Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
09 máj

Johann Wolfgang von Goethe idézetek magyarul


Johann Wolfgang von Goethe minden bizonnyal nem abban az értelemben filozófus, amely egy tudományterületet érint. Befolyása mégis kitörölhetetlen, nemcsak irodalmi nagyság, a nagy gondolkodók között is számon tartják. Goethe csodálta az indiai irodalmat, vegetáriánus volt, hitt a lélekvándorlásban. Válogatásunk egy gazdag életművet mutat be.

Goethe a német kultúra egyik legkiemelkedőbb alakja. Az irodalom szinte valamennyi műfajában jelentős művet hagyott hátra. Színházat hozott létre, folyóiratot szerkesztett, érdekelte a régészet, a képzőművészet, sőt még a weimari herceg, titkos tanácsosa is volt.

Goethe és az indiai dráma

Goethe, miután elolvasta Kalidász Sakuntalá c. drámájának fordítását, rendkívül lelkesen írt a darabról.  Kalidász híres művét Sir William Jones, a szanszkrit nyelv tudósa és rajongója fordította le.

Ebből jött a német fordítás, de még a két közvetítés sem gyengítette a mű szépségét, elnyerte a legtöbb európai tudós lelkes elismerését. Annyira, hogy sok kritikus az arisztotelészi drámaelmélet megtámadása mellett voksolt, amikor felfedezték, hogy a keleti irodalom több irodalmi díszítéssel és filozófiával rendelkezik. 

Heine egy későbbi tanulmányában, a „Gondolatok és ötletek” fejezetben azt írta, hogy Goethe még használta is a Sakuntalá egy elképzelését a Faust elején.

Az Indiából érkező impulzusok további lendületet adtak Goethe költői munkáinak. Nem tudott szanszkritul, de annyira lenyűgözte a nyelv szépsége, hogy megpróbálkozott a dévanágari írással. Ennek bizonyítéka megtalálható a Goethe archívumban.

Goethe idézetek születésnapra

Az irodalom kedvelői gyakran keresnek Goethe idézeteket születésnapra. Most ezzel az ajánlattal segítünk:

 „Ha lelked derűs és tiszták a céljaid, jókora utat tehetsz meg előre.”

„A bölcsesség keblén, meglátod,
naponta nő majd boldogságod.”

„A szív jósága tágabb teret foglal el, mint az igazságosság tágas mezeje.”

„Tökéletesség az ég mértéke; tökéletességre törni: az emberé.”

„Hány, de hány évet kell rá feltenni, hogy legalább feltehetőleg tudjuk, mit kell tenni, és hogy kell tenni!”

„Az élet a halhatatlanságunk gyermekkora.”

„Mindannyiunknak több mint elég ideje van, ha tudjuk, hogyan kell jól kihasználni azt.”


 

Goethe idézetek ballagásra

A Goethe idézetek nagyon illenek ballagásra is. Íme:

„Sehol sem mutatkozik meg a lángelme világosabban, mint a bölcs önmérsékletben.”

„Jól válaszd meg az álmod, mert ez meghatározza egész életed alakulását, sorsodat is, és esetleg be is teljesülhet.”

„A gondolkodás érdekesebb, mint a tudás, de nem érdekesebb, mint a felismerés.”

 „Az igazság szeretete abban nyilvánul meg, hogy valaki mindenütt képes feltalálni, és meg tudja becsülni a jót.”

„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.”

„Melyik a legjobb kormány? Az, amelyik megtanít minket saját magunkat kormányozni.”

„Az igazságokat sokszor kell ismételni, mert a tévedéseket is sokszor ismétlik.”

„Az igazi tanítvány megtanulja, hogy a megismert dolgokból kifejtse az ismeretleneket, és megközelítse a mestert.”

„A viselkedés tükör, amelyben mindenki megmutatja a jellemét.”


 

Goethe Faust idézetek

Goethe huszonegy éves korától ötvenhét éves koráig dolgozott a Fauston, az emberi élet nagy kérdéseit kutatva. Alkotása posztumusz műként jelent meg, és hamarosan a világdrámák közé lépett.

 „Mohó kezekkel kincset ás,
És boldogan kap egy gilisztán.”

„Ki lesz tanítóm? Mit kerüljek el?
Jaj, tetteink, akár a szenvedélyek,
Gátat emelnek életünk elé.”

„Megszoktuk, hogy az ember gúnyolódik, 
Ha valamit nem ért.
S ha a szép és jó dolgokba bonyolódik,
Az terhére van, s megugatja.”

„Egy ember azt látja a világban, amit szívében hord.”

Goethe idézetek az életről 

„Hogy a gyerekek nem tudják, mit akarnak, abban minden nagy tudományú tanító- és hopmester egyetért; hogy azonban felnőttek is gyermek módra támolyognak ezen a földön, és mint azok, éppúgy nem tudják, honnan jönnek és hová mennek; hogy éppoly kevéssé cselekszenek igaz célok szerint (…), azt senkinek sem ízlik elhinni, pedig úgy vélem, kézzelfogható igazság.”

 „A halál pillanata az, amikor a lélek elhagyja az irányító központi erőt, de csak azért, hogy újabb kapcsolatokat létesítsen, hiszen természeténél fogva halhatatlan.”

„Egy gondolkodó lény számára lehetetlen elképzelni egy nem létezést.” 

„Nem kell ellátogatnunk az őrültek házába, hogy zavaros elméket találjunk; bolygónk az univerzum mentális intézménye.”

„A legszebb állapot az önkéntes függés, és hogyan lehetne ez szeretet nélkül?”

„S míg nem látod az életet a halálban tévelygő vendég vagy földön és homályban.”

„Sokan nem törődnek a pénzükkel, amíg nem ér véget, és mások ugyanezt teszik az idejükkel.”

„A tudatlan emberek olyan kérdéseket vetnek fel, amelyeket a bölcs válaszolt ezer évvel ezelőtt.”

Goethe idézetek a természetvédelemről

„A természetet kínpadra feszítjük, hogy erőszakkal szóra bírjuk, de nem vesszük figyelembe, hogy amit így kipréselünk belőle, az esetleg egészen más, mint amit magától mondana.”

„Csak a természet gazdagsága végtelen, csak ő képzi a nagy művészt. Bármerre tekintsünk, a természetből végtelenség fakad.”

„Nincs oly fény, melynél fátyolát
a Természet levetné szépszerével,
s mi lelkednek nem fedi fel magát,
ki nem csikarhatod azt tőle semmi géppel.”

Goethe többek között így írt tanítványának és titkárának, Eckermannak:

„A természet nem ért tréfát: mindig igaz, mindig komoly, mindig szigorú, mindig igaza van; a hibák és tévedések mindig az emberéi.”

 
Spirituális Goethe idézetek 

Goethe számára az öröklét, a lélek halhatatlansága evidens volt. 1823. október 19-én írta ezeket a sorokat egy barátjának címzett levélben: 
 

„Bizonyos vagyok benne, hogy ezerszer is jártam már a Földön, és még ezerszer visszatérek. Az ember a természet és Isten dialógusa. Más égitesteken ez a dialógus nyilván más szinten folyik. Ami belőlünk még hiányzik, az az önismeret.” 


 
„A halál pillanata az, amikor a lélek elhagyja az irányító központi erőt, de csak azért, hogy újabb kapcsolatokat létesítsen, hiszen természeténél fogva halhatatlan.”

„Aki tudományosan vagy művészileg képzett, annak van vallása is. De annak, aki egyikben sem jártas, biztosan szüksége van vallásra.”


„Nehéz volna pontosan számot adni azokról az átmenetekről, amelyek hol előrelépésnek, hol visszakozásnak tűnnek, az Isten vezérelte embernek mégis mind javára és hasznára kell, hogy szolgáljanak.”

„Ha lelked derűs és tiszták a céljaid, jókora utat tehetsz meg előre.”

„Nehéz volna pontosan számot adni azokról az átmenetekről, amelyek hol előrelépésnek, hol visszakozásnak tűnnek, az Isten vezérelte embernek mégis mind javára és hasznára kell hogy szolgáljanak.”

„S míg nem látod az életet a halálban, tévelygő vendég vagy földön és homályban.”

 „Az életárban, tettek viharán
lényem fel- s lejár,
ide-oda száll.
Születés, halál,
apály s dagály:
cserélve érlelt
örökös élet!
És zúg a szövőszék, az idő, s azon én
így dolgozom Isten eleven köpenyén.”
 

 

Kapcsolódó írások


    

 

Tovább olvasom

02 júl

Móricz zsigmond idézetek a spirituális értékekről

Móricz Zsigmond a 20. századi magyar realista prózairodalom legnagyobb képviselője. A spirituális Móricz Zsigmond idézetek közül válogattunk. Talán hiánypótló ez a kis gyűjtemény, hiszen kiváló írónk összetett személyiség volt, és írói munkássága sokszor egyoldalúan van bemutatva. Az alábbi sorok önmagukért beszélnek, nincs szükség kommentárra.

művészet könyv kultúra

Móricz A boldog ember című regényében írta:

„Én azt tartom, aki megmondja az igazat, akár jó, akár rossz, akár szép, akár csúnya, az nyugodtan alhat, és én aludni szeretek écaka. A többi a Jóisten dolga.”

Az egyik legismertebb műve: A légy jó mindhalálig

Móricz első emlékezetes lelki élménye talán az a nyári éjszaka, amikor gyermekként édesanyjával kint ült az udvarban. Édesanyja az égboltra mutatva magyarázta, hogy Isten teremtette ezt a világot, s azóta is fönntartja azt. A légy jó mindhalálig Nyilas Misijeként emlékezett erre. Írásművészet és filozófiai szépség ötvöződik ebben a bekezdésben:

A „kisdiák kereste, hogy hol találta meg legelőször életében a természetfölötti dolgokra való gondolást, de olyankor sohasem jutott eszébe sem Valkai tanár úr, sem a többi vallástanár. Az édesanyja jutott eszébe, akivel néha éjjel, nyáron kint ültek az eperfa alatt, összegubbaszkodva, s várták az édesapját, aki távoli tanyákon épített, de minden éjjel hazajött; olyankor felnéztek az égre, s az édesanyja azt mondta, hogy azok a kis csillagok éppen olyan nagy világok, mint a Föld... s azokon túl újabb csillagok vannak, meg azokon túl megint több akkora földek s így tovább, míg el nem szédült az elgondolásában... hogy mekkora a világ... s hogy mi minden van rajta... s fogott az édesanyja egy kis bogarat a lábuk alatt, s megnézték, milyen szép, hogy semmiféle művész olyat csinálni nem tudna... semmiféle ember soha... és milyen finom a pici lába... és van egy kis féreg, amely ennek a kicsi bogárnak a belsejében él, és az is egy élő élet, és az is oly tökéletes, és talán annak is megvan a maga élősdije, de ha nincs is, milyen finom a láthatatlan kis szervezete, vére, sejtje... Hát ki csinálta, ki csinálta, ki találta ki... Van... de miért van... meddig van... mi lesz aztán... mi volt azelőtt... Mikor ezekre gondolt, mindig összegubbaszkodott egészen kicsire, s a térdét átfonta a karjával, mint azokon a csillagos éjszakákon... s ez volt az ő vallása...”

művészet könyv kultúra

Spirituális Móricz Zsigmond idézetek

A tájkép élvezésében is az a fontos, amit az ember lelke önt bele a nyers képbe. Mindenki annyit lát, amennyit tud látni; azt látja meg kint, ami benne van, belül!

- Vagy más egyébre akarod te tanítani az emberiséget?

- Csak arra, hogy légy jó... légy jó... légy jó mindhalálig...

Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud.

Mindig a jövőnek kell dolgozni, nem a hirtelen zsebre vágható pillanatnyi sikernek.

Az ember oly kicsiny és magános a létezésben, hogy gyökereket kell eresztenie a Mindenségbe, hogy a forgószél el ne sodorja.

Romlott szívvel a legeszesebb ember sem fog az emberiségre áldásos cselekedeteket elkövetni, jó és nemes lélekkel azonban a legkorlátoltabb ember is hasznos tagjává lesz a társadalomnak.

Milyen kicsiny az ember, s mégis mit nem tesz fel magáról. A teremtés koronájának tartja magát... s az éjszaka csendjében gyengébb a kicsiny hernyónál, aki a fa ágacskáján a levelek alatt gubbaszkodik...

Nem lehet az igazságot elfedni, mert az Isten ujja megmutatja.

Nem azért él az ember, hogy maga kövérségében hízzon, hanem azért, hogy az Istenben bízva, segítsen azokon, akik bajban és tenger szenvedésben harapják utolsó falatjukat.

A lélek titkainak birodalma ott kezdődik, ahol a látható világ végződik.

Tovább olvasom

26 ápr

A spirituális Shakespeare

Shakespeare kivételes zseni volt, elmondott mindent, ami fontos az emberi élettel kapcsolatban. Ezt teszik a Védák is. A drámaíró a földi lét mulandó dolgairól is lebilincselően beszélt, de a lényeges, a valóban előrevivő dolgokban filozofikus magasságokban járt. Alkotásainak időtlensége és egyetemessége lenyűgözi a mindenkori olvasót. Mindezt idézetekkel bizonyítjuk.

filozófia művészet hírességek kultúra

455 éve született William Shakespeare. A legismertebb angol drámaíró, aki egyben a világ legkiválóbb színpadi szerzőjeként vált ismertté. Shakespeare többször is megfogalmazta a művész hivatását, talán legszebben ezekkel a sorokkal:

a költő szeme Földről az égbe, égből földre villan”.

Az idézet a Szentivánéji álomból való. Csak 30 éves volt ekkor, de már kiérdemelte a spirituális Shakespeare nevet.

Shakespeare élete

Tengernyi irodalom van ebben a témában. Csupán annyit érdemes most megjegyezni, hogy bár színművei több földrészen játszódnak, Shakespeare soha nem hagyta el Angliát. Rendkívül olvasott ember lehetett, de ami ennél is fontosabb rengeteg információt, hírt felszedett a beszélgetések során. Nem utolsó sorban a messze földet megjárt tengerészek elbeszéléseiből.

Shakespeare és India

Shakespeare játékai nagyrészt görög, római és más külföldi modellen alapultak, de műveiben számos Indiára való hivatkozást is látunk. Olyan szavakat használ, mint Ind, Inde, India, Indies, keleti, indiai, és ezek mindig egy mesésen gazdag, virágzó országra utalnak.

filozófia művészet hírességek kultúra
Shakespeare ihletettségű spirituális regény Kellár Márta tollából >> Megvásárolható

India négyszer jelenik meg a már idézett Szentivánéji álomban, mint a gazdagság és a napfény országa. Nem lehet minden darabját felsorolni, de Indiára való hivatkozása megtalálható akár a Troilus és Cressida vagy az Othello sorai között is. A Minden jó, ha a vége jó színműben az indiai vallásos emberekhez hasonlítja magát az egyik szereplő. A velencei kalmárban is utalásokat találunk, hiszen Indiával több ország is kereskedelmi kapcsolatban állt.

Shakespeare Indiája rendkívül gazdag, értékes gyöngyökkel és kövekkel rendelkezik, népe mélyen vallásos, és a fátyolos nők híresek a szépségükről. 1755-ben, vagyis kevesebb, mint 150 évvel Shakespeare halála után, már játszani kezdték színdarabjait Kalkuttában.

filozófia művészet hírességek kultúra

Shakespeare, a bölcs

Shakespeare az emberi indulatokat teszi drámái alapjának. Ott van például a Romeo és Júlia, ahol két család viszálya romlásba dönt minden érintettet. Antonius a testi vágya miatt egy egész világbirodalmat tesz kockára, Macbeth gyilkol, hogy trónra jusson, Lear elüldözi nemes lelkű lányát, mert az nem dicsőítette eléggé, vagy Othello, aki féltékenységében megöli feleségét. Ki ne látná be, hogy minden földi szenvedély tengernyi gondot vonz maga után.

Talán a Hamlet a legtöbbet játszott Shakespeare dráma. Természetes, hogy főhősének el kellett buknia, hiszen az egyik legvadabb anyagi érzés, a bosszú volt a célja. Hamlet kifinomult intelligenciájú fiatalember, de nem tud felemelkedni az isteni szféráig. Pedig a világirodalom egyik leghíresebb monológjában éppen a lélekről elmélkedik. Láthatjuk, milyen harag tombol benne, ha még arra is vigyáz, nehogy imádkozás közben ölje meg a királyt. Nehogy üdvözüljön a gazember.

A védikus filozófia szerint: ki mire gondol a halál pillanatában, azt éri el. Az már más kérdés, hogy a halál pillanatában az addigi élet mentalitása a perdöntő, az villan fel, ahogy addig éltünk. Shakespeare azt is többször beleszövi mondandójába, hogy lehet vallásosként tetszelegni, de a lelkiséget nem lehet imitálni. A VI. Henrikben Gloster, így kiált:

Vallásról ne beszélj, mert te a test hívője vagy!

filozófia művészet hírességek kultúra

A spirituális Shakespeare

Shakespeare világlátása nem egyértelmű – néhol egészen pesszimista és ironikus, sőt gunyoros. Érthető, hiszen az emberi természetről írt. Azonban mindig átvilágítja egy magasabb rendű szellemiség. Tisztában volt vele, hogy az ember csupán rövid szereplője az élet drámájának, és mindenkori tudatállapota szerint látja a valóságot:

Nincs a világon se jó se rossz, a gondolkozás teszi azzá” – mondja Hamlet.

A spirituális Shakespeare tudja, hogy – mai kifejezéssel élve – az elme szabályozása létfontosságú. Nem mindegy, mire fókuszál, mit tart fontosnak, mit fogad, és mit utasít el az ember élete során.

Undok egy dolog úgy mosni agyunkat, hogy mocskosabb legyen.” (Macbeth)

Tőlünk függ, mit akarunk, hová törekszünk:

"Testünk a kert, akaratunk a kertész." (Othello)

Az illúzió világa nem csupán a hétköznapokban könnyebben felfedezhető álságos dolgokból áll. A pénz és a hírnév szinte mindenkit vonz, akinek nincsenek lelki törekvései.

Ó, rang! Ó, cím! hogy színed, csillogásod mily hódolatra készti a butákat!”

Shakespeare többször is megfogalmazta, hogy illuzórikus világban élünk:

A látszat a legkevésbé vall magáról;
Még mindig dísszel csalják a világot.
(A velencei kalmár)

Machbet a halála előtt így kesereg:

Ne higgyen senki a bűvész pokolnak, kétértelmű káprázattal vakít.

A nagy drámaíró ugyanakkor azt is tudta, hogy a valóság máshol keresendő.

Mert mindent biztosan tud fenn az Isten: De mi csak látszatot sejtünk meg itt lenn. (Minden jó, ha a vége jó)

Shakespeare tehát rendszeresen tudatja velünk, hogy a test és a lélek különáll.

Elmélkedésben, szent fohász között. Vehesse lelkem a testtől búcsúját. (János király)

Csodálatos költői sorokkal fogalmazta meg azt a prózai tényt, hogy a testi tudat korlátozza az ember lelki minőségét:

… a dölyfös ember
Parányi kis hatalmával feszítve. Tombolva ágál a nagy ég előtt,  Hogy sírnak fönn az angyalok.
(Szeget szeggel)

Többször is kimondja, hogy az emberi életnek kiemelt feladata van.

Bölcs az Úr: Mint mi a fáklyát, úgy tart minket Ő, S egy fáklya sem világol önmagának. (Szeget szeggel)

Hamlet egészen keményen fogalmazza ezt meg:

Mi az ember, Ha drága idején vett fő java Alvás, evés csak? Nem több mint barom.

filozófia művészet hírességek kultúra

Kihagyhatatlan Shakespeare idézetek

Színház az egész világ,
és színész benne minden férfi és nő… (
Ahogy tetszik)

A szent érveket felhozó gonoszság
Olyan, akár a mosolygó gazember
Vagy a rothadt szívű, piros színű alma.
(A velencei kalmár)

Az erény – szép; míg a szépség, ha olcsó
Jellem köntöse: csak festett koporsó.
(Vízkereszt vagy amit akartok)

Az élet csak egy tűnő árny, csak egy
Szegény ripacs, aki egy óra hosszat
Dúl-fúl, és elnémul…
(Machbet)

Összefoglalás

Ó, ember, szamár a füled: Hízelgést meghall, bölcs szóra süket! Shakespeare Coriolanusa sóhajt így. Mi inkább a Téli rege sorait ismételjük:

Kérlek, ha bármit tudsz, ami engem is bölcsebbé tenne, azt ne börtönözd sötét titokba.

Shakespeare a világ halhatatlan költője, univerzális művei tükrözik az emberi érzelmek mélységét. Irodalmi nagysága mellett leginkább a spirituális Shakespeare-t ünnepelhetjük, akinek üzenete mindig minden korban érvényes:

az Ég igaz, és gyomlál az idő”.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

30 nov

Bertolucci elment, A kis Buddha marad

Meghalt Bernardo Bertolucci, az Oscar-díjas olasz filmrendező. Karrierjében mérföldkő volt A kis Buddha című film, melyet a kilencvenes évek elején készített. A felvételek után úgy nyilatkozott, hogy önzetlenebbé vált, és vigyázott arra, ne kerekedjen felül korábbi, sokszor durva megnyilatkozása. Sőt, a főszereplő, Keanu Reeves is más emberré vált, megérintette a buddhizmus lelkisége.

reinkarnáció filozófia halál indiai filmek hírességek művészet
Bertolucci elment, A kis Buddha marad

Bertolucci, bár megpróbálta ábrázolni a szövevényes emberi viszonyokat, az erotikus filmjei révén vált közismertté. Rendszerint zseniként és botrányhősként mutatta őt be a média. Számtalan ilyen cikk jelent már meg. Most inkább arra érdemes rávilágítani, hogy mint minden jó rendező, ő is fontos kérdéseket tett fel.

Bertolucci, a rendező, a főszereplő és a láma

Bernardo Bertolucci rendkívüli tisztelettel tekintett filmjének kultúrfilozófiában illetékes tanácsadójára. Saját bevallása szerint: Dzongsar Jamyang Khyentse Rinpoche lámától többet tanult, mint egész életében. A láma nélkül a Tibet határán lévő országban, Bhutánban sem forgathatott volna.

A filmben Buddhát Keanu Reeves formázza meg, ezzel a filmmel tűnt fel, s Dzongsar hatására a buddhizmus felé fordult. Talán ez is segítette, hogy később a sokkal nagyobb jelentőségű filmikon, a Mátrix egyik kulcsfigurájaként felejthetetlen alakítást nyújtson.

Bertolucci bravúros ábrázolásmódja

A kis Buddha Bhutánban és Nepálban készült, ez volt Bertolucci „keleti trilógiának” nevezett filmciklusának utolsó alkotása. A filmben különös jelentőséget kapnak a természet zöldje mellett a sárga, vörös és aranyszínben pompázó keleti helyszínek. Éles ellentétben állnak a nyugati világ egyhangúan szürke, városi színével.

A kis Buddha története Bhutánban egy kolostorban kezdődik, ahol a láma a tanoncoknak az erőszaknélküliségről beszél. Az állatok megölése ellen szól, egy szép történetet mond el a fiúknak. Ma már nem számít újdonságként a karma kifejezés, a tettek visszahatásának körülményei, de a kilencvenes évek elején még kevesen hallottak erről a fogalomról.

A cselekmény folytatódik: a buddhista szerzetesek kutatnak mesterük, Dorje láma reinkarnációja, újraszületése után. Az egyik lehetséges jelölt egy Amerikában élő kisfiú. A két szálon futó cselekmény másik ága Sziddhárta királyfi, vagyis Buddha megvilágosodásának története. Frappáns megoldás: a fiúcska Buddha életéről szóló könyvét olvassa, s mintha a lapok elevenednének meg, olyankor Indiában találjuk magunkat. Érdemes megjegyezni, hogy a hindu teológia Buddhát Visnu kilencedik avatárjaként, isteni megjelenéseként tartja számon.

reinkarnáció filozófia halál indiai filmek hírességek művészet
A film elbűvölő, színes homokból készült mandalája, melyet a végén elsöpörnek.

A kis Buddha hatása

Abban az időben ez egy ritka nyugati film volt, amely szinte teljes egészében a szamszárát, a születés-betegség-öregség-halál körforgását boncolgatja. A téma ma már nem jelent újdonságot, de 1993-ban bizony nagy hatást váltott ki. Igaz, A kis Buddha nem aratott egyértelmű babérokat. Sok kritika érte több helyen is giccsesnek tartott ábrázolásmódját. Felmerülhet a kérdés: vajon Bertoluccinak megvolt-e az a spirituális látásmódja, mely elengedhetetlen egy keleti filozófiával foglalkozó témához?

Az osztatlan sikert inkább a távoli kultúrát és történelmet idéző, többszörös Oscar-díjas filmje, Az utolsó császár hozta meg számára. Ez a monumentális alkotás inkább történelmi tabló. Jellemző, hogy húszezer kínai statisztát szerepeltetett, és elérte, hogy a Tiltott Város császári palotájában is forgathatott.

Bertolucci és a halál kérdése 

A filmről annak idején a Washington Post azt írta: „szomorú, de gyönyörű”, míg egy másik híres magazin elismerte a film „közvetlen halálra való összpontosítását”. Ugyanakkor ez téves megállapítás: a film az újjászületésre való összpontosítás. 

A női főszereplő találóan fogalmazza meg a film elején:

„Az élet legfontosabb dolgairól semmit sem tudunk. Azt sem tudjuk, miért születünk meg, és van-e értelme.”

Nos, ezek bizony a leglényegesebb kérdések az ember életében, mert ennek függvénye, hogy milyen célokat tűz majd ki maga elé.

Érthető módon a rendező csupán a nyugati ember felkészültségével tudta életre kelteni kelet misztikus világát és örökéletű filozófiáját. Ugyanakkor a gyönyörűen filmezett történet mégis sokat elmond az élet fontos kérdéseiről. Bernardo Bertolucci lassan, szemlélődve hozta közel az élet-halál körforgását, a reinkarnáció természetes és logikus valóságát. A néző mindenképpen hatása alá kerül, de az elfogadás vagy elutasítás joga a kezében, vagyis a tudatában van.

A kis Buddha híres epizódja

A film egyik fontos jelenetében Norbu láma egy csésze teát tart a kezében. Egyszerűen, de érthetően elmagyarázza a reinkarnációt:

„Tibetben úgy hisszük, hogy a test és a tudat olyan, mint az edény és a tartalma." 


Ekkor összetöri a porcelánt, és a tea szétfolyik az asztalon s a padlón

„A csésze már nem csésze, de vajon a tea? – kérdezi. – Egyik helyről a másikra vándorolt. Mint a test halála után a tudat, a tea is egyik tartályból a másikba került, de még mindig tea maradt”. 

A hindu filozófia kissé pontosabban fogalmazza meg: a lélekvándorlás tana a lelket tekinti a tudat hordozójának. Az élőlény, vagyis az egyéni lélek, aki különböző születéseiben különböző testeket ölt magára, az éppen elért tudatszintjének megfelelően ölti fel következő „anyagi ruháját”, vagyis a testét.

Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

02 dec

Indiai festmények a falakon

Az indiai falfestményeket az indiai festészeti hagyomány legkorábbi bizonyítékainak tekintik. E téma méltán kapná az ókortól napjainkig címet, hiszen a festmények India utcáin is folyamatosan megjelennek. A falvakban a nemes hagyományok továbböröklődtek. Manapság ez kiegészül a nagyvárosok modern képeivel. Sőt, ma már fesztiválokat is rendeznek az utcai festészet, a „street art” jegyében. 

indiai képek kultúra művészet tradíció

A műemlékek és sziklatemplomok falain található festményeket az ősi indiai civilizáció egyik szimbólumaként fedezték fel. A barlangok falain látható csodás alkotások legkorábbi bizonyítéka az Ajanta és Ellora barlangjaiban festett gyönyörű freskók. Az UNESCO kulturális világörökségének részei.

Ma a falakon látható indiai festmények megkülönböztető jellemzője, hogy az adott tér építészeti elemei harmonikusan illeszkednek a képbe. Készítésükhöz természetes anyagokat használnak, a leggyakoribb a natúr és színezett agyag, a terrakotta és a kréta, ezek a falusi házak díszítőelemeinek is az alapanyagai.

 
Indiai festmények a házak falán


India kulturális és építészeti öröksége a paloták és templomok külső és belső falainak gazdag díszítésében is megmutatkozik. A falak külső részén látható festmények színük, formatervezésük révén sokszor megváltoztatják az épület térbeli arányait, pontosabban azt, ahogy érzékeljük azokat. Háromdimenziós hatásuk van, mivel módosítják és megosztják az adott teret. 

indiai képek kultúra művészet tradíció

Az iszapos vakolatot két rétegben alkalmazták. Az első durva, a kőzetek pórusainak kitöltésére alkalmas, a másik finomabb bevonat. A festés szakaszosan zajlott. A vonalat piros okkerrel húzták ki, a kontúrt barna, mélyvörös vagy fekete szín adta. A festékekhez szükséges pigmentek a helyi vulkáni kőzetekből származtak. Az arckifejezéseket fényes foltok emelték ki. A mélység illúzióját különböző módszerekkel érték el.


Utcai művészeti fesztivál


A 2014-es bevezetése óta a „St + art” fesztivál számos helyi és nemzetközi művészt felkért már arra, hogy segítse a képzőművészet e különleges ágát Delhi és Mumbai kanyargós utcáin. A közelmúltban például meghívták Hendrik Beikirch német művészt, aki Mahátma Gandhi képét festette meg Delhiben a Rendőr-főkapitányság épületére. A ma már híres alkotás a 10 emeletes irodaház oldalsó falát szinte teljesen kitölti.

indiai képek kultúra művészet tradíció

Miután sikeresen futott Delhiben, Hyderabadban és Bengaluru-ban, az utcafesztivál visszatért Mumbai-ba. A „St + art India” alapítvány a Városi Művészeti Fesztivál részeként ez év november végétől december végéig hatalmas megmozdulást szervez. A város legforgalmasabb kikötőjének egy nem hagyományos térségében helyszíni specifikus installációkat, falfestményeket mutatnak be, vetítéseket, megbeszéléseket rendeznek. A Sassoon Dock 142 éves helyisége nyilvános művészeti kiállítássá alakul, ahol harminc indiai és nemzetközi művész jelenik meg. 

A város gyors ütemben fejlődik. Ennek a projektnek a célja egy olyan terület felszabadítása, amely készen áll a felfedezésre. A Sassoon Dock Art Project egy sajátos ökoszisztéma, amely a legmodernebb globális városi művészet és a legmélyebb helyi hagyományok közötti átfogó párbeszéd. A résztvevők látják, hogy az utcai művészetet használhatják szépítésre és az emberek bátorítására, hogy tisztán tartsák környezetüket – nyilatkozta Arjun Bahl, társalapító és fesztiváligazgató.

indiai képek kultúra művészet tradíció
 Gyógyító kéztartás a ház falán. Az elhagyatott helyből palota lesz.

Összegzés


Az indiai festészet, mint művészeti forma már nagyon korai időszaktól kezdve virágzott Indiában. Ezt bizonyítják az irodalmi források és a felfedezett képek is. Ezek sok esetben hatalmas művek, amelyeket szilárd épületek falain láthatunk. A festészeti alkotások másik csoportja éppen ellenkező nagyságrendű, ugyanakkor világhírűek: ezek a miniatúrák.

Indiában gazdag hagyománya van a falra festett műalkotásoknak. Többnyire a 9. és a 12. századra nyúlik vissza, de ma reneszánszát éli: újraindult ez a tradicionális művészet. A falvakban a népművészet révén maradt fenn. Ma már a nagyvárosokban is találunk érdekes képeket a házak falán, melyek sokszor frappáns üzenetnek is beillenek. A street art, az utca művészete ma már különleges fesztiválokon is bemutatkozik.


Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

08 máj

India művészete Rembrandtot is elvarázsolta

Az indiai képzőművészet legfinomabb kifejezési formája a miniatúra. Messzire visszatekintő történelmi hagyománya van. India művészete meglehetősen szuggesztív. A festmények jellemzője a finom kidolgozás és a gyönyörű kivitelezés. A festmények az európai hódítás előtti India gazdag és vibráló életét ábrázolják. Díszesen öltözött férfiak és nők láthatók, hagyományos indiai pózok, mozdulatok – egy letűnt korszak képei. Az arany díszítések 22 karátos porított arannyal készültek. Ez a pompa és gazdagság jellemzi az indiai miniatúrák legtöbbjét. Nem csoda, hogy még Rembrandtot is elbűvölte.

indiai képek kultúra művészet hírességek

 
Indiai miniatúra stílus


Az indiai miniatúrafestészet egyike a világ legimpozánsabb művészeti ágának. E képek világszerte híresek szépségükről, finom eleganciájukról és a kifogástalan részletekről. Ahogy a neve is jelzi, kisebb méretű festményekről van szó, gyakran nem nagyobbak néhány centiméternél. Bonyolult színvilággal aprólékosan finom ecsetkezeléssel, többnyire merített papírra készültek. A miniatúrákat úgy is jellemezhetnénk, mint az elme és a lélek elbűvölő lírai kompozícióit. 

indiai képek kultúra művészet hírességek

A miniatúrákhoz használt színek természetes forrásból származtak. Általában ásványi, növényi alapanyagok, porrá őrölt drágakövek, indigó, kagyló, tiszta arany és ezüst. Ezek összegyűjtése és a színek keverése egy bonyolult folyamat volt. Napokig néha hónapokig is eltartott, amíg a kívánt élénk, üde szín létrejött. Nem meglepő, hogy elkészítése nagy ügyességet, türelmet igényelt. Az embereket, az állatokat és egyéb részletet kellett először megfesteni. A háttér maradt a végére. Az árnyékolás, kiemelés különleges technikát igényelt. A művészgenerációk a bonyolult mechanizmust nagy tapasztalattal rendelkező apjuktól és nagyapáiktól sajátították el. Az ékszereket, díszeket porított arannyal emelték ki.

Rembrandtot elvarázsolta India művészete


Nem kisebb személyiség, mint maga Rembrandt is elismerte az indiai miniatúrák rendkívüli jellegét. Megigézte India művészete. Az 1650-es években 25 csodálatos kis alkotást kapott kézhez, és másolatokat készített.

indiai képek kultúra művészet hírességek
Rembrandt által másolt egyik indiai művészeti alkotás.

A holland festőóriás ezeket a varázslatos műveket „Surat rajzok”-nak hívta. Surat India fő tengeri kikötővárosa volt Mumbai felemelkedése előtt. A Los Angelesben őrzött kis kép a mogul császárt, a Taj Mahal építtetőjét és fiat ábrázolja. Tollal, barna tintával japán papírra készült. Abban az időben Hollandiának volt egy különleges kereskedelmi megállapodása Japánnal.


 
India művészete – a miniatúrák története 


Az indiai miniatúrák története hosszú múltra nyúlik vissza. Ősrégi hagyományai Rádzsasztánban találhatók. A 11-12. században, a művészek pálmalevél kéziratok miniatúráit készítették el. Az illusztrációk ekkor az isteni világgal kapcsolatosak. India muszlim meghódítása után a műhelyekben a festmények mogul stílusban készültek. Nagy Akbar, mogul császár több mint 100 művészt hívott környezetébe. Ekkor született India legtöbb miniatúra remekműve.
Majd a Rádzsput maharadzsák egyfajta festmény reneszánszot hoztak létre Észak-Indiában. A hercegi államok pártfogolták a miniatúrafestészetet. Kiemelkedő képviselője a Bundi festőiskola. A rádzsasztáni miniatúra stílust képviselte, a 17-19. században virágzott. Bundi és Khota volt a középpontja. Domináns színei a zöld és a kék. Szépségét kiemelte az aranyozás és a finom részletek.

A miniatűr festmény a mai Indiában, különösen Rádzsasztánban tovább él. A képzés fiatal korban indul, mert tökéletes látás és biztos kéz szükséges hozzá. Az elkötelezettség egy szigorú életformát is követel. Önmegtartóztatást minden stimulánstól, beleértve még a koffeint is!

Ajay Sharma: India művészetének nagy mestere


Ma az egyik leghíresebb miniatúra stílust folytató és a hagyományokat tanító művész Ajay Sharma. Nemzetközi hírű mester. Ajay az indiai festészet valamennyi részletét illetően kiterjedt ismeretekkel rendelkezik. Tudja, hogy a régi mesterek is a legvékonyabb mókusszőrből készült ecsetet használták. Megemlítendő, hogy az ecsetkészítéshez szükséges alapanyag beszerzésekor a mókusok nem pusztulnak el. Ajay Sharma szerte a világon tanított: Boldog vagyok, és büszke arra, hogy egy kicsit továbbadhatom a mi ősi hagyományunkat – mondta. 

Ajay Sharma szereteti, tiszteli és csodálja ezt a kifinomult művészetet. Mindent megtesz, hogy megmentse e csodás örökséget. Jaipuri műtermében minden szempontból felügyeli annak különösen szigorú hagyományait. Nagyon körültekintőnek kell lennie, mivel itt összekapcsolódik a festészet, a költészet és a vallás. Ugyanakkor ez a varázslatos világ nem a fantázia terméke. Az örökkévalóság szépsége elevenedik meg rajtuk, ahogy a szem a szereteten keresztül látja.

Indiai hangszerek a képzőművészetben

indiai képek kultúra művészet hírességekAz indiai zene és az indiai képzőművészet találkozási pontja a rága, az különféle érzelem megnyilvánulása. A hindu klasszikus zene eredete egyfajta meditáció.

A rágákon és a zenei időmértéken alapul. A képzőművészetben pedig egész rágafüzér kompozíciókat találunk, melyeken az ember és hangszere a középpont.

Minden klasszikus hangszer megtalálható a festményeken. A legtöbbször a vina, ez a különleges húros hangszer. Érdemes megjegyezni, hogy számtalan nőalak szerepek a képeken, ezt a speciális hangszert is leginkább az ő kezükben látjuk. De a mridanga, a kétfenekú dob vagy a kis cintányér, a karatal is feltűnik.

Indiai képzőművészet és az indiai zene világa

indiai képek kultúra művészet hírességekA hindusztáni klasszikus zene eredete megtalálható a Számavédában, ahol száman „dallam”, a véda „tudás” értelemben szerepel. 

A festményeken pedig olyan finomsággal ábrázolják a hangszereket és a zenészeket, szinte hallani a hangokat.

A zenetudósok figyelték a természetes hangokat, például amikor egy páva rikoltott, vagy a csataka, az esőmadár síró hangját. A kukorékolást, egy varjú vagy a kakukk jellegzetes hangját és az elefánt trombitálását egyaránt.

Mindez beépült a hindusztáni zene számos díszítményébe, így fokozva a hatását. Az elsődleges téma a tiszta szeretet, szerelem, a természet szépségének a leírása csak segíti az odaadást. Mindez pedig megjelent a festményeken is. Sokszor éppen a zenész az, aki valamelyik madarat eteti.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

03 okt

Tiszavirág életű címkék az örökkévalóság jegyeivel

Több száz ritka, indiai textilcímkéből készült kiállítás nyílt nemrég Mumbaiban. Nemcsak az India és Nagy-Britannia közötti pamut kereskedelem alakulását mutatják, egyúttal rávilágítanak a gyarmatosító gondolkodásmódra. Jobban megérthető az is, miért jelentős a textil szerepe az indiai függetlenségi mozgalomban. 

tradíció történelem üzlet művészet filozófia
Textilgyári címkék a Brit India idejéből

Nagy-Britannia világhatalmi pozíciója jelentős részben India birtoklásán nyugodott.

Egy pillantást vetve a kiállított anyagra, ismét képet kapunk a gyarmatosítás sajátos módszeréből. Az elfelejtett textilgyári címkék e ritka gyűjteménye visszavisz a múltba, és ebből a nézőpontból is megvilágítja Brit India működését. Ezek az 1800-as évek végén és a korai 1900-as években gyártott textilgyári árujegyek, amelyeket a szövetbálákhoz csatoltak, most fontos történelmi leletek. A színes kőnyomatok grafikai tervezése Angliában történt, de Németországban nyomtatták, majd elszállították a távolabbi piacokra, a gyarmati Indiába.

Az indiai boltokat elárasztották a brit textilipar pamut termékei, de a címkék az indiai flóra és fauna rajzaival, a hindu kultúra és hitvilág képeivel készültek. Komoly tervezés előzte meg, és tekintélyes szakembereket kértek fel a munkára, hogy az indiai fogyasztók számára vonzóbbá tegyék az árut. Olyanoknak adták el, akiknek a kultúrájáról vajmi keveset tudtak, és akikkel a termelőknek semmilyen közvetlen kapcsolatuk nem volt.

_______________________________________

Iratkozz fel YouTube csatornánkra további indiai bölcsességekért

tradíció történelem üzlet művészet filozófia
Kattints ide>> Feliratkozom a YouTube csatornára a további bölcsességekért>> Hinduizmus


_______________________________________

A védjegyek fejlesztése, a tervezési és nyomtatási technikák tisztán feltárulnak, ezek a litográfiák olyanok, mint a képeskönyvek. Ezek alapján követhetjük, hogyan öltözködtek a nők, mi volt a kedvelt élelmiszer, vagy hol voltak a területi határok – mondta Radhi Parekh, annak a kézműves galériának az igazgatója, ahol megszervezték a kiállítást. A textilgyári címke vizuális emlékeztető Brit India kereskedelmére. A címkék, más néven védjegyek a bálák megkülönböztetésére szolgáltak. Nagy-Britannia ipari központjai, mint Manchester és Glasgow megtermelte a pamutárut, majd elszállították Bombay, Calcutta és Amritsar piacaira. Minden valószínűség szerint a kelméhez a gyapotrostot Indiából importálták. Az olcsó nyersanyagokat Angliába vitték, majd a behozott készruhát drágán eladták, megfosztva a helyi lakosságot a munkától és a nyereségtől.

tradíció történelem üzlet művészet filozófia
 Népszerű bazár plakát 1930-ból, mely Gandhi börtönéveit örökíti meg. Bűne és fegyvere: bojkottálta a külföldi termékeket.

Amikor Mahátma Gandhi elindította a Swadeshi mozgalmat 1918-ban, a külföldi ruha bojkottjára szólított fel, egyben a hazai khadi pamut előállításának és kereskedelmének támogatására.

Ezzel párhuzamosan az indiai iparosok elindították az első fonó és a szövő üzemeket Bombay-ben és Ahmedabadban. A Swadeshi mozgalom, a nemzeti önellátás gondolata alapján bojkottálta a brit termékeket. A kifejezés két szanszkrit szóból áll össze, jelentése: sva-deshi, a saját országból.

Nem a tömegtermelés, hanem a tömegek termelése a fontos – mondta Gandhi.

A diákok támogatták a bojkottot, de a gyarmati politika keményen fellépett ellenük. Körlevelet adtak ki, súlyos büntetés terhe mellett megtiltották nekik, hogy bármilyen módon kötődjenek a mozgalomhoz. A hatóságok az oktatási intézményeket arra kérték, hogy szigorú megfigyelés alatt tartsák a tanulókat, és jelentsék a gyanúsakat. Mindez hatalmas vihart kavart, és az indiai tulajdonú nyomdák azonnal elítélték a körlevelet. Főleg Bengálban keltett nagy felháborodást. A tanárok is lemondással tiltakoztak. A hatóságok bezárással fenyegették a Calcutta Egyetemet, amely szerintük csupán „szolga-gyártó ház”(!) volt. De a Swadeshi hatalmas folyóként túlcsordult medrében, és elterjedt egész Indiában.

tradíció történelem üzlet művészet filozófia
Textilcímkék kiállítása

Tiszavirág életűek – ezt a címet adták a rendezők a kiállításnak, hiszen az angol kereskedelem egyszer használatos, eldobható, csupán az áru tartalmára és forgalmazójára utaló védjegyeknek szánta a címkéket. Volt azonban ennek egy érdekes vonása is, amiről a beszállítók nem tudtak. Az eldobásra szánt címkék egy része azért maradt fenn, mert a hindu vallási ikonográfiát használták a képekhez. Az emberek nem hajították a szemétbe, hiszen tisztelték a szentképeket, és a gyűjtők vagy a szertartások kellékeit árusító kereskedők megőrizték, de sok mind a mai napig fellelhető az indiai háztartásokban is. Lehet, hogy régen egy egyszerű ember nem tudta elolvasni a címkére írt szövöde nevét, de mindennap összetett kézzel fejet hajtott az általa nagyra becsült szentkép előtt, tisztelve az örökkévalót, az istenit. A másik földrészen meg a bankjegyek szaporodtak. Vajon melyik kincs lett tiszavirág életű?

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

20 szept

Homokra is lehet építeni

Sudarsan Pattnaik, indiai homokművész „Mahátma Gandhi – világbéke” címmel készült alkotása elnyerte az aranyérmet az idei kilencedik homokszobrászat kiállításon, melyet Moszkvában rendeztek. A szobor, melynek témája az erőszakmentesség 80.000 szavazatot kapott a közönségdíj kategóriában. Nem ez az első győzelme, híres alkotásai révén 50 nemzetközi homokszobrászat bajnokságot és fesztivált nyert meg a világ minden táján, nevét a rekordok könyvében is megtaláljuk. 

foglalkozások művészet
a kilencedik homokszobrászat kiállítás győztes alkotása:  „Mahátma Gandhi – világbéke”

Mielőtt valaki arra gondolna, hogy egy játszótéri homokozóban vagy a Balaton partján is készíthet hasonlót, jobb, ha elfelejti. A művészek kiváló minőségű, különleges helyről bányászott homokot kapnak, melyet vízzel tömörítenek, a szobrokat a végén speciális lakkal vonják be. Így az eső és a szél nem rombolja le rögtön, hónapokig megmaradnak, nem esnek szét. 

foglalkozások művészet

Sudarsan Pattnaik Puriban született, a híres Dzsagannáth templom városában. Ez későbbi munkáiban jól megmutatkozik, mert többször is készített kompozíciót az Úr Dzsagannáth tiszteletére az évente megrendezett szekér-ünnep alkalmából. A kilenc napos fesztiválon eredetileg óriási fa szekereket húznak a zarándokok, melyen a templom kegyszobrai utaznak. A hírneves alkotó 100 kis homoszekér létrehozásával készült az ünnepre Puri tengerpartján. Ezzel világrekordot állított a homokszobor faragása terén. Intézetének huszonöt diákja segítette munkáját.

foglalkozások művészet

A családban ő volt a legfiatalabb a három testvér közül. Gyermekkora tele volt nehézségekkel, talán ez ösztönözte arra, hogy a tengerparton már hét éves korától homokszobrokat készítsen. Az elismertség beköszönte után megalapította az Arany Homokművészet Intézetét (The Golden Sand Art Institute), amely első a maga nemében.

Számos hazai és nemzetközi díjjal értékelték kreatív terveit, látványos installációit. Az évek során egyaránt megnyerte a szentpétervári és a dán nagydíjat, az észak-amerikai bajnokságot vagy a közönségdíjat Kanadában. Közönségdíjat Berlinben ötször nyert, ami rekordnak számít. 2014-ben hazájában Padma Shri kitüntetést kapott, ez a negyedik legmagasabb polgári díj Indiában.

foglalkozások művészet

A leghíresebb európai homokszobor-fesztivál Berlinben van. Évente megrendezik. 2008-ban Sudarsan Pattnaik nyerte meg az első díjat: homokföldgömböt készített, melyen egy jegesmedve állt, aki ezt a feliratot tartotta a mancsában: Mentsd meg a családomat! – A művész nemcsak a globális felmelegedés problémájára utalt ezzel, az állatvédelem is inspirálta. Több munkája is foglalkozik ezzel a témával, miként a környezetvédelem kérdésével is. Emellett kiemelt témája még a nemzeti integritás és a vallási tolerancia.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

08 szept

A hercegnő és a béka Bangalorban

Baadal Nanjundaswamy különleges látásmóddal rendelkezik: ahol más csak kátyút, tátongó gödröket lát, ott ő lenyűgöző művészi létesítményének alapanyagát. Mivel tudatos művész, így kívánja szolgálni a városlakókat, a biztonságos közlekedést. Figyelemfelkeltő festményei arra ösztönzik az illetékeseket, hogy ne hagyják hetekig, hónapokig helyreigazítás nélkül a feltűnő utat. Vannak a sikoltozó bejelentők, tiltakozók, aktivisták, és van Baadal Nanjundaswamy, aki kreatív, és csendben hozza a változást! – írták róla.

foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekes
Megmosolyogtató és elgondolkodtató tudatos művészet az indiai utakon. Kérünk ilyet mi is!

A 10 millió lakosú Bengaluru vagy Bangalor India harmadik legnagyobb városa, Karnátaka állam székhelye. A város 422 főútján sok a hibás szakasz. Ráadásul esőzéskor a rossz burkolat mélyedése megtelik vízzel, és az emberek, a gyalogosok, motorosok és autósok egyaránt kerülgetik a pocsolyákat és a gödröket. A bangalori vízellátási és szennyvíz-kezelési irodák felelősek az útfenntartásért, a polgári hatóságoknál azonban sokszor süket fülekre talált a panasz. A kátyúk régóta zavarják az embereket, de elfogadták, mint az élet természetes velejáróját. Az esős évszak idején még nehezebb a közlekedés helyzete. A város egyik elismert művészét annyira frusztrálja a tisztviselők tehetetlenség, hogy rendszeresen jelentet meg képeket és figyelemkeltő installációkat a város különböző pontjain.

 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesBaadal Nanjundaswamy úgy döntött: mivel a „szokásos” mód nem elég, tudását használja a kérvények helyett. Remek ötlete támadt. Az egyik főút forgalmas részén eltört az ivóvíz cső, s mivel a hatóságok lassan működnek, egy hónapig nyitva maradt. Az óriás kátyúra zöld tavat festett, és elhelyezett benne egy életnagyságú, üvegszálas krokodilt. A műanyag állatot a kíváncsi bámészkodók segítségével kevesebb, mint fél óra alatt telepítette, majd tovább díszítette zöld festékkel. Kb. 6000 rúpiájába került (25 ezer Ft), de bőven megérte a befektetés, amely biztosan megtérül, nemcsak az elért hatás vagy a kíváncsi járókelők és az ingázók figyelme révén, akik nézték munka közben. Egy civil már azon volt, hogy segítségért kiált a nagy krokodil láttán, de visszafogta magát időben felismerve, hogy ez csak egy műalkotás. Nanjundaswamy lefotózta, és szétküldte a képeket, nemcsak az illetékes hivataloknak, hanem a közösségi média számos fórumára és a közlekedési rendőröknek is. Láss csodát! Kevesebb, mint egy hét alatt kijavították az utat.

 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesIdén nyáron, hogy tiltakozzon az utak rossz állapota miatt Nanjundaswamy az egyik hatalmas kátyúba mesterséges tavat varázsolt, ahol a Békakirályfi klasszikus mesejelenete elevenedett meg. Segítségére volt a gyönyörű színésznő, Sonu Gowda, aki felöltötte a hercegnő alakját, és a békával lefényképeztette magát. A csomóponton elhelyezett műalkotás célja, hogy felhívja a figyelmet az abszurd helyzetre, és kényszerítse az illetékeseket a sürgős helyrehozatalra. A fotó bejárta nemcsak a hivatalokat, de az internet jóvoltából a fél világot, így a hatóságok sem maradhattak tétlenül. Egy híresség bevonása a kampányba biztosan segít, több figyelmet von magára – mondta a művész. – A polgári hatóságok hamarabb akcióba lendülnek ilyen esetekben. Azt hiszem, ez a legártalmatlanabb mód a bürokrácia apátiája miatt érzett harag kimutatására. Mindenkinek megvan a lehetősége egy sajátos önkifejezésre. Ez az én módon a sérelmek közlésére. 

 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesA legfrissebb adatok alapján 529 képe és 25 térkompozíciója van az utak mentén. A „medence” az út szélén található nagy mélyedésből alakult ki. A 3D festmények, a különleges arcok és installációk szinte napi rendszerességgel jelennek meg. Nanjundaswamy felhasználta a hindu vallási panteon egyik híres alakját Jamarádzsot, a halál istenének arcát is. Képén a szájat közvetlenül egy nyitott akna adja, felülről nézve olyan, mintha Jamarádzs le akarná nyelni az ingázókat. A hatóságok gyorsan meglátták a „halálos csapdát”, és kivételesen gyorsan cselekedtek, egy nap alatt kijavították az útburkolatot.
 
 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesA 37 éves, elismert képzőművész a Chamarajendra Képzőművészeti Akadémián végzett, ő a legnépszerűbb utcai és 3D művész. Dolgozott vezető reklámügynökségnél, jelenleg filmek, színdarabok művészeti igazgatója. Munkáját, erőfeszítéseit széles körben nagyra értékelik a közösségi médiában. Sokan méltatják egyedi ötleteit. Az innováció kifejezés, mely egy kreatív ötlet megvalósítására utal többször is olvasható a Facebook bejegyzésekben, de a hálás emberek, akiknek megkönnyítette a mindennapjait, több százan lehetnek. 
A munkám által túlterhelt vagyok. Ez a rendkívüli válasz, megkönnyíti a közlekedést, így alázattal fogadom a feltétel nélküli szeretetet, mely zuhanyként áradt rám. Ez ad nekem erőt, hogy folytassam tovább. Csak azt mondhatom, köszönöm – írta egy elkötelezett rajongó.


Becsüld a művész munkásságát. Ez a leginkább innovatív módja a tiltakozásnak, és a hatóságok ösztönzésének. Bárcsak több ilyen művészek csatlakozna hozzá. – Tejaswini, informatikai szakember.
Ez egy nagyszerű módja annak, hogy kiemelje a közös emberi sorsot. – Shweta Mishra, rezidens.

foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesA szatirikus gondolat gyors végrehajtással párosul, önzetlenül áldozza erre idejét, és mindezt saját zsebből finanszírozza meg. Egyedi, de eredményes módon ösztönzi az önkormányzatot a változtatásra. Baadal Nanjundaswamy kijelentette: boldog, ha művészetét a közügy érdekében használhatja. Művész vagyok, ez egy kis hozzájárulás a társadalom fejlődéséhez – mondta.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

19 jún

Szivárványszínű fák

Mumbaiban több helyen is élénk színű fák fogadják a sétálókat – fák, amelyek már nem élnek, de gyönyörű színekben és mintákkal pompáznak.  

érdekes művészet környezetvédelem

14 nő egy különleges csoportot alakított. Csodálatos okból jöttek össze: nem tolerálják a környezet romló állapotát, felhívják a figyelmet azokra a fákra, melyek elhanyagoltan, kiszáradva állnak az utcákban. A város különböző helyein ecsetekkel és növényi alapú festékkel felszerelkezve jelennek meg. Ha lehet, az elhalt fák helyére újakat ültetnek, és próbálják megőrizni azokat, amelyek gondoskodást igényelnek.

érdekes művészet környezetvédelem

Egy önkéntes csoport úgy döntött, hogy törődnek a környezettel, és segítik a trópusi eső fákat. Megalakult a Raasta Chaap nevű szervezet, de nem követtek semmilyen fix napirendet, és nem szervezkedtek túlságosan. 

Történetük egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a közösségi médián keresztül néhány megismerkedett egymással. Mindegyikükben volt valami közös, ugyanarra az egyetemre jártak vagy ugyanazon a helyen éltek. Juhu Mumbai egyik külvárosa, közel a tengerhez. A környék festői, de a halott fák mégis elszomorító képet mutatnak. A csapat úgy döntött, hogy ahol lehet, ültessenek is fákat, és  tegyenek meg mindent a megóvásuk érdekében. Miután beszerezték a szükséges engedélyeket, elkezdték a festést az egyik főiskolánál, majd egy klubnál. Ahelyett, hogy panaszkodnak, amiért a hatóságok nem végzik rendesen a munkájukat, megkeresik a lehetőségeket céljaik eléréséhez – mondta egyikük, a 48 éves Neelu Virk.

érdekes művészet környezetvédelem

A  hölgyek többsége kiváló művészi hajlammal rendelkezik. Nem elégednek meg annyival, hogy lefestik a fákat egyszínűre, szeretnek aprólékosan dolgozni, néha 3-4 napig is. Ha nem elégedettek a mintákkal, átfestik. Mindegyikük szenvedélyesen részt vesz a munkában, ettől válik személyessé, a végeredmény pedig mindig szép. Mára már duplájára bővült a csapat. 15 önkéntes társult a kezdő tagsághoz. Még egy bollywoodi színésznő is csatlakozott az alapcsapathoz, mert nagyon érdekelte ez a különleges művészi munka. Egyikük azzal segít, hogy kertészetben dolgozik, tanul, és megosztja tapasztalatait, ami ugyancsak jól jön. Ma már együttműködnek egy Mumbai székhelyű civil szervezettel, akiktől rengeteg hasznos információt kapnak a fák kezelésével kapcsolatban. Nagy gondot jelent a fák locsolása, de az egyik csoporttag, Archana felvállalta ezt a felelősséget, s rendszeresen bejárja a területet, öntözi a növényeket. Emellett több testülethez, alapítványhoz és iskolába eljuttatták a következő üzeneteket: „Szomjas vagyok. Tudnál vizet adni?” vagy „Ha adsz nekem a vizet, adok oxigént.”

érdekes művészet környezetvédelem

Míg egyes örülnek, hogy a színes fák révén kivilágosodott és kivirágzott a város, vannak mások, akik zavarba esnek a halott fák miatt. Ez pedig jófajta szomorúság, mert felébred a tudatosság, a tenni akarás. A Raasta Chaap kifejezés jelentése „vándor” és „jelet”. Ez az, amit a csapat tesz – az ő védjegyük valóban a védelmet szolgálja.

Megismertetik az emberekkel a természet megóvásának fontosságát, hogy a maguk módján ők is segítsenek megmenteni a környezetet.

Mi csak a környezet és a természet szerelmesei vagyunk, mondják magukról. A fák gyógyításához neem fa leveléből készült pasztát használnak, melynek köztudottan antibakteriális hatása van. Különösen az őshonos fákra vigyáznak.

érdekes művészet környezetvédelemAz ötlet egyszerű volt: a halott fák kérge, mint természetes vászon szerepelt, és az elkészült műalkotások inspirálták, elbűvölték a nézőket. Jobban elérték a célt, mint szórólapokkal. Ráadásul fiatal, feltörekvő művészek, valamint a helyi tehetségek számára is létre hoztak egy platformot, ahol bemutatkozhattak. A járókelők, sok iskolás gyerek, riksások és taxisok álltak meg, és kérdezgették a maszatos kezű és ruhájú festőket. Több fiatal később beszámolt a csoport tagjainak arról, hogy ennek hatására utána olvasott a dolognak, mert nem voltak tisztában Mumbai csökkenő eső fáinak esetéről.
 
Van egy mondás, miszerint a nők közelebb vannak a természethez. Ezek a lányok és asszonyok, anyák és leendő anyák képességeiket egy másik anyának, Földanyának ajánlották. Megnyerték a férfiak támogatását is, a teljes csapat pedig szeretne példát mutatni a jövő generációinak.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

«
12

Bharata indiai webshop

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon