31 máj

Dohányzásmentes világnap

A májusi tavasz utolsó napja a Dohányzásmentes világnap. Külön hangsúlya van annak, hogy a jeles napok között egy virágillatos évszakban időszerű. Arra emlékeztet, hogy a tüdőnkbe friss, tiszta levegőt szívjunk, ne pedig füsttel mérgezzük magunkat.

Dohányzásmentes világnap

A Dohányzásmentes világnap szigorúbb megfogalmazása a Dohányzás elleni világnap. Mindkét kifejezés ugyanarra a napra használatos.

Hazánkban kiemelten fontos egészségpolitikai cél a dohányzás csökkentése a lakosság körében. Kapcsolódó kezdeményezés a Füstmentes nap is. 

egészség stressz társadalom ünnepek
Dohányzásmentes világnap: biztos vagy benne, hogy rá szeretnél gyújtani?

A 90-es évek végén Mississippi és 49 másik állam 246 milliárd dolláros keresetet nyújtott be a bíróságon. A nagyszabású per a dohányipar ellen folyt. A koronatanú Jeffrey Wigand, a Brown & Williamson cég egykori alelnöke volt.

Wigand tiltakozott, amikor a vezetés elindította a nikotinfüggés felgyorsítását célzó kísérleteit. Hamarosan kirúgták. Remek szakember, aki a Buffalo Egyetem biokémiai mesterfokozatával rendelkezik. Azóta is elkötelezetten dolgozik a dohányzás visszaszorítása érdekében.

A dohányzásmentes világnap története


A dohányzás évszázadok óta számtalan embert érint közvetve vagy közvetlenül. Az első dohányzás ellenes mozgalom az után bontakozott ki, hogy az 1920-as évek végén a tudósok kimutatták a dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolatot. A Dohányzásmentes világnap az ENSZ Egészségügyi Világszervezete kezdeményezésére, 1986-tól szerepel a jeles napok között.

Emellett minden év 3. csütörtökén Füstmentes világnapot tartanak a legtöbb országban. A Füstmentes világnap rövidebb múltra tekint vissza. 1971-ben Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a lakosságot, hogy egy napig senki ne gyújtson rá. Az így megspórolt pénzt egy helyi középiskola támogatására fordították.

A dohányzás elleni világnap célja


Rendkívül fontos a tájékoztatás és az egészségre nevelés. Ennek egyik fóruma a Dohányzás elleni világnap. Egyik célja a fiatalok védelme. Aggasztóan megnőtt a dohányzás a fiatal lányok körében, ami hosszú távon súlyos gondok forrása lehet.


Miután az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a dohányzási arány folyamatosan csökkenni kezdett, a dohányipar számára a nők váltak kiemelt célponttá. Ennek megakadályozása, illetve csökkentése életbevágóan fontos. Szó szerint életbevágó, hiszen a jövő nemzedékének egészsége és fejlődése nagyrészt az anyáktól függ.

Sok esetben még mindig nincs tisztában azzal a dohányzó kismama, hogy mennyit árthat magzatának, illetve a már megszületett kicsinek. Ezért a Dohányzás ellenes világnap egyik legfontosabb célja minden évben az újabb és újabb tájékoztatás ezen a téren is.

A Dohányzásmentes világnap programjai 


Az első dohányzás ellenes mozgalom az 1920-as évek végén bontakozott ki. A tudósok ekkor mutatták ki a dohányzás és a tüdőrák közti kapcsolatot. A Dohányzásmentes világnap programjai között szerte a világon számtalan előadást találunk, iskolai felvilágosító napokat.

Filmek és brosúrák készülnek, napvilágra kerülnek a statisztikai adatok. A legújabb kutatások során kiderült, hogy a dohányzás vakságot is okozhat. A Dohányzásmentes világnap alkalmával ezekről a vizsgálatokról nagyobb eséllyel hallhatunk.


Nemzetközi szinten a WHO minden évben más-más témát tűz napirendre. Például lehet a dohány, mint drog, vagy a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolása a középpontban.

Reklámok tiltása


Úgy tűnik, hiába küzdenek a dohányzásmentes élet érdekében a világ egészségügyi szervei. Ugyanakkor milliárdokat költenek a gyógyításra. 
Hazánkban sikerként könyvelhetjük el, hogy az elmúlt évtizedben számos téren javulás tapasztalható.

2008-tól tilos a dohánytermékek közvetlen és közvetett reklámja. 2012-től tilos a dohányzás a közintézményekben. 2013-tól pedig a dohánytermékek csomagolásán megjelentek a komoly egészségvédő figyelmeztetések.

egészség stressz társadalom ünnepek


Ugyanakkor hiába hivatalos a reklámok tiltása, ha minden filmben élvezettel gyújtanak rá a szereplők. Egy olyan pozitívnak tűnő, ám teljességgel hamis életérzést sugallva, mely érthető módon vonzza a fiatalokat. Inkább azoknak a hirdetéseknek a számát kellene növelni, ahol a dohányzás mellőzése elsősorban az egészségre, vagy a hajra, a bőrre és a fogakra gyakorolt jótékony hatását mutatja be.

 
Dohányzás leszokás 


A dohányzásról való leszokás segítését több társadalmi szervezet is fontosnak tartja. A nikotin az egyik legerősebb függőséget kiváltó szer. Az elvonási tünetek azonnal jelentkeznek, és a negatív hatások gátolják a dohányos elhatározását.


Magyarországon is létrejött már az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ. Itt telefonos segítséget is adnak, ha valaki felkeresi őket. A tüdőgondozókban is kaphatnak támogatást az érintettek.

Kevesen tudják, hogy a nikotin függőséget okozó hatása erősebb, mint a kokainé vagy a heroiné. Ebből következik, hogy a leszokás rendkívül nehéz. Nagy akaraterőt igényel. Sokszor csakis szakorvosi felügyelet mellett sikerülhet.

Egy kis inspiráció lehet a leszokáshoz az 1603-ból fennmaradt királyi felszólítás, mely I. Jakabtól, Anglia akkori uralkodójától származik:


„Kedves Polgártársak! Hagyjátok abba végre ezt az őrültséget, amelyet szégyenből fakadt tévedésből fogadtatok el és korlátoltságból használtatok: őrültség ez, amely az istenség haragját lángra gyújtotta, a testi egészséget legyengíti, a vagyont kikezdi, a nemzet méltóságát elhomályosítja..., szaga undorító, káros az agyvelőre és a fekete füst kigőzölgése leginkább a pokol fortyogásához hasonlít.”
 

Dohányzás statisztika Magyarországon és a világon


A magyarországi dohányzás statisztika így néz ki: fejenként 3000 szál évente. Ez a világátlag dupláját jelenti! Éves szinten 30 ezer ember halálának okát. Úgy tűnék van még dolog a Dohányzás elleni világnappal.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet honlapján olvashatjuk, hogy ha hosszában egymás mellé tennénk az elszívott cigarettákat, „2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát” kapnánk. Honfitársaink ennyit füstölnek el évente.

egészség stressz társadalom ünnepek
"Rabok legyünk vagy szabadok?..." - A dohányzás statisztika Magyarországon cselekvésre késztet.

A világstatisztika szerint 1, 3 milliárd ember dohányzik. Ez egyharmada a Föld 15 évesnél idősebb népességének. E káros szokás okozta betegségek miatt évente több mint 5 millióan halnak meg. A tüdőrák, valamint a szív- és érrendszeri betegség miatt.

 
A cigaretta és a nikotin


Cigarettánként kb. 2 liter füst keletkezik. A füstszűrő nem tudja megszűrni teljesen, így egy része a tüdőbe jut, a nagyobbik rész pedig a környezetet szennyezi. A cigi nikotintartalma a vége felé egyre töményebb lesz. A nikotin az oka a függőség kialakításának. Először a tüdőbe, majd a vérbe, onnét pedig az agyba jut. 


A nikotin színtelen, jellemző szagú folyadék. Idegméreg. Egy erős dohányos csak azért nem hal meg rögtön, mert nem egyszerre kerül a szervezetébe a méreganyag. Ráadásul a test lassan hozzászokik. De a napi dózis halálos lenne, ha egyben kapná meg.


A nikotinnak serkentő, majd bénító hatása van. Nikotinmérgezéskor például lebénítja a rekeszizmot, ami fulladáshoz vezethet. A központi idegrendszerre gyakorolt hatásánál is először az aktivizáló tulajdonsága lép fel, majd egyfajta gátló hatás, amit nyugtatóként él meg a dohányos. Közben károsan hat a vegetatív idegsejtekre is. 

Összegzés


Ma már több helyen is olvashatunk olyan véleményeket, miszerint a dohányzás pótcselekvés. Egy ártatlannak tűnő pótcselekvés, ami korántsem ártalmatlan. Valaminek a hiánya, vagy a stresszes állapot csökkentésének vágya húzódik meg mögötte.

Hányszor halljuk a dohányosoktól: Olyan ideges vagyok, rá kell gyújtanom! A probléma persze ettől nem oldódik meg, csak az idegek kapnak még egy méregadagot. 

Mind amellett, hogy létezik dohányzásmentes világnap, a Dohányzás elleni világnap és a Füstmentes nap, vannak dohánygyárak is. Ki érti ezt? Miért nem inkább tudatos élet iskolák nyílnak sorra? Miért nem az a fő téma médiában, hogy milyen legyen az új egészséges életmódra és szabad gondolkodásra nevelő tanterv?

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

15 máj

Helyzetkép a  család nemzetközi napja kapcsán

A májusi jeles napok között több is családbarát témához kapcsolódik. Anyák napja, a család nemzetközi napja és a gyermeknap követi egymást. Május végén pedig Budapest ad otthont a Családok Világtalálkozójának. Mindez szűkebb és tágabb értelemben is kapcsolódik az egészséghez. Van-e, és vajon milyen az egészséges családmodell? 

egészség társadalom ünnepek

A család nemzetközi napja története


Május 15-e a család nemzetközi napja. Az ENSZ határozata szerint 1994-től ezen a napon világszerte megemlékeznek a család összetartó erejéről. Bár év közben is sokszor terelődik a szó a családra, de lehet, hogy éppen negatív tények társításával történik. Ez a nap kiváló alkalom, hogy a figyelmet a családra, a társadalom alapvető kis közösségére irányítsa.

A család nemzetközi napja történetében azt látjuk, hogy ilyenkor számtalan társadalmi megmozdulást szerveznek. Bár korunk több riasztó adattal jellemzi, és szétesőben levő modellként írja le a XXI. század családját, ebbe nem kell belenyugodni. Szerencsére vannak olyan példák is, melyek kiemelik a monogám családmodell fontosságát. Ezért is kell hangsúlyozni minden lehetséges alkalommal a hűségen alapuló családi kapcsolatot, mely a gyermek pozitív fejlődése szempontjából is elengedhetetlen.

egészség társadalom ünnepek

 
A Családok XI. Világkongresszusa 


Hazánkban először rendezik meg azt a rangos világtalálkozót, melynek központi témája a család. A május 24-28 között zajló megemlékezés részét képezi a május 25-i „Budapesti Demográfiai Fórum” és a „Viva Familia”. A világtalálkozó jelmondata: Építsünk családbarát nemzeteket! Tegyük a családot újra erőssé!

Larry Jacobs, a szervezet elnöke korábban már kifejtette, hogy céljuk azon országok felkeresése, amelyek támogatják a családokat, védik a házasság eszményét, s nem utolsó sorban az emberi élet szentségét. Ez utóbbiba természetesen a magzati élet is beletartozik. A magyar szervezőbizottság elnöke Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. 

A Budapest Kongresszusi Központ és a Parlament a programok helyszíne. A találkozón háromezer résztvevőre számítanak. A Családok XI. Világkongresszusa számos neves külföldi vendéget fogad. Több ország is képviselteti magát. A felszólalók elsődleges célja a család pozitív státuszának megóvása.

egészség társadalom ünnepek


Az előzetes tervek szerint Ben Carson is hazánk vendége lesz. Carson elismert pszichológus orvosprofesszor, aki nyugdíjba vonulása óta a közéletben is részt vesz. Donald Trump egyik minisztere. Vegetáriánus. Orvosként is joggal és rendszeresen beszél arról, hogy a vegetáriánus táplálkozással megelőzhetőek a szív- és érrendszeri betegségek. Munkásságának egyik fontos célja az abortusz és drog elleni küzdelem.


Oroszországot Natalia Jakunyina is képviseli, akinek az Anyaság Szentsége nevű alapítványa a családok és az anyák védelmét tekinti fő céljának. Az alapítvány számára a magzati élet is szent, melynek maximális védelmet kell élveznie. 

Mamahotel, papabank: de mi van a családdal?


Annak idején nagy sikerrel sugározta a német tévé a Hotel Mama című realityshowt. 


A dokumentumfilm azt követte nyomon, hogyan birkóznak meg a többnyire harmincas fiatalemberek a szülőktől való elköltözéssel. Szomorú végeredményként azt láthatták a nézők, hogy szinte még egy hónapot sem bírtak ki, visszamentek a szülői házba.

Ez a szinte már aggasztó tendencia a nyugati országokban azért is elképesztő, mert a szülők anyagilag segítik a fiatalokat, képesek lakást venni nekik. Mégis inkább a „mamahotel”-t választják. Hazánkban is hasonló a helyzet. Bár itt sokkal nehezebb a lakáskérdés megoldása, mégsem mondhatjuk, hogy amiatt nem költöznek el a fiatalok, s kezdenek önálló életet. Elsősorban a kényelmi szempontok a meghatározóak. Anyuka ellátja a háztartást, apuka minden számlát kifizet és pénzt ad – a mamahotel, papabank remekül működik. Ma már ez a kifejezés általánosan ismertté vált.

A 2011-es népszámláláskor 880 ezer olyan 20-39 éves fiatalt mutatott a statisztika, akik még „gyerekstátuszban” voltak, otthon laktak. Az egészben az a legmegrendítőbb, hogy szinte semmilyen házimunkában nem vesznek részt, élik az életüket a barátokkal, barátnőkkel. Ha az ingatlan megfelelő, sok esetben még a partner is odaköltözik, őt is a család tartja el. Egy pszichológusi vélemény szerint „a szülők túlzott kényeztetése egyértelműen infantilizáló hatású”. Ha a fiatalok a hedonista életszemléletet, az önzést választják a hagyományos családi értékek helyett, akkor csak kihasználják szüleiket. Miként az élet minden területén, itt is igaz: a szabadosság nem szabadság. Ha a kényelmes, sőt érzékközpontú életfunkcióknál nincs magasabb rendű életcél, akkor a jelen és a jövő is veszélybe kerülhet.

 
A család nemzetközi napja elgondolásra késztet 


Ma is élő a klasszikus értelemben vett családmodell. Annak ellenére, hogy napjainkban sokan az élettársi viszonyt helyezik előtérbe, és a házasságok nagy része válással végződik. 


A család alakulása és a demográfiai helyzet szorosan összefügg. Bár a család nemzetközi napját  az egészség világnapja egy kicsit megelőzi a jeles napok listáján, joggal kapcsolhatjuk össze e két fontos dátumot. Egészséges család egészséges gazdaságot jelent. A társadalom fejlődését a jövő biztosítását. 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

25 márc

Abortuszkérdés a magzatgyermek világnapja kapcsán

A magzatgyermek világnapja alkalmával is sok szó esik az abortuszról, a mellette és ellene érvelők különféle indokokat sorakoztatnak fel. A média befolyása óriási. Abortuszkérdés tekintetében többségében azokat az információkat juttatja tovább, melyek rutinműtétnek, a nő természetes jogának tartja az élet elvételét. Nem hívja fel a figyelmet sem a súlyos etikai szempontokra, de még csak az anyát érintő, később bekövetkezhető veszélyekre sem.

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek
A 21. század egyik súlyos gondja a népesség öregedése. A WHO szerint évente 40-50 millió abortuszt végeznek a világon. Ez kb. 125 ezer abortuszt jelent naponta.

„Olyan döntést hozni, hogy a gyermeknek meg kell halnia ahhoz, hogy saját akaratunk szerint éljünk – ez nyomorúságos”

– mondta Teréz anya. Ezzel egyetértve szakembereket, orvosokat idézünk.

Dr. Paksy Mária pszichiáter, a Pacem in Utero (Békét az anyaméhben) magzatvédő egyesület alapító tagja:


 „Az első terhesség megszakítása különösen veszélyesnek számít, noha az abortuszt sokan rutin beavatkozásnak gondolják (…), rendkívül megnő a későbbi terhességek során a vetélés, a koraszülés kockázata.”


 „…az abortusz korlátlanul és legálisan végrehajtható, ez a védekezés egy lehetőségként él a köztudatban.”


 „A szülők nem ismerik saját gyerekeiket, márpedig, ha kamaszkor előtt nem beszélnek erről velük, utána már gyakorlatilag lehetetlenné válik.”


Hangsúlyozta, hogy az abortuszt követő tünetekről azért nem akarnak tudomást venni:

„Mert akkor szembesülni kellene azzal az öt évtizedes gyakorlattal, amelyben módszeres, manipulatív tudatformálással széles körben elfogadottá tették, hogy a nő önmegvalósítás címen elpusztíthatja megfogant gyermekét.”


A hippokratészi eskü ide vonatkozó része eredetileg így szól: …nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Dr. Paksy Mária elmondta, hogy „a végzős orvosok azonban ma már a hippokratészi esküt nem mondják el. Helyette minden egyetem összeállít egy, a hivatásetika főbb elveit tartalmazó esküszöveget, melyben az abortuszra vonatkozó elveket nem említik meg.”

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek
A KSH adatai szerint 2015-ben 31176 terhességmegszakítás történt.

Dr. Kellermayer Miklós a tudomány kategóriában Príma-díjjal kitüntetett professzor. Az élet érték című előadásában többek között olyan szörnyűségeket említ „mint a Holocaust vagy a művi abortusz.” „A magyarságot érintő problémák forrása az abortusz és a gyermekellenesség. Ennek oka pedig: úgy élünk, hogy nem tudjuk, mit cselekszünk. A tudásunkkal, a tudatosságunkkal van tehát a baj” – mondta.

Dr. Kopp Mária egyetemi tanár, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese volt.

 
„Az abortusz a védtelen élettel szembeni agresszió legkegyetlenebb megnyilvánulása, egyben a fogyasztói ideológia legdrámaibb kifejeződése.” 


Kifejtette, hogy a mai magyar párok 20 százaléka meddő, és bármennyire is nincs ez a köztudatban, összefügg az abortusz magas számával. „A megfogant magzatok harmadát nem engedik megszületni, holott sok pár szívesen örökbe fogadná ezeket a gyermekeket” – mondta. A megelőzést hangsúlyozta, szerinte rendkívül fontos lenne a fiatalokat megismertetni a művi terhességmegszakítás következményeivel. 

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek
9 hetes abortált magzat

Prof. Dr. Ferencz Antal a Semmelweis Egyetem igazgatója, egyetemi tanár egyenesen „katasztrofális cselekedet”-nek nevezi:

„A művi abortusz éppen olyan káros és pusztító, mint amennyire torz a mai közfelfogásnak az az autonómia felfogása, amelyre hivatkozva gátlástalanul és – az a benyomásom – egyre gátlástalanabbul végzik ezt ország- és világszerte.”

Prof. Dr. Széll Kálmán nyugalmazott osztályvezető főorvos, a MTA Orvostudományok Kandidátusa, Szombathely díszpolgára, nemzetközileg elismert tudós. Ez csak néhány a számtalan megtisztelő cím közül, melynek birtokosa. Munkássága során mindig kihangsúlyozta az orvosi hivatás etikus művelésének elengedhetetlen fontosságát. Néhány éve Az orvos és az abortusz című konferencián egy valóban rendkívüli előadást tartott. Néhány részlet Az abortusz orvosetikai szempontjai című beszédéből:

„…már az orvosok nagy részének sincs helyes elképzelése. Nem is csoda, hiszen nem tanultak róla. Az általános tájékozatlanság vagy helytelen tudás következményei kollegáinkon is lemérhetők.”

„Az orvosnak tudnia kell, hogy akár sebészi, akár vegyi abortusz végzésekor egy megindult élet, egy leendő személyiség megsemmisítéséről van szó, amely ellenkezik a szívünkbe vésett természeti törvénnyel, a természettől ránk szabott szülői szereppel, sőt az orvosi hivatással is.” 

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek

„Szokás a feministákra támaszkodva a személyiségi jogokat tanúul hívni, mondván, hogy az a nő elidegeníthetetlen emberi joga, hogy a testével szabadon rendelkezzen. E jogát természetesen senki sem vonja kétségbe. Így például szabadon tűzhet a fülébe, orrába, nyelvére vagy a köldökére gyűrűket, ékszereket, bizsukat, vagy akár le is vághatja egyik fülét vagy az ujjait. De ugyanezt már nem teheti meg a magzatgyermekkel, mert a magzat nem az ő teste! A magzat csak vendégségben és átmenetileg tartózkodik az anya testében, különbözik az anya testfelépítésétől, fele részben az apa génjeit hordozva mindkét szülőtől eltérő, új biológiai egyed: személy.”

„…a magyar ugaron termett és nevelődött liberálisok sajnálatosan elfelejtik, hogy az asszonynak adott abortusz-szabadsággal voltaképpen a magzatgyermek szabadságát korlátozzák, márpedig az egyik ember szabadságát nem jogos, még kevésbé etikus egy másik egyed életének kioltásával legalizálni.”

„Minden emberi logikával ellenkezik, hogy most, amikor a csecsemőhalandóságot soha nem remélt mértékben csökkenteni tudtuk, az orvosi tudást a leendő csecsemők tömeges elpusztítására használják fel.” 

  „Bűn tehát egy – mondhatni – teljesen egészséges egyénen kockázattal járó olyan orvosi beavatkozást végezni, amely gyökeresen ellentmond az orvosi hivatásnak, mert különös kegyetlenséggel öl meg egy leendő embert.” 

„Sajnos többnyire az történik, hogy az az orvos, aki nem ért egyet az abortusz magzatgyermeket pusztító beavatkozásával, eleve nem megy szülész-nőgyógyásznak. Ezáltal e szakma irányában sajátos kiválasztódás érvényesül, amely már eleve mintegy kiközösíti magából azokat, akik az abortuszt nem tudják életvédő erkölcsi meggyőződésükkel összeegyeztetni. Pedig sok múlik az orvosokon, akiknek testületileg meg kellene tagadniuk ezt az életidegen, s az orvosi hivatástól is idegen beavatkozást.” 

„Albert Schweitzer szerint "az igazán erkölcsös ember szemében minden élet szent, még az is, amely emberi szempontból alacsonyabb rendűnek tűnik." Az édesanya nem lehet saját magzata vérbírája, az orvos pedig – ha mégis megtörténne – nem lehet ennek az ítéletnek a végrehajtója. Nem kétséges, hogy az orvos évezredeken át az élet ügyvédje volt, s hogy neki a halál kultúrája helyett ma is az élet kultúráját kell választania!” 

Aki 2017. március 15-én a Nemzeti Múzeumnál járt láthatta azt az óriásplakátot, melyen egy 11 hetes, abortusz miatt szétroncsolt magzat fényképe volt látható. Mellette Máté evangéliumának híres sorai:

„Amennyiben megcselekedtétek eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.”
A megölt magzat testrészei jól kivehetően mutatták a kis emberkét…

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

22 márc

A víz világnapja: vízügy – közügy

Március  22. a Víz világnapja. Több nemzetközi világnap célja a természetes vizek védelme.  Március 14-ét a Gátellenes világnapra jelölték ki, melyet a természetes vízgyűjtő területek védelme ihletett.

környzetvédelem társadalom ünnepek

A nemzetközi akciónap a duzzasztógátak ellen, a folyók, a víz és az élet mellett érvel. Amiről a gátakat emelő lobbi nem beszél: a felborult ökoszisztéma, mely beláthatatlan következményeket vonz, a fokozódó erdőirtások, a lakóhelyük elhagyására kényszerített családok. Ráadásul a rothadó növényzet óriási széndioxid-kibocsátással jár.

Március 22. a víz világnapja

Ne csak az év egy napján törődjünk a természettel, a vízzel. Talán még nem késő megmenteni!

„Miután reggel gondosan rendbe szedte magát az ember, gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is.” - Antoine de Saint-Exupéry

Számunkra a víz a mindennapokban azt a kivételes anyagot jelenti, amely folyékony, szilárd és gázhalmazállapotban is megtalálható. Talán csodálkozunk azon, hogy a növényekben a gravitációval ellentétes irányban, felfelé is áramlik, melynek oka a víz egyedi felületi feszültsége. Nem ismerjük a megdöbbentő számadatokat, miszerint az Egyesült Államokban naponta 500 liter vizet fogyasztanak fejenként, az EU-ban átlagban 200-at, Magyarországon 100-at, Etiópiában 20 litert. Nekünk a tiszta víz még nem elérhetetlen. Még. Tegyünk róla, hogy ne is váljon azzá.  

A vízügy közügy - legyen minden nap a víz napja


A „vízügyi” történelem néhány elgondolkoztató esetét szeretnénk közreadni. Talán segít, hogy jobban megbecsüljük létfontosságú természeti kincsünket, a vizet.

környzetvédelem társadalom ünnepek

 
Sokkoló felvételeket lehet látni azokon a NASA felvételeken, melyek az Aral tóról készültek régen és most jelleggel… Az Aral tó volt a világ negyedik legnagyobb sós tava, de ma már több mint 40 ezer négyzetkilométernyi sós sivataggá vált, hajóroncsok temetőjévé. A műholdképeken jól nyomon követhető a szomorú folyamat. Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre helyezkedik el.

Két folyó, az Amu-darja és a Szir-darja táplálta, de miután az egykori Szovjetunióban, a legelők gyapotföldekké alakítása érdekében inkább öntözésre használták, ma már nem érik el a pusztuló tavat. Az Aral tó az emberi ostobaság és kapzsiság következményének elrettentő példája lett. A kiszáradt meder só koncentrációja magas, a szél egészen az Északi-sarkkörig viszi, siettetve ezzel a jégolvadást…

környzetvédelem társadalom ünnepek

  
A 18. században a bécsi Helytartótanács egyetértett azzal a vízvédelmi megoldással, amely a Balaton teljes lecsapolását tervezte. Kellett volna a hely az olcsó magyar gabonának, pedig a kiszárított tó medrében csupán futóhomok maradt volna.

A térképen pirossal bejelölt rész mutatja, ami megmaradt volna. Nem csupán a nádassal, mocsarakkal fedett területekről volt szó. Szerencsére a pénzhiány és a passzív ellenállás megmentette a tavat. A fellendülő turizmus után már szóba sem jött ez a gyilkos terv. 1863-tól a Sió-csatorna az árvizek problémáit is megszüntette.

Ha valaki utánanéz, azt tapasztalja, hogy minden évben a Víz világnapja alkalmából megjelent írások két elmaradhatatlan kijelentést tartalmaznak:

  1.  A legfontosabb, nélkülözhetetlen természeti kincsünk egyike a víz. 
  2.  A szennyvizek kb. 50 %-át az ipari szennyvizek adják, a húsipar szennyvize a legtöbb gondot okozó koncentrált szennyvíz.


Józan ésszel teljességgel érthetetlen, hogy ezt évente megismételjük, és nemhogy csökkenne a húsipar tevékenysége, még növekszik is… 1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak föl (és szennyeznek el), mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez. 

környzetvédelem társadalom ünnepek


Felzabált jövő címmel tavaly jelent meg F. Szabó Kata cikke, melyben az AsapSCIENCE megdöbbentő adatáról is olvashatunk:


„Mi történne, ha az emberiség hirtelen egyáltalán nem fogyasztana többé húst. Tehát ha a jelenleg élő, fogyasztási célból tartott körülbelül 20 milliárd csirke, 1,5 milliárd marha, 1 milliárd disznó és 1 milliárd bárány nagy része egyszerűen eltűnne, mert megszűnne a felvevőpiac. Ezzel párhuzamosan 33 millió négyzetkilométernyi – vagyis Afrika területével nagyjából megegyező – földterület szabadulna fel, amelyet jelenleg állattartásra és az ő táplálkozásukat fedező növény előállítására használnak.”

A víz csodái


 Dr. Masauru Emoto bölcsészdiploma után alternatív gyógyászatból szerzett doktorátust Japánban. A vizet nem tudományos kutatóként vizsgálta, mégis világszerte felfigyeltek a vízkristályokról készült csodálatos fotóira.

környzetvédelem társadalom ünnepek

A vízminőségtől függően más képet mutatnak a lefagyasztott vízkristályok. Csodálatos, csipkeszerű, hatszög alakú formát vesz fel a természetes, tiszta forrásból nyert víz. A szennyezett vízből csak zavaros kristályok rajzolódnak ki. 2004-ben jelent meg A víz rejtett bölcsessége c. könyve, melyben érdekes tényeket fogalmazott meg:


„A víz sokféle szempontból ellentmond a fizika törvényeinek. Más anyagokkal ellentétben nem úgy viselkedik, ahogyan viselkednie kellene, például -75 fok helyett (ahol molekulasúlya miatt kellene) csak +100 fokon forr fel, és 0 fokon fagy meg, holott a periódusos rendszer szerint -120 foknál kellene. A víz fagyáskor kitágul, és könnyebb lesz, ahelyett, hogy szabályosan összehúzódna, és nehezebbé válna. Mindezeket a szabálytalanságokat a tudomány máig nem tudta megmagyarázni.”


„Nincs a világon két teljesen egyforma hópehely, mindegyik egyedi, egyéni, de mindenképpen szabályos hatszög alakú kristály. Úgy néz ki, mintha valamennyi vízcsepp önálló individuum volna, egyfajta személyiség megváltozhatatlan karakterrel. Még ha egy hópelyhet fel is olvasztunk, majd újra megfagyasztunk, hajszálpontosan ugyanazt a mintát képezi, mint korábban.”

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

25 feb

Télbúcsúztató szokások és a busójárás

Több nemzet hagyományaiban is valamilyen formában megtalálhatók a tavaszköszöntő és a télbúcsúztató szokások. Nálunk a busójárás a leghíresebb karnevál. Egyik fontos eleme a tűz. Több országban is régi tradíció az álarcos felvonulás, vagy tűzre vetni a rosszat jelképező szalmabábút. Úgy tartják, ezzel az önmagukban rejlő negatívumtól is búcsút veszünk. A tél végén érdemes egy izgalmas kirándulást tenni, megnézni néhány ország télbúcsúztató hagyományait. 

kultúra tradíció társadalom ünnepek

A télbúcsúztató szokások kaleidoszkópja színesen kavargó képeket mutat. Az emberiség egy nagy család, és gyermekei minden földrészen szeretnek játszani, ünnepelni. Hagyományaik hasonlóak. A nagyvilágban számos helyen megünneplik a tavasz eljövetelét. Az ember – bár ottléte alatt örült a télnek – az év elején elbúcsúzik a hidegtől. A spirituális ember köszönti a mindig megújuló Földanyát, és jó alkalmat talál arra is, hogy fesztivált rendezzen a Jó győzelmének. De azt sem felejti el, hogy a belső rossz tulajdonságok legyőzése az igazi siker.

A busójárás története


Nincs történelmi alapja, mégis lelkesítő. A monda szerint a Mohácson és környékén élő sokácok, a katolikus délszlávok ijesztő álarcokat tettek magukra, maskarába öltöztek, és hatalmas zajt csapva keltek át a Dunán. Nagy rémületet keltettek, és kizavarták a törököket a városból. Ennek emlékére rendezik meg februárban a rémisztő maszkos felvonulást, melyre több ezer ember érkezik a kisvárosba. 

 A busójárás UNESCO világörökség 


A mohácsi busójárás 2012 óta hungarikumnak számít. 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. egy évvel korábban pedig az indiai Rámlila került a szellemi értékek világörökség listájára. Mi kapcsolja őket össze?

kultúra tradíció társadalom ünnepek

A busójárás hetében kerül sor a kiszebáb égetésre, mely a Rossz elűzését jelenti. Az indiai Dussehra ünnep szintén erről szól: Rávanának, a Rámájana eposz Főgonoszának bábuja a lángok martaléka lesz, így minden évben diadalmaskodik a jó a rossz fölött.

A busójárás farsang?


Magyarországon a mohácsi busójárásnak nagy vonzereje van. A farsang a maskarás felvonulások, vidám mulatságok ideje, de alapvetően a tél búcsúztatásának változatos hagyományaira épül. A leghíresebb a riói, valamint a velencei karnevál. Velencében bíróság előtt a városban történt minden rosszért elítélik, majd tűzre vetik a szalmabábút. Bővebben: Fények ünnepe, velencei és rioi karnevál


A január elején kezdődő farsangi időszak vége a „farsang farká”-nak nevezett 3 nap, mely farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott. A busójárás február végi, több napos ünnep. A busók hol csoportokat alkotnak, hol egyedül csatlakoznak a felvonuláshoz. A télbúcsúztató program része a főtéren máglyára helyezett koporsó elégetése, mely a telet jelképezi. A tűz körültáncolásával búcsúznak a hidegtől, és üdvözlik a hamarosan beköszöntő tavaszt.

Milyen a busó jelmez és a busó álarc?


Ha nem egy farsangi felvonulás lenne, akkor a szörnyű, ördögpofájú szörnyeket látva fejvesztve menekülnénk előlük. A maszkot fűzfából faragják. Vannak olyanok, melyeket neves népművész készít, azok nemcsak egyediek, de drágák is. A jellegzetes busó ruha tartozéka: bocskor, csizma, fehér vászongatya és a bundájával kifordított birkabőr. Ezt derékban kötéllel vagy lánccal kötik össze. Az övre hatalmas kolompokat aggatnak, mellyel óriási hangzavart tudnak csinálni. Némelyeknél kereplő vagy fakürt és buzogány van. A rémisztő alakok mellet már egyre több szép lányt látni, akik gyönyörű sokác népviseletben sétálnak. A „Szépség és a szörnyeteg” magyar változatának is mondhatnánk.

Télbúcsúztató népszokások

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Orosz: Február vége a Maslenitsa hagyomány vígassága Oroszországban. Gyakran laza fordítással „palacsinta hét”-nek is nevezik, a tányérokon tornyosuló finom édesség miatt. Az utolsó napja a legérdekesebb, a tél kitömött figurájának ünnepélyes elégetése. Énekelnek, táncolnak, a mulatság egyesíti a nagy orosz ortodox szertartást egy sokkal régebbi ünnepnappal.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Bolgár: Január végén kerül sor a busójáráshoz nagyban hasonló ünnepre a Szófiától 30 km-re fekvő Pernik városában. A Surva Nemzetközi Fesztivál szintén álarcos felvonulás. A fából vagy textilből, számtalan gyöngy felhasználásával készült álarcok félelmetesek vagy színpompásak. A maszkok sok esetben szimbolikus jelentésűek, némelyik kétarcú, a boldogság és boldogtalanság ellentétpárjára utal. A dekoráció színei: a leggyakrabban használt vörös, ami a termékenységet, az újjáéledő természetet, a nap és a tűz erejét jelképezi, a fekete jelöli a Földanyát, a fehér a víz és a fény jelképe. A különleges mágikus táncok, a kolompok a gonosz szellemeket hivatottak elriasztani. 

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Svájci: Tschäggättä az ünnep neve. Íratlan szabály, hogy csak nőtlen férfiak öltik fel az ijesztő maskarát. Fából készült pálcával és feldobott korommal (ma már inkább konfettivel) ijesztgetik a gyanútlan áldozatokat. Azt mondják, a résztvevők kiengedik a mindennapi stressz fáradtságát, s ez egy kifejezés, egyfajta lázadás. Régi hagyomány elijeszteni a tél szellemeit. Tschäggättä legendája szerint egy már nem létező település vad emberei, a tolvajok ijesztő jelmezekbe öltöztek, hogy félelmet keltve könnyebben lophassanak.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Francia: Menton város Citromfesztiválja a francia Riviérán szintén februárban van. A tél végének ünneplése. Két hétig a város központjában levő Biovès kertet nagy szobrok és figurák töltik meg, minden citrusfélékből van. Kijelölik az év témáját, például Verne Gyula egyik regényhősét, de a lényeg, hogy mindennek citromból és narancsból kell készülnie.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Spanyol: Minden év január első vasárnapján rendezik meg Silió faluban a Vijanerát. Az erdők és Silió utcái tele vannak hagyományokat idéző, legendás alakokkal, mitológiai lényekkel. Az emberalakok átalakulnak tiszta természetté. A legismertebb karakterek fekete álarcot viselnek, nehéz, nagyhangú harangokat hordanak, hogy kivédjék a gonosz szellemeket. Itt is megünneplik a jó győzelmét a gonosz felett. A falusiak különböző maszkokat, állati bőröket és élénk színű ruházatot hordanak. Az egésznek a természetkultusz és a szimbolizmus érdekes összetettsége adja meg különös varázsát.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Amerikai: Santa Fe fiesztáján egy hatalmas alak magasodik mogorván az emberek ezrei fölé, kísérteties fehér muszlin köntöse csapkod körülötte. A Zozobra egy óriás marionett bábú, amit elégetnek, ezzel elpusztítják az előző év gondjait, bajait. A spanyol szó jelentése: fájdalom és kétségbeesés. Ahogy a báb neve sugallja, ő testesíti meg a sötétséget és a szomorúságot. A fesztivált megelőző hetekben több ezer ember névtelenül egy kis cédulára saját kezűleg felírja problémáit, fájdalmát, és a városszerte felállított dobozokba dobja. Még a városi rendőrség is betesz számtalan jelentést felaprított formában, de esküvői ruhák, jelzálog papírok, végkielégítés közlemények és orvosi látleletek is kerülnek ide. A fesztiválon a dobozok Zozobra lába előtt elégnek.


A magyar kiszebáb égetésekor is ez történik: a bajokkal teleírt papírdarabokat rárakják a bábura. Indiában is van ilyen szokás: a gondokat, amiktől meg akar valaki szabadulni, egy papírra írja, és bedobja a folyó hullámai közé, hogy az messze elvigye tőle.


Észak-Wisconsinban a szóvivő, az ünnep királya előrelép egy tekerccsel. Bejelenti, eljött az ideje, hogy a kukorica király visszatérjen hazájába. A sötét időnek vége, jön az újjászületés. Toronymagas láng ég, amit körbe táncolnak. A dobpergés gyorsítja a ritmust. Énekelnek, kiabálnak, üdvözlik a mágikus tűz rituálét.  

 Szalmabábégetés Indiában 


A hindu Dussehra fesztivál októberi ünnep, itt a 10 fejű démonkirály, Rávana bábuját vagy képmását égetik el. A Rámájana negatív főhőse ő, aki a rossz jelképeként Indiában a megtestesül Gonosz.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Ennek az ünnepségnek már a 15. századi Vijayanagar királyok korától van nyoma. Maga a szó jelentése: Dasanan-ravan, Rávana veresége. A kivilágított feldíszített városokban országszerte templomi menet, színdarabok, fáklyás felvonulások láthatók. A Dussehra munkaszüneti nap. A barátok és a családok összejönnek, ajándékokat és édességet cserélnek. Híres művészek lépnek fel, és megelevenedik a hősi eposz, a Rámájana. Dél-Indiában még a házakat is feldíszítik a Rámlila szereplőinek kis szobraival. Ezt követi a díváli, a fények örömnapja, Ráma herceg, a tökéletes király hazatérése, mely egyben azt is jelenti, hogy minden rossznak vége szakadt.

Külső és belső fény


Vajon miért népszerű oly sok helyen a jelmezes alakoskodás? Mert bűnbakot lehet találni, és elégetni? Mert el lehet bújni egy felvett szerep mögé? Sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy a mindennapok is hasonlóan telnek, és ők valójában nem azok, akiknek gondolják magukat. Mint ahogy a karneválon sem vicsorgó szörnyetegek, csupán egy játék szereplői. Talán az is kiderül, hogy a rossz csak az elmében van. A maszk levételekor szembe kell nézni a valósággal már a következő napon. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

«
1234

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon