Help Sales ÁSZF
16 aug

Gyógyító hangok

Tudományosan is bizonyított tény, hogy vannak gyógyító hangok, mivel a hang több, mint puszta vibráció. Bizonyos frekvenciák gyógyító hatást gyakorolnak. Az 1960-as években Hans Jenny svájci orvost rendkívül érdekelte a hanghullámok és az anyag egymáshoz való viszonya. Tudományos kísérletsorozatokat végzett a hanghullámok vizuális megnyilvánulásával kapcsolatban. Ma ünnepeljük dr. Jenny 115. születésnapját, ezzel az összefoglalóval tisztelgünk előtte. 

kutatás misztika tudomány

Dr. Hans Jenny életét a hanghullámok tanulmányozásának szentelte. Több mint 350 fotóval kísért könyveiben 14 év munkáját foglalta össze. Azt hangsúlyozta, hogy a test gyógyításával kapcsolatban fontos megértenünk, hogy a különböző frekvenciák vagy „hangok” hogyan befolyásolják fizikai valóságunkat.

A hang tudománya 

A rezonanciát vizsgálta már Leonardo vagy Galilei is. A vibráló testek által előállított minták talán legkorábbi tudományos észrevételét Galileo Galileinek tulajdonítják. 1632-ben megjelent könyvében írt erről. Egy sárgarézlemezt tisztított vésővel ütemesen. A meglehetősen erős és tiszta fütyülést kibocsátó hang a táblán hosszú, finom porcsík sorokat alkotott, melyek párhuzamosan és egymástól egyenlő távolságra voltak. 

Több mint 200 éve a német E. Chladni zenész és fizikus kezdett akusztikával és hangtannal foglalkozni. Az akusztikának, a hang tudományának az alapjait ő teremtette meg a fizikában. A különböző frekvenciával rezgetett lemezeken érdekes alakú, szerkezetű vonalak alakulnak ki. Mi ennek a jelentősége? Chladni bebizonyította, hogy a hang befolyásolja a fizikai anyagot, geometriai mintázatokat hoz létre. A téma számos ismert fizikus, pl. Faraday kíváncsiságát is felkeltette. 

Mit talált Hans Jenny? Jenny kristály oszcillátorokat, rezgéskeltőket és saját találmányát a tonoszkópot használta a lemezek, membránok rezegtetéséhez. Ez nagy előrelépés volt. A kristály oszcillátorok előnye, hogy pontosan meghatározható a frekvencia és az amplitúdó. Ha megváltoztatta a frekvenciát vagy az amplitúdót, a minta is megváltozott. 

Hans Jenny orvos és természettudós volt, az ő nevéhez fűződik a kimatika kifejezés: a hanghullám akusztikus hatásainak leírása. Ezek a hullámformák képezik az alapvető struktúrát minden anyagban. A témával kapcsolatban 1967-ben jelent meg első kötete (A hullámok és rezgések szerkezete, dinamikája), majd öt évvel később a második. Ez a könyv írásbeli és fényképészeti dokumentáció volt a hangrezgéseknek a folyadékokra, porokra és folyékony pasztára gyakorolt hatásáról.

„Ez nem egy szabályozatlan káosz; ez egy dinamikus és rendezett minta”

– írta a szerző.

Gyógyító hangok − transzcendentális rezgés

Dr. Hans Jenny érdeklődött a védikus jantrák iránt. A védikus kultúra egyik alapvető fogalma a jantra. A jantra olyan mandala, amely egy bizonyos hangnak vagy mantrának felel meg, amely egy adott istenségre jellemző. Pontosabban Isten valamely megnyilvánulási formájára vagy képviselőjére. Hans Jenny arra a következtetésre jutott, hogy a hang formát hoz létre.

„Minél jobban tanulmányozzuk ezeket a dolgokat, annál jobban érthető, hogy a hang ősi kreatív elv.” 

 
Hans Jenny talán leghíresebb kutatási területe a Sri jantra és az Om hang rezgése közötti kapcsolat feltételezése volt. Dr. Jenny homokot tett membránra, és speciális tonoszkópját használva az Om mantrát sugározta.

kutatás misztika tudomány

Kezdetben a rezgés egy olyan kört hozott létre, amely koncentrikus négyzeteket és háromszögeket kezdett rajzolni. Amint az utolsó a hang elhalt, a Sri jantrához hasonló geometriai minta maradt. Dr. Jenny precíz módszerei lehetővé tették, hogy a kísérletet újra és újra ugyanazokkal az eredményekkel reprodukálja.

Minden a hanggal kezdődött

A vallás mellett ma már a tudomány is azt mutatja, hogy minden a hanggal kezdődött.
Az ősi kultúrák szerint a világegyetem egy gyökérhanggal kezdődött. A Bibliában olvashatjuk: „Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige. Minden Ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett.” 

Az ősi védikus filozófia szerint a szanszkrit szó, Om, az ősi hang, amelyből az egész világegyetem származott. Om isteni megnyilvánulás, az Abszolútumot képviseli. A védikus kultúra továbbörökítői a hindu szentírások mantrái. Tágabb értelemben mantra lehet egy ismételt ima, jókívánság. 

A Srímad Bhágavatam 3. énekének 26. fejezetében az anyagi természet alapelveiről olvashatunk:

„A teljes anyagi megnyilvánulás hanggal kezdődött.”

A különleges hang, a transzcendentális rezgés pedig képes az anyagi helyett spirituális eredményt létrehozni. A világegyetem szent hangjaival való mély összeköttetés és rezonancia békét ad az elmének, gyógyítja a testet, lehetővé teszi számunkra, hogy magasabb tudatsíkra emelkedjünk.

Gyógyító hangok a növényvilágban

1950-ben Indiában, Madrasban T. C. Singh az egyetem növénytani tanszékének professzora elektromos hanggenerátort tett növények közelébe. Bár voltak korábbi próbálkozások is, melyek a hangok növényekre gyakorolt hatását kutatta, ez tekinthető az első tudományosan is igazolt kísérletnek. Az ötvenes évek végén Amerikában Arthur Locker üvegházaiban lágy zene szólt a fejlődő növényeknek. 

A tapasztalatok mindig azt igazolták, hogy „a növények egyenesebben nőttek, gyorsabban csíráztak, és igen dúsan virágoztak”. Ekkortájt Kanadában is folytak kísérletek. A búzaföld egy részén Bach hegedűszonátáit sugározták, s a búzatermés megnőtt.

 
A gyógyító hangok kutatása

Sir Peter Guy Manners Nagy-Britanniában több mint 50 évig tanulmányozta a hang orvosi alkalmazását. Több ezer kezelést végzett mellékhatások nélkül. Bebizonyította, hogy a hangterápia kevésbé invazív, vagyis a testbe nem vágás vagy szúrás által kell behatolni, és gyorsabb gyógyulás érhető el. 

kutatás misztika tudomány

Dr. John Beaulieu újító a hanggyógyító terápiák területén. Világhírű szónok, zeneszerző, zongorista és naturopátiás orvos, aki a gyógyulást a tudat fejlesztésének természetes módszerére alapozza. Különféle hanggyógyítással kapcsolatos terméket fejlesztett ki a zene és a hang a gyógyító művészetére alapozva.

„Ha meg akarod találni az Univerzum titkait, gondolkodj energiákban, frekvenciákban és rezgésekben!”

– mondta annak idején Nikola Tesla.

John Beaulieu szinte megismétli: „A hanggal kapcsolatos nagy titok: nincs szilárdság! Egy formát, amely szilárdnak tűnik, valójában a mögötte levő rezgés hozza létre.” 

Hanggyógyítás és hangterápia

Az 1950-es években a francia fül-, orr- és gégegyógyász, dr. Alfred A. Tomatis felfedezte, hogy a magas frekvenciájú rezgéseket tartalmazó hangok, mint például a gregorián énekek, rendkívül hasznosak. Ezek a magas frekvenciák képesek feltölteni a központi idegrendszert és az agykérget.

Jonathan Goldmant 2011 tavaszán elnyerte a „100 lelkileg legbefolyásosabb ember a bolygón” címet. Goldman szerint a sámánok rendkívüli tudással rendelkezhettek. Könyvében kifejti, a hangok megváltoztatják a szívverést, légzést és az agyhullámokat, megváltoztatják a tudatosságot, és lehetővé teszik, hogy egy személy olyan állapotba kerüljön, ahol fogadja a spirituális jelzéseket.

A hanggyógyítást és a hangterápia rendkívüli világát ma már a jövő gyógyszereként is emlegetik. Napjainkban a hang- és zenegyógyítást több helyen is az egészségügyi ellátás alapvető elemének tekintik.

Összegzés

Ma már tudjuk, hogy a természet sok mintázata az aranymetszéssel és a Fibonacci-számokkal kapcsolatos. Hans Jenny óta a hang is láthatóvá vált. Jenny megalkotta a kimatika fogalmát, s bár ez fiatal tudomány, bátran kijelenti, hogy a rezgés a kulcsa és alapja mindennek ezen a bolygón.

A kutatók elismerik, hogy az ősi civilizációk papjai ismerték a kreatív frekvenciákat, a gyógyító hangok erejét. Egyszerű példával élve: tudjuk, hogy egy üvegpoharat hanggal eltörhetünk, de azt is, hogy a szép zene felüdít, megnyugtat. A hang lehet kreatív teremtő erő, de pusztító hatású is. Gyógyíthatja az embert, tisztíthatja tudatát, felemelheti spirituális szintre.

Kísérletek megdönthetetlen bizonyítéka, hogy a hanghullámok frekvenciája homokon, levegőn, vízen áthaladva hatást gyakorol az adott közeg struktúrájára. A gyógyító hang ma már nem ismeretlen fogalom, számos kutatóintézet, az egészségügy, sőt a zeneművészet is tudatosan használja. A fizika tudománya már bebizonyította, hogy az anyag csak káprázat, valójában minden rezgések eredménye. 
 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

09 jún

Az érzelmi intelligencia fejlesztése


Az érzelmi intelligencia hiánya korlátozza az embert az önmagával, másokkal vagy a helyzetekkel való helyes viselkedésben. Az érzelmi intelligencia kulcs a személyes hatékonyság javításához. Ez az alapja a környezettel való helyes kommunikálásnak és a stressz kezelésének is. Az értelmi és az érzelmi intelligencia mellett fontos szerepe van a spirituális intelligenciának. Ez határozza meg ugyanis a boldogságra való képességet.

tudomány társadalom filozófia

Az emberi intelligencia nem egyetlen fogalom, több fő és több alcsoportra osztható. Az IQ (intelligenciahányados) mellett ma már számos teszt foglalkozik az EQ (érzelmi hányados) mérésével is. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban kezdődik. Az EQ elengedhetetlen feltétele a felnőttkori boldogulásnak. Ma már a tudósok kiegészítik ezt az SQ, a spirituális intelligencia vizsgálatával is, mert azt tapasztalták, hogy messze megelőzi az észbeli képességek fontosságát.

Ha jól kiegyensúlyozott az IQ, az EQ és az SQ, az egyén sikerrel jár. Az IQ-t úgy írják le: Mit gondolok? Az EQ: Mit érzek? Az SQ pedig az a képesség, hogy választ találjunk a legfontosabb kérdésekre: Ki vagyok én? Mi a feladatom az életben? 

Érzelmi intelligencia fejlesztése az óvodában

A fentiek ismeretében jól elképzelhető, mennyire fontos már a nevelés elején a természet megismertetése. Az a gyermek, aki szereti az állatokat, tudja, hogy érző lények, akiknek nem akar fájdalmat okozni. Ez az első lépés ahhoz, hogy harmóniára törekedjen a társaival és a felnőtt környezetével is. Az emocionális készségek leginkább gyermekkorban alakíthatók.

A kisgyermekre vagy a serdülőkre gyakorolt hatás függvényében kialakulhat vagy elsorvadhat az érzelmi intelligencia. Fejlesztése a szülők, a család, az óvoda és az iskola közös feladata lenne. Az önző, anyagias, másokat kihasználó környezetben tapasztalt érzelmek a gyermek életében jóvátehetetlen károkat okoznak.

Érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában

Ebben az életkorban az erőszakmentes kommunikációnak kellene a legfontosabb szerepet kapnia. A hatalmas lexikális tananyag mellett erre szinte semmi esély sincs. Mindenki tudja, hogy az erőszakmentes kommunikáció nem azt jelenti, hogy nem kiabálok és verekszem. Rendkívül alapvető, pozitív érzelmi hozzáállásra utal, melyet már az iskoláskorban kellene elsajátítani. Számos példa bizonyítja, hogy ennek hiányában a magas IQ nem akadály a bűncselekmények elkövetésekor sem.

Oktatóként arra kell inspirálni a tanulókat, hogy elsajátítsák a pozitív emberi képességek felismerését és fejlesztését. A képzést azonban többször meg kell ismételni, hogy a tanult viselkedésmód szokássá váljon, így alakulhat ki a várakozásnak megfelelő karakter. Az optimista hozzáállás, a pozitív látásmód fejleszthető. Akkor az ember felnőttkorában sem a környezetet hibáztatja, hanem képes felmérni, milyen nehézségekkel érdemes dacolni, s melyeket kell elkerülni. Egy érzelmileg stabil gyermek könnyedén veszi a tinédzserkor nehézségeit. Egy fejlett lelki intelligenciával rendelkező fiatal nem fog az alkohol vagy a drogok után nyúlni, még nehézségek közepette sem. A spirituális intelligencia kialakításában és fejlesztésében is kihagyhatatlan a családok szerepe. 

Az EQ teszt lényege

Bár az EQ mérése nagyon szubjektív, már számos szabványosított teszt létezik, amely méri az érzelmi intelligenciát. Ezt érzelmi alapú problémamegoldó kérdéssorozaton keresztül teszi. 

„Kutatási eredmények bizonyítják, hogy életünk majd minden területén fontosabb szerepet játszik az EQ, mint az IQ. Ez a törvényszerűség fokozatosan érvényesül napjainkban, amikor a kontrollra épülő ipari korszakból átlépünk a motivációra épülő információs korszakba” – írta Stephen Covey, A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása című könyv szerzője. 

tudomány társadalom filozófia

 
IQ − értelmi intelligencia

Az IQ az agy intelligenciája, az elemző képességek, a logikus gondolkodás, az információk feldolgozásának mikéntje. A magas IQ nem garantálja az egyén személy sikereit, szerepe mindössze 20-25%. Ezért is fontosabb a másik kettővel foglalkozni. 

Nem szerencsés, ha valaki összekeveri az információk ismeretét a gondolkodással. Aki okos, annak rengeteg begyűjtött ismerete van, jól használja a mindennapi érvényesülésben. Aki még okosabb, az jól tudja, hol találja majd meg azokat az ismereteket, melyekre adandó alkalommal szüksége lesz. A bölcs lehet, hogy kevés tényszerű ismerettel rendelkezik, de helyes ismeretei vannak, és azokat helyesen tudja használni.

EQ − érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia különféle tulajdonságokat, készségeket is jelent. Érdemes nagy vonalakban ezeket felvázolni. Lényeges vonása az érzelmek megfelelő formában való kifejezésének képessége is. Az érzelmi intelligencia kialakulásához támogató, szerető családi környezet kell. Ha mindez nem alakul ki gyermekkorban, felnőttként sokkal nehezebb rá szert tenni.

A New Hampshire-i Egyetem Pszichológia Tanszéke szerint az érzelmi intelligencia az a képesség, hogy az ember érzelmei által érvényesüljön. A magas EQ-értékű emberek általában nagyszerű vezetők és csapattársak, mert empatikusak, képesek megérteni másokat, és kapcsolódni a körülöttük lévőkhöz. Az EQ néhány fontos eleme:

  • Önismeret: Fontos már kisgyermekként megtanulni, hogy nem mi vagyunk a világ közepe, csupán a nagy egész parányi része. 
  • Önszabályozás: Ha a gyermek megtanulja azt a fajta alkalmazkodást, melyben nem önmaga személyiségét tiporja el, csupán módosítja bizonyos vágyait, az később megkönnyíti a stresszhelyzetek elviselését.
  • Bizakodás, a jövőtől való félelemmentesség. Ez sokban függ a szülők és nevelők magatartásától. Az isteni, természeti törvények ismerete, a komoly spirituális háttér mindezt nagyban megkönnyíti. 
  • Empátia: képesség mások érzelmeinek felismerésére, megértésére, vagyis az együttérzésre. A kapcsolatteremtés és a sikeres együttműködés nélkülözhetetlen eleme.

tudomány társadalom filozófia


SQ – spirituális 

A spirituális intelligencia fogalmát 1997-ben Danah Zohar pszichológus fogalmazta meg először. Ez a koncepció vitathatatlanul új a pszichológia világában. Zohar vizsgálatai vallástól függetlenek, tanulmányai arra vonatkoztak, milyen az ember képessége az élet értelmezésével kapcsolatban. Megmagyarázta, hogy egy magas SQ-val rendelkező személy elkötelezett vezetővé válhat, aki képes felelősséget vállalni másokért. Sőt egy fokozott lelki minőségben magasabb szintű látásmódot és örök értékeket képes adni másoknak.

Az intelligenciának valamivel többre van szüksége, hogy intelligens módon cselekedjen – írta Fodor Dosztojevszkij. Valóban, a siker kulcsa a spirituális kreativitás által megszerzett intelligencia. Akik spirituális intelligenciával rendelkeznek, képesek egységben látni a sokféleséget. A lelki intelligencia képes az emberi intelligencia szerkezetében feltárni az örök, lelki vonásokat. A lelki intelligencia képes arra is, hogy bölcsebbé tegyen bennünket, hogy az ember igazabb legyen, tökéletesebb és hatékonyabb legyen. Röviden: az illúzió világa helyett a valós valóságos adja, és az élet nemes irányításával boldogsághoz vezet.

A hindu szentírások a boldogság eléréséhez először a tudatosságot hangsúlyozzák. Ki kell fejleszteni azt a fajta gondolkodási képességet, melyben az intelligencia vezérli az elmét. Természetesen Isten nem érhető el ésszel, de az alapok megértéséhez igenis kell a józan ész. A Taittirija Upanisad így fogalmazza meg: „A gondolat és a szó visszafordul, mert képtelen elérni Őt.” A Bhagavad-gítában (10.10.) pedig azt olvashatjuk, hogy az Úr megadja a kellő értelmet azoknak, akiket nem az átmeneti dolgok érdeklik.

Összefoglalás

Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban kezdődjön. Az intelligencia három fő részre oszlik: IQ, EQ és SQ, értelmi, érzelmi és spirituális intelligenciára. Ezeknek kiegyensúlyozottnak kellene lennie egymással. A valós ismeretek és a tudatosság hiánya miatt sok ember nem tudja ezt elérni, nem tud harmóniát teremteni az életében. Megfelelő ítélőképességre, vagyis a helyes választás képességére csakis a megfelelő képzés által lehet szert tenni. A lelki műveltség pedig a boldogság szempontjából elengedhetetlen.

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

25 máj

Ralph Waldo Emerson, a transzcendentalista tudós

Ralph Waldo Emerson, amerikai esszéíró, filozófus és költő, a transzcendentalista mozgalom vezéregyénisége. Jellemző rá az általános humanizmus és a keleti metafizika egysége, vallásos nézetei a Védák tanításának lenyomatát hordozzák. Kimagasló munkássága napjainkban is töretlen: Emerson a leginkább idézett amerikai szerző a modern médiában. Az egyik legbefolyásosabb és legjelentősebb gondolkodónak tekintik.

hírességek misztika tudomány

"Én a látnokok igaz felekezetéhez tartozom” - Emerson

Emersont különösen magával ragadta az Upanisadok, a Visnu-purána és a Bhagavad-gítá filozófiája. Verseiben és cikkeiben egyaránt használja azokat a fogalmakat, melyeket a védikus tanítástól kapott. Világos volt számára a karma törvénye, a szanszkrit maja, vagyis az illúzió kifejezés értelme vagy a Gítá kiemelkedő jelentősége.

Ralph Waldo Emerson, az ember és a költő

Nyolc nemzedékre visszamenőleg lelkészek voltak az ősei. Emerson 18 évesen már befejezte a Harvard Egyetemet. Eleinte lelkészként dolgozott, s bár lemondott papi állásáról, szellemiségében mégis unitárius lelkész maradt. William Jamesnek volt a keresztapja, aki a századforduló vezető filozófusa és pszichológusa lett.

Néhány jellemző cselekedete rávilágít jellemének csiszoltságára. Korát megelőző, radikális gondolkodás vezérelte. 1831-32-ben egy bostoni egyházközség templomában a rabszolgák felszabadítása érdekében előadásokat szervezett, amikor honfitársai közül sokan még a rabszolgatartásért szálltak síkra.

Emerson összekapcsolta a vágóhidak szörnyű kegyetlenségét a tudatlan bűnrészességgel:

„Te csak vacsoráztál, és bár a vágóhíd mérföldekkel arrébb, messzi távolságában rejtőzik, ott a bűnrészesség.”

Az egyént helyezte a középpontba, nem a tömeget, a természet erőit, nem pedig az ember hatalmát. Filozofikus gondolkodása mellett kitűnik esszéinek, verseinek eleganciájával is. Emerson képes volt megosztani korával az időtlen igazságokat, munkái sok esetben meditációk is voltak.

hírességek misztika tudomány

 
Emerson és a védikus fogalmak

A szanszkrit maja, illúzió azt a fogalmat jelenti, mely a lelkileg tudatlan ember szemét takarja, és elhiteti vele, hogy az ideiglenes, anyagi dolgok bűvöletében éljen. Emerson Maja című verse értő módon összefoglalta ezt:

Az illúzió rendszere átláthatatlan,
Számtalan hálót sző,
Tarka képei mindig sikert aratnak,
Tömegesen követik egymást, fátyol fátyolon,
Elbűvöli azt, aki hinni fog neki,
Az embert, aki arra szomjazik, hogy becsapott legyen.

Emersont különösen foglalkoztatta ez a fogalom, számos esszéjében szerepel.

Például azt írta, hogy az illúziók királyságában élünk. Keményen fogalmaz, amikor a kórházban fekvő betegek analógiáját használja az emberi élet állapotára:

„Csak ágyról ágyra váltunk, egyik ostobaságtól a másikig.”

Megérti, milyen nehéz áttörni az illúzión. Miként az Úr Krisna mondja: Az anyagi természet három kötőerejéből álló isteni energiámat nagyon nehéz legyőzni. De akik átadták magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta. (Bhagavad-gítá 7.14.)

A karma törvénye a másik indiai filozófiai koncepció, mely óriási hatással volt Emersonra. A szanszkrit karma szó cselekvést vagy munkát jelent. A védikus hagyományok a karma törvénye alatt a cselekedetek következményeit vagy visszahatásait értik. 

Előbb vagy utóbb meg kell fizetned a teljes tartozást! – hirdette Emerson. – Személyek és események egy ideig közted és a jog közé állhatnak, de ez csak halasztást jelent. A végén meg kell fizetned adósságaidat.

Bűn és büntetés egy szárból nő ki – írta Kompenzáció című esszéjében. – A következmény, a gyümölcs, még nem látszik. A gondtalannak tűnő élet, a virág eltakarja. Ok és okozat, eszközök és célok, magvakból kifejlődő gyümölcsök nem választhatók el egymástól. Az okból már virágzik a következmény. 

Emerson természetesen hitt a lélekvándorlásban: 

„Semmi sem halott: csak úgy látszik, hogy az emberek meghalnak, majd mintegy ablakon kitekintve, épen és egészségesen állnak új és különös álruhájukban.”

„A lélek kívülről érkezik az emberi testbe, ideiglenes lakhelyére, melyet újra el fog hagyni, más lakhelyekre vándorol, mivel a lélek halhatatlan.”

„Nem tudsz összegyűjteni olyat, amit nem vetsz; amilyen fát ültetsz, olyan fog nőni. Bármit kövessen is el az ember, a megfelelő testben megkapja majd az ahhoz hasonló viszonzást.”

Ralph Waldo Emerson a Bhagavad-gítáról

A könyvek közt az első – írta a Gítáról. Egyik cikkében pedig így méltatta:

„Angliában a szabályok és a materialista igazság megértése, a jó modor, a diszkréció, a bátorság előnyös. De nem tudott olyan könyvet alkotni, mint a Bhagavad-gítá.” (Folyóiratok X, 503). 

 Ralph Waldo Emerson idézetek

"Minden látszat ellenére tudom, hogy a világegyetem és az ember nem károsodhatik; minden lélek megkapja a maga elégtételét. Minden, amit láttam, arra tanít, hogy bízzak a Teremtőben. Bármi legyen is, amit Ő készít számunkra, annak nagynak és nemesnek kell lennie."

hírességek misztika tudomány

"Semmi más nem okozhat károkat, kivéve saját magam, és soha nem szenvedek másként, csak saját hibám által."

"Szellemünknek van egy kapuja, amely mindig nyitva várja a teremtő érkeztét.

"Az abszolút igazságot kereső értelem, az abszolút jóért dobogó szív mindig mellettünk szól, közbenjár értünk, s a fensőbb hatalmak egyetlen szavára felébredünk e rémálommal vívott kilátástalan küzdelmünkből."

"A bánat visszatekint, az aggodalom körülnéz, a hit felnéz."

"Tedd szokásoddá, hogy hálás legyél minden jó dologért, amit kapsz, és folyamatosan mondj köszönetet érte. És mivel minden dolog hozzájárult a fejlődésedhez, mindent bele kell foglalnod a háládba. "

"Ha kivételes értelmű emberrel találkozunk, meg kell kérdeznünk, hogy milyen könyveket olvas."

"Az indiai szellemi meggyőződések és a filozofikus hagyományok felfedezésével és felhasználásával Ralph Waldo Emerson megnyitotta az utat a követői számára. Megmutatta az ősi szövegek gazdagságát, hogy segítse az ébredő tudatot. A skót történetíró, Thomas Carlyle, a jó barát írta róla: Emerson ,,egy korszak volt nemzete történetében”.

"Emerson olyan vallásos gondolkodó volt, aki jelentős befolyást gyakorolt kora amerikai szellemi életére, majd az emberi kultúra egészére is."

Tovább olvasom

23 ápr

Max Planck szerint az anyag nem létezik

lanck

Max Planckot a kvantummechanika atyjának vagy a XX. század Galileiének is lehetne nevezni, hiszen munkássága egy új korszakot nyitott. A modern fizika területén végzett úttörő munkája a század legfontosabb tudományos eredményéhez vezetett. Képességeit és veszteségeit tekintve is rendkívüli sorsú emberként ismerhetjük meg. Többször is nyilatkozott a tudomány és a vallás számára teljesen harmonikus kapcsolatáról.

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

Max Planck nemcsak a korszak egyik legnagyobb zsenije lett, de nemes gondolkodású úriember is. Egy régi nemesi családban látott napvilágot. A család elődei között tudósok, tanárok, lelkészek és teológusok szerepelnek. Jó tanuló volt, a gimnáziumban énekelt, több hangszeren is játszott, zeneszeretetét megőrizte felnőttként is. 21 évesen kiváló (summa cum laude) minősítéssel védte meg doktori disszertációját. A Nobel-díjat 1919-ben kapta meg. Max Planck jó barátja és kamarazene-partnere volt Albert Einsteinnek, akinek a neve a géniusz szinonimájává vált.

Max Planck magánélete: a veszteségek sorozata

Planck (1858-1947) magánélete tragédiákban bővelkedett. Önéletrajzából tudjuk, hogy a kortársak meg nem értése is sok keserű percet szerzett neki. Planck , mint ember azért is kivívja tiszteletünket, mert nehézségekkel teli sorsa sem rombolta le benne az alkotó személyiséget. Felesége huszonkét évnyi boldog házasság után meghalt. Egyik fia elesett Verdunnél, mindkét lánya belehalt a szülésbe. Házát lebombázták, pótolhatatlan iratai és levelezése megsemmisült. 1945 januárjában egy Hitler-ellenes összeesküvés miatt kivégezték Erwin fiát. A 87 éves tudós ezt már nem sokkal élte túl.

Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus asszony negyven éven át közeli barátja volt. Ezt írta:

Planck „vallásos volt, és ezt újra és újra hangsúlyozta. Mivel pedig egyike volt a legigazabb embereknek, szavai mögött mély meggyőződésnek kellett rejtőznie, amely élete tragikus pillanataiban bizonyosan nagy segítséget jelentett számára.”

Max Planck, a kvantumfizika atyja 

Max Planck azért vált a modern fizika atyjává, mert megfogalmazta a kvantumelméletet, a 20. század egyik legfontosabb fizikai elméletét. Ő a kvantummechanika egyik alapítója, ami egyben egy teljesen új természetszemlélet létrejöttét is jelenti.

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány
Planck és jó barátja Albert Einstein 1929 júniusában.

Max Planck munkássága

Max Planck munkássága a hőmérsékleti sugárzás problémájának megoldásával kapcsolatos. Korának egyik legjelentősebb elméleti fizikusaként éppen a századforduló környékén, 1900 decemberében nyújtotta be sugárzáselméletét a Német Fizikai Társaságban. Azt a napot tekintik a korszakalkotó kvantumelmélet és egyben a modern fizika születésnapjának is. A Planck-állandó a kvantumelmélet valamennyi egyenletében szerepel. Igaz, a tudósnak a Nobel-díjra még tizennyolc évet kellett várnia. 

A kvantumfizika alapjai 

A kvantumfizika gyakran a kvantummechanika szinonimájaként használatos. A fizika legalapvetőbb törvényszerűségeinek működésével foglalkozik. A latin név arra utal, hogy bizonyos fizikai tulajdonságok egységi mennyiségenként (kvantum) változnak.

Max Planck felszólalása a Nobel-díj átvételekor

Már pedig anyag Max Planck szerint nincsen. Azt a felfedezését a Nobel-díj átvételekor is hangoztatta.

„Egész életemben az anyagot kutattam, de rá kellett jönnöm, a hagyományos értelemben vett anyag valójában nem is létezik. Az anyag egésze kizárólag egy olyan erő hatására keletkezik és marad fenn, mely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és végül parányi naprendszerét összetartja. Az univerzumban minden, ami létezik, energia által jön létre. Azt kell feltételeznünk, hogy az energia mögött egy tudatos elme létezik, ami a mátrixot megteremti.”

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

 
A tudomány és a vallás kapcsolata Max Planck szerint

1937-ben egy vallási alapokon nyugvó természettudomány szószólójaként Vallás és természettudomány címmel több helyen is előadást tartott:

„A vallás és a természettudományok között sehol sem találunk ellentétet, sőt inkább a teljes egyezést a döntő kérdésekben. Nem zárják ki, sőt kiegészítik egymást.”

„Az embernek szüksége van a tudományra a megértéshez, és szüksége van a vallásra a megfelelő irányú cselekvéshez.” 

„A fizikai kutatások kétségtelen eredményei közé tartozik, hogy a világmindenség építőkövei nem összefüggéstelenül vagy egyes csoportokban helyezkednek el, hanem valamennyien egységes terv szerint összefüggnek, azaz a természetben bizonyos mértékig megismerhető törvényesség uralkodik… A legcsodálatosabb azonban az, hogy ennek a törvénynek legszakszerűbb megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást kelti, hogy a természetet értelmes, céltudatos akarat irányítja.”

„Működéséhez a vallás és a természettudomány egyaránt rászorul az Istenben való hitre. Csakhogy a vallás számára minden gondolkodás kezdetén áll az Isten, a természettudomány számára minden gondolkodás végén. Az egyiknél az alapot jelenti, a másiknál mindennemű világnézeti szemlélődés koronáját.”

„Intellektusunk megköveteli, hogy a természet törvényei között felismerjük azt a két hatóerőt, amely titok, de minden tudást áthat: a rendet, amelyről a tudományok, s Istent, amelyről a vallások beszélnek.”

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

Összefoglalás

1900-ban egy német fizikus, Max Planck forradalmi felfedezést tett: rájött, hogy az energia csak meghatározott energiakvantumokban változhat. Új korszak kezdődött a fizikában. A mai számítógépeink sem léteznének a kvantummechanika nélkül.

Planck számára nem volt kérdéses a „természet felett uralkodó, mindenható értelem”. Véleménye szerint a vallás és a tudomány más-más területeken működik, és kiegészíti egymást. Már halála előtt az ő nevét vette fel a híres Vilmos Császár Társaság. A jogutód, a Max Planck Társaság ma körülbelül 80 kutatóintézettel rendelkezik. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

22 márc

Hit és tudomány Millikan fizikájában

Robert Millikan, amerikai kísérleti fizikus többször kritizálta azt a világnézetet, amely csak az anyagi világot látja és tanítja. Arra a következtetésre jutott, hogy bár a materializmust néha tudománynak nevezték, „a maga módszerében és lényegében tudománytalan volt”, mert „egyetemesen állító és dogmatikus”.

Millikan 1923-ban fizikai Nobel-díjat kapott az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért. Különleges gondolkodóként is ismertté vált, sokat foglalkozott a tudomány és a vallás kapcsolatával.

filozófia misztika tudomány társadalom


Robert Millikan a XX. század egyik legkiválóbb fizikusa. Gondolatai a tudomány és vallás kapcsolatáról különösen felrázóak. Összesen 25 tiszteletbeli doktorátust és számos rangos érmet kapott. Még fiatalon, 1906-ban szerzőtársa volt egy népszerű és nagy hatású tankönyvsorozatnak, ami sok tekintetben megelőzte korát.

A hit és tudomány eltávolodása


Millikan szerint „a tudomány és a vallás kombinációja ... biztosítja az egyetlen alapot a racionális intelligens élethez”. A vallás és a tudomány pedig „két nagy testvérerő, mely az emberiséget húzta és ma is húzza előre és felfelé.”

Egy régi indiai mese szintén erről tanít: a tudomány és a vallás jó testvérek voltak, segítették egymást a közös cél érdekében. Mi volt az? Az ember tudatának egyre magasabb szintre emelése, szívének megtisztítása. Egy idő után azonban a tudomány egyeduralomra tört, és elkezdődtek a nehézségek.

A történelemben éppen ezt tapasztalhatjuk: az első jelentős vita akkor keletkezett, amikor Kopernikusz kifejtette nézeteit, miszerint a Föld gömbölyű, ráadásul nem is az univerzum középpontja. Millikan így folytatja:

„Kopernikusz pap volt – egy katedrális kanonokja –, és elsősorban vallásos, nem tudományos ember. Tudta, hogy az igaz vallás alapjai máshol vannak lerakva, mint ahol tudományos felfedezések kikezdhetnék őket. Nem azért üldözték őt, mert a vallás tanításaival szembement, hanem azért, mert az elméletében az ember kikerült az univerzum középpontjából, és ez felettébb kellemetlen hír volt egy halom egoistának.” 

 
Millikan élettörténete dióhéjban

Robert A. Millikan egy skót származású tiszteletes fiaként, szerető családban született, és élete végéig mélyen vallásos volt. Klasszikus humán szakon kezdte komolyabb tanulmányait.

filozófia misztika tudomány társadalom
Robert Millikan a hit és tudomány kapcsolatával foglalkozott


1893-ban diplomázott, utána doktorátust szerzett. A Chicagói Egyetem asszisztense majd professzora lett. Millikan 1910-ben folytatta azóta híressé vált olajcsepp kísérletét. Az elemi töltés nagyságának mérését végezte. 1923-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazták.

Nagyszabású tanulmányt készített arról a sugárzásról, amelyet Victor Hess fizikus észlelt a világűrből. Millikan bebizonyította, hogy ez a sugárzás valóban földön kívüli eredetű. Kozmikus sugárzásnak nevezte el. Negyvenhét évesen a Nemzeti Tudományos Akadémia tagja volt. A következő évben a fotoeffektussal kapcsolatos kísérlete a legfigyelemreméltóbb. Nyugdíjazásáig a Caltech, az Egyesült Államok egyik vezető kutatóintézete végrehajtó tanácsának elnöke volt.

Hit és tudomány Millikan munkásságában


Millikan meggyőződéssel vallotta, hogy a tudomány és a vallás között nincs valódi konfliktus. 1923-ban „A tudomány és a vallás viszonyáról szóló közös nyilatkozat” címmel megfogalmazott egy összefoglalót, amelyet a vallás, a tudomány és a szociális ügyek negyvenöt vezetője írt alá. 

Dr. Millikan szerint:

„az igazi modern tudomány lassan tanul, hogy alázatosan járjon Istenével.”


Millikan logikusan kifejtette, hogy a materializmus több korábbi állítását is felülbírálta már a tudomány. Rendkívül érdekes, ahogy felsorolja ezeket. 

Érdemes lenne minden „tudomány és vallás” témájú megnyilatkozás előtt felidézni azt, amit Millikan olyan tökéletesen megfogalmazott. Szerinte mindenféle vita értelmetlen, csak meg kell vizsgálnunk, mi a tudomány és a vallás célja.

„A tudomány célja a tények, a törvények és a természeti folyamatok ismerete. A vallás még ennél is fontosabb feladata pedig az emberiség lelkiismeretének, eszméinek és törekvéseinek a fejlesztése.”

Talán az egyik legfontosabb gondolata e témában:


„…nincs tudományos alapja a vallás tagadásának, és véleményem szerint annak sem, hogy konfliktust keressünk a tudomány és a vallás közt, hiszen teljesen más területtel foglalkoznak. Azok az emberek, akik nagyon keveset tudnak a tudományról, illetve azok, akik nagyon keveset tudnak a vallásról, valóban vitákat gerjesztenek, és a kívülállók azt a benyomást szerzik ezekből, hogy a tudomány és a vallás között van konfliktus, miközben a konfliktus csak két különböző fajta tudatlanság között jött létre.” 

 
Millikan idézetek, melyek önmagukért beszélnek


 „Hogy pontosan hogyan illeszkedünk a Nagy Építőmester terveibe, és mennyit bíz ezekből ránk, azt nem tudjuk. De illeszkedünk ezekbe a terveibe, azt már biztosan tudjuk, különben nem volna felelősségérzetünk. Egy teljesen materialista filozófia számomra az ostobaság csúcsa.” 

filozófia misztika tudomány társadalom

„Számos nagy tudósunk mély vallásos meggyőződésű és életű ember volt: Sir Isaac Newton, Michael Faraday, James Clerk Maxwell, Louis Pasteur. Ők egytől-egyig nem csak vallásos emberek voltak, hanem gyülekezetük hűséges tagjai is. A legfontosabb dolog a világon ugyanis az erkölcsi és lelki értékekben való hit. A hit, hogy van a létezésnek értelme és jelentősége, a hit, hogy tartunk valamerre! Ezek az emberek aligha válhattak volna ilyen nagyságokká, ha hiányzott volna belőlük ez a hit.” 

„A tudomány egy rendezett világegyetemet kezdett nekünk megmutatni, valamint a renddel együtt járó szépséget, egy világegyetemet, mely nem ismer szeszélyt, egy világegyetemet, mely megismerhető és kiszámítható módon viselkedik, egy világegyetemet, melyre támaszkodhatunk, egyszóval: egy Istent, aki törvények által cselekszik.” 

„Annak lehetetlensége, hogy a valódi vallás és a valódi tudomány valaha ütközzenek egymással, nyilvánvalóvá válik, ha megvizsgáljuk a tudomány célját és a vallás célját. A tudomány célja az, hogy fejlessze a tényekről, valamint a természet törvényeiről és folyamatairól szóló tudást – mindenféle előítélet és előre kialakított vélemény nélkül. A vallás ennél is fontosabb célja pedig az, hogy fejlessze az emberiség lelkiismeretét, eszményeit és törekvéseit.” 

 „Az ateizmus alapvetően a pesszimizmus filozófiája.”

„Tudományos ismereteink jelentősek, ha összehasonlítjuk azzal, amit száz évvel ezelőtt tudtunk, de elenyésző, ha azzal hasonlítjuk össze, amit még nem tudunk. A föld térképén sok nagy üres felfedezetlennek jelölt folt volt. Ma már alig van ilyen. A tudomány térképe még mindig egy nagy üres lap, melyen csak itt-ott jelöli néhány pont a felfedezett területeket. Minél többet kutatunk, annál inkább azt látjuk, mennyire távol vagyunk attól, hogy valódi átfogó ismeretünk legyen róla. Egyre világosabb előttünk, hogy éppen tudatlanságunk és végességünk beismerése mutat rá annak a Valaminek, Erőnek, Lénynek a létezésére, akiben és aki miatt élünk, mozgunk és létezünk – a Teremtőre, akármilyen néven nevezzük is Őt.” 

„Én valójában Isten ujjlenyomataira bukkantam az egekben. Egy folyamatosan munkában lévő Teremtőt találtam ott.” 

Ezért fér meg egymás mellett a hit és tudomány


Millikan kortársa, a szintén Nobel-díjas német fizikus, Max Planck írta ezt a vallás és tudomány XX. századi kapcsolatáról:

„Akárhová és bármily messzire is tekintünk, a vallás és a természettudomány között sehol sem találunk ellentmondást, sőt teljes egyetértést éppen a döntő pontokban. Vallás és természettudomány nem zárja ki egymást, mint némelyek manapság hiszik vagy félnek tőle, hanem feltételezik és kiegészítik egymást.”

Robert Millikan a múlt század leghíresebb amerikai tudósa volt. Nemcsak munkássága, a szavai is helytállóak. Millikan elismert tudós volt, ezért széles körben idézték a tudomány és a vallás kérdéseiről alkotott véleményét. 

A XXI. század gondolkodó embere már nem meri kijelenteni, hogy a tudomány az egyetlen megbízható módja az igazság felismerésének. Ezt azért sem állíthatja, mert a tudomány csak a fizikai világot vizsgálja, nincs eszköze messzebbre tekinteni. Millikan következtetése szerint a világban nem a tudományos haladás a legfontosabb, hanem az erkölcsi és szellemi értékek.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

07 jan

Nikola Tesla megálmodta a wifit és a mobiltelefont is

Nikola Tesla élete egy regény. Munkásságának középpontjában az elektromosság állt. Párizsban Puskás Tivadarral, a telefonközpont feltalálójával dolgozott együtt. Barátságot kötött Amerika egyik legünnepeltebb írójával, Mark Twainnel. Életre szóló haragosa lett Edisonnak – hozzá kell tenni, erre minden oka megvolt. 146 szabadalmat jegyeztetett be, több mint 700 találmánya volt. Nikola Tesla India ősi kultúrájához való kötődése is közismert. 

hírességek kutatás tudomány

Nikola Tesla, szerb-amerikai tudós kétségtelenül a tudományos világ egyik legnagyobbja. Életrajza a tudományos győzelmek rendkívüli sorozata, amelyet kereskedelmi bukások követnek. Tesla 6 nyelven folyékonyan beszélt, köztük magyarul is. Közismert volt fotografikus memóriájáról – vagyis amit egyszer elolvasott, nem felejtette el –, de híres volt különös fóbiáiról és tisztaságmániájáról is. 

Nikola Tesla élete


Nikola Tesla szerb lelkészi családban született, édesapja a fiát is papnak szánta. Egy betegség akadályozta ezt meg, így Nicola mérnöknek tanult. A nehéz évek után a budapesti Ganz-gyár technikusa, majd főmérnöke lett, a fejlesztések mellett megtervezte a hangszóró előfutárát.

Franciaországban Puskás Tivadarral került kapcsolatba, aki az Edison cég párizsi kirendeltségét vezette. 1884-ban Nicola már Amerikában dolgozott, Edisonnál kapott állást, aki csúnyán elbánt vele. Nem fizette ki munkáját, sőt kinevette: „Tesla, ön nem érti a mi amerikai humorunkat”. Edison később még akadályozta is, ahol tudta. Propaganda hadjáratot folytatott munkája ellen.

Edison sokkal sikeresebbé vált. Bár nem volt olyan magas szintű matematikai és elméleti tudása, mint Nicola Teslának, viszont zseniális üzleti érzékkel rendelkezett. Edison az egyenáramot tartotta jónak, Tesla a váltóáramot, s neki lett igaza. Egy rövid ideig Tesla segédmunkásként, napi 2 dollárért árkot ásott.

Végül Edison ellenfele, a vasúti légfék feltalálója, George Westinghouse segítségével valósíthatta meg álmát. Miután Westinghouse megvette tőle találmányainak szabadalmi jogait, újra vállalkozásba kezdett, és megnyithatta saját laboratóriumát is.

1893-ban Chicagóban ő oldotta meg a világkiállítás teljes kivilágítását. Itt ismerkedett meg Swami Vivekanandával, akinek segítségével bepillantást nyert a védikus tudományba. Pontosan használta a szanszkrit nyelvű fogalmakat: 

„Minden érzékelhető anyag egy elsődleges anyagból származik, egy finom és felfoghatatlan létezésből, mely kitölti a teret és amit akásának vagy ragyogó éternek is neveznek, és amelyet az életet adó prána vagy kreatív erő befolyásol. Ezáltal jön életre végtelen ciklusban minden dolog és jelenség.” – Nikola Tesla, Az ember legnagyobb teljesítménye, 1907.

hírességek kutatás tudomány
Az egyik leghíresebb fotó Nicola Tesláról 1899-ből


Nikola Tesla találmányai


A radar- és röntgenkészülék ötlete is először nála merül fel, mégsem az ő nevéhez kapcsolható. Tesla tervezte az első vízierőművet a Niagara vízesésnél. Ez hozta meg a váltakozó áram végső győzelmét. A világsajtó egyhangúan úgy dicsérte Teslát, mint egy hőst.

1891-ben feltalálta a később róla elnevezett tekercset, a rádiókban és tévékben ma is ezt használjuk. Hasonlóan, az ő háromfázisú elektromos rendszerét és indukciós motorját hasznosítja valamennyi ipari és háztartási eszköz. A transzformátor feltalálása pedig lehetővé tette az elektromos energia nagy távolságra, de kis veszteséggel való továbbítását.

1898-ban távirányítással kormányzott hajót mutatott be. 1899-ben felismerte, hogy a Föld bizonyos frekvenciákon reagál az elektromos rezgésekre, vagyis vezetőként működik.

Elfogadták javaslatát, miszerint a kiöregedett csatahajók áramfejlesztőként hasznosíthatók.

Elsőként továbbított rádióhullámokat, mégis Marconi a „rádió atyja”, aki jóval később lépett színre. Kevesen tudják, hogy 1943-ban az amerikai Legfelsőbb Bíróság elfogadta Tesla szabadalmának elsőbbségét. 

Az utókort leginkább az a ki nem dolgozott módszere érdekli, amellyel Tesla szerint energiát lehet nyerni az űrből. Tesla kijelentette, a szabad energiát az emberiség jóléte érdekében kell majd felhasználni. A vezeték nélküli energia továbbításának tervein is azért dolgozott, hogy a villamos energiát egyenlően kaphassa meg minden ember. Talán álmodozó volt, de őszintén hitt abban, hogy az elektromos energia lehetővé teszi majd a nyersanyagok helyszíni feldolgozását. Az aszály által érintett területeken vízszivattyúkat működtethet.

Az ő nevéhez kötődik az ún. halálsugár, melyet Tesla a védelmi rendszer kiépítéséhez tervezett. Ez csak terv szintjén maradt, de jegyzeteit talán emiatt szedte össze halála után az FBI.

Tesla tervei: a wifi és a mobiltelefon 

Tesla zseni volt, nem üzletember, elgondolásai közül jó néhányat nem sikerült megvalósítania. Amikor a transzatlanti rádió-összeköttetés tervén gondolkodott, tulajdonképpen a mobiltelefon és a wifi őse jelent meg. 1900-ban egy gazdag befektetőtő segítségével adótornyot épített Long Islanden. Szerette volna az egész világot ellátni képekkel és hírekkel. A wifi ősét láthatjuk ebben. Az üzletember azonban cserbenhagyta, így tervét nem tudta megvalósítani.

1908-ban egy interjú során ezt mondta:

„Kísérleteimre támaszkodva ki merem jelenteni, hogy nincs messze az az idő, amikor egy New York-i üzletember a berendezésem birtokában lediktálja utasításait Londonban tartózkodó titkárnőjének. Egy nagyon egyszerű és olcsó, mindenki számára hozzáférhető szerkezet segítségével zenét vagy politikai beszédeket hallgathat, esetleg egy másik kontinensen tartózkodó pap prédikációját. Ugyanezzel a berendezéssel bármilyen kép, rajz, írott vagy nyomtatott szöveg is továbbítható lesz, akárhová a Földön, másodperceken belül.”

A mai mobiltelefon őse is foglalkoztatta. Megálmodott egy hordozható, tenyérnyi készüléket, melyet vezeték nélküli elektromos energia működtetett volna. Megjósolta, hogy világszerte elterjed majd az üzenetküldés ilyen módja.

 
Tesla barátsága Mark Twainnel

Mark Twain naplójából tudjuk, hogyan figyelt fel Teslára: „Épp most láttam egy elektromos gép rajzait és leírását, amit Mr. Tesla szabadalmaztatott, és adott el nemrégiben a Westinghouse cégnek.

hírességek kutatás tudomány
Nikola Tesla Mark Twain társaságában

Ez forradalmasítani fogja az egész elektromos üzletágat az egész világon. Ez a legértékesebb szabadalom a telefon óta.” Twain jóslata beigazolódott, s amikor találkoztak, szoros barátság alakult ki közöttük. Sok időt töltöttek együtt Tesla laboratóriumában. 

Mark Twain Amerika legünnepeltebb írója volt, akinek Tesla szívesen beszélt legvadabbnak tűnő elképzeléseiről is, mint például a bolygóközi kommunikációról. Twaint lenyűgözte a tudomány és a tudományos érdeklődés. Amikor Twain emésztési problémákkal küzdött Tesla különös módon gyógyította meg barátja székrekedését. Elektromos áramot vezetett át Twain testén. Tesla készüléke valójában egy nagyfrekvenciás oszcillátorként működött. 

Nikola Tesla film

Nikola Tesla fizikus, feltaláló, villamos- és gépészmérnök, filozófus. Annyira színes egyéniség volt, és olyan szerteágazó tevékenységet folytatott, hogy nehéz róla filmet készíteni. 

A Tökéletes trükk (The Prestige) című filmben David Bowie játszotta a tudóst. 1899-ben Tesla a drótnélküli energiaátvitellel kísérletezett, de nem készített olyan gépet, amit a filmben láthatunk. 2000-ben is készült egy életrajzi film, A titokzatos Tesla címmel.

A legérdekesebb Nikola Tesla idézetek

„Hét vagy nyolc éves koromban szerb fordításban olvastam egy híres magyar író, Josika Abafi (Aba fia) című regényét. (…) Az akaraterő és önkontroll lehetőségei óriási hatást gyakoroltak élénk képzelőerőmre, és elkezdtem fegyelmezni magam. Ha egy édes süteményt vagy egy lédús almát akartam enni, egy másik fiút adtam neki, és átéreztem a fájdalmas, de elégedett Tantalus kínjait. Ha valami nehéz feladat volt előttem, ami kimerített, újra és újra nekiláttam, amíg be nem fejeztem. Így napról napra, reggelről estig gyakoroltam. Eleinte az elszántság és a vágyak tekintetében erőteljes mentális erőfeszítést kívánt mindez. De az évek során a konfliktus csökkent, és végül az akaratom és a kívánságom megegyezett.” 
 

„A legtöbb ember annyira felszívódik a külvilág szemléletében, hogy teljesen elhanyagolja azt, ami belül zajlik.” 

Nem véletlen, hogy Tesla filozófusként is megállja a helyét. Már kora gyermekkorában tudatosan nemesítette jellemét. Tudta, hogy nagy célokat csak így érhet el.

 
„Azon a napon, amikor a tudomány elkezdi tanulmányozni a nem fizikai jelenségeket, sokkal nagyobb haladást fog elérni egy évtized alatt, mint az összes korábbi évszázadban.”

 „Ma a világ legcivilizáltabb országai a háborúból származó jövedelmük minimális részét fordítják az oktatásra. A huszonegyedik század megfordítja ezt a gyakorlatot. Dicsőségesebb lesz a tudatlanság elleni küzdelem, mint meghalni a harcmezőn. Az új tudományos igazságok felfedezése fontosabb lesz, mint a diplomáciai harcok. (…)Az ilyen irányú haladás lehetetlen, amíg a nemzetek továbbra is vadul gyilkolják egymást.”

– Teslára sokan mondták, hogy álmodozó optimista. 

„Az ösztön valami olyasmi, ami meghaladja a tudást. Kétségtelenül vannak bizonyos finomabb szálak, amelyek lehetővé teszik számunkra az igazságok észlelését, ha a logikai következtetés vagy az agy bármely más szándékos erőfeszítése hiábavaló.” 

„Úgy tűnik, mintha maga a Teremtő elektromosan megtervezte volna ezt a bolygót...” 

„Határozott meggyőződésem van a viszonzás törvényében. Az igazi jutalmak arányban állnak a munkával és az áldozatokkal.”

– Tesla tanulmányozta a védikus filozófiát, és biztosan találkozott a karma, a tettek visszahatásának törvényével is. 

 „Radikális reformot kell véghezvinni az élelmiszer területén.” 

„Jómagam kerülök mindenféle serkentőszert. Tartózkodom a húsevéstől is.” 

– Nicola saját bevallása szerint a kezdetektől kevés húst fogyasztott, míg végül teljesen elhagyta.

 „A 21. században a robotok munkája azt a helyet tölti majd be, amit az ókori társadalmakban a rabszolgamunka. Nincs ok kételkedni abban, hogy miért ne történne ez meg egy évszázadon belül. Ez felszabadítja az emberiséget, hogy magasabb célok elérésére törekedhessen."

– Tesla optimista volt, a fejlődésben azt látta, amit önmagában is magvalósított. Nem öncélú előrehaladást. Vajon mit válaszolhat a ma embere: a felszabadult idejét vajon „magasabb célok elérésére” fordítja?

Nikola Tesla és az univerzum titkai

Kocsis G. István: Nikola Tesla és az univerzum titkai című magával ragadó könyve a fizikus feltalálót mutatja be. Nikola Teslát, aki a tudomány és a technika területének kiemelkedő tudósa, de önmagában is különös és jelentős személyiség. A könyv végigkíséri egész életét, csalódásait és sikereit, bemutatja rendkívüli képességeit. A Tesla könyv világos nyelvezete révén nemcsak a műszaki érdeklődésű emberek figyelmét kelti fel, hanem bárkiét, aki egy komoly embert és a zseniális kutatót akarja megismerni.

Van egy másik Nikola Tesla könyv is, melyet érdemes megemlíteni. Dr. Robert Lomasi egész életén át Tesla-rajongó volt. A férfi, aki feltalálta a huszadik századot: Nikola Tesla, a villamos energia elfelejtett géniusza címmel írt könyvet. 

Nikola Tesla halála

Nikola Tesla halála épp oly különös, mint élete. A villamos energia atyja, a neves feltaláló egy egész világot gazdagított munkásságával. 86 éves korában szegényen halt meg New York-i hotelszobájában.

Hamvait a belgrádi Tesla-múzeum őrzi, egy aranygömbbe zárva. A világ egyik legjelentősebb és legkülönösebb tudósa volt. 1960-ban róla nevezték el a mágneses indukció mértékegységét. A Tesla Motors nevű cég elektromos autókat gyárt. 
 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

04 jan

A Braille-írás világnapja

Január 4-e a Braille-írás világnapja. Ezt a különleges írásmódot a francia Louis Braille találta és fejlesztette ki 1821-ben a vak emberek számára. Braille élete igazán jó lecke és kiváló példa arra, hogyan lehet nehéz körülmények között is helytállni, és hasznos életet élni. Ismerjük hát meg a Braille-írás történetét, és tudjunk meg néhány dolgot ezzel kapcsolatban.

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

A látássérültek ma már írhatnak, olvashatnak. Magyar vonatkozású hír, hogy nem kell lemondaniuk a világ egyik legnépszerűbb logikai alapú játékáról, a Rubik kockáról sem. Tavaly került forgalomba az a német gyártmány, amely színek helyett Braille-szimbólumokat használ. A kereslet olyan magas volt, hogy pillanatok alatt elfogyott.

  
A Braille-írás története 

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

Louis Braille hároméves volt, amikor egy elfertőződött seb miatt megvakult. Ennek ellenére kiválóan végezte tanulmányait, többek között megtanult orgonán és csellón játszani. 1819-ben ösztöndíjasként került Párizsba, a Vak Gyermekek Nemzeti Intézetébe. Néhány évvel később Charles Barbier is ellátogatott, hogy bemutassa írásrendszerét.

Barbier százados, a francia tüzértiszt nevéhez fűződik az „éjszakai írás”. Napóleon kérésére olyan kommunikációs rendszert dolgozott ki, mellyel a katonák sötétben is képesek voltak írásos parancsokat közölni egymással. A katonai „vakírás” azonnal felkeltette az akkor 15 éves Braille érdeklődését. Még abban az évben kidolgozta a később róla elnevezett írást, a Braille-írást. Így lett egy háborús célokat segítő munkából milliók számára felmérhetetlenül nagy segítség!


A braille-ABC lényege


Braille-írás egy speciális technikát alkalmazó, binárisan kódolt ábécét használ. Hat pontból álló halmazok és pontok segítségével haladhatnak a vakok és gyengénlátók az írással. Természeténél fogva egy karakter sokkal nagyobb méretű a Braille-írásban, mint a nyomtatott betűk. Minden nyelv az adott nyelv természetéhez igazodó speciális Braille-írással rendelkezik.

Ma, a számítógépek korában természetesen van már Braille-billentyűzet is, és a Braille-lécen olvassák el a szöveget. A különféle programokhoz, magához a gép kezeléséhez billentyűkombinációkkal adnak utasításokat. 

 
Mióta van Braille-írás világnapja?


1824-ben alakult ki a vakok írása, mely lehetővé tette az írást és olvasást a látássérült emberek számára is. A hálás utókor a modern korban sem felejtette el, kinek köszönheti.

egészség hírességek tudomány társadalom ünnepek

1952-ben Párizsban, Louis Braille halálának 100. évfordulóján nagyszabású megemlékezést tartottak. Azóta január 4-én, a vak pedagógus születésének évfordulóján a világon sok helyen megemlékeznek a Braille-írás létrehozójáról.

Látássérült hírességek


- A leghíresebb ókori vak ember Homérosz, a két világhírű görög eposz szerzője.
- Helen Keller, amerikai írónő is vak volt. Azért is elképesztő akaraterőről tett tanúbizonyságot, mert korának azon ritka hölgye lehetett, aki egyetemre ment. 1904-ben ő volt az első siket és vak személy, aki főiskolai bölcsészdiplomát szerzett!
 - Ray Charles világhírű, afroamerikai zongorista és énekes.
- Napjaink egyik legcsodálatosabb olasz tenoristája, Andrea Bocelli.

A zene és az irodalom terén könnyen elképzeljük a látássérült embereket. De vannak olyan kiváló művészek, akik a képzőművészet terén végeznek csodálatos munkát. Ha a szem, mint érzékszerv nem működik, felerősödik a többi információt közvetítő szervünk.

¬- Alison Barlett hallása rendkívül kifinomult, hallja a madarak szárnysuhogását, az állatok mozgását. A vak fényképésznőt egy asszisztense segíti behatárolni a helyet. Barlett fotóiból már kiállítás is nyílt.
 
- Esref Armagan török festőművész vakon született. Úgy „ismerte meg” a színeket, hogy segítőjével különféle tárgyakhoz párosította. Egy Braille tűvel kontúrt készítenek neki valamely fotón, azt letapogatva készíti festményeit.

A hindu költészet egyik meghatározó alakját, a vak költő, Szurdász. Nevének jelentése: a Nap szolgája. Egy mondás szerint a költészete is ragyog, mint a Nap. Szurdász vakon született, belső meditációja, imái révén mégis az ő nevéhez fűződnek kora legjelentősebb filozófiai és költészeti alkotásai. Krsna rendíthetetlen híve volt, az Isten iránti odaadást tette költészetének középpontjává.

Ki lát igazán?


A tudomány szerint az, aki nem megcáfolhatatlan törvényeket jelent ki, hanem így kezdi mondanivalóját: A tudomány mai állása szerint. A szentírások szerint az lát valóban, aki Istennel kapcsolatban szemléli a dolgokat. A Bhagavad-gítá így ír erről:

„Aki minden testben látja az egyéni lélek mellett a Felsőlelket, és aki megérti, hogy sem az egyéni lélek, sem pedig a Felsőlélek nem semmisül meg soha, az valóban lát.” (13.28.)

Láthatatlan kiállítás


A Láthatatlan Kiállítás Budapest egy különlegessége. Vak vezető viszi körbe a vendégeket teljes sötétségben egy láthatatlan világba – a tapintás, a hangok és az illatok segítségével. A kiállításnak így filozófiai mondanivalója is van. A honlapjukon olvasható kérdés így hangzik: „Egy óra vakság fel tudná nyitni a szemed?”

Összefoglalva


Louis Braille hatpontos kommunikációs rendszerével megváltoztatta a látássérültek életét. A Braille-írás kidomborodó pontokból áll. A vakok és gyengénlátók számára nagy segítség volt abban az időben, amikor még a számítástechnika nem létezett, vagy nem érte el a mai színvonalat. A modern kor már a beszélő vérnyomásmérőt vagy a beszélő képernyőolvasót részesíti előnyben. A valódi látás azonban belül keresendő. Aki igazán lát, hálás ezért, de számára a külső forma csupán ideiglenes megjelenés. A valós valóság pedig máshol keresendő.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

06 dec

Mi a tudat?

Erdős Pál, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa szerint „Az égben Isten vezet egy Nagy Könyvet, amelyben minden matematikai probléma elegáns megoldása megtalálható.” Vajon ez lenne a titka a többi tudományos kérdésnek is?

filozófia kutatás tudomány

A viselkedést vizsgáló pszichológusok, és az agy titkait fürkésző neurológusok vagy a fizikusok között is találunk olyan tudóst, aki az agyat csak eszköznek tekinti. Mi a tudat? A vélemények megoszlanak. Roger Penrose, a fizika egyik legnagyobb élő gondolkodója szerint az emberi agynak – és az univerzumnak is – olyan elméletnek megfelelően kell működnie, amelyet még nem fedeztünk fel. Következzen hát néhány figyelemre méltó idézet létünk, az agy és a tudat kapcsán.

Mi a tudat? – a tudósok is keresik a választ 

A tudat filozófiai és orvostudományi fogalom. Az életem, a cselekedeteim attól függően változnak, hogy mit, milyen tudatállapotban teszek.

Ez azért is rendkívül érdekes téma, hiszen a tudatállapot végtelen sok típusa létezik. Egy ember esetében számtalanszor megváltozhat, akár percenként is. Az agykutatók és a hétköznapi ember egyaránt találkozik ezzel.

Vannak, akik számára a lélek és a tiszta tudat a spirituális világ része, míg a test és az agy a materiális világban létezik. Mindenkinek magának kell eldöntenie, mit fogad el, vagy mire keresi a választ. Sőt azt is, hogy akar-e kérdéseket feltenni.

Az alábbi válogatás témája a tudatosság, a létezés. Az idézetek arról szólnak, hogy híres tudósok hogyan fogalmazzák meg azt, hogy mit hisznek, és mit tudnak. Meggyőződéseinket nem kapjuk készen, meg kell dolgoznunk érte. Ez a néhány idézet segítség lehet a keresőnek.

filozófia kutatás tudomány

  
Tudósok véleménye a tudatról

Max Plank, Nobel díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, aki sok más fizikushoz hasonlóan a filozofikus gondolkodásmódjáról is közismert. Tudóshoz méltó pontossággal fogalmazta meg az élet értelméről a tudatosságról alkotott véleményét.

„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek.” 


„Én az emberi tudatot tartom alapvető fontosságúnak. Az anyagra úgy tekintek, mint a tudat leképzésére. A tudatot nem kerülhetjük meg. Minden, amiről beszélünk, minden, amire létezőként tekintünk, előfeltételezi a tudatot.” 

Sir John C. Eccles, Nobel-díjas ausztrál neurofiziológus véleménye:

„Fenntartom, hogy a tudományos redukcionizmus rendkívül lekezelően bánik az emberi rejtéllyel, amikor amellett a materialista szemlélet mellett kötelezi el magát, hogy a spirituális világot teljes egészében le lehet képezni neurális aktivitások mintáira.

Ezt a meggyőződést a babonák közé kellene sorolni. Fel kell ismernünk, hogy spirituális lények vagyunk, akiknek a lelke a spirituális világban létezik, amellett, hogy materiális lények is vagyunk, akiknek a teste és az agya a materiális világban létezik.” 

Nikola Tesla horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök volt, ugyanakkor filozófusként is közismert:


„Attól a naptól fogva, amikor a természettudomány a nem fizikai jelenségeket is elkezdi tanulmányozni, több haladást fog elérni egyetlen évtized alatt, mint létezésének korábbi századaiban.” 

Dr. Stanislav Grof, cseh származású pszichiáterprofesszor

„A nyugati tudomány soha nem látott arányban közeledik a paradigmaváltásához, amely megváltoztatja a valóság és az emberi természet fogalmát. Áthidalja az ókori bölcsesség és a modern tudomány közötti szakadékot. Összhangba hozza a keleti szellemiséget és a nyugati pragmatizmus közötti különbségeket.” 

Ugyancsak elgondolkoztató Wilder Penfield, kanadai sebész álláspontja, hiszen arról beszél, csak más szavakkal, hogy a test csupán egy eszköz, de valami tőle független irányítja. Penfield életében „a legnagyobb élő kanadai” címet kapta. Orvosi karrierjének elismeréseként 12 egyetem adományozott neki tiszteletbeli diplomát.

 „Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. … Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.” 

Úgy tűnik, mintha Carl Gustav Jung pszichiátriai orvosprofesszor véleménye ellentmondásos lenne, amikor a hitről és a tudatosságról beszél. 

„Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét.” 

filozófia kutatás tudomány

Alfred North Whitehead angliai születésű amerikai matematikus, filozófus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Fiatalkorában a matematika és a fizika tudományának élt.

Később a bölcselet felé fordult, de továbbra is egy tudós pontos meghatározásával fogalmazott. Az ő számára a tudatosság az, „amelynek a segítségével tapasztalatunk minden egyes eleme értelmezhető”. Az eszmék logikus és szükségszerű rendszeréről beszélt.

Ez rendkívül fontos megállapítás abban az esetben, ha a spiritualitást nem fosztjuk meg logikus alapjaitól. Whitehead szerint a metafizikának tudnia kell választ adni az ember kérdéseire, ez a jövő alapja is. 


„A civilizáció jövője leginkább azon múlik, hogyan fogja rendezni a tudomány és a vallás – mint a történelem két legerősebb nagyhatalma – egymáshoz való a viszonyát.” 

Prof. dr. Freund Tamás, akadémikus, agykutató: „A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa.” 

Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus: „A fizikusok felismerték: lehetetlen az atomi jelenségekről kielégítő leírást adni anélkül, hogy a tudatra ne hivatkoznának.” 

Összegzés


A tudat egyik definíciója: az ember képessége a megtapasztalásra és az érzésre. Annak ellenére, hogy fontos szerepet játszik az életünkben, nagyon keveset tudunk a működéséről. Az agy és a tudat kapcsán többször jelennek meg tudományos cikkek is, hiszen a megfogható és a megfoghatatlan világ találkozása a legizgalmasabb kérdéseket veti fel.

David Riesman 1973-ban megjelent híres könyve A magányos tömeg áttételesen a tudatról is szól. Riesman megemlíti a „belülről irányított embert, akit belső iránytűje vezérel”. A szerző részletesen kifejti az ember modern társadalomban betöltött szerepét. Azt, hogy a többség külső irányítás alá került. Aki ezt el akarja kerülni, annak különösen tisztáznia kell magában a tudat, a tudatosság fogalmát is. 
 

Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

07 nov

A szanszkrit nyelv felbecsülhetetlen értéke

A szanszkrit nyelv a Védák nyelve. A Védák, amellett, hogy a legkorábbi szanszkrit szövegek, egyben a világ legrégebbi alkotásai is. Az ősi és tudományos tudás, bölcselet tárházai. A cikk elköltözött a hinduizmus.hu oldalunkra> Szanszkrit


 

Tovább olvasom

23 szept

A tanulás tanulása

Tanítás és tanulás: mindkettő komoly erkölcsi kötelesség. Akkor, ha tovább akarunk adni olyan ismereteket, melyek az élhető életet célozzák meg. S főleg akkor, ha a tudásanyag nem ideiglenes célokra fókuszál, nem azok alárendeltje.

tudomány társadalom
Hogy kell megtanulni tanulni?

Abban talán mindenki egyetért, hogy a tudást nem a memorizált adatok, információk sokasága jelenti. Mindez megtalálható a lexikonokban és a szakkönyvekben. Ma, az internet korában csupán másodpercek kérdése ezek megtalálása.

A tanítás akkor éli el célját, ha kedvet csinál a tanuláshoz. Megmutatja a lehetőségeket: az emberi tudomány, művészet, a gyakorlati, szakmai ismeretek és a különféle gondolkodók filozófiájának széles választékát. Arra inspirál, hogy az ember felfedezze, ha valóban tudásra vágyik, akkor a tanulás tanulása a kiindulópont.

Mi a titka a jó oktatásnak?

tudomány társadalom


„Egy ország mentális állapota attól függ, mennyit ruházunk be szellemileg, lelkileg és anyagilag az oktatásba”

A fenti idézet a tanulásról Vekerdy Tamás pszichológustól származik. Fontos dolgokat emelt ki. 
 

A világszerte ismertté vált McKinsey-jelentés egy 25 országban folytatott vizsgálatot tett közzé. Iskolarendszereket elemeztek, szakértőkkel tárgyaltak, gyakorló pedagógusokkal készítettek interjút. A végeredmény szerint a sikeres iskolarendszer alappillére a kiváló tanár.

Rögtön ezt követi a második pont: csak ragyogó oktatók képesek jó tanárokat képezni. Szintén ez a tanulmány közölte azt a tényt is, hogy a sikeres iskolákban a tanári kart nagy arányban az egyetemek kiemelkedő eredménnyel végzett hallgatói alkotják. 

Olvashatunk egy másik felmérésről is. Varga Júlia az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa néhány éve tette közzé kutatásainak eredményét. Hazánkban kevés kivételtől eltekintve a középiskolában gyengén teljesítő diákok mennek tanári pályára.

A főiskolát, egyetemet tanárként végzők közül is az alsóbb szintet elértek mennek tanítani, és ezeknek is „az alsó harmada marad tartósan a tanári pályán.” 

A tanulás tanulása nem az iskolában kezdődik


Szülők és gyerekek is sokszor hibáztatják a pedagógusokat, az iskolai módszertant vagy éppen a tananyagot. Újabb és újabb oktatáspolitikai módszer lát napvilágot, holott egyértelműen bebizonyítható, hogy alapozás nélkül nincs semmilyen építkezés. Jó esetben a tanulás tanulása otthon, a családban kezdődik. Egyes szakemberek szerint az első 3, mások szerint az első 6 évben már sok minden eldől. 

Ideális esetben a tanulás és tanítás nem korlátozódik az iskolára. Kortünet, hogy a szülőknek többnyire nincs idejük gyerekeikre. Mivel kötelező az óvoda is, a kisgyermek egyszerűen átlép egy külső világba. Majd az iskola, rosszabb esetben a tv és a számítógép neveli, „oktatja”.  

 
A tanítás és a tanulás felelőssége 


A védikus bölcsesség 4 szűrőt is ajánl a tudásszerzéshez. A hiteles tanárt, azokat a könyveket, melyek bizonyíthatóan nem ferdítették el a tényeket, s azokat a kiemelkedő személyiségeket, akik ismerték, ismerik ezeket a könyveket, és ajánlják az utókornak is. Végül, de nem utolsó sorban: ha a saját lelkiismeretünk, is rámondja az áment, akkor megnyugodhatunk, biztosan nem hamis dolgokkal ámítjuk magunkat. 

tudomány társadalom
A tardicionális indiai tanítási rendszer az intézmény helyett tanárközpontú.

A másik oldalon a törekvő tanítvány áll. A tanulás a diák és tanár együttműködésére épül, a tanítás sikere ennek a harmonikus kapcsolatnak a függvénye. Aki nem tiszteli mesterét vagy azt a tudásanyagot, amit el akar sajátítani, az vesztesként végzi.

Indiában a klasszikus tradíció még arra is figyelmeztet: ne tedd a megbecsülést érdemlő könyvet a földre. Tiszteld meg azzal, hogy ha mást nem, egy textildarabot helyezel alá. Az óind filozófia egyben kihangsúlyozza a tudás magasztosságát.

Ebben az esetben nem a világi ismeretekről van szó, hanem magasabb rendű bölcsességről, melyet alázatos szorgalommal, áldozatkész igyekezettel lehet kiérdemelni. Amelyet nem könyvek biflázásával lehet elérni. Alászáll a felsőbb régiókból, és az arra érdemes tanítvány megkapja a megértés képességét. A bölcsek számára ez jelenti a tanulás tanulása fogalmát.


Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

«
123

Bharata indiai webshop

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon