A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Az embereket mindig érdekelte, hogy mi történik a nagyvilágban. Az ókorban is megosztották a híreket, és továbbították azokat. Így volt ez Indiában, abban a történelem előtti korszakban is, amiről legfeljebb a Rámájana vagy a Mahábhárata lapjain olvashatunk. Ki volt a hírszerkesztő és a tájékoztatásért felelős? Nem kisebb személyiség, mint Narada muni, a nagy bölcs, a tudósítás atyja, a világ első „média szakembere”. Narada: „Bhakti szútra” – az elkötelezettség csodálatos könyve.
Narada a hindu tradíciók védikus bölcse. Keresztül-kasul bejárja az univerzumot, hiszen misztikus képességei révén még járműre sincs szüksége, a gondolat szárnyán száll. Útlevele a jóakarata, bár néha pletykásnak mondják azok, akik nem látják át messze ívelő terveit. Ma van a távközlés és információs társadalom napja. Nézzük, hogyan terjedt a hír a védikus időben.
A hírközlés története
A természeti népeknél barlangrajzok, füstjelek vagy a dobütések szállították a hírt. A perzsák már futárkapcsolat révén kapták meg a szükséges információt. A görögök fáklyajeleket is használtak, idővel a fáklyatávírón már betűket is tudtak továbbítani. Julius Caeser uralma alatt jelent meg az Acta Diurna, ami összefoglalta a politikai híreket. Kézírásos formában terjedt az egész Római Birodalomban.
A 18. században a hajózás fejlődésével szükségessé vált a tengeri üzenetváltás. A gyarmatosítás rabló hadjáratai miatt is megnőtt a tengeri forgalom, kialakultak a zászlójelek. A parton világítótornyok üzentek fényjellel. A hajók zsákszámra szállították a leveleket és iratokat a földrészek között.
Kínában adták ki az első nyomtatott újságot i.e 200 körül. Gutenberg ettől függetlenül találta fel a nyomtatást. A 19. század pedig már az optikai és elektromos távírók időszaka. Francia feltaláló nevéhez fűződik a semaphore (karjelző), a telegráf őse. Ekkor indul el világkörüli útjára a sajtó, s ekkor lett a sajtó nagyhatalom. A nemesség, katonaság és papság mellett a negyedik rend, mely a hatalmat kézben tartotta és irányította.
Az első használható elektromos távírót a Morse távíró követte. 1844-ben az első távíróvonal Baltimore és Washington között jött létre. Az először leadott mondat ez a bibliai idézet volt: „mit mívelt Isten!” Miután Bell távbeszélő készüléke megjelent, a magyar Puskás Tivadar segítségével 1878-ban létrejöttek első telefonközpontok Bostonban.
A rádióadó/vevő tévesen mind a mai napig az olasz Marconi nevéhez fűződik, holott az indiai Sir Jagadishchandra Bose volt az első ezen a területen 1895-ben. Csakhogy ő nem törekedett a kereskedelmi haszon megszerzésére, hanem nyilvánosságra hozta kutatási eredményeit. Mindezt azért, hogy mások is fejleszthessék a kutatást. Marconi Nicola Tesla asszisztense volt, aki a szabadalmát 1896-ban mutatta be. Tesla jogosan hangoztatta prioritását, és pereskedés után Marconitól visszavették az elsőbbség jogát.
Így értünk el napjaink információs társadalmáig, ahol a modern mobiltelefon-rendszerek, a mobilinternet kitágította a világot. Igaz, a természetes életformánk rendkívül beszűkült. A híranyag pedig elképesztő, beláthatatlan méretekre duzzadt. A kérdés csupán az: milyen információra van valóban szükségünk?
Narada muni, a tudósítás atyja
Narada a védikus kor misztikus képességekkel rendelkező bölcse. A muni jelentése: bölcs. Narada muni a vezeték nélküli kommunikáció mesteri jelképe is lehetne. Őt nem zavarta a nyelvi nehézség, mely India számos kasztja, törzse és regionális szubkultúrája között mind a mai napig fennáll.
A véleményközlése mestersége nem mindig tűnik egyszerű feladatnak. Mindig vannak ellenfelek, akik nem akarják, hogy bizonyos információ célba jusson. Így volt ez a messzi ókorban is. Narada muni mindig vándorló kommunikációs személy volt. A modern újságírók előde, tehetséges tudósító, aki ha kellett, ki is színezte a történeteket.
Narada az Úr Narayana lelkes híveként mindig hű urához. Mivel Narayana egyben az igazság megtestesülése is, így amikor Narada látszólag illetéktelen személynek árulja el a titkos információkat, azt tudatosan teszi, annak jó oka van. Idő előtti információja néha pánikot, viszályt és ellentétet okoz, de csak a végső győzelmet készíti elő. Narada egyetlen célja, hogy a világegyetem jobbá váljon.
Narada muni története
Brahmá odaadó meditációjából született. Narada a négy sampradája (tanítványi lánc) egyikének a kiemelkedő tagja. Brahmától kapta meg a transzcendentális tudást. Emelkedett lélek, egyik kezében húros hangszere, a vína. Szüntelenül énekli odaadó dalait, és folyton dicsőíti Visnut. Hari és Narayana neveit zengi, de szenvedélyesen hirdeti az odaadás és a hit fontosságát is.
Nevének jelentése: Nara-emberiség, da-aki átadja. Narada képes mindenkit a Legfelsőbb Úrral megajándékozni. Narada a csillagászat, a zene és más művészetek tekintélyes képviselője volt. Több művet is írt, az egyik leghíresebb a Narada Bhakti-sutra. Ez a költői munka Isten iránti odaadással kapcsolatos nyolcvannégy aforizmát tartalmaz.
Narada tanítása
A szútra (sutra) egyszerű nyelvezetű, tömör filozófiai-irodalmi tartalmú műfaj. A védikus irodalomban gyakran találkozni vele. Jelentése fonál, vezérfonál.
Narada Bhakti-sutra című összegzése a bhakti, vagyis Isten odaadó szolgálatának szépségéről szól. Részlet a műből Rácz Géza fordításában:
38. A bhakti legfőképp a nagy lelkek, valamint a Legfelsőbb kegyéből nyerhető el.
39. A nagy lelkek társaságát nehéz elnyerni, s e társulás hatása finoman, kifürkészhetetlenül, de hathatós módon érvényesül.
54. Anyagi vonásoktól s az önzéstől is mentes, egységes belső tapasztalat az istenszeretet, ami a világon mindennél finomabb, akadálytalan és egyre gyarapodó.
58. Minden egyéb lelki gyakorlattal szemben a bhakti a legbiztosabb s legegyszerűbb.
59. Mert nem függ semmi külső feltételtől, és magától értetődő.
60. Mert teljes lelki békét nyújt, és a legmagasztosabb örömöt adja.
Tavaly februárban indult útjára egy indiai, napenergiával működő tuk-tuk, és szeptemberben ért Londonba. Elérte célját, a média figyelme ráterelődött az ökobarát közlekedési eszközökre. Ha a riksa szót meghalljuk, többnyire Japán, India vagy Kína jut eszünkbe, pedig ma már hazánkban is több helyen láthatjuk az utcai közlekedésben.
Akkor, amikor a klímaváltozás és az üzemanyag-kérdés jókora probléma, komolyan el kellene gondolkodni a környezetbarát megoldásokon. Nem azért, mert a városnézés sokkal kényelmesebb, sőt romantikusabb riksával, hanem a Földanya védelme érdekében.
Napenergiával működő tuk-tuk? Bio riksa!
Naveen Rabelli villamosmérnök saját maga építette azt a napenergiával működő tuk-tukot, mely több mint 14.000 km-t tett meg. Két kontinenst szelt át, 10 országon ment keresztül, hazánkon is, mindezt károsanyag kibocsátása nélkül. A 35 éves indiai fiatalember a szanszkrit Tejas nevet adta autójának, jelentése: ragyogás. Célja, hogy a világ egy jobb hely legyen – környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag egyaránt.
Egy Piaggio Ape dízel üzemű autóriksát alakított át több éves munkával. A járműben volt egy ágy, egy napelemes tűzhely, egy utas ülés és egy mini hűtőszekrény az élelmiszerek számára. Megkérdezték tőle: Mi volt utazásának legnagyobb tanulsága? Így válaszolt:
„A kultúrák és emberek megismerése. Eleinte aggódtam, kikkel találkozom, és hogyan reagálnak rám. Azonban hamarosan rájöttem, hogy legbelül mindenki hasonló.”
Riksa a fenntartható világ érdekében
Változik a világ, ma már nem csak Indiában, sok nyugati nagyvárosban is találkozhatunk riksával. Nem lehet eléggé kihangsúlyozni legfontosabb tulajdonságát: környezetbarát szállítóeszköz. Károsanyag-kibocsátás nélkül, kényelmes tempóban is közlekedhet az ember, ráadásul oda is eljuthat, ahova autóval tilos behajtani. A riksa háromkerekű bicikli, elől ül a „sofőr” – egy kerékpározni tudó, a kreszt jól ismerő ember. Utasai kényelmesen nézelődhetnek.
Ma már Keszthelyen, Budapesten, Pécsett is működik riksa. Személyre szabott programokat lehet tervezni, és az idősebbek vagy mozgássérültek számára is lehetővé tenni olyan túrákat, melyek egyébként elérhetetlenek számukra. A riksa dekorációként is egy érdekes színfoltja lehet bármely városnak.
Rickshaw Budapest
A riksa taxi a külföldi nagyvárosokban PediCab vagy Rickshaw néven ismert. Ma már magyar Pedicab riksa-cég is van. A kifejezés a latin pedi, láb és az angol cab, taxi szavakból állt össze. Bár rikshaw Budapesten még nem bérelhető, európai nagyvárosokban már lehet, ami ugyancsak megkönnyíti a családi programokat.
Riksa taxi
A magyar ÖkoCab Riksa Taxi kedvező áron kínál különféle városnéző programokat, de a riksa bérlete sem elérhetetlen árszabású. Nyitott illetve zárt utastere lehetővé teszi, hogy még esős időben is választható közlekedési eszköz legyen. Természetesen nem távolsági járat, de nagyszerűen alkalmazható kis táv megtételére és belvárosi közlekedésre.
A biciklis riksa az öko-tudatos városnézés eszköze
Ma már elismert közlekedési alternatíva, mert nem szennyezi a levegőt. Rendkívül praktikus a használatuk, hiszen akár szűk helyen is elmehetnek. A Budapest Riksa nagyon találóan „pedálhintók”-nak nevezi a riksákat. A cég kiemeli azok környezetbarát hatékonyságát, és a mobil hirdetési lehetőséget is. A termékek reklámozásával a gyalogosok, a szórakozóhelyek, éttermek ajánlásával a sétáló turisták érdeklődését is fel lehet kelteni. A városnéző riksa-túra lehetővé teszi, hogy az utas alaposabban körülnézzen. De ma már riksát ajánlanak különféle céges vagy magán rendezvényekre, például esküvőkre is.
Zseni-díjat kapott két indiai származású tudós. Dr. Subhash Khot elméleti számítógépes szakembert részletesen is bemutatjuk. Nemcsak azért, mert sok más elismerés mellett a matematikai Nobel-díjnak tartott Nevanlinna-díjat is elnyerte, hanem mert ő is jó példa annak a megalapozatlan feltételezésnek a cáfolatára, hogy egy vegetáriánus étrendet követő ember hiánybetegségben szenvedhet.
Subhash Khot saját bevallása szerint még soha nem érintett számítógépet, mielőtt Bombay-ban beiratkozott az egyetemre. Doktori fokozatát számítógép-tudományból már a Princeton Egyetemen szerezte meg, ma New York-ban a számítógép-tudomány egyetemi professzora.
Dr. Subhash Khot és Dr. Manu Prakash kivételes kreativitásukért megkapták a Zseni-díjként is becézett MacArthur támogatást. A 625.000 dollárt (171 millió Ft-ot) öt év alatt, negyedéves részletekben adják át, és ennek köszönhetően fokozott koncentrációval tudják folytatni a munkát. A díjra sem jelentkezni, sem jelölteket állítani nem lehet, az alapítvány döntőbizottsága anonim módon működik.
Subhash Khot-ot – bár orvos családból származik – már gyermekkorában is a matematika érdekelte legjobban. Ötödikes korában a matematikai problémák megoldásához nem a tizedes, hanem más rendszereket használt. Khot fiatalon a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián két alkalommal ezüstérmet szerzett. Bombay-ban járt egyetemre, a Princeton Egyetemen 2003-ban doktorált. Disszertációját a Rádzsasztánból származó Sanjeev Arora felügyelete alatt készítette, aki az egyetem számítástechnikai professzora.
Számos cikke jelenik meg tudományos folyóiratokban, és rendszeresen tart előadásokat.
2014-ben kapta meg a négyévenként kiadott Nevanlinna-díjat. A számítógépes tudományban nyújtott kiváló teljesítményre adott kitüntetést negyven év alatti matematikusok kapják. Ez és a Fields-érem a matematika Nobel-díja. A legenda szerint a svéd kémikus, Alfred Nobel megvetette a matematikát, miután kedvese megcsalta – egy matematikussal. Ennek a pletykának nincs történelmi alapja, de tény, hogy több tudományágban osztanak ki Nobel-díjat, vagy irodalomi, béke és gazdasági területen is, kivéve a matematikát. A legmagasabb matematikai elismerés így a Fields- és a Nevanlinna-díj lett.
2014-ben a szintén indiai szátmazású, szintén vegetariánus Manjul Bhargava egyetemi professzor nyerte el a Fields-érmet.
Az informatika a matematika friss tudományága. Ahogy a számítógépek az élet minden területén nélkülözhetetlenné váltak, a felhasználók joggal várják el, hogy gyors megoldásokat kapjanak. Ez az elméleti számítógép-tudomány fő motivációja. Subhash Khot találékonysága és kitartása, a megoldatlan problémák területén alkalmazott tudása is ezt célozza.
Számtalan cikk jelent meg a tudósról, de a magánemberről keveset olvashatunk. Pedig érdekes és tanulságos bepillantani egy nagy egyéniség hétköznapjaiba is.
A középiskolás évek során a legnagyobb hatással matematika tanára, az iskola igazgatója, Vaman G. Gogate volt rá. – Olyan, mint egy apa vagy nagyapa – mondta Khot. – Amikor hazamegyek, ő az első, akit felhívok és meglátogatok. A tanárok is szívesen emlékeznek a nagyszerű diákra. „Rendkívüli tudományos tehetség és figyelemre méltó koncentrációs erő” – ez az, amit elsősorban felidéznek vele kapcsolatban. Mások azt mondják: A legjobban úgy lehet leírni őt, mint kedves, szelíd és adakozó embert.
2004-ben egy régi hagyományt követve elrendezett házasságot kötött. Felesége, Gayatri Nashikból származik, de követte férjét az USA-ba. Jelenleg elemző egy new york-i szövetségi bankban. A házaspárnak van egy hároméves kisfia.
Khot analitikus megközelítése néha egészen őrjítő – mesélte nevetve a felesége. – Minden lehetséges módon megpróbálja optimalizálni a dolgokat. Például ha A pontból megy B pontba, mindig meg akarja találni a legrövidebb utat. Úgy kell rávenni, hogy néha egy festőibb, de hosszabb útvonalat válasszon.
A fiatal tudós „az új generáció Ramanujan-ja” megtisztelő címet is megkapta. A híres elődöt, Srinivasa Ramanujan a 20. században élt, de a valaha élt egyik legnagyobb matematikai zseniként ünnepli a tudomány (A matematikai zseni, Srinivasa Ramanujan).
India egyébként is sok kiváló matematikust adott az emberiségnek, már az időszámítás előtt pontos eredményeket mutattak fel. Ramanujan matematikai csodagyerek volt, aki 12 évesen már befejezte tanulmányait a trigonometria terén, és saját tételein dolgozott. Nagyon vallásos volt, elmondása szerint isten segítette a matematikai tételek felfedezésében. Ő is vegetáriánus étrendet követett. „Az ember, aki ismerte a végtelent” címmel film készült róla, tavasszal látható volt nálunk is.
Dr. Subhash Khot is tiszta vegetariánus, és a dzsain hit szerint él. A dzsain hit követői ősidők óta jelen vannak Mahárásztra államban, ahonnan ő is származik. A híres, három vallásnak is helyt adó Ellora barlangok többemeletes, bazaltba vájt szentélyei azt mutatják, hogy a dzsainizmus egy virágzó vallási kultúra része volt már a premodern időkben. Alaptétele az ahimsza, az erőszaknélküléség. A hívek vegetáriánusok, és az élet tisztelete jegyében minden módon kerülik más élőlények elpusztítását. Khot élvezi a házias ételeket, több évvel ezelőtt, míg a Princetonon tanult, sokszor maga főzőtt. – Egy nap, késő este fehívtak a Princeton Egyetemről. Subhash volt, és a feleségemtől, Ushától érdeklődött egy recept felől. A sheera egyfajta búzadara puding, a kedvenc édessége – kuncogott volt tanára, Gogate.
Az emberek többsége a vegetariánus életmódot nemcsak egészségügyi szempontok miatt választják, és nem is vallási alapon. Aki szereti az állatokat, aki érző lényként, nem pedig tárgyként tekint rájuk, az tiszteli az életet, melyet nem ő adott, s melyet így nincs is joga megszakítani, ezért etikai okok miatt dönt a növényi alapú étrend mellett. Számtalan cikk és névsor szerepel már mindenfelé e téma kapcsán, híres tudósok, művészek, filozófusok, akik az ókortól napjainkig ezt a szemléletmódot követik.
Sudarsan Pattnaik, indiai homokművész „Mahátma Gandhi – világbéke” címmel készült alkotása elnyerte az aranyérmet az idei kilencedik homokszobrászat kiállításon, melyet Moszkvában rendeztek. A szobor, melynek témája az erőszakmentesség 80.000 szavazatot kapott a közönségdíj kategóriában. Nem ez az első győzelme, híres alkotásai révén 50 nemzetközi homokszobrászat bajnokságot és fesztivált nyert meg a világ minden táján, nevét a rekordok könyvében is megtaláljuk.
Mielőtt valaki arra gondolna, hogy egy játszótéri homokozóban vagy a Balaton partján is készíthet hasonlót, jobb, ha elfelejti. A művészek kiváló minőségű, különleges helyről bányászott homokot kapnak, melyet vízzel tömörítenek, a szobrokat a végén speciális lakkal vonják be. Így az eső és a szél nem rombolja le rögtön, hónapokig megmaradnak, nem esnek szét.
Sudarsan Pattnaik Puriban született, a híres Dzsagannáth templom városában. Ez későbbi munkáiban jól megmutatkozik, mert többször is készített kompozíciót az Úr Dzsagannáth tiszteletére az évente megrendezett szekér-ünnep alkalmából. A kilenc napos fesztiválon eredetileg óriási fa szekereket húznak a zarándokok, melyen a templom kegyszobrai utaznak. A hírneves alkotó 100 kis homoszekér létrehozásával készült az ünnepre Puri tengerpartján. Ezzel világrekordot állított a homokszobor faragása terén. Intézetének huszonöt diákja segítette munkáját.
A családban ő volt a legfiatalabb a három testvér közül. Gyermekkora tele volt nehézségekkel, talán ez ösztönözte arra, hogy a tengerparton már hét éves korától homokszobrokat készítsen. Az elismertség beköszönte után megalapította az Arany Homokművészet Intézetét (The Golden Sand Art Institute), amely első a maga nemében.
Számos hazai és nemzetközi díjjal értékelték kreatív terveit, látványos installációit. Az évek során egyaránt megnyerte a szentpétervári és a dán nagydíjat, az észak-amerikai bajnokságot vagy a közönségdíjat Kanadában. Közönségdíjat Berlinben ötször nyert, ami rekordnak számít. 2014-ben hazájában Padma Shri kitüntetést kapott, ez a negyedik legmagasabb polgári díj Indiában.
A leghíresebb európai homokszobor-fesztivál Berlinben van. Évente megrendezik. 2008-ban Sudarsan Pattnaik nyerte meg az első díjat: homokföldgömböt készített, melyen egy jegesmedve állt, aki ezt a feliratot tartotta a mancsában: Mentsd meg a családomat! – A művész nemcsak a globális felmelegedés problémájára utalt ezzel, az állatvédelem is inspirálta. Több munkája is foglalkozik ezzel a témával, miként a környezetvédelem kérdésével is. Emellett kiemelt témája még a nemzeti integritás és a vallási tolerancia.
Baadal Nanjundaswamy különleges látásmóddal rendelkezik: ahol más csak kátyút, tátongó gödröket lát, ott ő lenyűgöző művészi létesítményének alapanyagát. Mivel tudatos művész, így kívánja szolgálni a városlakókat, a biztonságos közlekedést. Figyelemfelkeltő festményei arra ösztönzik az illetékeseket, hogy ne hagyják hetekig, hónapokig helyreigazítás nélkül a feltűnő utat. Vannak a sikoltozó bejelentők, tiltakozók, aktivisták, és van Baadal Nanjundaswamy, aki kreatív, és csendben hozza a változást! – írták róla.
A 10 millió lakosú Bengaluru vagy Bangalor India harmadik legnagyobb városa, Karnátaka állam székhelye. A város 422 főútján sok a hibás szakasz. Ráadásul esőzéskor a rossz burkolat mélyedése megtelik vízzel, és az emberek, a gyalogosok, motorosok és autósok egyaránt kerülgetik a pocsolyákat és a gödröket. A bangalori vízellátási és szennyvíz-kezelési irodák felelősek az útfenntartásért, a polgári hatóságoknál azonban sokszor süket fülekre talált a panasz. A kátyúk régóta zavarják az embereket, de elfogadták, mint az élet természetes velejáróját. Az esős évszak idején még nehezebb a közlekedés helyzete. A város egyik elismert művészét annyira frusztrálja a tisztviselők tehetetlenség, hogy rendszeresen jelentet meg képeket és figyelemkeltő installációkat a város különböző pontjain.
Baadal Nanjundaswamy úgy döntött: mivel a „szokásos” mód nem elég, tudását használja a kérvények helyett. Remek ötlete támadt. Az egyik főút forgalmas részén eltört az ivóvíz cső, s mivel a hatóságok lassan működnek, egy hónapig nyitva maradt. Az óriás kátyúra zöld tavat festett, és elhelyezett benne egy életnagyságú, üvegszálas krokodilt. A műanyag állatot a kíváncsi bámészkodók segítségével kevesebb, mint fél óra alatt telepítette, majd tovább díszítette zöld festékkel. Kb. 6000 rúpiájába került (25 ezer Ft), de bőven megérte a befektetés, amely biztosan megtérül, nemcsak az elért hatás vagy a kíváncsi járókelők és az ingázók figyelme révén, akik nézték munka közben. Egy civil már azon volt, hogy segítségért kiált a nagy krokodil láttán, de visszafogta magát időben felismerve, hogy ez csak egy műalkotás. Nanjundaswamy lefotózta, és szétküldte a képeket, nemcsak az illetékes hivataloknak, hanem a közösségi média számos fórumára és a közlekedési rendőröknek is. Láss csodát! Kevesebb, mint egy hét alatt kijavították az utat.
Idén nyáron, hogy tiltakozzon az utak rossz állapota miatt Nanjundaswamy az egyik hatalmas kátyúba mesterséges tavat varázsolt, ahol a Békakirályfi klasszikus mesejelenete elevenedett meg. Segítségére volt a gyönyörű színésznő, Sonu Gowda, aki felöltötte a hercegnő alakját, és a békával lefényképeztette magát. A csomóponton elhelyezett műalkotás célja, hogy felhívja a figyelmet az abszurd helyzetre, és kényszerítse az illetékeseket a sürgős helyrehozatalra. A fotó bejárta nemcsak a hivatalokat, de az internet jóvoltából a fél világot, így a hatóságok sem maradhattak tétlenül. Egy híresség bevonása a kampányba biztosan segít, több figyelmet von magára – mondta a művész. – A polgári hatóságok hamarabb akcióba lendülnek ilyen esetekben. Azt hiszem, ez a legártalmatlanabb mód a bürokrácia apátiája miatt érzett harag kimutatására. Mindenkinek megvan a lehetősége egy sajátos önkifejezésre. Ez az én módon a sérelmek közlésére.
A legfrissebb adatok alapján 529 képe és 25 térkompozíciója van az utak mentén. A „medence” az út szélén található nagy mélyedésből alakult ki. A 3D festmények, a különleges arcok és installációk szinte napi rendszerességgel jelennek meg. Nanjundaswamy felhasználta a hindu vallási panteon egyik híres alakját Jamarádzsot, a halál istenének arcát is. Képén a szájat közvetlenül egy nyitott akna adja, felülről nézve olyan, mintha Jamarádzs le akarná nyelni az ingázókat. A hatóságok gyorsan meglátták a „halálos csapdát”, és kivételesen gyorsan cselekedtek, egy nap alatt kijavították az útburkolatot.
A 37 éves, elismert képzőművész a Chamarajendra Képzőművészeti Akadémián végzett, ő a legnépszerűbb utcai és 3D művész. Dolgozott vezető reklámügynökségnél, jelenleg filmek, színdarabok művészeti igazgatója. Munkáját, erőfeszítéseit széles körben nagyra értékelik a közösségi médiában. Sokan méltatják egyedi ötleteit. Az innováció kifejezés, mely egy kreatív ötlet megvalósítására utal többször is olvasható a Facebook bejegyzésekben, de a hálás emberek, akiknek megkönnyítette a mindennapjait, több százan lehetnek.
A munkám által túlterhelt vagyok. Ez a rendkívüli válasz, megkönnyíti a közlekedést, így alázattal fogadom a feltétel nélküli szeretetet, mely zuhanyként áradt rám. Ez ad nekem erőt, hogy folytassam tovább. Csak azt mondhatom, köszönöm – írta egy elkötelezett rajongó.
Becsüld a művész munkásságát. Ez a leginkább innovatív módja a tiltakozásnak, és a hatóságok ösztönzésének. Bárcsak több ilyen művészek csatlakozna hozzá. – Tejaswini, informatikai szakember.
Ez egy nagyszerű módja annak, hogy kiemelje a közös emberi sorsot. – Shweta Mishra, rezidens.
A szatirikus gondolat gyors végrehajtással párosul, önzetlenül áldozza erre idejét, és mindezt saját zsebből finanszírozza meg. Egyedi, de eredményes módon ösztönzi az önkormányzatot a változtatásra. Baadal Nanjundaswamy kijelentette: boldog, ha művészetét a közügy érdekében használhatja. Művész vagyok, ez egy kis hozzájárulás a társadalom fejlődéséhez – mondta.
Rajani Panditnak, India első számú detektív hölgyének nem volt könnyű sikeressé válnia egy férfiak által dominált területen. De akaratereje, kitartása, bátorsága, a kivételes konfliktuskezelő és gyors döntéshozatali képessége révén elérte, hogy a szakma elismerje. Ma már több különböző TV csatornán szerepel, interjúkat készítenek vele, kapott számos díjat, és könyvei jelennek meg. Mumbaiban dolgozik, érdekes esetek, még érdekesebb álruhák – ez az ő története.
Meglepő, hogy milyen sok hölgy detektív van Indiában. De a legtöbb házassági ügyekre szakosodott, a lehetséges partnereket vizsgálják meg, hogy ezzel is segítsék egy jó házasság létrejöttét, vagy felfedik a hűtlen férjeket és feleségeket.
Rajani irodájában, Mumbaiban
Rajani apja rendőrségi nyomozó volt, aki korábban dolgozott Mahátma Gandhi gyilkossági ügyében is. Mindez lányára is hatással lehetett. Rajani főiskolásként irodalmat tanult. Itt szembesült először azzal, hogy képes segíteni másoknak az összegubancolódott helyzetekben. Talán úgy tűnt, mintha egy túlbuzgó kíváncsi szomszéd avatkozna közbe, de amikor kimentette egy tanulótársát a törvénytelen helyzetből, a lány szülei nagyon hálásak voltak. Ez indította el a magánnyomozói pályán. Apja féltette, először nem támogatta ezt a döntést, de az anyja mindig az ő oldalán állt.
Egyik esetben szobalányként belépett egy gazdag családhoz, 6 hónapon keresztül dolgozott ott, hogy elkapjon egy gyilkost. Máskor gyermekrablási ügyet sikerült megoldania, vagy ékszertolvajt fülelt le. Sok filmszínész, TV sztár is felkeresi, többnyire azzal a kéréssel, hogy szerezzen bizonyítékot, mert partnerük megcsalta őket. Amikor a nyomozás miatt szükséges volt, alakított már vakot, terhes nőt, vagy éppen egy őrült szerepében hallgatta ki egy strandon, amint két multinacionális cég munkatársa pénzügyi csalást tervezett. A feladat sikeres elvégzése néhány nagy társaságot szerzett neki állandó ügyfélnek. Több mint 25 éve van már a szakmában. Egyszerűen él, rendkívül éles elméjű hölgy, aki abból merít megelégedést, hogy képes segíteni másokon. Lady James Bond címmel dokumentumfilm készült róla.
Szerinte bizonyos szempontból nőnek lenni előny a szakmában, könnyebb az információgyűjtés, mert senki sem gyanítja, hogy nyomozók. Jobban meghallják az egyes árnyalatokat a beszélő hanghordozásában, mint a férfiak, s jobban megfejtik a másodlagos kifejezéseket, mint amilyen az arcmimika vagy a testbeszéd.
Rajani Nyomozó Iroda 30 nyomozót foglalkoztat, havonta több mint 20 megbízást kapnak. Úgy érzi, hogy ma egy detektív munkája sokkal egyszerűbb, mert modern berendezések állnak a rendelkezésére, jobb felvevők, poloskák, kém kamerák, egy tucat különleges eszköz. Egy nyomozónak gyorsnak és ébernek kell lennie. Meg kell érezni, ha valamilyen probléma adódik, és tudnia kell elhárítani. Nemcsak vizsgálja vagy feltárja a tényeket, de hasznos tanácsokat is ad, valóban törődik az emberekkel. Támogatja és tiszteli a régi szokásokat, hagyományos szárit hord otthon.
Számára ez nem csak egy munka, hanem hivatás. Az emberek iránti empátia irányítja, ezért soha nem kapcsolja ki a telefonját. Sokan felkeresik a lezárt ügy után is, egy kis édességgel és apró ajándékkal kedveskednek, vagy egyszerűen csak azért, mert a barátjuknak tekintik, mert valahol megérintette a szívüket. Gyakran előfordul – mesélte –, hogy én vagyok az egyetlen erős támaszuk, mert barátaik magukra hagyták őket a legnehezebb időkben. A félelem szó nincs a szótáramban.
Ma már nem ritka, hogy a nyugati ember Keleten keresi a választ kérdéseire. Mégis, ha olyan híres emberekről olvasunk, akiket hívott India spiritualitása, akkor többnyire férfiakról esik szó, pedig India ugyanúgy vonzza a nőket is. Több befolyásos nyugati nőt ihletett meg a múltban és napjainkban is a hinduizmus, akik vezető beosztásban dolgoztak, művészek vagy az ősi kultúra gyakorlói és továbbadói lettek. Aki egy kicsit is ismeri a témát, rögtön Julia Robertsre, az Oscar-díjas színésznőre gondol, mert az ő hindu kultúra iránti szimpátiája közismert. De különféle módon számos más hölgy is, jónéhány ragyogó személyiség szentelte már az életét a Védák tanításán alapuló ó-ind bölcseletnek.
Olyan személyekről beszélhetünk, akik nemcsak a vegetariánizmus, az állatvédelem és a jógaoktatás területén, hanem élethivatásuk adta szerepekben, komoly alkotói pályán vagy társadalmi téren is kibontakoztatták tehetségüket. Bizonyítva ezzel azt a tényt, hogy a női erőforrás, melyet szanszkritul saktinak, a női isteni teremtő energiának neveznek, nem elhanyagolható tényező. Vallási hovatartozás nélkül létezik, hatalmas erő a nyugati világban is, mely ha követi az alapvető emberi törvényeket, folyamatos növekedésre és fejlődésre inspirál.
Anne Besant vagy Mirra Alfassa és még két-három különleges nő külön cikket érdemel, de a teljesség igénye nélkül érdemes emlékezni olyanokra, akik életében gyökeres változást hozott India spiritualitása.
Maria Wirth, német író miután befejezte pszichológiai tanulmányait a Hamburgi Egyetemen, Indiába kötött ki. Így meséli el történetét: 1980-ban szálltam le Indiában, útban Ausztrália felé. Legalábbis ez volt az, amit gondoltam. Nem lelki okokból mentem Indiában, de belebotlottam India ősi hagyományaiba, és megdöbbentett azok mélysége. Az intelligenciát használva akarták létrehozni a világegyetemről szóló igazságot, és nem ellenőrizhetetlen dogmákat szabtak ki. Ez a tudás azonnal értelmet adott, és nagy öröm forrása lett. Hangot adott homályos megérzésemnek, mi szerint Isten kell, hogy legyen az alapja mindennek, és semmi sem tőle különálló egység. Azóta sok év telt el Indiában, és én még mindig nem mentem Ausztráliába. Otthon érzem magam a Hindu Dharmában. Gyakran megkérdezik „keresztény vagy?” – a válasz mindig ez: „én egy hindu vagyok”. Maria Wirth India szellemi hagyományainak megosztását tűzte ki céljaként, hogy írásain keresztül betekintést adjon a német olvasóknak az általa is kimagasló értékként tisztelt ó-ind kultúrába. Cikkei rendkívül alaposak és informatívak.
Blanca Schlamm (1906-1985), a bécsi gazdag zsidó család tagja nagyon jó nevelést kapott. Már nyolcévesen megmutatkozott kiemelkedő zenei tehetsége és szépsége. A bécsi zeneakadémián tanult, néhány évig Hollandiában orgonistaként működött, de ez nem elégítette ki. 29 éves korában meghívást kapott Benáreszből (ma Váránaszi), a Rajghat School-ba hívták tanítani. A nemzeti állami rádióadó rendszeresen közvetítette zongorakoncertjeit. Indiából soha nem tért vissza, ott találta meg azt, amit addig keresett. Több nyelven beszélt, ott pedig tanult hindit és bengálit is. Amikor találkozott Anandamayival, megértette, hogy a gurura szükség van a lelki úton, ugyanúgy, mint ahogy tanár nélkül nem tudunk matematikát vagy fizikát sem tanulni. Így örömmel elfogadta a kiemelkedő női gurut mesterének. Az Atmananda nevet kapta, és az egykori osztrák arisztokratából hindu szerzetesnő lett. Leborotválta a haját, és lelki tanítóként haláláig rendkívül egyszerű életet élt.
Margaret Woodrow Wilson (1886-1944) Wilson, amerikai elnök legidősebb lánya volt. Anyja halála után Margaret a Fehér Ház szociális hoszteszi teendőit látta el. Megkapta a First Lady címet, de ez sem marasztalta hazájában, Indiába vágyott. 1940-ben látogatott el Srí Aurobindo Puduccseriben működő ásramjába, ahol úgy döntött, hogy élete végéig ott marad. Aneve Nisthá lett, ami szanszkritul őszinteséget jelent. Haláláig a klasszikus hindu munkák angol fordításában és szerkesztésében vett részt.
Frances Henrietta Müller (1846-1906) chilei-brit női jogi aktivista. Egy német üzletember lánya volt, hat nyelven beszélt. Cambridge-ben végzett, majd bekapcsolódott a feminista mozgalomba, segítve a női szakszervezeteket. 1888-ban saját folyóiratot alapított, ez volt az első női újság Londonban. 1892-ban utazott Indiába, mint előadó. Nagy tisztelője lett Szvámí Vivékánandának, akivel a világ vallásainak parlamentjén találkozott, attól kezdve ő szerkesztette a hindu filozófus jónéhány könyvét.
Friederike von Hannover, Görögország utolsó anyakirálynője, szintén többször volt Indiában. Életét nagymértékben befolyásolta a Védánta tanítása, vonzotta a meditáció és a hindu filozófia. A tudománynak még fel kell zárkóznia ahhoz, amit Indiában a látnokok már megértettek több mint 2500 évvel ezelőtt – mondta. – Míg Görögország a születésem helye, India a lelkem országa.
Jane Addams szociális reformer, béke aktivista volt, aki 1931-ben Nobel-Békedíjat kapott az amerikai női egyenjogúságért és választójogért vívott harcáért. Theodore Roosevelt elnök azt mondta róla, ő „Amerika legveszélyesebb nője”, mások „Szent Jane”-nek nevezték.
Az FBI hosszú ideig figyeltette. Társalapítója a chicagói Hull House-nak, amely egy szociális és oktatási komplexum volt, főleg a munkásosztály és a bevándorlók számára. Részt vett Szvámí Vivékánanda több előadásán New Yorkban, és meghívta őt a Hull House-ba is, mert szívét megérintették a hallottak. Addams kisasszony olyan, mint egy örök angyal – írta róla Vivékánanda.
Emma Calvé (1858-1942) ünnepelt francia szoprán és valószínűleg a leghíresebb francia női operaénekes volt a múlt század fordulóján. Rendszeresen énekelt a New York-i Metropolitan Operaházban. 1899-ben, Chicagóban találkozott először Szvámí Vivékánandával, akiről így vélekedett: Új távlatokat nyitott előttem, megtanított az igazság szélesebb értelmezésére.
Később járt Indiában, több ásramot is meglátogatott, beszélgetett az ott élő szerzetesekkel. Madame Calve ezt írta önéletrajzában: Azok az órák, melyeket ezekkel a szelíd filozófusokkal töltöttem, örökre az emlékezetemben maradnak.
Ezek a lények – tiszták, ragyogóak és távolinak tűnnek, mintha egy másik univerzumhoz tartoznának, egy jobb és bölcsebb világhoz.
Sara Bull (1850-1911) amerikai író és emberbarát. Apja Wisconsin állam szenátora, férje Ole Bull, norvég hegedűművész volt. A házaspár boldog házasságban élt, sokat turnézott, Sara a koncerteken zongoristaként kísérte férjét. Házuk a szellemi tevékenység központjaként gyakran látta vendégül a vezető értelmiség tagjait, művészeket és harvardi filozófusokat. Férje halála után 1880-ban, Sara Norvégiában részt vett a skandináv közösség tevékenységében. Érdekelte a filozófia, olvasta a Bhagavad-gítát, és mélyen spirituális emberré vált. Szvámí Vivékánanda tanítványaként különösen a védánta filozófia érdekelte. Többször is ellátogatott Indiába, az indiai nőkért dolgozott. Vivékánanda Sara Bullt tekintette amerikai anyjának, Dhira Mata (nyugodt anya) becenéven hívta. Sara Bull rendszeres adományokat juttatott a Rámakrisna missziónak, és anyagilag segítette Jagadish Chandra Bose tudományos kutatásait. Amikor a híres tudós beteg volt, ő fizette a londoni kezelést, majd komoly összeggel támogatta, hogy saját botanikai kutatólaboratóriumot hozhasson létre. (Lásd Sir Jagadishchandra Bose)
Mrs.Bull, és a MacLeod nővérek
Josephine MacLeod (1858-1949) és húga, Betty egyaránt erősen kötődött Indiához, és aktív résztvevője volt a Rámakrisna-Vivékánanda mozgalomnak. Sara Bull is kedves ismerőseik közé tartozott. Josephine olyan irodalmárokkal volt kapcsolatban, mint George Bernard Shaw és Romain Rolland. Nem lett felavatott tanítvány, de élete végéig a megismert filozófia elkötelezettjévé vált. Segített a különböző európai nyelvre, köztük németre átültetni azt, amit ő is szívesen tanulmányozott. Sokat dolgozott az indiai nők oktatása terén is, és rendszeres pénzügyi hozzájárulást adott annak az iskolának, melyet Indiában Nivedita nővér működtetett.
Josephine kijelentette: Semmilyen lemondást nem kellett végeznem! Viszont szabadon segíthetek India gyarapodásában. Ez a munkám, és imádom ezt. Jó látni ezt a csoport tüzes idealistát, kivezető új utakat ebből a dzsungelből, az úgynevezett életből. (1923. március 12.)
Az egész élet csak egy szép színjáték, és én élvezem mindezt, de mélyen tudom, hogy a birodalmak elmúlnak – és csak Isten marad! (1925. január 29.)
Húga, Betty egy New York-i üzleti mágnás, Francis Leggett felesége lett. Férje még vőlegény korában megismerte és megszerette Szvámí Vivékánandát, a család barátjaként párizsi esküvőjükre is meghívták. Később több hétig gyönyörű birtokukon látták vendégül, ahol állandóan hallgatták Istenről szóló tanítását. Mrs. Betty Legett a kislányát, Albertát is ilyen szellemben nevelte. Alberta, a későbbi Lady Sandwich szintén szorosan kapcsolódott a Védánta Társasághoz.
Laura Franklin Glenn (1867–1942), lelki nevén Devamata nővér, az első amerikai nő, aki az Egyesült Államokban a védánta filozófiát tanította. Gyönyörű költeményeket is írt, ihletett írásaival, és a zenén keresztül fejezte ki Isten iránti szeretetét. Tehetséges szónok, író, költő és zenész volt. Egy neves család leszármazottja, anyai ágon Benjamin Franklin rokona volt. Első diplomáját 1882-ben szerezte, majd Európában élt tíz évet, közben a Sorbonne-on is tanult. Vonzotta a vallásos lét, de gyökeresen akkor változott meg az élete, amikor 1895-ben hallotta Szvámí Vivékánanda előadását New Yorkban. Két évet Indiában töltött, visszatérte után a Védánta Társaság vezetője lett. Őszinte szolgálattal töltötte a következő 40 évet, egészen haláláig hindu szerzetesi egyszerűségben élt.
Nirváni Teasley, költő és író, napjainkban is aktívan dolgozik. Hawaii-on él, 4 gyermek boldog anyukája. Vegetáriánus, akit az ájurvéda is komolyan érdekel. Így ír magáról:
Egész életemben spirituális kereső voltam, mindig erős vágy élt bennem, hogy jobban megismerjem Istent, és mélyebb bölcsességre tegyek szert. Fiatal koromban a mormon hit szerint neveltek, de kezdtem érezni, hogy valami hiányzik. Különösen a keleti filozófiák vonzottak, és ezek a tapasztalatok megnyitották a szellemi tudatosság egy teljesen új paradigmáját. Minél többet megtudtam hinduizmusról, annál inkább rezonált bennem. A Szanátana Dharma, az örök emberi feladat tanítása egy akkordot pendített meg a lelkemben, és úgy éreztem, ez csodálatosan terjeszkedik elmémben és szívemben. Amikor először olvastam az Upanisadokat, úgy éreztem, ez igazi lelki tisztaság, amilyet még soha nem tapasztaltam. Miután addig csak egy erősen strukturált, merev, és férfiak által uralt hierarchikus hitrendszert ismertem, teljesen elbűvölt, amikor megtudtam, hogy Istennek különböző energiái vannak, sőt istennői aspektusa is. Ez rendkívül izgalmas volt számomra, éreztem, ez egy gazdagon összetett vallás, és a hindu szentírások hatalmas víztározók, folyamatos betekintést adnak új igazságokba. (…) A meditáció és a szent lelki gyakorlatok, mint például a dzsapán való mantrázás, az egyik kedvenc gyakorlatom. Helytelen lenne kijelenteni, hogy úgy döntöttem, hindu leszek. Az igazság az, hogy a hinduizmus választott engem. (…) Úgy érzem, már létezik a legnagyobb gazdagság a földön, az a tudás, mely elvisz haza, megmutatja, ki vagyok valójában.
Mi lehet a Védák tanításának ez a halhatatlan varázsa, mely régen és most, továbbra is vonzza az embereket szerte a világon? Mi lehet ebben az ősi kultúrában, amely teljesen elrabolja egyes nők szívét, és arra inspirálja őket, hogy ne csupán kis családi körben éljenek, hanem mások lelki anyái legyenek?
"Nem első eset, hogy Zala megyénk reflektorfénybe kerül a nemzetközi sakkversenyekkel kapcsolatban. A nagykanizsai klub legjobb női játékosa, a világranglistát hosszú ideig fölényesen vezető Polgár Judit volt. Néhány évvel ezelőtt Polgár Judit mellett, az akkori világbajnok, Visvanathan Anand, indiai nagymester is Nagykanizsára szerződött. Most pedig a zalaegerszegi játékos, Czebe Attila, nemzetközi nagymester szerzett kiváló helyezést Delhiben.
Januárban ismét megrendezték Delhi egyik csodálatos palotájában a 14. Nemzetközi Sakkfesztivált, melyen több száz résztvevő három kategóriában küzdött. A végén volt egy hármas holtverseny az első helyért. A magyar nagymester szintén elérte a mágikus nyolc pontot, de végül az orosz Popov győzött. A mezőnyben második helyezést szerzett Czebe Attila élete eddigi legnagyobb sikerét érte el.
A második helyről szólva említsük meg a női sakk indiai nagyságát, a második legjobb helyezett nagymestert, Dronavalli Harikát. Harika számtalan arany és ezüst díjat nyert már, nemrégen a Rómában tartott női világbajnokságon pedig bronzérmet. Sokat utazik, és mivel vegetáriánus egy gyorsfőzőt mindig visz magával. Polgár Judit a példaképe, így beszélt róla egy interjúban:
"Nagyon tetszik, ahogy a legmagasabb szinten kivívta saját helyét. Az életben nem egy konkrét példát kapok, melyet különböző emberek ihletetnek. Úgy érzem, a körülöttünk élő legtöbb embertől lehet tanulni valamit jót."
India a sakk szülőföldje. Csodálatos játék, de világos-sötét mezői, a figurák mögöttes jelentése és szerepe számtalan filozofikus gondolatot is ébreszthet. Tolsztoj azt írja egy helyen, hogy sajnál mindenkit, aki nem ismeri a sakkot. Benjamin Franklin szerint pedig az élet egyfajta sakk:
„A sakk elővigyázatosságra tanít bennünket, arra, hogy a jövőre is figyeljünk egy kicsit, körültekintésre, vagyis arra, hogy az egész sakktáblát szem előtt tartsuk, óvatosságra, vagyis arra, hogy ne kapkodjuk el lépéseinket. Végül három igen fontos szabályra: ne csüggedjünk, ha pillanatnyilag rosszul állnak a dolgaink, reménykedjünk a dolgok jobbrafordulásában, s végül, legyünk továbbra is kitartóak a kiút keresésében.”
A sakk Indiában mély nyomokat hagyott. Ezért is oly bőséges az indiai nagy sakkmesterek listája...
Anita Dongre az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb divattervező Indiában. Nyugati és hagyományos viselet, valamint ruházati kiegészítők, ékszerek jellemzik a cég arculatát. A modern Indiára összpontosít, a tiszta, elegáns vonalak jellemzik, ugyanakkor Rádzsaszthán gazdag öröksége is megihlette. A művészi hagyományos szövési technikák felélesztésével és a mesteri kivitelezéssel újrateremti India fejedelmi pompáját. Anita vegán, számos jótékonysági munkája mellett a PETA, a híres állatvédő szervezet aktív tagja is.
Anita Dongre divattervezést Mumbaiban, a Női Egyetemen tanult. Ez a központ 1916-ban alakult azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy beteljesítse küldetését „a nők szerepének megerősítését”. Anita 1998-ban indította el az első nagy, 300 négyzetméteres üzletét Mumbaiban. A tervezés, gyártás, kereskedelem és marketing szálai egyaránt az ő kezében futnak össze. A General Atlantic egyike a világ vezető jótékonysági szervezetének. Ügyvezető igazgatója Sandeep Naik véleménye szerint Dongre olyan divatot alkotott meg, mely exkluzív, mégis elérhető, és nem csak a kiválasztott kevesek számára.
Gyerekként sok időt töltöttem a nagymamám házában, Dzsaipurban, és teljesen beleszerettem a szépséges rádzsasztháni stílusba, a színes piacok, az építészet, a népviselet egyaránt elvarázsolt – meséli. – Mindig is szenvedélyesen érdekelt a művészet, mindenekelőtt az indiai szövőipar és a kézművesség. Divattervező munkámban megmutatkozik a filozófiám is. Minden márka tükrözik a személyiségemet és személyes meggyőződésemet. Mindig is szerettem volna tenni valamit a hagyományos indiai kézművességért, amely annyira valóságos, természetes és gazdag. Vissza akartam állítani az indiai kézműves-örökség hagyományait.
A tradicionális kézművesség és India gazdag kulturális öröksége megihlette, minden kollekcióija tükrözi ezt a szeretetet és csodálatot. Anita Dongre föld-, öko- és állatbarát, aki szilárdan hisz a szerves és természetes anyagokban. Az Anita Dongre Divatház megnyitásával egy hosszú dédelgetett álma vált valóra. Több mint 2500 alkalmazott dolgozik irányítása alatt, 60 városban 650 értékesítési hely áll a vásárlók rendelkezésére, köztük 150 exkluzív márkaüzlet. A nemzetközi piacon is megjelent. A kézzel festett gazdag színárnyalatú selymek mellett a pamut és a brokát is keresett cikk. Méltán híresek menyasszonyi ruhakölteményei is.
___________________________________________
___________________________________________
A cég design csapata elutazik a falvakba, hogy tanulmányozza a kézművességet, és így hozzon létre egy kortárs divatot. Szorosan együttműködnek civil szervezetekkel és kézművesekkel több indiai államban is. A női kézművesek foglalkoztatása terén is óriási szerepük van. A takácsok megérdemlik, hogy tisztességes béreket kapjanak, így biztosítani tudjuk a kézi szövésű minőségi alapanyagok előállítását, és megőrizhetjük kulturális örökségünket – hangsúlyozta az üzletasszony.
Számos díjat nyert: az Indiai Kereskedelmi Kamara Kiváló Divattervező díjától az Inspiráló tervező kitüntetésen át a legjobb női nyugati viselet elismeréséig. 2011-ben szerepelt a Fortune magazinban, egyike volt annak az 50 legbefolyásosabb nőnek Indiában, akikre felfigyeltek az üzleti életben. Egyik évben ő kapta a PETA humanitárius díját. Az állatok iránti együttérzése nemcsak abban mutatkozik meg, hogy vegán életmódot folytat, hanem abban is, hogy divatos ruhakompozíciói megalkotásakor nem használ semmilyen bőrt.
Hihetelenül szép dolgokra bukkantunk egy Dél-Indiában található bútorasztalos műhely boltjában. Akkor még nem sejtettük, hogy mi zajlik a bolt mögött található műhelyben. Ki gondolta volna, hogy így készülnek a lélegzetállító indiai remekművek? Leveles Zoltán kétperces videója megmutatja, hogy mire képes egy mai bútorasztalos Indiában.
India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43