Erdős Pál, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa szerint „Az égben Isten vezet egy Nagy Könyvet, amelyben minden matematikai probléma elegáns megoldása megtalálható.” Vajon ez lenne a titka a többi tudományos kérdésnek is?
A viselkedést vizsgáló pszichológusok, és az agy titkait fürkésző neurológusok vagy a fizikusok között is találunk olyan tudóst, aki az agyat csak eszköznek tekinti. Mi a tudat? A vélemények megoszlanak. Roger Penrose, a fizika egyik legnagyobb élő gondolkodója szerint az emberi agynak – és az univerzumnak is – olyan elméletnek megfelelően kell működnie, amelyet még nem fedeztünk fel. Következzen hát néhány figyelemre méltó idézet létünk, az agy és a tudat kapcsán.
Mi a tudat? – a tudósok is keresik a választ
A tudat filozófiai és orvostudományi fogalom. Az életem, a cselekedeteim attól függően változnak, hogy mit, milyen tudatállapotban teszek.
Ez azért is rendkívül érdekes téma, hiszen a tudatállapot végtelen sok típusa létezik. Egy ember esetében számtalanszor megváltozhat, akár percenként is. Az agykutatók és a hétköznapi ember egyaránt találkozik ezzel.
Vannak, akik számára a lélek és a tiszta tudat a spirituális világ része, míg a test és az agy a materiális világban létezik. Mindenkinek magának kell eldöntenie, mit fogad el, vagy mire keresi a választ. Sőt azt is, hogy akar-e kérdéseket feltenni.
Az alábbi válogatás témája a tudatosság, a létezés. Az idézetek arról szólnak, hogy híres tudósok hogyan fogalmazzák meg azt, hogy mit hisznek, és mit tudnak. Meggyőződéseinket nem kapjuk készen, meg kell dolgoznunk érte. Ez a néhány idézet segítség lehet a keresőnek.
Tudósok véleménye a tudatról
Max Plank, Nobel díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, aki sok más fizikushoz hasonlóan a filozofikus gondolkodásmódjáról is közismert. Tudóshoz méltó pontossággal fogalmazta meg az élet értelméről a tudatosságról alkotott véleményét.
„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek.”
„Én az emberi tudatot tartom alapvető fontosságúnak. Az anyagra úgy tekintek, mint a tudat leképzésére. A tudatot nem kerülhetjük meg. Minden, amiről beszélünk, minden, amire létezőként tekintünk, előfeltételezi a tudatot.”
Sir John C. Eccles, Nobel-díjas ausztrál neurofiziológus véleménye:
„Fenntartom, hogy a tudományos redukcionizmus rendkívül lekezelően bánik az emberi rejtéllyel, amikor amellett a materialista szemlélet mellett kötelezi el magát, hogy a spirituális világot teljes egészében le lehet képezni neurális aktivitások mintáira.
Ezt a meggyőződést a babonák közé kellene sorolni. Fel kell ismernünk, hogy spirituális lények vagyunk, akiknek a lelke a spirituális világban létezik, amellett, hogy materiális lények is vagyunk, akiknek a teste és az agya a materiális világban létezik.”
Nikola Tesla horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök volt, ugyanakkor filozófusként is közismert:
„Attól a naptól fogva, amikor a természettudomány a nem fizikai jelenségeket is elkezdi tanulmányozni, több haladást fog elérni egyetlen évtized alatt, mint létezésének korábbi századaiban.”
Dr. Stanislav Grof, cseh származású pszichiáterprofesszor
„A nyugati tudomány soha nem látott arányban közeledik a paradigmaváltásához, amely megváltoztatja a valóság és az emberi természet fogalmát. Áthidalja az ókori bölcsesség és a modern tudomány közötti szakadékot. Összhangba hozza a keleti szellemiséget és a nyugati pragmatizmus közötti különbségeket.”
Ugyancsak elgondolkoztató Wilder Penfield, kanadai sebész álláspontja, hiszen arról beszél, csak más szavakkal, hogy a test csupán egy eszköz, de valami tőle független irányítja. Penfield életében „a legnagyobb élő kanadai” címet kapta. Orvosi karrierjének elismeréseként 12 egyetem adományozott neki tiszteletbeli diplomát.
„Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. … Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.”
Úgy tűnik, mintha Carl Gustav Jung pszichiátriai orvosprofesszor véleménye ellentmondásos lenne, amikor a hitről és a tudatosságról beszél.
„Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét.”
Alfred North Whitehead angliai születésű amerikai matematikus, filozófus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Fiatalkorában a matematika és a fizika tudományának élt.
Később a bölcselet felé fordult, de továbbra is egy tudós pontos meghatározásával fogalmazott. Az ő számára a tudatosság az, „amelynek a segítségével tapasztalatunk minden egyes eleme értelmezhető”. Az eszmék logikus és szükségszerű rendszeréről beszélt.
Ez rendkívül fontos megállapítás abban az esetben, ha a spiritualitást nem fosztjuk meg logikus alapjaitól. Whitehead szerint a metafizikának tudnia kell választ adni az ember kérdéseire, ez a jövő alapja is.
„A civilizáció jövője leginkább azon múlik, hogyan fogja rendezni a tudomány és a vallás – mint a történelem két legerősebb nagyhatalma – egymáshoz való a viszonyát.”
Prof. dr. Freund Tamás, akadémikus, agykutató: „A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa.”
Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus: „A fizikusok felismerték: lehetetlen az atomi jelenségekről kielégítő leírást adni anélkül, hogy a tudatra ne hivatkoznának.”
Összegzés
A tudat egyik definíciója: az ember képessége a megtapasztalásra és az érzésre. Annak ellenére, hogy fontos szerepet játszik az életünkben, nagyon keveset tudunk a működéséről. Az agy és a tudat kapcsán többször jelennek meg tudományos cikkek is, hiszen a megfogható és a megfoghatatlan világ találkozása a legizgalmasabb kérdéseket veti fel.
David Riesman 1973-ban megjelent híres könyve A magányos tömeg áttételesen a tudatról is szól. Riesman megemlíti a „belülről irányított embert, akit belső iránytűje vezérel”. A szerző részletesen kifejti az ember modern társadalomban betöltött szerepét. Azt, hogy a többség külső irányítás alá került. Aki ezt el akarja kerülni, annak különösen tisztáznia kell magában a tudat, a tudatosság fogalmát is.
Kapcsolódó írások
