A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
A Zero waste műanyagmentes műanyag vízuója utópia vagy lehetséges jövőkép, netán már jelen? Az Európai Unió 2021-től betiltja az egyszer használatos műanyagokat. 2020. május 13-án a magyar kormány is ezt tervezte. Be akarták tiltani a nejlonzacskók és a műanyag tasakok használatát a zöldségeseknél, valamint a boltok péksüteményeinek csomagolásakor.
Néhány nap múlva azonban visszavonták a törvényjavaslatot. Pedig a műanyagmentes bevásárlás elengedhetetlen opció.
A műanyag használata nagyban meghatározza, hogy mekkora az ökológiai lábnyomunk. A fenntartható fejlődés érdekében váltani kell. Ezt teszi az a holland kezdeményezés is, mely a műanyagmentes műanyag előállítására törekszik.
A holland biokémiai társaság, az Avantium egy új korszakot jelenthető projekten dolgozik. Olyan növényi alapú alternatívával kívánja helyettesíteni a káros műanyagot, amely egy év alatt lebomlik. Fenntartható módon termesztett növényeket növényi alapú műanyaggá változtatna. Mutatjuk a részleteket.
A Zero waste lényege
A „zero waste” kifejezést nem mindenki ismeri, pedig napjainkban egy felkapott fogalom, egyben több fórumon is megjelenő mozgalom. Jelentése: „hulladékmentes”, de a Zero waste egy életmódra is utal. A Zero waste mozgalom fontos része a tudatos nevelés. Ennek hiányában nem várható tartós fejlődés.
A Zero waste munkáját segíti a „Break Free From Plastic”, a Műanyagtól való mentesség mozgalom is. Az ügyvédi csoportja szerint a Coca-Cola folyamatosan a világ legrosszabb műanyagszennyezőjévé vált.
Műanyagmentes csomagolás
A műanyagmentes csomagolás megoldást jelentene az egyre riasztóbb problémák egyikére. A Greenpeace megbízást adott arra, hogy felmérjék a Duna vizének mikroműanyag szennyezettségét.
A nemrég megjelent adatok elkeserítőek. Kiderült, hogy a budapesti csapvíz is tartalmaz mikroműanyagot. Akkor a bolti ásványvíz lenne a megoldás? A vizsgálatok szerint a műanyag palackozott víz mikroműanyag szempontjából még károsabb. A kiváltó ok nagyrészt az egyszer használatos csomagolóanyag.
Műanyagmentes tippek
Naponta találkozhatunk a műanyagmentes tippek praktikus és megvalósítható ötleteivel, valamint olyan hírekkel, melyek a környezettudatosság fontosságát hangsúlyozzák. Ennek érdekében mégis kevesen változtatják meg szokásaikat.
A „zöld” hozzáállás
A Covid-19 a betegség mellett környezeti megújulást hozott: tisztább folyókat és tisztább levegőt, alacsonyabb széndioxid-kibocsátást, megkönnyebbülést a vadvilágnak. Vajon sikerül-e felhasználni a tanulságokat, hogy zöldebb világot hozzunk létre?
A használható bio-plasztik fejlesztése évekig tartó kutatás eredménye. Célja a fosszilis tüzelőanyagok környezeti kárainak csökkentése a csomagolóiparban. Noha a kőolaj-alapú termékek még jelen vannak, egyre több cég tesz lépéseket a környezettudatos üzleti gyakorlat felé. Ilyen például az a holland cég is, mely 100% -ban növényi alapanyagokból készült megújuló bio-műanyagokat fejleszt.
Műanyagmentes élet
A holland biokémiai társaság, az Avantium arra törekszik, hogy megszüntesse azon műanyag palackok iránti igényt, amelyek lebomlási ideje nagyon hosszú, és ritkán kerülnek újrahasznosításra. Az úttörő projekt nem kisebb célt tűzött ki, mint a 100%-ban növényi alapanyagból készült műanyag fejlesztését. Az új növényi alapú palackok egy év alatt elbomlanának.
A zöld építőelemet biomasszából, például kukoricából állítják elő, amelyet fruktózra bontanak le, mielőtt az Avantium speciális eljárását alkalmaznák. Olyan, nem hagyományos „műanyagot” készítenek, amelyek alkalmasak élelmiszerek és italok csomagolására, valamint szőnyegek és más textilszálak számára egyaránt.
A kőolaj-alapú műanyagokkal szemben
Az Avantium felismerte, hogy a globális trendek az üzleti élet minden területén a fokozott fenntarthatóság felé kezdtek mozdulni.
„Az emberek korábban úgy gondolták, hogy a legjobb műanyagok csak kőolajból készülhetnek, és ha valamit növényekből gyártanak, az valószínűleg alacsonyabb szintű. Pedig pont fordítva van”
− mondta az Avantium vezérigazgatója, Tom van Aken.
A PEF vagy polietilén-furánsav 100%-ban bio-alapú polimer, ami forradalmat jelenthet az italcsomagolásban. A szénsavas italok palackozása sem okoz gondot.
A PEF csomagolás 6-10-szer hosszabb ideig képes megtartani a palackban lévő CO2-t. Ez azt jelenti, hogy eltarthatósági ideje növekszik, sőt vékonyabb és könnyebb palackokat készíthetnek.
A PEF a termék tárolási idejét is megnövelheti, mivel annak felülete hatékony oxigénzáró anyagot biztosít, amely megakadályozza a sör, a gyümölcslé stb. romlását. Ráadásul a PEF teljesen újrahasznosítható és biológiailag lebomló.
Összefoglalás
A műanyagmentes élet a fenntartható fejlődés része. Vannak, akik megpróbálják megtisztítani az óceánokat a műanyag szennyeződéstől, mások pedig eltávolítják azt a tengerpartról. Ezek részleges eredmények. Az amerikaiak jelenleg évente 35 milliárd műanyag palackot dobnak el. Az Egyesült Államokban előállított műanyagnak csak kb. 25%-át hasznosítják újra.
Az Avantium növényi alapú műanyag palackjai várhatóan 2023-ig megjelennek a szupermarketek polcain. Ez a műanyag nagyon vonzó fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkezik, mivel nem használ fosszilis tüzelőanyagokat, újrahasznosítható, és a természetben is sokkal gyorsabban lebomlik, mint a normál műanyagok.
Tudományosan is bizonyított tény, hogy vannak gyógyító hangok, mivel a hang több, mint puszta vibráció. Bizonyos frekvenciák gyógyító hatást gyakorolnak. Az 1960-as években Hans Jenny svájci orvost rendkívül érdekelte a hanghullámok és az anyag egymáshoz való viszonya. Tudományos kísérletsorozatokat végzett a hanghullámok vizuális megnyilvánulásával kapcsolatban. Ma ünnepeljük dr. Jenny 115. születésnapját, ezzel az összefoglalóval tisztelgünk előtte.
Dr. Hans Jenny életét a hanghullámok tanulmányozásának szentelte. Több mint 350 fotóval kísért könyveiben 14 év munkáját foglalta össze. Azt hangsúlyozta, hogy a test gyógyításával kapcsolatban fontos megértenünk, hogy a különböző frekvenciák vagy „hangok” hogyan befolyásolják fizikai valóságunkat.
A hang tudománya
A rezonanciát vizsgálta már Leonardo vagy Galilei is. A vibráló testek által előállított minták talán legkorábbi tudományos észrevételét Galileo Galileinek tulajdonítják. 1632-ben megjelent könyvében írt erről. Egy sárgarézlemezt tisztított vésővel ütemesen. A meglehetősen erős és tiszta fütyülést kibocsátó hang a táblán hosszú, finom porcsík sorokat alkotott, melyek párhuzamosan és egymástól egyenlő távolságra voltak.
Több mint 200 éve a német E. Chladni zenész és fizikus kezdett akusztikával és hangtannal foglalkozni. Az akusztikának, a hang tudományának az alapjait ő teremtette meg a fizikában. A különböző frekvenciával rezgetett lemezeken érdekes alakú, szerkezetű vonalak alakulnak ki. Mi ennek a jelentősége? Chladni bebizonyította, hogy a hang befolyásolja a fizikai anyagot, geometriai mintázatokat hoz létre. A téma számos ismert fizikus, pl. Faraday kíváncsiságát is felkeltette.
Mit talált Hans Jenny? Jenny kristály oszcillátorokat, rezgéskeltőket és saját találmányát a tonoszkópot használta a lemezek, membránok rezegtetéséhez. Ez nagy előrelépés volt. A kristály oszcillátorok előnye, hogy pontosan meghatározható a frekvencia és az amplitúdó. Ha megváltoztatta a frekvenciát vagy az amplitúdót, a minta is megváltozott.
Hans Jenny orvos és természettudós volt, az ő nevéhez fűződik a kimatika kifejezés: a hanghullám akusztikus hatásainak leírása. Ezek a hullámformák képezik az alapvető struktúrát minden anyagban. A témával kapcsolatban 1967-ben jelent meg első kötete (A hullámok és rezgések szerkezete, dinamikája), majd öt évvel később a második. Ez a könyv írásbeli és fényképészeti dokumentáció volt a hangrezgéseknek a folyadékokra, porokra és folyékony pasztára gyakorolt hatásáról.
„Ez nem egy szabályozatlan káosz; ez egy dinamikus és rendezett minta”
– írta a szerző.
Gyógyító hangok − transzcendentális rezgés
Dr. Hans Jenny érdeklődött a védikus jantrák iránt. A védikus kultúra egyik alapvető fogalma a jantra. A jantra olyan mandala, amely egy bizonyos hangnak vagy mantrának felel meg, amely egy adott istenségre jellemző. Pontosabban Isten valamely megnyilvánulási formájára vagy képviselőjére. Hans Jenny arra a következtetésre jutott, hogy a hang formát hoz létre.
„Minél jobban tanulmányozzuk ezeket a dolgokat, annál jobban érthető, hogy a hang ősi kreatív elv.”
Hans Jenny talán leghíresebb kutatási területe a Sri jantra és az Om hang rezgése közötti kapcsolat feltételezése volt. Dr. Jenny homokot tett membránra, és speciális tonoszkópját használva az Om mantrát sugározta.
Kezdetben a rezgés egy olyan kört hozott létre, amely koncentrikus négyzeteket és háromszögeket kezdett rajzolni. Amint az utolsó a hang elhalt, a Sri jantrához hasonló geometriai minta maradt. Dr. Jenny precíz módszerei lehetővé tették, hogy a kísérletet újra és újra ugyanazokkal az eredményekkel reprodukálja.
Minden a hanggal kezdődött
A vallás mellett ma már a tudomány is azt mutatja, hogy minden a hanggal kezdődött.
Az ősi kultúrák szerint a világegyetem egy gyökérhanggal kezdődött. A Bibliában olvashatjuk: „Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige. Minden Ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett.”
Az ősi védikus filozófia szerint a szanszkrit szó, Om, az ősi hang, amelyből az egész világegyetem származott. Om isteni megnyilvánulás, az Abszolútumot képviseli. A védikus kultúra továbbörökítői a hindu szentírások mantrái. Tágabb értelemben mantra lehet egy ismételt ima, jókívánság.
A Srímad Bhágavatam 3. énekének 26. fejezetében az anyagi természet alapelveiről olvashatunk:
„A teljes anyagi megnyilvánulás hanggal kezdődött.”
A különleges hang, a transzcendentális rezgés pedig képes az anyagi helyett spirituális eredményt létrehozni. A világegyetem szent hangjaival való mély összeköttetés és rezonancia békét ad az elmének, gyógyítja a testet, lehetővé teszi számunkra, hogy magasabb tudatsíkra emelkedjünk.
Gyógyító hangok a növényvilágban
1950-ben Indiában, Madrasban T. C. Singh az egyetem növénytani tanszékének professzora elektromos hanggenerátort tett növények közelébe. Bár voltak korábbi próbálkozások is, melyek a hangok növényekre gyakorolt hatását kutatta, ez tekinthető az első tudományosan is igazolt kísérletnek. Az ötvenes évek végén Amerikában Arthur Locker üvegházaiban lágy zene szólt a fejlődő növényeknek.
A tapasztalatok mindig azt igazolták, hogy „a növények egyenesebben nőttek, gyorsabban csíráztak, és igen dúsan virágoztak”. Ekkortájt Kanadában is folytak kísérletek. A búzaföld egy részén Bach hegedűszonátáit sugározták, s a búzatermés megnőtt.
A gyógyító hangok kutatása
Sir Peter Guy Manners Nagy-Britanniában több mint 50 évig tanulmányozta a hang orvosi alkalmazását. Több ezer kezelést végzett mellékhatások nélkül. Bebizonyította, hogy a hangterápia kevésbé invazív, vagyis a testbe nem vágás vagy szúrás által kell behatolni, és gyorsabb gyógyulás érhető el.
Dr. John Beaulieu újító a hanggyógyító terápiák területén. Világhírű szónok, zeneszerző, zongorista és naturopátiás orvos, aki a gyógyulást a tudat fejlesztésének természetes módszerére alapozza. Különféle hanggyógyítással kapcsolatos terméket fejlesztett ki a zene és a hang a gyógyító művészetére alapozva.
„Ha meg akarod találni az Univerzum titkait, gondolkodj energiákban, frekvenciákban és rezgésekben!”
– mondta annak idején Nikola Tesla.
John Beaulieu szinte megismétli: „A hanggal kapcsolatos nagy titok: nincs szilárdság! Egy formát, amely szilárdnak tűnik, valójában a mögötte levő rezgés hozza létre.”
Hanggyógyítás és hangterápia
Az 1950-es években a francia fül-, orr- és gégegyógyász, dr. Alfred A. Tomatis felfedezte, hogy a magas frekvenciájú rezgéseket tartalmazó hangok, mint például a gregorián énekek, rendkívül hasznosak. Ezek a magas frekvenciák képesek feltölteni a központi idegrendszert és az agykérget.
Jonathan Goldmant 2011 tavaszán elnyerte a „100 lelkileg legbefolyásosabb ember a bolygón” címet. Goldman szerint a sámánok rendkívüli tudással rendelkezhettek. Könyvében kifejti, a hangok megváltoztatják a szívverést, légzést és az agyhullámokat, megváltoztatják a tudatosságot, és lehetővé teszik, hogy egy személy olyan állapotba kerüljön, ahol fogadja a spirituális jelzéseket.
A hanggyógyítást és a hangterápia rendkívüli világát ma már a jövő gyógyszereként is emlegetik. Napjainkban a hang- és zenegyógyítást több helyen is az egészségügyi ellátás alapvető elemének tekintik.
Összegzés
Ma már tudjuk, hogy a természet sok mintázata az aranymetszéssel és a Fibonacci-számokkal kapcsolatos. Hans Jenny óta a hang is láthatóvá vált. Jenny megalkotta a kimatika fogalmát, s bár ez fiatal tudomány, bátran kijelenti, hogy a rezgés a kulcsa és alapja mindennek ezen a bolygón.
A kutatók elismerik, hogy az ősi civilizációk papjai ismerték a kreatív frekvenciákat, a gyógyító hangok erejét. Egyszerű példával élve: tudjuk, hogy egy üvegpoharat hanggal eltörhetünk, de azt is, hogy a szép zene felüdít, megnyugtat. A hang lehet kreatív teremtő erő, de pusztító hatású is. Gyógyíthatja az embert, tisztíthatja tudatát, felemelheti spirituális szintre.
Kísérletek megdönthetetlen bizonyítéka, hogy a hanghullámok frekvenciája homokon, levegőn, vízen áthaladva hatást gyakorol az adott közeg struktúrájára. A gyógyító hang ma már nem ismeretlen fogalom, számos kutatóintézet, az egészségügy, sőt a zeneművészet is tudatosan használja. A fizika tudománya már bebizonyította, hogy az anyag csak káprázat, valójában minden rezgések eredménye.
Október második hétfője Kolumbusz-nap bizonyos helyeken. 1492. október 12-én érte el Kolumbusz Kristóf San Salvadore szigetét. Azt hitte Indiába jutott, de remek helyet talált a fosztogatásra az indiánok között is. Vele kezdődik meg az az időszak, melyre Spanyolország történelme szégyennel tekinthet, ez a leggyalázatosabb fejezete, a konkvisztádorok kora.
Kolumbusz Kristóf sikere lett a kudarca
Mára már számos olyan tanulmány megjelent, mely újraértelmezi Kolumbusz útjait, melyeket a kapzsiság, nem pedig a felfedezés vágya vezetett. Jellemző, hogy annak idején, útjának 500. évfordulója alkalmából nemcsak Amerika őslakosainak képviselői tiltakoztak, de például Japánban és Hondurasban – egy jelképes perben – Kolumbuszt gyilkosság és rablás miatt bűnözőként el is ítélték.
Az Egyházak Nemzeti Tanácsa (National Council of Churches) is azt javasolta, hogy a Kolumbusz-évfordulóról ne emlékezzenek meg. A Kolumbusz-napot Hawaiiban már 1988-ban az általános értelemben vett Felfedezők napjára változtatták. Azóta az USA több tagállama is törölte Kolumbusz emléknapját az állami ünnepek közül, illetve az őslakosokra való emlékezés napjává változtatták.
A viking felfedező
Vajon tényleg felfedezés volt Kolumbusz Újvilágba való érkezése? A tudomány ma már nem titkolja, hogy a vikingek jóval előtte jártak Amerikában.
A viking Leif Eriksson
A viking Leif Eriksson 1000 körül érte el a mai Új-Fundlandot. A politikai korrektség nevében sokan lobbiztak Leif Eriksson elismeréséért. A szlovén származású John Blatnik, minnesotai kongresszusi képviselő is közéjük tartozott. Elérte, hogy az Egyesült Államok vezetője minden év októberében hivatalosan is megemlékezzen a viking felfedezőről.
Kolumbusz Kristóf élete
Az olasz származású Cristoforo Colombo fiatalkorában gyapjúkártolóként dolgozott, ügynökként sokfelé hajózott. Később tengerész lett, így került Portugáliába, és ott is maradt10 évig. Felesége révén kapcsolatba került a portugál nemességgel, majd amikor az asszony meghalt, Kasztíliába utazott. Anyagilag nagyon rosszul állt, nem véletlenül álmodozott a mesés Keletről.
Az utazás vágya már fiatal kora óta hajtotta. Indiát Marco Polo írásaiból ismerte, aki így írta le:
„a világ leggazdagabb és legnemesebb országa”.
Vonzotta ez a gazdagság, Japánt, Kínát és az „Indiákat” nyugat felé akarta megtalálni. Hosszas várakozás után, a spanyol királyi pár jóváhagyta kérését, és végre elindulhatott. Kolumbusz admirális lett, sőt alkirályi kinevezést kapott arra a területre, amit még nem is látott. Röviden: ez egy mocskos üzleti megállapodás lett. Pénzügyi támogatást kapott annak reményében, hogy utána a korona és saját maga érdekében is fosztogathasson.
Kolumbusz Kristóf sikere a kudarca
Kolumbusz nem fedezte fel Amerikát, hiszen ott már több ezer éve éltek emberek. A természetet óvó, fenntartható életformában nagyszerű kultúrák alakultak ki. Kolumbusz csupán eljutott az európaiak számára addig ismeretlen földrészre, mert India kifosztására vágyott. Miután a török birodalom megszüntette az Európa és Ázsia közötti összes szárazföldi útvonalat, elindult a verseny, hogy megtalálják az Indiába vezető tengeri utat.
„Kolumbusz szerint a földrajz a Kaland gazdag vadászterülete, ahol akár egy fegyverrel rendelkező balfácán is szép zsákmányra lelhet”
– írta William Bolitho A kaland története c. munkájában.
Az utókor elismeri, hogy Kolumbusz utat nyitott Európának az Újvilág felé, de azt sem hallgathatja el, hogy ezt milyen áron tette. Kolumbusz utazásai során százszámra fogdosta össze, s a hajófenékbe összezsúfolva Európába szállította az indiánokat, a túlélőket pedig rabszolgáknak adta el.
„Felfedezőútjai”-hoz szüksége volt pénzre, mert a szeme előtt délibábként lebegő aranybányákat nem találta meg. Több hasonszőrű alak is követte. Az eredmény: indián törzsek, népek haltak ki, magas fejlettségű civilizációk pusztultak el. A következmények: betegségek elterjedése, a helybeli kultúrák elpusztítása, rossz szokások, káros szenvedélyek, mint pl. az alkoholizmus meghonosítása.
Alejo Carpentier a modern latin-amerikai próza egyik óriása, rendkívül művelt író volt. Utolsó könyve, a Hárfa és az árnyék. Halála előtt egy évvel az író a Kolumbuszt körülvevő mítoszt vizsgálta. A tengernagy egyetlen levelében kettőszázszor írja le az arany nevét – olvashatjuk Carpantier könyvében.
Az egyik könyvismertető így mutatta be Carpentier azóta híressé vált munkáját, mely magyarul is olvasható: Felébreszti Kolumbuszt dicsőséges pihenéséből, hogy megmutassa bolondságát, álnokságát, az aranyat hajszoló kielégíthetetlen mohóságát.
Las Casas püspök, papkrónikás, Amerika első történetírója
Az emberi jogok első védelmezője
Las Casas püspök papkrónikás volt, aki 1527-ben kezdte írni históriáját. A kisebbségek jogainak védelmezőjévé vált. Feltárta a spanyol hódítók erőszakos cselekedeteit, és magát a gyarmatosítás jogtalanságát.
„Negyven esztendős uralmuk alatt és ördögi tetteik következtében 12 millió férfi, nő és gyermek halt meg igazságtalan halállal”
– olvashatjuk Krónikájában.
Bartolomé de las Casas apja és nagybátyja is részt vett Kolumbusz második útján. Ő maga is tizenkét évig különböző hódító expedíciók tagja volt. Szolgálatai fejében a spanyol korona földet adományozott neki a meghódított területeken.
Természetesen a rajta élő indián lakosokkal együtt. Mint sok más, Amerikában tevékenykedő spanyol misszionárius, Las Casas is megtapasztalta a hódítás brutalitását, az indiánok kegyetlen kizsákmányolását és a velük való szörnyű bánásmódot. Igaz, a kezdetekben ő is rabszolgaként dolgoztatta földjein az indiánokat.
A fordulópont akkor következett be, amikor gyónása során megtagadták tőle a feloldozást. A dominikánus szerzetesek ugyanis nem oldozták fel azokat, akik rabszolgasorban tartották az őslakókat. Las Casas végiggondolta életét. Néhány év kellett ugyan az elhatározásához, de végül visszaadta földjeit, és további célként az indiánok védelmét tűzte ki.
Kolumbusz megjelenése után hatvan évvel sikerült elérnie, hogy királyi rendelet tagadja meg a korábbi jogszabályt, miszerint az indiánok eleve rabszolgának születtek, nincs joguk, sem tulajdonuk. A hódítok legitimitása mindig azon alapult, hogy a leigázott népnek más a kultúrája, barbárok, mert saját törvényeiket és vallásukat követik.
Azért ne legyünk túl optimisták. A spanyolokat más európai hatalmak követték a gyarmatosítás jól jövedelmező rablógazdálkodásában. Nem csupán a konkrét gyilkosságok, a népirtás pecsételte meg az őslakosok életét. Az európaiak által behurcolt fekete himlő és más járványok ellen az indiánok nem tudtak védekezni. Ezt tetézték a rabszolgavadászok és a szörnyű kényszermunka. Az indiánok érthető módon ritkán vállaltak gyermeket – mindez hozzájárult ahhoz, hogy számuk jelentősen megcsappanjon. No, de mindenre van megoldás! Ettől kezdve az afrikai rabszolgák kezdték felváltani a bennszülött munkaerőt.
Spanyolország történelme – a hódítások kora
A 15-16. században Spanyolország történelme a hatalmi felemelkedés időszaka, de egyben fekete krónika is. A 13. századig Kasztília és Aragónia a vallási türelmességéről is híres volt, a zsidókat és muszlimokat többnyire békében hagyták. A 14. században azonban ez megváltozott. Elüldözték a zsidókat – számukat 40-120 ezer közé teszik – és a muszlimokat is. Éppen 1492-ben fejeződött ez be, amikor meghódították a Granadai Emirátust az Ibériai-félsziget déli részén.
1492-ben Kasztíliai Izabella és férje, Aragóniai Ferdinánd több királyság egyesítésével megalapozta a későbbi Spanyolország létrejöttét. Spanyolország történelme e házaspár politikája révén változott meg – nagyhatalommá vált.
Amellett, hogy a gazdasági fejlődés szempontjából híres és nagyhatású uralkodókként tartjuk őket számon, kik voltak ők? II. Ferdinánd, aragóniai királyról feljegyezték, hogy csak a hatalom érdekelte. A becsület ismeretlen fogalom volt számára, még a híveit is gondolkodás nélkül becsapta. I. Izabella kasztíliai királynő volt az, aki az inkvizíciót elindította. VI. Sándor, a véres kezű Borgia pápa a házaspárnak adományozta a „katolikus királyok” címet.
Amerika „felfedezése” csak az első lépés volt, ezt követte egész Dél- és Közép-Amerika meghódítása, mely nem jelentett nagy gondot a jól felfegyverzett csapatoknak. Kezdetben az Újvilágból nem érkezett annyi arany, mint amire számítottak.
Azonban a 16. század elején az azték és az inka birodalom lerombolásával és kifosztásával ez megváltozott. Spanyolország Európa egyik legerősebb hatalmává vált. Gyarmatbirodalmát két évszázadig szipolyozhatta, utolsó gyarmatát 1898-ban, a spanyol-amerikai háborúban vesztette el.
Összefoglalás
Amerika őslakóira nézve sértő a Kolumbusz tisztelet, hiszen a genovai hajós megérkezésével népek és nagyszerű kultúrák megsemmisítése kezdődött el. A leghitelesebb forrás Kolumbusz saját naplója s levelezése. A „barbár” őslakosok az idegenekkel a vendégjog szerint bántak, maga Kolumbusz így jellemezte őket:
„Felebarátjaikat úgy szeretik, mint önmagukat, s hozzá mindig szelíden és vidáman viselkednek. Udvarias szavukat mindig mosollyal kísérik.”
Kolumbusz a szex kereskedelem modern úttörője. Az indián kislányokat kilencéves korukban kezdte eladni, amint az saját írásaiban is szerepel:
„rengeteg kereskedő van, akik lányok keresésére vállalkoznak; a kilenc-tíz évesek most keresettek.”
Kolumbusz maga 1480-ban kezdte el a rabszolga kereskedést, miközben Afrika nyugati partja mentén hajózott, rabszolgákat szedve a portugál birodalomnak. Harmadik útján már afrikai rabszolgákat is vitt az új telepekre, azt állítva, hogy „egy afrikai rabszolga egyenlő négy indiánnal”.
Kolumbusz Indiát keresve jutott Amerikába. Nem fedezett fel semmit. A nem keresztény népesség szuverenitását figyelmen kívül hagyva útja mégis a „felfedezés” tana néven vált ismertté. Dél- és Közép-Amerika partjait is elérte.
Négy utazásának tíz évében (1492-1502) a Taino lakosság becslések szerint 3-8 millióról kevesebb, mint 50 000-re csökkent. Kolumbusz jómódúan, de fizikailag és szellemileg is betegen halt meg.
Max Planckot a kvantummechanika atyjának vagy a XX. század Galileiének is lehetne nevezni, hiszen munkássága egy új korszakot nyitott. A modern fizika területén végzett úttörő munkája a század legfontosabb tudományos eredményéhez vezetett. Képességeit és veszteségeit tekintve is rendkívüli sorsú emberként ismerhetjük meg. Többször is nyilatkozott a tudomány és a vallás számára teljesen harmonikus kapcsolatáról.
Max Planck nemcsak a korszak egyik legnagyobb zsenije lett, de nemes gondolkodású úriember is. Egy régi nemesi családban látott napvilágot. A család elődei között tudósok, tanárok, lelkészek és teológusok szerepelnek. Jó tanuló volt, a gimnáziumban énekelt, több hangszeren is játszott, zeneszeretetét megőrizte felnőttként is. 21 évesen kiváló (summa cum laude) minősítéssel védte meg doktori disszertációját. A Nobel-díjat 1919-ben kapta meg. Max Planck jó barátja és kamarazene-partnere volt Albert Einsteinnek, akinek a neve a géniusz szinonimájává vált.
Max Planck magánélete: a veszteségek sorozata
Planck (1858-1947) magánélete tragédiákban bővelkedett. Önéletrajzából tudjuk, hogy a kortársak meg nem értése is sok keserű percet szerzett neki. Planck , mint ember azért is kivívja tiszteletünket, mert nehézségekkel teli sorsa sem rombolta le benne az alkotó személyiséget. Felesége huszonkét évnyi boldog házasság után meghalt. Egyik fia elesett Verdunnél, mindkét lánya belehalt a szülésbe. Házát lebombázták, pótolhatatlan iratai és levelezése megsemmisült. 1945 januárjában egy Hitler-ellenes összeesküvés miatt kivégezték Erwin fiát. A 87 éves tudós ezt már nem sokkal élte túl.
Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus asszony negyven éven át közeli barátja volt. Ezt írta:
Planck „vallásos volt, és ezt újra és újra hangsúlyozta. Mivel pedig egyike volt a legigazabb embereknek, szavai mögött mély meggyőződésnek kellett rejtőznie, amely élete tragikus pillanataiban bizonyosan nagy segítséget jelentett számára.”
Max Planck, a kvantumfizika atyja
Max Planck azért vált a modern fizika atyjává, mert megfogalmazta a kvantumelméletet, a 20. század egyik legfontosabb fizikai elméletét. Ő a kvantummechanika egyik alapítója, ami egyben egy teljesen új természetszemlélet létrejöttét is jelenti.
Planck és jó barátja Albert Einstein 1929 júniusában.
Max Planck munkássága
Max Planck munkássága a hőmérsékleti sugárzás problémájának megoldásával kapcsolatos. Korának egyik legjelentősebb elméleti fizikusaként éppen a századforduló környékén, 1900 decemberében nyújtotta be sugárzáselméletét a Német Fizikai Társaságban. Azt a napot tekintik a korszakalkotó kvantumelmélet és egyben a modern fizika születésnapjának is. A Planck-állandó a kvantumelmélet valamennyi egyenletében szerepel. Igaz, a tudósnak a Nobel-díjra még tizennyolc évet kellett várnia.
A kvantumfizika alapjai
A kvantumfizika gyakran a kvantummechanika szinonimájaként használatos. A fizika legalapvetőbb törvényszerűségeinek működésével foglalkozik. A latin név arra utal, hogy bizonyos fizikai tulajdonságok egységi mennyiségenként (kvantum) változnak.
Max Planck felszólalása a Nobel-díj átvételekor
Már pedig anyag Max Planck szerint nincsen. Azt a felfedezését a Nobel-díj átvételekor is hangoztatta.
„Egész életemben az anyagot kutattam, de rá kellett jönnöm, a hagyományos értelemben vett anyag valójában nem is létezik. Az anyag egésze kizárólag egy olyan erő hatására keletkezik és marad fenn, mely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és végül parányi naprendszerét összetartja. Az univerzumban minden, ami létezik, energia által jön létre. Azt kell feltételeznünk, hogy az energia mögött egy tudatos elme létezik, ami a mátrixot megteremti.”
A tudomány és a vallás kapcsolata Max Planck szerint
1937-ben egy vallási alapokon nyugvó természettudomány szószólójaként Vallás és természettudomány címmel több helyen is előadást tartott:
„A vallás és a természettudományok között sehol sem találunk ellentétet, sőt inkább a teljes egyezést a döntő kérdésekben. Nem zárják ki, sőt kiegészítik egymást.”
„Az embernek szüksége van a tudományra a megértéshez, és szüksége van a vallásra a megfelelő irányú cselekvéshez.”
„A fizikai kutatások kétségtelen eredményei közé tartozik, hogy a világmindenség építőkövei nem összefüggéstelenül vagy egyes csoportokban helyezkednek el, hanem valamennyien egységes terv szerint összefüggnek, azaz a természetben bizonyos mértékig megismerhető törvényesség uralkodik… A legcsodálatosabb azonban az, hogy ennek a törvénynek legszakszerűbb megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást kelti, hogy a természetet értelmes, céltudatos akarat irányítja.”
„Működéséhez a vallás és a természettudomány egyaránt rászorul az Istenben való hitre. Csakhogy a vallás számára minden gondolkodás kezdetén áll az Isten, a természettudomány számára minden gondolkodás végén. Az egyiknél az alapot jelenti, a másiknál mindennemű világnézeti szemlélődés koronáját.”
„Intellektusunk megköveteli, hogy a természet törvényei között felismerjük azt a két hatóerőt, amely titok, de minden tudást áthat: a rendet, amelyről a tudományok, s Istent, amelyről a vallások beszélnek.”
Összefoglalás
1900-ban egy német fizikus, Max Planck forradalmi felfedezést tett: rájött, hogy az energia csak meghatározott energiakvantumokban változhat. Új korszak kezdődött a fizikában. A mai számítógépeink sem léteznének a kvantummechanika nélkül.
Planck számára nem volt kérdéses a „természet felett uralkodó, mindenható értelem”. Véleménye szerint a vallás és a tudomány más-más területeken működik, és kiegészíti egymást. Már halála előtt az ő nevét vette fel a híres Vilmos Császár Társaság. A jogutód, a Max Planck Társaság ma körülbelül 80 kutatóintézettel rendelkezik.
A Scientific American nemrégiben érdekes cikket közölt az ősi szanszkrit szavak és kifejezések, az úgynevezett mantrák memorizálásával kapcsolatban. Kísérletek bizonyítják, hogy a mantrák megtanulása, fejleszti a kognitív funkcióhoz kapcsolódó agyterületek méretét. Mit jelent ez a laikus olvasó számára? Erre kerestük a választ. Mutatjuk, mit tudnak a mantrák a kognitív képességek fejlesztése területén.
James Hartzell posztdoktori kutató Spanyolországban, vendégkutató Olaszországban, és a Columbia Egyetem buddhista tanulmányi központjának tanácsadója New Yorkban.
Sok évet töltött a szanszkrit tanulásával és fordításával. Munkatársaival együtt olyan vizsgálatot folytatott, mely a panditok hihetetlen emlékezőképességén alapult.
A panditok a tudósok egy különleges csoportja Indiában. A szanszkrit nyelv és a Védák tanítói, a védikus irodalom ismerői, magyarázói.
Számtalan hivatásos pandit dolgozik a hindu közösségekben, akik különféle rendezvényeken fejből idézik a megtanult slókákat, a szanszkrit verseket. A szakemberek azt kutatták, hogy az intenzív memorizálás összefüggésben van-e a kognitív képességekkel.
Mik azok a kognitív funkciók?
A kognitív funkciók olyan gyűjtőfogalom, mely a megismerési és gondolkodási tevékenységeket foglalja magába. A kognitív képesség az agy megismerő funkcióira utal. A hippokampusz nevű agykérgi terület gyarapodhat, de depresszió esetén zsugorodhat is.
Hogyan látjuk a világot? Mi az, amit felfogunk, és ez hogyan alakítja viselkedésünket? Mire és mennyi ideig emlékezünk? Napjaink egyik legérdekesebb tudományága, a kognitív- vagy megismerés-tudomány erre is keresi a válaszokat.
„Ha valami nagyszerű cél, valami rendkívüli projekt inspirál, minden gondolatod felszabadul a kötelékek alól. Az elméd transzcendens korlátok közé kerül, a tudatod minden irányba kibontakozik. Új, nagyszerű és csodálatos világban találod magad. A szunnyadó erők, a képesség és a tehetség sokkal jobban kibontakoznak, mint valaha is álmodtad!”
– Patanjali, a nagy jóga tudós.
A kognitív képességek felsorolása
A kognitív képességek az alábbi agyi tevékenységeket jelentik:
figyelem, megfigyelőképesség (a látással és a hallással kapcsolatos)
érzékelés (a tapintással és a mozgással függ össze)
emlékezet (rövid és hosszú távú)
tanulás (pl. a számolás, nyelvek megértése, használata)
Ez utóbbihoz tartozik az egyik legfontosabb, minden területet érintő fogalom, az önismeret is. A kognitív funkciók fejlesztésének nem csupán az iskolába való beilleszkedés vagy az eredményes munka a célja.
A felsorolt részképességek az élet minden területén szükségesek. A jó hír az, hogy a megszerzett képesség szinten tartható, sőt fejleszthető.
A kognitív funkciók fejlesztése mantrákkal
A szanszkrit mantrák tanulásával kapcsolatos vizsgálat is azt igazolja, hogy az agytevékenységek fejleszthetők. A memória a gyakorlással nemcsak szinten tartható, de fejleszthető is. Az MRI vizsgálatok azt mutatják, hogy az ősi mantrák megjegyzése javítja mind a memóriát, mind a gondolkodást.
Indiában a hagyományos tanulási módszer az ősi mantrák, slókák, vagyis versek memorizálása.
Az indiai panditok kora gyermekkortól tanulják a több ezer éves védikus szanszkrit szövegeket, melyek 40 000-től több mint 100 000 szóig terjednek. A tudósok azt szerették volna kideríteni, hogy az ilyen intenzív verbális memória-edzés hogyan befolyásolja agyuk fizikai szerkezetét.
Az India Nemzeti Agykutató Központban mágneses rezonancia képalkotást (MRI) alkalmaztak, hogy megvizsgálják a panditok és a kontroll csoport tagjainak az agyát.
Amit felfedeztek, ugyancsak figyelemreméltó volt. A számos régióból érkezett panditok agyában az agykéreg vastagsága megnőtt, és a szürkeállomány drámaian nagyobb volt, mint az ellenőrzött többi alany esetében.
Márpedig a tudósok azt már korábban kimutatták, hogy az agykéreg vastagságának csökkenése a kognitív funkciók hanyatlását idézi elő. Az agykéreg elvékonyodása és a depresszió közti kapcsolat is bizonyított tény.
A bipoláris zavar
A bipoláris zavar vagy mániás depresszió hangulati betegséget jelent. A depressziós és a „feldobott állapot” váltja egymást. Ez a szélsőséges hangulatváltozás egy érzelmi hullámvasút, mely világszerte egyre nagyobb méreteket ölt.
Sajnos a statisztika azt mutatja, hogy Magyarország az EU legdepressziósabb országa, a felnőtt lakosság 10,5 százaléka depressziótól szenved. Az EU-s átlaga 6,8 százalék!
Mielőtt bárki a nehéz gazdasági okokra hivatkozik, meg kell jegyezni, hogy utánunk nem valamely fejlődő ország, hanem Portugália és Svédország következik.
Agyműködésünk fejlesztés
Számtalan emlékeztetőt írunk, az okostelefonunk, számítógépünk mindent megjegyez – sokszor helyettünk. Nem használjuk kellőképpen az agyunkat.
Pedig ha megnézzük a nemesi és polgári oktatás történelmét, azt találjuk, hogy a régebbi korokban nem volt ritka az 5-6 nyelven beszélő, egész hosszú költeményeket fejből elszavaló fiatal.
Egy korábbi vizsgálat során a londoni University College tudósai az agy elemzésekor taxisofőröket vizsgálták. Megállapították, hogy – összehasonlítva más emberekkel – a taxisofőröknek nagyobb az agy azon része, mely a navigációhoz kapcsolódik, hiszen rengeteg utcanevet és irányt kell megtanulniuk.
„Ez nagyon érdekes, most látjuk, hogy lehetnek strukturális változások az egészséges emberi agyban”
–nyilatkozta dr. Eleanor Maguire, aki a kutatócsoportot vezette.
A modern tudomány nem véletlenül fordul sok esetben a keleti kultúra évezredes örökségéhez. A Waterloo Egyetem például a hatha-jógát és a tudatos meditációt vizsgálta ilyen szemszögből. Megállapították, hogy a jóga gyakorlása jelentősen javíthatja az agyműködést és az agy energiaszintjét.
„Szemben a csupán fizikai pózokkal a jóga az agy kognitív előnyeit erősíti”
– mondta dr. Kimberley Luu, klinikai oktató. Újra és újra bebizonyosodik a meditáció áldásos eredménye. Az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a stressz által zaklatott elménkre tartós pozitív hatást gyakoroljunk.
Következtetés
Agyunkban a hippokampusz elsősorban a memóriához, főként a hosszú távú memóriához, valamint a térbeli tájékozódáshoz kapcsolódik. Az Alzheimer-kór először a hippokampuszt támadja meg. A súlyos depresszió esetében a hippokampusz zsugorodni kezd.
Testünk számára számtalan konditerem és fitneszközpont van, de szellemi képességeinket nem óvjuk kellőképpen. Az időskori feledékenység, a memóriazavar is megelőzhető, ha folyamatosan edzésben tartjuk agyunkat.
Ennek egyik jó módja a számunkra érdekes szövegek, versek, idézetek, nyelvek tanulása. S ha már tanulunk, mért ne jegyeznénk meg lélekemelő szövegeket? Akkor nem csak az agyunk, de egész valónk egészségesebb lesz.
Nikola Tesla élete egy regény. Munkásságának középpontjában az elektromosság állt. Párizsban Puskás Tivadarral, a telefonközpont feltalálójával dolgozott együtt. Barátságot kötött Amerika egyik legünnepeltebb írójával, Mark Twainnel. Életre szóló haragosa lett Edisonnak – hozzá kell tenni, erre minden oka megvolt. 146 szabadalmat jegyeztetett be, több mint 700 találmánya volt. Nikola Tesla India ősi kultúrájához való kötődése is közismert.
Nikola Tesla, szerb-amerikai tudós kétségtelenül a tudományos világ egyik legnagyobbja. Életrajza a tudományos győzelmek rendkívüli sorozata, amelyet kereskedelmi bukások követnek. Tesla 6 nyelven folyékonyan beszélt, köztük magyarul is. Közismert volt fotografikus memóriájáról – vagyis amit egyszer elolvasott, nem felejtette el –, de híres volt különös fóbiáiról és tisztaságmániájáról is.
Nikola Tesla élete
Nikola Tesla szerb lelkészi családban született, édesapja a fiát is papnak szánta. Egy betegség akadályozta ezt meg, így Nicola mérnöknek tanult. A nehéz évek után a budapesti Ganz-gyár technikusa, majd főmérnöke lett, a fejlesztések mellett megtervezte a hangszóró előfutárát.
Franciaországban Puskás Tivadarral került kapcsolatba, aki az Edison cég párizsi kirendeltségét vezette. 1884-ban Nicola már Amerikában dolgozott, Edisonnál kapott állást, aki csúnyán elbánt vele. Nem fizette ki munkáját, sőt kinevette: „Tesla, ön nem érti a mi amerikai humorunkat”. Edison később még akadályozta is, ahol tudta. Propaganda hadjáratot folytatott munkája ellen.
Edison sokkal sikeresebbé vált. Bár nem volt olyan magas szintű matematikai és elméleti tudása, mint Nicola Teslának, viszont zseniális üzleti érzékkel rendelkezett. Edison az egyenáramot tartotta jónak, Tesla a váltóáramot, s neki lett igaza. Egy rövid ideig Tesla segédmunkásként, napi 2 dollárért árkot ásott.
Végül Edison ellenfele, a vasúti légfék feltalálója, George Westinghouse segítségével valósíthatta meg álmát. Miután Westinghouse megvette tőle találmányainak szabadalmi jogait, újra vállalkozásba kezdett, és megnyithatta saját laboratóriumát is.
1893-ban Chicagóban ő oldotta meg a világkiállítás teljes kivilágítását. Itt ismerkedett meg Swami Vivekanandával, akinek segítségével bepillantást nyert a védikus tudományba. Pontosan használta a szanszkrit nyelvű fogalmakat:
„Minden érzékelhető anyag egy elsődleges anyagból származik, egy finom és felfoghatatlan létezésből, mely kitölti a teret és amit akásának vagy ragyogó éternek is neveznek, és amelyet az életet adó prána vagy kreatív erő befolyásol. Ezáltal jön életre végtelen ciklusban minden dolog és jelenség.” – Nikola Tesla, Az ember legnagyobb teljesítménye, 1907.
Az egyik leghíresebb fotó Nicola Tesláról 1899-ből
Nikola Tesla találmányai
A radar- és röntgenkészülék ötlete is először nála merül fel, mégsem az ő nevéhez kapcsolható. Tesla tervezte az első vízierőművet a Niagara vízesésnél. Ez hozta meg a váltakozó áram végső győzelmét. A világsajtó egyhangúan úgy dicsérte Teslát, mint egy hőst.
1891-ben feltalálta a később róla elnevezett tekercset, a rádiókban és tévékben ma is ezt használjuk. Hasonlóan, az ő háromfázisú elektromos rendszerét és indukciós motorját hasznosítja valamennyi ipari és háztartási eszköz. A transzformátor feltalálása pedig lehetővé tette az elektromos energia nagy távolságra, de kis veszteséggel való továbbítását.
1898-ban távirányítással kormányzott hajót mutatott be. 1899-ben felismerte, hogy a Föld bizonyos frekvenciákon reagál az elektromos rezgésekre, vagyis vezetőként működik.
Elfogadták javaslatát, miszerint a kiöregedett csatahajók áramfejlesztőként hasznosíthatók.
Elsőként továbbított rádióhullámokat, mégis Marconi a „rádió atyja”, aki jóval később lépett színre. Kevesen tudják, hogy 1943-ban az amerikai Legfelsőbb Bíróság elfogadta Tesla szabadalmának elsőbbségét.
Az utókort leginkább az a ki nem dolgozott módszere érdekli, amellyel Tesla szerint energiát lehet nyerni az űrből. Tesla kijelentette, a szabad energiát az emberiség jóléte érdekében kell majd felhasználni. A vezeték nélküli energia továbbításának tervein is azért dolgozott, hogy a villamos energiát egyenlően kaphassa meg minden ember. Talán álmodozó volt, de őszintén hitt abban, hogy az elektromos energia lehetővé teszi majd a nyersanyagok helyszíni feldolgozását. Az aszály által érintett területeken vízszivattyúkat működtethet.
Az ő nevéhez kötődik az ún. halálsugár, melyet Tesla a védelmi rendszer kiépítéséhez tervezett. Ez csak terv szintjén maradt, de jegyzeteit talán emiatt szedte össze halála után az FBI.
Tesla tervei: a wifi és a mobiltelefon
Tesla zseni volt, nem üzletember, elgondolásai közül jó néhányat nem sikerült megvalósítania. Amikor a transzatlanti rádió-összeköttetés tervén gondolkodott, tulajdonképpen a mobiltelefon és a wifi őse jelent meg. 1900-ban egy gazdag befektetőtő segítségével adótornyot épített Long Islanden. Szerette volna az egész világot ellátni képekkel és hírekkel. A wifi ősét láthatjuk ebben. Az üzletember azonban cserbenhagyta, így tervét nem tudta megvalósítani.
1908-ban egy interjú során ezt mondta:
„Kísérleteimre támaszkodva ki merem jelenteni, hogy nincs messze az az idő, amikor egy New York-i üzletember a berendezésem birtokában lediktálja utasításait Londonban tartózkodó titkárnőjének. Egy nagyon egyszerű és olcsó, mindenki számára hozzáférhető szerkezet segítségével zenét vagy politikai beszédeket hallgathat, esetleg egy másik kontinensen tartózkodó pap prédikációját. Ugyanezzel a berendezéssel bármilyen kép, rajz, írott vagy nyomtatott szöveg is továbbítható lesz, akárhová a Földön, másodperceken belül.”
A mai mobiltelefon őse is foglalkoztatta. Megálmodott egy hordozható, tenyérnyi készüléket, melyet vezeték nélküli elektromos energia működtetett volna. Megjósolta, hogy világszerte elterjed majd az üzenetküldés ilyen módja.
Tesla barátsága Mark Twainnel
Mark Twain naplójából tudjuk, hogyan figyelt fel Teslára: „Épp most láttam egy elektromos gép rajzait és leírását, amit Mr. Tesla szabadalmaztatott, és adott el nemrégiben a Westinghouse cégnek.
Nikola Tesla Mark Twain társaságában
Ez forradalmasítani fogja az egész elektromos üzletágat az egész világon. Ez a legértékesebb szabadalom a telefon óta.” Twain jóslata beigazolódott, s amikor találkoztak, szoros barátság alakult ki közöttük. Sok időt töltöttek együtt Tesla laboratóriumában.
Mark Twain Amerika legünnepeltebb írója volt, akinek Tesla szívesen beszélt legvadabbnak tűnő elképzeléseiről is, mint például a bolygóközi kommunikációról. Twaint lenyűgözte a tudomány és a tudományos érdeklődés. Amikor Twain emésztési problémákkal küzdött Tesla különös módon gyógyította meg barátja székrekedését. Elektromos áramot vezetett át Twain testén. Tesla készüléke valójában egy nagyfrekvenciás oszcillátorként működött.
Nikola Tesla film
Nikola Tesla fizikus, feltaláló, villamos- és gépészmérnök, filozófus. Annyira színes egyéniség volt, és olyan szerteágazó tevékenységet folytatott, hogy nehéz róla filmet készíteni.
A Tökéletes trükk (The Prestige) című filmben David Bowie játszotta a tudóst. 1899-ben Tesla a drótnélküli energiaátvitellel kísérletezett, de nem készített olyan gépet, amit a filmben láthatunk. 2000-ben is készült egy életrajzi film, A titokzatos Tesla címmel.
A legérdekesebb Nikola Tesla idézetek
„Hét vagy nyolc éves koromban szerb fordításban olvastam egy híres magyar író, Josika Abafi (Aba fia) című regényét. (…) Az akaraterő és önkontroll lehetőségei óriási hatást gyakoroltak élénk képzelőerőmre, és elkezdtem fegyelmezni magam. Ha egy édes süteményt vagy egy lédús almát akartam enni, egy másik fiút adtam neki, és átéreztem a fájdalmas, de elégedett Tantalus kínjait. Ha valami nehéz feladat volt előttem, ami kimerített, újra és újra nekiláttam, amíg be nem fejeztem. Így napról napra, reggelről estig gyakoroltam. Eleinte az elszántság és a vágyak tekintetében erőteljes mentális erőfeszítést kívánt mindez. De az évek során a konfliktus csökkent, és végül az akaratom és a kívánságom megegyezett.”
„A legtöbb ember annyira felszívódik a külvilág szemléletében, hogy teljesen elhanyagolja azt, ami belül zajlik.”
Nem véletlen, hogy Tesla filozófusként is megállja a helyét. Már kora gyermekkorában tudatosan nemesítette jellemét. Tudta, hogy nagy célokat csak így érhet el.
„Azon a napon, amikor a tudomány elkezdi tanulmányozni a nem fizikai jelenségeket, sokkal nagyobb haladást fog elérni egy évtized alatt, mint az összes korábbi évszázadban.”
„Ma a világ legcivilizáltabb országai a háborúból származó jövedelmük minimális részét fordítják az oktatásra. A huszonegyedik század megfordítja ezt a gyakorlatot. Dicsőségesebb lesz a tudatlanság elleni küzdelem, mint meghalni a harcmezőn. Az új tudományos igazságok felfedezése fontosabb lesz, mint a diplomáciai harcok. (…)Az ilyen irányú haladás lehetetlen, amíg a nemzetek továbbra is vadul gyilkolják egymást.”
– Teslára sokan mondták, hogy álmodozó optimista.
„Az ösztön valami olyasmi, ami meghaladja a tudást. Kétségtelenül vannak bizonyos finomabb szálak, amelyek lehetővé teszik számunkra az igazságok észlelését, ha a logikai következtetés vagy az agy bármely más szándékos erőfeszítése hiábavaló.”
„Úgy tűnik, mintha maga a Teremtő elektromosan megtervezte volna ezt a bolygót...”
„Határozott meggyőződésem van a viszonzás törvényében. Az igazi jutalmak arányban állnak a munkával és az áldozatokkal.”
– Tesla tanulmányozta a védikus filozófiát, és biztosan találkozott a karma, a tettek visszahatásának törvényével is.
„Radikális reformot kell véghezvinni az élelmiszer területén.”
„Jómagam kerülök mindenféle serkentőszert. Tartózkodom a húsevéstől is.”
– Nicola saját bevallása szerint a kezdetektől kevés húst fogyasztott, míg végül teljesen elhagyta.
„A 21. században a robotok munkája azt a helyet tölti majd be, amit az ókori társadalmakban a rabszolgamunka. Nincs ok kételkedni abban, hogy miért ne történne ez meg egy évszázadon belül. Ez felszabadítja az emberiséget, hogy magasabb célok elérésére törekedhessen."
– Tesla optimista volt, a fejlődésben azt látta, amit önmagában is magvalósított. Nem öncélú előrehaladást. Vajon mit válaszolhat a ma embere: a felszabadult idejét vajon „magasabb célok elérésére” fordítja?
Nikola Tesla és az univerzum titkai
Kocsis G. István: Nikola Tesla és az univerzum titkai című magával ragadó könyve a fizikus feltalálót mutatja be. Nikola Teslát, aki a tudomány és a technika területének kiemelkedő tudósa, de önmagában is különös és jelentős személyiség. A könyv végigkíséri egész életét, csalódásait és sikereit, bemutatja rendkívüli képességeit. A Tesla könyv világos nyelvezete révén nemcsak a műszaki érdeklődésű emberek figyelmét kelti fel, hanem bárkiét, aki egy komoly embert és a zseniális kutatót akarja megismerni.
Van egy másik Nikola Tesla könyv is, melyet érdemes megemlíteni. Dr. Robert Lomasi egész életén át Tesla-rajongó volt. A férfi, aki feltalálta a huszadik századot: Nikola Tesla, a villamos energia elfelejtett géniusza címmel írt könyvet.
Nikola Tesla halála
Nikola Tesla halála épp oly különös, mint élete. A villamos energia atyja, a neves feltaláló egy egész világot gazdagított munkásságával. 86 éves korában szegényen halt meg New York-i hotelszobájában.
Hamvait a belgrádi Tesla-múzeum őrzi, egy aranygömbbe zárva. A világ egyik legjelentősebb és legkülönösebb tudósa volt. 1960-ban róla nevezték el a mágneses indukció mértékegységét. A Tesla Motors nevű cég elektromos autókat gyárt.
A jelenlegi kutatás azt sugallja, hogy a Ram Setu vagy Ádám hídja néven elhíresült „út” India és Srí Lanka között nem természetes képződmény. Eddig is nagy vita folyt a keletkezését illetően. Az amerikai Science Channel decemberi műsora felkavarta a közvéleményt. Tudósok és geológusok állítják, hogy mesterséges, ember alkotta hídról van szó.
A Dél-Indiában található Ádám hídja, eredeti nevén Ram Sethu fefedezése újraírja a történelmet. A NASA felvétele
Ádám hídja a Dél-India egyik csúcsát Srí Lanka (régebbi nevén Ceylon) északnyugati részével összekötő, kb. 50 km-es láncolat. Ráma hídjaként, Ram Setu-ként is emlegetik ezt a tengerfenékből furcsán kiemelkedő földsáncot.
Az biztos, hogy egészen a 15. századig, amíg egy ciklon el nem pusztította, a híd teljesen a tengerszint feletti magasságban volt, és gyalogosan közlekedtek rajta.
Ram Setu története
A világhírű Rámájana eposz részletesen beszámol a híd keletkezéséről. A hindu epikus műben olvashatunk Ráma hercegről, aki hadseregével építtette a hidat, hogy kiszabadítsa feleségét, Szitát.
Rámájana részlet: Ráma avatár és serege építik a világokat összekötő Rama Sethu hidat, melynek maradványait ma a tudósok Ádám hídjként kutatják.
A királynőt Sri Lanká-n tartotta fogva Rávana, a nagyhatalmú démonkirály. Indiában és a világ hindu közösségeiben számtalan Ráma-hívő él, akik számára Ráma isteni valósága megkérdőjelezhetetlen.
Rama Setu, az ősi földsáv
Bizonyos történelmi feliratok, régi szótárak idézik Ráma hídját, és néhány régi térkép is feltünteti. Ennek alapján már korábban is sokan állították, hogy nem csupán vallási meggyőződés az alapja. Történelmi és földrajzi értelemben is egy ősi híd maradványairól van szó.
Régészeti feltárás Dél-Indiában: Szabályos, emberi kéz alkotta kövek Ádám hídjánál
A kutatók által az alapoknál felfedezett mészkő tömbök szabályos téglatestek vagy kocka alakúak. Ez arra utal, hogy nem a természet hozta létre, hanem mesterséges konstrukció, emberi kéz műve lehet.
Ádám hídja
A híd történetének másik változata egy muszlim legenda, mely hasonlóan misztikus hátteret feltételez. Eszerint Ádám itt haladt át Ceylonra (Sri Lanka), ahol egy hegy tetején 1000 évig egy lábán állva bűnbánatot gyakorolt.
A hegy szent hely, zarándokok látogatják, hiszen a buddhisták, a hinduk, a muzulmánok és a keresztények egyaránt tisztelik. A hegytetőn egy hatalmas lábnyom alakú sziklamélyedés látható.
A hívek vallási meggyőződésüktől függően közelítik meg. A hinduk Visnunak tulajdonítják, hiszen Ráma Visnu egyik alászállása, megjelenése. A buddhisták szerint Buddháé, a muzulmánok Ádám talplenyomatát látják ott, a keresztények pedig Szent Tamás apostolét.
Az Ádám hídja új fordulat a világtörténelemben
Évekkel ezelőtt a NASA is közzétette a légi felvételeket, de az űrhajózási ügynökség szerint az űrhajósok által készített képek nem bizonyítják az ember által létrehozott Ram Setu meglétét.
Nemrégiben egy tudományos alapú televíziós műsor 3 egyetem (Indiana University Northwest, a Colorado Boulder Egyetem és a Southern Oregon Egyetem) tudósaira hivatkozva ismét reflektorfénybe állította Ráma hídját. Azt állítják, hogy a Ram Setu-n vagy az Ádám hídján levő kőzetek idősebbek, mint a homok, ami emberi mérnöki alkotásra utal.
A kutatók arról számoltak be, hogy az ősi hídhoz használt sziklák 7000 évesek, bár a homokpad csak 4000 éves. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a műholdkép szerkezete nem természetes, hanem az ember által épített szerkezetet mutat.
A híd létrehozása önmagában misztikus. Vannak kövek, melyek messziről kerültek ide, maga az itt létük rejtélyes. Egyes tudósok úgy vélik, hogy az ősi szöveg 5000 évvel ezelőtti időpontra utal. A történelem e pontján egy ilyen hosszú híd építése szuper emberi eredmény lenne.
Összegzés
Ram Setu, illetve Ádám hídja továbbra is a felkelti a laikusok és a kutatók figyelmét. Az Indiai Tudományos Történeti Kutatási Tanács egy újabb víz alatti tanulmányt javasolt, melynek azt kellene megállapítania, hogy a struktúra természetes vagy emberi eredetű-e. A válasz még várat magára.
A vita még korántsem dőlt el. Egyvalami azonban biztos: sokan olvashattak minderről. A Science Channel Facebook oldalán 7 millióan látták, és több mint 150 000 alkalommal osztották már meg. Ráma hívei pedig csak annyit mondanak: Dzsáj, Srí Rám! Dicsőség Rámának!
Erdős Pál, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa szerint „Az égben Isten vezet egy Nagy Könyvet, amelyben minden matematikai probléma elegáns megoldása megtalálható.” Vajon ez lenne a titka a többi tudományos kérdésnek is?
A viselkedést vizsgáló pszichológusok, és az agy titkait fürkésző neurológusok vagy a fizikusok között is találunk olyan tudóst, aki az agyat csak eszköznek tekinti. Mi a tudat? A vélemények megoszlanak. Roger Penrose, a fizika egyik legnagyobb élő gondolkodója szerint az emberi agynak – és az univerzumnak is – olyan elméletnek megfelelően kell működnie, amelyet még nem fedeztünk fel. Következzen hát néhány figyelemre méltó idézet létünk, az agy és a tudat kapcsán.
Mi a tudat? – a tudósok is keresik a választ
A tudat filozófiai és orvostudományi fogalom. Az életem, a cselekedeteim attól függően változnak, hogy mit, milyen tudatállapotban teszek.
Ez azért is rendkívül érdekes téma, hiszen a tudatállapot végtelen sok típusa létezik. Egy ember esetében számtalanszor megváltozhat, akár percenként is. Az agykutatók és a hétköznapi ember egyaránt találkozik ezzel.
Vannak, akik számára a lélek és a tiszta tudat a spirituális világ része, míg a test és az agy a materiális világban létezik. Mindenkinek magának kell eldöntenie, mit fogad el, vagy mire keresi a választ. Sőt azt is, hogy akar-e kérdéseket feltenni.
Az alábbi válogatás témája a tudatosság, a létezés. Az idézetek arról szólnak, hogy híres tudósok hogyan fogalmazzák meg azt, hogy mit hisznek, és mit tudnak. Meggyőződéseinket nem kapjuk készen, meg kell dolgoznunk érte. Ez a néhány idézet segítség lehet a keresőnek.
Tudósok véleménye a tudatról
Max Plank, Nobel díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, aki sok más fizikushoz hasonlóan a filozofikus gondolkodásmódjáról is közismert. Tudóshoz méltó pontossággal fogalmazta meg az élet értelméről a tudatosságról alkotott véleményét.
„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek.”
„Én az emberi tudatot tartom alapvető fontosságúnak. Az anyagra úgy tekintek, mint a tudat leképzésére. A tudatot nem kerülhetjük meg. Minden, amiről beszélünk, minden, amire létezőként tekintünk, előfeltételezi a tudatot.”
Sir John C. Eccles, Nobel-díjas ausztrál neurofiziológus véleménye:
„Fenntartom, hogy a tudományos redukcionizmus rendkívül lekezelően bánik az emberi rejtéllyel, amikor amellett a materialista szemlélet mellett kötelezi el magát, hogy a spirituális világot teljes egészében le lehet képezni neurális aktivitások mintáira.
Ezt a meggyőződést a babonák közé kellene sorolni. Fel kell ismernünk, hogy spirituális lények vagyunk, akiknek a lelke a spirituális világban létezik, amellett, hogy materiális lények is vagyunk, akiknek a teste és az agya a materiális világban létezik.”
Nikola Tesla horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök volt, ugyanakkor filozófusként is közismert:
„Attól a naptól fogva, amikor a természettudomány a nem fizikai jelenségeket is elkezdi tanulmányozni, több haladást fog elérni egyetlen évtized alatt, mint létezésének korábbi századaiban.”
Dr. Stanislav Grof, cseh származású pszichiáterprofesszor
„A nyugati tudomány soha nem látott arányban közeledik a paradigmaváltásához, amely megváltoztatja a valóság és az emberi természet fogalmát. Áthidalja az ókori bölcsesség és a modern tudomány közötti szakadékot. Összhangba hozza a keleti szellemiséget és a nyugati pragmatizmus közötti különbségeket.”
Ugyancsak elgondolkoztató Wilder Penfield, kanadai sebész álláspontja, hiszen arról beszél, csak más szavakkal, hogy a test csupán egy eszköz, de valami tőle független irányítja. Penfield életében „a legnagyobb élő kanadai” címet kapta. Orvosi karrierjének elismeréseként 12 egyetem adományozott neki tiszteletbeli diplomát.
„Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. … Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.”
Úgy tűnik, mintha Carl Gustav Jung pszichiátriai orvosprofesszor véleménye ellentmondásos lenne, amikor a hitről és a tudatosságról beszél.
„Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét.”
Alfred North Whitehead angliai születésű amerikai matematikus, filozófus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Fiatalkorában a matematika és a fizika tudományának élt.
Később a bölcselet felé fordult, de továbbra is egy tudós pontos meghatározásával fogalmazott. Az ő számára a tudatosság az, „amelynek a segítségével tapasztalatunk minden egyes eleme értelmezhető”. Az eszmék logikus és szükségszerű rendszeréről beszélt.
Ez rendkívül fontos megállapítás abban az esetben, ha a spiritualitást nem fosztjuk meg logikus alapjaitól. Whitehead szerint a metafizikának tudnia kell választ adni az ember kérdéseire, ez a jövő alapja is.
„A civilizáció jövője leginkább azon múlik, hogyan fogja rendezni a tudomány és a vallás – mint a történelem két legerősebb nagyhatalma – egymáshoz való a viszonyát.”
Prof. dr. Freund Tamás, akadémikus, agykutató: „A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa.”
Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus: „A fizikusok felismerték: lehetetlen az atomi jelenségekről kielégítő leírást adni anélkül, hogy a tudatra ne hivatkoznának.”
Összegzés
A tudat egyik definíciója: az ember képessége a megtapasztalásra és az érzésre. Annak ellenére, hogy fontos szerepet játszik az életünkben, nagyon keveset tudunk a működéséről. Az agy és a tudat kapcsán többször jelennek meg tudományos cikkek is, hiszen a megfogható és a megfoghatatlan világ találkozása a legizgalmasabb kérdéseket veti fel.
David Riesman 1973-ban megjelent híres könyve A magányos tömeg áttételesen a tudatról is szól. Riesman megemlíti a „belülről irányított embert, akit belső iránytűje vezérel”. A szerző részletesen kifejti az ember modern társadalomban betöltött szerepét. Azt, hogy a többség külső irányítás alá került. Aki ezt el akarja kerülni, annak különösen tisztáznia kell magában a tudat, a tudatosság fogalmát is.
A szanszkrit nyelv a Védák nyelve. A Védák, amellett, hogy a legkorábbi szanszkrit szövegek, egyben a világ legrégebbi alkotásai is. Az ősi és tudományos tudás, bölcselet tárházai. A cikk elköltözött a hinduizmus.hu oldalunkra> Szanszkrit
175 éve halt meg Kőrösi Csoma Sándor. Hagyatékának egy része mind a mai napig nincs feldolgozva. A Magyar Tudományos Akadémia és a British Museum is őriz ilyen dokumentumokat. Keveset tudunk róla, zárkózottságáról és végtelen szerénységéről viszont sokan megemlékeztek már. Kőrösit még halála után is hosszú ideig szanszkrit nevén ismerték Tibetben: ő volt Philangi Dasa, a nyugati hívő. Íme, néhány kevésbé ismert életrajzi adalék nagy tudósunkkal kapcsolatban.
Kőrösi Csoma Sándor Zanglai szobája Indiában.
Kőrösi Csoma Sándor életéről
Eső életrajzírója az Indiába került Duka Tivadar. Negyvennyolcas honvéd hadnagy volt, akinek élete szintén egy kalandregény. Görgey tábornok hadsegédeként itthon nem várt rá fényes jövő. Világos után Londonba ment, és a Szent György Kórházban elkezdte tanulmányait.
Diplomája megszerzése után angol katonaorvosként a gyarmatokra helyezték. Természetesen fontosnak tartotta, hogy neves honfitársa emlékeit fölkutassa.
1854-ben elment Kalkuttába, a Bengáli Ázsia Társaság könyvtárában őrzött dokumentumokat nézte át. Csak jegyzéket készített róluk, lemásolni nem volt ideje. Az „Alexander Csoma de Kőrös” feliratú kis vasládikóban leveleket, iratokat talált. Könyvet akart írni Kőrösi Csoma Sándor életéről.
A tudósról készült életrajza azonban egy ponton nagyon hiányos.
Az Indiában élő Sir William W. Hunter a brit birodalom állami hivatalnoka volt. Ő az, aki első külföldiként Kőrösi Csoma életéről írt. 1885-ben A zarándok tudós címmel egy folyóirat közölte írását.
Amit Duka Tivadar – az őt befogadó Anglia iránti egyfajta lojalitásból – nem írhatott meg, Hunter megtette. Reálisan bemutatta az angol gyarmatbirodalom visszásságait, az indiai brit kormányzat lenéző modorát. Ugyanazzal a megalázó magatartással viszonyultak Kőrösihez, mint ahogy az indiai tudós brahmanákkal bántak…
Kőrösi Csoma életművének széleskörű megismertetését Baktay Ervinnek köszönhetjük. Bebarangolta Kőrösi Csoma Sándor útját, számtalan fotót készített. Felkereste a zanglai és phuktáli kolostorokat is, ahol Csoma oly nagy nehézségek közepette dolgozott.
1832. április 30-án Neumann báróhoz, az akkori londoni osztrák-magyar követhez írt levelében Kőrösi maga figyelmeztet:
„…ha majd a magyar tudósok a szanszkrit irodalom bővebb ismeretére tettek szert, csodálkozandnak azon, mekkora rokonság van e régi nyelv és a mi anyanyelvünk között. A magyarság sok régi emléke megtalálható itt, amelyeket az elhagyott helyeken ma már hiába keresünk.”
Kőrösinek a Tibeti szótár előszavában írt üzenete:
„Saját nemzetének pedig a szerző büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetre nézve. A magyarok dús aknát találandnak tanulmányozásában, szem előtt tartva nemzeti érdekük, szokásaik, viseletük és nyelvük érdekeit, még pedig azért, mivel a szanszkrit nyelvnek alkotása, valamint több indiai nyelveké is nagyon párhuzamos a magyarokéval.”
Vélemények Kőrösi Csoma Sándorról
Henry W. Torrens, az Ázsiai Társaság titkára ezt mondta róla: „Jellemének legbámulatosabb vonása volt: rendkívüli bizalmatlansága magában oly tárgyakra nézve, melyekben mestere lehetett volna hét világ tudósainak…”
Rövid részlet dr. Gerard leveléből, aki felkereste Kőrösit a tibeti kolostorban, miközben a tibeti szótáron és nyelvtanon dolgozott:
„És most azon magyar tudós felé fordulok, aki a legérdekesebb tárgyak egyike, melyekkel ez utazásomban találkoztam… Kanum faluban találtam őt kicsi, de érdekes viskójában, környezve könyveitől s a legjobb egészségben… Örömtől és megelégedéstől áthatottan mutatta fáradalmának gyümölcseit.
Rendkívüli kitartása eredményt aratott, és ha egész lelkülete nem lenne áthatva tanulmányaitól, komoly akadályokra találna munkásságának közepette az éghajlatban és idegenszerű helyzetében, tekintve, hogy a csikorgó hideg itt négy hónapig tart.”
Dr. Campbell, a dardzsilingi angol ügyvivő, régi ismerőse és barátja volt Kőrösi Csoma Sándornak. Ő volt mellett utolsó napjaiban, s írt utolsó beszélgetéseikről.
Arról, hogy a beteg tudós zokszó és panasz nélkül tűrte a lázas állapotot is. A legnagyobb elismeréssel beszélt a székely magyar tudósról, aki végcéljaként ekkor is a magyar őshaza megtalálását emlegette:
„Úgy látszik, hogy e beszélgetések alkalmával Kőrösi úrnak mintegy előérzete volt, hogy halála közelgett, mivel ezelőtt soha oly nyíltan nem beszélt, és sohasem fejezte ki akképp véleményeit. Mintha óhajtotta volna, hogy azok emlékezetben maradjanak.”
„Kőrösit azon ritka szerencséjű emberek közé sorolhatom – írta nekrológjában Hegedüs Sámuel, az egykori tanár és a barát–, akire soha senkit panaszkodni nem hallottam, valamint azt sem, hogy ő valaha valakire panaszkodott volna. A munkát és fáradságot bámulásig győzte, mit egyedül mérsékelt és tiszta életmódjának köszönhetett.”
India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43
