Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
18 ápr

Dél-indiai kalandozások a Műemlékvédelmi világnap alkalmából

A Műemlékvédelmi világnap 1984 óta kerül megszervezésre. Ebből az alkalomból mutatunk be három dél-indiai műemlékvédelmi csodát. A három hely közös jellemzője, hogy Ellora, Mahabalipuram és Hampi is az UNESCO világörökség része. Mutatjuk a részleteket.

utazás világörökség történelem indiai képek

Dél-Indiai kalandozások 2019-ben>> Dél-Indiai utazás

A Műemlékvédelmi világnap vagy más néven a Világörökség napja arra ösztönöz bennünket, hogy ünnepeljük a világ népeinek kultúráját. Évszázadok, sőt évezredek fontos építészeti emlékei, szellemi kincsei és helyszínei maradtak ránk. Tudatosítsuk megőrzésük fontosságát! Saját környezetünkben talán könnyen megy, de mit tehetünk például egy más földrészen levő csodálatos műemlékért? Tanuljunk, írjunk róluk. Ami a köztudatban van, amiről beszélnek, amire emlékeznek, az nem tűnik el. Ösztönzi a helyi közösségeket, és az ott élők gondozni fogják, vagy nemzetközi segítséget kérnek a megmentésükhöz.

A Műemlékvédelmi világnap és a Világörökség nap története

1972-ben az UNESCO elfogadta a Világörökségi Egyezményt, majd kezdeményezte a Műemlékvédelmi világnapot, melyet 1984. április 18-án tartottak meg először. A Műemlékvédelmi világnap egyben a Világörökség napja. Ilyenkor egy-egy ország vagy tájegység építészeti értékei, helyszínei kerülnek a középpontba. A Világörökség napot azért alapították, hogy megvédjék ezeket az értékes helyeket. 

Műemlékvédelmi világnap Indiában

India 35 világörökségi helyszínnek ad otthont. Az egyes tagállamok kormányai nagy erőfeszítéseket tesznek ezek megóvására, illetve a még számtalan építészeti csoda fenntartására. A helyi közösségek való kapcsolattartás is a munkájuk része. Emellett tájékoztató előadásokat, szakmai programokat szerveznek, és egyéb tevékenységeket végeznek, melybe beletartoznak a természetvédelmi irányelvek is.

Anyagi erőforrás hiányában azonban számtalan középület, ősi templom áll elhanyagolt állapotban. E tény leginkább azt bizonyítja, hogy India ősi civilizációja sokkal régebbi, mint azt gondolnánk – a fennmaradt emlékek ugyanis rendkívüli technikai és művészeti képzettségről is tanúskodnak. 

 
A legfontosabb dél-indiai műemlékek

A dél-indiai műemlékek címszó alatt annyi látványosság, oly sok bámulatra és hódolatra méltó alkotást gyűjthetünk össze, mely több művészettörténeti könyvet is kitöltene. Érdemes utána olvasni, most csak párat tudunk néhány szóban bemutatni:

Srirangam: India egyik legnagyobb Visnu szentélyébe, pontosabban Visnunak szentelt templomvárosba léphet be a látogató. 50 szentély, 21 torony, 39 pavilon és számos víztározó tartozik ide.

Tanjore: A Saraswathi Mahal Ázsia legrégebbi könyvtárainak egyike. A szép épület a királyi palota része. Ritka gyűjtemény, jóval több, mint 49 000 pálmalevélre és papírra írt kéziratot őriz. A hindi, a szanszkrit és a tamil mellett más indiai nyelvű különlegesség is található itt.

Thanjavur: Dél-India egyik legszebb és legrégebbi temploma, a Brihadeeswarar-templom gránit kőből épült több mint 1000 évvel ezelőtt. A kupolája 63,4 méter magasan van!

Madurai népszerű hindu temploma, a Meenakshi Amman a Vaigai folyó partján helyezkedik el. Tamil Nadu állam egyik legnagyobb templomkomplexuma.

A Konáraki naptemplom vagy más néven Szúrja-templom híres képe egyetlen keleti témájú művészettörténeti könyvből sem hiányzik.

 
Hampi: sziklavilág a Holdbéli tájon

Hampi Karnataka állam északi részén rejtőzik. Jó néhány rendkívül lenyűgöző ősi templom és egy letűnt civilizáció emléke található itt.

utazás világörökség történelem indiai képek

Hampi egészét különböző méretű csatornák hálózata szövi át, amelyek mindent összekötnek: templomokat, palotákat, istállókat, mezőgazdasági területeket. A városhoz és környékéhez több mint 1600 műemlék tartozik. Hatalmas sziklákkal keverednek, amelyek a táj egészét uralják.

Az egyik leglátogatottabb hely a Vittala-templom. Impozáns építészeti remekmű, és szinte páratlan kézművességéről is ismert. A XV. században épült, később a Vijayanagara-dinasztia leghíresebb uralkodója, Krishnadevaraya bővítette és erősítette meg. A templom „zenélő”oszlopainak messze földre elhatott a hírük. Belül üregesek, így a légmozgás hatására különös hangokat adnak ki. Jellemző a brit gyarmatosítókra, hogy valami trükkre gyanakodva két oszlopot kivágattak.

  
Ellora: Misztikus barlangtemplomok a domboldalban

Az ókori India sziklafalú architektúráját öt évszázadon keresztül fáradhatatlan buddhista, hindu és dzsain szerzetesek generációi hozták létre.

utazás világörökség történelem indiai képek

Az 5. és a 13. század között kolostorok, kápolnák, templomok tűntek elő a sziklafalból. A barlangok ízlésesen díszített szentélyekké váltak, részletgazdag szobrokkal. Van, ahol freskók díszítik a falakat, máshol a lótuszvirág finom faragványai. Ellora 34 barlangja és az Ajanta 29 barlangja több száz évig homályban maradt, ma már mindkét hely védett műemlék.

Az Ellora barlangok rejtélyes Kailasa-temploma évszázadokon keresztül lenyűgözte a kutatókat és a turistákat. Ez egy lélegzetelállító konstrukció, amely rámutat arra, hogy az évezredes, ősi kultúrák sokkal fejlettebbek voltak, mint amit a tudósok jóváírnak. Érthetetlen, hogy a modern technológia nélkül miként keletkezett a templom. Nem „felépült”, a vulkanikus bazalt sziklákból vájták ki. 

Ez a világ legrégebbi egyetlen sziklából faragott, többszintes templom komplexuma. A nyugati régészek megdöbbenve állapították meg, hogy az athéni Parthenón méretének kétszerese. Alapos megfigyelés után számos szakértő azt is felfedezte, hogy kezdetben a templomot fehér gipsz fedte, hogy hasonlítson a havas Kailash-hegyre, Siva himalájai lakóhelyére.

Mahabalipuram: tengerparti barlangtemplomok

Mahabalipuram a Bengáli-öböl partján fekvő üdülőváros. A Pallava-dinasztia uralkodása idején, a 3. és 7. század között fontos művészeti, építészeti és irodalmi központ volt.

utazás világörökség történelem indiai képek

Visnu híveivel összefüggésben már a középkori szanszkrit szövegek is említik Mahabalipuram műemlékeit és a javítás korai hagyományát. Szekér alakú, faragott templomok, barlang szentélyek, fantasztikus domborművek, életnagyságú elefánt-, oroszlán- és bikaszobrok, oszlopos csarnokok láthatók Mahabalipuramban. Művészeik a természetes módon előforduló diorit és gránit blokkokat használták. A gránitsziklából faragtak ki csodálatos épületeket, és történeteket jelenítettek meg.

A Brahma, Visnu és Siva dicsőségének szentelt Trimurti-barlang, a teremtés, a fenntartás és a pusztítás folyamatát képviseli. Az istenségek mellett híveik, valamint faragott oszlopok és szobrok láthatók. A Krisna barlangok a Legfelsőbbhöz kapcsolódó történeteket mutatnak be.

Mahabalipuram 400 műemléke közül a leghíresebb az „Arjuna vezeklése” című lélegzetelállító remekmű, a világ legnagyobb domborműve (30x15m). Egy természetes sziklahasadék két oldalán helyezkedik el. Falán több életnagyságú alak látható jóga pozícióban. Az egyik egy macska, aki a meditáló hőst, Arjunát utánozza. Körülötte pedig kacagnak az egerek, mert biztonságban érzik magukat. 

 
Ez a kis részlet fontos dologra hívja fel a figyelmet. A macska csak mímeli a meditációt, a mozdulat csak külsőség, lényeg nélküli. Ardzsuna, az önmegvalósított személy a jóga lelkiségét is megéli, a macska nem. Az egerek pedig még csak a fizikai szinten sem képesek követni a jó példát. Csak a macskát látják, Arjunát nem – a felszínt és nem a lényeget. Nem jut eszükbe, hogy mihelyt a macska leengedi végtagjait, abban a pillanatban az életük veszélybe kerül. Illúzióban vannak, a pillanat érzéki örömének élnek, ahogy az anyagi síkon élő ember sem képes életét tudatosabbá tenni. 

Összefoglalás: dél-indiai műemlékvédelmi csodák

India mindig is büszke lehetett templomépítészetére. A dél-indiai műemlékek különösen figyelemre méltóak, kivitelezésük az ősi kézművesség csodája. Évszázadok óta a rejtély forrását jelentik. A Vijayanagara királyság kiemelkedő művészetet hozott létre, mellesleg az akkori világ leggazdagabb birodalma is volt. A déli indiai templomépítészet sok titokzatos csodát alkotott ebben az időszakban. A Műemlékvédelmi világnap arra emlékeztet, hogy a kulturális örökség érték és lehetőség.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

02 dec

Indiai festmények a falakon

Az indiai falfestményeket az indiai festészeti hagyomány legkorábbi bizonyítékainak tekintik. E téma méltán kapná az ókortól napjainkig címet, hiszen a festmények India utcáin is folyamatosan megjelennek. A falvakban a nemes hagyományok továbböröklődtek. Manapság ez kiegészül a nagyvárosok modern képeivel. Sőt, ma már fesztiválokat is rendeznek az utcai festészet, a „street art” jegyében. 

indiai képek kultúra művészet tradíció

A műemlékek és sziklatemplomok falain található festményeket az ősi indiai civilizáció egyik szimbólumaként fedezték fel. A barlangok falain látható csodás alkotások legkorábbi bizonyítéka az Ajanta és Ellora barlangjaiban festett gyönyörű freskók. Az UNESCO kulturális világörökségének részei.

Ma a falakon látható indiai festmények megkülönböztető jellemzője, hogy az adott tér építészeti elemei harmonikusan illeszkednek a képbe. Készítésükhöz természetes anyagokat használnak, a leggyakoribb a natúr és színezett agyag, a terrakotta és a kréta, ezek a falusi házak díszítőelemeinek is az alapanyagai.

 
Indiai festmények a házak falán


India kulturális és építészeti öröksége a paloták és templomok külső és belső falainak gazdag díszítésében is megmutatkozik. A falak külső részén látható festmények színük, formatervezésük révén sokszor megváltoztatják az épület térbeli arányait, pontosabban azt, ahogy érzékeljük azokat. Háromdimenziós hatásuk van, mivel módosítják és megosztják az adott teret. 

indiai képek kultúra művészet tradíció

Az iszapos vakolatot két rétegben alkalmazták. Az első durva, a kőzetek pórusainak kitöltésére alkalmas, a másik finomabb bevonat. A festés szakaszosan zajlott. A vonalat piros okkerrel húzták ki, a kontúrt barna, mélyvörös vagy fekete szín adta. A festékekhez szükséges pigmentek a helyi vulkáni kőzetekből származtak. Az arckifejezéseket fényes foltok emelték ki. A mélység illúzióját különböző módszerekkel érték el.


Utcai művészeti fesztivál


A 2014-es bevezetése óta a „St + art” fesztivál számos helyi és nemzetközi művészt felkért már arra, hogy segítse a képzőművészet e különleges ágát Delhi és Mumbai kanyargós utcáin. A közelmúltban például meghívták Hendrik Beikirch német művészt, aki Mahátma Gandhi képét festette meg Delhiben a Rendőr-főkapitányság épületére. A ma már híres alkotás a 10 emeletes irodaház oldalsó falát szinte teljesen kitölti.

indiai képek kultúra művészet tradíció

Miután sikeresen futott Delhiben, Hyderabadban és Bengaluru-ban, az utcafesztivál visszatért Mumbai-ba. A „St + art India” alapítvány a Városi Művészeti Fesztivál részeként ez év november végétől december végéig hatalmas megmozdulást szervez. A város legforgalmasabb kikötőjének egy nem hagyományos térségében helyszíni specifikus installációkat, falfestményeket mutatnak be, vetítéseket, megbeszéléseket rendeznek. A Sassoon Dock 142 éves helyisége nyilvános művészeti kiállítássá alakul, ahol harminc indiai és nemzetközi művész jelenik meg. 

A város gyors ütemben fejlődik. Ennek a projektnek a célja egy olyan terület felszabadítása, amely készen áll a felfedezésre. A Sassoon Dock Art Project egy sajátos ökoszisztéma, amely a legmodernebb globális városi művészet és a legmélyebb helyi hagyományok közötti átfogó párbeszéd. A résztvevők látják, hogy az utcai művészetet használhatják szépítésre és az emberek bátorítására, hogy tisztán tartsák környezetüket – nyilatkozta Arjun Bahl, társalapító és fesztiváligazgató.

indiai képek kultúra művészet tradíció
 Gyógyító kéztartás a ház falán. Az elhagyatott helyből palota lesz.

Összegzés


Az indiai festészet, mint művészeti forma már nagyon korai időszaktól kezdve virágzott Indiában. Ezt bizonyítják az irodalmi források és a felfedezett képek is. Ezek sok esetben hatalmas művek, amelyeket szilárd épületek falain láthatunk. A festészeti alkotások másik csoportja éppen ellenkező nagyságrendű, ugyanakkor világhírűek: ezek a miniatúrák.

Indiában gazdag hagyománya van a falra festett műalkotásoknak. Többnyire a 9. és a 12. századra nyúlik vissza, de ma reneszánszát éli: újraindult ez a tradicionális művészet. A falvakban a népművészet révén maradt fenn. Ma már a nagyvárosokban is találunk érdekes képeket a házak falán, melyek sokszor frappáns üzenetnek is beillenek. A street art, az utca művészete ma már különleges fesztiválokon is bemutatkozik.


Kapcsolódó írások

Tovább olvasom

08 máj

India művészete Rembrandtot is elvarázsolta

Az indiai képzőművészet legfinomabb kifejezési formája a miniatúra. Messzire visszatekintő történelmi hagyománya van. India művészete meglehetősen szuggesztív. A festmények jellemzője a finom kidolgozás és a gyönyörű kivitelezés. A festmények az európai hódítás előtti India gazdag és vibráló életét ábrázolják. Díszesen öltözött férfiak és nők láthatók, hagyományos indiai pózok, mozdulatok – egy letűnt korszak képei. Az arany díszítések 22 karátos porított arannyal készültek. Ez a pompa és gazdagság jellemzi az indiai miniatúrák legtöbbjét. Nem csoda, hogy még Rembrandtot is elbűvölte.

indiai képek kultúra művészet hírességek

 
Indiai miniatúra stílus


Az indiai miniatúrafestészet egyike a világ legimpozánsabb művészeti ágának. E képek világszerte híresek szépségükről, finom eleganciájukról és a kifogástalan részletekről. Ahogy a neve is jelzi, kisebb méretű festményekről van szó, gyakran nem nagyobbak néhány centiméternél. Bonyolult színvilággal aprólékosan finom ecsetkezeléssel, többnyire merített papírra készültek. A miniatúrákat úgy is jellemezhetnénk, mint az elme és a lélek elbűvölő lírai kompozícióit. 

indiai képek kultúra művészet hírességek

A miniatúrákhoz használt színek természetes forrásból származtak. Általában ásványi, növényi alapanyagok, porrá őrölt drágakövek, indigó, kagyló, tiszta arany és ezüst. Ezek összegyűjtése és a színek keverése egy bonyolult folyamat volt. Napokig néha hónapokig is eltartott, amíg a kívánt élénk, üde szín létrejött. Nem meglepő, hogy elkészítése nagy ügyességet, türelmet igényelt. Az embereket, az állatokat és egyéb részletet kellett először megfesteni. A háttér maradt a végére. Az árnyékolás, kiemelés különleges technikát igényelt. A művészgenerációk a bonyolult mechanizmust nagy tapasztalattal rendelkező apjuktól és nagyapáiktól sajátították el. Az ékszereket, díszeket porított arannyal emelték ki.

Rembrandtot elvarázsolta India művészete


Nem kisebb személyiség, mint maga Rembrandt is elismerte az indiai miniatúrák rendkívüli jellegét. Megigézte India művészete. Az 1650-es években 25 csodálatos kis alkotást kapott kézhez, és másolatokat készített.

indiai képek kultúra művészet hírességek
Rembrandt által másolt egyik indiai művészeti alkotás.

A holland festőóriás ezeket a varázslatos műveket „Surat rajzok”-nak hívta. Surat India fő tengeri kikötővárosa volt Mumbai felemelkedése előtt. A Los Angelesben őrzött kis kép a mogul császárt, a Taj Mahal építtetőjét és fiat ábrázolja. Tollal, barna tintával japán papírra készült. Abban az időben Hollandiának volt egy különleges kereskedelmi megállapodása Japánnal.


 
India művészete – a miniatúrák története 


Az indiai miniatúrák története hosszú múltra nyúlik vissza. Ősrégi hagyományai Rádzsasztánban találhatók. A 11-12. században, a művészek pálmalevél kéziratok miniatúráit készítették el. Az illusztrációk ekkor az isteni világgal kapcsolatosak. India muszlim meghódítása után a műhelyekben a festmények mogul stílusban készültek. Nagy Akbar, mogul császár több mint 100 művészt hívott környezetébe. Ekkor született India legtöbb miniatúra remekműve.
Majd a Rádzsput maharadzsák egyfajta festmény reneszánszot hoztak létre Észak-Indiában. A hercegi államok pártfogolták a miniatúrafestészetet. Kiemelkedő képviselője a Bundi festőiskola. A rádzsasztáni miniatúra stílust képviselte, a 17-19. században virágzott. Bundi és Khota volt a középpontja. Domináns színei a zöld és a kék. Szépségét kiemelte az aranyozás és a finom részletek.

A miniatűr festmény a mai Indiában, különösen Rádzsasztánban tovább él. A képzés fiatal korban indul, mert tökéletes látás és biztos kéz szükséges hozzá. Az elkötelezettség egy szigorú életformát is követel. Önmegtartóztatást minden stimulánstól, beleértve még a koffeint is!

Ajay Sharma: India művészetének nagy mestere


Ma az egyik leghíresebb miniatúra stílust folytató és a hagyományokat tanító művész Ajay Sharma. Nemzetközi hírű mester. Ajay az indiai festészet valamennyi részletét illetően kiterjedt ismeretekkel rendelkezik. Tudja, hogy a régi mesterek is a legvékonyabb mókusszőrből készült ecsetet használták. Megemlítendő, hogy az ecsetkészítéshez szükséges alapanyag beszerzésekor a mókusok nem pusztulnak el. Ajay Sharma szerte a világon tanított: Boldog vagyok, és büszke arra, hogy egy kicsit továbbadhatom a mi ősi hagyományunkat – mondta. 

Ajay Sharma szereteti, tiszteli és csodálja ezt a kifinomult művészetet. Mindent megtesz, hogy megmentse e csodás örökséget. Jaipuri műtermében minden szempontból felügyeli annak különösen szigorú hagyományait. Nagyon körültekintőnek kell lennie, mivel itt összekapcsolódik a festészet, a költészet és a vallás. Ugyanakkor ez a varázslatos világ nem a fantázia terméke. Az örökkévalóság szépsége elevenedik meg rajtuk, ahogy a szem a szereteten keresztül látja.

Indiai hangszerek a képzőművészetben

indiai képek kultúra művészet hírességekAz indiai zene és az indiai képzőművészet találkozási pontja a rága, az különféle érzelem megnyilvánulása. A hindu klasszikus zene eredete egyfajta meditáció.

A rágákon és a zenei időmértéken alapul. A képzőművészetben pedig egész rágafüzér kompozíciókat találunk, melyeken az ember és hangszere a középpont.

Minden klasszikus hangszer megtalálható a festményeken. A legtöbbször a vina, ez a különleges húros hangszer. Érdemes megjegyezni, hogy számtalan nőalak szerepek a képeken, ezt a speciális hangszert is leginkább az ő kezükben látjuk. De a mridanga, a kétfenekú dob vagy a kis cintányér, a karatal is feltűnik.

Indiai képzőművészet és az indiai zene világa

indiai képek kultúra művészet hírességekA hindusztáni klasszikus zene eredete megtalálható a Számavédában, ahol száman „dallam”, a véda „tudás” értelemben szerepel. 

A festményeken pedig olyan finomsággal ábrázolják a hangszereket és a zenészeket, szinte hallani a hangokat.

A zenetudósok figyelték a természetes hangokat, például amikor egy páva rikoltott, vagy a csataka, az esőmadár síró hangját. A kukorékolást, egy varjú vagy a kakukk jellegzetes hangját és az elefánt trombitálását egyaránt.

Mindez beépült a hindusztáni zene számos díszítményébe, így fokozva a hatását. Az elsődleges téma a tiszta szeretet, szerelem, a természet szépségének a leírása csak segíti az odaadást. Mindez pedig megjelent a festményeken is. Sokszor éppen a zenész az, aki valamelyik madarat eteti.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

17 feb

A riksa a városnézés jövője?

Tavaly februárban indult útjára egy indiai, napenergiával működő tuk-tuk, és szeptemberben ért Londonba. Elérte célját, a média figyelme ráterelődött az ökobarát közlekedési eszközökre. Ha a riksa szót meghalljuk, többnyire Japán, India vagy Kína jut eszünkbe, pedig ma már hazánkban is több helyen láthatjuk az utcai közlekedésben.

Akkor, amikor a klímaváltozás és az üzemanyag-kérdés jókora probléma, komolyan el kellene gondolkodni a környezetbarát megoldásokon. Nem azért, mert a városnézés sokkal kényelmesebb, sőt romantikusabb riksával, hanem a Földanya védelme érdekében.

Napenergiával működő tuk-tuk? Bio riksa!


Naveen Rabelli villamosmérnök saját maga építette azt a napenergiával működő tuk-tukot, mely több mint 14.000 km-t tett meg. Két kontinenst szelt át, 10 országon ment keresztül, hazánkon is, mindezt károsanyag kibocsátása nélkül. A 35 éves indiai fiatalember a szanszkrit Tejas nevet adta autójának, jelentése: ragyogás. Célja, hogy a világ egy jobb hely legyen – környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag egyaránt.

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés

Egy Piaggio Ape dízel üzemű autóriksát alakított át több éves munkával. A járműben volt egy ágy, egy napelemes tűzhely, egy utas ülés és egy mini hűtőszekrény az élelmiszerek számára. Megkérdezték tőle: Mi volt utazásának legnagyobb tanulsága? Így válaszolt:

„A kultúrák és emberek megismerése. Eleinte aggódtam, kikkel találkozom, és hogyan reagálnak rám. Azonban hamarosan rájöttem, hogy legbelül mindenki hasonló.”

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés

Riksa a fenntartható világ érdekében


Változik a világ, ma már nem csak Indiában, sok nyugati nagyvárosban is találkozhatunk riksával. Nem lehet eléggé kihangsúlyozni legfontosabb tulajdonságát: környezetbarát szállítóeszköz. Károsanyag-kibocsátás nélkül, kényelmes tempóban is közlekedhet az ember, ráadásul oda is eljuthat, ahova autóval tilos behajtani. A riksa háromkerekű bicikli, elől ül a „sofőr” – egy kerékpározni tudó, a kreszt jól ismerő ember. Utasai kényelmesen nézelődhetnek. 

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés


Ma már Keszthelyen, Budapesten, Pécsett is működik riksa. Személyre szabott programokat lehet tervezni, és az idősebbek vagy mozgássérültek számára is lehetővé tenni olyan túrákat, melyek egyébként elérhetetlenek számukra. A riksa dekorációként is egy érdekes színfoltja lehet bármely városnak. 

Rickshaw Budapest 


A riksa taxi a külföldi nagyvárosokban PediCab vagy Rickshaw néven ismert. Ma már magyar Pedicab riksa-cég is van. A kifejezés a latin pedi, láb és az angol cab, taxi szavakból állt össze. Bár rikshaw Budapesten még nem bérelhető, európai nagyvárosokban már lehet, ami ugyancsak megkönnyíti a családi programokat.

Riksa taxi 

A magyar ÖkoCab Riksa Taxi kedvező áron kínál különféle városnéző programokat, de a riksa bérlete sem elérhetetlen árszabású. Nyitott illetve zárt utastere lehetővé teszi, hogy még esős időben is választható közlekedési eszköz legyen. Természetesen nem távolsági járat, de nagyszerűen alkalmazható kis táv megtételére és belvárosi közlekedésre.
 

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés


 
A biciklis riksa az öko-tudatos városnézés eszköze


Ma már elismert közlekedési alternatíva, mert nem szennyezi a levegőt. Rendkívül praktikus a használatuk, hiszen akár szűk helyen is elmehetnek. A Budapest Riksa nagyon találóan „pedálhintók”-nak nevezi a riksákat. A cég kiemeli azok környezetbarát hatékonyságát, és a mobil hirdetési lehetőséget is. A termékek reklámozásával a gyalogosok, a szórakozóhelyek, éttermek ajánlásával a sétáló turisták érdeklődését is fel lehet kelteni. A városnéző riksa-túra lehetővé teszi, hogy az utas alaposabban körülnézzen. De ma már riksát ajánlanak különféle céges vagy magán rendezvényekre, például esküvőkre is.


 

Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

01 okt

Nőnap, amikor a férfiakért imádkoznak

Az évente megtartott híres Teej fesztivált az esős évszak beköszöntekor rendezik meg. A férjezett nők és a házasulandó lányok ünnepe. Az öltözködés pompája, ének és tánc jellemzi, de a lényeg sokkal mélyebb. A házas hindu nők imádkoznak férjük egészségéért és jólétéért, a családi boldogság egységéért, a hajadon lányok pedig az ideális férj megtalálásáért. A színes fesztivál erősíti a köteléket a házaspár között, és hangsúlyozza a család és a nők szerepét.

fiatalok indiai képek indiai nők indiai tánc tradíció ünnepek
A nők három napos ünnepe Indiában


A fesztivál három napos összejövetel, a házastársi odaadás és a szeretet ünnepe. Az a szép benne, hogy míg minden a nők körül forog, ők a férjükért vagy leendő házastársukért fohászkodnak. Nagy lelkesedéssel készülődnek rá, a legjobb szárikba öltöznek. Sok speciális rituálé és szokás fűződik az ünnepséghez: a finom ételek mellett a második napon sokan böjtölnek, vagy csak gyümölcsöt fogyasztanak, és vizet isznak, mert a böjti lemondás a lelkierőre fókuszál, erősítve a belső elmélyülést.

A harmadik napon, a nők feldíszítik házaikat, finom ételeket főznek, nagy buzgalommal imádkoznak, és rituális fürdőt vesznek. Ha lehetőségük van rá, vendégül látnak szent életű személyeket. Aztán folytatódik a tánc és az éneklés.

fiatalok indiai képek indiai nők indiai tánc tradíció ünnepek

Többnyire zöld vagy vörös szárit viselnek, az előbbi a monszun hatására zöldbe boruló természet, a másik az ünnep színe. Piros üveg karperecek díszítik még a legszegényebb nőt is, sokan bíbor pamutfonalat fonnak a hajukba. Ezen a napon a nők új menyasszonyként csinosítják magukat. Az indiai hagyomány ebben is pazar: a "Solah Shringar" a díszítés 16 elemét jelenti. Sokuknak a Henna tetoválás gyönyörű mintái ékesítik a kézét és a lábát. Ez természetes festék, mely egy idő után lekopik. Zöld levelekkel és színes virágokkal dekorált hintákat kötnek a fák ágaira, dalolnak és táncolnak.

fiatalok indiai képek indiai nők indiai tánc tradíció ünnepek
A Henna motívumok az indiai ünnepek elengedhetetlen kellékei

Tovább olvasom

08 szept

A hercegnő és a béka Bangalorban

Baadal Nanjundaswamy különleges látásmóddal rendelkezik: ahol más csak kátyút, tátongó gödröket lát, ott ő lenyűgöző művészi létesítményének alapanyagát. Mivel tudatos művész, így kívánja szolgálni a városlakókat, a biztonságos közlekedést. Figyelemfelkeltő festményei arra ösztönzik az illetékeseket, hogy ne hagyják hetekig, hónapokig helyreigazítás nélkül a feltűnő utat. Vannak a sikoltozó bejelentők, tiltakozók, aktivisták, és van Baadal Nanjundaswamy, aki kreatív, és csendben hozza a változást! – írták róla.

foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekes
Megmosolyogtató és elgondolkodtató tudatos művészet az indiai utakon. Kérünk ilyet mi is!

A 10 millió lakosú Bengaluru vagy Bangalor India harmadik legnagyobb városa, Karnátaka állam székhelye. A város 422 főútján sok a hibás szakasz. Ráadásul esőzéskor a rossz burkolat mélyedése megtelik vízzel, és az emberek, a gyalogosok, motorosok és autósok egyaránt kerülgetik a pocsolyákat és a gödröket. A bangalori vízellátási és szennyvíz-kezelési irodák felelősek az útfenntartásért, a polgári hatóságoknál azonban sokszor süket fülekre talált a panasz. A kátyúk régóta zavarják az embereket, de elfogadták, mint az élet természetes velejáróját. Az esős évszak idején még nehezebb a közlekedés helyzete. A város egyik elismert művészét annyira frusztrálja a tisztviselők tehetetlenség, hogy rendszeresen jelentet meg képeket és figyelemkeltő installációkat a város különböző pontjain.

 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesBaadal Nanjundaswamy úgy döntött: mivel a „szokásos” mód nem elég, tudását használja a kérvények helyett. Remek ötlete támadt. Az egyik főút forgalmas részén eltört az ivóvíz cső, s mivel a hatóságok lassan működnek, egy hónapig nyitva maradt. Az óriás kátyúra zöld tavat festett, és elhelyezett benne egy életnagyságú, üvegszálas krokodilt. A műanyag állatot a kíváncsi bámészkodók segítségével kevesebb, mint fél óra alatt telepítette, majd tovább díszítette zöld festékkel. Kb. 6000 rúpiájába került (25 ezer Ft), de bőven megérte a befektetés, amely biztosan megtérül, nemcsak az elért hatás vagy a kíváncsi járókelők és az ingázók figyelme révén, akik nézték munka közben. Egy civil már azon volt, hogy segítségért kiált a nagy krokodil láttán, de visszafogta magát időben felismerve, hogy ez csak egy műalkotás. Nanjundaswamy lefotózta, és szétküldte a képeket, nemcsak az illetékes hivataloknak, hanem a közösségi média számos fórumára és a közlekedési rendőröknek is. Láss csodát! Kevesebb, mint egy hét alatt kijavították az utat.

 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesIdén nyáron, hogy tiltakozzon az utak rossz állapota miatt Nanjundaswamy az egyik hatalmas kátyúba mesterséges tavat varázsolt, ahol a Békakirályfi klasszikus mesejelenete elevenedett meg. Segítségére volt a gyönyörű színésznő, Sonu Gowda, aki felöltötte a hercegnő alakját, és a békával lefényképeztette magát. A csomóponton elhelyezett műalkotás célja, hogy felhívja a figyelmet az abszurd helyzetre, és kényszerítse az illetékeseket a sürgős helyrehozatalra. A fotó bejárta nemcsak a hivatalokat, de az internet jóvoltából a fél világot, így a hatóságok sem maradhattak tétlenül. Egy híresség bevonása a kampányba biztosan segít, több figyelmet von magára – mondta a művész. – A polgári hatóságok hamarabb akcióba lendülnek ilyen esetekben. Azt hiszem, ez a legártalmatlanabb mód a bürokrácia apátiája miatt érzett harag kimutatására. Mindenkinek megvan a lehetősége egy sajátos önkifejezésre. Ez az én módon a sérelmek közlésére. 

 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesA legfrissebb adatok alapján 529 képe és 25 térkompozíciója van az utak mentén. A „medence” az út szélén található nagy mélyedésből alakult ki. A 3D festmények, a különleges arcok és installációk szinte napi rendszerességgel jelennek meg. Nanjundaswamy felhasználta a hindu vallási panteon egyik híres alakját Jamarádzsot, a halál istenének arcát is. Képén a szájat közvetlenül egy nyitott akna adja, felülről nézve olyan, mintha Jamarádzs le akarná nyelni az ingázókat. A hatóságok gyorsan meglátták a „halálos csapdát”, és kivételesen gyorsan cselekedtek, egy nap alatt kijavították az útburkolatot.
 
 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesA 37 éves, elismert képzőművész a Chamarajendra Képzőművészeti Akadémián végzett, ő a legnépszerűbb utcai és 3D művész. Dolgozott vezető reklámügynökségnél, jelenleg filmek, színdarabok művészeti igazgatója. Munkáját, erőfeszítéseit széles körben nagyra értékelik a közösségi médiában. Sokan méltatják egyedi ötleteit. Az innováció kifejezés, mely egy kreatív ötlet megvalósítására utal többször is olvasható a Facebook bejegyzésekben, de a hálás emberek, akiknek megkönnyítette a mindennapjait, több százan lehetnek. 
A munkám által túlterhelt vagyok. Ez a rendkívüli válasz, megkönnyíti a közlekedést, így alázattal fogadom a feltétel nélküli szeretetet, mely zuhanyként áradt rám. Ez ad nekem erőt, hogy folytassam tovább. Csak azt mondhatom, köszönöm – írta egy elkötelezett rajongó.


Becsüld a művész munkásságát. Ez a leginkább innovatív módja a tiltakozásnak, és a hatóságok ösztönzésének. Bárcsak több ilyen művészek csatlakozna hozzá. – Tejaswini, informatikai szakember.
Ez egy nagyszerű módja annak, hogy kiemelje a közös emberi sorsot. – Shweta Mishra, rezidens.

foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesA szatirikus gondolat gyors végrehajtással párosul, önzetlenül áldozza erre idejét, és mindezt saját zsebből finanszírozza meg. Egyedi, de eredményes módon ösztönzi az önkormányzatot a változtatásra. Baadal Nanjundaswamy kijelentette: boldog, ha művészetét a közügy érdekében használhatja. Művész vagyok, ez egy kis hozzájárulás a társadalom fejlődéséhez – mondta.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

03 okt

Mit keres a tehén az étteremben?

Már az indiai kis faluba való megérkezésemből sejthető volt, hogy valami van a levegőben. Hozzá kell tenni, hogy a szóban forgó falu egy zarándokhely, valahol Indiában. Először is, az történt velem, ami még eddig soha. A jegykezelőnek háromszor is elmondtam, hogy álljon meg a busz a város előtt annál az útelágazódásnál, ahonnan elérhetem célállomásom anélkül, hogy bemennék a városba, s aztán vissza. Mindháromszor tudomásul vette. Aztán pedig jól belealudt. Én pedig belefeledkezve azt vettem észre, hogy már benn is vagyunk a városban. Nos, gondoltam magamban, nemcsak hogy elbuktam két órát, de most még riksázhatok is a buszpályaudvarig, mert persze a központi pályaudvar le volt zárva a távolsági buszok előtt. Legalábbis a buszsofőr szerint.

útleírás tradíció utazás indiai képek főzés indiai ételek
Indiai étteremben jártunk. No de hogy került oda a szent tehén? Fotó: Leveles Zoltán

Sikeresen odaértem, még ülőhely is jutott a zarándokhelyre tartó buszon. Ezen a buszon pedig még egyszer megtörtént, hogy nem szálltam le a buszról időben. Minden megállónál be szokta kiabálni a kalauz a helység nevét, alig beazonosítható félszavakkal. Persze az indiaiak ügyesek a szótlanságban. A non-verbális kommunikációjuk valami hihetetlen. Egy-egy szempillantásból vagy fejbiccentésből mindent megértenek. Oda-vissza lereagálják a dolgokat, miközben mi az egészből semmit sem veszünk észre. Hát most még félszavakkal sem közölte a kalauz az állomás nevét, és éppen annál a megállónál nem tette, ahol le kellett volna szállnom. Azon kaptam magam, hogy kinn vagyunk már újra valahol a dombok között. Hát szóltam, hogy leszállnék. Panaszkodni? Kinek? Miért? Semmi értelme sem volna. Egyrészt egy kukkot sem értene az egészből, hiszen én nem szálltam le. Másrészt, ami megtörtént, az megtörtént.

Valahogyan visszastoppoltam, majd begyalogoltam a szent faluba. A helyzet tovább fokozódott. Vagy tíz szálláshelyen próbálkoztam. Az alku után, miután kiderült az útlevelemből, hogy nem indiai vagyok, már ki is küldtek. Idegenrendészeti rendelet szerint külföldieket csak az arra jogosult szálláshelyek fogadhatnak. Már kezdtem feladni, amikor végre egy szálláshelyen lazábbak voltak. Ez a hely már a sógor szomszédjának az ismerősének az anyukájáé volt. Szóval, sok közvetítőn keresztül jutottam oda…  Nem kértek  dokumentumot, csak be kellett írni egy előre bevonalazott füzetbe az adataimat. Azt hiszem, görbe lehetett a vonalzója. Talán már elfelejtette, hogy az Indus-völgyi ásatások kutatásai szerint a vonalzó Indiából származik?

útleírás tradíció utazás indiai képek főzés indiai ételek
A bevállalós hotel recepciója egyben a család otthona is. Fotó: Leveles Zoltán
útleírás tradíció utazás indiai képek főzés indiai ételek
A szálláshely recepciója képkeretező műhelyként is üzemel.  Fotó: Leveles Zoltán
útleírás tradíció utazás indiai képek főzés indiai ételek
A recepción található képkeretező műhely berendezése. Fotó: Leveles Zoltán

Olyan ügyesen írtam, hogy nem derült ki külföldi származásom. Megvan a szoba. Hopsz. Egy kis félremagyarázhatatlan fürdőszobai zaj, a mellékhelyiség használatával együtt járó hangok.  Akkor tűnt csak fel, hogy a fali függöny a fogadó egyetlen fürdőszobájának a szobámba nyíló egyetlen ablakát takarja el. Hm. Ezen kívül hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a fogadósnak van egy másik vállalkozása is. Ha találós kérdéseset játszanánk, kb. a századikra jutna eszembe a panziós második szakmája. Képkeretezés. Ez abból derült ki, számomra csak utólag, hogy a hotel recepciójánál van a képkeretező műhely is. Valahogyan nem vettem észre korábban. Végül is nincs abban semmi, ha gépek és mindenfélék vannak egy indiai recepción. A körfűrész belém nyilalló hangja, majd a szűnni nem akaró kalapálás ugrasztott ki az ágyból. Végül is, miért kellene fényes nappal pihenni?

Lementem a recepcióra. Nem hittem a szememnek. Két körfűrész mellett ott sorakoztak a képkeretek és a préselt falemezek. Kíváncsi volnék, hogy a két vállalkozás közül melyik volt az eredeti. A faiparos vendéglátós kivágott magának egy darabot a farostlemezből, majd megunta talán a kalapálást, mert hamar eltűnt. Amint elhagyta a csatateret, édesanyja nyomban le is dőlt egy kicsit. Persze ott helyben, a recepción. Lassan körvonalazódott számomra, hogy a recepció a lakásuk is egyben.

Én pedig, mivel aznap még nem ebédeltem, és már délután négy óra is elmúlt, hát valami elemózsia után indultam. Mindjárt az első sarkon egy nem mindennapi teázó állt. Félig kiégetett agyagcsuporban szolgálták fel a gyömbéres-kardamonos finom teát. Óriási tömeg nyüzsgött a teázó körül, ebből tudtam, hogy ez a hely figyelemre méltó.

útleírás tradíció utazás indiai képek főzés indiai ételek
Fő az indiai tea, a "chai". A cselekmény sok szálon fut egyszerre. Fotó: Leveles Zoltán
útleírás tradíció utazás indiai képek főzés indiai ételek
Nem csak a chai megfőzése, de a tálalása is komoly művészet. Fotó: Leveles Zoltán
útleírás tradíció utazás indiai képek főzés indiai ételek
Félig kiégetett, egyszer használatos teás csupor. Fotó: Leveles Zoltán
útleírás tradíció utazás indiai képek főzés indiai ételek
Tejből, gyömbérből és kardamonból készül a finom tea Fotó: Leveles Zoltán
útleírás tradíció utazás indiai képek főzés indiai ételek
Az indiai teázó elégedett vendégei. Fotó: Leveles Zoltán
útleírás tradíció utazás indiai képek főzés indiai ételek
Mennyeien finom chai! Fotó: Leveles Zoltán

A látvány annyira magával ragadó volt, hogy mobiltelefonommal azonnal kattintgatni kezdtem. Élvezték is a fényképezést. Sok helyen úgy van, hogy a fotózás után markukat tartják, sőt olyan is van, hogy már a fotózás előtt. Hát itt bizony ingyen teát osztogattak a távolból érkező, hosszúszakállas idegennek, aki európai ugyan, de Vrindávanból érkezik. Vrindávan pedig minden szent hely nagytestvére. Az európaiságomat pedig szerintem elintézték, azzal, hogy az valami ismeretlen falu lehet Vrindávan környékén. Két csupor teát is megitattak velem.

Folytattam hát az ennivaló után való kutatásom. Mint kérdezősködésemből hamar kiderült, az összes étterem bezárt, és csak este 7 után nyitnak újra. Az utca népe elkezdett hangosan tanakodni, hogy most akkor mi is legyen. Erre az egyik bezárt étterem kopott zsalugátere megnyílt, s kilépett belőle egy kócos és szakállas ember. Egyenesen hozzám. Szótlanul kézen fogott, mint annak idején nálunk az oviban volt szokás, s bevezetett az éttermébe. A zsalugátert behajtotta maga után. Ekkor szólalt meg először. És a nála töltött bő félóra alatt egyben utoljára is.

-Csak egyféle maradék szabdzsi (zöldségköret) van. Jó lesz?

Gondolkodás nélkül bólintottam. Aki éhes, az éhes. Az ember eltűnt a konyhában, én pedig a három kopott asztalból álló vendégtérben foglaltam helyet. Két asztal tele volt frissen vagdalt és hámozás alatt álló zöldséggel. Készültek már a vacsorához. Indiai éttermeknél gyakori, hogy a főétkezésekre nyitnak csak ki, s a köztes időben zárva tartanak. Persze azért, hogy felkészüljenek a következő vendégrohamra.

Miközben a vendéglős a konyhában tüsténkedett, egyszer csak valaki matatni kezd a zsalugáteres bejáratnál, méghozzá elég ügyetlenül. Végül is megnyílt az ajtó. Egy tehén volt az. Bedugta a fejét, és óriási szemekkel bámult. Engem is alaposan végigmustrált. Próbált szuggerálni, de semmire sem ment velem. Hamar megértette, hogy egy cipőben járunk. Ő is koldus, én is koldus. Végül előkerült az embere. Meglátva a tehenet, az éttermes azonnal sarkon fordult, s egy finom lepénnyel tért vissza. A tehén mintha mosolygott volna a lepény befalása közben. Szépen letolta, s tovább várt türelmesen. Minden sarkot alaposan szemügyre vett. Mintha azon morfondírozott volna, hogy milyen jó is lenne hozzájutni az asztalon tornyosuló felvagdalt zöldségekhez, de legalább a héjához.

útleírás tradíció utazás indiai képek főzés indiai ételek
Az éttermes lepényekkel eteti az indiai szent tehenet. Fotó: Leveles Zoltán

Az éttermes meghozta az ebédem. Két maradék, megráncosodott lepény és hideg szabdzsi, mégis nagyon jólesett. Hamar hozott még egy kis rizst is, majd előkerült egy kis vagdalt uborka is. Hozott még két lepényt. Intettem, hogy a tehénnek adja. Így is tett, de szerintem magától is ezt tette volna, különben miért jött volna a tehén? Egyértelmű volt, hogy ez a gyönyörű játék mindennapos. Az egyébként jó húsban levő tehén meghitten, mélyeket szuszogva gyömöszölte be a további két lepényt. Ha nem látom, nem hiszem el: a tehén könnye is kicsordult. Két csepp is a földre hullt.

Aztán sorba érkeztek a finomságok a tányéromba. Mint egy terülj asztalkám. Egyszer csak az éttermes kiosont az étteremből. Persze a tehén utána. A vendéglátós egyedül tért vissza. Mint kiderült, a cukrászdába ugrott át, mert egy ilyen egyszerű étteremben nem tartanak édességet. Vásárolt öt finomságot, s mind nekem adta. Aztán előkerült egy átlátszó szatyor, amiben sárgás leves úszkált. Nyugati szemnek nem valami kellemes látvány, másra asszociálunk róla. Mire észhez tértem volna, már ki is töltötte a tányéromra, azzal, hogy a főtemplom oltáráról hozta. Természetesen magának. Bevált szokás a templomból megszentelt ételből hazavinni. Végül megszámoltam, 12 féle étel sorakozott a tányéromon. És akkor hozott még joghurtot is. Megtanultam a végére, hogy mikor a vendéglátós az asztalom közelébe ért, akkor felemeltem a tányérom, és hátat fordítottam neki. Csak így tudtam már elkerülni a további felhalmozást. Pont úgy szuszogtam, mint az a jóllakott tehén. Egyébként egészen eddig a pillanatig nem beszéltünk. Ha kérdeztem valamit, csak fejbiccentéssel válaszolt. A legelején szólalt csak meg, amikor kérdezte, hogy elegendő lesz-e egyféle étel…

Gondoltam, azért csak beszélgetek egy kicsit ezzel a kedves emberrel. Kiféle, miféle, miként gondolkodik, hogyan él?

-A te éttermed, testvérem?

Néma, és mégis sokatmondó volt a válasz. A falon levő oltárképre mutatott a tekintetével.

-Hm, mondom, értelek én. Akkor hát a Jóisten a nagyfőnök, te pedig a második főnök?

A válasz megint néma és sokatmondó volt. Tekintetével rám mutatott, mely mozdulatba belefoglalta az összes nála megforduló vendéget.

Ebéd után ücsörögtem nála még egy darabig. Forró tekintetével töltődtem még egy picit, aztán láttam, hogy már nagyon mozgolódnak a zöldségek körül.

-Drága barátom, csak egy kérdésem van már. Mivel tartozom?

A válasz megint csak néma és sokatmondó volt. Jellegzetes indiai „namaszte” kéztartásba, imára összeillesztett két tenyerére ráhajtotta homlokát.

Hát így öröklődött tovább ebben a kicsiny faluban az ötezer éves tradíció.

Még több indiai útleírás

Tovább olvasom

24 ápr

India kincsei

Nagy sikerélmény, amikor jut ülőhely a túlzsúfolt indiai buszokon. Az ember – az álló utasokkal szembeni némi lelkiismeret-furdalással ugyan – hátradől az ülésen, s ha valóban nagy szerencséje van, akkor az ablak melletti ülésen kapaszkodhat a veszettül száguldó busz oldalába. Akár egy többvásznú mozi, ahol útifilmet és mindenféle életképet vetítenek egyszerre.

Az ablakon túl a gyönyörűséges táj, a busz belsejében pedig az élettörténetek. Minden utasnak megvan a maga világa, s mintha mindig, mindenki valahova vinne valamit, persze jóval többet, mint amennyit könnyűszerrel elbírna. Ez a közlekedésre is jellemző. A gyalogos egy riksányit elcipel a fején és a hátán, a riksás kisteherautónyit, a kisbusz kamionnyit, a kamion platóján pedig szerelvényre való árumennyiség tornyosul. Az autóbuszon utazó tömeg látványa nem riasztja el az új felszállókat. Szinte leszállni már nehezebb, mint felszállni. Amikor az ember azt gondolná, hogy most már aztán tényleg képtelenség volna újabb felszállóknak felpréselődnie, a buszvezető lassít, s valahogyan felkapaszkodnak az új utasok, akik mindegyékével újabb epizód kezdődik a képzeletbeli buszos moziban.

Még csak fészkelődött a mellettem ülő leszállni készülő utas, amikor egy idősebb úr telepedik mellém. Nem szólunk egymáshoz. A deres hajú bácsi az előttünk levő ülésbe kapaszkodva figyeli a mozgó tájat, ahogyan elfutnak előttünk a kókuszdiótól roskadozó pálmafák és a buja rizsföldek. Aztán szóba elegyedünk. Gondoltam, jó alkalom, hogy a régi időkről beszélgethessek valakivel. Mindig is szerettem hallgatni az öregek történeteit. Azokban a napokban kissé arcul ütött a szegénység. A következő kérdéssel fordultam hozzá: „India mindig ilyen szegény volt?” Mintha ifjúkori kedvesében gyönyörködne, távolba merengő tekintetét körbevezette a tájon. Majd jött a válasz: „India nagyon is gazdag…” Kis elcsendesülés után folytatta: „Itt a Himalája, és itt a Gangesz. India nem szegény…” 

indiai képek útleírás filozófia
Reggeli púdzsá Násikban                                                                              Fotó: Leveles Zoltán

indiai képek útleírás filozófia
Reggeli fürdés a Gódávari folyón                                                        Fotó: Leveles Zoltán

indiai képek útleírás filozófia
Az elefánt is fürdik                                                                              Fotó: Leveles Zoltán

indiai képek útleírás filozófia
Reggeli meditáció után Vrindávanban                                             Fotó: Leveles Zoltán

indiai képek útleírás filozófia
Vrindávan, a hinduk híres zarándokhelye                                  Fotó: Leveles Zoltán

Tovább olvasom

23 ápr

Ahol a kultúrák találkoznak

Egyre inkább szembe találjuk magunkat  a kultúrák találkozásából eredő jelenségekkel, melyek olykor előnyére válnak az adott közösségeknek, máskor pedig feszültségek forrása vagy a hanyatlás oka lehet. A multikulturális társadalom velejárói alól India sem kivétel. Ha valahol, akkor Indiában valóban megannyi kultúra él együtt. Más-más vallások, népek, ókor és a XXI. század egyidejűleg. Mindez fokozza India különlegességét.

indiai képek filozófia kultúra
Fotó: Mario Kelek

Mindenek előtt leszögezem, és nem titkolom: szurkolok Indiáért. Azért is mert szerelmes vagyok belé, és mert felbecsülhetetlenül sokat kaptam és kapok tőle. Mindemellett tény, hogy a történelem vihara Indiát sem kímélte. Háborúk, leigázások, kizsákmányolás, pusztítások kísérik végig a legbékésebbnek vélt, Indiává keresztelt Bharata-varsát. A vak követők, szívtelen hódítók, gyarmatosítók, korrupt politikusok olyan mély sebeket ejtettek a sokezer éves kultúrában, hogy az ember néha csak figyeli, vajon mi lesz ebből a sokaknak megnyugvást jelentő álomországból.

A felbomlás előtt álló család viharának előszelei a környezet orcáját is meglegyintik: fel-feltörő feszültségek, közöny, ingerküszöb süllyedése, rendetlenség a konyhában és a ház körül, s mindezek a jelek Indiában is velejárói a mai kornak. Egyes szakemberek számára kérdés, hogyan tud majd India ellenállni a globalizáció támadásainak. Sem közel évezredes muszlim leigázás, sem a kétszáz éves angol gyarmatosítás nem tudta megtörni az indiai kultúrát. Amire a külső ellenség hosszú évszázadokon át nem volt képes, azt a globalizáció ezt lehet, hogy néhány évtized alatt belülről megteszi? Más szakemberek persze úgy látják, hogy az óind kultúrát soha, semmilyen ellenség meg nem törheti.

Mit látunk ma Indiában? Ilyet is, olyat is. Aki járt már ott, annak sokat mond ez az „ilyet-is-olyat-is". Látni eldugott faluban az ókort idéző, virágzó hindu kolostort, a földön kézi kőmalmot tekerő hatgyermekes kismamát, s látni igénytelenséget, szemetet, koszos falakat, sorban állást az amerikai gyorséttermek előtt. Látni vallásközi koncerteket, fölöttébb kellemes, sokezres közönséggel, amint a nyugati ember számára megfoghatatlanul bonyolult rágákat eufóriában, az ujjukon számolva követik, s ugyanezek fél órával később a pakisztáni muszlim szufi zenét átszellemült figyelemmel, lehunyt szemmel kísérik. S látni a vallási vagy politikai fanatizmusból eredő robbantásokról szóló jelentéseket. Látni a sok tucat indiai TV csatornát a világ legigényesebb filmjeivel, s látni az egyre sokasodó, a legalapvetőbb igényeket sem támasztó néző számára is hátborzongató szappanoperákat, show-műsorokat.

indiai képek filozófia kultúra
Fotó: Leveles Zoltán

És sorolhatnánk tovább oldalakon keresztül az Indiában szemlélődőt érő ellentétpárok kultúrsokk-pofonjait, melyek úgy két vállra fektethetik az embert, hogy csak piheg és prüszköl: mi ez az egész, varázslat, időutazás, mennyország vagy rémálom? Harmónia, káosz, begyepesedettség vagy szabadosság? Mi a jövője ennek az országnak? Képes volna-e a Gandhi-féle „ellent nem állás" átmenekíteni az óind kultúrát a 21. század ellentmondásain? Vagy ha néhány évezreddel később ugyan, de követi sorstársait, a már csak történelemkönyv formálta régi-régi kultúrákat?

Tovább olvasom

11 szept

Mit látunk ma Indiában?

Ilyet is, olyat is. Aki járt már Indiában, annak sokat mond ez az „ilyetisolyatis”.

Látni eldugott faluban az ókort idéző, virágzó hindu kolostort, a földön kézi kőmalmot tekerő hat gyermekes kismamát, s látni igénytelenséget, szemetet, koszos falakat, sorban állást az amerikai gyorséttermek előtt. Látni vallásközi koncerteket, fölöttébb kellemes, sok ezres közönséggel, amint a nyugati ember számára megfoghatatlanul bonyolult rágákat eufóriában, az ujjukon számolva követik, s ugyanezek fél órával később a pakisztáni muszlim szufi zenét átszellemült figyelemmel, lehunyt szemmel kísérik, s látni a vallási fanatizmusból eredő robbantásokról szóló jelentéseket.

Látni a sok tucat indiai TV csatornát a világ legigényesebb filmjeivel, s látni az egyre sokasodó, a legalapvetőbb igényeket sem támasztó néző számára is hátborzongató szappanoperákat, show-műsorokat. 

Sorolhatnánk tovább oldalakon keresztül az Indiában szemlélődőt érő ellentétpárok kultúrsokk-pofonjait, melyek úgy két vállra fektethetik az embert, hogy csak piheg és prüszköl: mi ez az egész, varázslat, időutazás, mennyország vagy rémálom? Harmónia, káosz, begyepesedettség vagy szabadosság? Mi a jövője ennek az országnak? Képes lesz-e a Gandhi féle „ellen nem állás” átmentekíteni az óind kultúrát a 21. század ellentmondásain? Vagy ha néhány évezreddel később ugyan, de követi sorstársait, a már csak történelemkönyv formálta régi-régi kultúrákat?

Leveles Zoltán fotói

indiai képek filozófia útleírás

indiai képek filozófia útleírás

indiai képek filozófia útleírás

indiai képek filozófia útleírás

indiai képek filozófia útleírás

Tovább olvasom


Bharata indiai webshop

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon