Help Sales ÁSZF
09 máj

Johann Wolfgang von Goethe idézetek magyarul


Johann Wolfgang von Goethe minden bizonnyal nem abban az értelemben filozófus, amely egy tudományterületet érint. Befolyása mégis kitörölhetetlen, nemcsak irodalmi nagyság, a nagy gondolkodók között is számon tartják. Goethe csodálta az indiai irodalmat, vegetáriánus volt, hitt a lélekvándorlásban. Válogatásunk egy gazdag életművet mutat be.

Goethe a német kultúra egyik legkiemelkedőbb alakja. Az irodalom szinte valamennyi műfajában jelentős művet hagyott hátra. Színházat hozott létre, folyóiratot szerkesztett, érdekelte a régészet, a képzőművészet, sőt még a weimari herceg, titkos tanácsosa is volt.

Goethe és az indiai dráma

Goethe, miután elolvasta Kalidász Sakuntalá c. drámájának fordítását, rendkívül lelkesen írt a darabról.  Kalidász híres művét Sir William Jones, a szanszkrit nyelv tudósa és rajongója fordította le.

Ebből jött a német fordítás, de még a két közvetítés sem gyengítette a mű szépségét, elnyerte a legtöbb európai tudós lelkes elismerését. Annyira, hogy sok kritikus az arisztotelészi drámaelmélet megtámadása mellett voksolt, amikor felfedezték, hogy a keleti irodalom több irodalmi díszítéssel és filozófiával rendelkezik. 

Heine egy későbbi tanulmányában, a „Gondolatok és ötletek” fejezetben azt írta, hogy Goethe még használta is a Sakuntalá egy elképzelését a Faust elején.

Az Indiából érkező impulzusok további lendületet adtak Goethe költői munkáinak. Nem tudott szanszkritul, de annyira lenyűgözte a nyelv szépsége, hogy megpróbálkozott a dévanágari írással. Ennek bizonyítéka megtalálható a Goethe archívumban.

Goethe idézetek születésnapra

Az irodalom kedvelői gyakran keresnek Goethe idézeteket születésnapra. Most ezzel az ajánlattal segítünk:

 „Ha lelked derűs és tiszták a céljaid, jókora utat tehetsz meg előre.”

„A bölcsesség keblén, meglátod,
naponta nő majd boldogságod.”

„A szív jósága tágabb teret foglal el, mint az igazságosság tágas mezeje.”

„Tökéletesség az ég mértéke; tökéletességre törni: az emberé.”

„Hány, de hány évet kell rá feltenni, hogy legalább feltehetőleg tudjuk, mit kell tenni, és hogy kell tenni!”

„Az élet a halhatatlanságunk gyermekkora.”

„Mindannyiunknak több mint elég ideje van, ha tudjuk, hogyan kell jól kihasználni azt.”


 

Goethe idézetek ballagásra

A Goethe idézetek nagyon illenek ballagásra is. Íme:

„Sehol sem mutatkozik meg a lángelme világosabban, mint a bölcs önmérsékletben.”

„Jól válaszd meg az álmod, mert ez meghatározza egész életed alakulását, sorsodat is, és esetleg be is teljesülhet.”

„A gondolkodás érdekesebb, mint a tudás, de nem érdekesebb, mint a felismerés.”

 „Az igazság szeretete abban nyilvánul meg, hogy valaki mindenütt képes feltalálni, és meg tudja becsülni a jót.”

„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.”

„Melyik a legjobb kormány? Az, amelyik megtanít minket saját magunkat kormányozni.”

„Az igazságokat sokszor kell ismételni, mert a tévedéseket is sokszor ismétlik.”

„Az igazi tanítvány megtanulja, hogy a megismert dolgokból kifejtse az ismeretleneket, és megközelítse a mestert.”

„A viselkedés tükör, amelyben mindenki megmutatja a jellemét.”


 

Goethe Faust idézetek

Goethe huszonegy éves korától ötvenhét éves koráig dolgozott a Fauston, az emberi élet nagy kérdéseit kutatva. Alkotása posztumusz műként jelent meg, és hamarosan a világdrámák közé lépett.

 „Mohó kezekkel kincset ás,
És boldogan kap egy gilisztán.”

„Ki lesz tanítóm? Mit kerüljek el?
Jaj, tetteink, akár a szenvedélyek,
Gátat emelnek életünk elé.”

„Megszoktuk, hogy az ember gúnyolódik, 
Ha valamit nem ért.
S ha a szép és jó dolgokba bonyolódik,
Az terhére van, s megugatja.”

„Egy ember azt látja a világban, amit szívében hord.”

Goethe idézetek az életről 

„Hogy a gyerekek nem tudják, mit akarnak, abban minden nagy tudományú tanító- és hopmester egyetért; hogy azonban felnőttek is gyermek módra támolyognak ezen a földön, és mint azok, éppúgy nem tudják, honnan jönnek és hová mennek; hogy éppoly kevéssé cselekszenek igaz célok szerint (…), azt senkinek sem ízlik elhinni, pedig úgy vélem, kézzelfogható igazság.”

 „A halál pillanata az, amikor a lélek elhagyja az irányító központi erőt, de csak azért, hogy újabb kapcsolatokat létesítsen, hiszen természeténél fogva halhatatlan.”

„Egy gondolkodó lény számára lehetetlen elképzelni egy nem létezést.” 

„Nem kell ellátogatnunk az őrültek házába, hogy zavaros elméket találjunk; bolygónk az univerzum mentális intézménye.”

„A legszebb állapot az önkéntes függés, és hogyan lehetne ez szeretet nélkül?”

„S míg nem látod az életet a halálban tévelygő vendég vagy földön és homályban.”

„Sokan nem törődnek a pénzükkel, amíg nem ér véget, és mások ugyanezt teszik az idejükkel.”

„A tudatlan emberek olyan kérdéseket vetnek fel, amelyeket a bölcs válaszolt ezer évvel ezelőtt.”

Goethe idézetek a természetvédelemről

„A természetet kínpadra feszítjük, hogy erőszakkal szóra bírjuk, de nem vesszük figyelembe, hogy amit így kipréselünk belőle, az esetleg egészen más, mint amit magától mondana.”

„Csak a természet gazdagsága végtelen, csak ő képzi a nagy művészt. Bármerre tekintsünk, a természetből végtelenség fakad.”

„Nincs oly fény, melynél fátyolát
a Természet levetné szépszerével,
s mi lelkednek nem fedi fel magát,
ki nem csikarhatod azt tőle semmi géppel.”

Goethe többek között így írt tanítványának és titkárának, Eckermannak:

„A természet nem ért tréfát: mindig igaz, mindig komoly, mindig szigorú, mindig igaza van; a hibák és tévedések mindig az emberéi.”

 
Spirituális Goethe idézetek 

Goethe számára az öröklét, a lélek halhatatlansága evidens volt. 1823. október 19-én írta ezeket a sorokat egy barátjának címzett levélben: 
 

„Bizonyos vagyok benne, hogy ezerszer is jártam már a Földön, és még ezerszer visszatérek. Az ember a természet és Isten dialógusa. Más égitesteken ez a dialógus nyilván más szinten folyik. Ami belőlünk még hiányzik, az az önismeret.” 


 
„A halál pillanata az, amikor a lélek elhagyja az irányító központi erőt, de csak azért, hogy újabb kapcsolatokat létesítsen, hiszen természeténél fogva halhatatlan.”

„Aki tudományosan vagy művészileg képzett, annak van vallása is. De annak, aki egyikben sem jártas, biztosan szüksége van vallásra.”


„Nehéz volna pontosan számot adni azokról az átmenetekről, amelyek hol előrelépésnek, hol visszakozásnak tűnnek, az Isten vezérelte embernek mégis mind javára és hasznára kell, hogy szolgáljanak.”

„Ha lelked derűs és tiszták a céljaid, jókora utat tehetsz meg előre.”

„Nehéz volna pontosan számot adni azokról az átmenetekről, amelyek hol előrelépésnek, hol visszakozásnak tűnnek, az Isten vezérelte embernek mégis mind javára és hasznára kell hogy szolgáljanak.”

„S míg nem látod az életet a halálban, tévelygő vendég vagy földön és homályban.”

 „Az életárban, tettek viharán
lényem fel- s lejár,
ide-oda száll.
Születés, halál,
apály s dagály:
cserélve érlelt
örökös élet!
És zúg a szövőszék, az idő, s azon én
így dolgozom Isten eleven köpenyén.”
 

 

Kapcsolódó írások


    

 

Tovább olvasom

21 nov

Isaac Bashevis Singer, a misztikus mesemondó

Isaac Bashevis Singer zsidó származású lengyel amerikai szerző volt. Már maga ez a származás is elég lenne egy regényes életrajzhoz. Talán ez az oka annak, hogy Singer legjellemzőbb történetei valamilyen időtlen, örök múltban zajlanak. A kis emberek sorsának hátterében ott sötétlik a kegyetlen 20. század, mégis minden munkáján érezhető a valódi cél: az elérhető metafizikai vigasz keresése. Emelkedettebb gondolkodásra inspirál. Vegetáriánusként pedig az állatok határozott és művelt szószólója volt.

vegetáriánus filozófia hírességek állatok Nobel-díj

Azt mondták róla, mesemondó, mert sok története kezdődik így: Hadd mondjak neked egy történetet , vagy: Hallgasd meg, mi történt, és hasonló kifejezések. Novellái a folklórt, a varázslatot és a valóságot egyesítik. Teljesen zökkenőmentes és hiteles történet bontakozik ki előttünk, valami hihetetlenről. A főszereplő elméjébe és szívébe viszi az olvasót, s mivel ő együtt érez az esendőkkel, minket is erre tanít:

„A kreatív ember pesszimizmusa nem a dekadencia, hanem az ember megváltásának hatalmas szenvedélye.”

Isaac Bashevis Singer élete


Lengyelországban, a Visztula parti kis faluban született, egy rabbi fiaként. A tradicionális zsidó nevelés ellenére a fiatalember eltávolodott az ortodox vonaltól, inkább a kabbalista irodalom, a zsidó hit misztikus ága foglalkoztatta. Hite megerősödött. Ahogy ő mondta:

„Otthonunkban és sok más házban az örökkévalóság kérdései olyan ténylegesek voltak, mint a jiddis újság legfrissebb hírei.”

Rabbinak tanult, de abbahagyta tanulmányait, írni kezdett.  Bátyja segítségével egy varsói modern jiddis újságnál dolgozott, és  rövid idő alatt népszerűvé vált. Mire Lengyelországból Amerikába távozott, Singer már 33 éves volt. Folytatta történeteinek írását és fordítását a nyolcvanas évekig, amikor a demencia elrabolta tőle e képességét.

Ezért kapott Nobel-díjat


 

A Nobel bizottság ítélete szerint Singer kiérdemelte a magas díjat: „szenvedélyes elbeszélő művészetéért, mely a lengyel-zsidó kulturális tradíciókban gyökerezik, és univerzális emberi feltételeket hív életre.”

Singer irodalmi jiddis nyelven írt. Szokatlan történetei nem csupán varázslatosan realisztikusak. Gyakran félelmetesek az emberi természetről rajzolt képei. Az írói küldetést így fogalmazta meg:

„az örök igazságokat, a létezés lényegét keresi. Saját módján megpróbálja megoldani az idő és a változás rejtvényét, választ találni a szenvedésre, felfedni a szeretet a kegyetlenség és az igazságtalanság mélységében.”
 

vegetáriánus filozófia hírességek állatok Nobel-díj

Ezért volt vegetáriánus

Arra a kérdésre, hogy az egészsége miatt lett-e vegetáriánus, Singer így felelt: „a csirkék egészsége miatt”. Szigorú vegetáriánus volt, ez műveiben gyakran megmutatkozik. 
 

„Az emberek nem rendelkeznek azzal, amivel az állatok. Ők a tanáraink és mestereink lehetnének, nem pedig az ételünk. Alázatosak, szerények és őszinték. Nem valamiféle ennivalók, hanem Isten csodálatos alkotásai.”

A mészáros című rövid novellájában Yoineh Meir tragédiáját ábrázolta, akit rabbi hivatása helyett gyilkosnak kényszerítenek. Összeroppan, mert nem szeret állatokat ölni. Az állatok iránti szánalma és a munkájának brutalitása olyan konfliktushelyzetet teremt, amiből az öngyilkosságba szökik. 
 „A tehenek emberi formát öltöttek, Yoineh Meir borjút vágna le, de ez lánnyá alakul (…) 
minden test ellenállt, a maga módján megpróbált elmenekülni.”
A befejezés gúnyos és ironikus: környezete bolondnak tartja, ezért megérdemli a temetést. Utána pedig keresni kezdik az új mészárost.

A „Levélíró” történetben még keményebben szembesíti az olvasót az állatmészárlás bűnével. A következőket írta: 


„Mindannyian Isten teremtményei vagyunk – az hogy kegyelemért és méltányosságért imádkozunk, miközben tovább esszük az állatok húsát, amiket miattunk öltek meg, számomra összeegyezhetetlen. Én akkor is vegetáriánus maradnék, ha az egész világ elkezdene húst enni. Ez az én tiltakozásom a világ állapota ellen. Atomenergia, éhínség, kegyetlenségek – lépéseket kell tennünk ellenük. Az én lépésem a vegetarianizmus. És azt gondolom, hogy egy nagyon fontos lépés. Gyakran emlegetik, hogy az ember mindig is evett húst, mintha ez megbocsáthatóvá tenné, hogy továbbra is ezt tegyék. Ha ezt a logikát követjük, akkor azt sem szabadna megakadályozni, hogy ember embert öljön, hiszen ez is ősidők óta megtörténik. Az állatokkal szemben, mindenki nácivá válik... Az állatok számára ez egy örök Treblinka.”
 

vegetáriánus filozófia hírességek állatok Nobel-díj

Singer híres „December 8-i beszéde”


Isaac Bashevis Singer Nobel-díjas beszéde, egy gyönyörű eszmefuttatás hagyományőrzésről, emberi felelősségről és írói hivatásról egyaránt. Néhány részlet:


Korunk mesemondója, mint bármikor máskor is, legyen a szellem házigazdája a szó teljes értelmében, nem csak a társadalmi és politikai eszmék prédikátora. Nincs paradicsom az unatkozó olvasók számára, és nincs mentsége az unalmas irodalomnak, amely nem teszi kíváncsivá az olvasót, nem emeli fel a szellemét, nem ad neki örömet és menekülést, amelyet az igaz művészet mindig ad.

Ugyanakkor az is igaz, hogy korunk komoly írójának mélységesen aggódnia kell nemzedéke problémái miatt. Nem láthatja, hogy a vallás hatalma, különösen a kinyilatkoztatásba vetett erő ma gyengébb, mint az emberi történelem bármely más korszakában. Egyre több gyermek nő fel Istenbe vetett hit nélkül, a jutalomba és a büntetésbe vetett hit, a lélek halhatatlansága és az etika érvényessége nélkül.

A hiteles író nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a család elveszíti lelki alapját. (…) Semmilyen technológiai eredmény nem enyhítheti a modern ember csalódását, magányát, alacsonyabb rendűség érzését, valamint a háború, a forradalom és a terror félelmét. Nemzedékünk nem csak a gondviselésbe vetett bizalmát veszítette el, hanem magában az emberben és intézményeiben sem hisz, sőt gyakran azokban sem, akik a legközelebb állnak hozzá.

Kétségbeesésükben sokan, akik már nem bíznak a társadalom vezetőiben, az íróhoz, a szavak mesteréhez fordulnak. Újra azt remélik, hogy a tehetség és érzékenység embere talán megmentheti a civilizációt. Lehet, hogy végül is a művészben egy próféta szikrája van.

Összefoglalás
 

Isaac Bashevis Singer az irónia, a szellemesség és bölcsesség gazdag keverékével alkotott. Az elesett, magára maradt, nehézségekkel küzdő sorsokat ábrázolta sajátos módon. Együttérzése nem volt részrehajló, megilletett minden élőlényt, legyen az ember vagy állat. Az 1978. évi Nobel-vacsoráján vegetáriánus étrenddel ünnepelték.

Kapcsolódó cikkek:

Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

Zseni-díj a vegetáriánus matematikusnak 

A gumicukor készítés borzalmai 

Tovább olvasom

09 jún

Az érzelmi intelligencia fejlesztése


Az érzelmi intelligencia hiánya korlátozza az embert az önmagával, másokkal vagy a helyzetekkel való helyes viselkedésben. Az érzelmi intelligencia kulcs a személyes hatékonyság javításához. Ez az alapja a környezettel való helyes kommunikálásnak és a stressz kezelésének is. Az értelmi és az érzelmi intelligencia mellett fontos szerepe van a spirituális intelligenciának. Ez határozza meg ugyanis a boldogságra való képességet.

tudomány társadalom filozófia

Az emberi intelligencia nem egyetlen fogalom, több fő és több alcsoportra osztható. Az IQ (intelligenciahányados) mellett ma már számos teszt foglalkozik az EQ (érzelmi hányados) mérésével is. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban kezdődik. Az EQ elengedhetetlen feltétele a felnőttkori boldogulásnak. Ma már a tudósok kiegészítik ezt az SQ, a spirituális intelligencia vizsgálatával is, mert azt tapasztalták, hogy messze megelőzi az észbeli képességek fontosságát.

Ha jól kiegyensúlyozott az IQ, az EQ és az SQ, az egyén sikerrel jár. Az IQ-t úgy írják le: Mit gondolok? Az EQ: Mit érzek? Az SQ pedig az a képesség, hogy választ találjunk a legfontosabb kérdésekre: Ki vagyok én? Mi a feladatom az életben? 

Érzelmi intelligencia fejlesztése az óvodában

A fentiek ismeretében jól elképzelhető, mennyire fontos már a nevelés elején a természet megismertetése. Az a gyermek, aki szereti az állatokat, tudja, hogy érző lények, akiknek nem akar fájdalmat okozni. Ez az első lépés ahhoz, hogy harmóniára törekedjen a társaival és a felnőtt környezetével is. Az emocionális készségek leginkább gyermekkorban alakíthatók.

A kisgyermekre vagy a serdülőkre gyakorolt hatás függvényében kialakulhat vagy elsorvadhat az érzelmi intelligencia. Fejlesztése a szülők, a család, az óvoda és az iskola közös feladata lenne. Az önző, anyagias, másokat kihasználó környezetben tapasztalt érzelmek a gyermek életében jóvátehetetlen károkat okoznak.

Érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában

Ebben az életkorban az erőszakmentes kommunikációnak kellene a legfontosabb szerepet kapnia. A hatalmas lexikális tananyag mellett erre szinte semmi esély sincs. Mindenki tudja, hogy az erőszakmentes kommunikáció nem azt jelenti, hogy nem kiabálok és verekszem. Rendkívül alapvető, pozitív érzelmi hozzáállásra utal, melyet már az iskoláskorban kellene elsajátítani. Számos példa bizonyítja, hogy ennek hiányában a magas IQ nem akadály a bűncselekmények elkövetésekor sem.

Oktatóként arra kell inspirálni a tanulókat, hogy elsajátítsák a pozitív emberi képességek felismerését és fejlesztését. A képzést azonban többször meg kell ismételni, hogy a tanult viselkedésmód szokássá váljon, így alakulhat ki a várakozásnak megfelelő karakter. Az optimista hozzáállás, a pozitív látásmód fejleszthető. Akkor az ember felnőttkorában sem a környezetet hibáztatja, hanem képes felmérni, milyen nehézségekkel érdemes dacolni, s melyeket kell elkerülni. Egy érzelmileg stabil gyermek könnyedén veszi a tinédzserkor nehézségeit. Egy fejlett lelki intelligenciával rendelkező fiatal nem fog az alkohol vagy a drogok után nyúlni, még nehézségek közepette sem. A spirituális intelligencia kialakításában és fejlesztésében is kihagyhatatlan a családok szerepe. 

Az EQ teszt lényege

Bár az EQ mérése nagyon szubjektív, már számos szabványosított teszt létezik, amely méri az érzelmi intelligenciát. Ezt érzelmi alapú problémamegoldó kérdéssorozaton keresztül teszi. 

„Kutatási eredmények bizonyítják, hogy életünk majd minden területén fontosabb szerepet játszik az EQ, mint az IQ. Ez a törvényszerűség fokozatosan érvényesül napjainkban, amikor a kontrollra épülő ipari korszakból átlépünk a motivációra épülő információs korszakba” – írta Stephen Covey, A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása című könyv szerzője. 

tudomány társadalom filozófia

 
IQ − értelmi intelligencia

Az IQ az agy intelligenciája, az elemző képességek, a logikus gondolkodás, az információk feldolgozásának mikéntje. A magas IQ nem garantálja az egyén személy sikereit, szerepe mindössze 20-25%. Ezért is fontosabb a másik kettővel foglalkozni. 

Nem szerencsés, ha valaki összekeveri az információk ismeretét a gondolkodással. Aki okos, annak rengeteg begyűjtött ismerete van, jól használja a mindennapi érvényesülésben. Aki még okosabb, az jól tudja, hol találja majd meg azokat az ismereteket, melyekre adandó alkalommal szüksége lesz. A bölcs lehet, hogy kevés tényszerű ismerettel rendelkezik, de helyes ismeretei vannak, és azokat helyesen tudja használni.

EQ − érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia különféle tulajdonságokat, készségeket is jelent. Érdemes nagy vonalakban ezeket felvázolni. Lényeges vonása az érzelmek megfelelő formában való kifejezésének képessége is. Az érzelmi intelligencia kialakulásához támogató, szerető családi környezet kell. Ha mindez nem alakul ki gyermekkorban, felnőttként sokkal nehezebb rá szert tenni.

A New Hampshire-i Egyetem Pszichológia Tanszéke szerint az érzelmi intelligencia az a képesség, hogy az ember érzelmei által érvényesüljön. A magas EQ-értékű emberek általában nagyszerű vezetők és csapattársak, mert empatikusak, képesek megérteni másokat, és kapcsolódni a körülöttük lévőkhöz. Az EQ néhány fontos eleme:

  • Önismeret: Fontos már kisgyermekként megtanulni, hogy nem mi vagyunk a világ közepe, csupán a nagy egész parányi része. 
  • Önszabályozás: Ha a gyermek megtanulja azt a fajta alkalmazkodást, melyben nem önmaga személyiségét tiporja el, csupán módosítja bizonyos vágyait, az később megkönnyíti a stresszhelyzetek elviselését.
  • Bizakodás, a jövőtől való félelemmentesség. Ez sokban függ a szülők és nevelők magatartásától. Az isteni, természeti törvények ismerete, a komoly spirituális háttér mindezt nagyban megkönnyíti. 
  • Empátia: képesség mások érzelmeinek felismerésére, megértésére, vagyis az együttérzésre. A kapcsolatteremtés és a sikeres együttműködés nélkülözhetetlen eleme.

tudomány társadalom filozófia


SQ – spirituális 

A spirituális intelligencia fogalmát 1997-ben Danah Zohar pszichológus fogalmazta meg először. Ez a koncepció vitathatatlanul új a pszichológia világában. Zohar vizsgálatai vallástól függetlenek, tanulmányai arra vonatkoztak, milyen az ember képessége az élet értelmezésével kapcsolatban. Megmagyarázta, hogy egy magas SQ-val rendelkező személy elkötelezett vezetővé válhat, aki képes felelősséget vállalni másokért. Sőt egy fokozott lelki minőségben magasabb szintű látásmódot és örök értékeket képes adni másoknak.

Az intelligenciának valamivel többre van szüksége, hogy intelligens módon cselekedjen – írta Fodor Dosztojevszkij. Valóban, a siker kulcsa a spirituális kreativitás által megszerzett intelligencia. Akik spirituális intelligenciával rendelkeznek, képesek egységben látni a sokféleséget. A lelki intelligencia képes az emberi intelligencia szerkezetében feltárni az örök, lelki vonásokat. A lelki intelligencia képes arra is, hogy bölcsebbé tegyen bennünket, hogy az ember igazabb legyen, tökéletesebb és hatékonyabb legyen. Röviden: az illúzió világa helyett a valós valóságos adja, és az élet nemes irányításával boldogsághoz vezet.

A hindu szentírások a boldogság eléréséhez először a tudatosságot hangsúlyozzák. Ki kell fejleszteni azt a fajta gondolkodási képességet, melyben az intelligencia vezérli az elmét. Természetesen Isten nem érhető el ésszel, de az alapok megértéséhez igenis kell a józan ész. A Taittirija Upanisad így fogalmazza meg: „A gondolat és a szó visszafordul, mert képtelen elérni Őt.” A Bhagavad-gítában (10.10.) pedig azt olvashatjuk, hogy az Úr megadja a kellő értelmet azoknak, akiket nem az átmeneti dolgok érdeklik.

Összefoglalás

Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban kezdődjön. Az intelligencia három fő részre oszlik: IQ, EQ és SQ, értelmi, érzelmi és spirituális intelligenciára. Ezeknek kiegyensúlyozottnak kellene lennie egymással. A valós ismeretek és a tudatosság hiánya miatt sok ember nem tudja ezt elérni, nem tud harmóniát teremteni az életében. Megfelelő ítélőképességre, vagyis a helyes választás képességére csakis a megfelelő képzés által lehet szert tenni. A lelki műveltség pedig a boldogság szempontjából elengedhetetlen.

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

26 ápr

A spirituális Shakespeare

Shakespeare kivételes zseni volt, elmondott mindent, ami fontos az emberi élettel kapcsolatban. Ezt teszik a Védák is. A drámaíró a földi lét mulandó dolgairól is lebilincselően beszélt, de a lényeges, a valóban előrevivő dolgokban filozofikus magasságokban járt. Alkotásainak időtlensége és egyetemessége lenyűgözi a mindenkori olvasót. Mindezt idézetekkel bizonyítjuk.

filozófia művészet hírességek kultúra

455 éve született William Shakespeare. A legismertebb angol drámaíró, aki egyben a világ legkiválóbb színpadi szerzőjeként vált ismertté. Shakespeare többször is megfogalmazta a művész hivatását, talán legszebben ezekkel a sorokkal:

a költő szeme Földről az égbe, égből földre villan”.

Az idézet a Szentivánéji álomból való. Csak 30 éves volt ekkor, de már kiérdemelte a spirituális Shakespeare nevet.

Shakespeare élete

Tengernyi irodalom van ebben a témában. Csupán annyit érdemes most megjegyezni, hogy bár színművei több földrészen játszódnak, Shakespeare soha nem hagyta el Angliát. Rendkívül olvasott ember lehetett, de ami ennél is fontosabb rengeteg információt, hírt felszedett a beszélgetések során. Nem utolsó sorban a messze földet megjárt tengerészek elbeszéléseiből.

Shakespeare és India

Shakespeare játékai nagyrészt görög, római és más külföldi modellen alapultak, de műveiben számos Indiára való hivatkozást is látunk. Olyan szavakat használ, mint Ind, Inde, India, Indies, keleti, indiai, és ezek mindig egy mesésen gazdag, virágzó országra utalnak.

filozófia művészet hírességek kultúra
Shakespeare ihletettségű spirituális regény Kellár Márta tollából >> Megvásárolható

India négyszer jelenik meg a már idézett Szentivánéji álomban, mint a gazdagság és a napfény országa. Nem lehet minden darabját felsorolni, de Indiára való hivatkozása megtalálható akár a Troilus és Cressida vagy az Othello sorai között is. A Minden jó, ha a vége jó színműben az indiai vallásos emberekhez hasonlítja magát az egyik szereplő. A velencei kalmárban is utalásokat találunk, hiszen Indiával több ország is kereskedelmi kapcsolatban állt.

Shakespeare Indiája rendkívül gazdag, értékes gyöngyökkel és kövekkel rendelkezik, népe mélyen vallásos, és a fátyolos nők híresek a szépségükről. 1755-ben, vagyis kevesebb, mint 150 évvel Shakespeare halála után, már játszani kezdték színdarabjait Kalkuttában.

filozófia művészet hírességek kultúra

Shakespeare, a bölcs

Shakespeare az emberi indulatokat teszi drámái alapjának. Ott van például a Romeo és Júlia, ahol két család viszálya romlásba dönt minden érintettet. Antonius a testi vágya miatt egy egész világbirodalmat tesz kockára, Macbeth gyilkol, hogy trónra jusson, Lear elüldözi nemes lelkű lányát, mert az nem dicsőítette eléggé, vagy Othello, aki féltékenységében megöli feleségét. Ki ne látná be, hogy minden földi szenvedély tengernyi gondot vonz maga után.

Talán a Hamlet a legtöbbet játszott Shakespeare dráma. Természetes, hogy főhősének el kellett buknia, hiszen az egyik legvadabb anyagi érzés, a bosszú volt a célja. Hamlet kifinomult intelligenciájú fiatalember, de nem tud felemelkedni az isteni szféráig. Pedig a világirodalom egyik leghíresebb monológjában éppen a lélekről elmélkedik. Láthatjuk, milyen harag tombol benne, ha még arra is vigyáz, nehogy imádkozás közben ölje meg a királyt. Nehogy üdvözüljön a gazember.

A védikus filozófia szerint: ki mire gondol a halál pillanatában, azt éri el. Az már más kérdés, hogy a halál pillanatában az addigi élet mentalitása a perdöntő, az villan fel, ahogy addig éltünk. Shakespeare azt is többször beleszövi mondandójába, hogy lehet vallásosként tetszelegni, de a lelkiséget nem lehet imitálni. A VI. Henrikben Gloster, így kiált:

Vallásról ne beszélj, mert te a test hívője vagy!

filozófia művészet hírességek kultúra

A spirituális Shakespeare

Shakespeare világlátása nem egyértelmű – néhol egészen pesszimista és ironikus, sőt gunyoros. Érthető, hiszen az emberi természetről írt. Azonban mindig átvilágítja egy magasabb rendű szellemiség. Tisztában volt vele, hogy az ember csupán rövid szereplője az élet drámájának, és mindenkori tudatállapota szerint látja a valóságot:

Nincs a világon se jó se rossz, a gondolkozás teszi azzá” – mondja Hamlet.

A spirituális Shakespeare tudja, hogy – mai kifejezéssel élve – az elme szabályozása létfontosságú. Nem mindegy, mire fókuszál, mit tart fontosnak, mit fogad, és mit utasít el az ember élete során.

Undok egy dolog úgy mosni agyunkat, hogy mocskosabb legyen.” (Macbeth)

Tőlünk függ, mit akarunk, hová törekszünk:

"Testünk a kert, akaratunk a kertész." (Othello)

Az illúzió világa nem csupán a hétköznapokban könnyebben felfedezhető álságos dolgokból áll. A pénz és a hírnév szinte mindenkit vonz, akinek nincsenek lelki törekvései.

Ó, rang! Ó, cím! hogy színed, csillogásod mily hódolatra készti a butákat!”

Shakespeare többször is megfogalmazta, hogy illuzórikus világban élünk:

A látszat a legkevésbé vall magáról;
Még mindig dísszel csalják a világot.
(A velencei kalmár)

Machbet a halála előtt így kesereg:

Ne higgyen senki a bűvész pokolnak, kétértelmű káprázattal vakít.

A nagy drámaíró ugyanakkor azt is tudta, hogy a valóság máshol keresendő.

Mert mindent biztosan tud fenn az Isten: De mi csak látszatot sejtünk meg itt lenn. (Minden jó, ha a vége jó)

Shakespeare tehát rendszeresen tudatja velünk, hogy a test és a lélek különáll.

Elmélkedésben, szent fohász között. Vehesse lelkem a testtől búcsúját. (János király)

Csodálatos költői sorokkal fogalmazta meg azt a prózai tényt, hogy a testi tudat korlátozza az ember lelki minőségét:

… a dölyfös ember
Parányi kis hatalmával feszítve. Tombolva ágál a nagy ég előtt,  Hogy sírnak fönn az angyalok.
(Szeget szeggel)

Többször is kimondja, hogy az emberi életnek kiemelt feladata van.

Bölcs az Úr: Mint mi a fáklyát, úgy tart minket Ő, S egy fáklya sem világol önmagának. (Szeget szeggel)

Hamlet egészen keményen fogalmazza ezt meg:

Mi az ember, Ha drága idején vett fő java Alvás, evés csak? Nem több mint barom.

filozófia művészet hírességek kultúra

Kihagyhatatlan Shakespeare idézetek

Színház az egész világ,
és színész benne minden férfi és nő… (
Ahogy tetszik)

A szent érveket felhozó gonoszság
Olyan, akár a mosolygó gazember
Vagy a rothadt szívű, piros színű alma.
(A velencei kalmár)

Az erény – szép; míg a szépség, ha olcsó
Jellem köntöse: csak festett koporsó.
(Vízkereszt vagy amit akartok)

Az élet csak egy tűnő árny, csak egy
Szegény ripacs, aki egy óra hosszat
Dúl-fúl, és elnémul…
(Machbet)

Összefoglalás

Ó, ember, szamár a füled: Hízelgést meghall, bölcs szóra süket! Shakespeare Coriolanusa sóhajt így. Mi inkább a Téli rege sorait ismételjük:

Kérlek, ha bármit tudsz, ami engem is bölcsebbé tenne, azt ne börtönözd sötét titokba.

Shakespeare a világ halhatatlan költője, univerzális művei tükrözik az emberi érzelmek mélységét. Irodalmi nagysága mellett leginkább a spirituális Shakespeare-t ünnepelhetjük, akinek üzenete mindig minden korban érvényes:

az Ég igaz, és gyomlál az idő”.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

30 nov

Bertolucci elment, A kis Buddha marad

Meghalt Bernardo Bertolucci, az Oscar-díjas olasz filmrendező. Karrierjében mérföldkő volt A kis Buddha című film, melyet a kilencvenes évek elején készített. A felvételek után úgy nyilatkozott, hogy önzetlenebbé vált, és vigyázott arra, ne kerekedjen felül korábbi, sokszor durva megnyilatkozása. Sőt, a főszereplő, Keanu Reeves is más emberré vált, megérintette a buddhizmus lelkisége.

reinkarnáció filozófia halál indiai filmek hírességek művészet
Bertolucci elment, A kis Buddha marad

Bertolucci, bár megpróbálta ábrázolni a szövevényes emberi viszonyokat, az erotikus filmjei révén vált közismertté. Rendszerint zseniként és botrányhősként mutatta őt be a média. Számtalan ilyen cikk jelent már meg. Most inkább arra érdemes rávilágítani, hogy mint minden jó rendező, ő is fontos kérdéseket tett fel.

Bertolucci, a rendező, a főszereplő és a láma

Bernardo Bertolucci rendkívüli tisztelettel tekintett filmjének kultúrfilozófiában illetékes tanácsadójára. Saját bevallása szerint: Dzongsar Jamyang Khyentse Rinpoche lámától többet tanult, mint egész életében. A láma nélkül a Tibet határán lévő országban, Bhutánban sem forgathatott volna.

A filmben Buddhát Keanu Reeves formázza meg, ezzel a filmmel tűnt fel, s Dzongsar hatására a buddhizmus felé fordult. Talán ez is segítette, hogy később a sokkal nagyobb jelentőségű filmikon, a Mátrix egyik kulcsfigurájaként felejthetetlen alakítást nyújtson.

Bertolucci bravúros ábrázolásmódja

A kis Buddha Bhutánban és Nepálban készült, ez volt Bertolucci „keleti trilógiának” nevezett filmciklusának utolsó alkotása. A filmben különös jelentőséget kapnak a természet zöldje mellett a sárga, vörös és aranyszínben pompázó keleti helyszínek. Éles ellentétben állnak a nyugati világ egyhangúan szürke, városi színével.

A kis Buddha története Bhutánban egy kolostorban kezdődik, ahol a láma a tanoncoknak az erőszaknélküliségről beszél. Az állatok megölése ellen szól, egy szép történetet mond el a fiúknak. Ma már nem számít újdonságként a karma kifejezés, a tettek visszahatásának körülményei, de a kilencvenes évek elején még kevesen hallottak erről a fogalomról.

A cselekmény folytatódik: a buddhista szerzetesek kutatnak mesterük, Dorje láma reinkarnációja, újraszületése után. Az egyik lehetséges jelölt egy Amerikában élő kisfiú. A két szálon futó cselekmény másik ága Sziddhárta királyfi, vagyis Buddha megvilágosodásának története. Frappáns megoldás: a fiúcska Buddha életéről szóló könyvét olvassa, s mintha a lapok elevenednének meg, olyankor Indiában találjuk magunkat. Érdemes megjegyezni, hogy a hindu teológia Buddhát Visnu kilencedik avatárjaként, isteni megjelenéseként tartja számon.

reinkarnáció filozófia halál indiai filmek hírességek művészet
A film elbűvölő, színes homokból készült mandalája, melyet a végén elsöpörnek.

A kis Buddha hatása

Abban az időben ez egy ritka nyugati film volt, amely szinte teljes egészében a szamszárát, a születés-betegség-öregség-halál körforgását boncolgatja. A téma ma már nem jelent újdonságot, de 1993-ban bizony nagy hatást váltott ki. Igaz, A kis Buddha nem aratott egyértelmű babérokat. Sok kritika érte több helyen is giccsesnek tartott ábrázolásmódját. Felmerülhet a kérdés: vajon Bertoluccinak megvolt-e az a spirituális látásmódja, mely elengedhetetlen egy keleti filozófiával foglalkozó témához?

Az osztatlan sikert inkább a távoli kultúrát és történelmet idéző, többszörös Oscar-díjas filmje, Az utolsó császár hozta meg számára. Ez a monumentális alkotás inkább történelmi tabló. Jellemző, hogy húszezer kínai statisztát szerepeltetett, és elérte, hogy a Tiltott Város császári palotájában is forgathatott.

Bertolucci és a halál kérdése 

A filmről annak idején a Washington Post azt írta: „szomorú, de gyönyörű”, míg egy másik híres magazin elismerte a film „közvetlen halálra való összpontosítását”. Ugyanakkor ez téves megállapítás: a film az újjászületésre való összpontosítás. 

A női főszereplő találóan fogalmazza meg a film elején:

„Az élet legfontosabb dolgairól semmit sem tudunk. Azt sem tudjuk, miért születünk meg, és van-e értelme.”

Nos, ezek bizony a leglényegesebb kérdések az ember életében, mert ennek függvénye, hogy milyen célokat tűz majd ki maga elé.

Érthető módon a rendező csupán a nyugati ember felkészültségével tudta életre kelteni kelet misztikus világát és örökéletű filozófiáját. Ugyanakkor a gyönyörűen filmezett történet mégis sokat elmond az élet fontos kérdéseiről. Bernardo Bertolucci lassan, szemlélődve hozta közel az élet-halál körforgását, a reinkarnáció természetes és logikus valóságát. A néző mindenképpen hatása alá kerül, de az elfogadás vagy elutasítás joga a kezében, vagyis a tudatában van.

A kis Buddha híres epizódja

A film egyik fontos jelenetében Norbu láma egy csésze teát tart a kezében. Egyszerűen, de érthetően elmagyarázza a reinkarnációt:

„Tibetben úgy hisszük, hogy a test és a tudat olyan, mint az edény és a tartalma." 


Ekkor összetöri a porcelánt, és a tea szétfolyik az asztalon s a padlón

„A csésze már nem csésze, de vajon a tea? – kérdezi. – Egyik helyről a másikra vándorolt. Mint a test halála után a tudat, a tea is egyik tartályból a másikba került, de még mindig tea maradt”. 

A hindu filozófia kissé pontosabban fogalmazza meg: a lélekvándorlás tana a lelket tekinti a tudat hordozójának. Az élőlény, vagyis az egyéni lélek, aki különböző születéseiben különböző testeket ölt magára, az éppen elért tudatszintjének megfelelően ölti fel következő „anyagi ruháját”, vagyis a testét.

Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

18 júl

A béke zarándok küldetése: Mildred Lisette Norman

Mildred Lisette Norman amerikai vegetáriánus békeaktivista volt. Közismert neve: „Béke Zarándok”. Több mint 40 ezer kilométert gyalogolt, átszelve Amerikát, hirdetve a béke üzenetét. Mindvégig jó egészségnek örvendett, még csak fejfájása sem volt. A vegetáriánus étkezést követte. Életfilozófiája szerint a gondok a lelki növekedés lehetőségei.

filozófia hírességek társadalom

„Elkezdtem úgy élni, hogy adjam, amit tudok, nem pedig kapjak, amit csak lehet – s ezzel beléptem egy gyönyörű világba, az életem értelmet nyert.”

1952-ben ő lett az első nő, aki egy szezonban az Appalache-ösvény teljes hosszát bejárta. A nyomvonal kb. 2200 mérföld (3500 km) hosszú. Egy riportban a következőket mondta: Korán megértettem, hogy pénzt gyűjteni és elkölteni teljesen értelmetlen. Tudtam, nem ezért vagyok itt, de akkor még nem voltam tisztában a céllal. Mélyen kutattam életem értelmét, míg rádöbbentem, hogy a „minden fenntartás nélküli teljes önátadás az, hogy életemet adjam Istennek és az Ő szolgálatának. Amikor megérted, mi végre vagy, soha nem lépsz vissza egy teljesen én-központú életbe. Akkor kezdődött életem második szakasza.”
 

Mildred Lisette Norman élete

Egyszerű szülők gyermekeként született, egy kisváros közeli, apró farmon nevelkedett. Nyugodt élet volt ez, a testvéreivel az erdőben játszottak, és a patakban úsztak. Fizikai utazása „spirituális ébredése” után kezdődött. Egy értelmes életformára vágyott, azt kereste. Korán férjhez ment, de hamarosan lelkiismereti okokból el is váltak. Mást akart az élettől. 

A késői 1930-as évek egyik estéjén kisétált az erdőbe. „Miután szinte egész éjjel járkáltam, kiértem egy holdfényes tisztásra. Valami arra késztetett, hogy fennhangon beszélni kezdjek, és azon kaptam magam, hogy ezt mondom: Használj, ha tudsz használni engem valamire! Itt vagyok, rendelkezz velem, ahogy akarod, nem tartok vissza semmit. Azon az éjszakán megtapasztaltam a fenntartások nélküli önátadást, éreztem, hogy az életem átadom valaminek, ami önmagamon túl van.”

  
Norman zarándokútja 

Zarándokútja 1953-ban a kaliforniai Pasadenában kezdődött, és közel három évtizeden ívelt át. Még tartott a koreai háború, sok amerikai fejében egy nukleáris támadás baljós fenyegetése kavargott. A következő 28 éve pedig többek között magába foglalta az amerikaiak vietnami háborúban való részvételének sötét korszakát. Norman, a Béke Zarándok rendszeresen felszólalt a különféle egyházi felekezetek rendezvényein, az egyetemeken, valamint a helyi és országos rádiók és televíziós csatornák műsoraiban. A  külső békét, és a belső önmagunkra találás békéjét hirdette.

filozófia hírességek társadalom

Az első évben börtönbe került csavargás vádjával, de elengedték, miután kiderült, hogy nem „komcsi”. A börtönben összegyűjtötte a női fogvatartottak, és tanított nekik egy kis dalt, címe: A szeretet forrása.

Magántulajdona néhány tárgy a zsebében és a hátizsákja, benne egy-két ruha, kék nadrágok és tunikák a felirattal: „Peace Pilgrim”, Béke Zarándok. Új értelmet adott a minimalista szónak: soha nem használt pénzt, a tolla, egy fésű, a fogkeféje és egy térkép volt minden, amit a ruhán kívül magánál tartott. Csak az a sajátom, amit viselek, és ami hordozható – mondta. – Kérés nélkül is kaptam enni. Mondom, az emberek jók. Van egy szikrányi jó mindenkiben.

Nem volt szervezett háttér mögötte, nem pénzelte senki, sőt élelmiszert vagy menedékhelyet sem kért, csak elfogadta, amit kapott. Amikor elkezdte zarándoklatát, fogadalmat tett, hogy vándor marad, amíg az emberiség megtanulja a béke útját, gyalogol, míg szállást nem ajánlanak neki, és koplal, míg ételt nem adnak neki. 1964-től, 25.000 mérföld után már abbahagyta a távolságok számolását. 

__________________________________________

Iratkozz fel YouTube csatornánkra további indiai bölcsességekért

filozófia hírességek társadalom
Kattints ide>> Feliratkozom a YouTube csatornára a további bölcsességekért>> Hinduizmus

___________________________________________

 
Mildred Lisette Norman, a spirituális tanító

Béke Zarándok elismerte, hogy egyesek furcsának ítélték, de – tette hozzá – az úttörőkre mindig is úgy tekintettek, hogy azok egy kicsit furák. 

  • Ha békére lelsz magadban, akkor az a fajta ember leszel, aki képes békében élni másokkal.
  • Nem eszem szemét ételt, és nem foglalkozom ócska gondolatokkal.
  • Az élet egyszerűsítése a belső béke egyik lépcsője. A tartós mértékletesség olyan belső és külső jólétet ad, ami harmóniát teremt az életben.
  • Ha rádöbbensz gondolataid hatalmára, soha nem fogsz negatív módon gondolkodni.
  • Ha az ember az egész képet látná, ha tudná az egész történetet, észrevenné, hogy semmilyen probléma sincs az életben, ami ne járulna hozzá a belső növekedéséhez. Egy problémamentes élet csupán a lelki fejlődés lehetősége nélküli, kopár létezés lenne.
  • A fölösleges javak felesleges terhek. Ha rendelkezel velük, gondoskodnod kell róluk! Nagyszerű szabadság van az egyszerű életben. Sokan vannak azok, akiknek elegendő tulajdonuk van, de kevesen, akik igazán boldogok.
  • Az emberek megengedik maguknak, hogy saját és a társadalom rossz szokásainak rabszolgái legyenek. De van szabad akaratuk, és ha szabadok akarnak lenni, akkor képesek rá.
  • Miután megtaláltad a belső békét, végtelen energiád van – minél többet adsz, annál többet kapsz. Miután megtaláltad a hívást, könnyen és örömmel dolgozol. Soha nem fáradsz el.
  • Az emberiség csak akkor javítható, ha az egyének javulnak. Ha megtisztítottad az életed, ösztönözheted a körülötted élő próbálkozókat. Ne felejtsük el, hogy az Isten akaratával összhangban lévő néhány erősebb, mint a harmónia nélküli sokaság.

Az ima a pozitív gondolatok koncentrációja.

Járj a földön, de a gondolataid az egekben.

Az élet titka a szolgálat.

Összegzés

1981 júliusában az a nő, aki bejárta az Államokat és Kanada nagy részét, autóbaleset áldozata lett. A halála előtti napon még interjút adott egy kis rádióállomás vezetőjének. Hayes így mutatta be: Úgy tűnik, Mildred Lisette Norman egy nagyon boldog nő. Béke Zarándok válaszolt: Persze, hogy boldog ember vagyok. Aki tudatos Istenről, hogy ne lenne örömteli?

Ma már non-profit szervezet gondozza a műveit. Az előadásainak vagy rádióbeszélgetéseinek anyagát kiadták, és sokan inspirálódnak példáján és tanításából. Szavait lefordították több mint egy tucat nyelvre, szülőhelyén Béke Zarándok Park nyílt.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

26 jún

Drogozás: a káprázat illúziója

Minden éves jelentésben nyomon követhető a kábítószer használat és a kábítószer-függőség terjedése hazánkban. Az EU megbízottjai szintén elkészítik tanulmányaikat a narkotikumokkal kapcsolatban . Ez a cikk arra keres tömör választ, hogy mi a védikus kultúra véleménye a drogfogyasztásról. Vajon a kábítószerek használatával kezelni tudjuk emberi problémáinkat?

 

Számtalan fórum foglalkozik a magyarországi kábítószer-helyzettel, a megelőzéssel, a téma egészségügyi és jogi oldalával. Elrettentő statisztikák jelennek meg. A legfontosabb azonban a már oly sokszor hangoztatott belső tényező. A kábítószer ellenes világnap jó alkalom, hogy újra körüljárjuk a témát.

A drogozás tágabb értelemben

Sok igazság van abban is, hogy a dohányzás és az alkoholizálás szintén egyfajta drogfüggés. Márpedig ez egyenértékű az egyén pszichés rabságával. Bár a kábítószerek használata bűncselekmény, a szintén káros pszichoaktív szernek tekinthető alkohol és a dohány továbbra is jogszerű. Különösen a szeszes italt fogyasztok számadata az, ami szomorú statisztikákat eredményez, még a kiskorúak között is. Az alkohol és a drog együttes hatása eleinte szorongást és depressziót, később erőszakos cselekvést vagy paranoiát okoz. 
  

A függőség: dupla illúzió

A kreatív szellemiség nem arról szól, hogy a valóságot elnyelje egy másik, külsőleg kiváltott pszichés állapot. Amikor az ember elhomályosítja öntudatát, még arról is megfeledkezik, akinek józanul gondolja magát. A védikus filozófia hangsúlyozza, hogy az egyéni élőlény nem a testtel azonos, hanem lelki lény, aki vágyai és tettei visszahatásaként különféle testeket ölt. 

 

Aki kábítja magát, az menekül az elől, akinek hiszi magát, menekül az elől, amilyen körülményeket lát maga előtt, pedig az is csak illúzió. A normális ember kifelé iramodik egy nehéz helyzetből, a kábítószer élvező pedig még mélyebbre: egy kitalált világ valótlanságába. A drog vegyi anyagként működik, és néha bizonyos távolságot létre is hoz az ember és a teste között. Ám azt megérteni, hogy nem a test vagyok, és magasabb rendű élethivatásom van, ahhoz teljesen tiszta, lelki szintű tudatállapot szükséges. Ez a Védák tanítása.
   

A spirituális élmény nem egy szürreális tapasztalat

Többször érvelnek a kábítószert fogyasztók azzal, hogy csak azért drogoznak, mert az eljuttatja őket egy magasabb szellemi síkra. Ez azonban két szempontból is hamis. Egyrészt a drogozás, bár szürreális vagy felfokozott pillanatnyi élményt nyújthat, csökkenti a testi és szellemi képességet. Másrészt a spiritualitás egy tiszta, valós öntudatosságról szól, a kábítószerek és ajzószerek hatása pedig éppen ennek ellenkezője. Korlátozza a lelki fejlődést.

 

A kábítószerezés tudatmódosító szerek használatát jelenti. Már a nevében is benne van, hogy megváltoztatja a tudatállapotot. Leszámítva azt a nem elhanyagolható tényt, hogy rombolja az egészséget, negatív módon alakítja át a tudatot. Nem az anyagi problémák megszüntetését, hanem azok növelését eredményezi.

Elérhető-e valódi spirituális megtapasztalás valamely kábítószer vagy vegyi anyag által? Lehetetlen. Az anyagi dolgokkal kizárólag anyagi eredmények érhetők el, miként a lelki célok csakis lelki tettekkel. A magasabb tudatossági sík sem érhető el. A dopping következménye csupán egy felfokozott illúzió az alapértelmezett illúzióban. ABrihadaranyaka Upanisad (1.3.28.) egyik gyönyörű fohásza így szól: Ó, Uram, kérlek, vezess az irreálisból a valóságba, a sötétből a fénybe. A haláltól a halhatatlanságig. 

Drogozás kontra természetes „morfium”

Minden vallás beszél a teremtés csodájáról is. Aki nem ismeri, az meglepődve olvassa az olyan híreket, mint például a „boldogság” molekula felfedezése. Az anandamid olyan molekula, amely neurotranszmitterként, ingerületátvivő anyagként működik, és amelynek szerkezete nagyon hasonlít a kannabisz aktív alkotórészéhez.

A tudósokat érdekelte, hogy az olyan növényi eredetű anyagok, mint a morfium, milyen biológiai hatással van az emberre. Felfedezték az agy azon receptorait, amelyhez a morfin kötődik. A következő lépés az volt, hogy megtalálták az agy saját „morfinmolekuláját”, a szervezet természetes fájdalomcsillapítóit.

Először a cseh analitikai kémikus Lumír Ondřej Hanuš, majd az amerikai molekuláris farmakológus, William Anthony Devane foglalkozott a témával. Devane 1992-ben a jeruzsálemi Héber Egyetemen adta közre 18 évnyi kutatásának eredményeit. Megállapította, hogy az emberi agyban több millió „kannabisz-receptor” van. Különböző időpontokban, különösen a stressz idején a szervezet kifejleszti saját nyugtató rendszerét.

Olyan kifejezést keresett, ami találó módon kifejezi mindezt. Megállapította, hogy a legtöbb szentírás a bűnről, a félelemről, a bűntudatról, a büntetésről szól, de az indiai szentírások a teljes boldogságról is beszélnek. Ezért kapta ez a vegyi anyag a szanszkrit ánanda, boldogság jelentésű kifejezés után az Anandamid nevet.

Összefoglalva

Tévednek, akik azt gondolják, hogy az ajzószerek csupán a konzervatív társadalom elleni lázadást fejezik ki. Ugyanis semmilyen negatív hatást nem lehet egy másik negatív dologgal helyrehozni. Kezdetben úgy tűnik, hogy a narkotikumot használó ember békés és kedves, de egy idő után feszültté válik, minden apró dologtól izgatott lesz. Ezzel egy időben a problémamegoldó képessége egyre csökken, mert nem uralja szellemi képességeit. A mámorító magasság hamarosan összeomlik, a drogfüggő személy pedig ismét a szégyenteljes valóságban találja magát.

A Védák azt tanácsolják, hogy használjuk fel az emberi élet adta lehetőségeket. Ennek első lépése a tudatosság kifejlesztése. Belső megértés nélkül, mesterséges úton ez nem lehetséges.

Kapcsolódó cikkek

 


 

Tovább olvasom

23 ápr

Max Planck szerint az anyag nem létezik

lanck

Max Planckot a kvantummechanika atyjának vagy a XX. század Galileiének is lehetne nevezni, hiszen munkássága egy új korszakot nyitott. A modern fizika területén végzett úttörő munkája a század legfontosabb tudományos eredményéhez vezetett. Képességeit és veszteségeit tekintve is rendkívüli sorsú emberként ismerhetjük meg. Többször is nyilatkozott a tudomány és a vallás számára teljesen harmonikus kapcsolatáról.

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

Max Planck nemcsak a korszak egyik legnagyobb zsenije lett, de nemes gondolkodású úriember is. Egy régi nemesi családban látott napvilágot. A család elődei között tudósok, tanárok, lelkészek és teológusok szerepelnek. Jó tanuló volt, a gimnáziumban énekelt, több hangszeren is játszott, zeneszeretetét megőrizte felnőttként is. 21 évesen kiváló (summa cum laude) minősítéssel védte meg doktori disszertációját. A Nobel-díjat 1919-ben kapta meg. Max Planck jó barátja és kamarazene-partnere volt Albert Einsteinnek, akinek a neve a géniusz szinonimájává vált.

Max Planck magánélete: a veszteségek sorozata

Planck (1858-1947) magánélete tragédiákban bővelkedett. Önéletrajzából tudjuk, hogy a kortársak meg nem értése is sok keserű percet szerzett neki. Planck , mint ember azért is kivívja tiszteletünket, mert nehézségekkel teli sorsa sem rombolta le benne az alkotó személyiséget. Felesége huszonkét évnyi boldog házasság után meghalt. Egyik fia elesett Verdunnél, mindkét lánya belehalt a szülésbe. Házát lebombázták, pótolhatatlan iratai és levelezése megsemmisült. 1945 januárjában egy Hitler-ellenes összeesküvés miatt kivégezték Erwin fiát. A 87 éves tudós ezt már nem sokkal élte túl.

Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus asszony negyven éven át közeli barátja volt. Ezt írta:

Planck „vallásos volt, és ezt újra és újra hangsúlyozta. Mivel pedig egyike volt a legigazabb embereknek, szavai mögött mély meggyőződésnek kellett rejtőznie, amely élete tragikus pillanataiban bizonyosan nagy segítséget jelentett számára.”

Max Planck, a kvantumfizika atyja 

Max Planck azért vált a modern fizika atyjává, mert megfogalmazta a kvantumelméletet, a 20. század egyik legfontosabb fizikai elméletét. Ő a kvantummechanika egyik alapítója, ami egyben egy teljesen új természetszemlélet létrejöttét is jelenti.

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány
Planck és jó barátja Albert Einstein 1929 júniusában.

Max Planck munkássága

Max Planck munkássága a hőmérsékleti sugárzás problémájának megoldásával kapcsolatos. Korának egyik legjelentősebb elméleti fizikusaként éppen a századforduló környékén, 1900 decemberében nyújtotta be sugárzáselméletét a Német Fizikai Társaságban. Azt a napot tekintik a korszakalkotó kvantumelmélet és egyben a modern fizika születésnapjának is. A Planck-állandó a kvantumelmélet valamennyi egyenletében szerepel. Igaz, a tudósnak a Nobel-díjra még tizennyolc évet kellett várnia. 

A kvantumfizika alapjai 

A kvantumfizika gyakran a kvantummechanika szinonimájaként használatos. A fizika legalapvetőbb törvényszerűségeinek működésével foglalkozik. A latin név arra utal, hogy bizonyos fizikai tulajdonságok egységi mennyiségenként (kvantum) változnak.

Max Planck felszólalása a Nobel-díj átvételekor

Már pedig anyag Max Planck szerint nincsen. Azt a felfedezését a Nobel-díj átvételekor is hangoztatta.

„Egész életemben az anyagot kutattam, de rá kellett jönnöm, a hagyományos értelemben vett anyag valójában nem is létezik. Az anyag egésze kizárólag egy olyan erő hatására keletkezik és marad fenn, mely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és végül parányi naprendszerét összetartja. Az univerzumban minden, ami létezik, energia által jön létre. Azt kell feltételeznünk, hogy az energia mögött egy tudatos elme létezik, ami a mátrixot megteremti.”

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

 
A tudomány és a vallás kapcsolata Max Planck szerint

1937-ben egy vallási alapokon nyugvó természettudomány szószólójaként Vallás és természettudomány címmel több helyen is előadást tartott:

„A vallás és a természettudományok között sehol sem találunk ellentétet, sőt inkább a teljes egyezést a döntő kérdésekben. Nem zárják ki, sőt kiegészítik egymást.”

„Az embernek szüksége van a tudományra a megértéshez, és szüksége van a vallásra a megfelelő irányú cselekvéshez.” 

„A fizikai kutatások kétségtelen eredményei közé tartozik, hogy a világmindenség építőkövei nem összefüggéstelenül vagy egyes csoportokban helyezkednek el, hanem valamennyien egységes terv szerint összefüggnek, azaz a természetben bizonyos mértékig megismerhető törvényesség uralkodik… A legcsodálatosabb azonban az, hogy ennek a törvénynek legszakszerűbb megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást kelti, hogy a természetet értelmes, céltudatos akarat irányítja.”

„Működéséhez a vallás és a természettudomány egyaránt rászorul az Istenben való hitre. Csakhogy a vallás számára minden gondolkodás kezdetén áll az Isten, a természettudomány számára minden gondolkodás végén. Az egyiknél az alapot jelenti, a másiknál mindennemű világnézeti szemlélődés koronáját.”

„Intellektusunk megköveteli, hogy a természet törvényei között felismerjük azt a két hatóerőt, amely titok, de minden tudást áthat: a rendet, amelyről a tudományok, s Istent, amelyről a vallások beszélnek.”

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

Összefoglalás

1900-ban egy német fizikus, Max Planck forradalmi felfedezést tett: rájött, hogy az energia csak meghatározott energiakvantumokban változhat. Új korszak kezdődött a fizikában. A mai számítógépeink sem léteznének a kvantummechanika nélkül.

Planck számára nem volt kérdéses a „természet felett uralkodó, mindenható értelem”. Véleménye szerint a vallás és a tudomány más-más területeken működik, és kiegészíti egymást. Már halála előtt az ő nevét vette fel a híres Vilmos Császár Társaság. A jogutód, a Max Planck Társaság ma körülbelül 80 kutatóintézettel rendelkezik. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

14 ápr

A boldogság kulcsa William James szerint


William James a 19. század fordulójának vezető filozófusa és pszichológusa volt. Jelenleg reneszánszát éli. Hangolódj egy magasabb célra, ez a boldogság kulcsa! – hirdette. De azt is kihangsúlyozta, hogy: Az ember úgy változtathatja meg életét, ha megváltoztatja gondolkodását. Pesszimista korunkban ugyancsak üdítő olvasni sorait.

társadalom hírességek filozófia
William James az amerikai tudományos pszichológia elindítója volt. Azoknak, akik misztikusnak vagy tudománytalannak állítják be, James azt válaszolja, hogy a tudomány és a tudományos gondolkodású ember nem lehet arrogáns. A tudomány bepillantást enged a valóságba, de a végtelenhez képest ez még csak parányi tudás.

Ha egy láthatatlan lelki világban hinni csak hiedelem vagy vágyálom, akkor James emlékeztet minket arra, hogy milyen keveset tudunk a valóság teljességéhez képest. James a következő buzdítást adta: „Ne félj az élettől. Hidd el, érdemes élni, és a hited segíteni fogja ezt a tényt.”

William James élete


New Yorkban született 1842-ben. Nem kisebb személy, mint Ralph Waldo Emerson volt a keresztapja. Egyik testvére, Henry James, a világhírű regényíró. A család öt évet élt Európában, majd visszatért az Államokba. 

James eleinte művészeti iskolába járt, a festészet érdekelte, majd felvételizett a Harvard Medical School orvosi karára. Tanulmányait félbeszakította rövid ideig tartó betegsége, amit kisebb depressziós szünet követett. A diploma után a Harvard anatómia és élettan tanára, majd a filozófia és pszichológia professzora lett. Megházasodott – szokatlan olyan filozófusról olvasni, aki boldog házasságban élt, és volt öt gyermeke. 

1890-ben jelent meg könyve, a Pszichológia alapelvei, és ezzel elindult a hírnév felé. Charles Sanders Peirce és William James alapította meg a pragmatizmusnak hívott filozófiai iskolát. Ez kimondja, hogy egy ötlet színvonalát annak gyakorlati hatásaiban kell keresni. James a tudatosságra bíztatott, hogy az ember gondolja végig tettei következményeit. 

William James és a védikus filozófia

James szerint a gondolkodás elfogad vagy visszautasít, vagyis választ. A védikus filozófia szerint az elme megkülönböztető képessége az intelligencia. Ugyanarról van tehát szó: a választás szabadságáról. Döntéseink erre épülnek. Spirituális értelemben ez azt jelenti, hogy az ember különbséget tud tenni anyagi és lelki között. Az ember döntéseket hozó lény, akinek életét választásai alakítják – írta James. A védikus filozófia is azt tanítja, hogy minden választás, vagyis cselekedet valamilyen visszahatással jár, és ez formálja az ember jövőjét.

társadalom hírességek filozófia

James azt állítja, hogy még a negatívnak tűnő helyzetekben is van választásunk. Ezt „beleegyezésünknek” nem pedig „engedelmességünknek” nevezi. Az influenza példáját hozta fel: elfogadom, ha beteg leszek, de meg tudom választani azt a módot, ahogyan részt veszek a betegségemben. Sőt azt is, milyen tanulságokat vonok le belőle. Ilyen nézőpontból lehetséges Isten törvényeinek elfogadása és a szabad cselekvés. A vallási hagyományok és a spirituális írók megértették az emberi szabadságnak ezt a formáját.

„A nyugtalan felszín viharos hullámai nem zavarják meg az óceán mélyét; aki nagyobb és állandóbb realitásokkal van kapcsolatban, annak a szemében személyes sorsának óránkénti változása nem igazán fontos.” (William James)


„A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait kielégíteni, hanem csak az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, melyek úgy ömlenek bele, mint folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.” (Bhagavad-gítá 2.70.)

„Köznapi, éber tudatunk, amelyet racionális tudatnak is nevezünk, csupán a tudat sajátos állapota. Emellett azonban meg számtalan más lehetséges tudatállapot is létezik, amelyeket hártyaszerűen finom válaszfalak különítenek el egymástól.” (William James)


„Néha a szenvedély kerül túlsúlyba, elnyomván a jóság minőségét, néha a jóság győzi le a szenvedélyt, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély kötőerői felett. Ily módon mindig küzdelem folyik az elsőbbségért.” (Bhagavad-gítá 14.10.)

William James szembeállít két különböző típusú embert: egyszer született és kétszer született embereket. Nézete szerint az első csoportba tartoznak azok, akik aránylag könnyű, mondhatjuk felszínesebb életet élnek. A másikba azok, akik átmentek valami tragédián, nehézségen vagy komoly kihíváson, és az megváltoztatta őket. A szenvedés egy második születés forrása lett, mélyebb, tudatosabb emberré váltak. 

A védikus hagyományokban „kétszer született”-nek azt nevezik, aki egy hiteles guru tanításait követve törekszik az önmegvalósításra.

  
Idézetek a boldogság kulcsa témában

William James már saját korában is elismertségre tett szert. A boldogság kulcsa nála nem az állandó mosolygást, inkább a belső változást jelentette. Íme, néhány inspiráló gondolata:

A bölccsé válás művészete az, hogy megtudjuk, mit hagyjunk figyelmen kívül.

A jövő pozitív képei hatásos mágneses erők ... Alakítanak és energizálnak bennünket, bátorságot, elszántságot adnak a fontos kezdeményezések megtételéhez. A jövő negatív képei szintén mágnesesek. Akkor a lélek lefelé húzódik a kétségbeesés útján.

Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását. Hiszen a gondolatok teremtik meg a valóságot. 

Sokan azt hiszik, gondolkodnak, pedig csak újrarendezik az előítéleteiket.

Az én nemzedékem legnagyobb felfedezése az, hogy az ember belső hozzáállásának megváltoztatásával képes megváltoztatni az életét.

A legtöbb boldogtalanság azért van, mert az emberek önmagukat hallgatják ahelyett, hogy magukhoz beszélnének.

A pszichológiában van egy törvény: ha elmében képet alkotsz arról, ami boldoggá tesz, és ezen sokat meditálsz, akkor pontosan azzá válsz, amit gondolataidban megformáltál.

Amikor két ember találkozik, valójában hat személy van jelen. Kettő, ahogyan látják önmagukat; kettő, ahogyan látják egymást; és kettő, amilyenek valójában.

A boldogság kulcsa a választás szabadsága

A kilencvenes évektől William James munkássága egyre inkább filozófiaivá vált. Szerinte a boldogságot nem felfedezni, hanem megteremteni kell. Tanítása egy mondatban összefoglalva: Az ember életét a döntései, a választásai alakítják. 

James szerint, ha az emberek elveszítik az értelmes univerzumba vetett hitüket, annak súlyos következménye van a modern társadalomban. Ha egy céltalan küzdelem részesei vagyunk, az nem fog boldogságot adni. Ha elfogadjuk az élet oktalan abszurditását, az eredmény a rossz közérzet, depresszió, kiszolgáltatottság, szorongás és más negatív lelkiállapot lesz. 

A filozófus James szerint a boldogság kulcsa ingyen vagy könnyedén nem szerezhető meg:

„Bármivel foglalkozz is, egyedül az elszántságon múlik minden. Ha valóban el akarsz érni valamit, minden bizonnyal el is fogod érni... De csak akkor, ha igazán akarod, ha mindennél jobban akarod, és nem akarsz még száz különféle dolgot ugyanolyan nagyon.”

Összefoglalás

1895-ben William James feltette a kérdést: Miért érdemes élni? Arra a következtetésre jutott, hogy az emberi élet vagy valódi küzdelem, amelyben a siker által valami örökre megszerezhető, vagy ez egy triviális játék, amelyből bármikor kieshetünk. Számára a boldogság kulcsa a hit által támogatott küzdelem. Első feladatként pedig ezt írta: „megváltani saját szívünket” a félelmeink és a meggyőződésünk hiányának leküzdésével. A boldogság kulcsa a kezünkbe kerül, ha igaz választ találunk a Miért? kérdésre.

Korunk információs kor, ahol a végtelennek tűnő információhalmazban hatalmas kihívást jelent, hogy mire irányítsuk figyelmünket. James már saját korában egyértelműen felismerte: ez nem más, mint egy óriási kihívás, harc a lelki életünkért. Nagyszerű árnyalattal és finomsággal jellemezte a szándékos, tudatos élet fontosságát. Elutasította a kiszolgáltatott, passzív életet, ami a körülményekre hivatkozva az ember szabadságát söpri el.

William James szerint a boldogság attól függ, hogy képesek leszünk-e változtatni hozzáállásunkon. Vagyis: szenvedünk a létezés gondjaitól, vagy – még ha a racionális elme nem is bizonyítja –felfogjuk, hogy az életnek magasztos célja van. 

Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

06 ápr

Antoine de Saint-Exupéry idézetek minden napra

Antoine de Saint-Exupéry humanista író, hazafi, repülőgép pilóta volt, kalandor és moralista egy személyben. 75 éve jelent meg misztikus meséje, A kis herceg, szerzője pedig beírta nevét az irodalom halhatatlanjai közé. Minden könyve egy nemes életszemlélet gondolatait közvetíti. Mit írt a pénzről, a lelki értékekről, az ember feladatáról? Íme, a legütősebb Antoine de Saint-Exupéry idézetek egy csokorban.

filozófia hírességek könyv kultúra
 1935-ben Antonie de Saint-Exupery gépe a Líbiai-sivatag fölött lezuhant. Egy gyorsasági versenyt akart megnyerni, de gépészével együtt technikai balesetet szenvedett. Napokig minimális élelemmel és folyadékkal vánszorogtak a sivatagban. Egy arra haladó beduin karavánnak köszönhették a túlélést. 


 
1944-ben, csak néhány héttel Párizs felszabadulása előtt halt meg egy magányos felderítő repülés alatt. Halálának körülményeiről ma sem tudunk hiteles információt. Baleset volt, vagy a németek lőtték le? Csak az biztos, hogy a pilóta-író dicsősége töretlen, és az is, hogy komoly spirituális megvalósítással távozott erről a bolygóról. A Citadella című könyvének utolsó mondata így hangzik:

„Mert te vagy, Uram, mindenkinek a közös mértéke. Te vagy a különböző cselekedetek lényegi csomója.”

Antoine de Saint-Exupéry élete

Antoine de Saint-Exupéry egy lyoni nemesi családban született. Édesapját korán elvesztette, mélyen vallásos édesanyjával és négy testvérével együtt egy rokon kastélyába költöztek. 12 évesen meghatározó élményben lehetett része, repülőre ülhetett. Akkor határozta el, hogy felnőttként pilóta lesz. Katonai szolgálata alatt kezdetben mechanikusként dolgozott, majd álma valóra vált: pilóta kiképzést kapott.

Szabad idejében írt, 1925-ben jelent meg első elbeszélése, A pilóta. 26 évesen már a Toulouse és Dakar közötti postajáraton dolgozott. Pár év múlva egy szaharai állomás, majd egy argentin légitársaság igazgatója lett. Hamarosan megjelent Az Éjszakai Repülés, mely az első igazi irodalmi sikere, Prix Femina díjjal jutalmazták. Az egyre híresebbé váló író még számos irodalmi elismerést mondhatott magáénak.

A második világháború alatt a francia felderítőknél szolgált. A német megszállás miatt New Yorkba emigrált, de visszatért Európába, hogy harcoljon a hazájáért. Halála után, utólagosan megkapta a francia Becsületrendet.

 
A kis herceg

1943-ban, New Yorkban jelent meg az író legkedvesebb könyve, A kis herceg. A mű illusztrációit ő maga rajzolta. Leghíresebb sora szállóigévé vált: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” A könyvet azóta már több mint 250 nyelvre lefordították. 

filozófia hírességek könyv kultúra

1935-ben Saint-Exupery gépe a Líbiai-sivatag fölött lezuhant. Egy gyorsasági versenyt akart megnyerni, de gépészével együtt technikai balesetet szenvedett. Napokig minimális élelemmel és folyadékkal vánszorogtak a sivatagban. Egy arra haladó beduin karavánnak köszönhették a túlélést. Ősi rehidratációs kezelést kaptak, amely megmentette az életüket. A sivatagi baleset élménye ösztönözte Az ember földje című regényét, de beépült A kis herceg kerettörténetébe is. 

A kis herceg ismerős szövege mellett létezik még néhány részlet, mely kimaradt a könyv végső formájából. Tervek, amelyeket Saint-Exupéry elhagyott, melyek soha nem jelentek meg, de az örökösök megőrizték. Például a kis herceg vegetáriánus étrendjéről szóló beszámolót. Vagy a történet epilógusának variációit: Az egyik csillagon valaki elvesztette a barátját, egy másik betegen fekszik, valaki pedig háborúban van.

A kis herceg idézetek

Ennek a csodálatos könyvnek több síkon és több témával kapcsolatban is van fontos mondanivalója. A már említett, állandóan idézett mondata mellett más kincsek is rejtőznek ebben a vékony kötetben.

filozófia hírességek könyv kultúra

Például van egy olyan, a vallásfilozófia területét érintő rész, mely a lélek halhatatlanságáról, a test mulandóságáról szól, arról, hogy nincs is halál:

„Olyan lesz, mintha meghaltam volna, pedig nem is igaz… Nagyon messze van. Nem vihetem magammal ezt a testet. Túl nehéz. Olyan lesz, mint egy levetett régi kéreg. Mért volna szomorú egy levetett kéreg?”

„Miután reggel gondosan rendbe szedte magát az ember, gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is.” – Íme, a környezetvédelem költői megfogalmazása!

„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”

„Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik.”  

 
Meditatív Antoine de Saint-Exupéry idézetek

Antoine de Saint-Exupéryt kivételesen nemes értékrendje tette az emberiség példaképévé. Az író moralizáló hajlama könyveit gondolatgyűjteménnyé is szerkesztette, örökérvényű igazságokat fogalmazott meg finom nyelvezettel. Hitről, életről, halálról, a dolgok valódi értelméről írt költői szépségű, szívmelengető sorokat:

"A tökéletességet nem akkor érik el, ha már nincs mit hozzáadni, hanem ha már nincs semmi, amit el kellene hagyni."

"Az igazságot úgy ássuk, mint a kutat. Az elrévedező tekintet elveszti Isten látását."

"Ha csupán anyagi javakért dolgozunk, magunk építjük magunk köré börtönünket. Bezárjuk magunkat, magányosan, hamunál hitványabb pénzünkkel, amely semmi olyat nem nyújt, amiért érdemes élni."

"Szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba."

"Győzelem... Vereség... Értelmetlen szavak. Az élet ezek alatt a képek alatt folyik, és új képeket készít."

"A világos látáshoz néha elegendő a nézőpont megváltoztatása."

Antoine de Saint-Exupéry örökérvényű tanítása

Antoine de Saint-Exupéry rövid élete alatt több dolgot is igyekezett örökül hagyni.

„Ne remélj semmit attól, aki a saját életéért, nem pedig az öröklétért dolgozik.”

– Aki ilyen mondatokat képes megfogalmazni, attól érdemes olvasnunk. Aki tudja, hogy a veszteség-nyereség kettőssége nem szabad, hogy befolyásolja az embert, annak a szava figyelemre méltó. Sokan, sokféleképpen fogalmazták meg, hogy a fejlődés érdekében tudatváltásra van szükség. Ő is ezt üzente.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

«
12345

Bharata indiai webshop

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon