évszázadokon keresztül megvédték a teheneket, sőt betiltották a húsfogyasztást. A tehén egyik legnagyobb védelmezője a szamuráj volt. 

A japán szamuráj


A harcosok rendje egy széles társadalmi osztályt jelentett, eleinte csak a nemesség soraiból kerültek ki, később vitézség révén alacsonyabb születésű is azzá válhatott, és örökölni is lehetett. Mivel Japán történetében nagy számban és hosszú ideig tartott a befolyásuk, minden egyes ma élő japán ember elmondhatja, hogy valamelyik őse révén ereiben szamuráj vér csörgedezik. 

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség


A szamuráj rend kialakulása előtt jó néhány híres női harcos élt, akik magasan képzett kard- és lándzsaforgatók voltak. Háború esetén védték a családot és a női erényt. Később női szamurájok is szép számmal voltak. Az 1580-as híres Senbon Matsubaru-i csata helyén maradt csontvázmaradványok DNS tesztje azt mutatta, hogy a 105 halott közül 35 nő volt. A 17. században, ahogy megjelent a nyugati hatás, a nők egyre jobban háttérbe szorultak.

A legtöbb szamuráj jól képzett volt. Egy olyan időszakban, amikor még kevés európai tudott olvasni, a szamuráj műveltségi szint rendkívül magasnak számított. A szamuráj gyakorolta a kalligráfiát, jártas volt a költészet, a zene, a festészet, a matematika terén, sőt még a híres teaszertartásban is. Értett a sziklakertek művészi kialakításához, a dráma előadáshoz. A szamuráj részt vett számos kulturális és művészeti törekvésben. Számára a művészet szorosan az élethez tartozott, éppen olyan fontos volt, mint a testedzés és a meditációs gyakorlatok.

  
Szamuráj kódex


A szamuráj követte a Bushido, a harcos útját. Ezt a sajátos magatartási kódexet a konfuciánus szellemiség hatotta át. Őszinteség, tisztelet, hűség, az együttérzés és a bátorság voltak a legfontosabb értékek, melyeket követtek. Szigorú erkölcsi törvények alkották, komoly filozófiával a háttérben, amely szabályozta az egész életet. Bármit is gyakorolt a szamuráj, arra törekedett, hogy szakértővé váljon. Nemcsak a bátorság és a fegyelem terén. Az „elég jó” nem volt elfogadható számára. Bölcsen felismerték, hogy előbb-utóbb mindenki hibázik. Ezt szem előtt tartva tanították az

„amit elvégzel a lehető legtökéletesebb legyen”

alapelvet. Egyetlen feladat vár: a ma tökéletesen elvégzett munka. Nem számít a tegnap ejtett hiba, és nincsenek elvárásai a holnapnak. Ma cselekedj tökéletesen. Ez a filozófiai megközelítés csak erősítette az akaraterőt, nem okozott a múlton való kesergéssel depressziót, vagy stresszt a jövőtől való félelem miatt. Egyértelműen a jelenre összpontosított.

Hasonlóan az európai lovagkultúrához a szamuráj kódex legfőbb alapelve az urához való megkérdőjelezhetetlen hűség volt. Ez számára erkölcsi fölényt jelentett, mert az urához tartozó védtelenekért küzdött. Akár élete árán is mindent és mindenkit védett feljebbvalója közelében. Ezt a rendkívül erős hagyományt használták ki a politikusok a II. világháborúban a kamikazék esetében.

Harcosok étrendje: Mit eszik a szamuráj?


Manapság szamuráj diéta néven sokféle valótlan recept olvasható, ami nem felel meg a valóságnak, mert a szamurájok életformája eleve egyszerű életmódot diktált. Az Edo korszakban (1603-1868), egy tipikus szamuráj étkezés a következő fogásokból állt: egy tál rizs hántolt fehér vagy hántolatlan barna rizs egy tál valamilyen pácolt vegyes zöldséggel, retek vagy uborka és talán grillezett hal. Vörös babot, borsót, tofut vagy édesburgonyát is gyakran fogyasztottak, valamint a tök, a dinnye és a tökfélék egészítették ki az étrendet. Dísztelen menü, mégis tápanyaggal teli, a kalória bevitele jelentős. Ezek az ételek tükrözik a bushido fegyelem elvét. Többnyire rizst fogyasztottak, de gyógynövényekkel összefőzve az árpa, búza és köles kása is előfordult. 

Népszerű országúti csemege volt a datolyaszilva és a rizs torta, amelyet mézzel vagy gyümölccsel édesítettek, és egy nagy levélbe csomagolva árultak. Állítólag 24 féle burgonyát, 9 féle retket, 14 féle uborkát ismertek. A szójababból készült az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag tofu. A búzasikér, más néven búzahús, szeitán volt a fő fehérjeforrás.

Különösen népszerű volt a katonák körében a savanyú, pácolt, ecetes szilva Emellett a gesztenye, a különböző dióféle, tengeri moszat, hagyma, gomba, a lótusz- és jamgyökér, sárgabarack, őszibarack, alma és narancs. 
Az 1700-as években sokféle új élelmiszer jelent meg. Ez alatt az idő alatt a zen buddhista vegetáriánus étrend volt a domináns. Népszerű volt a párolt zsemle, a babból készült paszta, miso, a szójaszósz és a zöld torma, valamint a hal, annak ellenére, hogy a buddhista vallás szerint nem volt engedélyezett élelmiszer.

A két évszázados elszigeteltség során, Japán kifejlesztett egy sajátos konyhát. Ebben az időben, nagyon kevés húst fogyasztottak, vörös húst szinte egyáltalán nem. Egyrészt a buddhista vallás fejlett etikája miatt, amely az ahimsza, az erőszaknélküliség elvét követte. A minden érző lény iránti tisztelet a természetközeli népeknél könnyen kialakult. Az egymás közti érintkezés rendkívül komoly udvariassági szertartásai mellett az állatvédelem is fontos szerepet kapott. Másrészt az ősi japán sinto hit is tisztátalannak bélyegezte az állatmészárlást, sőt megtiltotta az érintkezést a hentesmunkát végzőkkel.

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség

 
A középkori Japánban egy paraszt szokásos étkezése zöldség, rizs és hal (ha halásztak), főzelék vagy sűrű leves volt. A szegény azonban csak rizst evett gyógynövényekkel. A legtöbb japán falu 2-3 bivallyal rendelkezett, ezek jelentős értéket képviseltek, hiszen velük szántottak. Mivel a falu a daimjó tulajdonában volt, a szamuráj mindent megtett, hogy védje ura birtokát és az azon élőket. Tudta, hogy a saját étele is a parasztok munkájából szármatik, így a tehenekkel együtt gondosan védte őket. A japán paraszt számára a tehén szent állat volt. A tejivás nem volt általános, de voltak esetek, amikor a tejszín és vaj szerepelt adófizetési eszközként. A szamurájok védték a teheneket, és lehetővé tették, hogy azok a királyi kerteket békésen körüljárják. Egy japán tejtermék, a „daigo”, a szó jelentése a „daigomi” azaz „a legjobb rész” fogalomból származik. Szimbolikusan úgy látták, hogy a tisztított vaj, a ghí használata segít a megvilágosodás felé. Első említése megtalálható a Nirvana Szútrában:

„A tehenektől jön a friss tej, friss tejből tejszín vagy aludttej, aludttejből vaj, vajból a ghí (daigo). Daigo a legjobb.”


Egy másik tejtermék a raku, a cukorral kevert tej, melyet addig főztek, míg kemény sajtféle lett. Olyan korban, amikor még nincs hűtőszekrény, ez nagyon jó tartósító eljárásnak bizonyult, lehetővé tette a tejfehérje megőrzését, és szállítása is könnyű volt. A raku forgácsait eladták, vagy forró teához tették.

A szamuráj: a tehenek védelmezője 


1549-ben Francis Xavier, a jezsuita rend egyik alapítója, valamint portugál misszionáriusok érkeztek Nagasaki partjához, és elkezdtek prédikálni. Japánban ebben az időben politikai megosztottság uralkodott. Kezdetben a jezsuiták óvatos megfigyelők voltak, mert belátták, hogy egy magas szintű idegen kultúrát találtak.

Megjegyezték, hogy a japánok a tisztaság megszállottjai, mert mindennap fürödnek. Ez szokatlan volt számukra, mert az európaiak csak ritkán tették ezt, vagy egyáltalán nem fürödtek. Az idegenek látták, hogy míg ők erős katonai felszereléssel rendelkeztek, a szamurájok karddal és nyíllal harcoltak. A jezsuiták engedélyt kaptak, hogy részt vegyenek a kereskedelemben. Idővel a keresztény misszionáriusok több daimjót áttérítettek, a kereskedők pedig nagyon gazdaggá váltak. 

Mivel a portugálok száma is bővült, kezdték bevezetni a húsevést. Eleinte csak a szállásukon, mondván, hogy egészségük érdekében szükséges a hús. Ahol az új hitet elterjesztették, ott a húsevés is népszerű lett. Japánban ugyanakkor volt egy társadalmi osztály, az „eta”(szó szerinti fordítása: „rengeteg mocsok”), ahol a számukra tisztátalan foglalkozásúak csoportosultak. Hóhérok, vágóhidakon dolgozók, hentesek, tímárok alkották. Mai nevük Burakumin, s bár illegálisan, de még ma is létezik kirekesztettségük. 

De a húsevés terjedése csak a kezdet volt. A portugálok voltak ekkoriban az egyik fő rabszolga-kereskedők. Több ezer japán nőt fogdostak össze és adtak el a világ minden tájára. III. János, portugál király arról is nevezetes volt, hogy hazájában bevezette az inkvizíciót. A pápával folytatott levelezése szerint 50 japán lányért 1 hordó nitrát (lőpor) járt. 

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség

 
A betolakodók az ősi buddhista templomokat és szentélyeket – mint „pogány” helyeket – ahol tudták, lerombolták. Ekkor jelent meg a történelem színpadán egy szamuráj: Toyotomi Hidejosi. Paraszt családban született, de kiemelkedő tehetségű tábornokká vált. A hatalom birtokában már felléphetett az idegenek ellen. Toyotomi Hidejosi törvényekkel védte hazáját a nyugati „barbárokkal” szemben.

1587-ben Hidejosi maga elé rendelte Gaspar Coelho jezsuita papot, és átnyújtott neki egy dokumentumot. A 11 pont között ezek is szerepeltek:

  1. Minden japánok ellen irányuló rabszolga-kereskedelemnek véget kell vetni, és minden japán nőt a világ minden tájáról vissza kell szolgáltatni. 
  2. Minden húsevést meg kell szüntetni, különösen a tehenet és a lovat soha nem lehet megölni.
  3. A buddhista templomok megszentségtelenítésének véget kell vetni. 
  4. Minden kényszeráttérésnek véget kell vetni. 


Azzal érkezésük után 38 évvel kiutasította a jezsuitákat Japánból. 
Amikor Hidejosi seregei élén megérkezett a déli barbárok földjére, borzadva látta a levágott tetemeket árusító utcai üzleteket. A szamurájokkal kihirdettette mindenfelé a húsfogyasztás tilalmát, mert számára a hús nem csupán egy „tisztátalan” étkezési szokást jelentett, hanem együtt járt a külföldi barbár gonoszsággal: a szexuális rabszolgaságot, a buddhista vallás gyalázását és a politikai felforgatást jelentette.

Hidejosi halála után, 1598-ban egy másik szamuráj Tokugava Ieyasu még tovább ment: látta, hogy a misszionáriusok csak előőrsök, de az idegen kormányok célja Japán meghódítása. Ezért 1614-ben teljesen betiltották a kereszténységet. Végül a Sakoku (zárt ország) ediktum 1635-ben lezárta Japánt a külföldi befolyás elől. A kereskedelem Dejima kis félszigetére korlátozódott, és mindössze 19 külföldi lehetett egy időben ott.
A következő 218 évben Japán elszigetelt maradt, de politikailag stabil. Ez az időszak lehetővé tette, hogy többek között az állatvédelem hagyományos kultúráját is megőrizzék.

A barbárok visszatérnek


Amerika Kínával folytatott növekvő kereskedelme, valamint az amerikai bálnavadászok igénye a japán vizekre azt eredményezte, hogy elhatározták, ha másképp nem megy, katonai erővel kényszerítik ki Japántól kapuinak megnyitását. 

1853-ban M. Perry sorhajókapitány megjelent négy amerikai hadihajóval Uraga megerősített kikötője előtt, és blokád alá vonta az öblöt. A japánok technológiailag messze lemaradtak, így esélyük sem volt a modern amerikai hadihajókkal szemben. Az alkoholista Perry az Egyesült Államok nevében, a teljes megsemmisítéssel fenyegetőzve követelte, hogy a japánok a szabad kereskedelem megnyitása érdekében írjanak alá egy szerződést. Erre a következő évben került sor.

A dokumentum neve „Amerikai-japán béke és barátsági szerződés”, melynek értelmében az Egyesült Államok konzult is küldhetett Japánba. Nem sokkal később az angol, holland és orosz követek is hasonló fegyveres taktikákkal kikényszerítették a szabadkereskedelmi megállapodást. Japán kiszolgáltatottá vált…

  
A lemészárolt tehén temploma


Az állatvédelem lehetővé tette, hogy 1200 évig egyetlen tehenet sem vágtak le Japánban. Aztán az amerikai főkonzul, Townsend Harris 1856-ban kedvenc steak vacsorájához lemészároltatott egy tehenet, és tolmácsa, Hendrick Heusken társaságában vidáman eszegetett, és itta mellé a bort. A vérontás óriási sokkot okozott, a parasztok kezdték elrejteni teheneiket. Végül Heuskent egy szamuráj megölte. Így kezdődött a modern Japán története… 

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség


A húsevés bevezetése nem ment könnyen, a tehén a japán gazdák számára olyan volt, mint egy családtag. Ahol megnyílt egy vágóhíd, ott pánik keletkezett. A japán ember azt érezte, meggyalázták a környéket, tisztátalan és kedvezőtlen jövő kezdődik. 1869-ben a japán pénzügyminisztérium létrehozott egy vállalatot, melynek célja a marhahús értékesítése külföldi kereskedőknek. Aztán 1872-ben Meiji császár nyilvánosan bejelentette, hogy személy szerint szereti a marha- és birkahúst. A császár feloszlatta a szamuráj harcosokat, akik egyik napról a másikra elszegényedtek. Helyükbe nyugati stílusú sorozott hadsereget állított, és modern fegyvereket vásárolt az Egyesült Államokból és Európából. 

A húst a modernitáshoz, a fejlett nyugati technikához kapcsolták, a bőséget és a jólétet jelentette. De a nagyközönség ennek ellenére még tisztátalannak és bűnös tettnek tekintette az állatmészárlást. Ravaszul kellett elhitetni ennek ellenkezőjét. Az egyik technika az volt, hogy a húst átnevezték. Például, vaddisznó „Botan” (pünkösdi rózsa virág), a szarvas „Momiji” (juharlevél), és a ló „Sakura” (cseresznyevirág) lett. Hasonló marketing-fogás a mai Happy Meal, annak érdekében, hogy elrejtse az erőszakot. A népámító folyamat lassan sikeressé vált...

1931-ben az amerikai konzulátus egykori épülete „A lemészárolt tehén temploma” nevet kapta. Buddha szobra őrzi, az emelvény domborművén pedig tehenek néznek az épület felé. Japán bombázása után amerikai tisztségviselők az iskolai ebéd részeként elkezdtek marhahúsos ételt adni az alultáplált japán gyerekeknek. Ez csalánkiütéshez hasonló járványt okozott, mielőtt sikeresen hozzászoktatták a gyerekeket a számukra idegen ételekhez. Végül elérték céljukat, megnyithatták az utat az amerikai szarvasmarha export előtt.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

30 jan

Indiai-magyar kapcsolatok a sakk világában

Nem első eset, hogy Zala megyénk reflektorfénybe kerül a nemzetközi sakkversenyekkel kapcsolatban. A nagykanizsai klub legjobb női játékosa, a világranglistát hosszú ideig fölényesen vezető Polgár Judit volt. Néhány évvel ezelőtt Polgár Judit mellett, az akkori világbajnok, Visvanathan Anand, indiai nagymester is Nagykanizsára szerződött. Most pedig a zalaegerszegi játékos, Czebe Attila, nemzetközi nagymester szerzett kiváló helyezést Delhiben.

sakk foglalkozások hírességek sport
A sakk eredete India. Az ókori indiai festmény 5000 évvel ezelőtti történetet ábrázol: Krisna sakkozik. Ugyanakkor több magyar őstörténet kutató, többek között Kőrösi Csoma Sándor is  Indiából származtatja a magyarokat. Lehet, hogy ezért áll rá a magyar agy a sakkra? 


Januárban ismét megrendezték Delhi egyik csodálatos palotájában a 14. Nemzetközi Sakkfesztivált, melyen több száz résztvevő három kategóriában küzdött. A végén volt egy hármas holtverseny az első helyért. A magyar nagymester szintén elérte a mágikus nyolc pontot, de végül az orosz Popov győzött. A mezőnyben második helyezést szerzett Czebe Attila élete eddigi legnagyobb sikerét érte el.

sakk foglalkozások hírességek sport

 
A második helyről szólva említsük meg a női sakk indiai nagyságát, a második legjobb helyezett nagymestert, Dronavalli Harikát. Harika számtalan arany és ezüst díjat nyert már, nemrégen a Rómában tartott női világbajnokságon pedig bronzérmet. Sokat utazik, és mivel vegetáriánus egy gyorsfőzőt mindig visz magával. Polgár Judit a példaképe, így beszélt róla egy interjúban: Nagyon tetszik, ahogy a legmagasabb szinten kivívta saját helyét. Az életben nem egy konkrét példát kapok, melyet különböző emberek ihletetnek. Úgy érzem, a körülöttünk élő legtöbb embertől lehet tanulni valamit jót.

sakk foglalkozások hírességek sport
 Dronavali Harika apjával és első edzőjével, Mr. Ramessel

India a sakk szülőföldje. Csodálatos játék, de világos-sötét mezői, a figurák mögöttes jelentése és szerepe számtalan filozofikus gondolatot is ébreszthet. Tolsztoj azt írja egy helyen, hogy sajnál mindenkit, aki nem ismeri a sakkot. Benjamin Franklin szerint pedig az élet egyfajta sakk: „A sakk elővigyázatosságra tanít bennünket, arra, hogy a jövőre is figyeljünk egy kicsit, körültekintésre, vagyis arra, hogy az egész sakktáblát szem előtt tartsuk, óvatosságra, vagyis arra, hogy ne kapkodjuk el lépéseinket. Végül három igen fontos szabályra: ne csüggedjünk, ha pillanatnyilag rosszul állnak a dolgaink, reménykedjünk a dolgok jobbrafordulásában, s végül, legyünk továbbra is kitartóak a kiút keresésében.”

sakk foglalkozások hírességek sport
A meditáció őshazája is India. A sakk pedig minden bizonnyal segíti a meditációt. Vagy éppen fordítva, a meditáció segíti a sakkot? Tény, hogy Indiában mindkettő jól megy...

A sakk Indiában mély nyomokat hagyott. Ezért is oly bőséges az indiai nagy sakkmesterek listája...

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

29 okt

Vegetáriánus indiai élsportolók

A nemzetközi első osztályú krikett világklasszist búcsúztat: október 15-én Zaheer Khan bejelentette visszavonulását. Ha belelapozunk kissé a krikett múltjába és napjaink indiai tenisz nagyságait is megnézzük, azt látjuk, hogy egy ponton találkozik magánéletük. Méghozzá egy érdekes és elgondolkoztató azonosságot fedezhetünk fel. Vegetáriánus vagy vegán táplálkozás nem hat negatívan a sportolók teljesítményére. Mi sem támaszthatná ezt alá jobban, mint néhány indiai vegetáriánus élsportoló saját példája. 

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Zaheer Khan, a 37 éves léptető bejelentette a 14 éve tartó nemzetközi karrierje végét. 

Zaheer korán betört a nemzetközi színtérre, és játéka azonnal figyelmet követelt. Mérnöki karrierjét adta fel a játék miatt. Megismételte a korábbi legendás játékos, Javagal Srinath bravúrját, de többszörös sérülése miatt kénytelen volt búcsút mondani a sportnak. Elődjéről, Javagal Srinathról egyébként annak idején azt írták: vegetáriánus, egy dél-indiai úriember és még egy világszínvonalú gyors dobójátékos is.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Venkata S. Laxman,  a volt indiai ütőjátékos megkapta a Teri Egyetem tiszteletbeli doktori fokozatát és más magas állami kitüntetéseket. Vegetáriánus.

A krikett történetének szintén méltán nagy alakja a két éve visszavonult jobbkezes ütőjátékos, Venkata S. Laxman, aki szigorú vegetáriánus. Laxmanról megjegyezték, hogy ügyesen kihasználta rugalmas csuklója előnyét, „karcsú és kanyargós” stílusáról volt híres. 

Kapil Dev volt az egyik legsikeresebb indiai dobójátékos a teszt krikettben, vagyis a több napos játékban. Híres jó étvágyáról, egyszer nevetve vallotta be: „szinte mindent meg tudok enni – mindaddig, amíg az vegetáriánus”.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Virender Sehwag szintén a modern kor egyik legendája is vegetáriánus.

Sehwag, az indiai krikett-fejedelem, a krikett-válogatott vezető nyitó ütőjátékosa. A legtöbb rekordot is ő tartja, beleértve a legmagasabb pontszámokat is. India több világklasszis krikett-játékost is mondhat magáénak, de Virendert úgy emlegetik, mint az egyik legpozitívabb sportolót. Legyen hanyatló vagy emelkedő fázisban, a játéka állandó marad. Szigorúan vegetáriánus étrendet követ, sőt néhány vegetáriánus éttermet is működtet. A khír, az indiai rizspuding a kedvenc étele. Vele kapcsolatban meg kell említeni, hogy imád teniszezni, persze csak szórakozásból.

Apropó, tenisz! Érdemes szétnézni ennek a szép sportágnak a háza táján. Martina Hingis nevét is sokszor olvashatjuk a tenisz hírek között. Több alkalommal győzött, idén nyáron is. Wimbledonban női párosban partnere az indiai Sania Mirza, vegyes párosban a szintén indiai nemzetiségű Leander Paes volt. Ki is ez a két ázsiai teniszcsillag? 

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Sania Mirza India első számú női sportolója is vegetáriánus.

Sania Mirza és Martina Hingis nyári győzelme után, október 10-én kemény harcot követően megnyerte a China Open döntőt női párosban. A páros már 47-7 lenyűgöző győzelem-vereség rekordot mondhat magáénak.
Sania Mirza, az indiai teniszbajnok jelenleg a ​​világelső női párosában játszik. Hat éves korában kezdett teniszezni, ugyanakkor nagyon jó úszó is. Hyderabadban diplomázott a Chennai Egyetemen díszdoktori címet kapott. Fiatal kora ellenére már számos tenisz mérkőzést megnyert. The Economic Times őt is felvette a „33 nő, akikre India büszke” nevű listára. Szülővárosában, Hyderabadban létrehozott egy tenisz akadémiát, ahová olyan világklasszisok is ellátogatnak, mint a Grand Slam győztes, Cara Black és Martina Navratilova. Sania Mirza elnyerte a kimagasló indiai állami kitüntetést, a Padma Shri és az Arjuna díjat, ő az első indiai, akit az ENSZ kinevezett a nők jószolgálati nagykövetének Dél-Ázsiában.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Sania Mirza vegetáriánus teniszcsillag a Globális béke divatbemutatón 2012-ben.

Sania Mirza a PETA állatvédő egyesület aktivistája. Legyél mindig kedves: nemcsak az emberekkel, az állatokkal is – mondta alapelvként. Egy riportban (2011. november 10.) a bájos Sania elég keményen kifejtette az őt ért zaklatásokkal kapcsolatos véleményét: 
Vegetáriánus vagyok, és életem egy részét hülye kérdések megválaszolásával töltöttem. Ilyen és hasonló kérdéseket gyakran feltettek nekem: „Miért nem eszik semmilyen húst, netán beteg?” vagy „Nem eszik vörös húst, rendben. De egy kis csirkét?”
Én már csak nevetek ezen. Számtalan esküvői vacsorát és más összejövetelt hagytam el üres gyomorral. A gyorséttermekben maximum sült krumpli tudok enni, nem mindenhol kapok vegetáriánus hamburgert külföldön. De ez az én választásom, önként hagytam el az húsalapú ételt, ezért kérem, hagyják abba a nyaggatásomat. 
Szeretek vegetáriánus lenni – ismételte meg egy 2014-es interjúban.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Idén Leander Paes és Martina Hingis vitte el a vegyes páros trófeát a nyári wimbledoni teniszbajnokságon. A Babos-Peya magyar-osztrák vegyes páros is kikapott tőlük.

Leander Paes 17 évesen már junior bajnok volt, és vegetariánus, miként akkori két teniszbajnok edzője, az amerikai Ted Murray és David O’Meara is. Az év elején a Leander Paes-Martina Hingis páros Melbourne-ben, majd nyáron Wimbledonban is győzött.
A 42 éves indiai sportolót tartják a világ egyik legjobb páros és vegyes páros játékosának, több mint 50 címet és 700 mérkőzést nyert már. Paes igazi legenda, csak vegyes párosban 15 Grand Slam-döntőt játszott már, melyből hetet meg is nyert. Paest egyedülállónak tekintik abban az értelemben is, hogy már 24 partnere volt vegyes párosban. Ez pedig rendkívüli alkalmazkodó képességet jelent. Ebben a tekintetben Paes sikerei különösen értékesek. Ez tisztelgés a képessége előtt – írta róla egy méltatója. Ő is átvehette a Padma Shri magas állami kitüntetést.

Miután bejártam a világot, rájöttem, hogy a fű mindig zöldebben néz ki a másik oldalon. A tehetségem a keleti és a nyugati értékek keveréke – mesélte. Úgy véli, a képzési módszereket ötvözni kell. Amikor tenisz akadémiát szervezett, nem akarta csak az egyiket vagy másikat választani. – A nyugati emberek kelet megjelenésére is figyelnek. A New York-i divatbemutatón láthatjuk az indiai motívumokat a rámpán: jelen van a jóga, a meditáció és a vegetáriánizmus is. 

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
 Navratilova a sport mellett szenvedélyes vegetáriánusként és az állatok jogainak szószólójaként is ismertté vált.

Természetesen rajtuk kívül még számtalan sportoló a vegán vagy vegetárius étkezés híve. Érdemes tanulmányozni pályafutásukat, mert kiderül, hogy a húsmentes étkezés nem gyengíti, sőt segíti előmenetelüket. Például Martina Navratilovát tartják az egyik legnagyobb teniszezőnek, aki valaha játszott. Leander Paest is a partnere volt néhány mérkőzésen, a barátságukat hasonló gondolkodásuk is erősítette. 
Navratilova egyeduralmát Steffi Graf törte meg, akiről mostanában nem a sporttal kapcsolatban olvashatunk. Graf, a huszonkétszeres Grand Slam győztes az indiai Kerala állam ájurvéda turizmusának új nagykövete lesz. Segíti az ájurvéda népszerűsítését a közelgő turisztikai vásáron Berlinben. Részt vesz a média kampányok és televíziós reklámok megszervezésében, hogy elősegítése ájurvéda, a híres óind egészségügyi rendszer megismertetését.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

11 jún

A világ legidősebb maratonfutója 104 éves és vegetáriánus

Turbános tornádónak nevezték el az idén 104 éves Fauja Singhet, a szikh maratoni futót, aki óriási tömegeket inspirált az egész világon. 2011-ben nyolc világrekordot állított fel korcsoportja szerinti futószámokban. Gyermekkorától edz, azért ér el ilyen kimagasló eredményeket? Nem. A születése óta vegetáriánus, nem dohányzó és antialkoholista Fauja csupán  89 éves korában kezdte a futást, a versenyzést, mert így akart megbírkózni a felesége és egyik fia halála miatt érzett depressziójával.
 

egészség interjú ahimsza sport
Az indiai származású Fauja Singh, a matuzsálem korú futó Vegetáriánus. 89 évesen kezdett el sportolni, hogy leküzdje magányából eredő bánatát.

Az északnyugat-indiai Pandzsábban született Fauja Singh 1992 óta csúcstartó a maga korcsoportjában, különböző sportolási kategóriákban. Szeretett felesége halála után, 81 éves korában költözött az Egyesült Királyságba. „A legtöbb idős ember Nagy-Britanniában gazdag étrendet eszik, és nem mozog, ez teszi őket beteggé” – mondta. Ő nem volt hajlandó ugyanígy élni, ezért kezdett először kocogni. Akkor még nem gondolt a maratoni futásra, de a sport iránti szeretete egyre komolyabbá vált. 

Fauja élete különleges, de nem egyedülálló a sportvilágban, hiszen ma már számtalan vegetáriánus vagy vegán sportolót ismerünk. Ő szigorú vegetáriánus, így ő soha nem kapott izomépítő fehérjét, halat vagy húst. Kedvenc étele a csapáti (lepény), az indiai lencse (a dal), zöldségek, tea gyömbérrel, barna kenyér, gyümölcs és joghurt. Sikerét főleg a táplálkozási szokásainak tulajdonítja: „Az életem védett, mivel szabályozott az evésem.” Meggyőződése, hogy eredményeit, hosszú élettartamát és jó egészségét a növényi alapú étrend, valamint a pozitív gondolkodás biztosította. „Korán lefekszem, Istenem nevére koncentrálok, és minden negatív gondolatot kizárok.”

egészség interjú ahimsza sport

Több versenyen vett részt (London, New York, Toronto, India stb.), nyereményét legtöbbször különböző jótékonysági szervezeteknek küldte, hogy támogassa a szikh kultúrát vagy a koraszülöttek gondozását. Ez utóbbit úgy jellemezte, úgy adja, mint a „legidősebb futó a legfiatalabbnak”.

2013-ban még részt vett a Hong Kong maraton 26 mérföldes versenyén, utána bejelentette visszavonulását, de továbbra is tart személyes edzést. Már működik a róla elnevezett Fauja képzési rendszer is, mely magába foglalja a napi nyolc mérföldes sétát és futást, nincs dohányzás vagy alkoholfogyasztás, helyette sok a nevetés, továbbá a résztvevők sok gyömbért és curryt fogyasztanak.
 
A BBC készítette riportban az idős ember többek között ezt mondta: 
A legnagyobb jutalmat és áldást azok érik el, akik más embereket boldoggá tesznek. 
A gazdag országokban az egyik halálok a túlzott evés miatt van, a szegény országokban meg éhenhalnak az emberek.
50 ember közül én voltam az egyetlen, aki feltartotta a kezét, amikor azt kérdezték: szükségünk van-e valamilyen tablettára. Én soha, semmilyen gyógyszert nem szedtem. Ha néha beteg voltam, zabkását ettem vagy böjtöltem.
 
Néhány eseménynek nem volt korábbi rekordere, mivel 100 év feletti senki sem volt, aki valaha is megkísérelt volna ilyen távolságot lefutni. A 26 mérföldes (42 kilométer) maratoni győzelmeivel kapcsolatban mosolyogva megjegyezte: Az első 20 mérföld nem nehéz. Az utolsó haton pedig úgy futok, hogy közben Istenhez beszélek.

A BBC riportfilmje a világ legidősebb maratonfutójával

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon