Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
10 ápr

Nem fogod elhinni, hogy így készül az indiai füstölő

Te is szereted a jó füstölőpálcikát? Indiai füstölőgyárban jártunk, ahol jól kiokosítottak bennünket füstölő témában. Most elmondjuk, milyen füstölőt érdemes vásárolni, és a videón megnézheted, hogyan is készülnek a füstölők. 



Tipp: Utazz Indiába 

Lásd élőben is a füstölőkészítés fortélyait>> Indiai utazások a spirituális India megismerésére. 


foglalkozások indiai filmek
Hogy készül a füstölő pálcika?

Alapvetően két kategóriába sorolhatók a füstölők: mártott és maszala füstölők. A mártott füstölők alapanyaga általában szénpor. A szénporból gyúrják a masszát, amit egyenként dolgoznak rá a hasított bambuszcsíkokra. Miután megszáradt, belemártják a legolcsóbb szintetikus olajba. Az ilyen füstölőktől tartsd magad távol! Tipikusan szintetikus. Első pillanatra kellemesnek tűnik az illata, de akkor is inkább takarítószerre emlékeztet. Mikor pedig meggyújtod, köhögni kezdesz tőle, családod pedig fenyegetőzve hajt ki a lakásból a füstölőddel együtt. További ismertetői az ilyen szintetikus füstölőnek, hogy fekete színű, olcsó és gyorsan, akár 15-20 perc alatt leég.

Itt vásárolhatsz prémium minőségő indiai füstölő pálcát>> Indiai füstölők

A serpenyő másik oldalán, mondhatnánk, a jó oldalon a maszala füstölő áll. Maszala keveréket jelent. Pl. az ismert fűszerkeverék, a "garam maszala" nem más, mint a forró, azaz csípős keverék. Visszatérve a füstölőhöz, a maszala füstölő fő alapanyaga fapor, amit összegyúrnak természetes olajakkal, mézzel és hasonló ínyencségekkel. Az így kapott masszát az előző módszerrel dolgozzák fel a bambuszcsíkokra. A maszala füstölőt arról ismerhetjük fel, hogy a fekete helyett inkább barnás vagy vöröses színű, pörög róla az illatos fapor. Ára jóval magasabb,  mint a szintetikusé és jóval hosszabb az égési ideje. Egy szál akár 70 percig is elég - végső soron így az égési időt számítva a maszala füstölő olcsóbb. A legfontosabb ismertetőjele pedig, hogy mennyei az illata égés nélkül is, meggyújva pedig mindenki azt kérdezgeti, hogy mi ez a finom illat?

Ezen a videón bemutatjuk, hogyan készülnek a maszala füstölők valahol Dél-Indiában. Egy asszony naponta 6000 szál füstölőt tud megsodorni. Hihetetlen dolgokra képesek. Röviden: a meditáció nem a füstölő meggyújtásával kezdődik. 

Kapcsolódó videó:

Tovább olvasom

08 ápr

Környezettudatosan: banánlevél árus Dél-Indiában

India megint csak elgondolkodtat. Banánlevél árusnál jártunk. Nehéz véleményt formálni. Ha India tovább fejlődik, lehet, hogy eltűnnek, a szívet melengető manufaktúrák, utcai üzemek, végső soron a banánlevél árusok is. 

Egy belső hang azt mondja, hogy a banánlevélen felszogált étel milliószor finomabb, mint a műanyag tányérra zúdított gyorséttermi étel. A banánlevél, magyarosítva talán összetűzdelt diólevél, szőlőlevél vagy fügelevél viszont megfizethetetlenül drága volna nyugaton. Ki érti ezt? Akkor most ki a gazdag és ki a szegény?

Miközben a fennkölten egyszerű ember gondos figyelemmel pakolgatja és csomagolja a banánleveleket, a nyugati ember lefagy. Hogyan? Ilyen a 21. században? Ilyen körülmények között? Megalázóan és koszosan. 

Várjunk csak. A banánlevél egyszerhasználatos, semmilyen méreganyagot nem tartalmaz. Eldobása után néhány hét múlva csodás minőségű komposzt lesz belőle. A műanyagtányér előállításához nagyon drága gép kell, ami rengeteg fémet tartalmaz. S az egyszer használatos műanyag, többszáz évig szennyezi a környezetet. Hacsak nem kerül újrahasznosításra, amihez megintcsak rengeteg energia szükséges. A műanyag gyártása során, valamint a műanyag és az élmiszer érintkezése soprán szervezetünkbe kerülő mérgekről mit sem szólva. 

Miért engedtük, hogy a műanyag gyártása gazdaságosabb legyen a természetes alapanyagokénál? 

A banánlevél árusról szóló kisfilmet Leveles Zoltán a Dél-India-i Mysoreban készítette 

Tovább olvasom

26 márc

Édes élet - indiai cukorgyárban jártunk

Mennyi szidást kap a cukor manapság. Jogosan, vagy sem - döntse el mindenki maga. Az indiaiak vakítóan fehérlő foga viszont elgondolkodtat. Most megnézheted, hogy a vidéki Indiában milyen cukrot esznek.

Ezen a videón megnézheted, hogy hogyan is készül Indiában a barna nádcukor. Az íze egyenesen mennyei. Mint egy nagyon finom édesség. Miért is finomítják, amikor oly finom barnán is... 

Tovább olvasom

19 márc

India, ahol a lepény is édes

Megbabonáz teljesen ez az India. Minden tökéletes, miközben minden kaotikus. Minden oly csodás. Minden tökéletesen működik. De hogy még a lepénysütés is...!? Rövid film az indiai lepény készítéséről - eredeti környezetben...

Leveles Zoltán beszámolója

indiai ételek indiai filmek foglalkozások
Így sül az óriási lepény Indiában - indiai roti

Csak úgy sétálgattam a természet lágy ölén, gyönyörű kunyhók között. A táj, mintha mesében volnék. Sziklatenger, de nem akár milyen, mintha égi folyó mosta volna. Hatalmas vízmosta sziklák, mintha gyermekek a folyóparti kavicsokat játék közben egymásra hajigálták volna, s a játék kellős közepén édesanya rajtakapta volna őket, majd tüstént bezavarta volna őket. A kavicsdobálás pedig csak úgy abbamaradt volna.

Nos, egy ilyen táj kellős közepén egy sátor, benne pedig vagy 30 tüsténtkedő szakács. A vak is láthatja, hogy nagy lakomára készülnek. No de mi ebben az, ami olyan csodálatos? Nyugati szem vak marad. Fogalmam sincs, mi ez a varázslat, de egyszerűen gyönyörű! Most megnézheted te is, hogyan sütnek Indiában lepényt 1000 főre néhány pillanat alatt. Komoylan mondom, itt még a sós lepény is édes, de már csak a látványa is.

Megnézné élőben is a lepénysütést? Indiai kultúrtörténeti utak a Bharatával.

Ez is érdekelheti:

Tovább olvasom

12
»

Bharata indiai webshop

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon