India Hangja

India műanyag-királyaként számon tartott Bhanvarlal Raghunáth Doshi már régóta szeretett volna visszavonulni a világi élettől, de családja nem adta eddig hozzájárulását. 1982-től tervezi ezt a lépést, amire most nyílt lehetősége. Hatalmas ceremóniával vették be az Ahmedabad városában működő dzsain kolostorba.

Doshi vagyonát átszámítva közel 130 millió dollárra becsülik, ekkora gazdagságról mondott le az 58 éves férfi, hogy a lelki életnek szentelje életét. Példáján sokan fellelkesültek, többen beavatást kértek, vagy megfogadták: öt éven belül szintén a lemondottak közé lépnek. A rendezvényen a család tagjain kívül több mint 7000 vendég vett részt, akik közül sokan külföldről érkeztek. 72 nemzetközi művészt is meghívták, akik vallásos dalokat adtak elő. Hatalmas, 560-láb hosszúságú, hajó alakú sátrat emeltek, az ünnepségen a díszterem, az imádságos csarnok és az étkezők mellett beteggondozó helyeket is felállítottak. Tizenkét, különféle szakterületet képviselő orvos volt jelen, beleértve a kardiológust is.

B. Raghunáth Doshi hatalmas üzleti életet irányított, most guruja tanítványaként a dzsain alapelvek szerint folytatja majd életét, ezek közül az egyik legfontosabb az erőszakmentesség elve. A dzsain hívők rendkívül figyelnek arra, hogy még egy hangyát se tapossanak el. Sokan közülük kendőt köt az orra és a szája elé, hogy ne lélegezze be az apró élőlényeket. A dzsainizmus a világvallások egyike, Mahávíra, a hindu herceg alapította az i. e. 6. században. Követői hisznek abban, hogy minden élőlény egy önálló lélek, aki felelős a cselekedeteiért. 

Indiában a hinduk körében sem ritka a szerzetesi fogadalom, hiszen a Védák is arra inspirálják az embert, hogy amikor már minden világi kötelezettségének eleget tett, a családjáról is gondoskodott, akkor idős korában már ne bonyolódjon tovább a mulandó dolgok hálójába, hanem teljesen Istennek szentelje minden figyelmét.

A szakirodalom szerint a Bhagavad-gítá a Védák ékszere. Eddig csak költői hasonlatként jellemezhettük így. Most már viszont szó szerint is értendő. Megjelent egy különleges művészi kiadvány, ami már azért is figyelemfelkeltő, mert több mint 25 nemzet közös összefogása révén jött létre. Természetesen nagy az érdeklődés iránta, fél évvel a megjelenése előtt már ajánlatos volt megrendelni. Ez a világ legköltségesebb kiadású Bhagavad-gítája, érthető, hogy csak 360 példányban kapható a nemzetközi piacon. Ha kapható!

A dél-indiai Tamil Nadu állam fővárosa Madurai a nagy templomvárosok egyike, egyben kulturális központ, mely több mint 2500 éves múltra tekint visza. Híres intézménye, a Mahatma Montessori Iskola, melynek diákjai is megcsodálhatják, és olvashatják ezt a művészi kötetet. Az iskola elnevezése Gandhi, és a híres olasz doktornő, Maria Montessori (valamint a róla elnevezett pedagógiai módszer) nevét kombinálja, ezzel is kifejezve a célkitűzést: képzett tanárok vezetésével olyan légkört teremteni, ahol igazi értékeket tudnak átadni. Természetes hát, hogy elsők között rendelték meg a kívül belül ékszer-csillogású Bhagavad-gítát.
Mr. Panneerselvam, az iskola egyik alapítója izgatottan várja, hogy teljes pompájában közkinccsé tehesse a művészi kivitelű Bhagavad-gítát, a tanárok, diákok és szüleik, a látogatók, valamint az iskola összes alkalmazottja számára. A Mahatma iskolák gyakorlatában a napi olvasás természetes, így mindig áll valaki az olvasópult mellett.

 
Egy másik államban, Andhra Pradesh egyik nagyvárosában, akik meglátták ezt a csodálatos könyvet, és vásárolni akartak belőle a  Sudhita Book Centre-ben, megdöbbenve vették észre a mellette levő cédulát: „Nem eladó!” A könyvesbolt tulajdonosa, Kiran Karumuri csak megmutatja vásárlóinak. Egy példányt mesterének ajándékozott, de sajátjához féltett kincsként ragaszkodik. Miért emlegetik ezt az új, exkluzív kiadást mega remekműként?

A gyönyörű kötet a Srínivasa Képzőművészeti Kiadó és a hozzá tartozó Nightingale Paper Products kiadványa. Hozzá kell tenni, hogy mindkettő már önmagában kiemelt márkanév a könyves szakmában. Egyesíti az ősi indiai hagyományokat a világ legújabb nyomtatási technológiáját, hogy megfeleljen a nyomtatás legmagasabb nemzetközi szabványainak.

Ennek a díszkiadásnak különleges jellemzője, hogy minden alapanyaga teljesen környezetbarát, amely a kiadó szerint generációkon keresztül megőrzi minőségét. A rendkívül jó minőségű aranyozott szélű papír Európából érkezett, a nyersanyag fenntartható gazdálkodású európai erdőkből származik, és savmentes tanúsítvánnyal van ellátva. A növényi festékeket Japán adta, a fedél különleges anyaga Hollandiának köszönhető, a könyv dombornyomott gerince Németország képzőművészeit dicséri. A borítóba beágyazott Swarovski kristályokat Ausztria küldte, az aranyozott fém részek brit eredetűek, a különleges, bármilyen szögben és irányban forgatható olvasóállványt Svájcban gyártották. A kizárólagos szövet alapú burkolóanyag Skandináviából származik. E lenyűgöző kiadvány könyvjelzőként a pávatoll aranyozott mását kapta. A borítóélek sarkait aranyozott fém klipsz díszíti.

A szöveg 700 verset és azok fordítását tartalmazza, mégpedig a különböző filozófiai  iskolák gondolatisága szerint, beleértve az Advaita, Visistadvaita és Dvaita felfogást egyaránt. Angol és hindi nyelven.  A gyönyörű grafika csak fokozza az olvasók érdeklődését. 150-nél több egyedi festmény díszíti. A híres művész G.L.N. Simha alkotásai, aki stílusában követi az isteni festészet ősi kalauzát, a Csitra Szútrát. A spirituális művész több művét nemrég vette meg a brüsszeli Museum of Sacred Art.

A védikus kultúra egyik világhírű filozófiai alkotása a Bhagavad-gítá, ez az időtlen szentírás. Párbeszéd formájában tárja fel a lelki bölcsességet. Olyan filozófiai és magatartási kódex, mely általános érvényű, minden időben és mindenki számára helytálló. Ez a díszkiadás méltó külsőt ad a Bhagavad-gítának, a Magasztos Éneké-nek.

Ezen a videón belenézhet a Bhagavad-gítá díszkiadásába

Miért van az, hogy a legfontosabb dolgok felett az ember hajlamos elsiklani? Mért kell a mindennapokban elhesegetni a világ legnagyobb problémáit? Sokan úgy gondolják, hogy egy fecskeként úgysem tudnak nyarat csinálni. Szerencsére egyre többen hisznek éppen az ellenkezőjében. Mint Denis Hayes amerikai egyetemista 1970-ben. Méghozzá április 22-én. Egy fecske, akinek a Föld Napját köszönhetjük.

Sokan szerveznek Föld Napja ünnepséget. A Bharata Kultúrtér csapata abban bízik, hogy a náluk megszervezésre kerülő rendezvény hatására nem csak április 22-én, hanem az év minden napján ünnepli a Földet. Szóban, gondolatban és tettekben. 

A Földanyáról való megemlékezésen védikus tűzáldozaton és gudzsaráti néptáncon vehetnek részt az érdeklődők. A védikus karmatisztító tűzáldozat. A Bharatában szerveződő program április 22-én 19 órakor kezdődik. Hozhatsz magaddal egy kis virágot a tűzoltár díszítéséhez...