"Kína és India jóval megelőzte a nyugati tudományt és technológiát, több száz évvel ezelőtt sokkal előbbre tartott, mint a nyugati gondolkodás" - jegyezte meg könnyedén Joseph Needman
Az előkelő brit tudós a Royal Society és a Brit Akadémia kitüntetettje, a Becsületrend tulajdonosa. Megjegyezték róla, hogy ő volt az egyetlen, aki e három címet egyszerre magáénak mondhatta. Más művei mellett megjelent egy érdekes esszé kötete, melyben India tudománytörténetével foglalkozik.
 
Ha az úgynevezett sötét középkort nézzük, az indiai tudomány abban az időben racionálisabb, mint Európában. Indiában soha nem működött inkvizíció, még hasonló szervezet létezése is elképzelhetetlen volt a kulturális sokszínűség mellett. Például senki sem ítélte el a tudós Árjabhatát csak azért, mert a Rahuk-Ketu mítoszt nem tartotta tudományosnak. A másik nagy matematikus, Brahmagupta kritikája sem volt hatással hírnevére, ragyogó matematikusként és csillagászként ismerik mind a mai napig.
 
R. Narazimha professzor egy kiváló tudós és űrhajózási mérnök, több olyan vezető nemzetközi akadémia tagja, mint a Royal Society vagy az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája. Ő is arra a következtetésre jutott, hogy a klasszikus indiai tudomány valóban racionális, és ez a fajta ésszerűség nem ütközik a vallással. Azért küzd, hogy ezt a nyugati világ is elfogadja. Hasonló célkitűzéssel dolgozik G.G. Joseph, a Manchester Egyetem nyugalmazott professzora is. Küldetésének érzi, hogy felhívja a figyelmet Indiának a matematika történetében betöltött kiemelkedő szerepére. Könyve, A matematika nem-európai gyökerei is ezt bizonyítja.
 
Ha nem is a teljesség igényével, de érdemes néhány mondat erejéig bepillantani az óind matematika legnagyobbjainak munkásságába.

tudomány történelem ókori India
Kanád ácsarja és Newton. Amit ma Newton törvényeként ismerünk, valójában Kanád ácsarjától származik, kb.2500 évvel ezelőttről.


Kanád ácsárját tartják az atomelmélet atyjának. Fő műve, a Vaisésika-szútra i.e. 600 táján keletkezett. Közel 2500 évvel John Dalton előtt az atomokról és a molekulákról értekezik. Egyik tétele: Akció és reakció egyenlő és ellentétes irányú. Ismerős? Newton törvényként tanultuk az iskolában. A jeles történész, T.N. Colebrook azt mondta: „Összehasonlítva az európai tudósokkal Kanád és más indiai tudósok a globális mesterek ezen a területen."

tudomány történelem ókori India
Árjabhata, Newton másik "barátja". A PI értékét az ötödik században pontosan megállapította és az is tudta, hogy a Föld gömb alakú és egy fordulata 23 óra 56 perc és 4,01 másodpercig tart.


Árjabhata 476–550 között élt. Már 23 évesen az univerzum működését leíró matematikai rendszert alkotott, híres munkája az Árjabhatijam. Négy tizedesjegy pontossággal határozta meg a PI értékét. Matematikai csillagászati értekezésében azt állítja, hogy a Föld gömb alakú, forog a tengelye körül, és elliptikus pályán forog a Nap körül. Mindez 1000 évvel Kopernikusz és Galilei előtt! Azt is kiszámolta, hogy a föld egy fordulata 23 óra 56 perc és 4,01 másodpercig tart, amely egybeesik a modern értékekkel 23 óra 56 perc 4,091 másodperc. Galileit 1633-ban az inkvizíció elé idézték, és rákényszerítették, hogy vonja vissza a Föld mozgására vonatkozó tanait.
 
A klasszikus indiai tudósok nem rendelkeztek mély szentírási ismeretekkel, de sokan közülük, mint például Nilakantha kiváló védikus szaktekintély is volt. Valójában sok indiai tudós munkáit, még csak nem is ismerjük.

tudomány történelem ókori India
Mádhava (1340-1425)
A PI értékét meghatározó
matematikai sorozat felfedezője

Mádhavát, az indiai matematikust (1340-1425) ma már elismeri a Nemzetközi Matematika Tanács, és már megváltoztatta a nevét a PI értékét meghatározó matematikai sorozatnak. De erre is sokat kellett várni… A korábban Gregory-Leibniz néven használt matematikai sor, ma már Mádhava-Gregory sor. Szangamagrámi Mádhava már a 14. században ismerte azt, amit 1668-ban újra felfedezett Európában a skót James Gregory, majd Leibniz. Mádhava a keralai csillagászati-matematikai iskola alapítója volt. Munkái versekben íródtak. A Mádhava-Newton-sor a szinusz és koszinusz értékek közelítésére vonatkozik, 300 évvel Newton előtt! Európába jezsuita misszionáriusok és kereskedők révén juthatott, először az iszlám világ arab tudósaihoz, majd a nyugati kutatókhoz, továbbadva india bölcsességét.

Kapcsolódó cikkek: