Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
30 nov

Bertolucci elment, A kis Buddha marad

Meghalt Bernardo Bertolucci, az Oscar-díjas olasz filmrendező. Karrierjében mérföldkő volt A kis Buddha című film, melyet a kilencvenes évek elején készített. A felvételek után úgy nyilatkozott, hogy önzetlenebbé vált, és vigyázott arra, ne kerekedjen felül korábbi, sokszor durva megnyilatkozása. Sőt, a főszereplő, Keanu Reeves is más emberré vált, megérintette a buddhizmus lelkisége.

reinkarnáció filozófia halál indiai filmek hírességek művészet
Bertolucci elment, A kis Buddha marad

Bertolucci, bár megpróbálta ábrázolni a szövevényes emberi viszonyokat, az erotikus filmjei révén vált közismertté. Rendszerint zseniként és botrányhősként mutatta őt be a média. Számtalan ilyen cikk jelent már meg. Most inkább arra érdemes rávilágítani, hogy mint minden jó rendező, ő is fontos kérdéseket tett fel.

Bertolucci, a rendező, a főszereplő és a láma

Bernardo Bertolucci rendkívüli tisztelettel tekintett filmjének kultúrfilozófiában illetékes tanácsadójára. Saját bevallása szerint: Dzongsar Jamyang Khyentse Rinpoche lámától többet tanult, mint egész életében. A láma nélkül a Tibet határán lévő országban, Bhutánban sem forgathatott volna.

A filmben Buddhát Keanu Reeves formázza meg, ezzel a filmmel tűnt fel, s Dzongsar hatására a buddhizmus felé fordult. Talán ez is segítette, hogy később a sokkal nagyobb jelentőségű filmikon, a Mátrix egyik kulcsfigurájaként felejthetetlen alakítást nyújtson.

Bertolucci bravúros ábrázolásmódja

A kis Buddha Bhutánban és Nepálban készült, ez volt Bertolucci „keleti trilógiának” nevezett filmciklusának utolsó alkotása. A filmben különös jelentőséget kapnak a természet zöldje mellett a sárga, vörös és aranyszínben pompázó keleti helyszínek. Éles ellentétben állnak a nyugati világ egyhangúan szürke, városi színével.

A kis Buddha története Bhutánban egy kolostorban kezdődik, ahol a láma a tanoncoknak az erőszaknélküliségről beszél. Az állatok megölése ellen szól, egy szép történetet mond el a fiúknak. Ma már nem számít újdonságként a karma kifejezés, a tettek visszahatásának körülményei, de a kilencvenes évek elején még kevesen hallottak erről a fogalomról.

A cselekmény folytatódik: a buddhista szerzetesek kutatnak mesterük, Dorje láma reinkarnációja, újraszületése után. Az egyik lehetséges jelölt egy Amerikában élő kisfiú. A két szálon futó cselekmény másik ága Sziddhárta királyfi, vagyis Buddha megvilágosodásának története. Frappáns megoldás: a fiúcska Buddha életéről szóló könyvét olvassa, s mintha a lapok elevenednének meg, olyankor Indiában találjuk magunkat. Érdemes megjegyezni, hogy a hindu teológia Buddhát Visnu kilencedik avatárjaként, isteni megjelenéseként tartja számon.

reinkarnáció filozófia halál indiai filmek hírességek művészet
A film elbűvölő, színes homokból készült mandalája, melyet a végén elsöpörnek.

A kis Buddha hatása

Abban az időben ez egy ritka nyugati film volt, amely szinte teljes egészében a szamszárát, a születés-betegség-öregség-halál körforgását boncolgatja. A téma ma már nem jelent újdonságot, de 1993-ban bizony nagy hatást váltott ki. Igaz, A kis Buddha nem aratott egyértelmű babérokat. Sok kritika érte több helyen is giccsesnek tartott ábrázolásmódját. Felmerülhet a kérdés: vajon Bertoluccinak megvolt-e az a spirituális látásmódja, mely elengedhetetlen egy keleti filozófiával foglalkozó témához?

Az osztatlan sikert inkább a távoli kultúrát és történelmet idéző, többszörös Oscar-díjas filmje, Az utolsó császár hozta meg számára. Ez a monumentális alkotás inkább történelmi tabló. Jellemző, hogy húszezer kínai statisztát szerepeltetett, és elérte, hogy a Tiltott Város császári palotájában is forgathatott.

Bertolucci és a halál kérdése 

A filmről annak idején a Washington Post azt írta: „szomorú, de gyönyörű”, míg egy másik híres magazin elismerte a film „közvetlen halálra való összpontosítását”. Ugyanakkor ez téves megállapítás: a film az újjászületésre való összpontosítás. 

A női főszereplő találóan fogalmazza meg a film elején:

„Az élet legfontosabb dolgairól semmit sem tudunk. Azt sem tudjuk, miért születünk meg, és van-e értelme.”

Nos, ezek bizony a leglényegesebb kérdések az ember életében, mert ennek függvénye, hogy milyen célokat tűz majd ki maga elé.

Érthető módon a rendező csupán a nyugati ember felkészültségével tudta életre kelteni kelet misztikus világát és örökéletű filozófiáját. Ugyanakkor a gyönyörűen filmezett történet mégis sokat elmond az élet fontos kérdéseiről. Bernardo Bertolucci lassan, szemlélődve hozta közel az élet-halál körforgását, a reinkarnáció természetes és logikus valóságát. A néző mindenképpen hatása alá kerül, de az elfogadás vagy elutasítás joga a kezében, vagyis a tudatában van.

A kis Buddha híres epizódja

A film egyik fontos jelenetében Norbu láma egy csésze teát tart a kezében. Egyszerűen, de érthetően elmagyarázza a reinkarnációt:

„Tibetben úgy hisszük, hogy a test és a tudat olyan, mint az edény és a tartalma." 


Ekkor összetöri a porcelánt, és a tea szétfolyik az asztalon s a padlón

„A csésze már nem csésze, de vajon a tea? – kérdezi. – Egyik helyről a másikra vándorolt. Mint a test halála után a tudat, a tea is egyik tartályból a másikba került, de még mindig tea maradt”. 

A hindu filozófia kissé pontosabban fogalmazza meg: a lélekvándorlás tana a lelket tekinti a tudat hordozójának. Az élőlény, vagyis az egyéni lélek, aki különböző születéseiben különböző testeket ölt magára, az éppen elért tudatszintjének megfelelően ölti fel következő „anyagi ruháját”, vagyis a testét.

Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

27 jan

Indiai szertartás: így néz ki egy púdzsa

Az indiai szertartások meglehetősen ütősek. Ezúttal szószerint értendő. Mutatjuk, hogy néz ki egy indiai púdzsa távol a világ zajától. Elsőre kissé zajosnak tűnik, de ütősnek ütős, az is biztos.

indiai filmek asram hinduizmus tradíció

Indiai szertartás: púdzsa

Az élet tele van szertartásokkal. Reggeli teázási rítus, munkahelyi szokások, szertartásos üzleti megbeszélések, esküvő, születés, temetés – csakhogy néhányat kiemeljünk a hazai szokásokból.

Emberemlékezetet óta a szertartások az élet része. Miért is van szükség rájuk, kérdezhetné a 21. század embere?

Tipp: Púdzsa, meditáció és tanítás>> Hindu templomi programok Budapesten

Az egyik mindnnapos indiai szertartás neve púdzsa (puja), melynek jelentése: imádat.

A szertartás keretet ad egy eseménynek. A púdzsa során virágot és mécsest ajánlanak az oltárnál.

A mécses a tudást és a világosságot jelenti. Ahol jelen van a fény, ott nem lehet sötétség.

India egyes részein a púdzsa közben gyönyörű indiai bhadzsanokat énekelnek, valahol pedig mantrarecitálással segítik a felajánlást.

Megint másutt pedig gongjátékkal segítik a felsőbb szférára való ráhangolódást.

Iratkozz fel YouTube csatornánkra további tanításokért!

Kattints a kép alatti linkre!

indiai filmek asram hinduizmus tradíció
Kattints további tanításokért>> Hinduizmus YouTube csatorna

Kapcsolódó videó:

  1. Nem fogod elhinni, hogy így készül az indiai füstölő

  2. Indiai bútorasztalos műhelyben jártunk

Tovább olvasom

01 feb

Oscar-díjra jelölt indiai animációs rövidfilm

Szandzsaj Patel rendező animációs rövidfilmje, a Szandzsaj és a Szuper csapat megragadta a média figyelmét, szívmelengető filmként jellemezték, és reflektorfénybe került az év legnagyobb díjátadójára. Patelt saját gyermekkora ihlette a remek kis film elkészítésére, amikor úgy érezte, ütközik a modern világ és a hindu hagyományrendszer. Az animációs indiai film története követi egy első generációs fiatal indiai fiú álmodozását, aki apja vallásos meditációi alatt, otthon, ugyanabban a szobában a tévét bámulja, majd a hindu isteneket mind szuperhősöknek képzeli.

Oscar-díj kultúra indiai filmek hinduizmus tradíció indiai tánc
Az Oscar-díjra jelölt indiai animációs rövidfilm témája valós problémát vet fel. A tradíciók továbböröklődésének nagy próbája a hagyományok élettel teli gyakorlásának képessége és a jelen generáció befogadóképessége.

Szandzsaj egy fiatal hindu fiú, akit jobban érdekel kedvenc rajzfilmje, a Szuper csapat, mint apja napi vallásos szertartásai. Szandzsájt zavarja a csengettyű, az apát pedig a televízió hangja. Elkerülhetetlen a konfrontáció, az apa kikapcsolja a tévét, és fiát az oltár elé hívja, egy szuperhős akciófigurát pedig elkoboz a gyerektől. Szandzsáj véletlen mozdulatától a szentély lámpácskája kialszik, és a fiú egy templomban találja magát három istenszobor társaságában, akik megelevenednek. Visnu a középpont. A védikus filozófiában mindig van egy férfias energia és egy női energia, ezért szerepel Durgá istennő. Hanumán, Ráma herceg elkötelezett híve pedig rendkívüli erejéről ismert. Ugyanakkor megjelenik a Rámájanából jól ismert démon, Rávana is, de a harc természetesen a negatív szereplő bukásával végződik. Szandzsaj és a Szuper csapat, immár Visnuval az élen, győzedelmeskedik. Visszatérve a hétköznapi világba apa és gyermeke kibékül. Kezdetben egy nagyon sötét szobában vannak, csak egy gyertya világít, és a tv mesterséges fénye. A történet végén a fiú kikapcsolja a tévét, és kinyitja az ablakot, természetes fehér fény árasztja el a szobát. Szandzsáj egy szép rajzot készít Visnuról és a többiekről, a kép címe: Szuper csapat. 

Oscar-díj kultúra indiai filmek hinduizmus tradíció indiai tánc
Szandzsaj Patel, az Oscar-díjra jelölt indiai animációs film rendezője

Az amerikai számítógépes animációs cég, a Pixar Stúdió már eddig is több Oscar-díjat mondhat magáénak, új filmje az isteni lények ragyogóan színes, modern stílusú bemutatása. Egyesíti az animációt, az indiai művészetet és lelkiséget. Patel a Pixar Stúdió művésze, aki korábban már kiadott egy maga illusztrálta művet A Hindu istenségek kis könyve címmel, és olyan sikerfilmek készítésében vett részt, mint a Játékháború vagy az Egy bogár élete. Szandzsaj Patel két új karaktere keletet és nyugatot szimbolizálja. A fiú rájön, hogy van kapcsolat a kettő között, és megtalálja a módját, hogy csatlakozzon apjához.

A rendezőt saját gyermekkori élményei ihlették erre a filmre. Elmondta, hogy nagyon szerette a képregényeket, s arra vágyott, bárcsak Travisnek hívnák, nem Szandzsájnak. Azóta már másként gondolkodik, „csak most kezdem megemészteni, hogy ki vagyok” – mondta. – Nagy kihívás volt számunkra az indiai filozófia és kultúra rendkívüli gazdagságából kivenni részleteket. Óvatos, alapos tervezés előzte meg. Úgy próbáltuk kommunikálni, hogy ne legyen túl ezoterikus, mert akkor elveszítjük az amerikai közönséget, de ne legyen „lebutított” változat sem. Tervezem, hogy ellátogatok Indiába, ez lesz az első alkalom. Sok fogalom rendkívül érdekes a számomra , mint a reinkarnáció és a karma tana. Szeretem azt a tényt, hogy attól függően, mit vetsz ebben az életben, aszerint kell fizetni a következőben. Tetszik a kijelölt cél, a születés és újjászületés ciklusából való kiszabadulás, és valami magasabb, valami nemesebb elérése.

A csata annyira dallamos és zenei. Milyen elgondolkodás van emögött? – kérdezte tőle egy riporter. 
– Azt akartam, hogy a koreográfia kecses legyen. Nem akartam, hogy az istenséget megüssék vagy eldobják. Nem akartam kung fut. A harc mozdulatai az indiai táncot idézik. Indiában a színház és a tánc is Isten tiszteletére fejlődött több ezer éve. A Bharatanatyam, Odissi és Kathakali, a három ősi tánchagyomány lépéseire épül a mozgás. Az istenségek egyedülálló módon mozognak, tartják féken a kaotikus erőt. A zeneszerzőnek egyetlen szabályt adtam: ne a szitár és a tabla töltse ki, a csengettyű hangja és a kántálás domináljon. A látványtervezőnek sem volt könnyű dolga. Azt szerettem volna érzékeltetni, hogy amikor az istenek birodalmában vagyunk a megvilágosodás, vagyis a fény és a színek teljesen más környezetet mutatnak – hangzott a válasz.

Oscar-díj kultúra indiai filmek hinduizmus tradíció indiai tánc
Jelenet a rajzfilmből: két világ egymás mellett. Vagy egymás ellen?

A befejezésben lehet, hogy a film készítői nem voltak teljesen tudatában annak, de kimondatlanul a hindu vaisnava hit egy rendkívül jellemző vonását vitték filmre az egyik utolsó jelenetben. Visnu visszaadja a gyereknek műanyag játékát, de meg is áldja a kisfiút. Mint ahogy az ember sincs kényszerítve a lelki életre, minden élőlény szabadon játszogathat valótlan figurákkal és különféle jelmezekben az élet színpadán. S ha csak egy kicsit is Isten felé fordul, az isteni kegy azonnal segítségére van. Az is elgondolkoztató, hogy nem a vallási szertartásokat gyakorló apa előtt jelenik meg Visnu, hanem a gyerek előtt, aki a maga kelekótya módján, de spontán szeretettel vonzódik hozzá.

A hindu vaisnava filozófia meglehetősen toleráns. A hívőknek nem fekete-fehér alapon kínál megoldást, nem a vagy üdvözülsz, vagy elkárhozol alapon, tehát igazi sikertörténet. Még a legkomolyabb szentírásban, a Bhagavad-gítában is több javaslatot olvashatunk, mely így kezdődik: Ha ezt nem tudod megtenni, tedd ezt, ha ezt sem, akkor tégy így… és egyre kevesebb az előírás, az elvárás. Reményt ad, hogy a legkisebb törekvés sem vész el, de életről életre előbbre visz.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

04 jún

Koronázás a világ legnagyobb demokráciájában - a mesés kelet napjainkban

A dél-indiai Karnataka állam egykori Maiszúra (Mysore) királyságának 600 éves Vadijar-dinasztiája örökös nélkül maradt. A gyermektelen özvegy ezért örökbe fogadta unokaöccsét, egy 23 éves közgazdász végzettségű fiatalembert, akit az elmúlt napokban szenteltek fel a dinasztia 23. maharadzsájává. 

történelem indiai filmek érdekes
Koronázás a világ legnagyobb demokráciájában. Mysore városának 23 éves maharadzsája lett.

India 1947-ben vált függetlenné, megváltozott a társadalom felépítése, de a maharadzsák még ma is a nagy tiszteletnek örvendenek. Maiszúra királyságát a több mint ötszáz hasonló hercegséggel együtt beolvasztották a szövetségi államba.

A 17. században éppen harc dúlt a Wadiyar-dinasztia és egy másik hercegség között. Srirangapatna hercegnője, amikor elfoglalták országát, nem adta meg magát, inkább a halálba menekült, de még előtte megátkozta a Wadiyar-dinasztiát hogy mindig legyenek gyermektelenek. Úgy tűnik, az átok beteljesedett, a mostani címzetes uralkodót is az özvegy hercegné fogadta örökbe.

történelem indiai filmek érdekes
Mysore (Maiszúra ) palotája egészen biztosan a világ egyik legszebb és legpazarabb épülete.


 
Az üvegablakairól, tükreiről, a tömör ezüst ajtókról, márvány és mahagóni faragásokról, ezüst trónjáról, csodálatos kertjeiről méltán híres maiszúrai palota az egyik leghíresebb turisztikai látványosság. A komplexumban tizenkét hindu templom is megtalálható. A palota termei néhány napig zárva voltak a látogatók elől, amíg az ünnepélyes beiktatási ceremónia folyt. 40 pap, Bhagavad-gítá idézetek, virágfüzérek, védikus mantrák zengése jellemezte a címzetes maharadzsa beiktatásának ünnepét. A királyi család tagjai mellett számos politikus és más előkelőség volt jelen.
Jaduvi Krisnadatta Csamaradzsa Vadija a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy szeretné megőrizni elődei örökségét. A dinasztia mindig híres volt a társadalmi és gazdasági reformjairól. A tiszteletbeli király ősszel visszatér az Egyesült Államokba, hogy befejezze egyetemi tanulmányait.

történelem indiai filmek érdekes
Szemet szemért, fogat fogért: India két leigázójának küzdelmében az angol hadsereg Srirangapatnában végez Tipu szultánnal, így a sok évszázados muszlim elnyomást átvehette az angol gyarmatosítás.


 
Maiszúra királyságának történelme összefonódik a kegyetlenségéről híres Tipu szultán hódításával (1782-1799). A 17 évig tartó rezsimet elsősorban katonai és gazdasági terror jellemezte, egész városokat szó szerint földig rombolt, égetett fel.
Egyik levelében azzal dicsekedett, hogy parancsára 40.000 foglyot erőszakkal iszlám hitre térítettek, majd beépítették hadseregének alakulataiba. A csaták során ártatlan törzseket élő pajzsként használt.
A becslések szerint nyolcezer templomot pusztított el Dél-Indiában. Tipu nem titkolta gyűlöletét a „hitetlenek”, mind a hinduk, mind a keresztények iránt.
Annyira rémisztő uralmat gyakorolt, hogy több száz templom papja családjával együtt elmenekült. Egyes templomokat levelekkel borítottak be, hogy elrejtsék. Tipu közeledésének hírére a híres Omkareshvara templom tornyát eltávolították, és a helyére egy kupolát raktak, ezáltal messziről úgy nézett ki, mint egy mecset. Tipu szultán csatában esett el, halála előestéjén, már csak két hindu templom volt, amelyben naponta végeztek szertartást.

Rövid film Mysore maharadzsájának megkoronázásáról.

Tovább olvasom

20 máj

Használtruha biznisz és vidám kacagás

Több díjat is elnyert Meghna Gupta rövidfilmje, mely egy különös indiai üzembe vezeti a nézőt. Egy olyan használtruha üzembe, ahol a tonnaszám érkező használtruhát újra feldolgozzák. Hallhatjuk az indiai nők véleményét a nyugati öltözködéssel kapcsolatban, de leginkább az a szívből fakadó kacagás gondolkoztatja el a nézőt, mely végigkíséri ezt a nem egészen negyedórát. Dokumentumfilm vagy környezetvédelmi propaganda, szatíra, esetleg filozófiai mű? Nos, mindez igaz rá. Mint ahogyan az is, hogy mélyen elgondolkodtat.

indiai filmek filozófia környezetvédelem üzlet indiai ruhák

A film címe Unravel (Kibogoz). A szó ugyanakkor azt is jelenti: szálakra bontani, s pontosan ez történik azzal a mérhetetlen használt ruhamennyiséggel, melyet nyugatról Indiába szállítanak, és ott újrahasznosítják. Évente 100 ezer tonna használt ruha érkezik az észak-indiai Panipatba, mely egy álmos kisváros Észak-Indiában, és az egyetlen hely a világon, ahonnét fonalat kapunk vissza. A szétbontott és színek szerint szétválogatott textíliákból pokrócokat is szőnek, melyeket nyugaton értékesítenek.

Meghna Gupta humorral és együttérzéssel fűszerezett dokumentumfilmje számos nemzetközi díjat nyert, többek között első a tokiói Short Shorts Filmfesztiválon, a Mentsd meg a Földet! versenyen, J-WAVE díjat kapott a legjobb rövidfilm kategóriában és közönségdíjas is.

A nyugaton levetett ruhák hatalmas bálákban hajókon érkeznek Indiába. A képzelet és a pletykák különféle válaszokat gyártanak arra a kérdésre: Vajon miért dobják el a Föld egyik felén ezt a rengeteg ruhaneműt, melynek nagy része alig használt, teljesen újszerű. Sokan úgy gondolják, nincs elég víz nyugaton, nem tudják kimosni és kiteregetni a ruhákat , vagy ugyanolyan drága, mint a ruha, teszi hozzá egy szép fiatal lány, ezért csak néhányszor veszik fel, majd eldobják.

–  Nem tudom elképzelni, mi másért áradna ide – és újra csak kacagnak a nők.

indiai filmek filozófia környezetvédelem üzlet indiai ruhák
"Ki tudja? Talán csak nem szeretik mosni a ruháikat."

Fogalmam sincs, mért csinálják – mosolyog egy asszony.

– Tetszenek a külföldi hölgyek, igazán jól néznek ki – mondja minden irigység nélkül egy másik fiatal lány, miközben válogatja a ruhákat. Ahogy nevet látszik gyönyörű fogsora, mely beillene egy fogpaszta reklámba.

­

Ezek mind újnak tűnnek –, mondja, miközben nevetve felpróbál egy fehér, bokáig érő szép használtruhát. Nagyon jó a hangulat, semmiféle irigység nem érződik, bár van, aki megjegyzi:

– Mindig szerettem volna tudni, hogy valójában mit szeretnek a nyugati emberek. Valaki megjegyzi, hogy a Discovery Channelen már megnézte.

– Mindenféle fura darabot kapunk, olyat is, amit soha nem láttam azelőtt.

– Nem értem, hogyan veszik fel ezeket, nevetésre ösztönöz némelyik.

– Akkora nadrágot is látni, hogy négyen beleférnek… Mit ehetnek, hogy ilyen kövérek? – alig tudja végigmondani, úgy hahotázik.

– Néha találunk egész kedves darabokat – mutat egy szép szoknyára –, úgy érzem, szívesen átölelném azt, aki ilyet hord – közli most fényes mosollyal a megszólított.

Felvetődik az is, hogy a bugyin levő gyöngyök és bizsu kövek elég furák, kényelmetlenek, talán ennek viseletére kényszerítik a szegényeket? Válogatás közben folyamatos csacsogás és nevetés hangzik, árad a jókedv.

– Ezek a ruhák drágák lehetnek, az emberek biztosan gazdagok, és inkább kidobják, majd sok pénzért újat vesznek.

–  A nyugati hölgyeket tisztelik, Isten jó életet adott nekik, sokszor elgondolom, vajon milyenek lennének, ha itt élnének? Egész nap ezekkel a ruhákkal dolgozom, közben ilyenre is gondolok.

A film vége felé megszólal egyikük férje is:

– Öltöztetsz másokat, a nap végén pedig olyan gyönyörű leszel, mint amilyennek Isten megteremtett. Minden embernek megvan a természetes szépsége.

– Szeretnék egyszer elmenni külföldre és ilyen ruhákat hordani ­– szól közbe valaki, mire a férfi folytatja, közben felesége boldogan mosolyog:

– Ez a sorssal kapcsolatos, Isten talán ennyit írt elő számunkra. Légy boldog a mindennapi kenyérrel, míg el nem éred Isten lakhelyét.

Az anyák mellett sokszor ott játszadoznak, s a ruhatengerben hempergőznek a gyerekeik. Együtt vannak anyjukkal, akik a munka után kézen fogva vezetik vagy karjukon viszik kisgyermekeiket, szép színes ruháikban nyugodtan sétálva hazafelé.

–  Egyszer szeretném látni Amerikát, hogyan viselik ezeket a ruhákat az ott élő nők… – mondja egyikük. De a nézőben önkéntelenül felmerül a gondolat: Vajon akkor megmaradna-e ez az őszinte, szívből jövő mosoly e lányok és asszonyok ajkán?

A Unravel c. film itt megnézhatő. Használtruha és minden, amit eszedbe juttat. 

Ugyancsak érdekesek a nézői vélemények, érdemes beleolvasni:

  • Nagyon érzékenyen elkészített film. Az itt szereplő nők rendkívül bölcsek. (Heather, Nova Scotia, Kanada)

  • Nem tudtam, sírjak-e vagy nevessek… (Dian)

  • Amikor megjelenik a textil pazarlása a mi gazdag nyugati életünkben, nagy árat kell fizetni érte. Olyan ár ez, amit a férjem és én nem vagyunk hajlandók megadni. …a túlzott fogyasztás fenntarthatatlan. (Karen, Ausztrália)

  • Ez egy zseniális rövidfilm, köszönöm. Úgy gondolom, hogy a filmben szereplő nők igazán szépek és koruktól függetlenül bölcsek. Nincs rajtuk smink, nincs divatos blúzuk és ékszereik, de a mosolyuk azt mondja, hogy boldogok és elégedett emberek. (Katalin, Hungary)

  • Gyönyörű alkotás, emlékeztet, miért kezdtem írni az etikus divatról és a fenntartható életformáról sok-sok évvel ezelőtt. Köszönöm, ezt az elgondolkodtató filmet. (Jennifer)

  • Igazán lenyűgöző rövid dokumentumfilm, amely kötetnyit beszél arról, hogyan látják mások a mi társadalmunkat. (Steve)

  • A rendező kevesebb, mint 15 perc alatt kinyitja a szemünket, nem lep meg, hogy számos díjat nyert. (Kathryn)

  • Zseniálisan egyszerű. Költői. Felvilágosítás 14 percben. (Geoff)

  • Hihetetlen. Megtudná mutatni a forgatócsoport a magánéletüket is? A családot, a gyerekeket és a barátokat? (Xi)

  • Ritkán dobok el ruhát, kivéve, ha már elhasználódott vagy már nem jó. Annyira örülök, ha arra gondolok, talán Panipatba kerül, és Reshma fogja rendezni. (Jane)

  • Elképesztő és elgondolkodtató munka. Egyszerűen hihetetlen  ezeknek a dolgozó  embereknek a szemével nézni a társadalmunkat.  Ők azok, akik bölcsek és gyönyörűek. (cucicucicoo)

  • Milyen nagy film - Milyen gyönyörű nők! Ez egy magával ragadó alkotás. Látva ezeket a ruhákat, melyeket nem sokat koptattak, megérthetjük, mennyire pazarló a társadalom kis része. (Susanna)

  • Emlékezni fogok erre a videóra legközelebb, ha el akarok dobni vagy venni akarok valamit.  Köszönöm. (Sacha)

  • Milyen érdekes dokumentumfilm! Látni, hogy eldobott ruháikon keresztül mások hogyan látják az amerikaiakat. (Kellie McKinney)

  • Szuper, tetszik! Néhány ártatlan kérdés, ami mélyen elgondolkodtató. (Joyashree)

Tovább olvasom

18 máj

Indiai közlekedés: mindig ez a játék!

Az indiai közlekedés bravúrjait nyilván nem kell bemutatnunk. A repülőgép landolása után, amikor mindenkinek megvan a maga baja, álmos, fáradt, kultúrsokk és hasonlók, egyszercsak elkezdődik a valódi rémálom. Elindul a taxi! Mintha lepöccintenék egy sípálya tetejéről, aztán lesz, ami lesz. Az adrenalin- és a játékfüggők viszont vidámparki élményként élik meg. Mint ahogyan például az India Hangja stábja is. Készítettünk ezért Keralában egy négyperces számítógépes játékélményt az indiai közlekedésről. Kellemes szórakozást hozzá!

közlekedés indiai filmek

A címet egy himalájai sofőrünk vezetés közbeni elszólásából vettük: Az élet egy utazás, melyen mindenre fel kell készülni...

Tovább olvasom

10 máj

Suszter a kaptafánál, turista a látványosságoknál

A Bharata Kultúrtér csapatának indiai útján készült filmetűdnek akár azt a címet is adhatnánk, hogy szürke hétköznapok Dzsaipurban. Ugyanis az év 365 napján, azaz hogy minden áldott nap több ezernyi hívő keresi fel a Góvinda Dév templomot. Ennek ellenére hiába is keresnénk az utazási irodák programjai között a Góvinda Dév templomot. Nézzünk hát utána, ki is ez a Góvinda Dév, miért látogatják oly sokan, és mi az a titok, ami miatt a dzsaipuriak hajnalok hajnalán felkelnek, majd oly átszellemülten képesek énekelni?

hinduizmus indiai filmek útleírás utazás
Az ötezer éves múltú Góvinda dév oltára Dzsaipurban nem turistalátványosság, viszont kötelezö megnézni. Előtte azonban érdemes utána nézni, hogy ha már odalátogat az ember, akkor azt mégse turistaként tegye...

Góvinda Dév a híres Vrindávanból kimenekített, évezredek óta imádott templomi Istenség. Vrindávan Delhitől mindössze 150 km-re található, ahova utazási irodák ugyancsak nem igazán visznek csoportokat, hacsak nem az ötezer éves múltra visszatekintő templomváros széléig.

Állítom, hogy Vrindávan a világ legcsodálatosabb helye, mégis megértem, hogy nem turistaparadicsom. A lelkiség oly intenzíven hatja át egész Vrindávant, hogy nem is érezné magát jól ott a turista. Olyan turistáskodni Vrindávanban, mint egy fitness teremben nézelődve sétálgatni, és néha egyet-egyet teázgatni. Vagy beáll az ember a sorba és csinálja, vagy nem tudja magát jól érezni, akármilyen gyönyörű is az a fitness terem. Hasonlóan, az menjen Vrindávanba, aki a több évezredes tradíció előtt szeretne tisztelegni, s aki a világ legelégedettebb embereitől szeretné ellesni a belső béke tudományát. Különben hiába oly csodálatos hely az a Vrindávan, a turista hamar menekülőre fogja venni a sokat ígérő látogatást.

hinduizmus indiai filmek útleírás utazás
Az ember nem hisz a szemének. A korahajnali pudzsára futva érkezik a többezres tömeg.

Hasonló hely a dzsaipúri Góvinda Dév templom is. Valódi Vrindávan. Éppen ezért turistamentes. Pedig Dzsaipúr (Jaipur) Góvinda Dévnek épült. India egyetlen modern városa, mely a silpa sásztra ősi védikus városrendezés elvei alapján épült. A modern kicsit túlzás. Közel 300 évvel ezelőtt kezdték kiépíteni a mai várost, a környékbéli hegyen található régi város elhagyása miatt. A dzsajpúri királyi dinasztia mindig is nagy rajongója volt Vrindávannak. Éppen ezért fogadta be a hódítók pusztítása elől kimenekített évezredes múltú Góvida Dévet. Az akkori király Dzsaipúrt a védikus építési tudomány alapján Góvinda dév részére építette. Gondoljunk csak bele, hol is élünk mi? Ha turista Dzsajpurba látogat, megmutatják neki a szelek palotáját és az elefántháton bevehető Borostyán-erődöt, meg a vízi palotát, egy kis bazározás, aztán slussz. Hogy ki az a Góvinda Dév, és hogy a híres turistavárossá gyúrt Dzsajpúr a silpa sásztra alapján épült, és ráadásul Góvinda Dévnek, arról a turista vajmi keveset tud meg. Aztán, hogy hány turista látogat el a Dzsajpúrt éltető hajnali púdzsára, jobb ha bele sem gondolunk. Tulajdonképpen szerencse. Hogy is nézne ki a mi szeretett Góvinda Dév templomunk fotózó és értetlenkedő turistákkal teli? Mondok egy titkot. A nyugati embereken kívül senkit sem zavarnának. De az is biztos, hogy nem sokat értenének az egészből. Vagy mégis? Mindenki kipróbálhatja magát a lenti videóval. 

Tovább olvasom

30 ápr

Indiai bútorasztalos műhelyben jártunk

Hihetelenül szép dolgokra bukkantunk egy Dél-Indiában található bútorasztalos műhely boltjában. Akkor még nem sejtettük, hogy mi zajlik a bolt mögött található műhelyben. Ki gondolta volna, hogy így készülnek a lélegzetállító indiai remekművek? Leveles Zoltán kétperces videója megmutatja, hogy mire képes egy mai bútorasztalos Indiában.

foglalkozások indiai filmek
India különféle területein más-más stílusban pompáznak a gyönyörű remekművek. 

Kapcsolódó videó:

 

Tovább olvasom

10 ápr

Nem fogod elhinni, hogy így készül az indiai füstölő

Te is szereted a jó füstölőpálcikát? Indiai füstölőgyárban jártunk, ahol jól kiokosítottak bennünket füstölő témában. Most elmondjuk, milyen füstölőt érdemes vásárolni, és a videón megnézheted, hogyan is készülnek a füstölők. 



Tipp: Utazz Indiába 

Lásd élőben is a füstölőkészítés fortélyait>> Indiai utazások a spirituális India megismerésére. 


foglalkozások indiai filmek
Hogy készül a füstölő pálcika?

Alapvetően két kategóriába sorolhatók a füstölők: mártott és maszala füstölők. A mártott füstölők alapanyaga általában szénpor. A szénporból gyúrják a masszát, amit egyenként dolgoznak rá a hasított bambuszcsíkokra. Miután megszáradt, belemártják a legolcsóbb szintetikus olajba. Az ilyen füstölőktől tartsd magad távol! Tipikusan szintetikus. Első pillanatra kellemesnek tűnik az illata, de akkor is inkább takarítószerre emlékeztet. Mikor pedig meggyújtod, köhögni kezdesz tőle, családod pedig fenyegetőzve hajt ki a lakásból a füstölőddel együtt. További ismertetői az ilyen szintetikus füstölőnek, hogy fekete színű, olcsó és gyorsan, akár 15-20 perc alatt leég.

Itt vásárolhatsz prémium minőségő indiai füstölő pálcát>> Indiai füstölők

A serpenyő másik oldalán, mondhatnánk, a jó oldalon a maszala füstölő áll. Maszala keveréket jelent. Pl. az ismert fűszerkeverék, a "garam maszala" nem más, mint a forró, azaz csípős keverék. Visszatérve a füstölőhöz, a maszala füstölő fő alapanyaga fapor, amit összegyúrnak természetes olajakkal, mézzel és hasonló ínyencségekkel. Az így kapott masszát az előző módszerrel dolgozzák fel a bambuszcsíkokra. A maszala füstölőt arról ismerhetjük fel, hogy a fekete helyett inkább barnás vagy vöröses színű, pörög róla az illatos fapor. Ára jóval magasabb,  mint a szintetikusé és jóval hosszabb az égési ideje. Egy szál akár 70 percig is elég - végső soron így az égési időt számítva a maszala füstölő olcsóbb. A legfontosabb ismertetőjele pedig, hogy mennyei az illata égés nélkül is, meggyújva pedig mindenki azt kérdezgeti, hogy mi ez a finom illat?

Ezen a videón bemutatjuk, hogyan készülnek a maszala füstölők valahol Dél-Indiában. Egy asszony naponta 6000 szál füstölőt tud megsodorni. Hihetetlen dolgokra képesek. Röviden: a meditáció nem a füstölő meggyújtásával kezdődik. 

Kapcsolódó videó:

Tovább olvasom

09 ápr

Gettómilliomos filmen és könyvben

A Gettómilliomos c. film fogalommá vált a filmrajongók és India szerelmesei között is. A 2008-ban bemutatott film tarolt a következő évben a világ legrangosabb díjkiosztóin: többszörös Oscar-díj, Golden Globe-díj, BAFTA-díj. Minden bizonnyal a Gettómilliomos egy örökzöld műként kerül be a filmtörténelembe. Lássuk, ki is áll valójában a film alaptörténete mögött?

Nobel-díj indiai filmekVikas Swarup neve nem ismeretlen, hiszen a híres Semmit és mindent c. regénye volt a Gettómilliomos alapja. Maga a könyv is több rangos díjat nyert, majd Danny Boyle brit rendező filmje világhírűvé tette.

Nemrégen kinevezték az indiai külügyminisztérium új szóvivőjét. Áprilistól Vikas Swarup tölti be ezt a tisztséget. Az író, filozófus és diplomata már több esetben szolgált külföldi nagykövetségeken, most hazája külügyi szóvivőjeként tevékenykedik

Itt pedig meg kell állni egy pillanatra: ugyanis a film több ponton is eltér a könyvtől. Mondhatnánk, ez megszokott dolog, hiszen két különböző művészeti ágról van szó. Ugyanakkor maga az író is kissé neheztelve ismerte el, hogy a regényen lényeges változtatás történt.

A szerződés aláírásakor a film képviselője megígérte neki, hogy tiszteletben fogják tartani „a regény lelkét”. Ő ezt a szokásos tisztességes módon értette, és jelentéktelen változtatásra gondolt. A valóságban azonban ugyancsak számottevően módosítottak egyes részeket, s ennek a mondanivalóban lényegbevágó következménye lett.

A könyv a 18 éves mumbai pincérfiú, Ram Mohammad Thomas történetét meséli el. A név jelképes, három vallást képvisel, mert árva gyerek, szülei ismeretlenek, s nem lehet tudni, milyen felekezethez tartozik.  A filmben a fiú egy teljesen muszlim nevet kapott: Jamal Malik lett. Boyle főhőse egy szegény szerencsétlen muzulmán, mellette a hinduk a rosszfiúk. Ebben az összefüggésben a hindu (nem muszlim!) vallási dalt éneklő megvakított koldusgyerekek is hátborzongató képet adnak a hinduizmusról.

Ugyanakkor a Nobel-békedíjas missziós nővér, Jeanne Devos, aki a siketek és vakok oktatására szakosodott, azt mondta, hogy az elmúlt évtizedek alatt, amikor szociális munkát végzett Mumbaiban soha nem találkozott ilyen tényleges helyzettel.

Tovább olvasom

«
12

Bharata indiai webshop

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon