India Hangja

A szakirodalom szerint a Bhagavad-gítá a Védák ékszere. Eddig csak költői hasonlatként jellemezhettük így. Most már viszont szó szerint is értendő. Megjelent egy különleges művészi kiadvány, ami már azért is figyelemfelkeltő, mert több mint 25 nemzet közös összefogása révén jött létre. Természetesen nagy az érdeklődés iránta, fél évvel a megjelenése előtt már ajánlatos volt megrendelni. Ez a világ legköltségesebb kiadású Bhagavad-gítája, érthető, hogy csak 360 példányban kapható a nemzetközi piacon. Ha kapható!

A dél-indiai Tamil Nadu állam fővárosa Madurai a nagy templomvárosok egyike, egyben kulturális központ, mely több mint 2500 éves múltra tekint visza. Híres intézménye, a Mahatma Montessori Iskola, melynek diákjai is megcsodálhatják, és olvashatják ezt a művészi kötetet. Az iskola elnevezése Gandhi, és a híres olasz doktornő, Maria Montessori (valamint a róla elnevezett pedagógiai módszer) nevét kombinálja, ezzel is kifejezve a célkitűzést: képzett tanárok vezetésével olyan légkört teremteni, ahol igazi értékeket tudnak átadni. Természetes hát, hogy elsők között rendelték meg a kívül belül ékszer-csillogású Bhagavad-gítát.
Mr. Panneerselvam, az iskola egyik alapítója izgatottan várja, hogy teljes pompájában közkinccsé tehesse a művészi kivitelű Bhagavad-gítát, a tanárok, diákok és szüleik, a látogatók, valamint az iskola összes alkalmazottja számára. A Mahatma iskolák gyakorlatában a napi olvasás természetes, így mindig áll valaki az olvasópult mellett.

 
Egy másik államban, Andhra Pradesh egyik nagyvárosában, akik meglátták ezt a csodálatos könyvet, és vásárolni akartak belőle a  Sudhita Book Centre-ben, megdöbbenve vették észre a mellette levő cédulát: „Nem eladó!” A könyvesbolt tulajdonosa, Kiran Karumuri csak megmutatja vásárlóinak. Egy példányt mesterének ajándékozott, de sajátjához féltett kincsként ragaszkodik. Miért emlegetik ezt az új, exkluzív kiadást mega remekműként?

A gyönyörű kötet a Srínivasa Képzőművészeti Kiadó és a hozzá tartozó Nightingale Paper Products kiadványa. Hozzá kell tenni, hogy mindkettő már önmagában kiemelt márkanév a könyves szakmában. Egyesíti az ősi indiai hagyományokat a világ legújabb nyomtatási technológiáját, hogy megfeleljen a nyomtatás legmagasabb nemzetközi szabványainak.

Ennek a díszkiadásnak különleges jellemzője, hogy minden alapanyaga teljesen környezetbarát, amely a kiadó szerint generációkon keresztül megőrzi minőségét. A rendkívül jó minőségű aranyozott szélű papír Európából érkezett, a nyersanyag fenntartható gazdálkodású európai erdőkből származik, és savmentes tanúsítvánnyal van ellátva. A növényi festékeket Japán adta, a fedél különleges anyaga Hollandiának köszönhető, a könyv dombornyomott gerince Németország képzőművészeit dicséri. A borítóba beágyazott Swarovski kristályokat Ausztria küldte, az aranyozott fém részek brit eredetűek, a különleges, bármilyen szögben és irányban forgatható olvasóállványt Svájcban gyártották. A kizárólagos szövet alapú burkolóanyag Skandináviából származik. E lenyűgöző kiadvány könyvjelzőként a pávatoll aranyozott mását kapta. A borítóélek sarkait aranyozott fém klipsz díszíti.

A szöveg 700 verset és azok fordítását tartalmazza, mégpedig a különböző filozófiai  iskolák gondolatisága szerint, beleértve az Advaita, Visistadvaita és Dvaita felfogást egyaránt. Angol és hindi nyelven.  A gyönyörű grafika csak fokozza az olvasók érdeklődését. 150-nél több egyedi festmény díszíti. A híres művész G.L.N. Simha alkotásai, aki stílusában követi az isteni festészet ősi kalauzát, a Csitra Szútrát. A spirituális művész több művét nemrég vette meg a brüsszeli Museum of Sacred Art.

A védikus kultúra egyik világhírű filozófiai alkotása a Bhagavad-gítá, ez az időtlen szentírás. Párbeszéd formájában tárja fel a lelki bölcsességet. Olyan filozófiai és magatartási kódex, mely általános érvényű, minden időben és mindenki számára helytálló. Ez a díszkiadás méltó külsőt ad a Bhagavad-gítának, a Magasztos Éneké-nek.

Ezen a videón belenézhet a Bhagavad-gítá díszkiadásába

Az indiai-amerikai származású 37 éves sebész hivatali beiktatásakor a szent Bhagavad-gítára, a hindu Bibliára tette le esküjét. Már nem is újdonság ez a tény, mégis a Védák tisztelői jóleső érzéssel fogadják, ha ilyen szerepet is kap a világ kultúrájának ez a kimagasló alkotása.

2012. az amerikai politikában fordulópontot jelentett. Tulsi Gabbard, az amerikai képviselőház tagjaként a Bhagavad-gítára tette le esküjét. 2014- ben megismétlődött ez a szertartás, amikor beiktatták bírói hivatalába Srikanth Srinivasant az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán. A Focus News most azt adta hírül, hogy Vivek Murthy, az Egyesült Államok 19. főorvosa is India szentírását kérte eskütételhez. 

Murthy a Harvardon szerzett magna cum laude diplomát, majd társalapítója és 8 évig vezetője volt a VISIONS Worldwide nonprofit szervezetnek, mely elsősorban a AIDS-megelőző oktatást tűzte ki céljaként az Egyesült Államokban és Indiában egyaránt. Egy másik szervezet társalapítójaként a nők egészségügyi ellátásáért dolgozott, különös figyelemmel a vidéken élő indiai nők helyzetére. Alapítója és elnöke az Amerikai Orvosok szervezetnek, tagja a Nemzeti Megelőzési Tanácsnak. Mint a Public Health Service tisztje altengernagyi rangban van, és a haditengerészet uniformisára is jogosult.

Tisztifőorvosi kinevezésekor megköszönte családja önzetlen segítségét: Az lehetek, aki vagyok, mert a nagymamám hite, apám ereje, anyám szeretete, a húgom támogatása és a menyasszonyom rendíthetetlen bíztatása erőt adott nekem. Áldott vagyok, hogy mindannyian mellettem álltak. Mindig hála illeti őket az áldozatvállalásukért.

Nyolcadik alkalommal rendezték meg a világ legnagyobb irodalmi találkozóját, a Dzsaipur Irodalmi Fesztivált. Találkozhatunk itt Nobel-díjasokkal, helyi nyelven írókkal, a Man Booker-díj nyerteseivel, debütáló regényíróval egyaránt. A leginkább figyelemre méltó, szellemes, érzékeny és ragyogó szerzői gyűjteményeket lehet megismerni az öt napos felolvasások, viták és tárgyalások ideje alatt a rádzsasztáni fővárosban.

Hazánkban több programmal is készülnek a szervezők a Könyv napja megünneplésére, India már túl van rajta. A szabad és demokratikus beszéd irodalmi fóruma ez, ahol a résztvevők megoszthatják gondolataikat.  E rangos rendezvényt először 2006-ban szervezték meg a legnagyobb területű indiai állam, Rádzsasztán fővárosában, s mára már a kulturális katalizátor szerepét tölti be Indiában és szerte a világon. Az idei fesztivál túlnőtt a gyönyörű Diggi Palace falain, a több mint 300 rendezvényt 10 helyszínen bonyolították le. Az előadásokat és konzultációkat élőzene és interaktív foglalkozások tarkították.

A résztvevők egyik legismertebbike, Sir Vidiadhar Surajprasad Naipaul, az indiai származású Nobel-díjas brit író volt.

Újságíróként kezdte pályáját, és a BBC munkatársa volt. Ma már a St. Andrew's College, a Columbia, valamint a cambridge-i, oxfordi és londoni egyetem díszdoktora. 1990-ben Erzsébet királynő a brit irodalomnak tett szolgálataiért lovaggá ütötte.

Regényei társadalmi problémákat feszegetnek, az elidegenedésre keresi a választ, de számos munkája India történelmével, kettő pedig az iszlám kultúrkörrel kapcsolatos. Írásaiban megtalálható a növekvő irónia és a pesszimizmus, gyakran sötéten részletezi a harmadik világ gondjait, a gyarmatosítás múltját és jelenét, valamint a poszt-kolonializmust. 

Egy előadása során Indiai történelmével kapcsolatban emlékeztette hallgatóit, hogy Indiát különféle inváziók dúlták fel és intellektuálisan pusztították. Ennek ellenére India, mint egy hatalmas ősi civilizáció, évszázadokkal ezelőtt sikeresen beteljesítette fenséges küldetését.

„A hindu koncepció megoldása a dharma – a helyes út, a szentesített mód, melyet minden embernek természetének megfelelően követni kellene. Ez tág teret biztosít. A dharma legnemesebb része az, hogy az egyén számára egyesíti az önmegvalósítást és az igazságot a cselekvés, mint szolgálat elképzeléssel. Ennek a szolgálatnak pedig az a lelki jutalma, hogy az ember egy szent eszközzé válhat.”