Csandígarh, más néven „A gyönyörű város”, két indiai állam, Pandzsáb és Harijána fővárosa. Ez az első tervezett város Indiában, az alapok Le Corbusier elképzelése szerint rajzolódtak ki. Több nevezetessége közül a világhírű Kőkert vonzza a legtöbb látogatót. Élettelen, mégis lüktető látványosság, mely újrahasznosított anyagokból, ipari és háztartási hulladékból, valamint eldobott tárgyakból készült. Több száz kerámia-bevonatú beton szobor áll ott, táncosok, zenészek és állatok.
Nek Chand művészeti kormányzati tisztviselőként dolgozott. Az által létrehozott, ma már 40 hektáros területen több mint 2000 kőből, törmelékből és más anyagból készült figura látható. A Padma Shri India negyedik legnagyobb civil kitüntetése. A 90 éves Nek Chand annak idején munkája elismeréseként megkapta ezt a díjat. Az alkotónak világszerte több millió rajongója van ma is.
Csandígarh és a Kőkert története
Nehru a függetlenség utáni években szervezte meg Csandígarh fejlesztését. Azt akarta, hogy India első tervezett városa legyen. A város a tiszta levegő, az első osztályú ivóvíz, valamint az alacsony zajszennyezés miatt előkelő helyet foglal el az élhető nagyvárosok rangsorában. India egyik legzöldebb városa. A hatóságok különös gondot fordítanak a folyamatos faültetésre. A hulladék jórészének újrahasznosítása több évtizedes múltra vezet vissza.
A Kőkert létrehozója Nek Chand, egy autodidakta művész, aki néhány éve halt meg. Munkája eleinte illegális volt, titokban, a szabadidejében végezte. Bejárta a város körüli bontási helyeket, és a kidobott tárgyakat félre rakta. A városi és ipari hulladékot gyűjtötte össze, majd a saját elképzelése szerint újrahasznosította.
A város melletti erdő közelében, egy szurdokban állította fel megálmodott alakjait: az isteni Sukrani királyságot varázsolta a völgybe. Mire a hatóságok 1975-ben fedezték, már egy 12 hektáros területté vált, szerteágazó, de összekapcsolt udvarokkal. Mindenhol kerámiaborítású beton figurákat találtak: táncosok, zenészek százait és az állatok mozaikszobrait.
Bár munkáját a lebontás veszélye fenyegette, a közvélemény az ő oldalán állt. Végül Nek Chand a Kőkert mérnökeként fizetést kapott, sőt segítségként 50 munkást. A kormány támogatásával az idős művész hulladékgyűjtő központokat hozott létre a város körül. A park 18 év alatt érte el végső formáját. Ma a 40 hektáros Kőkert a világ legnagyobb kültéri művészeti kiállítása.
Újrahasznosítási ötletek az indiai Csandígarh városban
Tündérország hulladék anyagból – így jellemezték a Csandígarh mellett található különös területet. A természetes kőzetformák váltakoznak a mozaik alakokkal. Madarakat, állatokat, embereket és absztrakt formákat látni – mindezt újrahasznosított hulladékból. Az egészet gyönyörű sétányokon lehet bebarangolni. A sétaút patak, vízesés, hidak és pavilonok mellett, vagy ligeteken keresztül vezet. Az egész tájat boltívek, előcsarnok, utcák és sávok díszítik.
Újrahasznosítás és művészet
Abban a pillanatban, amikor a látogató belép a „királyságba”, az alacsony bejárati ajtónál meg kell hajtania a fejét. Az alázatosság légkörét teremti meg. Az apró ajtó csodálatos, szinte szürreális helyszínre vezet, egy mágikus királyságba, amely 14 különböző kamrából áll. Egy előcsarnokba, melyet természetes sziklaformák alkotnak. A legfelsőbb bíróság a király trónjával, vagy egy zenész kamrája, a tó egy kunyhóval mind szerves egészet alkot. Fő helyen a templom, az istentisztelet helye. Az egyes kamrák megtekintéséhez különböző méretű ajtókon, boltíveken, előszobákon és ösvényeken kell keresztülmenni, a feszültség és a kíváncsiság pedig minden fordulóban nő.
Indiai újrahasznosítás kreatívan
Miközben a világ óriási összegeket költ a hulladékkezelésre, Nek Chand kialakított egy fantáziavilágot. Csodálatos képességével a hulladékterméket egyedülálló formává alakította. Olyan elemekkel és szobrokkal, mint a paloták, templomok, falusi életképek, nők és férfiak katonák, állatok.
A különleges mesterművek néhol kiállítási területen vannak, máshol teljesen beépülnek a tájba. A felhasznált anyag nagy részét sziklák, törött porcelán, eldobott fénycsövek és karkötők, üvegdarabok, építési hulladék, szén és agyag alkotja. A világ minden tájáról érkeznek olyanok, akik megcsodálják a Kőkert furcsa szépségét, és olyanok is, akik elgondolkoznak az újrahasznosítás kreatív módjain.
Újrahasznosított tárgyak
A Kőkert teljes alapanyagát ipari és háztartási hulladék, az eldobott és újrahasznosított tárgyak sokasága adta. Láthatunk itt karperecből készült madarakat, egy kérdőjelet formázó mosdókagylót, amint beépült a falba, vagy több száz csempedarabbal burkolt mozaik figurát. Fekete bivalyok úsznak fehér porcelántóban, és kerámia jógi meditál a vízesésnél.
A Rock Gardent, a Kőkertet 1976-ban nyitották meg a nyilvánosság előtt, azóta még több területtel egészült ki. A kezdetektől fogva már több mint 12 millió látogatót fogadott. Az újrahasznosítás olyan ember képzeletében született meg, akinek alázatos természetét művészi fantáziája csak tovább finomította. Így tudott létrehozni egy új világot, mely részben megoldotta a hulladék felhalmozódásának gondját is.
Kapcsolódó cikkek
