India Hangja

Richard Melville Hall, művésznevén Moby a világ egyik legkeresettebb zenésze, kilenc éves kora óta zenél. 19 éves korától vegán. Moby az állatok védelmét zenei hivatása elé helyezte. Fel akarja hívni a figyelmet, hogy az állatok mészárlása az emberek csökkenő egészségi állapota mellett az egész bolygóra hatással van. A globális felmelegedésre, az óceánok szennyezésére, az esőerdők pusztulására is. 

Richard Melville Hall 55 éve ezen a napon, 1965. szeptember 11-én született. Moby amerikai dalszerző, énekes és fényképész. 20 millió lemezt értékesített világszerte. Punk-orientált albuma, az Animal Rights, Állati jogok a rajongói egy részét elidegenítette. Nem témája, csupán zenei stílusa miatt. Moby 2014 óta nem turnézik.

Moby környezetvelmi küldetése

Moby talán a legismertebb név a techno zene területén, de ugyanígy felhívta magára a figyelmet környezetvédő tevékenységével is. Számos riportban kifejtette véleményét, ezek közül néhányat érdemes felidézni.

Nehéz gyerekkora volt, de Moby kilenc éves korában már zenélt. Az egyetemen filozófiát és fotózást tanult, de nem volt elégedett és abbahagyta. Nehéz időszak következett. Az 1980-as években több underground punk rock zenekarban játszott, majd az elektronikus zene felé fordult.

Moby 1991-es „Go” c. kislemeze meghozta számára a világsikert, de az életmódbeli változás 1995-ben következett be. Kiadta debütáló albumát, az All Is Wrong-t, amelynek címe a világ filozófiájáról alkotott véleményét tükrözte. Egy interjú során kifejtette:

„Úgy gondolom, hogy 500 év múlva az emberek azon gondolkodnak majd: mi történt. Úgy látják az emberi fajt, hogy dohányzott, autókat vezetett, háborúzott, a hitéért vagy szexuális irányultságáért üldözött másokat, és nem valósított meg semmit. Mindez 100%-ban rossz. A kérdés az, hogyan változtathatjuk meg.”

Az album jegyzetei kapcsán Moby két esszét is írt arról, hogy mit gondol a hibás történésekről. Sokféle témát, statisztikát tanulmányozott. Mint például az esőerdők helyzetét, a fák eldobható pelenkák miatti pusztítását. Moby vegán, azaz nem fogyaszt semmilyen állati eredetű terméket, nem iszik alkoholt, nem dohányzik és nem fehéríti a ruháját. Arra hivatkozva, hogy a fehérítő károsítja a vízellátást.

Moby, Richard Melville Hall elkötelezett állatjogi aktivista

Moby zenei karrierje mellett elkötelezett állatjogi aktivista, ő a világ egyik leghíresebb vegánja. Úgy tűnik tisztában van a védikus filozófia karma törvényével. Miszerint tetteink visszahatásai utolérnek bennünket:

„Ha nem akarsz megkínozva, bebörtönözve, megcsonkítva lenni, akkor ne okozz te sem ilyesmit másoknak, legyen az ember vagy állat.”

Moby kiadott egy könyvet, címe: Veszély: a nagyüzemi állattartástól az élelmiszer-biztonságig. Összehozta az ország tíz vezető élelmezőjét, orvosokat, politikai döntéshozókat, üzleti vezetőket és aktivistákat, hogy okos, tömör útmutatót készítsenek arról, amit tudni kell a húsfogyasztásról. A kemény tényeket híres vegetáriánusok idézeteivel erősítette. 

2016-ban a basszusgitáros és vegán aktivistával, Tony Kanallal megszervezte a világ első és egyetlen vegán zenei fesztiválját. Los Angelesben nyitott egy vegán éttermet, ahol bio, vegán, mediterrán ihletésű ételeket szolgálnak fel. Moby a meditáció különféle típusát gyakorolja, és adományaival egy családon belüli erőszak áldozatait segítő programot is finanszíroz. 

Kapcsolódó írások

• Értékelte a Golden Globe szervezését Leonardo DiCaprio a vegán menü miatt

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

• Zseni-díj a vegetáriánus matematikusnak

Ki gondolná? Az F1-es pilóta, Lewis Hamilton vegán, sőt egy növényi alapú élelmiszerláncot is létrehozott. Egy Instagram-üzenetben kijelentette, hogy a vegán életmód elfogadása az „egyetlen módja bolygónk megmentésének”.

A Forma–1 Ausztriában rajtolt, és a hétvégén is ott zajlik a második futam. Lewis Hamilton brit autóversenyző, a Forma-1 hatszoros világbajnoka is készülődik.

Lewis Hamilton a legtöbb világbajnoki pontot gyűjtötte, a Forma–1futamgyőzelmek tekintetében is a második legeredményesebb versenyző, a hétszeres világbajnok Michael Schumacher előzte csak meg.

Lewis Hamilton vegán

A Mercedes hatszoros világbajnoka, Hamilton kijelentette, hogy két fő dolog motiválta a vegán étkezés elfogadását: az állatjólét kérdése, és mert a növényi étrend pozitívan befolyásolja a szervezetét. Egy dokumentumfilm hatására lett vegán.

Hamilton szerint a virágzó hús- és tejipar „erdőirtáshoz, állati kegyetlenséghez” és „tengereink pusztulásához” vezet. A világot „összezavarodott helynek” írta le, olyan vezetőkkel, akik „vagy iskolázatlanok, vagy egyáltalán nem törődnek a környezettel.”

Hamilton vegán Instagram üzenete

Hamilton vegán üzenete mellé az ipari állattenyésztés szörnyűségeiről szóló kisfilmet mellékelt:

 „Jelenleg olyan világban élünk, ahol az emberek úgy gondolják, hogy egy állati élet kevesebbet ér, mint a saját életünk. Azért lettem vegán, mert nem támogatom ezt a barbár magatartást, a több millió állat levágását. Az otthoni vagy éttermekben elfogyasztott ételek ilyen helyekről származnak. Nem támogatom ezt az ipart."

Számomra ez nem különbözik a háború során megölt több millió ember legyilkolásától. Elfogadhatatlan, együtt kell működnünk ennek megváltoztatásán. Kérlek, ne fordulj el, ha megváltoztatod a mellette lévő személyt, az is megváltoztathat valakit, és így valóban véget vethetünk ennek.”

Lewis Hamilton vegán élelmiszerlánca

2019 augusztusában bejelentették, hogy a vegán Hamilton részt vesz egy új, növényi alapú burgerlánc bevezetésében. A Neat Burger, Tiszta Burger nevű éttermet úgy jellemezték, mint „az első ilyen jellegű, növényi alapú fenntartható burgerláncot”. Azt állítják, hogy ételei követik a fenntartható fejlődést, egészségesek és etikusak lesznek. Hamilton egyik nyilatkozta:

„Mint az a valaki, aki növényi alapú étrendet követ, úgy gondolom, hogy szükségünk van egy egészségesebb választékra. Olyanra, amely csodálatos ízű, de valami izgalmasat kínál azok számára is, akik újra és újra húsmentesen akarnak étkezni.”

A 35 éves sportoló eladta magánrepülőjét, bár meggyőződése, hogy az ipari állattartás okozza a legnagyobb szennyeződést, sokkal fokozottabb mértékben, mint az utazás együttesen.

Kapcsolódó cikkek

• A vegán életmód követője az öltözködésben sem köt kompromisszumot

• Értékelte a Golden Globe szervezését Leonardo DiCaprio a vegán menü miatt

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

• Donald Watson – az európai vegán úttörő

Johann Wolfgang von Goethe minden bizonnyal nem abban az értelemben filozófus, amely egy tudományterületet érint. Befolyása mégis kitörölhetetlen, nemcsak irodalmi nagyság, a nagy gondolkodók között is számon tartják. Goethe csodálta az indiai irodalmat, vegetáriánus volt, hitt a lélekvándorlásban. Válogatásunk egy gazdag életművet mutat be.

Goethe a német kultúra egyik legkiemelkedőbb alakja. Az irodalom szinte valamennyi műfajában jelentős művet hagyott hátra. Színházat hozott létre, folyóiratot szerkesztett, érdekelte a régészet, a képzőművészet, sőt még a weimari herceg, titkos tanácsosa is volt.

Goethe és az indiai dráma

Goethe, miután elolvasta Kalidász Sakuntalá c. drámájának fordítását, rendkívül lelkesen írt a darabról.  Kalidász híres művét Sir William Jones, a szanszkrit nyelv tudósa és rajongója fordította le.

Ebből jött a német fordítás, de még a két közvetítés sem gyengítette a mű szépségét, elnyerte a legtöbb európai tudós lelkes elismerését. Annyira, hogy sok kritikus az arisztotelészi drámaelmélet megtámadása mellett voksolt, amikor felfedezték, hogy a keleti irodalom több irodalmi díszítéssel és filozófiával rendelkezik. 

Heine egy későbbi tanulmányában, a „Gondolatok és ötletek” fejezetben azt írta, hogy Goethe még használta is a Sakuntalá egy elképzelését a Faust elején.

Az Indiából érkező impulzusok további lendületet adtak Goethe költői munkáinak. Nem tudott szanszkritul, de annyira lenyűgözte a nyelv szépsége, hogy megpróbálkozott a dévanágari írással. Ennek bizonyítéka megtalálható a Goethe archívumban.

Goethe idézetek születésnapra

Az irodalom kedvelői gyakran keresnek Goethe idézeteket születésnapra. Most ezzel az ajánlattal segítünk:

 „Ha lelked derűs és tiszták a céljaid, jókora utat tehetsz meg előre.”

„A bölcsesség keblén, meglátod,
naponta nő majd boldogságod.”

„A szív jósága tágabb teret foglal el, mint az igazságosság tágas mezeje.”

„Tökéletesség az ég mértéke; tökéletességre törni: az emberé.”

„Hány, de hány évet kell rá feltenni, hogy legalább feltehetőleg tudjuk, mit kell tenni, és hogy kell tenni!”

„Az élet a halhatatlanságunk gyermekkora.”

„Mindannyiunknak több mint elég ideje van, ha tudjuk, hogyan kell jól kihasználni azt.”

Goethe idézetek ballagásra

A Goethe idézetek nagyon illenek ballagásra is. Íme:

„Sehol sem mutatkozik meg a lángelme világosabban, mint a bölcs önmérsékletben.”

„Jól válaszd meg az álmod, mert ez meghatározza egész életed alakulását, sorsodat is, és esetleg be is teljesülhet.”

„A gondolkodás érdekesebb, mint a tudás, de nem érdekesebb, mint a felismerés.”

 „Az igazság szeretete abban nyilvánul meg, hogy valaki mindenütt képes feltalálni, és meg tudja becsülni a jót.”

„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.”

„Melyik a legjobb kormány? Az, amelyik megtanít minket saját magunkat kormányozni.”

„Az igazságokat sokszor kell ismételni, mert a tévedéseket is sokszor ismétlik.”

„Az igazi tanítvány megtanulja, hogy a megismert dolgokból kifejtse az ismeretleneket, és megközelítse a mestert.”

„A viselkedés tükör, amelyben mindenki megmutatja a jellemét.”

Goethe Faust idézetek

Goethe huszonegy éves korától ötvenhét éves koráig dolgozott a Fauston, az emberi élet nagy kérdéseit kutatva. Alkotása posztumusz műként jelent meg, és hamarosan a világdrámák közé lépett.

 „Mohó kezekkel kincset ás,
És boldogan kap egy gilisztán.”

„Ki lesz tanítóm? Mit kerüljek el?
Jaj, tetteink, akár a szenvedélyek,
Gátat emelnek életünk elé.”

„Megszoktuk, hogy az ember gúnyolódik, 
Ha valamit nem ért.
S ha a szép és jó dolgokba bonyolódik,
Az terhére van, s megugatja.”

„Egy ember azt látja a világban, amit szívében hord.”

Goethe idézetek az életről 

„Hogy a gyerekek nem tudják, mit akarnak, abban minden nagy tudományú tanító- és hopmester egyetért; hogy azonban felnőttek is gyermek módra támolyognak ezen a földön, és mint azok, éppúgy nem tudják, honnan jönnek és hová mennek; hogy éppoly kevéssé cselekszenek igaz célok szerint (…), azt senkinek sem ízlik elhinni, pedig úgy vélem, kézzelfogható igazság.”

 „A halál pillanata az, amikor a lélek elhagyja az irányító központi erőt, de csak azért, hogy újabb kapcsolatokat létesítsen, hiszen természeténél fogva halhatatlan.”

„Egy gondolkodó lény számára lehetetlen elképzelni egy nem létezést.” 

„Nem kell ellátogatnunk az őrültek házába, hogy zavaros elméket találjunk; bolygónk az univerzum mentális intézménye.”

„A legszebb állapot az önkéntes függés, és hogyan lehetne ez szeretet nélkül?”

„S míg nem látod az életet a halálban tévelygő vendég vagy földön és homályban.”

„Sokan nem törődnek a pénzükkel, amíg nem ér véget, és mások ugyanezt teszik az idejükkel.”

„A tudatlan emberek olyan kérdéseket vetnek fel, amelyeket a bölcs válaszolt ezer évvel ezelőtt.”

Goethe idézetek a természetvédelemről

„A természetet kínpadra feszítjük, hogy erőszakkal szóra bírjuk, de nem vesszük figyelembe, hogy amit így kipréselünk belőle, az esetleg egészen más, mint amit magától mondana.”

„Csak a természet gazdagsága végtelen, csak ő képzi a nagy művészt. Bármerre tekintsünk, a természetből végtelenség fakad.”

„Nincs oly fény, melynél fátyolát
a Természet levetné szépszerével,
s mi lelkednek nem fedi fel magát,
ki nem csikarhatod azt tőle semmi géppel.”

Goethe többek között így írt tanítványának és titkárának, Eckermannak:

„A természet nem ért tréfát: mindig igaz, mindig komoly, mindig szigorú, mindig igaza van; a hibák és tévedések mindig az emberéi.”

 
Spirituális Goethe idézetek 

Goethe számára az öröklét, a lélek halhatatlansága evidens volt. 1823. október 19-én írta ezeket a sorokat egy barátjának címzett levélben: 
 

„Bizonyos vagyok benne, hogy ezerszer is jártam már a Földön, és még ezerszer visszatérek. Az ember a természet és Isten dialógusa. Más égitesteken ez a dialógus nyilván más szinten folyik. Ami belőlünk még hiányzik, az az önismeret.” 

 
„A halál pillanata az, amikor a lélek elhagyja az irányító központi erőt, de csak azért, hogy újabb kapcsolatokat létesítsen, hiszen természeténél fogva halhatatlan.”

„Aki tudományosan vagy művészileg képzett, annak van vallása is. De annak, aki egyikben sem jártas, biztosan szüksége van vallásra.”

„Nehéz volna pontosan számot adni azokról az átmenetekről, amelyek hol előrelépésnek, hol visszakozásnak tűnnek, az Isten vezérelte embernek mégis mind javára és hasznára kell, hogy szolgáljanak.”

„Ha lelked derűs és tiszták a céljaid, jókora utat tehetsz meg előre.”

„Nehéz volna pontosan számot adni azokról az átmenetekről, amelyek hol előrelépésnek, hol visszakozásnak tűnnek, az Isten vezérelte embernek mégis mind javára és hasznára kell hogy szolgáljanak.”

„S míg nem látod az életet a halálban, tévelygő vendég vagy földön és homályban.”

 „Az életárban, tettek viharán
lényem fel- s lejár,
ide-oda száll.
Születés, halál,
apály s dagály:
cserélve érlelt
örökös élet!
És zúg a szövőszék, az idő, s azon én
így dolgozom Isten eleven köpenyén.”
 

Kapcsolódó írások

• Antoine de Saint-Exupéry idézetek minden napra 

• Isaac Bashevis Singer, a misztikus mesemondó 

• Móricz Zsigmond idézetek a spirituális értékekről 

• A spirituális Shakespeare

A Tagore család több mint háromszáz éves múlttal rendelkezik, az egyik vezető kalkuttai családnak tekinthető. Napjainkban a gazdag és tekintélyes család palota nagyságú otthona múzeumként működik. Nyugaton csak Rabindranath Tagore ismert, pedig testvére is híres személyiség. Dvijendranath Tagore egy bengáli reneszánsz ember volt, többek között költő, zeneszerző, matematikus és filozófus.

Dvijendranath Tagore 180 éve, a mai napon, 1840. március 11-én született. Dátum szerinti életrajza rövid. A kalkuttai hindu főiskolán tanult. Csak húsz éves volt, amikor elkészítette Kalidasa klasszikus szanszkrit költői műveinek bengáli fordítását. Ez volt az első alkalom, hogy e híres gyűjteményt átültették bengáli nyelvre. A megjelenés évében született Dvijendranath testvére, Rabindranath Tagore, a későbbi Nobel-díjas költő. 

Dvijendranath Tagore felesége meglehetősen fiatal korban halt meg, a férj életének hátralévő részében özvegy maradt. Kiemelkedő alkotó volt a költészet terén, úttörő a bengáli rövidítésekben és a zenei jelölésekben. Betöltötte a Kalkuttai Irodalmi Társaság elnöki posztját, és a híres bengáli hetilap, a Hitabadi első szerkesztője volt. Fiai közül Sudhindranath szintén tehetséges szerzőnek bizonyult. Verseket, regényeket és novellákat írt. 

Rabindranath Tagore családja

Rabindranath Tagore családja az első évezredig vezeti vissza családfáját. A szerteágazó rokonságban a költő nagyapja, Dvarakanath még herceg, az apa, Debendranath Tagore a szanszkrit irodalom tudósa volt. Követte az indiai hagyományokat, de a politikai életben is szerepet vállalt. Debendranath Tagore irányította a Bráhmo Szamádzs szervezetet, mely egy vallási és társadalmi reformtársaságként indult. Célként a nyugati és indiai vallásrendszerek egyeztetését tűzte ki. A családban a gyerekek a szülőkkel együtt rendszeresen olvasták a hindu upanisadokat, a Bhagavad-gítát vagy a Bibliát.

 
Rabindranath Tagore családjában több híres ember található. A fiúk egy része bengáliul, szanszkritul és angolul is tudott. Rabindranath iskolás korában már három nyelven írt verseket. Rabindranath születésekor bátyja, Dvijendranath Tagore 21 évesen, már elismert költő és irodalomtudós volt. Mivel Dvijendranath a festészetben és a zenében, majd idősebb korában a matematika és filozófia területén is kitűnt, mindig nagy hatást gyakorolt világhírűvé vált öccsére.

A Tagore testvérek közül szinte mindegyik kiemelkedő pályafutást mondhatott magáénak. Hemendranath tanár volt, fizikai tudományról szóló cikkeket írt, Jyotirindranath Tagore tehetséges drámaíró, zenész, szerkesztő és festő, másik fivére, Satyendranath Tagore költő és dalszerző. Sok hazafias dalát még mindig éneklik. Lánytestvére Svarnakumari Devi elismert novellista lett, szerkesztő, dalszerző és szociális munkás. Satyendranath Tagore felesége, Jnanada Dévi számos cikket írt, melyek elsősorban a szabadsággal és a hazafisággal foglalkoztak. Cikkeiben gyakran felszólította az embereket, főleg a nőket, hogy egyesüljenek a britek ellen, és vegyenek részt a szabadságmozgalomban. Az ő kezdeményezésére jött létre a Balak nevű bengáli gyermek irodalmi magazin. Hasonlóan a többi munkájához, a magazin egyik napról a másikra sikeres lett.

Rabindranath után a család legjelentősebb tagjai között szerepelt Abanindranath Tagore, a híres festő is. Az első indiai művész, aki elnyerte a nemzetközi elismerést.

Dvijendranath Tagore, a nagy testvér

Babits Mihály amikor Rabindranath Tagorét méltatta, megemlítette a nagy elődöt és az idősebb testvért is:

„Rokona Abanindranath Tagorénak, a divatos festőnek (…), testvére Dvijendranath Tagorénak, a nagy filozófusnak. Oly családból való, mely évszázadok óta művészeket, gondolkodókat és szenteket nevelt.”

Dvijendranath Tagore a híres klasszikus szanszkrit alkotás, Kalidasa munkájának bengáli fordításkor két különböző bengáli ritmust és stílust használt. Ezt követte 1875-ben második nagy költői műve a Svapnaprayan. Ez időben Rabindranath serdülőkorú volt. A könyv történelmi értékű, és egy új irányzatot hívott életre.

Dvijendranath Tagorét magasztos intellektuális hatalommal rendelkező emberként emlegették. Ötletes és merész költői kompozíciós kísérletei mély benyomást tettek testvérére, hozzájárultak Rabindranath költői fejlődéséhez. 1891-ben Dvijendranath megalkotta a Sadhana új irodalmi magazint, és ő lett az első újságírója is. Később Rabindranath szerkesztette.

Rabindranath Tagore versek 

Nyugaton a Rabindranath Tagore versek ismertek, pedig számtalan dalt is komponált. Tagore termékeny zeneszerző volt. E dalok népszerűek Indiában és Bangladesben egyaránt. A szöveg és a zene szinte azonos jelentőséggel bír a Rabindra Dalok nevű gyűjteményben. 

Dvijendranath egyik unokája, Dinendranath zenei téren kivételes tehetséggel rendelkezett. Emlékezett minden dalra, amit egyszer hallott. Amikor Rabindranath dallamot írt verseihez, nehezen tudta megjegyezni és egységbe foglalni. A feladatot inkább Dinendranath végezte. Hallgatta a dalt, majd kidolgozta annak jelöléseit. Rabindranath dalai tárolójának hívta a fiatalembert.

Dvijendranath Tagore és Gandhi

1922-ben Gandhi egy ahmedabadi börtönből írt levelet Dvijendranathnak. A kétoldalas, ceruzával rótt sorokban kifejezte örömét, mert bebörtönzése egy olyan időben történt, amikor teljesen felkészültnek érezte magát. „India csodálatos nyugalma ebben a pillanatban jelentős erővel bír” – írta. Arra kérte Dvijendranathot, hogy küldjön bíztató üzeneteket a Young India folyóiratnak.

Dvijendranath Tagore Gandhit mint nemzetének megszabadítóját üdvözölte. Jóval azelőtt, hogy a többi honfitársa, köztük Rabindranath felismerte volna benne a Mahatmát. Gandhi egyik ismerősének megjegyezte:

„Ismered Dvijendranathot? Ő Rabindranath Tagore legidősebb testvére. Apjához hasonlóan gyakorlatilag egy szerzetes életét éli.”

Dvijendranath Tagore  filozófiai munkája, a Tattvabidya, Az alapelvek ismerete 1866-1868 között három kötetben jelent meg. Ez szintén úttörő erőfeszítés volt bengáli nyelven.

Dvijendranath életének utolsó húsz évét a Rabindranath által már híressé vált, asrammá és egyetemi központtá alakított Santiniketanban töltötte. Idős korában mélyen belemerült a Bhagavad-gítá filozófiájába. A verebekkel, mókusokkal és varjakkal való barátsága legendává vált Santiniketanban. Családja a „Bara Babu”, az idősebb tiszteletteljes címét adta neki. Dvijendranat Tagore követte az upanisádok tanácsát:

„Az ismeretek megszerzése után maradj a szívedben egy gyermek.”

Összefoglalás

A Tagore család tagjai között sokan kiemelkedően kreatív emberek voltak, ideértve a nőket is. A művészet, az irodalom és a kultúra iránti érdeklődés ösztönözte őket. A zene, a dráma és a könyvek életmódjuk szerves részét képezték. A családtagok színházi előadásokat is rendeztek otthonukban. Leginkább az idősebbek figyelték, amit a fiatalabb generáció bemutatott. 

Baktay Ervin indológus 1926-ban meglátogatta a santiniketani Visva-Bharati Egyetemet. Találkozott Rabindranath Tagoreval is. 1930-ban pedig két magyar festőnő érkezett Santiniketanba, Sass-Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet. 

Kapcsolódó cikkek

• Spirituális idézetek Indiáról

• Suszter a kaptafánál, turista a látványosságoknál, kincskeresők Góvinda Dévnél

• Tiszavirág életű címkék az örökkévalóság jegyeivel

Charles Dickenst írásai alapján ragyogó írónak tartjuk. Olyan személynek, akiről azt gondolhattuk, hogy a szegények vagy a hátrányos helyzetűek bajnoka. Charles Dickens valójában szűklátókörű és önző ember volt, sőt rasszista, akinek gondolatai között még a népirtás is feltűnt. Az amerikai indiánokról, a négerekről és India népéről is durva rasszistaként vélekedett. Megvédte a gyarmati európaiak kiváltságait, és elutasította azt, amit
primitív kultúrának tartott.

Az angol irodalom Oxfordi szótára Charles Dickenst szélsőséges nacionalistaként írja le. Olyan embernek, aki gyakran megbélyegzi az idegen kultúrákat. Akinek a gyarmatosított népekhez való hozzáállását „genocidális szélsőségek” mérgezik, vagyis a népirtás büntette feketíti be. 2019 februárjában Ian Jack, The Guardian újságírója ezt írta Dickensről:

„könyörületes moralistának, a megaláztatás és a szenvedés ellenségének ismerjük. Jó hírneve magánéletének tényei nélkül továbbra is tartósan virágzik.”

Charles Dickens, a soviniszta

A téma kutatói egyetértenek: Charles Dickens soviniszta. Grace Moore, az ausztrál Melbourne Egyetem tanára szerint Dickens a későbbi éveiben mérsékelte rasszizmusát, míg Patrick Brantlinger kultúrtörténész és William Oddie újságíró szerint az csak erősödött. Brantlinger idézi Dickenst, aki az amerikai Catskill-hegységben élő ír kolónia leírásakor „faji szempontból riasztó” csoportként tekinti őket.

Megint más kutatók, Sally Ledger és Holly Furneaux azt állítják, hogy Charles Dickens „kultúrsoviniszta” volt, etnocentrikus gondolkodásával készen állt a brit imperializmus igazolására. Magyar fogalmakkal: az angol fajt és kultúrát felbecsülte, más népeket, népcsoportokat, azok életmódját, hagyományait mélységesen lenézte. Sőt jogosnak tartotta alárendeltségüket.

Dickens az angol középosztály erkölcsi ideáljait nemzeti értékként felmagasztalta. Más kultúrák képviselőit, például a francia, az olasz és az amerikai karaktereket jó esetben csak a lusta és csaló jelzővel illette. Dickens azt állította: az indiánok piszkosak, kegyetlenek, nincs semmiféle erkölcsi érzésük. Ilyen abszurd véleménye volt az amerikai indiánokról, de az afrikai busmanokról is. Szerinte a rabszolgáknak természetesen szabadnak kell lennie; de választójogot adni nekik, nevetséges ötlet.

Charles Dickenst és a népirtás gondolata

Ha megvizsgáljuk Charles Dickens kevésbé ismert oldalát, egy sötét elméjű Dickenst találunk. Íróként oly módon állt ki az elszegényedett emberek mellett, amit korában senki más nem tett, de csakis saját hazája szegényeit védte munkáiban. Más országok elnyomottjai nemcsak nem érdekelték, sokszor kifejezetten gyalázkodón emlegette őket.

Dickens nem ellenezte az őslakos amerikaiakkal szembeni bánásmódot sem. Amit ezzel kapcsolatban írt, az is népirtás jellegű. Szerinte őket „civilizálni lehetne a Föld felszínéről”. Nem lehet azzal mentegetni, hogy ez csak irodalmi kép. Egy kultúra csakis brutális erőszakkal távolítható el.

Az 1857-es indiai szabadságharc, mely nyugaton szipojlázadás néven híresült el ugyancsak felkavarta a kedélyeket. Nem valószínű, hogy Charles Dickenst érdekelte volna az indiai szabadságharc, sem annak okai. Ugyanakkor egészen szélsőséges megjegyzésre késztette. Ezt írta Angela Burdett-Couttsnek:

„Mindent meg kell tennem annak érdekében, hogy megsemmisítsem ezt a fajt.”

Peter Ackroyd regényíró és kritikus, szakterülete a londoni történelem és kultúra. Az általa készített munkák széles skálán mozognak, a kutatás mélysége jellemzi azokat. 1984-ben Ackroydot a királyi irodalmi társaság tagjává választották. Ironikusan így nyilatkozott: „Nem gyakori, hogy egy nagy regényíró népirtást javasol...”

Indiában professzor Khusrau Gurganvi, kiemelkedő nyelvtudományi könyvek szerzője csak ennyit jegyzett meg:

„Az emberek sokkal rosszabb dolgokat mondtak már Indiáról és az indiaiakról. Kit érdekel? A bolygó legrégebbi, megszakítás nélkül fennálló civilizációja Indiában van. Ha ezek az apró dolgok elkezdenek befolyásolni minket, ezt elég hamar elveszítjük.”

Copperfield Dávid − önéletrajzi vonások

Charles Dickens keserves gyermekkorának elemeit ismerhetjük fel a Copperfield Dávid c. regényében. Hőse egy kisfiú, az ő szemén keresztül látjuk a korabeli Angliát. A korrajz, mint Dickens többi könyvében is, hitelesnek tűnik. El kell ismerni, az író kiválóan tudta ábrázolni a szegények sorsát, otthonát, a szegénynegyedek piszkos utcáit vagy a gazdagok szép kertes házait, ruháit.

Eleinte a vezetékneve sem ösztönözte az írót, ezért először álnéven jelentette meg munkáit. Ugyanis a „Mi a Dickens!” régi „Mi az ördög?” jelentésű. Dickens nevét a régies kifejezés udvariasabb változatának tekintik.

Charles Dickens, mint férj

Charles Dickens rámutatott, hogy a társadalom látszólag legtiszteletreméltóbb személyei gyakran jellemtelen emberek. Figyelembe véve azonban azt, amit Dickens házasságáról most tudunk, úgy tűnik, hogy valószínűleg ő maga is gazember volt − kezdte egyik cikkét Tom Carter, történész.

Charles Dickens életének egy másik dimenziója is van, amelyről 160 évig nem tudott szinte senki. A magánélete is szörnyű titokkal volt terhes. Dickens felesége az író akkori főnökének, George Hogarthnak, a Reggeli krónika szerkesztőjének a lánya volt. Dickens alacsonyabb társadalmi helyzetének és vagyonának hiánya ellenére Catherine hozzáment a kezdő íróhoz.

John Bowen, a York-i Egyetem 19. századi irodalmának professzora leírta, hogyan talált meg egy korábban figyelmen kívül hagyott levelet.

„Szörnyű felfedezés volt, felállt a szőr a hátamon” – mondta a professzor.

Dickens ugyanis az őrültek házába akarta záratni feleségét, hogy a 18 éves színésznő szeretőjével együtt élhessen, és a közönség előtt fennmaradjon a nimbusza.

A levelek feltárják Dickens próbálkozásait. Orvosát kérte, hogy feleségét őrültek házába zárassa. Talán van némi fogalmunk arról, hogy abban a korban mit jelentett egy ilyen intézmény. A terv megbukott, mert az orvos, aki jól ismerte az asszonyt, nem volt hajlandó Catherine-t mentális rendellenességgel diagnosztizálni. Catherine Dickens 1851-ben könyvet
tett közzé, témája a konyhaművészetre összpontosított, étkezési ötleteket kínált. Nagyon sikeres volt, 1860-ig öt kiadást ért meg.

Az orvos, aki Dickens útjában állt, és elutasította Catherine őrületének igazolását, valószínűleg Thomas Harrington Tuke volt. Dickens és ő barátok voltak. Vajon mért ért véget a barátságuk? 1864-ben Dickens már „nyomorult lénynek” és „orvosi szamárnak” hívta Tuke- ot. Claire Tomalin, Charles Dickens egyik életrajzírója a Harvard archívumában talált leveleket kommentálva, érdekes dolgot mondott: Dickens volt az őrült, nem a felesége.

Charles Dickens: Karácsonyi ének

Charles Dickens Karácsonyi ének c. kisregénye minden idők egyik legikonikusabb karácsonyi története. Azon híres alkotások közé tartozik, melyek megjelenésüktől kezdve töretlen népszerűségnek örvendenek. Cselekménye: Scrooge egy mogorva, materialista ember, aki a történet végére megváltozik, és örömmel segít másokat. A másik szál a szegény, de összetartó család, melynek minden tagja őszinte, mély szeretettel viseltetik a másik iránt, sőt még kínzójukat is megsajnálják, segítik.

A Karácsonyi ének idillikus meséje a valóságban egészen más. Charles Dickens elvált, miután nem tudta őrültek házába záratni 42 éves feleségét. Catherine-t „rossz anyának”, „szamárnak” nevezte, aki nem volt méltó rá, sőt azért is hibáztatta, hogy annyi gyermeket adott neki. Ugyanakkor mindent megtett, hogy a kilenc gyerek felügyeletét megszerezze. Meglepő
módon Catherine Dickenst soha nem zavarta meg a borzasztó rágalmazás. Hűséges maradt mindvégig.

Charles Dickens a szeretőjével élt együtt. Ellen Ternan 18 éves volt, nem sokkal idősebb, mint Dickens legfiatalabb lánya, Kate. Catherine legidősebb fiával együtt egy másik otthonba költözött. Dickens megszerezte a többi gyermek felügyeleti jogát, s azt mondta nekik, nem jó
ötlet az anyjukkal való találkozás. Ezért csak egy lányuk, Kate tartotta a kapcsolatot anyjával. Apjáról később azt írta:

„A viszonya minden rosszat felhozott, mindazt, ami a leggyengébb volt benne. Nem számított, mi történt velünk, egyik gyereke sem érdekelte.”

Természetesen, mivel ez az ember írta a Karácsonyi ének történetét, az emberek gyorsan a szőnyeg alá söpörték a tényeket, hogy tovább dicsérhessék Dickens könyveit.

Dickens és az antiszemitizmus

Charles Dickens leghíresebb regénye a Twist Olivér. Egyik szereplője a zsidó Fagin, aki az utcagyerekek közül zsebtolvajokat képez. A regény folytatásokban jelent meg. Dickens az első 38 fejezetben a negatív események közepette 257-szer hivatkozik Fagin-ra, mint „zsidóra”, míg a többi karakter etnikai hovatartozását vagy vallását ritkán említi.

1854-ben a Zsidó Krónika megkérdezte:

„Miért kell egyedül a zsidókat kizárni e nagy író és az elnyomottak hatalmas barátjának együttérző szívéből?”

Dickens a kritika után gyorsan átnézte a többi fejezetet, és a legtöbb helyen kihúzta a zsidó szót.

Összefoglalás

Charles Dickens vitathatatlanul minden idők egyik legsikeresebb angol regényírója. 2019-ben került a köztudatba Dickens rasszista kijelentése, mely közfelháborodást váltott ki. Akkor most ne olvassuk a regényeit?

„A cél nem az, hogy ezeket az írókat eltávolítsák a tantervből – mondta dr. Laura Peters, a Roehamptoni Egyetem tanszékvezetője, akinek a fő kutatási területe a viktoriánus irodalom. – De elengedhetetlen, hogy feltárjuk Dickens munkájának problematikusabb részeit.”

Fontos, hogy tudjunk arról is, miként tekintett más fajokra és kultúrákra Charles Dickens, a 19. századi angol irodalom legnagyobb regényírója. A hírnév vagy a jól megírt regény nem minden. Fontos, hogy ezt az iskolában is közzétegyék.

Kapcsolódó cikkek:

Isaac Bashevis Singer, a misztikus mesemondó

Móricz zsigmond idézetek a spirituális értékekről

Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

William Somerset Maugham spirituális irodalma

Sosem volt aktuálisabb a Golden Globe-gála kapcsán történt Leonardo DiCaprio vegán híreinek kirobbanása, mint most, amikor az ausztráliai bozóttüzek 500 millió állat életét oltották ki. Mindez a néhány hónappal korábban történt amazonasi őserdők megállíthatatlan erdőtüzei után történik. Talán a Golden Globe szervezői is látnak összefüggést a globális felmelegedés és az ipari állattartás között?

Az idén már hozott meglepetést a Golden Globe-gála, pedig még meg sem kezdődött. Miért? Mert első alkalommal 100%-ban növényi alapú ételeket szolgálnak fel a vendégeknek. Nemcsak vegetáriánus, de teljesen vegán menüt állítottak össze. A hírességek között természetesen több vegetáriánus vagy vegán található. Például Leonardo DiCaprio, aki január eleji üzenetében megköszönte a húsmentes menüt.

A Golden Globe-díjátadó a februárban megrendezendő Oscar-díjkiosztás előfutáraként is tekinthető. Az idén 77. alkalommal rendezik meg, mégpedig a fenntarthatóság jegyében. Január 5-én 1300 vendégre számítanak.

A Golden Globe-gála

Amikor Hollywoodban a külföldi sajtószövetség (HFPA) bejelentette, hogy a Golden Globe-díjátadó vacsoráját teljes egészében növényi alapanyagból készítik, sokan gratuláltak. Az éves ünnepség, amelyen a díjakat átadják, minden évben a filmipar egyik csúcspontja. A környezet fenntarthatóságának tudatosságát kívánják növelni azzal, hogy vegán ételeket szolgálnak fel a show után. Az eseményt nemcsak az egészséges étrend jellemzi majd, hanem az egyszer használatos műanyag kitiltása is.

Választásaink hogyan befolyásolhatják a környezetet? Egy étkezés nem változtatja meg a világot, de apró lépés a figyelemfelkeltés érdekében – nyilatkozta Lorenzo Soria, a HFPA újságíró-szervezet elnöke. Lorenzo Soria kifejtette: Az ünnepek alatt elgondolkoztunk a múltbeli gyakorlatról és az elkövetkező évtizedről. Az éghajlati válságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A teljesen növényi alapú ételek felszolgálásával reméljük, hogy felhívjuk a figyelmet arra: a kisebb változások is hatással lehetnek. 

 
A 77. Golden Globe-gála menüje

A csillogó díjkiosztó ünnepségen első ízben az összes étel vegán lesz. Fenntartható forrásból származó termékekből és zöldségekből készülnek. 

A Beverly Hilton főszakácsa, Matthew Morgan először „sokkoló”-nak érezte az utolsó pillanatban megváltoztatott menü ötletét, hiszen már kialakult az ételsor, melyben halak is szerepeltek. Ugyanakkor már tartalmazott vegán fogást is. Morgan számára, aki általában hónapokat tölt a gála menüjének tervezésével, kihívást jelentett az utolsó pillanatban kért változtatás, például a rizottó elkészítése parmezán sajt nélkül. A séf érdekes megjegyzést tett: „Kicsit megdöbbentő volt, amikor először megemlítették, mert nagyon közel álltak a tényleges földgömbhöz.”

Ízelítő a menüből

Aranysárga zöldségleves, megszórva helyben termesztett cseresznyevirággal és a tápanyagokban gazdag pirított amarántmaggal, erdei gomba rizottó, sárgarépa dísszel, apró pörkölt lila és zöld kelbimbó kíséretében. A desszert „vegán opera kupola” lesz. A Los Angeles Times megjegyezte, hogy a gála büféi, amelyek általában húsos szendvicseket és sajtdarabokat kínáltak, szintén vegán lesz.

 
Leonardo DiCaprio és mások örültek a Golden Globe-gála menüjének
Mindezt nagyra értékelte Leonardo DiCaprio is, aki hosszú ideje vegán életmódot folytat. DiCaprio január másodiki Facebook bejegyzésében reagált az örvendetes hírre. Több százan innét értesültek a ritka eseményről, és kifejezték köszönetüket Leonardo DiCaprio vegán postjára. 

Leonardo DiCaprio barátja és színésztársa, az éghajlat-aktivista Mark Ruffalo a Twitteren dicsérte a döntést. Ruffalo így reagált: A vegetáriánus étel ízletes, egészséges, és nagymértékben csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A HFPA elismerést érdemel, az összes többi díjkiosztásnak követnie kellene a jó példát. DiCaprio itt kicsit egyszerűbben kommentálta a híreket: „Köszönöm HFPA!” 

A hírességek közül nemcsak ők tapsoltak. A gyönyörű, vegán Nathalie Emmanuel szintén tömören, egy nagy „IGEN”-nel válaszolt. Korábban azt nyilatkozta: „Nem bízom az élelmiszeriparban, nem bízom abban, amit az élelmünkbe tesznek − valójában betegnek érzem magam tőle.”

Leonardo DiCaprio vegán környezetvédő

A háromszoros Golden Globe nyertes Leonardo DiCaprio már évek óta a vegán étkezés elkötelezettje. Az Oscar-díjas színész a környezetvédelem terén kifejtett munkássága révén is világhírűvé vált. Alapítványa milliókat fektet a természet megóvását segítő projektekbe. DiCaprio nemrégiben nyíltan a 16 éves vegán Greta Thunberg éghajlati aktivista mellé állt, segíteni akarja az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseiben. 

Kapcsolódó cikkek

• Donald Watson – az európai vegán úttörő

• A vegán életmód követője az öltözködésben sem köt kompromisszumot

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

Isaac Bashevis Singer zsidó származású lengyel amerikai szerző volt. Már maga ez a származás is elég lenne egy regényes életrajzhoz. Talán ez az oka annak, hogy Singer legjellemzőbb történetei valamilyen időtlen, örök múltban zajlanak. A kis emberek sorsának hátterében ott sötétlik a kegyetlen 20. század, mégis minden munkáján érezhető a valódi cél: az elérhető metafizikai vigasz keresése. Emelkedettebb gondolkodásra inspirál. Vegetáriánusként pedig az állatok határozott és művelt szószólója volt.

Azt mondták róla, mesemondó, mert sok története kezdődik így: Hadd mondjak neked egy történetet , vagy: Hallgasd meg, mi történt, és hasonló kifejezések. Novellái a folklórt, a varázslatot és a valóságot egyesítik. Teljesen zökkenőmentes és hiteles történet bontakozik ki előttünk, valami hihetetlenről. A főszereplő elméjébe és szívébe viszi az olvasót, s mivel ő együtt érez az esendőkkel, minket is erre tanít:

„A kreatív ember pesszimizmusa nem a dekadencia, hanem az ember megváltásának hatalmas szenvedélye.”

Isaac Bashevis Singer élete

Lengyelországban, a Visztula parti kis faluban született, egy rabbi fiaként. A tradicionális zsidó nevelés ellenére a fiatalember eltávolodott az ortodox vonaltól, inkább a kabbalista irodalom, a zsidó hit misztikus ága foglalkoztatta. Hite megerősödött. Ahogy ő mondta:

„Otthonunkban és sok más házban az örökkévalóság kérdései olyan ténylegesek voltak, mint a jiddis újság legfrissebb hírei.”

Rabbinak tanult, de abbahagyta tanulmányait, írni kezdett.  Bátyja segítségével egy varsói modern jiddis újságnál dolgozott, és  rövid idő alatt népszerűvé vált. Mire Lengyelországból Amerikába távozott, Singer már 33 éves volt. Folytatta történeteinek írását és fordítását a nyolcvanas évekig, amikor a demencia elrabolta tőle e képességét.

Ezért kapott Nobel-díjat

A Nobel bizottság ítélete szerint Singer kiérdemelte a magas díjat: „szenvedélyes elbeszélő művészetéért, mely a lengyel-zsidó kulturális tradíciókban gyökerezik, és univerzális emberi feltételeket hív életre.”

Singer irodalmi jiddis nyelven írt. Szokatlan történetei nem csupán varázslatosan realisztikusak. Gyakran félelmetesek az emberi természetről rajzolt képei. Az írói küldetést így fogalmazta meg:

„az örök igazságokat, a létezés lényegét keresi. Saját módján megpróbálja megoldani az idő és a változás rejtvényét, választ találni a szenvedésre, felfedni a szeretet a kegyetlenség és az igazságtalanság mélységében.”
 

Ezért volt vegetáriánus

Arra a kérdésre, hogy az egészsége miatt lett-e vegetáriánus, Singer így felelt: „a csirkék egészsége miatt”. Szigorú vegetáriánus volt, ez műveiben gyakran megmutatkozik. 
 

„Az emberek nem rendelkeznek azzal, amivel az állatok. Ők a tanáraink és mestereink lehetnének, nem pedig az ételünk. Alázatosak, szerények és őszinték. Nem valamiféle ennivalók, hanem Isten csodálatos alkotásai.”

A mészáros című rövid novellájában Yoineh Meir tragédiáját ábrázolta, akit rabbi hivatása helyett gyilkosnak kényszerítenek. Összeroppan, mert nem szeret állatokat ölni. Az állatok iránti szánalma és a munkájának brutalitása olyan konfliktushelyzetet teremt, amiből az öngyilkosságba szökik. 
 „A tehenek emberi formát öltöttek, Yoineh Meir borjút vágna le, de ez lánnyá alakul (…) 
minden test ellenállt, a maga módján megpróbált elmenekülni.”
A befejezés gúnyos és ironikus: környezete bolondnak tartja, ezért megérdemli a temetést. Utána pedig keresni kezdik az új mészárost.

A „Levélíró” történetben még keményebben szembesíti az olvasót az állatmészárlás bűnével. A következőket írta: 

„Mindannyian Isten teremtményei vagyunk – az hogy kegyelemért és méltányosságért imádkozunk, miközben tovább esszük az állatok húsát, amiket miattunk öltek meg, számomra összeegyezhetetlen. Én akkor is vegetáriánus maradnék, ha az egész világ elkezdene húst enni. Ez az én tiltakozásom a világ állapota ellen. Atomenergia, éhínség, kegyetlenségek – lépéseket kell tennünk ellenük. Az én lépésem a vegetarianizmus. És azt gondolom, hogy egy nagyon fontos lépés. Gyakran emlegetik, hogy az ember mindig is evett húst, mintha ez megbocsáthatóvá tenné, hogy továbbra is ezt tegyék. Ha ezt a logikát követjük, akkor azt sem szabadna megakadályozni, hogy ember embert öljön, hiszen ez is ősidők óta megtörténik. Az állatokkal szemben, mindenki nácivá válik... Az állatok számára ez egy örök Treblinka.”
 

Singer híres „December 8-i beszéde”

Isaac Bashevis Singer Nobel-díjas beszéde, egy gyönyörű eszmefuttatás hagyományőrzésről, emberi felelősségről és írói hivatásról egyaránt. Néhány részlet:

Korunk mesemondója, mint bármikor máskor is, legyen a szellem házigazdája a szó teljes értelmében, nem csak a társadalmi és politikai eszmék prédikátora. Nincs paradicsom az unatkozó olvasók számára, és nincs mentsége az unalmas irodalomnak, amely nem teszi kíváncsivá az olvasót, nem emeli fel a szellemét, nem ad neki örömet és menekülést, amelyet az igaz művészet mindig ad.

Ugyanakkor az is igaz, hogy korunk komoly írójának mélységesen aggódnia kell nemzedéke problémái miatt. Nem láthatja, hogy a vallás hatalma, különösen a kinyilatkoztatásba vetett erő ma gyengébb, mint az emberi történelem bármely más korszakában. Egyre több gyermek nő fel Istenbe vetett hit nélkül, a jutalomba és a büntetésbe vetett hit, a lélek halhatatlansága és az etika érvényessége nélkül.

A hiteles író nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a család elveszíti lelki alapját. (…) Semmilyen technológiai eredmény nem enyhítheti a modern ember csalódását, magányát, alacsonyabb rendűség érzését, valamint a háború, a forradalom és a terror félelmét. Nemzedékünk nem csak a gondviselésbe vetett bizalmát veszítette el, hanem magában az emberben és intézményeiben sem hisz, sőt gyakran azokban sem, akik a legközelebb állnak hozzá.

Kétségbeesésükben sokan, akik már nem bíznak a társadalom vezetőiben, az íróhoz, a szavak mesteréhez fordulnak. Újra azt remélik, hogy a tehetség és érzékenység embere talán megmentheti a civilizációt. Lehet, hogy végül is a művészben egy próféta szikrája van.

Összefoglalás
 

Isaac Bashevis Singer az irónia, a szellemesség és bölcsesség gazdag keverékével alkotott. Az elesett, magára maradt, nehézségekkel küzdő sorsokat ábrázolta sajátos módon. Együttérzése nem volt részrehajló, megilletett minden élőlényt, legyen az ember vagy állat. Az 1978. évi Nobel-vacsoráján vegetáriánus étrenddel ünnepelték.

Kapcsolódó cikkek:

Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

Zseni-díj a vegetáriánus matematikusnak 

A gumicukor készítés borzalmai 

November elseje vegán világnap, ez a brit Vegán Társaság 1944-es alapítási dátuma. Az alapító Donald Watson, aki 14 éves korában lett vegetáriánus, majd felnőttként vegán. Kijelentette, hogy egy vegán társadalom lenne „az első, amely valóban megérdemelné a civilizáció címet.”

A „vegán” szó Watson számára az erőszakmentesség, a környezetvédő tudat és az empátia alapelveit jelentette. Donald Watson halálának évfordulóján őrá emlékezünk.
 
Az ifjú Watson sok időt töltött nagybátyja farmján. Egyszer szemtanúja lett a gazdaságban egy disznóvágásnak, mely iszonyattal töltötte el. Így emlékezett vissza:

„George bácsi, akit nagyra tartottam, része volt mindennek. Azt hiszem, abban a pillanatban úgy döntöttem, hogy a gazdaságokat és a bácsikákat újra kell értékelni. Egy kicsit sem voltak olyanok, amilyennek látszottak az addig félreinformált fiú előtt.”

Donald Watson attól kezdve nem evett többé húst.
  

A vegán szót Donald Watson felesége alkotta meg

Az 1940-es években Watson elhagyta a dohányzást, és nem ivott semmilyen alkoholt. A következő lépésként vegánná vált. Érezte, hogy a tejtermékek gyártása etikátlan – a bocik megölésén alapszik. Ráadásul a tehenek sokszor szánalmas körülmények között éltek, de csak addig, amíg jó tejelők voltak. Úgy döntött, hogy elhagyja a tejtermékeket is. 

Amikor találó nevet keresett új étrendjének leírására, felesége, Dorothy a rövid, frappáns „vegán” szóval állt elő. A vegetáriánus szó elejéből és végéből alkotta. A kifejezés akkor még csak a „tejtermék nélküli vegetáriánus” étkezésre utalt. Később minden állati eredetű anyagot elutasítottak, így a Társaság 1951-ben a veganizmus definícióját ekképpen bővítette ki:

„az a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élnie”.

A Vegán Társaság megalapítása

1931-ben Mahátma Gandhi is részt vett az akkor már jól működő Vegetáriánus Társaság egyik találkozóján Londonban. Kiemelte, hogy a húsmentes étrendet az ahimsza, a nem ártás elve alapján morális kérdésként is hangsúlyozni kell. Az ember jó egészsége a kegyetlenség mentes étkezés velejárója. Ahhoz, hogy valaki meggyőződéssel kitartson a vegetáriánus étkezés mellett, etikai alapon kell állnia – mondta Gandhi.

Néhány évet kellett csak várni, és létrejött a Vegán Társaság. Az idén 75. évfordulóját ünneplő egyesület a megalakulásakor 25 taggal indult. Donald Watson és a szervezet szoros kapcsolata akkor kezdődött, amikor ő lett a társaság első titkára, és a Vegan News első szerkesztője, amelyet egymaga írt és készített. Ennek a négyoldalas kiadványnak a korai kiadásai egyértelműen kifejezték rendíthetetlen álláspontját: küzdeni az állatokkal szembeni kegyetlenség ellen.

1951-ben a társaság a veganizmus definícióját kibővítette a következő jelentéssel: „az a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kell élni”.

 
Részlet a Vegán magazin első számából

„Nyilvánvaló, hogy jelenlegi társadalmunk az állatok kizsákmányolására épül, csakúgy, mint ahogy a múlt civilizációi a rabszolgák kizsákmányolására. (…) Annak ellenére, hogy még hiányoznak a tudományos bizonyítékok, vészesen feltételezhetjük, hogy az ember erkölcsi fejlődésének nagy akadálya lehet.”

Donald Watson vajon erősen fogalmazott? Aligha. 

Sokkal keményebb vélemény hangzott el már az ókorban.  Pühtagorasz híres kijelentését gyakran idézik a vegetáriánus és vegán érdekképviseletek:
 

„Amíg az ember továbbra is az alacsonyabb rendű élőlények könyörtelen pusztítója, soha nem fogja megismerni az egészséget és a békét. Mindaddig, amíg a férfiak mészárolják az állatokat, egymást is meg fogják ölni. Valóban, aki a gyilkosság és a fájdalom vetőmagját veti, nem arathat örömöt és szeretetet. "

Donald Watson, az elkötelezett pacifista

Testvéreivel együtt Watson lelkiismereti okból tiltakozott a második világháború alatt. Folytatta vegán érdekképviseleti munkáját, nem vonult be, tanárként dolgozott. Reménykedett, hogy talál módot arra, hogy „a nemzet életéért dolgozzon, és ne öljön meg olyan embereket, akikkel még soha nem találkozott, és hogy leszármazottaiknak ne kelljen gyászolniuk.” Érdekes, hogy a saját anyjuk nehezen fogadta el fiai döntését. Kijelentette, hogy olyan tyúknak érzi magát, ami kacsatojásokat keltett ki.

Donald Watson soha nem szedett semmilyen gyógyszert

Donald Watson nemcsak étkezése révén, egyébként is egészséges életet élt. A szabad idejét kerékpározással, sétálással töltötte. Hitt a vegán életmód előnyeiben, mert az mentes minden káros toxintól. Életében soha sem vett be semmilyen gyógyszert. Már csak azért is megtagadta a gyógyszerek szedését, mivel azok szoros kapcsolatban állnak az állatkísérletekkel.

Büszkén kérdezte: Ismersz olyan időseket, akik soha sem szedtek gyógyszert? 2005-ben, 95 éves korában halt meg, Röviddel a halála előtt ezt mondta:

„Nem minden nap születik olyan mozgalom, amely általános értelemben forradalmasíthatja az emberiséget.”

Néhány érdekesség

Az első ismert vegán szakácskönyvet,  Rupert H. Wheldon „No Animal Food” című könyvét C.W. Daniel adta ki Angliában 1910-ben.
A szót először 1962-ben közölte független szócikként az Oxford Illustrated Dictionary, így definiálva: „olyan vegetáriánus, aki nem eszik vajat, tojást, sajtot vagy tejet”.

Londonban Thomas Low Nichols 1879-ben nyitotta meg az első vegetáriánus éttermet, az „Alpha”-ot, az Oxford Streeten.

A veganizmus okai

Donald Watson munkássága óriási eredményt hozott. Ma már sok tudós figyelmeztet arra, hogy a felelősen gondolkodó ember számára elengedhetetlen a tudatváltás. Nemcsak az egészsége érdekében, hanem a Föld jövője érdekében is.
 
A veganizmus nemcsak étrend, egyben egy életstílus is. Kizárja az állatok iránti erőszakot és kizsákmányolásuk minden formáját. Legyen az élelmiszer, ruházat, kozmetikum vagy bármi más céljából. A vegán életformát főként három okból követik. Donald Watson azért dolgozott, hogy a többség esetében ezek mindegyike megtalálható legyen.

• Étrendi: az egészséges táplálkozás miatt.
• Etikai: az állatokat érző lénynek tekintik, és kizsákmányolásuk ellen tiltakoznak.
• Környezetvédelmi: a fenntartható fejlődés érdekében egyre sürgetőbb a húsevés elhagyása.

A környezeti okokból vegánná válók tisztában vannak azzal, hogy a növénytermesztés sokkal kevesebb erőforrást fogyaszt, így kisebb környezeti kárt okoz. Az állattartás következménye a klímaváltozás, vízszennyezés, talajromlás, a biodiverzitás csökkenése. A hús alapú étrend több földet, vizet és energiát használ, mint a vegetáriánus étkezés.

Kapcsolódó cikkek

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

• A gumicukor készítés borzalmai

• Vegetáriánus indiai élsportolók

• Zseni-díj a vegetáriánus matematikusnak

Shakespeare kivételes zseni volt, elmondott mindent, ami fontos az emberi élettel kapcsolatban. Ezt teszik a Védák is. A drámaíró a földi lét mulandó dolgairól is lebilincselően beszélt, de a lényeges, a valóban előrevivő dolgokban filozofikus magasságokban járt. Alkotásainak időtlensége és egyetemessége lenyűgözi a mindenkori olvasót. Mindezt idézetekkel bizonyítjuk.

455 éve született William Shakespeare. A legismertebb angol drámaíró, aki egyben a világ legkiválóbb színpadi szerzőjeként vált ismertté. Shakespeare többször is megfogalmazta a művész hivatását, talán legszebben ezekkel a sorokkal:

„a költő szeme Földről az égbe, égből földre villan”.

Az idézet a Szentivánéji álomból való. Csak 30 éves volt ekkor, de már kiérdemelte a spirituális Shakespeare nevet.

Shakespeare élete

Tengernyi irodalom van ebben a témában. Csupán annyit érdemes most megjegyezni, hogy bár színművei több földrészen játszódnak, Shakespeare soha nem hagyta el Angliát. Rendkívül olvasott ember lehetett, de ami ennél is fontosabb rengeteg információt, hírt felszedett a beszélgetések során. Nem utolsó sorban a messze földet megjárt tengerészek elbeszéléseiből.

Shakespeare és India

Shakespeare játékai nagyrészt görög, római és más külföldi modellen alapultak, de műveiben számos Indiára való hivatkozást is látunk. Olyan szavakat használ, mint Ind, Inde, India, Indies, keleti, indiai, és ezek mindig egy mesésen gazdag, virágzó országra utalnak.

India négyszer jelenik meg a már idézett Szentivánéji álomban, mint a gazdagság és a napfény országa. Nem lehet minden darabját felsorolni, de Indiára való hivatkozása megtalálható akár a Troilus és Cressida vagy az Othello sorai között is. A Minden jó, ha a vége jó színműben az indiai vallásos emberekhez hasonlítja magát az egyik szereplő. A velencei kalmárban is utalásokat találunk, hiszen Indiával több ország is kereskedelmi kapcsolatban állt.

Shakespeare Indiája rendkívül gazdag, értékes gyöngyökkel és kövekkel rendelkezik, népe mélyen vallásos, és a fátyolos nők híresek a szépségükről. 1755-ben, vagyis kevesebb, mint 150 évvel Shakespeare halála után, már játszani kezdték színdarabjait Kalkuttában.

Shakespeare, a bölcs

Shakespeare az emberi indulatokat teszi drámái alapjának. Ott van például a Romeo és Júlia, ahol két család viszálya romlásba dönt minden érintettet. Antonius a testi vágya miatt egy egész világbirodalmat tesz kockára, Macbeth gyilkol, hogy trónra jusson, Lear elüldözi nemes lelkű lányát, mert az nem dicsőítette eléggé, vagy Othello, aki féltékenységében megöli feleségét. Ki ne látná be, hogy minden földi szenvedély tengernyi gondot vonz maga után.

Talán a Hamlet a legtöbbet játszott Shakespeare dráma. Természetes, hogy főhősének el kellett buknia, hiszen az egyik legvadabb anyagi érzés, a bosszú volt a célja. Hamlet kifinomult intelligenciájú fiatalember, de nem tud felemelkedni az isteni szféráig. Pedig a világirodalom egyik leghíresebb monológjában éppen a lélekről elmélkedik. Láthatjuk, milyen harag tombol benne, ha még arra is vigyáz, nehogy imádkozás közben ölje meg a királyt. Nehogy üdvözüljön a gazember.

A védikus filozófia szerint: ki mire gondol a halál pillanatában, azt éri el. Az már más kérdés, hogy a halál pillanatában az addigi élet mentalitása a perdöntő, az villan fel, ahogy addig éltünk. Shakespeare azt is többször beleszövi mondandójába, hogy lehet vallásosként tetszelegni, de a lelkiséget nem lehet imitálni. A VI. Henrikben Gloster, így kiált:

„Vallásról ne beszélj, mert te a test hívője vagy!”

A spirituális Shakespeare

Shakespeare világlátása nem egyértelmű – néhol egészen pesszimista és ironikus, sőt gunyoros. Érthető, hiszen az emberi természetről írt. Azonban mindig átvilágítja egy magasabb rendű szellemiség. Tisztában volt vele, hogy az ember csupán rövid szereplője az élet drámájának, és mindenkori tudatállapota szerint látja a valóságot:

„Nincs a világon se jó se rossz, a gondolkozás teszi azzá” – mondja Hamlet.

A spirituális Shakespeare tudja, hogy – mai kifejezéssel élve – az elme szabályozása létfontosságú. Nem mindegy, mire fókuszál, mit tart fontosnak, mit fogad, és mit utasít el az ember élete során.

„Undok egy dolog úgy mosni agyunkat, hogy mocskosabb legyen.” (Macbeth)

Tőlünk függ, mit akarunk, hová törekszünk:

"Testünk a kert, akaratunk a kertész." (Othello)

Az illúzió világa nem csupán a hétköznapokban könnyebben felfedezhető álságos dolgokból áll. A pénz és a hírnév szinte mindenkit vonz, akinek nincsenek lelki törekvései.

„Ó, rang! Ó, cím! hogy színed, csillogásod mily hódolatra készti a butákat!”

Shakespeare többször is megfogalmazta, hogy illuzórikus világban élünk:

A látszat a legkevésbé vall magáról;
Még mindig dísszel csalják a világot. (A velencei kalmár)

Machbet a halála előtt így kesereg:

Ne higgyen senki a bűvész pokolnak, kétértelmű káprázattal vakít.

A nagy drámaíró ugyanakkor azt is tudta, hogy a valóság máshol keresendő.

Mert mindent biztosan tud fenn az Isten: De mi csak látszatot sejtünk meg itt lenn. (Minden jó, ha a vége jó)

Shakespeare tehát rendszeresen tudatja velünk, hogy a test és a lélek különáll.

Elmélkedésben, szent fohász között. Vehesse lelkem a testtől búcsúját. (János király)

Csodálatos költői sorokkal fogalmazta meg azt a prózai tényt, hogy a testi tudat korlátozza az ember lelki minőségét:

… a dölyfös ember
Parányi kis hatalmával feszítve. Tombolva ágál a nagy ég előtt,  Hogy sírnak fönn az angyalok.(Szeget szeggel)

Többször is kimondja, hogy az emberi életnek kiemelt feladata van.

Bölcs az Úr: Mint mi a fáklyát, úgy tart minket Ő, S egy fáklya sem világol önmagának. (Szeget szeggel)

Hamlet egészen keményen fogalmazza ezt meg:

Mi az ember, Ha drága idején vett fő java Alvás, evés csak? Nem több mint barom.

Kihagyhatatlan Shakespeare idézetek

Színház az egész világ,
és színész benne minden férfi és nő… (Ahogy tetszik)

A szent érveket felhozó gonoszság
Olyan, akár a mosolygó gazember
Vagy a rothadt szívű, piros színű alma. (A velencei kalmár)

Az erény – szép; míg a szépség, ha olcsó
Jellem köntöse: csak festett koporsó. (Vízkereszt vagy amit akartok)

Az élet csak egy tűnő árny, csak egy
Szegény ripacs, aki egy óra hosszat
Dúl-fúl, és elnémul… (Machbet)

Összefoglalás

Ó, ember, szamár a füled: Hízelgést meghall, bölcs szóra süket! Shakespeare Coriolanusa sóhajt így. Mi inkább a Téli rege sorait ismételjük:

Kérlek, ha bármit tudsz, ami engem is bölcsebbé tenne, azt ne börtönözd sötét titokba.

Shakespeare a világ halhatatlan költője, univerzális művei tükrözik az emberi érzelmek mélységét. Irodalmi nagysága mellett leginkább a spirituális Shakespeare-t ünnepelhetjük, akinek üzenete mindig minden korban érvényes:

„az Ég igaz, és gyomlál az idő”.

Kapcsolódó cikkek

• William Somerset Maugham spirituális irodalma

• Antoine de Saint-Exupéry idézetek minden napra

• Legnagyobb gyógyszeripari ág az irodalom

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

• Hamlet, Buddha és a Biblia tanácsai a boldogsághoz

William Somerset Maugham angol regény-, novella és drámaíró, az emberi természet alapos ismerője volt. Járt Indiában, rövid időt töltött egy lelki menedékhelyen, megérintette India szellemisége. Utolsó nagy műve, a Borotvaélen című regénye az Upanisadok idézetén alapul.

145 éve született William Somerset Maugham. Sikeres, magánéletében pedig magányos ember volt. Biszexualitása arra indította, hogy mások hibáival szemben elnézőbbé legyen. Egy életrajzírója találóan így fogalmazta meg:

„Maugham keményen próbált úriemberré válni, de végül is nem ez volt az ő természete."

Maugham élete

Az irodalomtörténet lapjain először talán a magas kort megélt író világhírneve és nagy vagyona tűnik fel. A valóság sokkal szomorúbb. Maugham polgári családba született, nyolc éves volt, amikor édesanyja meghalt. Ezt a traumát soha nem heverte ki.

Élete vége felé kijelentette, hogy anyja szeretete az egyetlen szeretet, amit valaha is megkapott. Két évvel később apja is meghalt, nevelőszülőkhöz került. A boldogtalan gyermekkor szerencsétlen iskolai napokkal társult, félénk és visszavonult lett.

Orvosi egyetemet végzett, de ez az időszak csak arra volt jó, hogy bepillantást nyerjen abba, mit vált ki az emberekből a szenvedéssel teli élet. Író akart lenni, ez az időszak csupán a sokszínű emberi jellem megismerésére volt jó.

Az írói sikert Lambeth-i Liza című regénye hozta meg, ettől kezdve csakis az írással foglalkozott. Mire kitört az I. világháború, már sikeres írónak számított. A háború alatt brit titkos ügynökeként dolgozott. Az erről az időszakról írt novellái is inspirálták később Ian Fleminget, a James Bond figura megalkotásában.

Sorra jelentek meg regényei és színdarabjai. Magánélete a hetero- és homoszexualitás között hullámzott. Házassága tíz év után válással végződött. Nem csoda, bár megnősült, de élete végéig férfi szeretője is volt. Maugham lehetett sikeres, de messze nem volt boldog.

William Somerset Maugham Indiában

Maugham több hónapot töltött Indiában. Már a megérkezése is sorsszerű volt, a hajón az Upanisadok angol fordítását találta, volt ideje elolvasni. Utazása során 1938-ban találkozott Sri Ramana Maharshivel. Akkoriban Ramana volt a legelismertebb guru Dél-Indiában.

Több híresség felkereste már: az angol író, Paul Brunton, az India titkai c. sikerkönyv szerzője, de ott volt az amerikai antropológus, Walter Evans-Wentz vagy Greta Garbo és Marlene Dietrich is. Maugham A szent című esszéjében emlékezett meg róla, leírta csendes találkozójukat.

Maugham indiai útja során rájött, hogy hiba volt, hogy nem korábban érkezett ebbe a csodálatos országba. Úgy gondolta, Kipling biztosan mindent megírt Indiáról, de természetesen ez közel sem volt igaz. Kiplingnek csupán A dzsungel könyve lett maradandó alkotás. Maugham egy Kalkuttából küldött levélben később ezt írta:

„Sajnálom, hogy Kipling árnyéka – amely képzeletemben az ország felett vándorolt – megakadályozta, hogy húsz évvel ezelőtt eljussak ide.”

Indiában Maugham belekóstolhatott egy ősi bölcsesség logikus filozófiájába. Volt min gondolkodnia:

„Megtörtént veled, hogy a lélekvándorlás egyszerre magyarázatot és igazolást adott a világ gonoszságára? Ha fájdalmaink az elmúlt életünkben elkövetett bűnök eredményei, akkor megnyugvással tűrjük, és reméljük, hogy ha az erényben törekszünk, akkor a jövő életünk kevésbé lesz szomorú.”

Természetesen tervezte, hogy visszamegy, mindent meg akart tenni, hogy visszajusson Indiába. A második világháború azonban meghiúsította tervét.

William Somerset Maugham az Upanisadokból idéz

Maugham nemcsak visszhangozta a két világháború közötti „elveszett generáció" frusztrációit, hanem erősítette az amúgy is élénk érdeklődést Kelet filozófiája iránt. Írt egy emberről, aki spirituális megvilágosodást keresett. Borotvaélen című regénye 1944-ben jelent meg. Főhőse utazgatásai során eljut Indiába, keresi a spirituális megnyugvást. A nagy gazdasági világválság megrázkódtatása és az első világháború utáni kiábrándultság nem véletlenül tette az emberek egy részét csendes keresőkké.

„A megvilágosodáshoz vezető út olyan, mint borotvaélen táncolni” –írta Maugham. A Katha-upanisadban (III/14.) pedig ezt olvashatjuk: „Állj fel! Eszmélj! Találj kiválóbbakat, figyelj szavukra! Nehéz a keskeny borotvaélen járni. A bölcsek szerint éppily nehéz az üdvösség útja.”

Maugham Borotvaélen c. regénye

Larry Darrell, ez a zseniális regényalak sok spekulációt adott a kutatóknak az évek során. Vajon ki valójában Maugham hőse, Larry karakterét kiről mintázta?

A lehetséges jelöltek között első helyen szerepelt Christopher Isherwood regényíró, aki egy másik indiai szvámi tanítványává vált, és nagyon komolyan vette hinduizmusát. Amit azonban biztosan elmondhatunk, hogy a regénybeli férfi, Larry egy kicsit Maugham maga. Az író saját karakterének egyik oldalát képviseli: a spirituális keresőt, akivé válni akart. Rövid részlet a műből:

– Azt hittem, a bölcsesség abból áll, hogy egyensúlyba hozzuk a test és a lélek kívánalmait.

– Éppen ez az, ami az indiaiak szerint nekünk, nyugatiaknak nem sikerült. Az a véleményük, hogy mi, számtalan találmányunkkal, gyárainkkal és gépeinkkel, s mindazzal, amit ezek termelnek. Az anyagi dolgokban keressük a boldogságot, pedig a boldogság nem ezekben rejlik, hanem a lelkiekben.

Összefoglalás

„Olyan sok van, amit tudni akarok; olvasni akarok és tanulni akarok. Magam előtt látom a világ isteni színjátékát, az embereket és táncukat, és látom szépségét, a tengert és a pálmafákat, a napfelkeltét és a napnyugtát és a csillagos éjszakát. Minden összefolyik előttem, de sejtem már homályosan az összefüggést, és kimeríthetetlen gazdagságot látok magam előtt, látom mindennek titokzatosságát és különösségét, a részvétet és szeretetet, az Utat és az Utast, és végül talán - Istent.”

Az idézet Maugham A színes fátyol című munkájából való. Önéletrajzként is ide illik.

Maugham egy másik híres regényében található az a hasonlat, mely az egyik Upanisadból való. A kiútkeresés, az egyszerű élet vágyának regénye ez. Maugham – saját bevallása szerint – elsősorban a regény vallásos, filozófiai mondanivalója miatt írta meg. A főhős India kolostoraiban is megfordul, de a szentek és bölcsek társasága nem tudja teljesen megváltoztatni.

Az élet értelmét még mindig anyagi síkon keresi, bár megismeri a „megtisztulás magvait”. Maugham kijelentette, hogy a cselekmény alapja valóságos, egy megtörtént eset.