régészet történelem

A közismert angol kockadobásos számjáték, a Kígyók és létrák (Snakes & Ladders) Indiából származik. A gyarmati uralom második felében, 1892-ben került Angliába, és a viktoriánus szemlélet rögtön megváltoztatta. Ma már világszerte elterjedt ez a társasjáték, igaz csak egy lebutított változata, mert az eredeti sokkal magasztosabb célokat szolgált: játékosan beszélt az élet komoly kérdéseiről. 
 
A játékboltok egyik népszerű darabja, a Kígyók és létrák, melyet az ősi India inspirált. A ma már világszerte klasszikusnak tekinthető társasjáték több néven ismert volt az ókori Indiában: Mokshapat (A felszabadulás ösvénye) vagy Paramapadham (Végső boldogság), illetve Parama Pada Sopanam: Lépések a legmagasabb hely felé. 
 
A tábla számozott négyzetei a tudat és a létezés különböző erényeit és hibáit sorolják fel. A meghatározások az élet egy-egy lehetséges állomását mutatják, a magunkkal hozott, valamint a megszerzett jó és rossz tulajdonságokból mutat néhányat. Számos létra és a kígyó segíti vagy éppen hátráltatja a játékosokat a táblán. A cél eljutni a start alsó négyzetéből a felsőbe, vagyis a földi születésből a lelki felszabadulásba. A nyomatékosítás kedvéért néhol a játéktábla négyzete emberalakot formáz. A modern változat csak egy egyszerű, a puszta szerencse alapján zajló versenynek tekinti. Az eredeti verzió, ahol a játékos fejlődése a lényeg, háttérbe szorult. A kereskedelmi változat erkölcsi tanulságai csökkentek, ilyen az amerikai Csatornák és létrák nevű változat is. 

régészet történelemA társasjáték megalkotását egyes kutatók a szent életű költő, Gyandev Chaupar nevéhez kötik, de i.e. a 2. században már játszották Mokshapat néven. Dél-Indiában piacokon és a templomok főbejárata előtt is árulták. A játék legkorábbi irodalmi hivatkozása egy X. század dzsain kézirat, amely így ajánlja: az élőlények a Szamszára, a ciklus az újjászületés fedélzetén. A hindu és dzsain változat mellett létezik a játék muszlim formája is. Az iszlám misztikus ága, a szufi is elfogadta, és Allah trónjának hozzáadásával kibővítette a szerencsés négyzetek számát.
 
Idővel a játék több módosításon is átment, de a jelentése megmaradt. Vagyis: az embernek jó tetteket kell véghezvinni, hogy lelkileg feljebb emelkedjen, míg a bűn a mélybe húzza. A kígyók képviselték a gonoszságot, a létrák az erényeket. Olyan állomások szerepeltek, mint például a hit, nagylelkűség, megbízhatóság, jóság, tudás, a másik oldalon a hiúság, büszkeség, közönségesség, arrogancia, lopás, adósság, részegség, düh és kapzsiság, vagy akár a gyilkosság. A vesztes az újra születés ciklusába került, a győztes felszabadult. A játék erkölcsi végkövetkeztetése, hogy az üdvösség elérhető a jó tetteken és a magasabb tudatállapot elérése után, de a gonosz és alantas személy alacsonyabb életformákba kényszerül. 

régészet történelemrégészet történelem


 
  

A Nemzeti Múzeum New Delhiben a játék dzsain változatát őrzi, egy festett pamut textilt, de fennmaradt több tizennyolcadik század végi, ugyancsak színes stílusú is. A virágos kúszónövény, a dévanágari felirat és a színösszeállítás jelzi annak radzsasztáni eredetét. A dzsaipuri, gudzsaráti, marathi és pahari művészek megcsillogtatták tudásukat, a díszítés érdekesebbé, vonzóbbá tették a játékot. A négyzetekbe festett képek is segítik a tanítást, mindez a saját, regionális stílusban, a kompozíció kiegyensúlyozott, és ad egy kellemes élményt. Az eredeti játékban a különböző állomásokat kiírták a négyzetekbe, vagy miniatúrában ábrázolták, hogy az egész játék alatt látható legyen. Ez sokkal maradandóbb élményt adott a játékosnak, mint a modern változatban, ahol nincs szem előtt, külön listán kell kikeresni az egyes állomásokhoz rendelt tulajdonságokat.
 
Amikor a Kelet-indiai Társaság megszállta Indiát, a számtalan más értékes dolog mellett ezt a játékot is Angliába vitték, mely azonnali sikert aratott a gyerekek között, de a viktoriánus kor szája íze szerint megváltoztatták. Ennek az összetett és bonyolult játéknak az erkölcsi tanítása véget ért, az eltávolított elem, az ok-okozat összefüggésének felismerése helyett bevezették a versenyt. Ebben a változatban a siker a takarékosság, a bűnbánat révén volt megközelíthető, bukást az engedetlenség és tunyaság okozott, melyet a végén a betegség, szégyen és a szegénység követett. Sajnálatos módon a modern változatot nyugaton megfosztották vallási és erkölcsi szempontjaitól, a létrák és kígyók számát pedig kiegyenlítették. Pedig az eredeti hindu játékban több volt a kígyó, mint a létra, arra emlékeztetve a játékost, hogy nehéz az erény útján megmaradni. Összehasonlítva az eredetivel, amely tele volt lelki bölcsességgel, e játék nyugati változata sokkal sekélyesebb. Valamennyi megmaradt a tanító szándékból, de a vallási-filozófiai lényeg elhalványodott, és a magasabb eszmeiséget képviselő fogalmakat felváltotta a hétköznapi értelemben vett jó és rossz. Némely amerikai változat pedig annyira lebutítottá vált, hogy abban a főszereplő egy rosszcsontságot elkövető gyerek, akinek nem sikerült megkapnia valamit, vagy éppen a jó fiú, aki elérte, mert tett valami hasznosat. Manapság a híres társasjáték a legkülönbözőbb formákban jelenik meg, Chaplintől a Hupikék törpikék szerepléséig, csak épp a leglényegesebb dolog marad ki…
 
A hindu filozófia alaptanításához kapcsolódik, hogy a vágyak és tettek valamint azok következményei viszik előbbre vagy lökik hátra az egyént. Ebben az értelemben a szabad akaratot behatárolja az előző tettek visszahatásainak kényszerítő ereje, ugyanakkor az isteni kegy még a hátráltató tényezők ellenére is segíthet előrébb lépni. Az a legszebb az egészben, hogy ennek a játéknak nincs egyetlen győztese, csupán van aki előbb ér a célba, van, aki később. Akárcsak az óind filozófiában, mely csodálatos reményt ad, hiszen mindig van újrakezdés, és újabb lehetőség a javításra. Nincs bukás, mert mindig ott van a pótvizsga. Hosszú ugyan az út, de a bukdácsolás ellenére, s főleg mert segítő pontok is léteznek, a végén mindenki célba érhet.

régészet történelemA Kígyók és létrák minden idők egyik legnépszerűbb játéka volt, ezt bizonyítja az is, hogy szerepel a legmagasabb eladási számot elért top 25 videojáték között is. Bár az eredeti szemlélet a mai játékban kicsit sérült, mégis elmondhatjuk, hogy nagy hatást fejtett ki, hiszen maga a „snakes and ladders” összetétel jelentése: létbizonytalanság. Egy olyan angol kifejezéssé vált, ami szerencse vagy balsors hirtelen bekövetkeztének lehetőségét jelenti. 
 
Felfelé haladunk a létrán, vagy lecsúszunk a kígyón? A létra szimbolikus képe jól ismert a Bibliából is. Jákob álmában egy lajtorját (létrát) látott, amin angyalok járkáltak fel-le a Menny és a Föld között. Azt jelképezte, hogy Isten segítséget, „létrát” ad azoknak, akik Hozzá törekszenek. Az egyiptomi hitvilágban Ré és Hórusz is létrát állít föl, hogy a halottak fölmehessenek az égbe. Vagy gondoljunk csak Weöres Sándor gyönyörű sorára: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.

Kapcsolódó oldalak