Max Planckot a kvantummechanika atyjának vagy a XX. század Galileiének is lehetne nevezni, hiszen munkássága egy új korszakot nyitott. A modern fizika területén végzett úttörő munkája a század legfontosabb tudományos eredményéhez vezetett. Képességeit és veszteségeit tekintve is rendkívüli sorsú emberként ismerhetjük meg. Többször is nyilatkozott a tudomány és a vallás számára teljesen harmonikus kapcsolatáról.

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

160 éve született az a tudós, aki nemcsak a korszak egyik legnagyobb zsenije lett, de nemes gondolkodású úriember is. Max Planck egy régi nemesi családban látott napvilágot. A család elődei között tudósok, tanárok, lelkészek és teológusok szerepelnek. Jó tanuló volt, a gimnáziumban énekelt, több hangszeren is játszott, zeneszeretetét megőrizte felnőttként is. 21 évesen kiváló (summa cum laude) minősítéssel védte meg doktori disszertációját. A Nobel-díjat 1919-ben kapta meg. Max Planck jó barátja és kamarazene-partnere volt Albert Einsteinnek, akinek a neve a géniusz szinonimájává vált.

Max Planck magánélete: a veszteségek sorozata

Planck (1858-1947) magánélete tragédiákban bővelkedett. Önéletrajzából tudjuk, hogy a kortársak meg nem értése is sok keserű percet szerzett neki. Planck , mint ember azért is kivívja tiszteletünket, mert nehézségekkel teli sorsa sem rombolta le benne az alkotó személyiséget. Felesége huszonkét évnyi boldog házasság után meghalt. Egyik fia elesett Verdunnél, mindkét lánya belehalt a szülésbe. Házát lebombázták, pótolhatatlan iratai és levelezése megsemmisült. 1945 januárjában egy Hitler-ellenes összeesküvés miatt kivégezték Erwin fiát. A 87 éves tudós ezt már nem sokkal élte túl.

Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus asszony negyven éven át közeli barátja volt. Ezt írta:

Planck „vallásos volt, és ezt újra és újra hangsúlyozta. Mivel pedig egyike volt a legigazabb embereknek, szavai mögött mély meggyőződésnek kellett rejtőznie, amely élete tragikus pillanataiban bizonyosan nagy segítséget jelentett számára.”

Max Planck, a kvantumfizika atyja 

Max Planck azért vált a modern fizika atyjává, mert megfogalmazta a kvantumelméletet, a 20. század egyik legfontosabb fizikai elméletét. Ő a kvantummechanika egyik alapítója, ami egyben egy teljesen új természetszemlélet létrejöttét is jelenti.

 

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány
Planck és jó barátja Albert Einstein 1929 júniusában.

Max Planck munkássága

Max Planck munkássága a hőmérsékleti sugárzás problémájának megoldásával kapcsolatos. Korának egyik legjelentősebb elméleti fizikusaként éppen a századforduló környékén, 1900 decemberében nyújtotta be sugárzáselméletét a Német Fizikai Társaságban. Azt a napot tekintik a korszakalkotó kvantumelmélet és egyben a modern fizika születésnapjának is. A Planck-állandó a kvantumelmélet valamennyi egyenletében szerepel. Igaz, a tudósnak a Nobel-díjra még tizennyolc évet kellett várnia. 

A kvantumfizika alapjai 

A kvantumfizika gyakran a kvantummechanika szinonimájaként használatos. A fizika legalapvetőbb törvényszerűségeinek működésével foglalkozik. A latin név arra utal, hogy bizonyos fizikai tulajdonságok egységi mennyiségenként (kvantum) változnak.

Max Planck felszólalása a Nobel-díj átvételekor

Már pedig anyag Max Planck szerint nincsen. Azt a felfedezését a Nobel-díj átvételekor is hangoztatta.

„Egész életemben az anyagot kutattam, de rá kellett jönnöm a hagyományos értelemben vett anyag valójában nem is létezik. Az anyag egésze kizárólag egy olyan erő hatására keletkezik és marad fenn, mely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és végül parányi naprendszerét összetartja. Az univerzumban minden, ami létezik, energia által jön létre. Azt kell feltételeznünk, hogy az energia mögött egy tudatos elme létezik, ami a mátrixot megteremti.”

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

 
A tudomány és a vallás kapcsolata Max Planck szerint

1937-ben egy vallási alapokon nyugvó természettudomány szószólójaként Vallás és természettudomány címmel több helyen is előadást tartott:

„A vallás és a természettudományok között sehol sem találunk ellentétet, sőt inkább a teljes egyezést a döntő kérdésekben. Nem zárják ki, sőt kiegészítik egymást.”

„Az embernek szüksége van a tudományra a megértéshez, és szüksége van a vallásra a megfelelő irányú cselekvéshez.” 

„A fizikai kutatások kétségtelen eredményei közé tartozik, hogy a világmindenség építőkövei nem összefüggéstelenül vagy egyes csoportokban helyezkednek el, hanem valamennyien egységes terv szerint összefüggnek, azaz a természetben bizonyos mértékig megismerhető törvényesség uralkodik… A legcsodálatosabb azonban az, hogy ennek a törvénynek legszakszerűbb megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást kelti, hogy a természetet értelmes, céltudatos akarat irányítja.”

„Működéséhez a vallás és a természettudomány egyaránt rászorul az Istenben való hitre. Csakhogy a vallás számára minden gondolkodás kezdetén áll az Isten, a természettudomány számára minden gondolkodás végén. Az egyiknél az alapot jelenti, a másiknál mindennemű világnézeti szemlélődés koronáját.”

„Intellektusunk megköveteli, hogy a természet törvényei között felismerjük azt a két hatóerőt, amely titok, de minden tudást áthat: a rendet, amelyről a tudományok, s Istent, amelyről a vallások beszélnek.”

Összefoglalás

1900-ban egy német fizikus, Max Planck forradalmi felfedezést tett: rájött, hogy az energia csak meghatározott energiakvantumokban változhat. Új korszak kezdődött a fizikában. A mai számítógépeink sem léteznének a kvantummechanika nélkül.

Planck számára nem volt kérdéses a „természet felett uralkodó, mindenható értelem”. Véleménye szerint a vallás és a tudomány más-más területeken működik, és kiegészíti egymást. Már halála előtt az ő nevét vette fel a híres Vilmos Császár Társaság. A jogutód, a Max Planck Társaság ma körülbelül 80 kutatóintézettel rendelkezik. 

Kapcsolódó cikkek