22 márc

A víz világnapja: vízügy – közügy

Március  22. a Víz világnapja. Több nemzetközi világnap célja a természetes vizek védelme.  Március 14-ét a Gátellenes világnapra jelölték ki, melyet a természetes vízgyűjtő területek védelme ihletett.

környzetvédelem társadalom ünnepek

A nemzetközi akciónap a duzzasztógátak ellen, a folyók, a víz és az élet mellett érvel. Amiről a gátakat emelő lobbi nem beszél: a felborult ökoszisztéma, mely beláthatatlan következményeket vonz, a fokozódó erdőirtások, a lakóhelyük elhagyására kényszerített családok. Ráadásul a rothadó növényzet óriási széndioxid-kibocsátással jár.

Március 22. a víz világnapja

Ne csak az év egy napján törődjünk a természettel, a vízzel. Talán még nem késő megmenteni!

„Miután reggel gondosan rendbe szedte magát az ember, gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is.” - Antoine de Saint-Exupéry

Számunkra a víz a mindennapokban azt a kivételes anyagot jelenti, amely folyékony, szilárd és gázhalmazállapotban is megtalálható. Talán csodálkozunk azon, hogy a növényekben a gravitációval ellentétes irányban, felfelé is áramlik, melynek oka a víz egyedi felületi feszültsége. Nem ismerjük a megdöbbentő számadatokat, miszerint az Egyesült Államokban naponta 500 liter vizet fogyasztanak fejenként, az EU-ban átlagban 200-at, Magyarországon 100-at, Etiópiában 20 litert. Nekünk a tiszta víz még nem elérhetetlen. Még. Tegyünk róla, hogy ne is váljon azzá.  

A vízügy közügy - legyen minden nap a víz napja


A „vízügyi” történelem néhány elgondolkoztató esetét szeretnénk közreadni. Talán segít, hogy jobban megbecsüljük létfontosságú természeti kincsünket, a vizet.

környzetvédelem társadalom ünnepek

 
Sokkoló felvételeket lehet látni azokon a NASA felvételeken, melyek az Aral tóról készültek régen és most jelleggel… Az Aral tó volt a világ negyedik legnagyobb sós tava, de ma már több mint 40 ezer négyzetkilométernyi sós sivataggá vált, hajóroncsok temetőjévé. A műholdképeken jól nyomon követhető a szomorú folyamat. Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre helyezkedik el.

Két folyó, az Amu-darja és a Szir-darja táplálta, de miután az egykori Szovjetunióban, a legelők gyapotföldekké alakítása érdekében inkább öntözésre használták, ma már nem érik el a pusztuló tavat. Az Aral tó az emberi ostobaság és kapzsiság következményének elrettentő példája lett. A kiszáradt meder só koncentrációja magas, a szél egészen az Északi-sarkkörig viszi, siettetve ezzel a jégolvadást…

környzetvédelem társadalom ünnepek

  
A 18. században a bécsi Helytartótanács egyetértett azzal a vízvédelmi megoldással, amely a Balaton teljes lecsapolását tervezte. Kellett volna a hely az olcsó magyar gabonának, pedig a kiszárított tó medrében csupán futóhomok maradt volna.

A térképen pirossal bejelölt rész mutatja, ami megmaradt volna. Nem csupán a nádassal, mocsarakkal fedett területekről volt szó. Szerencsére a pénzhiány és a passzív ellenállás megmentette a tavat. A fellendülő turizmus után már szóba sem jött ez a gyilkos terv. 1863-tól a Sió-csatorna az árvizek problémáit is megszüntette.

Ha valaki utánanéz, azt tapasztalja, hogy minden évben a Víz világnapja alkalmából megjelent írások két elmaradhatatlan kijelentést tartalmaznak:

  1.  A legfontosabb, nélkülözhetetlen természeti kincsünk egyike a víz. 
  2.  A szennyvizek kb. 50 %-át az ipari szennyvizek adják, a húsipar szennyvize a legtöbb gondot okozó koncentrált szennyvíz.


Józan ésszel teljességgel érthetetlen, hogy ezt évente megismételjük, és nemhogy csökkenne a húsipar tevékenysége, még növekszik is… 1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak föl (és szennyeznek el), mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez. 

környzetvédelem társadalom ünnepek


Felzabált jövő címmel tavaly jelent meg F. Szabó Kata cikke, melyben az AsapSCIENCE megdöbbentő adatáról is olvashatunk:


„Mi történne, ha az emberiség hirtelen egyáltalán nem fogyasztana többé húst. Tehát ha a jelenleg élő, fogyasztási célból tartott körülbelül 20 milliárd csirke, 1,5 milliárd marha, 1 milliárd disznó és 1 milliárd bárány nagy része egyszerűen eltűnne, mert megszűnne a felvevőpiac. Ezzel párhuzamosan 33 millió négyzetkilométernyi – vagyis Afrika területével nagyjából megegyező – földterület szabadulna fel, amelyet jelenleg állattartásra és az ő táplálkozásukat fedező növény előállítására használnak.”

A víz csodái


 Dr. Masauru Emoto bölcsészdiploma után alternatív gyógyászatból szerzett doktorátust Japánban. A vizet nem tudományos kutatóként vizsgálta, mégis világszerte felfigyeltek a vízkristályokról készült csodálatos fotóira.

környzetvédelem társadalom ünnepek

A vízminőségtől függően más képet mutatnak a lefagyasztott vízkristályok. Csodálatos, csipkeszerű, hatszög alakú formát vesz fel a természetes, tiszta forrásból nyert víz. A szennyezett vízből csak zavaros kristályok rajzolódnak ki. 2004-ben jelent meg A víz rejtett bölcsessége c. könyve, melyben érdekes tényeket fogalmazott meg:


„A víz sokféle szempontból ellentmond a fizika törvényeinek. Más anyagokkal ellentétben nem úgy viselkedik, ahogyan viselkednie kellene, például -75 fok helyett (ahol molekulasúlya miatt kellene) csak +100 fokon forr fel, és 0 fokon fagy meg, holott a periódusos rendszer szerint -120 foknál kellene. A víz fagyáskor kitágul, és könnyebb lesz, ahelyett, hogy szabályosan összehúzódna, és nehezebbé válna. Mindezeket a szabálytalanságokat a tudomány máig nem tudta megmagyarázni.”


„Nincs a világon két teljesen egyforma hópehely, mindegyik egyedi, egyéni, de mindenképpen szabályos hatszög alakú kristály. Úgy néz ki, mintha valamennyi vízcsepp önálló individuum volna, egyfajta személyiség megváltozhatatlan karakterrel. Még ha egy hópelyhet fel is olvasztunk, majd újra megfagyasztunk, hajszálpontosan ugyanazt a mintát képezi, mint korábban.”

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

14 márc

Vegetáriánus hajóskapitány a Föld körül

Conrad Colman, a Vendée Globe vitorlásverseny egyik résztvevője Odüsszeuszhoz hasonlóan több nehézséggel is szembenézett tengeri útja során. Februárban szerte a világon sokan figyeltek az új-zélandi hajó kapitányára. Nemcsak azért, mert kevesebb, mint 800 mérföldre a cél előtt elvesztette árbócát, hanem mert ő volt az egyetlen, aki végig zöld energiát használt. Sőt azért is a figyelem középpontjába került, mert bár élelmiszerkészlete szinte teljesen elfogyott, szigorúan vegetáriánus, aki nem halászott.

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás

Fa Nándor hajója, a Spirit of Hungary

Tíz nemzet képviseletében indultak el a hajók tavaly októberben, a Vendée Globe egyszemélyes földkerülő vitorlásversenyen. Ezt 1989 óta rendezik meg, és óriási emberi teljesítménynek tartják. Ez a körülbelül 3 hónapra tervezett utazás az egyik legrangosabb nemzetközi mérkőzés.

Megállók nélkül kell megkerülni a Földet, érthető hát, hogy világszerte óriási érdeklődés övezi. Magyarországot a már világhírnevet kiérdemelt Fa Nándor képviselte, aki Spirit of Hungary nevű hajójával a 29 induló közül nyolcadikként ért célba. Nem ez volt az első útja, de befejezte a versenyzést, bejelentette visszavonulását.

Korábban Conrad Colman egy másik világversenyen, a Barcelona World Race-en a társa volt, baráti szálak fűzik őket össze.

Természetes energia 

Colman modern számítógépes technikával felszerelt versenyhajója 9 tonna (7 autó), felülete 480 nm (5 teniszpálya), árbóca 28 méter (mint egy 9 emeletes épület). A fiatal hajós célja az volt, hogy fosszilis tüzelőanyag kibocsátása nélkül tegye meg a kijelölt távot. Miért lenne szükség motorra egy vitorlásversenyen? A mai versenyjachtoknak sok erő kell, nem csak a robotpilótához.

Ez utóbbi is elengedhetetlen, ha valaki egyedül hajózik. Elektromos áram kell a kommunikációhoz, a meteorológiai adatok letöltéséhez szükséges eszközökhöz. A kapcsolattartás miatt is nélkülözhetetlen, hogy megszerezzék a legjobb sebesség eléréséhez szükséges adatokat, jelentéseket küldjenek a szponzoroknak és a verseny ellenőreinek.

Az új-zélandi tengerész Foresight Natural Energy nevű hajóját magyarul talán így lehetne nevezni: Gondoskodás, természetes energia. Energiarendszerét napelemek és egy elektromos motor adja, mely úgy is működik, mint egy generátor.

Amikor a hajó mozog a propeller forgása villamos energiát termel, melyet kilenc elem tárol. Ezek akár 1 hétig is biztosítják a kellő ellátást, tiszta zöld energiával haladhat a hajó akkor is, ha nem süt a Nap. Colman még a verseny előtt kijelentette: nem az első helyért indul, csupán keres valami egyedi kifejezésmódot, amely tükrözi a filozófiáját.

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás

Mai Odüsszeusz 

A 33 éves Conrad Colman már több hasonló világversenyen is részt vett. A 2011-12 Global Ocean Race győzteseként már bejegyezték a nevét a hajós legendák közé. A mostani útján több baleset is érte, de még az a súlyos gond sem hátráltatta meg, amely még a verseny folytatását is kétségbe vonta.

Kevesebb, mint 800 mérföldre a cél előtt, a portugál partoknál kitört az árbóca. Sokan azt jósolták, nincs sok esélye, hogy segédrudazatot építsen, és tovább haladjon a cél felé.

Ráadásul akkor épp viharos erejű szél fújt a francia partok felől. Tévedtek. Colman nem vontatta be hajóját egy közeli kikötőbe, hanem nagy nehezen az eltört árbóc maradványából készített egy pótalkatrészt szükségvitorlával, és állhatatosan továbbhaladt. A hajó sebessége pont a célegyenes közelében csupán a normál tempó töredéke lett.

 

Ez volt az első Vendée Globe-ja, és őt tartották a legnagyobb figyelmet kiérdemlő egyéniségnek. Rengeteg beszámolót és képet küldött a versenyközpontba, nagy népszerűségre tett szert azért is, mert egyedülálló módon, elsőként filmezte a hajóját drónnal kívülről is.

200 mérföldre a céltól Homéroszt idézte, az Odüsszeia ötödik énekét:

„Ám még így is vágyva kívánom minden időben otthonomat s hazatértem napját látni, elérni.

…mert már jó sokat eltűrtem, s küszködtem elégszer tengeren…” (Devecseri Gábor fordítása)

ahimsza egészség környezetvédelem megújuló energia sport utazás
A csíráztatott magvak milliószor többet érnek akármelyik vitaminkapszulánál. Pláne a tengeren. Természetes, finom és azonnal erőt adott Conrad Colman szervezetének.

110 nap hajózás 

Az új-zélandi Conrad Colman vegetariánus, a „tenger gyümölcseit” sem fogyasztja. A nem várt baleset miatt meghosszabbodott az útja, és szinte minden élelmiszere elfogyott, ennek ellenére sem halászott. Korábban így nyilatkozott:

„A céloknak tükröznie kell a filozófiámat. Új-Zélandon felnövekedve tudatában voltam az ózonréteg sérülésének. Már amikor kicsi voltam, anyukámmal mindig tisztogattuk a tengerpartot. Még mindig csinálom. És mindig gondolok az ökológiai lábnyomra. Azzal még nem vagyok különleges, mert vegetáriánus lettem, mert törődöm az aranyos báránnyal, de igenis jobban aggódom az élelmiszer-termelés és a fogyasztás globális láncolatának hatása miatt. A vállalkozásaim tükrözik az eszményeimet.”

 

Colman hajója túl lassú volt, a villanymotor nem tudott elegendő mennyiségű energiát generálni. A bátor hajóskapitány a szárazföldi csapatának küldött jelentésben viccesen megjegyezte:

„Még mindig remélem, hogy be tudom fejezni a versenyt, 0 fosszilis energia kibocsátással, de ez azt jelenti, hogy a hajóm egy elektromos diétán van, amely oly puritán, mint az én étrendem!”

110 nap hajózás után érkezett meg, méghozzá nem is utolsónak! Boldogan fényképezkedett kezében egy nagy tál finom vegetáriánus étellel. Első beszédében ismét a természetes energia fontosságát emelte ki. Többek között azt mondta:

Azt hiszem, meg kell változtatni az életünket. Mivel a politika és az ipar irányítja, tartok tőle, hogy erre nincs meg a politikai akarat. Ezért az egyéneket kell motiválni a változásra. Ezért akartam megragadni ezt a lehetőséget.”

Sokan ünneplik most ezt a lankadatlan, különleges hajóst, akinek fontos a környezetvédelem és az erőszakmentes táplálkozás is. Aki példás akaraterőről és emberi kitartásról tett tanúbizonyságot.

Kapcsolódó cikkek

India a szélenergia piac egyik legfontosabb szereplője

India a világ legnagyobb zöldenergia gyártója lesz

Állatvédelem: szeret, nem szeret?

Tovább olvasom

17 feb

A riksa a városnézés jövője?

Tavaly februárban indult útjára egy indiai, napenergiával működő tuk-tuk, és szeptemberben ért Londonba. Elérte célját, a média figyelme ráterelődött az ökobarát közlekedési eszközökre. Ha a riksa szót meghalljuk, többnyire Japán, India vagy Kína jut eszünkbe, pedig ma már hazánkban is több helyen láthatjuk az utcai közlekedésben.

Akkor, amikor a klímaváltozás és az üzemanyag-kérdés jókora probléma, komolyan el kellene gondolkodni a környezetbarát megoldásokon. Nem azért, mert a városnézés sokkal kényelmesebb, sőt romantikusabb riksával, hanem a Földanya védelme érdekében.

Napenergiával működő tuk-tuk? Bio riksa!


Naveen Rabelli villamosmérnök saját maga építette azt a napenergiával működő tuk-tukot, mely több mint 14.000 km-t tett meg. Két kontinenst szelt át, 10 országon ment keresztül, hazánkon is, mindezt károsanyag kibocsátása nélkül. A 35 éves indiai fiatalember a szanszkrit Tejas nevet adta autójának, jelentése: ragyogás. Célja, hogy a világ egy jobb hely legyen – környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag egyaránt.

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés

Egy Piaggio Ape dízel üzemű autóriksát alakított át több éves munkával. A járműben volt egy ágy, egy napelemes tűzhely, egy utas ülés és egy mini hűtőszekrény az élelmiszerek számára. Megkérdezték tőle: Mi volt utazásának legnagyobb tanulsága? Így válaszolt:

„A kultúrák és emberek megismerése. Eleinte aggódtam, kikkel találkozom, és hogyan reagálnak rám. Azonban hamarosan rájöttem, hogy legbelül mindenki hasonló.”

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés

Riksa a fenntartható világ érdekében


Változik a világ, ma már nem csak Indiában, sok nyugati nagyvárosban is találkozhatunk riksával. Nem lehet eléggé kihangsúlyozni legfontosabb tulajdonságát: környezetbarát szállítóeszköz. Károsanyag-kibocsátás nélkül, kényelmes tempóban is közlekedhet az ember, ráadásul oda is eljuthat, ahova autóval tilos behajtani. A riksa háromkerekű bicikli, elől ül a „sofőr” – egy kerékpározni tudó, a kreszt jól ismerő ember. Utasai kényelmesen nézelődhetnek. 

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés


Ma már Keszthelyen, Budapesten, Pécsett is működik riksa. Személyre szabott programokat lehet tervezni, és az idősebbek vagy mozgássérültek számára is lehetővé tenni olyan túrákat, melyek egyébként elérhetetlenek számukra. A riksa dekorációként is egy érdekes színfoltja lehet bármely városnak. 

Rickshaw Budapest 


A riksa taxi a külföldi nagyvárosokban PediCab vagy Rickshaw néven ismert. Ma már magyar Pedicab riksa-cég is van. A kifejezés a latin pedi, láb és az angol cab, taxi szavakból állt össze. Bár rikshaw Budapesten még nem bérelhető, európai nagyvárosokban már lehet, ami ugyancsak megkönnyíti a családi programokat.

Riksa taxi 

A magyar ÖkoCab Riksa Taxi kedvező áron kínál különféle városnéző programokat, de a riksa bérlete sem elérhetetlen árszabású. Nyitott illetve zárt utastere lehetővé teszi, hogy még esős időben is választható közlekedési eszköz legyen. Természetesen nem távolsági járat, de nagyszerűen alkalmazható kis táv megtételére és belvárosi közlekedésre.
 

fiatalok foglalkozások indiai képek környezetvédelem közlekedés


 
A biciklis riksa az öko-tudatos városnézés eszköze


Ma már elismert közlekedési alternatíva, mert nem szennyezi a levegőt. Rendkívül praktikus a használatuk, hiszen akár szűk helyen is elmehetnek. A Budapest Riksa nagyon találóan „pedálhintók”-nak nevezi a riksákat. A cég kiemeli azok környezetbarát hatékonyságát, és a mobil hirdetési lehetőséget is. A termékek reklámozásával a gyalogosok, a szórakozóhelyek, éttermek ajánlásával a sétáló turisták érdeklődését is fel lehet kelteni. A városnéző riksa-túra lehetővé teszi, hogy az utas alaposabban körülnézzen. De ma már riksát ajánlanak különféle céges vagy magán rendezvényekre, például esküvőkre is.


 

Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

19 jún

Szivárványszínű fák

Mumbaiban több helyen is élénk színű fák fogadják a sétálókat – fák, amelyek már nem élnek, de gyönyörű színekben és mintákkal pompáznak.  

érdekes művészet környezetvédelem

14 nő egy különleges csoportot alakított. Csodálatos okból jöttek össze: nem tolerálják a környezet romló állapotát, felhívják a figyelmet azokra a fákra, melyek elhanyagoltan, kiszáradva állnak az utcákban. A város különböző helyein ecsetekkel és növényi alapú festékkel felszerelkezve jelennek meg. Ha lehet, az elhalt fák helyére újakat ültetnek, és próbálják megőrizni azokat, amelyek gondoskodást igényelnek.

érdekes művészet környezetvédelem

Egy önkéntes csoport úgy döntött, hogy törődnek a környezettel, és segítik a trópusi eső fákat. Megalakult a Raasta Chaap nevű szervezet, de nem követtek semmilyen fix napirendet, és nem szervezkedtek túlságosan. Történetük egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a közösségi médián keresztül néhány megismerkedett egymással. Mindegyikükben volt valami közös, ugyanarra az egyetemre jártak vagy ugyanazon a helyen éltek. Juhu Mumbai egyik külvárosa, közel a tengerhez. A környék festői, de a halott fák mégis elszomorító képet mutatnak. A csapat úgy döntött, hogy ahol lehet, ültessenek is fákat, és  tegyenek meg mindent a megóvásuk érdekében. Miután beszerezték a szükséges engedélyeket, elkezdték a festést az egyik főiskolánál, majd egy klubnál. Ahelyett, hogy panaszkodnak, amiért a hatóságok nem végzik rendesen a munkájukat, megkeresik a lehetőségeket céljaik eléréséhez – mondta egyikük, a 48 éves Neelu Virk.

érdekes művészet környezetvédelem

A  hölgyek többsége kiváló művészi hajlammal rendelkezik. Nem elégednek meg annyival, hogy lefestik a fákat egyszínűre, szeretnek aprólékosan dolgozni, néha 3-4 napig is. Ha nem elégedettek a mintákkal, átfestik. Mindegyikük szenvedélyesen részt vesz a munkában, ettől válik személyessé, a végeredmény pedig mindig szép. Mára már duplájára bővült a csapat. 15 önkéntes társult a kezdő tagsághoz. Még egy bollywoodi színésznő is csatlakozott az alapcsapathoz, mert nagyon érdekelte ez a különleges művészi munka. Egyikük azzal segít, hogy kertészetben dolgozik, tanul, és megosztja tapasztalatait, ami ugyancsak jól jön. Ma már együttműködnek egy Mumbai székhelyű civil szervezettel, akiktől rengeteg hasznos információt kapnak a fák kezelésével kapcsolatban. Nagy gondot jelent a fák locsolása, de az egyik csoporttag, Archana felvállalta ezt a felelősséget, s rendszeresen bejárja a területet, öntözi a növényeket. Emellett több testülethez, alapítványhoz és iskolába eljuttatták a következő üzeneteket: „Szomjas vagyok. Tudnál vizet adni?” vagy „Ha adsz nekem a vizet, adok oxigént.”

érdekes művészet környezetvédelem

Míg egyes örülnek, hogy a színes fák révén kivilágosodott és kivirágzott a város, vannak mások, akik zavarba esnek a halott fák miatt. Ez pedig jófajta szomorúság, mert felébred a tudatosság, a tenni akarás. A Raasta Chaap kifejezés jelentése „vándor” és „jelet”. Ez az, amit a csapat tesz – az ő védjegyük valóban a védelmet szolgálja.

Megismertetik az emberekkel a természet megóvásának fontosságát, hogy a maguk módján ők is segítsenek megmenteni a környezetet.

Mi csak a környezet és a természet szerelmesei vagyunk, mondják magukról. A fák gyógyításához neem fa leveléből készült pasztát használnak, melynek köztudottan antibakteriális hatása van. Különösen az őshonos fákra vigyáznak.

érdekes művészet környezetvédelemAz ötlet egyszerű volt: a halott fák kérge, mint természetes vászon szerepelt, és az elkészült műalkotások inspirálták, elbűvölték a nézőket. Jobban elérték a célt, mint szórólapokkal. Ráadásul fiatal, feltörekvő művészek, valamint a helyi tehetségek számára is létre hoztak egy platformot, ahol bemutatkozhattak. A járókelők, sok iskolás gyerek, riksások és taxisok álltak meg, és kérdezgették a maszatos kezű és ruhájú festőket. Több fiatal később beszámolt a csoport tagjainak arról, hogy ennek hatására utána olvasott a dolognak, mert nem voltak tisztában Mumbai csökkenő eső fáinak esetéről.
 
Van egy mondás, miszerint a nők közelebb vannak a természethez. Ezek a lányok és asszonyok, anyák és leendő anyák képességeiket egy másik anyának, Földanyának ajánlották. Megnyerték a férfiak támogatását is, a teljes csapat pedig szeretne példát mutatni a jövő generációinak.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

04 jún

Szeméthegyekből varázsoló művész

Chris Jordan zseniális művész és környezetvédelmi aktivista. Eldobott cigaretta tasakokból, csomagküldő katalógusokból vagy éppen alumínium dobozokból, műanyag kupakokból készít remek alkotásokat, melyeknek nemcsak képzőművészeti értékük van, hanem komoly filozófiai mondanivalójuk is. Mint egy bűvész, elővarázsolja a mások által eldobott kacatokból a képet, és néhány digitális trükk segítségével fantasztikus fotósorozatokat készít. Nem hallgatja el, sőt kihangsúlyozza azokat a számadatokat, melyek sokkolják a nézőt, s így talán felelősségvállalását is felébresztik. A globális fogyasztás ellen szól, s rádöbbent, hogyan bánunk környezetünkkel. Messziről nézve modern remekműveknek tűnnek, de amint közeledik a néző, azzal szembesül, hogy a hulladékról készült több ezer fénykép és a digitális technika hozott össze egy szép képet.

hírességek interjú környezetvédelem művészet
Chris-Jordan képe Barbi babákból

Szemétből műalkotás, avagy világunk számokban kifejezve

hírességek interjú környezetvédelem művészet
Chris Jordan

Június 5-e környezetvédelmi emléknap, 8-a az óceánok világnapja. Méltóképpen megemlékezhetünk mindkettőről a környezetvédő művész, Chris Jordan bemutatásával. Vállalati jogászként dolgozott, de tíz év után kilépett, hogy szabadidejét kedvenc hobbijának szentelhesse. Több száz, esetenként több százezer fotóból, a digitális utómunka segítségével állnak össze képei. Mint fotós, ő olyan területen találta meg mondanivalója kifejező eszközét, ahol addig senki: felfedezte a szemetet. Nem akármilyen szemetet. Rengeteg fémhulladék, műanyag palackok és zacskók, eldobott mobiltelefontöltők és cigarettacsikkek óriási halmait, melyeket a fejlett fogyasztói társadalom napi rendszerességgel hoz létre.

Egy nap a Seattle-i művész elé váratlan kép tárult, egy ipari udvar tarka, színes szemétdombja, mely jól reprezentálta korunk színes, de kaotikus világát. Az a különleges technika, amellyel dolgozik akkor kezdődött, mert a művész szemével nézte, és meglátta egy tökéletesen komplex kép színkavalkádját. Ez adta az ötletet. Hulladékot gyűjtött, elrendezte a kompozíciót, fotókat készített, majd ezeket sokszorosította oly módon, hogy a kész képen első látásra nem is érzékeljük magát a főmotívumot. Egyik világhírű munkája az Elviselhetetlen szépség címet kapta. Nagy formátumú fényképekkel elgondolkodtató sorozatot készített. A téma az amerikai tömeges fogyasztás és a hulladék volt. Éves statisztikák ábrázolása ügyes képi megoldással, egyedi tárgyak vagy objektumok csoportos fotóival. Amerika egyfajta portréja – mondta Jordan.

A számok körüli futás sorozata fényképészeti mozaikkal támasztja alá a témára vonatkozó statisztikákat: Amerika fogyasztói társadalmának problémáit és a függőséget. A globális fogyasztás nagysága megdöbbentő. De ne essünk tévedésbe, ne dőljünk hátra nyugodtan a karosszékeinkben: mindez ránk is vonatkozik.

hírességek interjú környezetvédelem művészet
Így néz ki Georges-Pierre Seurat híres festménye eredetiben , a „Vasárnap délután La Grande Jatte szigeten”

Az eredeti festmény

hírességek interjú környezetvédelem művészet
Jordan alkotás aluminium dobozokból

Aluminium dobozból

hírességek interjú környezetvédelem művészet
Ugyanaz a Jordan kép műanyag kupakokból

Műanyag kupakokból

Egyik legismertebb alkotása a 106.000 aluminium dobozból álló kép, a másik változat 400.000 műanyag kupakot tartalmaz. Georges-Pierre Seurat híres festménye, a „Vasárnap délután La Grande Jatte szigeten” reprodukciójának tűnik, annak halványabb, mégis tökéletes másolatának. Chris gúnyolódott, hogy ez különösen szomorú, mert ezek a flakonok ráadásul többnyire cukros vizet és pisihez hasonló sört tartalmaznak. Normális, hétköznapi emberek a parkban. A végső nagyítás azonban megmutatja, hogy valójában alumínium dobozokat látunk különböző színekben, és műanyag palackok kupakjait, hiszen az USA-ban percenként átlagosan 400.000 műanyag palackot adnak el, félpercenként 106.000 alumínium dobozt. Próbálom ezeket a számokat egy vizuális nyelvvel kifejezni, amely talán erősebb a szavaknál, így talán számíthatunk valamiféle megértésre – mondta a művész.

hírességek interjú környezetvédelem művészet
Jordan öngyújtókból készült képe közelről

hírességek interjú környezetvédelem művészet
Jordan kép öngyújtókból

50000 öngyújtó, egyenlő annak a műanyag hulladéknak a becsült darabszámával, amely a világ óceánjainak minden négyzetmérföldjén lebeg.

hírességek interjú környezetvédelem művészet
240000 műanyag zacskóból készült Cris Jordan alkotás.

Botticelli: Vénusz születése – részlet a híres kép kicsit átértelmezett változatából. 240000 műanyag zacskó ábrázolja a szépséget, ennyit használnak el a világon minden tizedik másodpercben.

Nagyon egyedi alkotó, nemzetközileg elismert előadó és a társadalmi változás szóvivője. Munkája már látható a művészeti múzeumokban, fesztiválokon, magazinokban, hazai és nemzetközi szinten. Jordan képei már szerepeltek a televízióban, dokumentumfilmekben, könyvekben és iskolai tantervekben egyaránt. Minden kép egy bizonyos mennyiségű valami sűrítménye révén jön létre, a nyers számok már önmagukban is elképesztőek. A digitális képek és a megdöbbentő számok mögött az amerikai fogyasztás áll. Mandalát látunk? Hasonló, de nem az, 9960 csomagküldő katalógus, melyet tízezer számra dobálunk el… A környezetvédelmi témák mellett szociális gondokra is fókuszál, mint pl. börtönproblémák vagy a gyerekek tanulása, 2005-ben fotósorozatot készített a Katrina hurrikán utóhatásáról. A „Barbie-baba” képen 32000 babát láthatunk, ez a szám megegyezik az USA-ban, 2006-ban havonta elvégzett mellnagyobbítás számával. Természetesen a műtéteket nem egészségügyi okok miatt kérték…

hírességek interjú környezetvédelem művészet

hírességek interjú környezetvédelem művészet
 A fatörzs egy részlete - cikarettacsikkeből készült "festmény"

Amerikában percenként félmillió cigarettára gyújtanak rá. Jordan összegyűjtött több száz eldobott csikket lefényképezte és digitálisan sokszorosította, montázs: 139000 csikkből. Nyomasztó emlék, pusztán 15 másodperc az amerikai dohányzók történetéből. Ez a fajta alom messzemenő hatást gyakorol a környezetre: számos mérgező vegyi és rákkeltő anyag oldódik ki belőle, szennyezi a vizet és gyilkolja az élővilágot. A szűrőket cellulóz-acetátból, olyan típusú műanyagból készítik, ami nem bomlik le. A „Mérgező erdő” a természetes táj természetellenes megjelenítése.

hírességek interjú környezetvédelem művészet
Jordan műve cigaretta dobozokból

 2007-ben készült Jordan egyik legerősebb műve is a dohányzással kapcsolatos, Van Gogh Koponya cigarettával c. vászonképét elevenítette meg – 200.000 csomag cigaretta alkotja a montázst, ugyanis félévente ennyi amerikai hal meg a dohányzás miatt.

Chris Jordan célja, hogy a fogyasztói társadalom elképesztő számadatait vizuális művészettel tárja elénk, hátha rádöbbenünk a túlzott fogyasztás ellentmondásaira és következményeire. Ellentétben a '90-es években divatba jött, mélységillúziót keltő mágikus lépekkel, az ő alkotásainál nem a képen rejlő alakzat a lényeg. Az ő rejtett kép a képben műve szembesít a kemény igazsággal. Műve gyakran számtalan apró dolog kompozíciója: alumínium dobozok, mobiltelefon töltők, üveg, műanyag pohár stb. az anyaga, nagyszabású fotók egymásra halmozása. A vizuális látvány a számok miatt feltűnő és elgondolkodtató. Azt reméli, hogy segítségével az emberek megértik, hogy ezek a jelenségek s az ijesztő számadatok léteznek, és minden további kis lépés számít mind pozitív, mind negatív irányban. Fényképeivel segít szembenézni azzal, amiben élünk: a fogyasztói rendszer elképesztő hatásaival. Meg akarja értetni, hogy a nagyobb problémák csak több millió apró lépéssel oldhatóak meg, de azokat nekünk kell meglépnünk.

hírességek interjú környezetvédelem művészet

A halott albatrosz fiókáról készült híres fotója számtalan helyen megjelent. A madár műanyag hulladékkal teli gyomra megdöbbentő látvány. Társai ezerszám hullanak el mérgezésben és a különféle plasztikdarabok okozta fulladástól. Chris Jordan így próbálta felhívni a figyelmet a műanyag okozta halálozási arány lehetetlenül magas számára. A Csendes-óceán térségében egy „Nagy szemétfolt” néven ismert terület van, mely megegyezik Ausztrália nagyságával. A tudósok szerint 1 millió tonna mérgező műanyag szemét halmozódott itt fel, de az óceáni áramlatok továbbra is hozzák-viszik a káros hulladékdarabokat. 

Viselkedésünk nem tudatos és ez elkerülhetetlen következményekkel jár. Erre világít rá Chris Jordan, akinek munkája nyugtalanító, merész üzenetet hordoz. Chris Jordan egyetemi oktató, a művészet alapjait tanítja, de nekünk mást is: „Az egyik legnagyobb probléma, amivel szembetaláljuk magunkat, hogy a környezetpusztítás nem egyetlen, iszonyú mennyiségben fogyasztó, démonikus, gonosz lény miatt zajlik. Azért történhet meg, mert minden egyes ember kis károkat okoz. Ha magunkba nézünk, mindez nem is tűnik olyan rossznak. Azonban meg kell értenünk, hogy mi magunk is részei vagyunk azoknak a felhalmozódott következményeknek, melyek a több száz millió vásárló döntéseiből keletkeztek. Kemény dolog kollektív tetteink szörnyűségének látványa.Együttesen okozzuk áttekinthetetlen és tarthatatlan cselekedeteink következményeit, de minden névtelenül folyik, és senki sem vállal felelősséget a következményekért. Attól tartok, hogy ebben a folyamatban helyrehozhatatlan kárt teszünk a bolygónkkal és egyénekként is kárt szenvedünk.”

Jordan szerint a technológiára való túlzott mértékű támaszkodás veszélyes mértékű önelégültséghez vezethet. Egy csomó ember úgy gondolja, hogy a technológia megmenti a világot… Nézd meg a műanyaggal borított óceánokat. A vállalkozók hatalmas hajókat terveztek, hogy körbejárva beszippantsák a műanyagot, de a folyamatosan kavargó áramlatok szerteviszik azt…, a tudósok azt állítják, nincs semmi, ami képes eltávolítani a műanyagot az óceánokból. A technológia biztosan szerepet játszik, de nem ez a megoldás. Jordan úgy véli, kulcsfontosságú, hogy csökkentsük a hulladék mennyiségét, és lépésről lépésre magatartásbeli változásokra is szükség van. Például nem kell vizet árulni műanyag palackban, nem kell inni műanyag poharakból. Minden apró rész egy sokkal nagyobb megoldáshoz vezet, amely olyan összetett és részletes, mint a művei.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon